I. Bevezető gondolatok
A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs[1] azon jogi tárgyak közé tartoznak, amelyeket a jogalkotó minden korszakban valamilyen szintű védelembe vont, a büntetőjogi szabályozás megjelenésétől egészen napjainkig. A büntetőjogi szabályok azonban függnek a társadalom aktuális erkölcsi értékítéletétől is, így mind tartalmukban, mind a szabályozás nyelvezetében (lásd például a korábbi törvények szóhasználatában a „természet elleni”, vagy a „kéjelgés” kifejezéseket, amelyek a mostani Btk.-ban már nem szerepelnek) folyamatos változáson mentek és mennek át. Büntető Törvénykönyvünk megváltoztatja a fejezet címét is, a korábbi Btk. XIV. Fejezet II. Címe „A nemi erkölcs elleni bűncselekményeket” szabályozta, a Btk. XIX. Fejezete „A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények” címet viseli. Ezzel is kifejezi a törvénykönyvünk, hogy nem a nemi erkölcs védelme az elsődleges és egyetlen védett jogi tárgy, hanem a nemi integritás, nemi önrendelkezés, nemi szabadság védelme is.
A középkorban, amikor a büntetőjogi szabályozás gyökerei kezdtek kialakulni, a szexuális bűncselekmények szabályozása rendkívül szorosan összefüggött a keresztény valláserkölcsi normákkal. Napjainkra folyamatos „szekularizáció” ment végbe ezen a területen. A XX. század közepén eltűntek a házasságon kívüli szexuális kapcsolat büntetendőségére vonatkozó szabályok, folyamatosan gyengült, majd a homoszexualitás büntetőjogi üldözésében is radikális változások történtek. Az 1961. évi V. törvény (a második magyar Btk.) eltörölte a férfiak közötti homoszexuális cselekmények generális büntethetőségét. „Az azonos nemű személyek közti fajtalanságot illető ma már túlhaladott, és sem a büntetőjog tudományban, sem az orvostudományban uralkodó elvekkel összhangban nem levő azt a rendelkezést, amely szerint csak a férfiak közti ily cselekmény büntethető, ez azonban minden megszorítás nélkül, a kérdésnek új elvi alapokon nyugvó szabályozása váltotta fel.” – olvashatjuk egy korabeli monográfiában. A homoszexualitás dekriminalizációjának a betetőzése volt az Alkotmánybíróság 37/2002. (IX. 4.) AB határozata, amellyel teljesen kikerült a homoszexualitás büntetőjogi üldözésének a lehetősége a magyar büntetőjogból, részben az orvostudomány fejlődése, részben az EU elvárásai miatt.
Az 1950-es években az úgynevezett „szocialista erkölcs” jegyében a prostitúciót rendeltük büntetni, majd a rendszerváltozás után, 1993-ban a prostitúció (akkor használt büntetőjogi szakkifejezéssel: üzletszerű kéjelgés) kikerült a büntetőjog látóköréből. A prostitúcióra épülő élősdi, abból haszonszerzésre törekvő magatartásformákat azonban változatlanul büntetjük azóta is, és a 2012-es új törvényünk is meghagyta (némi átalakítással) a prostitúciós bűncselekményeket a magyar büntetőjogban.
A nemi erkölcs nem más, mint a mindenkori társadalomnak a nemi vágyak keletkezéséről és kielégítéséről vallott felfogása. A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények tehát olyan magatartásokat nyilvánítanak büntetendővé, amelyeket a társadalom többségének erkölcsi normái is elítélnek. Szomora Zsolt szerint „a nemiség a (büntető)jog mellett megjelenik a másik társadalmi normarendszerben, az erkölcsben is. A kérdés ezzel kapcsolatban, hogy a szexuális magatartások, cselekmények erkölcsi és büntetőjogi megítélése mennyire esik, illetve eshet egybe, az erkölcsi tilalmak mennyiben jelentenek vagy jelenthetnek büntetőjogi tilalmakat is.” A büntetőjog szubszidiárius jellegéből fakadóan nem büntetünk minden olyan magatartást, amelyet az emberek többsége erkölcstelennek tart. (Például a testvérek közötti nemi kapcsolatokat a társadalom többsége elítéli, de ezek közül csak a közösülést rendeli büntetni a hatályos törvényünk is.) A büntetőjog végső eszköz, csak ott szabad alkalmazni, ahol a más jogágak által biztosított eszközrendszer már nem nyújt kellő védelmet. Emiatt például a prostitúció egyes vetületei a szabálysértési jog területére tartoznak, a büntetőjog pedig csak a legsúlyosabb cselekményeket szankcionálja közülük.
Büntető Törvénykönyvünk megalkotásakor a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények kodifikációja során kiemelt figyelemmel voltunk a vonatkozó nemzetközi egyezmények rendelkezéseire. Ezek közül a legfontosabbak:
- az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában, New Yorkban, 1950. évi március hó 21. napján kelt nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: New York-i Egyezmény, kihirdette: 1955. évi 34. törvényerejű rendelet),
- a 182. számú ILO Egyezmény,
- a Gyermekjogi Fakultatív Jegyzőkönyv,
- az Európa Tanács gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása elleni védelméről szóló Egyezmény,
- a 2011/93/EU irányelv,
- a nőkkel szembeni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló Egyezmény.
A fejezet a következő bűncselekményeket tartalmazza (már a bűncselekmények elnevezéséből is látható, hogy megújult a vonatkozó büntetőjogi szabályozás):
- szexuális kényszerítés,
- szexuális erőszak,
- szexuális visszaélés,
- vérfertőzés,
- kerítés,
- prostitúció elősegítése,
- kitartottság,
- gyermekprostitúció kihasználása,
- gyermekpornográfia,
- szeméremsértés.
A XIX. Fejezetbe sorolt bűncselekmények közös jogi tárgya az emberi szabadságjogok részét képező nemi szabadság és a nemi kapcsolatoknak a társadalomban elfogadott rendje. Kissé önkényesen csoportosítva ezeket a bűncselekményeket, a következő kriminológiai kategóriákat képezhetjük:
- nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények: szexuális kényszerítés és szexuális erőszak,
- pedofíliához kapcsolódó bűncselekmények: szexuális visszaélés, gyermekprostitúció kihasználása, gyermekpornográfia,
- a prostitúcióra ráépülő bűncselekmények: kerítés, prostitúció elősegítése, kitartottság,
- a nemi kapcsolatoknak a társadalomban elfogadott rendjét sértő bűncselekmények (vagyis az „egyéb” kategória): vérfertőzés és szeméremsértés.
A jogalkotó nemcsak a Büntető Törvénykönyvben, hanem a büntetőeljárási kódexünkben is kifejezésre juttatja, hogy ezek a bűncselekmények rendkívül veszélyesek a társadalomra. A Be. 64/A. § a) pontja kimondja, hogy a kiskorú sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmények miatt indított büntetőeljárásokat soron kívül kell lefolytatni.
A szexuális tartalmakkal kapcsolatos visszaélések a gyermekpornográfia, a „bosszúpornó” és az online szexuális zsarolás, a sexting és az ezzel kapcsolatos online visszaélések és a deepfake. Ezek közül a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények fejezet csak a gyermekpornográfiát tartalmazza. A többi vagy más tényállás keretei közé illeszthető bűncselekménynek minősülhet, vagy tipikusan kapcsolódik a gyermekpornográfiához (mint a deepfake). Mindegyik kapcsán egyre hangsúlyosabb és aggasztóbb szerepet játszik a mesterséges intelligencia elterjedése.
A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése 2022 óta átalakította a szexuális tartalmakkal kapcsolatos bűncselekmények gyakorlatát kriminológiai szempontból, erre álláspontom szerint sem a büntető jogalkotás, sem a jogalkalmazás nem tud reagálni megfelelő hatékonysággal. Témánk szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a gyermekpornográfia, amelyet 1997 óta büntet a magyar büntetőjog, de a legutóbbi törvénymódosítás 2021. július 8. óta az emberölés alapesetéhez hasonló büntetési tételeket is kilátásba helyez a legsúlyosabb minősített esetekben. Ron Cordova kaliforniai kollégám mondta tíz évvel ezelőtt egy konferencián, hogy a gyermekpornográfia büntetési tétele Kaliforniában az emberöléshez hasonló, hiszen vannak olyan bűncselekmények, amelyek büntetési tételének az emelése a politikai pártok szavazatmaximalizálási stratégiáját támogathatja. A lépésről lépésre történő folyamatos szigorítás e tényállás kapcsán nálunk is megfigyelhető az elmúlt közel három évtizedben.
Dolgozatomban elsősorban a magyar büntetőjog vonatkozásában mutatom be a mesterséges intelligencia néhány új kihívását a büntetőjog számára.
II. A szexuális tartalmakkal kapcsolatos egyes visszaélések
2.1. Gyermekpornográfia
204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló pornográf felvételt
a) megszerez vagy tart, bűntett miatt egy évtől öt évig,
b) kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, bűntett miatt két évtől nyolc évig,
c) készít, forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, bűntett miatt öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés az (1) bekezdés a) pontja esetén két évtől nyolc évig terjedő, b) pontja esetén öt évtől tíz évig terjedő, c) pontja esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az ott meghatározott bűncselekményt
a) tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve, vagy a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) sanyargatást vagy erőszak alkalmazását tartalmazó felvételre, vagy e) különös visszaesőként
követik el.
(3) A büntetés az (1) bekezdés a) pontja esetén öt évtől tíz évig terjedő, b) pontja esetén öt évtől tizenöt évig terjedő, c) pontja esetén öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az ott meghatározott bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sanyargatását vagy erőszak alkalmazását tartalmazó felvételre követik el.
(4) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
a) bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat, bűntett miatt egy évtől öt évig,
b) bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló pornográf felvételt
a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig,
b) készít, bűntett miatt egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a (2) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott valamely körülmény nem áll fenn.
(6) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre felhív, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(7) Aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre felhív, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a (2) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott valamely körülmény nem áll fenn.
(8) E § alkalmazásában pornográf felvétel: a másnak vagy másoknak a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon történő ábrázolása, ideértve a nem létező személy vagy személyek valósághű ábrázolását is.
204/A. § (1) Aki
a) olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel vagy ilyen személyek szerepelnek, bűntett miatt két évtől nyolc évig,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban szerepeltet vagy ilyen pornográf műsort szervez, bűntett miatt öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés az (1) bekezdés a) pontja esetén öt évtől tíz évig, b) pontja esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az ott meghatározott bűncselekményt
a) tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) sanyargatást vagy erőszak alkalmazását bemutató műsorra, vagy
e) különös visszaesőként
követik el.
(3) A büntetés az (1) bekezdés a) pontja esetén öt évtől tizenöt évig, b) pontja esetén öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az ott meghatározott bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sanyargatását vagy erőszak alkalmazását bemutató műsorra követik el.
(4) Aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
a) bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat, bűntett miatt egy évtől öt évig,
b) bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban szereplésre felhív, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban szereplésre felhív, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a (2) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott valamely körülmény nem áll fenn.
(7) E § alkalmazásában pornográf műsor: a más vagy mások nemiségét súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés vagy előadás.
A gyermekpornográfiával kapcsolatos tiltott tartalmak előállítása, terjesztése és fogyasztása az online térben az egyik legveszélyesebb tartalom-bűncselekmény. A Budapesti Egyezmény[2] szabályozta először a tartalom-bűncselekmények között a gyermekpornográfiát. Ezen deliktum elkövetése során „elsődleges célként jelenik meg az egyénnek és a közösségnek való közvetlen – általában erkölcsi – károkozás.”[3] A Budapesti Egyezmény szerint „a gyermekpornográfia fogalma alatt olyan pornográf termék értendő, mely vizuális úton ábrázol kifejezetten szexuális magatartást (sexually explicit conduct) tanúsító kiskorú személyt, vagy kiskorúnak tűnő személyt, vagy kiskorú személyt megjelenítő valósághű ábrázolást. Utóbbi két ponttól eltérést enged az egyezmény; például Magyarország, Dánia, Svájc és az Egyesült Királyság kikötötte, hogy nem alkalmazza a kiskorúnak tűnő személyre vonatkozó pontot. […] A Budapesti és Lanzarote egyezménynek is az indoklása megállapítja, hogy „kifejezetten szexuális magatartás”-nak minősülnek legalább a következő valós vagy színlelt tevékenységek: a) szexuális közösülés, beleértve a nemi szerv-nemi szerv, száj-nemi szerv, anál-nemi szerv vagy száj-anál gyermekek között vagy gyermek és felnőtt között, azonos vagy különböző neműek között; b) bestialitás; c) nemi önkielégítés; d) szadista vagy mazochista abúzus szexuális céllal; vagy e) a gyermek nemi szerveinek vagy szeméremtájékának a buja bemutatása. Nem releváns, hogy az ábrázolt magatartás valós vagy színlelt.”[4]
A tiltott pornográf felvétellel visszaélést több mint másfél évtizeddel az új Btk. megalkotása előtt már büntetni rendelte a magyar büntetőjog.[5] Hazánkban a tiltott pornográf felvétellel kapcsolatos visszaélés 1997 óta szerepel önálló tényállásként a Btk.-ban, amikor a jogalkotó a gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezmény magyarországi kihirdetésére tekintettel önálló cselekményként büntetni rendelte a 18. életévét be nem töltött személyről pornográf képi anyag készítését, az azzal való kereskedést és annak forgalomba hozatalát. Az elkövetési magatartások köre folyamatosan bővült, az új Btk. tovább bővíti ezt a kört.
A bűncselekmény jogi tárgya a 18 évesnél fiatalabb személyek egészséges nemi fejlődése és a gyermekpornográfiára ráépülő szervezett bűnözői csoportok elleni küzdelemhez fűződő társadalmi érdek. A 18 év alatti gyermekek egészséges nemi fejlődése kiemelten fontos társadalmi érdek, olyan jogi tárgy, amelyet a büntetőjog súlyos büntetések kilátásba helyezésével is kész megvédeni.
A jogi tárgy sérelme a gyakorlatban sokszor nem korlátozódik egyetlen bűncselekmény elkövetésére. A bűncselekmény elkövetési magatartásait a 204. § (1)–(7) bekezdésekben és a 204/A. § (1)–(6) bekezdéseiben találhatjuk meg. Büntetendő a megszerez, tart, készít, kínál, átad stb. elkövetési magatartás a korábbi szabályozáshoz hasonlóan. Újdonság a nem létező személy vagy személyek valósághű ábrázolása mint új elkövetési tárgy, a sértettek körének differenciálása (a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett minősített eset, a tizennegyedik életévét betöltött pedig privilegizált eset). Ehhez köthető a deepfake problémaköre, amelyről a 2.5. pontban lesz szó. A bűncselekmény legtöbb elkövetési magatartása a gyakorlatban ma már az internethez kapcsolódik, tipikusan számítógéppel elkövetett bűncselekményről van tehát szó.
A törvény az elkövetési magatartásokat a társadalomra veszélyességük sorrendjében sorolja fel. A bűncselekmény ezek alapján a következő magatartásokkal követhető el:
megszerzés: mástól történő birtokbavétel, illetve egyéb módon történő birtokbavétel (például letöltés internetről),
tartás: folyamatos, általában hosszabb idejű birtoklás, amelyet megelőz a megszerzés. A tartás a felvételnek az elkövető tényleges rendelkezési joga alatt való tárolása akár hagyományos alapon (papír, videókazetta stb.), akár elektronikus jel formájában (számítástechnikai adathordozón).
(Megjegyezzük, hogy mivel a bűncselekmény valamennyi alakzata csak szándékosan követhető el, megszerzés vagy tartás esetén fokozottan vizsgálni kell, hogy a terhelt tudattartalma az általa tudottan tiltott kép megszerzésére vagy tartására kiterjed-e. A számítástechnika ma már számos esetben lehetővé teszi, hogy különböző programok az internetről anélkül telepítsenek képeket és más felvételeket a felhasználó számítógépén, hogy a felhasználónak ezt külön-külön látnia és engedélyeznie kellene.),
készítés: a felvétel előállítása, rögzítése bármilyen adathordozón,
kínálás: az elkövető ebben az esetben más személyt hív fel a képfelvétel átvételére, ez a felhívás azonban eredménytelen marad. Vagyis ezzel az elkövetési magatartással egy egyébként előkészületi jellegű magatartásnak minősülő esetet rendel büntetni a törvény sui generis tettesi cselekményként,
átadás: olyan magatartás, amelynek következtében az elkövető birtokából más személy birtokába kerül a felvétel. Az elkövetési magatartás megvalósulása szempontjából közömbös, hogy az átadással egyidejűleg az elkövető birtokából ki is kerül, vagy csak lemásolódik a felvétel. (Ez utóbbira példa, ha e-mailben elküldi az elkövető egy harmadik személynek a tiltott pornográf felvételt. Ebben az esetben a saját birtokhelyzete nem szűnik meg felette.),
hozzáférhetővé tétel: annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy más a felvételt megszerezze, lemásolja, birtokába vegye, vagyis a más által történő megismerés lehetővé tétele,
forgalomba hozatal: akár ingyenesen akár visszterhesen több, esetleg meg nem határozható számú személy számára történő eljuttatás,
kereskedés: a képfelvétel értékesítés (rendszeres) haszonszerzési szándékkal,
nagy nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel: a képfelvétel széles körben történő megismerhetősége lehetőségének a megteremtése (ez ma már szinte kizárólag az internetre történő feltöltéssel valósul meg a gyakorlatban),
pornográf jellegű műsorban szerepeltetés: a passzív alanyok eredményes rábírása pornográf jellegű műsorban való szereplésre,
pornográf jellegű műsorban szerepeltetésre felhívás: a passzív alanyok eredménytelen rábírása pornográf jellegű műsorban való szereplésre,
pornográf jellegű műsorban részvétel: bármilyen minőségben történő részvételt jelent (nem feltétlenül a szexuális cselekményekben való konkrét részvétellel valósulhat meg, akármilyen „mellékszereplő” vagy akár pusztán néző ilyen magatartása is tényállásszerű, amennyiben a szándékosság és az annak alapjául szolgáló tudattartalom megállapítható és bizonyítható),
anyagi eszközök szolgáltatása: bármilyen financiális támogatás vagy segítségnyújtás a tiltott pornográf jellegű műsor vagy műsorok elkészítéséhez.
A cselekmény előkészületét a hatályos törvény érdekes megoldással rendeli büntetni: általában büntetendő az előkészület (valamennyi előkészületi magatartás), de az előkészületnek minősülő magatartások közül a törvény kiemel kettőt, és súlyosabban rendeli büntetni: az anyagi eszköz szolgáltatását és a felhívást.
A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet, ha azonban egy 18 év alatti személy saját magáról készít tiltott pornográf felvételt, akkor álláspontunk szerint a bűncselekmény nem valósul meg, hiszen hiányzik a cselekmény társadalomra veszélyessége. Ebben az esetben legfeljebb – ha ennek egyéb feltételei is fennállnak – szeméremsértést lehet megállapítani.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, kiemelten fontos jelentősége van e körben, hogy az elkövető tisztában van-e a sértett életkorával. Az ilyen irányú tudattartam megléte nélkül a bűncselekmény nem állapítható meg.
A bűncselekmény passzív alanya fő szabály szerint a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, de jelentősége van a tizenkettedik és a tizennegyedik életév betöltésének is (a minősített, illetve privilegizált eset szempontjából). Az (5) bekezdésben foglalt eset passzív alanya pedig csak tizennegyedik életévét be nem töltött személy lehet.
Elkövetési tárgy a passzív alanyról készített pornográf felvétel és műsor. A Btk. 204. § (8), illetve a 204/A. § (7) bekezdésében található értelmező rendelkezés szerint:
a) pornográf felvétel: a másnak vagy másoknak a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon történő ábrázolása, ideértve a nem létező személy vagy személyek valósághű ábrázolását is.
b) pornográf műsor: a más vagy mások nemiségét súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés vagy előadás.
A „felvétel” fogalmának nyelvtani értelmezése alapján kizárhatók ebből a körből a grafikus ábrázolások, valamint a rajz és a festmény (kivéve a nem létező személyek valósághű ábrázolását, tipikusan például az ún. deep fake felvételeket). Nem tényállásszerű továbbá a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről készített pornográf jellegű hangfelvétel akkor sem, ha bizonyíthatóan megtörtént nemi aktus során készítették. Nem vonható az elkövetési tárgyak körébe az emberi test tudományos, művészeti vagy ismeretterjesztő ábrázolása sem. A felvétel a nemiséget akkor ábrázolja súlyosan szeméremsértő nyíltsággal az orvos szakértői gyakorlat szerint, ha azon a passzív alanyok nemi aktust végeznek, illetve ha legalább a nemi szervek láthatóak rajta, és a kép beállításából, a körülményekből vagy a háttérből a nemi vágy felkeltésére irányuló célzatra lehet következtetni. (Nem pornográf tehát például a tizennyolcadik életévét be nem töltött, meztelen gyermekről egy nyilvános standon, a szülei által készített felvétel.)
A bűncselekmény minősített esete valósul meg, ha
a) tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve, vagy a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) sanyargatást vagy erőszak alkalmazását tartalmazó felvételre, vagy
e) különös visszaesőként
követik el.
Ezeket a korábbiakban más tényállások kapcsán már bemutattuk, külön elemzést nem igényelnek.
A Btk. korábban a „személyről vagy személyekről” fordulatot használta, emiatt a bűncselekmény a passzív alanyok és a felvételek számától függetlenül mindig egyrendbelinek minősült, természetes egységet képezett. Ezen nem változtat az a körülmény sem, hogy a felvétel egyes számban szerepelt a tényállásban. A jelenleg hatályos tényállás viszont e tekintetben is szigorodott, álláspontunk szerint a 2/2018. BJE határozat részben meghaladottá vált: nem tekinthető irányadónak az a rendelkezése, mely szerint „a gyermekpornográfia bűntettének a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 204. § (1) bekezdésében írt eseteiben nem eredményez halmazatot önmagában az, hogy az elkövetési magatartás – az azokon szereplő tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek számától függetlenül – több pornográf felvételt érint”. A jelenleg hatályos tényállás alapján álláspontunk szerint a bűncselekmény csak akkor egyrendbeli, ha az elkövető egy személyről készült egy vagy több felvételre azonos törvényi tényállásba ütköző magatartásokat követ el. E bűncselekmény tekintetében nem azonos, hanem külön-külön törvényi tényállást tartalmaznak a Btk. 204. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontjai. Álláspontunk szerint egyrendbeli a bűncselekmény akkor is, ha egyetlen kép- vagy videófelvételen több tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel. Vagyis halmazat akkor jön létre, ha több személyről több felvételre követik el a bűncselekményt. A nem létező személy vagy személyek valósághű ábrázolása esetén – mivel ebben az esetben a bűncselekménynek nincs passzív alanya – továbbra is irányadó az, amit a 2/2018. BJE határozat tartalmaz, vagyis ebben az esetben az azonos törvényi tényállásba ütköző magatartások a felvételeken szereplő nem létező, de valósághűen ábrázolt „személyek” számától és a felvételek számától függetlenül is egységet képeznek. A (2)–(7) bekezdés szerinti minősített esetek rendbelisége pedig a felvételeken szereplő tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek számához igazodik létező személyek esetén, nem létező személyek esetén pedig álláspontunk szerint az azonos minősített eset tényállási elemeit kimerítő elkövetési magatartások a felvételeken szereplő nem létező, de valósághűen ábrázolt „személyek” számától és a felvételek számától függetlenül is egységet képeznek.
Az elkövető ugyanarra a képfelvételre nézve csak egyfajta elkövetési magatartást valósíthat meg büntetőjogilag értékelhetően, a sorrendben előbbi elkövetése a bűncselekményt befejezetté teszi, a később büntetlen utócselekmény (például a megszerzés után a tartás), illetve a súlyosabban büntetendő elkövetési magatartáshoz képest az enyhébben büntetendő büntetlen elő- vagy utócselekménynek minősül.
A bűncselekmény a passzív alany önkéntességének a hiányában valódi halmazatban állhat az erőszakos nemi bűncselekményekkel. Valódi alaki halmazatban állhat továbbá a szexuális visszaéléssel is, ha ennek a tényállási elemei is maradéktalanul megvalósulnak.
Kriminológiai szempontból nézve ez a bűncselekmény sajnos egyre inkább terjed az online térben. Ennek oka nemcsak az új technológiák megjelenése és az internethasználat bővülése, hanem az is, hogy fizetőképes kereslet van rá.
2.2. Bosszúpornó (hozzájárulás nélkül készített szexuális felvétel) és az online szexuális zsarolás
„A hozzájárulás nélkül közzétett szexuális felvétel (non-consensual sexual imagery) kifejezés valójában nem jogi terminológiai fogalom, inkább olyan általános megjelölés, amellyel azokat a visszaéléseket illetik, ahol szexuális jellegű felvétel közzétételére az abban szereplő személy(ek) kifejezett hozzájárulása nélkül került sor. A köznyelvben a jelenséget sokszor emlegetik bosszúpornóként (revenge porn), ez azonban a jelenségnek csak egy mozzanatára mutat rá, amikor egy-egy szexuális felvételt bosszúvágyból, például egy párkapcsolat megromlását követően tesznek közzé.”[6] Sorbán Kinga a „bosszúpornó” kifejezés használatát kerülendőnek tartja a jogtudomány vonatkozásában, mert álláspontja szerint a jelenség ennél sokkal tágabb. Valóban, egy olyan kriminológiai kategóriáról van szó, aminek a büntetőjogi leképezése meglehetősen összetett és bonyolult feladat lenne egy önálló törvényi tényállásban, és nem is biztos, hogy erre szükség van. „A szolgáltatók a hozzájárulás nélkül közzétett tartalmak közé sorolják a titokban készített felvételeket is, továbbá a kukkolást, valamint az upskirtinget, ahol a tartalom készítésének a módszere eleve kizárja a beleegyezést.”[7]
A bosszúpornó mint jelenség a XXI. század előtt ismeretlen volt, megjelenését és elterjedését a fotós és videós eszközök, közelebbről elsősorban az okostelefonok elterjedése tette lehetővé, ezzel párhuzamosan az internethasználat általánossá válása pedig megkönnyítette ezen cselekmények elkövetésének a tömegessé válását. A bosszúpornó „az okostelefonok széles körű elterjedésével hódított magának teret az interneten a 2010-es években. Arról a jelenségről van szó, amikor szakítás után az egyik fél a másik beleegyezése nélkül, bosszúból tölt fel volt partneréről intim tartalmakat – meztelen képeket vagy szexvideót – erre szakosodott weboldalakra vagy a közösségi média felületeire. A zaklatás két formája találkozik benne: a párkapcsolaton belüli bántalmazás és az internetes. Így az áldozatnak egy egészen komplex problémacsomaggal kell megküzdenie: ki kell lépnie egy bántalmazó kapcsolatból, és szembe kell néznie a nyilvános megszégyenítéssel is. Napjaink alapvető tapasztalata, hogy rengeteg olyan kép vagy felvétel készül rólunk, amely kompromittáló, kellemetlen vagy egyszerűen csak úgy jelenik meg a közösségi médiában, hogy nem adtunk rá engedélyt. Hogy ez ciki legyen, ahhoz nem is kell meztelenre vetkőznünk a kamera előtt, elég az is, ha például vasárnap reggel a Facebookon szembesülünk a szombat éjszakánk feledni való részleteivel. Lassan persze megszokjuk már, hogy sosem vagyunk biztonságban, ugyanakkor még mindig nem vagyunk elég elővigyázatosak – erre pedig a bosszúpornó egyre gyakoribb előfordulása a bizonyíték. A bosszúpornó célja elsősorban az expartner megalázása a szakítás után, amit az esetek nagy többségében egy zsarolási folyamat előz meg: az elhagyott fél úgy próbálja visszaszerezni a másikat, hogy kilátásba helyezi a nála lévő felvételek nyilvánosságra hozását.”[8] A bosszúpornó társadalomra veszélyessége részben abban lelhető fel, hogy hosszú távon is lelki sérülést okozhat az áldozatoknak. A bosszúpornó nagyon súlyos következményekkel járhat az áldozatok számára, elsősorban amiatt, mert a szexualitás általában az emberek magánéletének a legzártabb szegmense. Ráadásul ami egyszer felkerült az internetre, az folyamatosan megtalálható lesz a későbbiekben is, különösen igaz ez a pornográf tartalmakra.
A „bosszúpornó”, vagyis a becsület csorbítására alkalmas kép- és videóanyagok feltöltése az internetre ugyanúgy rendelkezik társadalomra veszélyességgel, mint a gyermekpornográfia, de a társadalomra veszélyesség itt kisebb. A két jogsértő magatartásnak, a gyermekpornográfiának és a bosszúpornónak van közös halmaza is, amely sajnos egyre gyakoribb, amikor bosszúból olyan sértett képeivel élnek vissza, aki a felvétel elkészítésekor nem töltötte még be a tizennyolcadik életévét. „Önmagában a pornográf tartalmak nagy részének a közzététele az interneten nem jogellenes, a sérülékenyebb felhasználói csoportok – különösen a kiskorúak – védelme azonban indokolhatja bizonyos tartalmi korlátok felállítását. E korlátok többnyire azt hivatottak biztosítani, hogy egyes felhasználók ne férjenek hozzá a számukra nem megfelelő tartalmakhoz, a célközönséget azonban nem céljuk elzárni az ilyen típusú alkotások megtekintésétől. A hozzáférést korlátozó szabályok ebben az esetben médiaigazgatási, közigazgatási jellegűek, és a normaszegő magatartás szankciója is ehhez igazodik. Teljesen más a helyzet a skála másik végén, a gyermekpornográf felvételek esetében. Ezeknél nem csupán az a cél, hogy a teljes potenciális közönséget elzárjuk a hozzáféréstől, de az is, hogy a fogyasztók és az előállítók felelősségre vonása büntetőjogi szankciókkal megtörténjen. A skála két végpontja között azonban több olyan eset található, amelyek esetében a sérelmet elszenvedő fél akaratától függ, hogy büntetőjogi útra tereli-e az ügyet. A személyiségi jog megsértésével járó cselekmények esetében a büntetőjogi szankcióval való fenyegetettség több esetben fennáll, de a büntetőeljárás nem szükségszerű velejárója a jogsértő cselekménynek.”[9]
A volt partner hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozott intim képekkel és videókkal kapcsolatos visszaélések a magyar büntetőjog szerint is bűncselekménynek minősülhetnek. A következő tényállások merülnek fel ezzel kapcsolatban:
Btk. 219. § – Személyes adattal visszaélés (ha a képfelvétel személyes adatnak minősül, tehát felismerhető az arc, intim szférában készült, és azt jogosulatlanul kezelik vagy hozzák nyilvánosságra),
Btk. 223. § – Magántitok megsértése (az intim fotó, videó rendszerint magántitok is, nyilvánosságra hozatal esetén a tényállás megvalósulhat),
Btk. 222. § – Zaklatás, ha a közzététel célja az áldozat zaklatása, megfélemlítése.
Az online szexuális zsarolás (sextortion) tipikusan olyan helyzet, amikor valakit fenyegetnek a róla készült intim képek közzétételével, pénz vagy további szexuális tartalom kikényszerítése érdekében:
Btk. 195 § Kényszerítés: ha például további szexuális tartalom átadására kényszeríti az elkövető a sértettet,
Btk. 196 § Szexuális kényszerítés: ha a sértettet szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszeríti az elkövető a felvételek nyilvánosságra kerülésének kilátásba helyezésével,
Btk. 222. § – Zaklatás: ha rendszeres és tartós az elkövetési magatartás, de nincs kifejezett haszonszerzési cél,
Btk. 367. § – Zsarolás (ha megállapítható, hogy az elkövető jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz).
2.3. A sexting és az ezzel kapcsolatos online visszaélések
A sexting kifejezés a sex és a texting szavak összevonása által keletkezett. A Z generáció tagjai körében gyakori jelenség, hogy szexuális tartalmú, erotikus vagy akár pornográf üzeneteket (képeket és videókat) küldenek egymásnak. Ezek az üzenetek a szereplők életkora alapján minősülhetnek gyermekpornográfiának is, de még ha nem is minősülnek annak, nyilvánosságra kerülésük vagy illetéktelen személy által történő megszerzésük komoly érdeksérelmet okozhat a felvételeken szereplő személyek számára. A szexting a gyakorlatban gyermekpornográfiának minősül, ha a képeken szereplő személyek közül legalább egy nem töltötte be a tizennyolcadik életévét. Ezzel kapcsolatban egyetértünk Sorbán Kinga álláspontjával, aki szerint „Magyarországon a gyermekpornográfia tényállásának átfogó reformjára volna szükség. Egyrészt: a külföldi szakirodalom egy ideje igyekszik kivezetni a gyakorlatból a gyermekpornográfia kifejezés használatát. Helyesen, hiszen a pornográfia alapvetően olyan kereskedelmi műfaj, amelyet nem tilt jogszabály, így ez a kifejezés nem érzékelteti kellően azt, hogy milyen súlyos bűncselekmény valósul meg. A kifejezés a szexuális tartalmak különböző kategóriának megkülönböztetésére sem alkalmas, így a szextingre is vonatkozik, ami figyelembe véve a mai fiatalok szokásait már idejétmúlt. A nemzetközi gyakorlattal összhangban célravezetőbb volna a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalom vagy a gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló tartalom kifejezések egyikének a bevezetése, amely érzékelteti a felvételkészítés mögött meghúzódó cselekmények súlyát, ugyanakkor nem kriminalizál indokolatlanul fiatalokat.”[10] Mivel ez a magatartás várhatóan tovább szaporodik majd, és nem feltétlenül a fiatalok megbüntetése lehet a megoldás vagy a cél a büntetőhatalom részéről, álláspontom szerint mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás megfelelően reagálhat rá.
A probléma kezelhető lenne jogalkotói oldalon is, de erre nem látok reális lehetőséget. Említettem már korábban, hogy Magyarországon különösen, de külföldön is szavazatokat lehet nyerni a választásokon a pedofíliával összefüggő bűncselekmények büntetőjogi szabályozásának a szigorításával. A Sorbán Kinga által szorgalmazott átfogó szabályozási reform szakmailag optimális megoldás lehetne, ugyanakkor a szavazópolgárok többsége nem ért a büntetőjog dogmatikájához, ők csak annyit értenének meg belőle, hogy bizonyos tekintetben enyhül a szabályozás. Ez talán népszerű is lehetne a fiatalok egy részének a körében, de a végső mérlege valószínűleg szavazatvesztés lenne, emiatt a büntetőpolitika vélhetően ezt nem fogja felvállalni.
A jogalkalmazás oldaláról viszont véleményem szerint sokkal könnyebben kezelhető a probléma. A tényállásszerűnek minősülő cselekmények esetében a jogalkalmazó (kiemelt szerepe itt az ügyésznek és a bírónak van) mondhatja azt, hogy a konkrét esetben az adott magatartás nem veszélyes a társadalomra (ekkor nem bűncselekmény), vagy nagyon csekély a társadalomra veszélyessége az elbírálás időpontjában (ekkor megrovást alkalmaznak). Véleményem szerint a szexting – amennyiben két fiatal egymásnak küld magáról pornográf felvételeket – nem veszélyes a társadalomra, ha más magatartás (például a felvételek továbbadása, feltöltése az internetre, ezekkel való fenyegetés stb.) nem kapcsolódik hozzá. A probléma létezik, egyre több fiatalt fenyeget egy potenciális büntetőeljárás veszélye, és a jogalkalmazói oldalon van reális lehetőség a helyzet kezelésére: a társadalomra veszélyesség hiányával indokolható a gyakorlatban az ilyen ügyekben a büntetőeljárások megindításának a megtagadása.
A sexting (önkéntes intim kép/videó küldése) önmagában nem büntetendő, ha nagykorú személyek között, beleegyezéssel történik. Nagyon gyakran felmerülhet azonban bűncselekmény is ezzel kapcsolatban:
a) 18 év alattiak esetén
Btk. 204. § – Gyermekpornográfia: ha 18 év alatti személyről készül a felvétel.
Btk. 198. § – Szexuális visszaélés: ha a kép megszerzése a gyermek szexuális cselekményre való rábírásával történik (online grooming).
b) nagykorúak esetén
Ha a másik fél engedélye nélkül kerül a kép harmadik személyhez → 226/B. § (Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala).
Ha fenyegetéssel történik → 367. § – zsarolásnak minősülhet (ehhez azonban az szükséges, hogy az elkövető jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okozzon).
2.4. Deepfake
A deepfake jelenség a büntetőjogban az online szexuális tartalmakkal kapcsolatban elsősorban a gyermekpornográfia vonatkozásában bír relevanciával, de az általunk vizsgált valamennyi visszaéléshez kapcsolódhat, ezért indokolt önállóan tárgyalni.
A deepfake használata bűncselekmények elkövetéséhez Magyarországon is terjed, ahogy ezt a 2025. szeptember közepén nyilvánosságra került egyik hír is alátámasztja: „Magyar nők ezrei lettek áldozatai egy titkos online szervernek, ahol férfiak intim képeket, utcai lesifotókat és deepfake-felvételeket cserélgettek róluk a beleegyezésük nélkül. A több ezer tagot számláló Telegram- és Discord-csoportokban még gyerekeket ábrázoló fotók is megjelenhettek, sőt a tartalmakért az adminisztrátorok még pénzt is kértek. Jogvédők szerint az ügy nemcsak súlyos bűncselekmények gyanúját veti fel, hanem rávilágít a nők elleni erőszak rendszerszintű problémáira is.”[11]
A deepfake megvalósítása, létrehozása két időben történhet: egyrészt nem valós időben, másrészt akár valós időben (real time-ban) audiovizuális tartalmak közvetítésével.[12] Témánk szempontjából a nem valós időben készült deepfake felvételeknek van inkább jelentősége, ezekkel követhetők el elsősorban online szexuális visszaélések.
A deepfake a gyakorlatban legtöbbször gyermekpornográfiának minősülhet. Ha azonban valós, felnőtt személyek arcképének mesterséges illesztése történik pornográf videókra, az más tényállásokba is ütközhet:
Btk. 226/A. § – Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése,
Btk. 226/B. § – Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala,
Btk. 219. § – Személyes adattal visszaélés (az arckép személyes adat, engedély nélküli felhasználása önmagában jogsértő),
Btk. 222. § – Zaklatás felmerülhet, ha a deepfake célja a megalázás, zaklatás.
III. A mesterséges intelligencia várható hatása az online szexuális tartalmakkal kapcsolatos visszaélésekre
Az utóbbi években az internet elérhetősége jelentősen megnövekedett. Tömegesen terjednek a digitális eszközök, ez is radikálisan átalakítja az emberek szexuális tartalmakkal kapcsolatos szokásait és a tartalmakhoz való hozzáférést, az online pornográfia fokozatosan átlagossá és hétköznapivá válik. Ehhez a mesterséges intelligencia új dimenziókat nyit, képes szöveget és képet manipulálni vagy akár nem létező tartalmakat is létrehozni. A mesterséges intelligencia véleményem szerint egyre több kihívást jelent majd a büntető jogalkalmazás számára is. A kihívások megoldásának egyik eszköze a büntetőjog, de ahogy Földvári József professzor úr szokta mondani a XX. század végén az előadásain: „Tudomásul kell vennünk, hogy a büntetőjog nem tud társadalmi problémákat megoldani. Sőt a büntetőjog – önmagában – még a büntetőjogi problémákat sem tudja megoldani.” Nagyobb szerepe lesz emiatt véleményem szerint az oktatásnak és a tudatosságnak, valamint a technológiának is (mint például a vízjelek, MI-detektorok stb.).
A mesterséges intelligencia a szexuális tartalmakkal kapcsolatos visszaélések terén is forradalmi változásokat hoz, mind a bűnözésben, mind a bűnüldözésben. A bűnözés hasznosítja már ma is például a zsarolás új formáinál, a gyermekek kizsákmányolása során és a magánéletbe történő beavatkozáshoz. A bűnüldözés a tartalomszűrés során és a nyomozásokhoz is hatékonyan fel tudja használni az MI-t. Különösen jól alkalmazható az MI a profilalkotáshoz is, ahogy erre Nyitrai Endre is utal: „A profilozó a kriminalisztikai alapkérdések közül nem a ki?, hanem a milyen? kérdésre keresi a választ. A milyen? kérdésre adott válasz segíti megválaszolni a ki? kérdést, azonban a válasz megszerzése a nyomozó feladata. A specifikus profilelemzés vonatkozásában – különösen emberölés vagy szexuális bűncselekmények esetén – a nyomozó a kriminalisztikai alapkérdést kiegészítheti a milyen?
kérdéssel is.”[13] Ha azonban feltesszük azt a hipotetikus kérdést, hogy mi lesz a mérleg, akkor véleményem szerint rövid és középtávon legalábbis a bűnelkövetők fognak többet és hatékonyabban profitálni belőle.
[1] A Gál István László (szerk.): Magyar büntetőjog – Különös rész. Osiris Kiadó Budapest 2023. című saját munkám felhasználásával.
[2] Budapesti Egyezmény 9. cikk 2. bekezdése.
[3] Parti Katalin – Kiss Tibor: Informatikai bűnözés. In: Borbíró Andrea – Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Lévay Miklós (szerk.): Kriminológia. Wolters Kluwer Kiadó, Budapest, 2016, 497. o.
[4] Mezei Kitti Az online gyermekpornográfia és a büntetőjog. Ügyészek Lapja, 2021/4. 22. o.
[5] A tényállás elemzését a Gál István László (szerk.): Magyar büntetőjog – Különös rész. Osiris Kiadó Budapest 2023. című saját munkám felhasználásával mutatom be.
[6] Sorbán Kinga, Veszélyek a világhálón, Budapest, 2024, 266. o.
[7] Uo. 279. o.
[8] https://www.glamour.hu/g-szex/bosszuporno/4w7v9np (2025. szeptember 25.).
[9] Sorbán Kinga: A bosszúpornó és deepfake pornográfia büntetőjogi fenyegetettségének szükségességéről. Belügyi Szemle, 2020/10. 83. o.
[10] Sorbán Kinga: Veszélyek a világhálón, Budapest, 2024, 242. o.
[11] https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/nsfw-motherless-discord-telegram-nok-elleni-eroszak-magyar-nane/sm3kb4r?ca_ed&length=8&blockIndex=9&pubId=zlmq6l0 (2025. szeptember 22.)
[12] Bányász Péter et al.: Lélektani műveletek a közösségi médiában. In Auer Ádám – Joó Tamás (szerk.): Hálózatok a közszolgálatban. Budapest: Dialóg Campus Kiadó 2019. 114. o.
[13] Nyitrai Endre: A digitális adatok és a modern technikai eszközök jelentősége a kriminalisztikában A deepfake és a fake news jelenségek. Ludovika Egyetemi Kiadó Budapest, 2025. 70-71. o.











