Tematika meghatározás
Számtalan dolog elkülönít minket embereket a más életformáktól. Kommunikációnk, viselkedésünk, táplálkozásunk, kapcsolataink. A legfontosabb megkülönböztetés, amit a legtöbb jogász mondana az ok-okozati összefüggésre épülő rendszer, amit az állam tart fenn, hogy megfelelő, a társadalom számára kedvező viselkedést érjen el polgáraitól. Ebbe beletartozik a kényszer alkalmazása is. További differenciát jelent, hogy tetteinket az arányosság jegyében igyekeznek vizsgálni. Szemben az állatvilággal, ami ezt nem ismeri. Különös figyelmet fordítunk a sérülékeny csoportokra. Legyen szó nemről, vallásról, korról.
Utóbbinak több szerepe van a jogban. Meghatározza mikor válik valaki jogok és kötelezettségek alanyává, mikor korlátozott vagy kizárt valaki büntethetősége. A publikáció szempontjából a passzív alannyá válás kérdésköre érdekes. A tizennegyedik életévüket be nem töltöttek a gyermekkorúak,[2] bizonyos esetekben tizenkét év a határ.[3] Fiatalkorúaknak[4] nevezzük azokat, akik tizenkettedik életévüket betöltötték, de a tizennyolcadikat nem. Harmadik kategóriaként nevezhetjük meg a kiskorúakat.[5] Az ő definíciójukat a Ptk. határozza meg, de ezt követi a Btk. is. Mindenki idesorolandó aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. Jól látható tehát, hogy az életkor kifejezetten fontos szempont a büntetőjogi tények között.
Jómagam az abortusz-magzatelhajtás tematikájában kutatok, ott is fontos az életkor szerepe. Eszerint hoznak meg számos döntést (indikációk). Holott mindenkit fogantatásától kezdve meg kell illessen az alapvető jogok teljes katalógusa, hisz minden ember egyenlőnek teremtetett. A kiskorúaknál ezzel szemben a probléma csupán részben keresendő a korhatároknál. Személyes indíttatásom ezen írás megfogalmazására az alábbiakat tudnám meghatározni: a kutatási témámhoz hasonlatosság (a felmerülő problémák jellege, hátrányos helyzetű csoport vizsgálata), a téma aktualitása (T. T.-ügy, gyermekvédelmi rendelkezések), a társadalmi igények és a jogállam konfliktusa.
A kiemelt normahelyek meghatározása, kiskorú veszélyeztetése
Több jogág foglalkozik a kiskorúak szerepével a jogban. Védett státuszt és különleges bánásmódot ír elő velük kapcsolatban. A társadalom veszélyeztetettségének elhárítása a büntetőjog ultima ratio jellegéből egyenesen következik. Mi lehet ugyanis nagyobb veszély az emberek együtt alkotta szervezett közösségnél, mint a jövő generációnak fejlődését gátló elemek redukálása és alapvető jogaik minél teljesebb körű biztosítása? Kevés hasonlóan sérülékeny társadalmi csoportról tudunk. Konkretizálva írásom szempontjából a hivatkozott normákat, az alábbiakat lehet elmondani.
- A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények 208–214. §.
- Nemi élet szabadsága, nemi erkölcs elleni bűncselekmények.
- Emberölés 160. § (2) bek. i) pont és (5) bek. és Öngyilkosságban közreműködés 162. § (2) bek.
A bűncselekmények tárgyi súlyát az alapesetek figyelembevételével a felsoroltak szerint határoznám meg. Nagyon gyakran ezen cselekmények nem tiszta formájukban realizálódnak a külvilágban, hanem sokszor halmazatban a passzív alany(ok)/sértett(ek) irányába. Célom az, hogy rávilágítsak azokra a hiányosságokra, amiket a jogalkotó de lege feranda megfontolhatna egy hatékonyabb, a gyermekek jogait jobban figyelembe vevő szabályozás kialakítása kapcsán.
Konkretizálva a dolgokat, az elemzést az enyhébbtől a súlyosabb jellegű bűncselekmények felé haladva igyekszem lefolytatni. Az első kategóriaként a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények köre érdemel kiemelést. Nem törekszem a teljesség igényére ebben a kategóriában, ugyanis ezt a formai keretek nem teszik lehetővé. Épp ezért a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményét szeretném bemutatni. Hazai viszonylatban a leginkább relevanciával bíró tényállás, nemcsak a sok jogeset, hanem az Alaptörvény legutóbbi módosítása is kihatással lehet a bűncselekmény megítélésére.
„Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”[6]
Az első mondatban megfogalmazottak képezik a kiskorú veszélyeztetésének védett jogi tárgyát: testi, szellemi, erkölcsi fejlődés védelme, ezekről való gondoskodás. A születési nemnek megfelelő önazonossághoz való jog védelme képezi az Alaptörvény módosítását. A „Magyarország védi” fordulat arra utal, hogy az állam, azon belül is a kormány, mint a végrehajtó hatalom általános letéteményeseként törekszik az ezt követőknek megfelelő neveltetési modellt felállítani. Fel kell tennünk azonban a kérdést, hogy a társadalom legalapvetőbb egységébe, mi az a szint, amikor be lehet avatkozni, mi az, ami már nem megengedhető. Az odáig nem képezheti vita tárgyát, ha az első mondatban foglaltakat sérti a törvényes képviselő és a gyermek életére hasonló hatással bíró személy. Ugyanis ilyenkor megvalósul a kiskorú veszélyeztetése, mint a Btk.-ban meghatározott különös részi törvényi tényállás. Ugyanakkor, ha nem magyar család, nem keresztény értékrend szerint kívánja nevelni gyermekeit, akkor már komplikáltabb kell legyen az eset megítélése. Sérül a család integritásához, az otthon tiszteletéhez, a vallásszabadsághoz való jog, csak hogy párat említsünk. Természetesen ezek a jogok korlátozhatók, ugyanakkor csakis a szükségesség és arányosság mértékének megfelelően (pl.: nem mutatunk be emberáldozatot, nem ismerjük el a kiskorúak házasságát, et cetera). Ugyanakkor, ami nem sérti a jogot, azt tilalmazni sem szabad. Utóbbit nálunk pedig jól példázza a széles körű vallási tolerancia, olyan egyházak gyakorolhatják tevékenységüket bevett egyházként, mint a Hit Gyülekezete, Magyarországi Jehova Tanúi Egyház és még további 25 egyház.[7] Minden megengedhető eszköz alkalmazható a gyermek egészséges fejlődése érdekében, de ha ez nincs veszélynek kitéve, akkor tiszteletben kell tartani a családi integritáshoz való jogot.
Érdemes értekezni a Btk. 211. §-áról, ami a kiskorú elhelyezésének megváltoztatását foglalja magában. A Ptk. 2022. január 1-jén hatályba lépett módosítása szerint a különélő szülők megállapodásának hiányában a bíróság az egyik szülő kérelmére is elrendelhet közös szülői felügyeletet. A Btk. itt is ultima ratio jelleggel kerül felhívásra, hisz bár a Ptk. egyszerűsíti a felügyelet kérdéseiben való megállapodást a gyermek jó- és jólléte tekintetében mindez semmit nem ér, ha a felek nem képesek a pacta sunt servanda jelleggel tartani magukat az általuk tett vállaláshoz. A gyermek kell minden tekintetben elsőbbséget élvezzen. Ez viszont csupán akkor lehetséges, ha a szülők sem verbálisan, sem fizikálisan nem helyezik nyomást alá egymást és a gyermeket. A működésképtelent fel kell számolni, a javíthatót pedig javítani kell.
Végezetül a tartási kötelezettség elmulasztásáról kell még beszélni, amit a Btk. 212. §-a tartalmaz. A háttérjogszabály szerepét itt is a Btk. látja el. Sajnos valamikor szükséges a Btk. szankciós rendszerét igénybe venni. 2022. február 7-től 2022. március 22-ig a Budapesti II. és III. Kerületi Bírósági gyakorlaton töltöttem szakmai gyakorlatomat. Az egyik ügyében a 212. § került alkalmazásra, ugyanis az anyuka a tartás összegét nem pénzben kívánta megtéríteni, amit a törvény is előír. Helyette tejfölösvödrökben adott át a gyerekeknek húsokat, úgy érezvén ezzel, hogy teljesített a rá eső kötelezettséget. Jól látható tehát, hogy a kiskorúak sérelmére elkövetett cselekmények igenis szerteágazóak és tekintettel kell lenni minden részletre.
Emberölés kontra öngyilkosságban való közreműködés
Adott két különös részi törvényi tényállás. Az egyik az emberölés azon minősített esete, amikor a jogalkotó súlyosabban rendeli büntetni a tizennegyedik életévét be nem töltött személy (gyermekkorú), mint passzív alany sérelmére elkövetett emberölést tíz évtől húsz évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.[8] A másik az öngyilkosságban való közreműködés esetköre. Innen is a minősített eset az érdekes. Ugyanis kimondásra kerül, hogy „az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bír rá öngyilkosságra, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”[9] Kivételt képez ez alól azonban, ha tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el a bűncselekményt, ekkor ugyanis már az emberölés egyik önálló alakzatáról kell beszélnünk.[10] A jogalkotó ugyanis úgy látta jónak, hogy a társadalom ilyen jellegű tulajdonságaik miatt különösen sérülékenynek tekintendők. Az emberölés alapesetének büntetési tételkerete kerül alkalmazásra, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés kerülhet kiszabásra az elkövetővel szemben, életfogytig tartó szabadságvesztés azonban nem. Az elkövetési módszer más, de a végeredmény azonos, így az elkövető oldalán realizálódó bármiféle előny is azonos.
Vegyünk egy kitalált szituációt: „X” örökölne rokona, „Y” halála esetén. Két meghatározó elem van, amiknek eltérése a cselekmény megítélését nagymértékben befolyásolhatja. Az egyik az életkor, a másik az elkövetési magatartás.
Tizennyolcadik életévtől emberölés alapesete,[11] tizennegyedik életév betöltésétől emberölés minősített esete.[12] Az elkövetési magatartásnál az „aki mást megöl” áll szemben az „aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik” fordulattal. Magát az öngyilkosság elkövetőjét megbüntetni értelemszerűen nem lehet, hisz a halál a büntethetőséget megszünteti,[13] a régi korokban erre még volt példa, viszont ez ma már elfogadhatatlan és kegyeletsértésről kellene beszélnünk. Fennáll azonban a társadalmi érdek, hogy minden élet tiszteletet érdemel, még a sajátunk is. Amennyiben tehát az öngyilkosságot elkövető személyt valaki segíti, úgy őt meg kell büntetni, hisz veszélyezteti a társadalom egészséges működését. Az ő magatartása hasonlít a felbujtói, bűnsegédi magatartásra (érteni kell itt a pszichikai és fizikait egyaránt). A jogalkotó tehát itt is helyesen ítéli meg, hogy ultima ratio jelleggel kell beavatkozni bizonyos cselekményekkel szemben. A probléma véleményem szerint abban áll, hogy ugyanaz a fajta jogtalan előny realizálható emberölés és öngyilkosságban való közreműködés esetén, mégis más a két bűncselekmény büntetési tételkerete. Továbbá a Btk. 160. § (5) bekezdése „csupán” az emberölés alapesete szerinti szabadságvesztéssel büntetendő. Javaslatom az alábbiak szerint fogalmazom meg:
- az öngyilkosságban közreműködés minősített esete kerüljön áthelyezésre az emberölés törvényi tényállásába úgy, hogy ne csak a tizennegyedik, hanem a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek sérelmére elkövetett cselekmények is minősüljenek emberölésnek;
- a büntetési tételkeretet fel kell emelni a 160. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, hogy a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek sérelmére elkövetett öngyilkosságban közreműködést életfogytig tartó szabadságvesztéssel is lehessen büntetni.
A Bűnügyi Oktatók Találkozóján Pápai-Tarr Ágnes[14] elmondta, hogy önmagában szigorítani egy bűncselekmény büntetési tételkeretét, nem jó megoldás. Az általa elmondottakkal egyetértek, egy cselekmény elkövetőjét leginkább a büntetés elkerülhetetlenségével lehet, ugyanakkor szükséges a büntetési tételkeret szigorítása is szerintem, akár elrettentés céljával. Nem indokolható semmilyen formában, hogy egy tizennegyedik életévét be, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés csupán két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Míg egy hasonló speciális tulajdonságokkal rendelkező személy, ha az emberölés bűncselekményének passzív alanyává válik, akkor öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtandó az, aki vele szemben a büntetőjog különös részi tényállásába illő magatartást cselekményével kimerítette. Summa summarum, álláspontom szerint, aki nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, legyen szó emberölés, vagy öngyilkosságban közreműködés passzív alanyáról, fokozott büntetőjogi védelmet kell élvezzen. Büntetőjogilag ez abban kell megnyilvánuljon, hogy a büntetési tételkeret alsó határát tíz, felső határát húsz év vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kilátásba helyezésével kell távoltartani a bűncselekmény elkövetésétől. Ez azért is bír kiemelt jelentőséggel, mert azon bűncselekmények, amik nem fenyegetettek tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel, elévülhetnek. Amennyiben tehát az alapeset tételkerete kerülne alkalmazásra, akkor tizenöt év elteltével büntethetőséget megszüntető okként kell rá hivatkozni.[15]
A halálbüntetés alkalmazását nem tartom helyénvalónak, hisz minden ember egyenlőnek teremtetett. Az viszont nem engedhető meg, hogy a társadalom egységét és szerves fejlődését ilyen szintű deviáns egyének, normakövetést hírből sem ismerő magatartásukkal veszélyeztessék, tragédiát okozzanak. A cél pusztán büntető anyagi jogi eszközök alkalmazásával nem érhető el. A megfelelő védelmet leginkább azzal lehetne garantálni, ha biztosítanánk a tisztességes, mindre kiterjedő eljárás lefolytatását és garanciáinak érvényre juttatását. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha nyomozásnál is törekszünk ennek biztosítására és a hatóságok megfelelő működése érdekében biztosítsuk a szükséges anyagi és személyi feltételeket.
Nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet)
A nemi élet szabadságát, a nemi erkölcsöt mint jogi tárgyat a jogalkotó minden korszakban büntetőjogi védelemben részesítette. A szabályok azonban ma is függenek a társadalom éppen aktuális erkölcsi értékítéletétől. Következésképp bizonyos elemek változtak. A Btk. nem kizárólag a nemi erkölcsöt tekinti az egyedüli védett jogi tárgynak, hanem a nemi integritás, nemi önrendelkezés, nemi szabadság védelme is középpontba kerül.[16] Jellemző tényállási specifikuma az ilyen cselekményeknek, hogy kiskorú passzív alany sérelmére valósul meg minősített esetként, vagy egy külön tényállásban szankcionált a magatartás. Utóbbi csak ilyen minőségű sértett vonatkozásában tényállásszerű – mint például a gyermekprostitúció elősegítése.[17] A gyermekek irányában jelentkező szexuális vágy – ha kifejezésre kerül – komoly negatív morális-erkölcsi megítélést, illetve bűncselekményt valósít meg, így a büntetőjog nem mehet el az ilyen jellegű súlyos magatartások mellett. Mint ahogy amellett sem mehet el, hogy a jelenség komplex, többrétű fogalom, ezért annak szankcionálásában is felmerülhet a speciális megítélés kérdése.[18]
A látencia foka magas. Nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok arról, hogy hány kiskorú van kitéve szexuális bántalmazásnak. Okainak, körülményeinek felderítése, a feljelentések megtételének ösztönzése, a társadalom összefogása a segítségnyújtás érdekében, illetve a megfelelő jogszabályok megalkotása mind-mind közös célunk, amelyek előmozdítása érdekében kutatásokat szükséges folytatni, azoknak eredményeit megvitatni és kidolgozni egy hatékony bűnmegelőzési és felderítési rendszert.[19]
További fontos, érdekes jellemző, hogy nem csupán a törvénytisztelő polgárok ítélik el a védtelen helyzetben lévő gyermekekkel szembeni szexuális visszaélést, hanem még a bűnözői körökben is negatív reakciókat vált ki.[20] A morális alapelvek súlyos megszegése miatt a börtönökben is a hierarchia legaljára szorulnak azok, akikről az elítéltek tudják, hogy gyermekek ellen szexuális jellegű bűncselekményt követtek el. Magyarországon minden ötödik nemi erkölcs elleni bűncselekmény áldozata gyermek.[21] Olyan bűncselekményi tényállások összességéről beszélhetünk, aminél magas a rejtve maradt elkövetők aránya, az áldozatok 20%-a gyermek, továbbá az elkövetők egy jelentős része beteg.
Az ilyen bűncselekmények alanyai gyakran maguk is elkövetőkké vállnak a későbbiekben. Így pedig megkezdődik és fenntartja magát egy öngerjesztő folyamat. Ugyanakkor ez nem egy eleve elrendelt ördögi kör. A nemi szabadság elleni támadás elkövetése hatással lehet – és jellemzően van is – a passzív alanyok egész jövőbeli életére, súlyos pszichés zavarokat, a sértett traumatizációját idézhetik, idézik elő. Különösen igaz ez a gyermekkorúak és a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek esetén, ezért a jogalkotó feladata, hogy fokozottabb védelmet biztosítson számukra. Akár kiszélesítve a jelenleg büntetni rendelt cselekmények körét. Továbbá az elkövetőkkel szemben kiszabható szankciók körét és súlyosságát módosítja.[22] Megfelelő segítséggel a sormintát meg lehet és kell is törni. Figyelemfelkeltő, hogy a Till Tamás-ügy gyanúsítottja, F. János arra hivatkozott, hogy gyermekkorában megerőszakolták és intézetben volt, amikor a rendőrségen kihallgatták.[23]
Amennyiben a vágyak kielégítése korlátolt módon lehetséges csupán, az megakadályozhatja-e a bűncselekmények elkövetését? Dániában 900 szexuális bűnelkövető vizsgálatával megállapították, hogy a kémiai kasztráció eredményeként az elkövetők 2,2%-a esett vissza, míg 97%-uk aszexualitást mutatott, tehát nemi vágyat nem érzett.[24] A visszaeséssel kapcsolatban skandináv adatok azt mutatják, hogy a szexuális bűnelkövetőkkel (beleértve a pedofilokat) szemben alkalmazott kémiai kasztráció 40%-ról 5%-ra csökkentette a visszaesést.[25] Egy más tanulmány szerint a kémiai kasztráción átesett szexuális bűnelkövetők 3%-a esik vissza, szemben azokkal, akik nem estek át ilyenen, akiknél ugyanez az adat 43%.[26] Más adatok alapján[27] a kémiai kasztráció által kezelt szexuális bűnelkövetők visszaesése kevesebb, mint 1%, míg a nem kezelt szexuális elkövetők esetében ez 68% körül mozog.
A kémiai kasztráció formái a következők lehetnek. Kötelező alkalmazásról beszélhetünk akkor, ha törvény rendeli el vagy bíró szabhatja ki, mint büntetést. Idesorolandó Lengyelország,[28] Dél-Korea,[29] valamint Ukrajna egészen 2019-ig.[30] Lengyelországban 2009-ben fogadták el a Büntető Törvénykönyv (Kodeks karny) módosítását. Ez kötelező kémiai kasztrációt ír elő a szexuális bűncselekmények elkövetőire, akik 15 év alatti gyermekek, közeli hozzátartozók ellen követnek el szexuális erőszakot. Dél-Koreában 2011-ben vezették be. 16 éven aluli kiskorúak elleni szexuális bűncselekmények elkövetőit kémiai kasztrációnak vethetik alá, ha fennáll a visszaesés veszélye. Később egy felülvizsgált törvényjavaslat ezt a 19 év alattiakra is kiterjesztette. Az intézkedés célja a visszaesés megakadályozása és az elkövetők társadalomba való visszailleszkedésének elősegítése. Az ügyész bírósági végzést kérhet a 19 éves kortól, szexuális bűncselekményt elkövető, visszaesésre hajlamos személyek kezelésére. Ukrajnában 2019. július 11-én fogadott el a parlament egy törvényt, amely a pedofilok kényszerített kémiai kasztrációját tette volna lehetővé. A rendelkezést kevesebb, mint két hónap elteltével Volodimir Zelenszkij elnök megvétózta. 2020-ban az elnök aláírt egy törvényt a pedofilok nyilvántartásának létrehozásáról, amely azonban hatályon kívül helyezte a kötelező kémiai kasztrációra vonatkozó rendelkezéseket.
Önkéntes jellegről az elítélt kérés/beleegyezése esetén beszélhetünk. Jó példa erre Észtország,[31] Csehország,[32] Németország,[33] Franciaország,[34] Oroszország.[35]
Észtországban a 2012-ben elfogadott törvényjavaslat értelmében a szexuális bűnelkövetők önkéntesen alávethetik magukat kémiai kasztrációnak. Ez a gyermekek ellen bűncselekményt elkövető, magas visszaesési kockázattal rendelkező elkövetőkre vonatkozik, akik a börtönbüntetés letöltése után is veszélyt jelentenek. A bíróságok felajánlhatják a korábbi szabadlábra helyezést a kémiai kasztrációba való beleegyezésért cserébe. Ha az elítélt felhagy a kezeléssel, folytatnia kell az eredeti börtönbüntetését. A kezelés minimális hossza 18 hónap. Csehországban a sebészi kasztrációt alkalmazták a szexuális bűnelkövetők esetében, azonban kritikák érték az emberi jogi szervezetek részéről. Korábban ez volt az egyetlen európai ország, ahol kizárólag sebészi kasztrációt alkalmazták a szexuális bűnelkövetők büntetésére vagy kezelésére. Ezt a gyakorlatot azonban az Európa Tanács és emberi jogi szervezetek „invazívnak, visszafordíthatatlannak és csonkítónak” minősítették. Fontos megjegyezni, hogy az elítéltek hozzájárulásával hajtották végre, de ennek önkéntessége kérdéses volt. Németországban mint kezelést, nem pedig büntetést alkalmazzák ezt a szankciót. A kezelés célja a visszaesés kockázatának csökkentése, és általában magatartásterápiával vagy pszichoterápiával együtt jár. A sebészi kasztrációt 2012-ben eltörölték az Európa Tanács kritikája nyomán. Franciaországban a bíróság előírhatja a kezelés szükségességét, de magát a gyógyszeres terápiát a kezelőorvos írja fel, és az elítélt beleegyezése szükséges hozzá. Gondozásra vonatkozó kötelezettség részeként kell értelmezni. Amennyiben az elítélt megtagadja a kezelést, súlyosabb börtönbüntetésre ítélhető (vétség esetén 3 évre, bűncselekmény esetén 7 évre).
Kombinatív/feltételes alkalmazhatóságról akkor beszélhetünk, ha elsődlegesen az önkéntes jelleg dominál, viszont bizonyos feltételek esetén a büntetés elkerülhetetlensége kerül előtérbe. Exempli gratia az Egyesült Államok bizonyos tagállamaiban: Florida,[36] Texas,[37] Kalifornia.[38] Utóbbi államban vezették be először, továbbá ha az adott bűncselekmények miatt másodszor ítélnek el valakit, akkor alkalmazásától nem lehet eltekinteni.
Floridában az első elítélés esetén a bíróság által elrendelhető a medroxiprogeszteron-acetát (MPA) kezelés, ha a vádlottat a 794.011. szakaszban leírt szexuális bűncselekmény (sexual battery) miatt ítélték el. Második elítélésnél kötelező elrendelni a szankció alkalmazását, ha vádlottat a 794.011. szakaszban leírt szexuális bűncselekmény miatt ítélték el, és korábban már volt ilyen jellegű elítélése. Ez a kezelés lényegében egyfajta kötelező jellegű mellékbüntetésként funkcionál, hisz nem helyettesítheti vagy csökkentheti a 794.011. szakaszban előírt egyéb büntetéseket. A vegyszerek helyett fizikai kasztráció is elrendelhető, ha a vádlott írásban, tudatosan, önkéntesen hozzájárul ehhez. A kezelés megkezdése a börtönből való szabadulás előtt legkésőbb egy héttel történik. Texasban kötelező eleme a feltételes szabadlábra helyezésnek bizonyos elítéltek esetében, akik a Büntető Törvénykönyv 22.021(a)(2)(B) szakasza szerinti bűncselekményért töltik büntetésüket, és nem estek át orchiectomián (hereeltávolításon). A feltételes szabadlábra helyezési bizottság nem helyezhet feltételes szabadlábra egy elítéltet, hacsak az elítélt nem kapott kémiai kasztrációs kezelést legalább 30 nappal a szabadlábra helyezés tervezett időpontja előtt. A kémiai kasztrációs kezelést a pubertást gátló gyógyszerek folyamatos adagolásaként határozzák meg, amelyek csökkentik a tesztoszteron vagy más hormonok termelődését a személy testében. Az elítéltnek általában fizetnie kell a kezelés költségeit, de a feltételes szabadlábra helyezési bizottság eltekinthet a költségektől, ha az elítélt rászoruló. Az elutasítás bűncselekménynek minősül, ha valakitől elvárják a kezelést a feltételes szabadlábra helyezés feltételeként, és megtagadja azt. Kaliforniában, ha valakit először ítélnek el a törvénykönyvben meghatározott szexuális bűncselekményért, és az áldozat 13 év alatti, a bíróság elrendelheti a medroxiprogeszteron-acetát (MPA) kezelést (vagy annak kémiai megfelelőjét) a feltételes szabadlábra helyezés feltételeként, a törvényben előírt egyéb büntetések mellett.
Második vagy további alkalommal való elítélés esetén a törvénykönyvben meghatározott szexuális bűncselekményért, és az áldozat 13 év alatti, a bíróság köteles elrendelni az MPA-kezelést (vagy annak kémiai megfelelőjét) a feltételes szabadlábra helyezés feltételeként, az egyéb büntetések mellett. A kezelést a feltételes szabadlábra helyezés megkezdése előtt egy héttel kell megkezdeni, és addig kell folytatni, amíg a Büntetés-végrehajtási Osztály meg nem állapítja, hogy a kezelés már nem szükséges.
A büntetési nem alkalmazásának kérdése szerintem nem válaszolható meg fekete-fehér alapon. Pró oldalon ottvannak a korábban lefolytatott kutatások, amik igazolják a visszaesés kockázatának eshetőségét. Ugyanakkor ezzel a beavatkozással nagymértékben beavatkozunk az elítélt testi integritásába, ami mindenki számára alapvető jog. Fel kell tennünk a kérdést, hogy korlátozható-e az emberi jogoknak ezen csoportja mások jogainak érvényesítése érdekében? Továbbá a pedofília mint orvosi kategória beemelhető-e a büntetőjog keretrendszerébe mint fogalom, hasonlóan például a kiskorúakhoz (Ptk.)? Milyen szintű tudományos igazolás szükséges, ahhoz hogy ez a fajta szankció alkalmazásra kerülhessen? Utóbbi azért is lehet lényeges, hisz az abolicionizmus a halálbüntetés eltörlésével szemben ezt tartja az egyik legelfogadottabb érvnek. A kémiai kasztráció előnyének tekinthető, hogy ez a fajta büntetés reverzibilisebb, viszont ugyanúgy nyomot hagyhat. A jog mindig az egyensúlyra törekszik, mivel egyenlíthető ki tehát a mérleg két nyelve? Röviden összefoglalva álláspontomat, a fizikai kasztrációt elfogadhatatlannak tartom, a kémiai kérdése viszont mérlegelhető reverzibilis mivolta miatt. Bármiféle falsum/eror esetén lehet élni a reverzibilitás lehetőségével. Ugyanakkor, mint a büntetőjog neve is mutatja, egyrészt büntetni köteles, másrészt elvei között szerepel, hogy el kell rettenteni mind az elkövetőt, mind másokat a bűnelkövetéstől a társadalom egészséges működése érdekében. Röviden érvényesül a speciális és genereális prevenció. Az alkalmazhatóság tekintetében a kombinatív módszert tartom helyesnek, hisz mindenkinek jár egy második esély. Tévedésben maradni viszont bűn a magunk részéről, aki tehát eljátssza az igazságszolgáltatást gyakorló személy jóindulatát, annak igenis számolnia kell a büntetés elkerülhetetlenségével. Ez ugyanis azon aspektusa a büntetőjognak, ami a leginkább visszatartja az elkövetőt a bűncselekmény elkövetésétől/ismétlésétől.
De lege feranda és zárszó
Az elévülés kizárt az emberölés minősített eseteinél, idesorolandó a tizennegyedik életévét be nem töltött személyek sérelmére elkövetettség. Ugyanakkor ezen bűncselekmény alapeseténél, valamint az öngyilkosságban való közreműködésnél erre nincs erre lehetőség. A korábbiakban leírtakra reflektálva ezt azért nem tartom helyesnek, mert az eredmény mindkét bűncselekmény esetén ugyanaz. Egy gyermek meghal. Az ilyen embereket méltóságukra való tekintettel halálra ítélni nem lehet, demokratikus keretek között ezen büntetés alkalmazása nehezen elképzelhető. Bármit is gondolunk azonban a szankciók tekintetében, abban egyet kell értenie minden jó érzésű embernek, hogy az elkerülhetetlenség rémével kell fenyegetnie a jogalkotóknak azokat, akik a gyermekek jogait nem tartják tiszteletben. Továbbá el nem évülő felelősséggel kell tartozzon mindenki, aki megront egy gyermeket szexuálisan vagy életét elveszi.
Végezetül eljárásjogi szempontból hatékonyságot csak olyan anyagi jogi szankciókkal tudunk elérni, amik megfeleltethetők a jogállami kritériumoknak. Idetartozik a hatékony lehetőség, annak biztosítására, ha esetlegesen valamilyen fajta eljárási szabályt megsértenénk. A leginkább klasszikus példa erre az ártatlanul elítélt személy esete. Őt igyekeznünk kell minél előbb tisztázni. A jogi garanciák érvényesítésére viszont mindig korlátolt lesz az esély, ha az eljárás menetét szeretnénk gyorsítani. Fontos tehát megtalálni azt a bizonyos egyensúlyt, hogy az ilyen eljárások nem eredményezzenek alapjogi visszásságot.
[1] A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének demonstrátora/doktorandusz hallgatója.
[2] A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 16. §.
[3] Uo. a)–i) felsorolt esetek.
[5] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. 2:10. § (1) bek.
[6] Magyarország Alaptörvénye (2011 április 25.) XVI. cikk (1) bek.
[7] A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény melléklete.
[8] Btk. 160. § (2) bek. i) pont.
[12] Btk. 160. § (2) bek. i) pont.
[14] A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének oktatója.
[15] Btk. 26. § b) pont.
[16] Szomora Zsolt: Megjegyzések az új Büntető Törvénykönyv nemi bűncselekményekről szóló XIX. fejezetéhez. Magyar jog, 2013/11. 649.
[17] Hurtony Alexandra Kitti: Kémiai kasztráció, mint büntetési nem és az emberi méltóság összeegyeztethetősége a pedofil elkövetők vonatkozásában. Büntetőjogi Szemle, 2019. 32.
[18] Uo.
[19] Korinek László: Kriminológia II. kötet. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2010. 266.
[20] Komp Bálint: Adalékok az egyes nemi erkölcs elleni bűncselekmények elméletéhez és bizonyításával kapcsolatos gyakorlati nehézségekhez. Diskurzus, 2014/1. 1.
[21] Csorba Roland: A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről jogi és orvosi megközelítésben: különös tekintettel a kiskorú sértettekre. JURA, 2016/2. 12.
[22] „Az erőszakos szexuális bűncselekmények szabályozása. Ma és holnap?” Büntetőjogi szekció 6, 3. https://tinyurl.com/4bzuuxf4
[23] Új részletek Till Tamás ügyében: így emlékszik a gyanúsított a tragédia éjszakájára. Origo, 2025. 04. 19. https://tinyurl.com/5n9bdf2z
[24] Donald Grubin – Antony Beech: Chemical castration for sex offenders. BMJ. 2010. https://tinyurl.com/45mapd5y
[25] Uo.
[26] Uo.
[27] Geraldine Sealey: Some Sex Offenders Opt for Castration. ABC News. https://tinyurl.com/765mf8uy
[28] Chemical castration: which countries have applied it and what have been the results? Infobae, 2022. 04. 19. https://tinyurl.com/yau5kb8x
[29] Act on Pharmacologic Treatment of Sex Offenders’ Sexual Impulses. https://tinyurl.com/mr3yht2r
[30] Halya Coynash: Ukraine President Zelensky urged to veto populist law on forced castration for ‘paedophiles’. Open Dialoge, 2019. 07. 16. https://tinyurl.com/zdzbjrty
[31] Cabinet Approves Chemical Castration Bill. News ERR, 2012. 02. 03. https://tinyurl.com/kjfcuc3r
[32] Leo Cendrowicz: The Unkindest Cut: A Czech Solution for Sex Offenders. Time, 2009. 02. 11. https://tinyurl.com/t7fufyr4
[33] Warda Imran: How effective a punishment is ’chemical castration’? Deutsche Welle, 2021. 03. 15. https://tinyurl.com/3zcwfnmy
[34] Comment s’organise la castration chimique en cas d’infraction sexuelle? Service-Public.fr, 2024. 05. 16. https://tinyurl.com/5x567jj8
[35] Amendments to the Criminal Code regarding penalties for sexual crimes against children. President of Russia, https://tinyurl.com/f2t9ycuy
[36] The 2024 Florida Statutes, 794.011. Sexual battery. Online Sunshine. https://tinyurl.com/4hcrt7pf
[37] Texas Government Code Section 508.1863. Bill Track 50. https://tinyurl.com/mukj25yn
[38] California Code, Penal Code, Part 1 – of crimes and punishments, Title 15 – miscellaneous crimes, Chapter 2 – Of Other and Miscellaneous Offenses, Section 645. Justia U.S. Law. https://tinyurl.com/ce5p43nc