Mivel egy tanulmány keretében nem vállalkozhatok részletes, valamennyi bűncselekményre kitérő kommentár írására, így a következőkben három nagy témakör kiemelésével mutatom be és értékelem az új XIX. Fejezet szabályozását. Elsőként a szabályozásban központi szerepet betöltő, számos törvényi tényállá...

A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) mérsékelt újszerűsége folytán aligha fogja megrengetni a magyar büntető ítélkezést, amiből azonban nem következik, hogy nem is kell elmélyülnünk az új szabályok rendszerében, hiszen 2013 júliusától a többnyire változ...

A hatályos Btk. érdemi változást hozott, mert a 277. §-ban büntetni, büntetőjogi eszközökkel pönalizálni rendeli a bírósági eljárásban a tanúvallomás jogtalan megtagadását. A vallomástétel megtagadásának következményeivel kapcsolatban a tanulmányban indokoltnak tartom a történeti kitekintést a bűnvá...

A kiutasítást a korábbi és a 2013. július 1-jén hatályba lépő új büntető törvénykönyv is a büntetések közé sorolta. A jogintézmény lényege, hogy azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani, s a kiutasított köteles...

Pár hónapja lépett hatályba hazánk negyedik írott Büntető Törvénykönyve. Jóllehet a törvényszöveg és az indokolás már lassan egy éve közkézen forog, emellett sorra készülnek a kódex részleteit ismertető tankönyvek és kommentárok, régi tapasztalat, hogy a valódi értékítéletre – amelyet a gyakorlat fo...

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) annak a társadalmi elvárásnak igyekszik megfelelni, amely ezen kisebb súlyú, de a sértettnek sok bosszúságot okozó cselekmények gyors, hatékony el...

A tanulmány célja egy használható diagnózis felállítása, hogy segítse a korrupció kérdéseivel foglalkozó szakembereket e speciális probléma azonosításához. Komplex társadalmi jelenségről lévén szó, a probléma feltárása, és kezelése is komplex társadalomtudományi módszereket igényel, az érintett szak...

Több az ellenzőjük, mint a barátjuk az új Btk. szexuális bűncselekményekről szóló normáinak, amelyek a bűnügyi statisztikán mindenképpen javítanak majd.

A harmadfokú büntetőeljárás a legújabb kori magyar büntetőper viszonylag fiatal jogintézménye, de a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria iránymutató tevékenysége folytán már kialakulóban van a bírói gyakorlat. Ennek ellenére teljesen egységes ítélkezésről nem beszélhetünk, sok esetben még az is vita ...

„Ki magát igazságosan védelmezvén, valakit megöl, nem lehet gyilkosnak ítélni” – a II. József idejéből származó, 225 éves mondat is jelzi, a jogos védelem körüli vita örök a büntetőjogászok számára. A magyar disputát az új, még tavaly megszavazott, ám csak most július elején hatályba lépett büntető ...

Legfeljebb „kozmetikázás” várható az egyre szigorúbb magyar büntetőszabályokon, bár a strasbourgi emberi jogi bíróság jogsértőnek mondta ki a tényleges életfogytiglant.

Az Alkotmánybíróság határozataiban a jogállam alapvető, nélkülözhetetlen elemeként következetesen megjelenik a jogbiztonság, ami az állam – és elsősorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, ...

Az utóbbi évek, évtizedek igazságügyi tévedései, vitatott bírósági döntései az angolszász jogterületeken – előbb az Egyesült Államokban, majd Angliában és Walesben – felkeltették a büntetőeljárásokban folytatott szakértői bizonyítás felülvizsgálatának igényét. Előbb, 2005 novemberében a Kongresszus...

A modern menedékjog kialakulásának hajnalán, 1951. június 13-án deklarálta a Nemzetközi Bíróság az ún. Haya de la Torre-ügyben, hogy „alapelvi szinten a menedékjog nem akadályozhatja az igazságszolgáltatás működését. A menedékjogból eredő biztonság nem jelenthet védelmet a jogszabályok rendes alkalm...

A szabadságvesztés, ezen belül az életfogytig tartó szabadságvesztés témakörével összefüggésben különbséget kell tenni a szabadságvesztéssel, és az életfogytig tartó szabadságvesztéssel történő – törvényi fenyegetés tartama, – a bírósági büntetéskiszabás gyakorlata, – és annak tényleges végrehajt...

„(…) A Btk. 66. §-ára tekintettel, alább nevezett elítélt ügyében javaslom a közérdekű munka büntetés (hátralevő része) végrehajtását kizáró ok megállapítását. (…)” (…) Nevezett személyt a IV. és XV. Ker. Bíróság IV. (…)/2002/(…). számú, 2003. 09. 22. napján kelt, 2003. 09. 23. napján jogerőre emel...

Az új Btk. az 1978. évi IV. törvénnyel egyezően szabályozza a tévedést, mint büntethetőséget kizáró okot. Úgy vélem, hogy ez alapot adhat arra, hogy a korábbi bírói gyakorlat eredményeit az új Btk. kapcsán is kövesse a jogalkalmazás. Éppen ezért nem érzem szükségtelennek a társadalomra veszélyességb...

A Büntető Törvénykönyvről szóló, 2013. július 1-jén hatályba lépő 2012. évi C. törvény (a to­vábbiakban: Btk.) a büntetőjogi intézkedések között említi az elektronikus adat végleges hozzá­férhetetlenné tételét [Btk. 63. § (1) bek. g) pont], mely önállóan vagy más büntetés, intézkedés mellett is alka...

A terrorizmus, mint nemzetközi jelenség évezredes múltra tekint vissza, így akár a történelem állandó kísérőjelenségének is nevezhetnénk. Már az antik görög és római civilizációkban, majd a középkorban is találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy a tengeri államok merő „államérdekből” támogatták a ka...

A pénzmosás az egyik legnehezebben felderíthető bűncselekmények közé tartozik (a vesztegetéshez hasonlóan), mivel nincs klasszikus értelemben vett sértett, a pénzmosás szereplői pedig nem fedik fel a bűncselekményt az érdekazonosság miatt. A pénzmosás bizonyításánál a nyomozó hatóság a Be. alapján ...

A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv [Btk.] Különös Részének tartalomjegyzékét áttekintve legelőbb a hatályos kódexnél differenciáltabb törvényi konstrukció tűnik fel az embernek, ami mindenképpen dicséretes jogalkotói törekvést tükröz, hiszen ennek a jogszabályban való eliga...

A kóros elmeállapot mint a bűncselekmény alanyává válásának condito sine qua non-ja már igen korán megjelent a kodifikált magyar büntető anyagi jogi normákban. Természetesen a kóros elmeállapot kifejezés több elnevezésbeli változáson ment keresztül, míg a mai megnevezése kialakult. Az alábbi fejezet...

A 2012-es évet Dr. WEI Changdong – a kínai Nanjing Egyetem Jogi Karának docense – angol nyelvű szakcikkével zárjuk, mely a magyar gazdasági büntetőjogot elemzi az új Btk. tükrében. The Chinese and Hungarian criminal law are much more similar, than we thought before beginning this research. In the H...

Egyetértés és kritika Volt és jelenlegi gyakorló büntetőjogászok és elméleti szakemberek értékelték a jövő júliusban hatályba lépő új Büntető Törvénykönyvet a HVG-ORAC szakkönyvét bemutató konferencián. A tudományos élet képviselői világosan látják az új Büntető Törvénykönyv (Btk.) előnyeit és hib...

A 2001. szeptember 11-i, USA érdekeltségek elleni terrortámadás következményei többrétűek voltak. Többek között rávilágítottak arra, hogy a terrorellenes küzdelemben elkerülhetetlen a globális, de legalább a multinacionális és a transzatlanti együttműködés. A terrorizmus jelenségének egyik leginkább...

A pénzügyi piacok liberalizálódása és az ezt kísérő technológiai forradalom hatására az utóbbi évtizedekben egy olyan nemzetközi gazdasági környezet alakulhatott ki, melyben a többszörösen összetett, határokon átívelő pénzügyi tranzakciókat egyszerűen és szinte azonnal meg lehet valósítani. Ezen fel...

Az ismeretlen elkövető által elkövetett bűncselekmény felderítése a bűnügyi munka egyik legizgalmasabb része. A nyomozóhatóság a legtöbb esetben, a nyomozás bizonyos szakaszában a kriminalisztika 7 fő kérdését a ki/kivel kérdések kivételével meg tudja válaszolni, de ha ez a kérdés a későbbiek során...

„Ki kell dolgozni a megelőző pártfogás rendszerét, és be kell illeszteni a fiatalkorúak pártfogásának intézményét a gyermekvédelem rendszerébe a gyermekkorú és fiatalkorú szabálysértést, bűncselekményt elkövetők szocializációjának és reszocializációjának elősegítése érdekében.” A hivatkozott Kormán...

A rendszerváltást követően a gazdaság szerepe kétségkívül felértékelődött. Nagyobb hangsúlyt kapott az egyének, valamint a hitelezők érdekeinek védelme. A piacgazdaság kiépítésében és gördülékeny működésében elengedhetetlen volt – és még most is az – az állami szabályozás a gazdasági szereplők védel...

Számos szerző foglalkozott már a büntetőügyekben hozott ügydöntő határozatok szerkesztésének kérdéseivel, aminek eredményeként tudományos igényű és gyakorlatias szemléletű művek között egyaránt válogathatunk. Erre tekintettel okkal felvethető kérdésnek tartjuk – miután ez bennünk is felmerült –, hog...

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Kollégák! Az előttem elhangzott értékes, tartalmas, bár kissé hosszadalmas előadások is már óvatos kritikával illették az új Büntető Törvénykönyv, a 2012. évi C. törvény általános koncepcióját, elképzeléseit és egyes jogintézményeit, de rám hárult az a hálátlan fe...

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, 2012. április 12-én jelent meg a sajtóban a hír, hogy a kormány benyújtotta az új büntetőtörvénykönyv tervezetét. A tervezetet Répássy Róbert államtitkár ismertette sajtótájékoztatóján. Az új büntetőkódex a 34 éve, 1978-ban elfogadott és azóta több mint száz alkalommal, ...

Valamelyest „szakmainak” is szánt írásom élén talán megbocsátható, hogy a sokat emlegetett közvéleményé legyen az első szó. Fontosnak vélem ugyanis, hogy az egyetemi katedra biztonságos emelvényén, szakkönyvekkel körülbástyázva se veszítsük el fogékonyságunkat a közvélekedés spontán megnyilvánulásai...

Hamarosan megjelenik a 2012 júniusában indult Büntetőjogi Szemle második száma, melyből ízelítőül ajánljuk Olvasóink figyelmébe Dr. Kőhalmi László: A társadalomra veszélyesség fogalma a büntető anyagi kódexekben című cikkét. A társadalomra veszélyesség a Büntető Törvénykönyv bűncselekmény-fogalmá...

Korhatárátlépés A legsúlyosabb esetekben 14-ről 12 évre szállította le a büntethetőségi korhatárt az új Btk. A „főbenjáró” deliktumok körébe a rablás és a kifosztás is bekerült. „A ne ölj! parancsa olyan alapvető szabály, amelynek betartásához szükséges belátási képesség jó eséllyel hamarabb alaku...

Életvélelem Keményebben védhetik életüket, javaikat a megtámadottak, ám az új szabályok is számos vitás esetet produkálnak majd. Ősinek mondható, római jogihoz közelítő megoldást választott a parlament a jogos védelem kiterjesztéséhez. A XII táblás törvény szerint „ha éjszaka követ el valaki tol...

Innovációs törekvés Húsz hónap alatt készítette el az új büntető törvénykönyvet 15 fős csapatával az igazságügyi tárcához átmenetileg átigazolt Miskolczi Barna (41 éves) ügyész. Nyilván csináltak már kasszát! Hány új bűncselekményfajta lesz a jövő nyáron hatályba lépő Btk.-ban? Ilyen összegzést n...

Programozott közbiztonság Nemcsak keményebb szankciókkal és az új bűncselekményi tényállásokkal próbálják visszaszorítani a magyarországi bűnözést az új Btk.-t megszavazó képviselők, hanem a lopások értékhatárának felemelésével is. A 20 és 50 ezer forint közötti értékre elkövetett tolvajlások így a...

A negyedévente megjelenő elektronikus folyóirat elsődleges célja a tágabb értelemben vett büntetőjog, vagyis az anyagi büntetőjog, a büntető eljárásjog és a büntetés-végrehajtási jog területéről olyan tanulmányok megjelentetése, amelyekben egyszerre jelenik meg a gyakorlatorientált szemlélet és az e...

A jogi személyek létezése, illetve cselekvőképessége nagyon régóta kérdések sokaságát vetette fel a jogtudomány fejlődése körében. Különböző társaságok és testületek a civilizált társadalmak megjelenésével már léteztek, ha nem is olyan formában, mint ma. Az embereknek már igen korán jelentkezett ...

2008 szeptembere óta a világgazdaság olyan mértékű válsága bontakozik ki, amely csak az 1929–33-as nagy világgazdasági válsághoz mérhető. Oliver Wendell Holmes 1897-ben megjelent cikkében a következőt írta: „Ma még talán a törvények betűinek ismerői a jog avatott tudói, a jövő azonban azoké, akik...

Az új Btk. elfogadásának előestéjén a büntethetőségi akadályok rendszere is forrong. Nem csupán elméleti csoportosításuk lehetősége, hanem hatókörük, esetleges pontosításuk, kiegészítésük, átértelmezésük kérdései is naponta felmerülnek. Mindezt különösen igazolják a jogos védelem kapcsán folyamat...

I. Büntetési elméletek napjainkban A büntetőjog két alappillére a bűncselekmény és a büntetés; utóbbiról kapta a nevét is. A mai büntetési elméletek sokszínűséget mutatnak az utóbbi évtizedek túlzásai és kudarcai ellenhatásaként, keresve a hatékonyságot a jogállamiság keretein belül. Az érdem, a me...