Bevezető gondolatok
A technológia fejlődésével a bűnelkövetés is egyre változatosabb formákat mutat. A digitalizációnak köszönhetően ma már kiemelkedő jelentőségűek az úgynevezett kiberbűncselekmények, melyeknek több generációja különböztethető meg a szakirodalom szerint. Ezek a régi bűncselekmények számítógép igénybevételével történő elkövetése, az internet segítségével elkövetett bűncselekmények, valamint a valódi kiberbűncselekmények.[2] Ehhez képest az új kiberbűncselekmények az új technológiák felhasználásával jöttek létre, az információs hálózatoktól függenek. Ezek a felületek ideálisak a bűncselekmények elkövetésére, hiszen a felhasználók megvalósíthatják a teljes anonimitást (például kriptovaluták esetén), megszűnnek a fizikai határok, könnyen hozzáférhetővé és gyorssá válnak a tranzakciók. Az újabb technológiák megjelenése újabb és újabb elkövetési módokat eredményeznek. Ennek köszönhetően nemcsak új bűncselekmények alakulnak ki, hanem a már korábban büntetendővé nyilvánított magatartások is új elkövetési magatartásokkal bővülhetnek, a jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak is jelentős kihívásokat jelent ez a fejlődés.
A kibertér kifejezés először az 1980-as évek elején került megalkotásra William Gibson író által, mely az embereket összekötő globális számítógépes hálózatot jelentette.[3] A mai szakirodalom szerint ez gyűjtőfogalomként értelmezhető, mely az információs rendszerekkel elkövethető deliktumok körét foglalja magába. Azon büntetendő magatartásokat, melyek tárgya az információs rendszer, nevezzük szűkebb értelemben kiberbűncselekményeknek. A tágabb megközelítés szerint idetartoznak a hagyományos bűncselekmények is, melyeket az információs rendszer használatával követnek el. Ilyen lehet például a gyermekpornográfia, vagy a pénzmosás is. Tehát a kiberbűnözésről beszélve gondolhatunk egyrészt olyan új deliktumokra, melyeket az információs rendszerek segítségével követhetnek el, és a védett jogi tárgy maga az információs rendszer. Továbbá idesorolhatjuk azokat a bűncselekményeket is, melyek a technológiai fejlődésnek köszönhetően az információs rendszerek segítségével könnyebben valósíthatók meg.[4]
A kiberpénzmosásról három eltérő álláspont létezik. Az egyik a kiberbűncselekmények leágazásának tekinti a második a pénzmosás új technikájaként értelmezi, a harmadik szerint pedig egy teljesen új jelenségről van szó. Gyakran kapcsolható a kiberbűnözéshez és az online szervezett bűnözéshez, de azon jócskán túlmutat, hiszen az online vagy offline bűncselekményből származó vagyon tisztára mosásában is szerepet játszik.[5]
A kibertérben végrehajtott pénzmosás célja megegyezik a valós térben elkövetettével, vagyis egy illegális pénzügyi tranzakció annak elérése érdekében, hogy a bűncselekménnyel szerzett vagyon eredete igazolhatóvá váljon. A digitális technikáknak köszönhetően a bűnelkövetők változatos módszereket tudnak alkalmazni, melyek segítségükre vannak a pénz eredetének elleplezésében.
A kiberpénzmosás alapja az úgynevezett elektronikus pénz, melynek fizikai megjelenése nincs, egyfajta számítógépen tárolt adatként fogható fel. A fizikai megjelenés hiánya miatt jelentősen könnyebb manipulálni, eredetét elfedni.[6]
A kiberpénzmosás gyakori elkövetési módja a kriptovaluták segítségével történő pénzmosás.
Kriptovaluták, mint Bitcoin és egyéb altcoinok
A kriptovaluták, mint a Bitcoin, vagy az Ethereum kriptográfiával biztosított, bankoktól és hatóságoktól független blokklánchálózatokon működő virtuális valuták.[7] Közvetítők nélkül működő rendszerről beszélünk, vagyis a felhasználók a tranzakciókat egymás között közvetlenül tudják lebonyolítani. Ezt nevezzük Peer-to-Peer rendszernek. Nem áll mögötte egy ország sem, nincs jegybanki háttere, csak és kizárólag a felhasználók közös megegyezésén, bizalmi viszonyán alapul.[8]
A kriptovaluták tulajdonságai eltérhetnek egymástól, mégis találunk közös jellemzőket. Ilyen a decentralizáltság, ami miatt a hatóságok nem tudnak megkeresés útján információkhoz jutni a kriptovaluta-átutalások adatairól, mivel ezek az utalások nem tartoznak sem állami szerv, sem vállalkozás hatásköre alá. Mivel mindenkire egyforma szabályok vonatkoznak, így biztosak lehetnek abban, hogy az egyes tranzakciókról milyen adatokat tárol a blokklánc, illetve, hogy csak és kizárólag ezekhez a tárolt adatokhoz férhetnek hozzá a hatóságok.[9]
További közös jellemző a kriptovaluták tekintetében a nagyfokú anonimitás. A kriptovalutákkal végzett tranzakciók esetén ahhoz, hogy valaki létrehozzon egy digitális tárcát, nincs szükség a személyes adatok megadására, továbbá egy-egy személynek számtalan virtuális címe lehet, ahova az utalások irányíthatóak. Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy bár az egyes tárcák mögötti személyek név nélkül végzik tranzakcióikat, maguk az utalások, azok iránya és mértéke nyomon követhető. Ezért is tekinthető pszeudoanonimnak, hiszen ha sikerül azonosítani egy címet és hozzákötni a tulajdonosát, akkor minden tranzakció, melyet azon a címen fogadtak, illetve indítottak, már személyhez köthetővé válik.[10]
A kriptovalutákra jellemző tulajdonság az egyszerű hozzáférés, valamint a könnyű hozzáférhetőség, mely egy néhány kattintással létrehozható tárca által bármikor biztosítható.
A további közös jellemzők közül kiemelendő még az egyszerű birtokolhatóság. Mivel a kriptovaluták gyakorlatilag egy karaktersorozatnak felelnek meg, azok tárolására számtalan lehetőség van, melyek a hatóságok számára nehezen felderíthetőek.[11]
Kriptovalutához nem kizárólag közvetett módon, más általi utalásból lehet hozzájutni, hanem úgynevezett bányászattal is. Ez a bányászat egy úgynevezett elosztott konszenzusos rendszer, melyen keresztül bárki részt vehet a kriptohálózatok fenntartásában. A korábbi típusú, Proof of Work kriptopénzek esetén, mint a Bitcoin, elengedhetetlen a bányászat, azonban az újabb Proof of Stake típusú blokkláncok esetében már nincs szükség bányászatra sem.[12]
A kriptoeszközökkel történő pénzmosás elleni fellépés eszközei
A kriptovaluták által történő pénzmosást még vonzóbbá teheti az elkövetők szemében az, hogy nincs ezekre egységes jogi norma, sőt a legtöbb országban egyáltalán nem is kerülnek szabályozásra. Ezek az új virtuális pénzek olyan kihívások elé állították a jogalkotókat, melyeket még nem sikerült teljes mértékben megoldani. Mivel a kriptovaluták megjelenése és használata határokon átívelő, csak egységes szabályozással lehetne elejét venni az általuk elkövetett bűncselekményeknek. Ez azonban nehezen lenne betartatható, így sem nemzetközi, sem nemzeti szinten nincsenek a kriptovalutákra vonatkozó korlátozó általános szabályok. Azonban nem mondható, hogy egyáltalán nem is léteznek rájuk vonatkozó jogi normák. A kriptovaluták jogi meghatározására az Európai Unióban történtek már kísérletek, leginkább Németországban, azonban abban egyetért minden tagállam, hogy kibocsátó hiányában nem tekinthetők pénznek. Magyarország ennek meghatározásában még gyerekcipőben jár, hiszen mivel jogilag nem tekinthetők dolognak, sem pénznek, sem értékpapírnak, jelenleg jogilag értelmezhetetlen jelenségként tekintenek rá.[13]
A kriptovalutákkal kapcsolatos egységes fellépés kezdő lépéseit az Európai Parlament és a Tanács 2018/843 irányelve jelentette, melyet az ötödik pénzmosás elleni irányelvként ismerhetünk. Ennek értelmében a szolgáltatók tágabb köre köteles alkalmazni az AML/KYC előírásokat, valamint ösztönözni kívánják a kriptovaluta-tulajdonosokat, hogy azonosítsák önmagukat.
Az irányelv kimondja, hogy az (EU) 2015/849 irányelv hatályát ki kell terjeszteni a virtuális fizetőeszközök és rendeleti pénzek közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltatókra. A hatóságoknak képeseknek kell lenniük , hogy ezen szolgáltatók segítségével nyomon kövessék a virtuális fizetőeszközök használatát.
Az irányelv pontosan meghatározza a virtuális fizetőeszközök fogalmát is. Eszerint: „virtuális fizetőeszköz”: digitális értékmegjelenítés, amelyet nem központi bank vagy közigazgatási szerv bocsát ki vagy garantál, nem feltétlenül kapcsolódik rendeleti pénzekhez, és nem rendelkezik rendeleti pénz vagy pénz jogi státuszával, de természetes vagy jogi személyek elfogadják csereértékként, valamint elektronikusan átutalható, tárolható és lehet vele elektronikusan kereskedni”. Ez alapján elmondható, hogy nem szabad összekeverni a 2009/110/EK irányelvben meghatározott elektronikus pénz fogalmával, az (EU) 2015/2366 irányelv átfogó pénz fogalmával, és bár a kriptopénzeket gyakran hagyományos fizetőeszközként használják, azok jóval szélesebb körben alkalmazhatóak. Ilyen egyéb felhasználási mód lehet a csereeszközként, befektetési eszközként, értéktároló termékként történő használat, valamint az online kaszinókban történő fizetés is. A 2018/843 irányelv minden lehetséges felhasználási módot szabályozni kíván.[14]
A kriptovalutákkal történő pénzmosás elleni védekezés következő jelentős állomását a Bizottság 2020/C 164/06 Közleménye jelentette. A Bizottság egy új javaslatcsomagot alkotott meg, amelynek tárgya négy jogi aktus volt. Az első ezek közül egy új, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó uniós hatóság létrehozásáról szóló rendelet megalkotása. További jelentős része a közleménynek, hogy a jövőben rendeleti szinten kívánják szabályozni a pénzmosás elleni küzdelmet. Célként fogalmazódik meg a hatodik pénzmosás elleni irányelv megalkotása, mely a 2015/849 irányelv helyébe kíván lépni. Kiemelkedő jelentőséggel bír a negyedik jogi aktus, mely a pénzátutalásokról szóló 2015/847 rendelet felülvizsgálatát tűzi ki célul a kriptoeszköz-átutalások nyomon követése érdekében. Ez azért is fontos, mivel (ahogy már azt láthattuk), a kriptoeszköz-szolgáltatóknak csak kis része tartozik a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló uniós szabályok hatálya alá. Ezzel szemben az új javaslat ezeket a szabályokat a teljes kriptoágazatra ki kívánja terjeszteni, így kötelezné az összes szolgáltatót a megfelelő ügyfélátvilágításra. A javaslatcsomag eredményeként létrejövő felülvizsgálat hatására biztosítani kívánják a kriptoátutalások, mint a Bitcoin-tranzakciók teljes nyomon követhetőségét. További célul tűzték ki az ilyen jellegű tranzakciók pénzmosás céljára történő felhasználásnak felderítését, megelőzését. Mindemellett pedig meg kívánják szüntetni az eddig oly vonzó anonimitást azzal, hogy tilos lesz az anonim kriptotárcák használata, valamint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós szabályainak teljes körű alkalmazására hívják fel a szolgáltatókat és felhasználókat.[15]
Egy 2022 június 29-én megjelent közlemény szerint ideiglenes megállapodás született a kriptoeszköz-átutalások átláthatóságáról. Megállapodtak arról, hogy a pénzátutalásokra vonatkozó szabályokat kiterjesztik a kriptoeszközökel végzett tranzakciók egy részére is. Az ideiglenes megállapodástól azt várták, hogy egy arányos keretet teremt az EU számára, amely megfelel az átváltásokra vonatkozó legszigorúbb nemzetközi előírásoknak is, különös tekintettel a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) ajánlásaira. Az új megállapodás előírása szerint a tranzakció kezdeményezőjére vonatkozóan minden adatnak kísérnie kell a kriptoeszközök átutalását, függetlenül a kriptovaluta összegétől. Külön előírásokat vezetnek be a kriptoeszköz-szolgáltatók, valamint az önállóan kezelt tárcák közötti tranzakciókra is. A kriptoeszköz-átutalások nyomon követhetősége megnehezíti majd a szankciók kijátszását. Mindemellett pedig az érintett szolgáltatóknak megfelelő belső eljárásokat kell kialakítaniuk, hogy mérsékeljék a kockázatot. További fontos eleme ennek az ideiglenes megállapodásnak, hogy az államoknak biztosítaniuk kell, hogy minden kriptoeszköz-szolgáltató kötelezett szolgáltatónak minősüljön a jövőben.[16]
2023 májusában elfogadták a kriptoeszköz-átutalások visszakövethetőségét biztosító szabályokat. Ez pénzügyi átláthatóságot biztosít a kriptoeszköz-átváltásokra nézve, és megteremti azokat a kereteket, melyek megfelelnek a pénzmosás elleni fellépés legszigorúbb előírásainak is. A meghozott új szabályok szerint a kriptoeszköz-szolgáltatók összegtől függetlenül kötelesek összegyűjteni és hozzáférhetővé tenni meghatározott adatokat a rajtuk keresztül lebonyolított kripoteszköz-tranzakciók kezdeményezőjéről és a kedvezményezettről is. Ez biztosítja a visszakövethetőséget, így a gyanús ügyletek azonosítását és megállítását is.[17]
Jelenleg az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1113 rendelete 2023 május 31-én lépett hatályba, mely a 2015/849 irányelv rendelkezéseit bővítette ki. A korábbi rendelet hatályát a virtuáliseszköz-átruházásokra is kiterjesztette, mely jelentős újítást hozott. További újdonságként hat, hogy az új szabályozás külön fejezetet szentel a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségekről.
A rendelet értelmében mind a kriptoeszköz-átutalás kezdeményezőjére, mind pedig a kedvezményezettjére nézve meg kell adni minden olyan adatot, mely egy hagyományos pénzátutalás esetén is kötelező. Ennek köszönhetően nő az átláthatóság, ezáltal csökkenhet a pénzügyi bűncselekmények elkövetésének lehetősége, növekedhet a mégis felmerülő jogsértés felderítése.[18]
A rendelet engedélykötelessé teszi a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtását az Európai Unióban. A kriptoeszköz-szolgáltatóknak (CASP-knek) először engedélyt kell kérniük működésükhöz a tagállamok illetékes hatóságaitól. Magyarországon ezt a Magyar Nemzeti Bank adja meg. Ezen engedély az Európai Unió egész területére nézve érvényes, így a szolgáltatók határon átnyúló működése is megengedett. A rendelet részletezi, hogy mely szolgáltatások engedélykötelesek, így például a kereskedési platformok működtetése, továbbá a kriptoeszközök átváltása pénzre. Magyarországon 2025. július 1-jétől csak érvényes engedéllyel lehet a jövőben kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtani.[19]
Az Európai Bankhatóság (EBA) a kriptoeszköz-szolgáltatók számára iránymutatásokat ad ki, melynek célja a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás kockázatainak kezelése. Ennek értelmében a szolgáltatóknak a hagyományos pénzintézetekhez hasonlóan KYC (Know Your Customer) ügyfélátvilágítást kell alkalmazniuk, így ellenőrizve az ügyfelek személyazonosságát, valamint a tranzakciók célját. Amennyiben magas kockázatú az ügyfél, vagy a tranzakció, szigorúbb ellenőrzési műveleteket kell végrehajtani.[20]
A jelenleg hatályos szabályozások közül szintén kiemelendő az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelete, mely a kriptoeszközök piacairól szól. Célja, hogy egységes szabályokat vezessen be az EU-ban a kriptoeszközök kibocsátására, kereskedésére és a kapcsolódó szolgáltatások nyújtására vonatkozóan, mely 2024. december 30-án lépett hatályba, alkalmazása azonban már 2024. június 30-tól elvárt volt.
A rendelet hatálya széles körű, így kiterjed a kriptoeszközök kibocsátására, a nyilvános ajánlattételre, a kereskedésbe történő bevezetésre, továbbá a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására. A rendelet a kriptoeszközöket három típusba sorolja. Ezek az eszközalapú tokenek, az elektronikuspénz-tokenek, valamint az e kettő kategóriába nem sorolható eszközök. E besorolás célja, hogy minél szélesebb körben vonhassa hatálya alá a kripteoszközöket a rendelet. A rendelet követelményeinek mind az ajánlattevőknek, mind a szolgáltatóknak, mind pedig a kibocsátóknak meg kell felelniük.
A rendelet egyik kiemelkedő célja a fogyasztóvédelem, valamint a befektetővédelem. Ennek keretén belül biztosítja, hogy a lehetséges kockázatokról a befektetők könnyebben tudjanak információt szerezni. A rendelet a stabilcoinok szabályozásával csökkenteni kívánja a pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásokat, ezzel egy pénzügyi stabilitás elérését tűzi ki célul.
A rendelet elsősorban a piaci szabályozást helyezi középpontba, azonban nagyban hozzájárul a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemhez. Ennek keretén belül e rendelet is kiemelt jelentőséget tulajdonít az ügyfél-átvilágításnak.[21]
Azonban a küzdelem nemcsak az Európai Unióban, hanem globális szinten is követi az eseményeket.
A Pénzügyi Akciócsoport (FATF) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem nemzetközi szabványalkotó testülete. Az „40+9 ajánlás” egy régebbi elnevezés a FATF ajánlásokra, amelyek ma már „FATF Standards” néven ismertek, és rendszeresen felülvizsgálják és frissítik. A „40” eredetileg a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó ajánlásokat jelentette, míg a „+9” a terrorizmus finanszírozására vonatkozó speciális ajánlásokat fedte le. Azóta ezeket integrálták és kibővítették.
A kriptoeszközökkel elkövetett pénzmosás elleni küzdelem tekintetében a FATF jelentős mértékben adaptálta és kiegészítette az ajánlásait.
A 15. ajánlás firssítése kiemelt jelentőségű. A FATF 2018-ban, illetve 2019-ben frissítette ezen ajánlását, így már kiterjed a virtuális eszközökre (VA), valamint a virtuáliseszköz-szolgáltatókra (VASP). [22]
A 16. ajánlást, az úgynevezett „Travel Rule”-t is frissítették. Így már előírja, hogy a kriptoeszköz-átutalásokat végző szolgáltatók kötelesek gyűjteni, továbbítani az átutalás kezdeményezőjének és kedvezményezettjének adatait abban az esetben, mikor a tarnzakció meghalad egy bizonyos küszöböt, mely 1000 USD/EUR összegben került meghatározásra. Ennek célja a nyomon követhetőség és az átláthatóság, így csökkentve a pénzügyi bűncselekmények lehetőségét. Ahogy láthattuk, ezt az elvet követi az Európai Unió is a rendeleteiben.[23]
A kriptoeszközök decentralizált és gyakran anonim jellege, valamint a gyors tranzakciós sebesség vonzóvá teszi ezeket a bűnözők számára a pénzmosáshoz és a terrorizmus finanszírozásához. A FATF ajánlásai kulcsfontosságúak, mert segítenek, hogy a különböző országok egységesen lépjenek fel a kriptoeszközökkel kapcsolatos kockázatok ellen. Az ajánlások célja, hogy az anonimitás csökkenjen, ezzel együtt az átláthatóság növekedjen. Továbbá ez a standard hozzájárul a fogyasztók és a befektetők védelméhez, és erősíti a pénzügyi rendszer integritását.
Összefoglalás
A technológia fejlődésével a bűnelkövetés is egyre változatosabb formákat öltött, különös tekintettel arra a tényre, hogy a digitalizáció beköszöntével megjelentek az úgynevezett kiberbűncselekmények is. Az információs rendszerek segítségével elkövetett bűncselekmények közül jelentősnek tekinthető a pénzmosás új megjelenési formája, az úgynevezett kiberpénzmosás. E tevékenység gyakran kapcsolódik az online szervezett bűnözéshez, kiváló táptalajt biztosít számára a Dark Web, az elkövetők pedig gyakran veszik igénybe a kriptoeszközök nyújtotta lehetőségeket. Ezek előnye, hogy nem áll mögöttük állami jegybank, a tranzakciók pedig anonimitást élveznek, így szinte lehetetlen visszakövetni az eredetüket. Könnyen tárolható és birtokolható eszközök, mely által a visszaélés kockázata tovább nő. Ezen új elkövetési formák kihívásokat jelentenek a jogi szabályozás és a pénzügyi felügyelet részére, hiszen a technológiai fejlődés folyamatosan új eszközöket, módszereket eredményez.
A jogalkotók mégis felvették a harcot a bűnelkövetőkkel szemben. A kriptoeszközök eddigi legvonzóbb tulajdonsága ellen léptek fel, mégpedig az anonimitás és a visszakövethetetlenség ellen. Új jogszabályokat alkottak meg mind az Európai Unió szintjén, mind pedig globális szinten. Az Európai Unió több lépcsőn keresztül szigorította az átláthatóságra vonatkozó szabályokat. Az ötödik pénzmosás elleni irányelv nyitotta meg a szabályozás sorát, mely kiterjesztette az AML/KYC előírásokat a szolgáltatókra, valamint meghatározta a virtuális fizetőeszközök fogalmát. A 2020-ban született javaslatcsomag, majd a 2022-es ideiglenes megállapodás, valamint a 2023-ban véglegesen elfogadott rendeletek a kriptoátutalások teljes nyomonkövethetőségét célozza meg. Ma már a meghozott rendeletek hatálya alá tartoznak a kriptoeszköz-szolgáltatók, melyek külön engedély alapján végezhetik tevékenységüket. A lehető legtöbb típusú kriptoeszközt vonta a hatálya alá, hogy minél szélesebb körben végezhessenek felügyeletet a pénzmosás elleni küzdelem során. Szigorítottak az ügyfél-átvilágítási szabályokon, melyeket immár a kriptoeszköz-szolgáltatók is kötelesek elvégezni, gyanús tranzakció esetén pedig az illetékes hatóságnak kell jelezniük a hagyományos pénzügyi szolgáltatókhoz hasonlóan. Az FATF is vezetett be újításokat, mikor a korábbi 40 ajánlásként ismert szabályozását FATF Standards néven kiterjesztették a kriptoeszközökre is. Ezen belül kiemelendő a 15. és 16. ajánlás frissítése, mely kimondottan a virtuáliseszköz-szolgáltatók meghatározására, azok tevékenységére fogalmaztak meg eljárásokat, ezzel is növelve az átláthatóságot, valamint csökkentve a visszaélések lehetőségét.
[1] ME ÁJK, Bűnügyi Tudományok Intézete, Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék, PhD-hallgató
[2] Wall S. S. (2007): The Transformation of Crime in the Information Age, Polity Press, Cambridge 44–48.
3 Mezei K. (2020): A modern technológiák kihívásai a büntetőjogban, különös tekintettel a kiberbűnözésre, Állam- és Jogtudomány 2020/4. 65–81.
[4] Parti K. – Kiss T. (2017) Az informatikai bűnözés In Borbíró Andrea – Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Lévay Miklós (szerk.): Kriminológia, Wolters Kluwer Hungary, Budapest 491–493.
[5] Dornfeld, L. (2019) Pénzmosás a kibertérben In. Farkas–Dannecker-Jacsó (szerk.): Az Európai Unió pénzügyi érdekei védelmének büntetőjogi aspektusai. Wolters Kluwer Hungary, Budapest 451–461.
[6] Tropina, T (2014): Fighting money laundering in the age of online banking, virtual currencies and internet gambling. ERA Forum, 1/2014. 69.
[7] Szalay G. (2019) A kriptovaluták nemzetközi szabályozási trendjei. Jogtudományi Közlöny, 2019/3. 126–134.
[8] Mezei K. (2020) A modern technológiák kihívásai a büntetőjogban, különös tekintettel a kiberbűnözésre, Állam- és Jogtudomány 2020/4. 65–81.
[9] Szalay G. (2019) A kriptovaluták nemzetközi szabályozási trendjei. Jogtudományi Közlöny, 2019/3. 126–134.
[10] Möser, M. (2013) Anonymity of Bitcoin Transactions https://www.wi.uni-muenster.de/sites/wi/files/public/department/itsecurity/mbc13/mbc13-moeser-paper.pdf (2025.06.15.)
[11] Szalayi. m.
[12] Hogyan működik a kriptovaluta bányászata https://kriptomat.io/hu/kriptovalutak/mi-a-kriptobanyaszat/ (2025. 06. 15.)
[13] Halász V. (2019) A bűncselekményből származó vagyon nyomon követésének új kihívásai a kibertérben In. Farkas–Dannecker–Jacsó (szerk.): Az Európai Unió pénzügyi érdekei védelmének büntetőjogi aspektusai. Wolters Kluwer Hungary, Budapest 433–443.
[14] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról.
[15] Bizottság 2020/C 164/06 Közleménye OJ C 164, 13.5.2020, 21–33.
[16] Az EU Tanácsa 2022. Sajtóközlemény A pénzmosás elleni küzdelem: ideiglenes megállapodás született a kriptoeszköz-átutalások átláthatóságáról Council of the EU Press HU 555/22 2022.06.29. https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2022/06/29/anti-money-laundering-provisional-agreement-reached-on-transparency-of-crypto-asset-transfers/pdf (2025. 06. 18.).
[17] Az EU Tanácsa 2023. Sajtóközlemény A pénzmosás elleni küzdelem: a Tanács kriptoeszköz-átutalások visszakövethetőségét biztosító szabályokat fogadott el Council of the EU Press HU 321/23 2023. 05.16 https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2023/05/16/anti-money-laundering-council-adopts-rules-which-will-make-crypto-asset-transfers-traceable/pdf (2025. 06. 18.).
[18] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1113 rendelete (2023. május 31.) a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról.
[19] MNB: Kriptoeszköz-szolgáltatók tevékenységének engedélyezése https://www.mnb.hu/letoltes/casp-tevekenysegi-engedelyezesi-utmutato.pdf (2025.06.18.).
[20] ESMA Iránymutatások a befektetők védelmét célzó, a kriptoeszközök piacairól szóló rendelet (MiCA) szerinti kriptoeszköz-átküldési szolgáltatásokkal kapcsolatos eljárásokról és szabályzatokról, ideértve az ügyfelek jogait is ESMA35-1872330276-2032 20025.02.26.
[21] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelete (2023. május 31.) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg).
[22] FATF Travel Rule Crypto Guide: What It Means for Regulation in 2025 https://flipster.io/en/blog/fatf-travel-rule-crypto-guide-what-it-means-for-regulation-in-2025 (2025.06.18.).
[23] MNB: Kriptoeszköz-szolgáltatók tevékenységének engedélyezése https://www.mnb.hu/letoltes/casp-tevekenysegi-engedelyezesi-utmutato.pdf (2025.06.18.).