Formabontó ítéletek

Kategória:Szakcikkek

pdf letoltes
 

Megváltás

Kötelező olvasmánnyal, zarándoklattal vagy kőművesmunkával is kiváltható olykor a börtönbüntetés.

Indulatkezelő terápián kellett volna a dühétől megszabadulnia annak a férfinak, aki néhány napja kidobta hat hónapos gyermekét az ablakon, majd maga is utánaugrott. Mindketten szörnyethaltak. A nem először fenyegetőző férfit január 10-én gyorsított eljárásban ítélték el „erőszakkal fenyegetve elkövetett zaklatás” vétsége miatt. Ezért egy év fogházat kapott, felfüggesztve. A bíróság ezért is rendelte el a pártfogó felügyeletet, valamint külön magatartási szabályként előírta a részvételt a terápián. Már sohasem derül ki, hogy ez utóbbi mit változtatott volna az érzelmileg labilis férfi viselkedésén. Ugyanakkor az eset is példázza, hogy a bíróságok egyre gyakrabban élnek olyan személyre szabott ítélettel, amely a „javulás” vagy jóvátétel reményében speciális magatartási szabályt is tartalmaz.

„Az előítéletes, aki nem ismeri a másikat” – ez volt az indoka annak, hogy kötelező olvasmányokat írt elő a bíróság azoknak a fiúknak, akik 2013 novemberében megrongálták a hanuka alkalmából Budapesten felállított menórákat. Tettükért – még nem jogerősen – felfüggesztett börtönbüntetést kaptak, illetve el kell olvasniuk Fejtő Ferenc Magyarság, zsidóság, valamint Fleck Gábor és Szuhay Péter Kérdések és válaszok a cigányságról című könyvét, melyekről olvasónaplót is írniuk kell. Mindezt annak reményében szabta ki a bíróság, hogy a zsidósággal és a cigánysággal szembeni előítéleteik átértékelődnek. Ha a fiúk valóban elolvassák a megjelölt könyveket – amit az őket felügyelő pártfogó is megerősít –, és nem az internetről ollózzák össze az olvasónaplót (és persze nem követnek el újabb bűncselekményt), akkor nem kell börtönbe vonulniuk.

„Az előítéletes emberek nagy részének súlyos ismerethiányai vannak, sokat segítene, ha jó minőségű információkat kapnának, megbeszélhetőek lennének a hiedelmeik, előítéleteik” – helyeselte a döntést egyik internetes hozzászólásában Herczog Mária szociológus. Hasonló garázdaság miatt volt már, akinek Radnóti Miklós versein, Anne Frank naplóján és Tadeusz Borowski írásain kellett eltöprengnie. A kísérlet sikerrel zárult – derül ki a pártfogó felügyeletet ellátó szakember jelentéséből. Szerinte az érintett fiú a könyveket tényleg elolvasta, és saját kezűleg írta le az élményeit. Volt olyan lány, akinek – miután a barátnői unszolására ruhákat lopott egy üzletből – Szabó Magda Abigél című könyve alapján a barátságról, a becsületről, a tisztességről és a közösséghez tartozásról kellett elmélkednie. Pártfogója szerint a lányt mélyen megérintette a történet, amit magától sohasem olvasott volna el.

Még nem lehet viszont tudni, milyen hatása lesz annak a zarándokútnak, amelyre a holokauszttagadásért másfél évi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Nagy Györgyöt kötelezték a személyiségformálás jegyében. A hároméves próbaidő alatt háromszor kell felkeresnie a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontot, vagy választhatja egyszeri úti célként az auschwitzi emlékhelyet, netán Jeruzsálemben a Jad Vasem Emlékparkot. Csak remélni lehet, hogy fontos szerepe lesz Sas Tamás Rosszfiúk vagy Mel Gibson Az arc nélküli ember című filmjének megtekintése, és az ott látott konfliktushelyzetek elemzése azoknak a fiúknak a jó útra térítésében, akik ellen súlyos testi sértés miatt indult eljárás.

Külön magatartási szabályokat a bíró mellett – vádelhalasztás esetén – az ügyész is előírhat. Például olyanokat, hogy az illető valakitől vagy egy bizonyos helytől (lakás, kocsma, szórakozóhely) tartsa távol magát, kezdjen el tanulni, s ha beleegyezik, azt is, hogy kezeltesse magát az alkohol- vagy a játékszenvedélye leküzdéséért. Sok múlik a bírák, ügyészek és pártfogók fantáziáján is: a büntetőtörvény által nevesített példák mellett ugyanis gyakorlatilag bármi lehet kötelező magatartás, ami az adott bűncselekmény jellegére, az okozott kár megtérítésére, az elkövető társadalmi beilleszkedésére nézve pozitív hatással lehet.

Tavaly országosan közel háromezer (az Igazságügyi Hivatal adatai alapján 2970) különleges magatartási szabályt írtak elő. Mindez szemléletváltást, az Európában már széles körben működő, de Magyarországon még nem általánosan elterjedt helyreállító igazságszolgáltatás megjelenését illusztrálja. Ebben a megközelítésben a hangsúly nem a retorzión, hanem inkább azon van, hogy az elkövető térítse meg a közösségnek, személynek okozott – nem feltétlenül anyagi – kárt. Ezzel indokolták az új büntető törvénykönyvbe bevezetett jóvátételi munkát is, amivel bizonyos vétségek és három évnél nem súlyosabban büntetendő cselekmények esetén kiváltható a börtönbüntetés is.

Az új megközelítés gyakorlatba ültetése persze a bizalomra is épül. „Egy könyv elolvasása nehezen ellenőrizhető” – említi az egyik problémát Bárdos Zoltán, az Igazságügyi Hivatal ZöldPont Közösségi Foglalkoztatójának szakmai vezetője. Szerinte talán ezért is gyakoribb, hogy szociális kompetenciák fejlesztését írja elő a bíró vagy az ügyész: például agressziókezelési vagy életvezetési tréningen kötelező részvételt, esetleg valamilyen konkrét, a helyi közösséget kiengesztelő jóvátételt. Miskolcon például a helyi vadasparkban vagy az autistákat segítő Szimbiózis Alapítványnál dolgozhatnak a köz javáért a rossz útra tévedt fiatalok. „A nyilvános megszégyenítés azonban semmiképpen sem cél” – hangsúlyozza Bárdos.

Őszinte beismerés után, tevékeny megbánással nemcsak a büntetést, de a büntetőeljárást is el lehet kerülni, mondván: az elkövető a megbánásával, a bocsánatkérésével és a jóvátétellel a sértettnek és a társadalomnak is megfelelő elégtételt nyújt. Az „idegesítő szomszéd” kiengesztelésével ért véget például az egyik rongálás miatti ügy azzal, hogy a szomszéd kerítését összetörő fiatalnak magának kellett azt helyreállítania. Vagy a frissen felújított egyik vonatállomást graffitivel elcsúfító fiataloknak újra kellett meszelniük a helyiséget. A büntetőügyekben már 2007 óta alkalmazható közvetítő eljárással sok ügyet sikerült már mindkét felet megnyugtató módon lezárni, köztük reménytelennek látszó, súlyos testi sértéssé fajult anya-fiú konfliktust is.

PÁLMAI ERIKA

A cikk a HVG 2015/4. lapszámában (18-20. oldal) jelent meg.