Huff Endre Béla, PHD: A korrupció háromszereplős logikai modellje

Kategória:Szakcikkek

 
pdf letoltes
 
Előzetes megjegyzések

A tanulmány célja egy használható diagnózis felállítása, hogy segítse a korrupció kérdéseivel foglalkozó szakembereket e speciális probléma azonosításához. Komplex társadalmi jelenségről lévén szó, a probléma feltárása, és kezelése is komplex társadalomtudományi módszereket igényel, az érintett szakmák – kriminológia, jogi, kriminalisztika, szociológia, pszichológia, kommunikációelmélet, etika, pedagógia, gazdaság és pénzügytan, ellenőrzéstan és mások – együttműködésére.
• A korrupció társadalmi szinten csapdákat eredményez (Hankiss 1983. 75–139. old.), makrogazdasági viszonylatba az államháztartás hatékony működészavaraival áll szoros kapcsolatban. Specialitása, hogy egyéb gazdasági vétségekkel, bűncselekményekkel ellentétben beazonosítása is nehézkes. Leginkább közvetett információk állnak rendelkezésre, mértékét csak megbecsülni tudjuk. Az elmaradt nemzetgazdasági bevételek alapján ez a magyar GDP 25–40%-a között lehet. Néhány évvel ezelőtt az ÁSZ Kutatóintézete számára készített elemzés kimutatta, hogy a korrupció akár radikálisan is csökkenthető lenne prevencióval. Ehhez képest az illetékes döntéshozók a korrupció kriminalizálását, a büntetési tételek fokozását erőltetik, aminek következményeként a korrupció szintje nem csökken, inkább növekszik. Ezt nevezzük transzparencia-paradoxonnak. (Huff. 2007)
• Az átlagember, és politikai hovatartozástól függetlenül a politikusok is, a probléma kriminalizálását, a felderítés színvonalának, valamint a büntetési tételek további emelését tekintik célravezetőnek. Annak idején erre tett javaslatot Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére a Bölcsek Tanácsa (a magukat nem túl szerényen ekképpen megnevező testület) Szárny és teher c. ajánlása. (Csemely–Foror–Joly. 2009) Való igaz, egyszerűbb etikai (morális) problémaként beállítani, egyszerűbbnek a jog eszközeiben bízni, mint a korrupciós késztetés okait felszámolni. (Huff. 2006)
Gazdaságtanával, és pénzügyi ellenőrzésének kérdéseivel nem ebben a tanulmányban foglalkozunk. Az már az Etikai kontroll tárgykörébe tartozik. (Huff. 2011) Továbbiakban a diagnózis felállítását segítő modellről lesz szó. Háromszereplős modellről, melynek értelmében bizonyítást nyer, hogy korrupt esemény megvalósításához legalább három szereplőre van szükség: korrumpálóra, korrumpáltra, és a korrupció megvalósulása következtében kirekesztettek körére, valamint – adott esetben – a korrupt szereplők egymásra találását segítőre. Rávilágítunk néhány ontológiai problémára, elválasztva egymástól a korrupt és nem korrupt jellegű vétséget, bűnelkövetést, elválasztjuk egymástól a kriminális és nem kriminális korrupt cselekményeket.

A cikk teljes szövegét az alábbiakban olvashatja: