„Minden nagy vagyon mögött
egy bűncselekmény áll. „

(Honoré de Balzac)

A bűnözőket legtöbbször pusztán egy dolog motiválja, és ez nem más, mint a profit. A bűnözőt a nyereségvágy hajtja, a végeredmény pedig az lesz, hogy a törvénytelenül szerzett zsákmányt bevezetik az ország legitim rendszerébe. A pénzmosás lényege a tőke elrejtése, annak érdekében, hogy azt a vagyont előállító illegális tevékenység észrevétele nélkül fel lehessen használni. Ez a folyamat pusztító gazdasági következményekkel jár. A pénzmosás terroristák, kábítószer-kereskedők működésének és terjeszkedésének a fő mozgatórugója.^[1]

I. Bevezetés

Ha a pénzmosás, mint kifejezés eredetét kutatjuk, akkor a legenda szerint Al Caponéig kell visszamennünk, aki Chicago-szerte működtetett pénzbedobós, önkiszolgálós mosodákat, ezek segítségével álcázva, a prostitúcióból, a szerencsejátékokból és a szesz­tilalmi törvények megsértéséből származó jöve­delmét. Innen eredhet a „pénz­mosás” kifejezés. Ez a szellemes kis történet persze nem igaz, bár az 1920-as években gyakran előfordult, hogy a bűnözők nagy készpénzforgalmú vállalkozásokat vettek át (mint például a mosodák és az autómosók), majd összekeverték a bűncselekményből szerzett készpénzt a legális bevétellel – ezáltal logikus kereskedelmi okot szolgáltattak a nagy összegű készpénz létezésére.^[2] Bár a „mosás”-t ma ennek a szónak a tisztítással való társítása miatt hangsúlyozzák, valószínűsíthető, hogy az eredeti bűnügyi kapcsolat a mosodák álcaként történő alkalmazása során alakult ki.^[3]

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy milyen bűncselekmények elkövetőinek lehet szükségük a pénzmosásra, és mikor. Az esetek többségében a bűnözők pénzmosás nélkül is el tudják költeni a bűncselekményből származó pénzüket, gondoljunk csak az amerikai westernfilmekre, amikor a vonatrablás után szétváló rablóbanda vezére figyelmezteti a többieket, hogy egy ideig ne kezdjenek feltűnően költekezni. Vannak azonban olyan bűncselekmények, amelyek

– kimagaslóan nagy összegű bevételhez juttatják az elkövetőket;
– az elkövetők rendszeresen jutnak bűncselekményből származó, illegális bevételhez anélkül, hogy legális jövedelemforrásuk lenne.

Ebben a két esetben túlságosan nagy a lelepleződés kockázata, az elkövető nézegetheti otthon a bűncselekményből származó pénzt, de elkölteni nem tudja. Illetve megpróbálkozhat vele, de azzal felkeltheti a nyomozóhatóság és az adóhatóság érdeklődését. Ha valaki hirtelen 50 millió forint értékű házat vásárol, vagy havi 2 millió forint jövedelemnek megfelelő életszínvonalon él, holott „hivatalosan” munkanélküli, könnyen gyanússá válhat.^[4]

A pénzmosás az a módszer, amely segítségével a bűncselekményből származó nyereséget integrálják a világ bankrendszereibe és üzleti környezeteibe; a fekete pénzt átmossák, hogy egyre fehérebb legyen. Szinte minden bűnös tevékenységnek a pénz az éltető ereje: a mosás folyamatára tekinthetünk úgy is, mint a cselekménysorozat szívére, hiszen lehetővé teszi, hogy a pénzt megtisztítsák és szétpumpálják a testbe, a túlélés biztosítása érdekében. Ez a probléma nem feltétlenül a kisebb bűnözőkről szól, hanem az olyan hatalmas, nemzeteket átszelő, szervezett csoportokról, mint:

– az olasz maffia,
– a japán Jakuza,
– a kolumbiai kartellek,
– az orosz maffia,
– a nigériai és nyugat-afrikai bandák,
– a mexikói Juarez-, Tijuana- és Gulf kartellek.

Ezek és az ehhez hasonló szervezetek tagjaira mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy amatőrök. Bármely, az egész világot felölelő, több millió dolláros, vállalkozáshoz hasonlóan ezeket is jól finanszírozzák, magas szinten szervezik és élen járnak az új technológiák alkalmazásában. Ám, ami a legfontosabb, hogy nem lehet őket rajtakapni, és bűnös tevékenységeiket folyamatosan a tisztesség köpönyegével álcázzák. Az ilyen csoportok óriási hatalommal rendelkeznek. Befolyásuk nemcsak fizikai értelemben vett erőn alapszik, hanem a legmagasabb szintű politikai elit támogatásán is.^[5]

II. Tipikus esetei

– Kábítószer-kereskedelem: nem elsősorban az egyszerű utcai ügyletekről van szó, hanem inkább az illegális anyagok magas szinten szervezett és kereskedelmi alapú gyártásáról. Ha a pénzmosás csak a törvénytelen drogokból származó jövedelemhez kapcsolódna, az már önmagában is elég katasztrofális lenne.

– Fegyverkereskedelem: kézigránátoktól a kis teljesítményű fegyvereken át egészen a modern fegyverekig.

– Prostitúció: itt sem az olyan elszigetelt esetekre kell gondolni, amikor egy lány kint áll valahol egy sötét utcában, hanem a nő és gyermek kereskedelemre, ahol az áldozatokat ténylegesen elrabolják vagy eladják, és arra kényszerítik, hogy pénzért szexuális szolgáltatásokat nyújtsanak.

– Terrorizmus: jóformán minden héten hallunk híreket a világ valamely részén elkövetett újabb terrorista merényletről. Minden ilyen csoportnak pénzre, valamint annak felhasználási lehetőségére van szüksége infrastruktúrájának fejlesztéséhez, illetve a fegyverek és felszerelések megvásárlásához.

– Korrupció^[6]: pénzmosással foglalkozók csemegéje az, amikor az országok államfőit vagy politikai vezetőit személyük vagy politikai befolyásuk „haszonbérbe adása” után megvádolják vagy netán bűnösnek találják korrupciós pénzek elfogadásával, illetve megvesztegetéssel kapcsolatban.

– Csalás: pénzügyi bűncselekmények és egyéb csalárd tevékenységek minden típusa olyan összegeket eredményez, amelyeket be kell szivárogtatni a bankrendszerbe.

– Művészeti és antik értékkel történő visszaélés: hamisítás, lopás és viszonteladás a világ nagy aukciós házain, valamint kereskedőin keresztül. Ide tartozik még a kulturális jelentőségű történelmi ikonok, alkotások csempészete.

– Csempészés: illegális alkohol és dohány, amely mindig vám- és/vagy áfa-csalást eredményez.

– Új vagy használt járművek nagy tömegű lopása, valamint illegális exportálása.

– Adófizetés elkerülése vagy adó túlfizetése: Kisebb összeg legalizálására alkalmas, rendszeres adótúlfizetéssel valósul meg. A bevalláshoz képest túlfizetett adó a gazdasági év végén az adóhivataltól visszakérhető, és így az elkövető még adóhatósági igazolással is rendelkezik a pénz tiszta eredetéről.

– Készpénzforgalomban történő pénzmosás: Ez a legkezdetlegesebb módszer, bemutatóra szóló betétek, anonim átutalások révén valósul meg, amelyet – amennyiben az adott országban fennálló törvényi rendelkezések ezt megengedik – alkalmazhatnak mind belföldön, mind pedig külföldön. Megvalósulhat készpénz csempészet révén is. Magyarországon a betétek anonimitásának megszüntetésével ez az elkövetési mód ellehetetlenült.

– Élet- és vagyonbiztosítások: Az élet és vagyonbiztosítások is tág teret nyújthatnak a pénzmosáshoz, mivel a pénzmosók a biztosításért a bűncselekményből származó pénzzel fizetnek, majd lejárat előtti folyósítást kérnek, illetve vagyonbiztosítás esetén valamilyen módon előidézik a biztosítási esemény bekövetkeztét és kártérítési igénnyel lépnek fel. Még kifinomultabb módszer, ha a biztosítási szerződésnek a pénzmosó csupán kedvezményezettje, ugyanis ebben az esetben a pénz eredetének vizsgálatához a biztosított elleni nyomozás elrendelése szükséges.

– Fiktív külkereskedelmi ügylet: A mosandó pénz gyors legálissá tételének módszere hamis számlák kiállítása, azonban ez a módszer nem olyan alapos, mint az előzőekben ismertetett módszerek. Ebben az esetben a pénzmosó abban az országban alapít céget, ahol a jövedelem keletkezik és abban az országban is, ahol a jövedelmet el kívánja helyezni, majd árukat vagy szolgáltatásokat rendel attól a cégtől, ahová a pénzt küldi, s ezután általában hamis számlákat küld.

– Radikális túlszámlázás: Tényleges árumozgást igényel, emiatt gyakran alkalmaznak hozzá off-shore vállalkozásokat. Az adóalap beállítására belső számlázásokat bonyolítanak. Megkönnyíti az alkalmazást, hogy vannak országok, ahol lehet céget alapítani névtelenül, bemutatóra szóló részvényekkel.

– Ékszerek vásárlása: Egyik legrégebbi módja az illegális pénzek legálissá transzformálásának az ékszerek vásárlása. E szerint a pénzmosó – adócsaló – hogy a hatóság elől meneküljön, úgy tünteti fel az ékszereket, mintha az elhunyt hozzátartozójának lenne korábban meg nem talált hagyatéka. A technika némileg bonyolultabb változata, ha árverésre bocsátják az ékszert és az árverésen saját maguk vásárolják meg, majd később újból értékesítik. Az aranypiac a pénzmosás egyre jelentősebb módja, mivel a keletkezett illegális jövedelemből aranyat szereznek be, majd egy másik országba exportálják, ahol eladják, így legalizálják a biztos pénzt.

– Szerencsejátékban való részvétel: Sok pénzmosási tevékenység kapcsolódik a szerencsejátékokhoz, melynek során nagy összegben vásárolnak zsetont azzal a céllal, hogy játszanak, a zsetonokat azonban felhasználás nélkül visszaváltják, és általában csekket kérnek saját nevükre vagy egy harmadik személy nevére. Amennyiben a hatóságok az összeg eredete felől érdeklődnének, indokként azt a választ kaphatják, hogy a szerencsejáték nyereményből származik. Ezen módszer egy professzionális változata, ha a pénzmosóknak saját kaszinójuk van. Mivel a kaszinók számos bank jellegű szolgáltatást, így valutaváltást, széfhasználatot és hitelkihelyezést nyújtanak.

– Fedővállalkozások és fantomcégek: Magyarországon a legelterjedtebb, az adócsalás komplementer műveleteként jelentkezik a pénzmosás. Összekeverik a bűncselekményből származó vagyont a legális tevékenységből származóval. Egy fedővállalkozás létrehozásával élénk gazdasági tevékenység látszatát keltik, nagy pénzmozgással a bankszámlán, de a valóságban nincs produktív tevékenység. Erre a tevékenységre a legalkalmasabb vállalkozástípusok az éttermek, hotelek, bárok, éjszakai klubok, diszkók, kaszinók, tanácsadó cégek, kiskereskedelmi üzletek, nemzetközi pénzközvetítők, vegytisztítók, sportszercégek, vidámparkok, videokölcsönzők, árusító automaták üzemeltetői, valamint a parkolók. Fantomcég: egy-egy tranzakcióra használják, aztán eltűnik.

– Pártok, egyházak: Veszélyeztetett területnek számítanak a támogatásból származó választási pénzek, amelyek a későbbi kompenzálással, a jól fizető állami megrendelésekkel legálissá válnak. Ide tartozik a privatizáció során nagy értékű vállalkozások megszerzése, működtetése is. A pénz a sok átutalás után non-profit támogatássá válik, annak célszerinti felhasználása már legális. Az egyházakban rendszeresített persely pedig a névtelen adakozás lehetőségét biztosítja.

– Ügyvédi honorárium: Hagyományosnak tekintett eljárás lehet a pénzmosás során az ügyvédi letét alkalmazása, mivel ha valaki az ügyvédnél letétbe helyezi a pénzét, akkor az ügyvéd befizeti az összeget az iroda elkülönített számlájára, így ezen letéti számlák adatai az ügyvédi titoktartás körébe tartoznak. Vitatott, hogy a bűnelkövetőtől, az elkövetéssel kapcsolatban szerzett, ügyvédnek átadott pénz lehet-e pénzmosás tárgya. Elfogadott szemlélet, hogy ha tudta, vagy tudhatta is, hogy ilyen pénzt vett át, legfeljebb etikátlan lehet a viselkedése, de nem valósít meg pénzmosást. Ha fel is használja, nem az összeg eredetének leplezése céljából teszi (ha mégis, akkor természetesen pénzmosás). A pénzmosási bejelentésekben gyakran szerepelnek az ügyvédi letéti számlák körüli figyelemreméltó pénzmozgások, amelyek nem minden esetben köthetőek a letétekhez. Ugyanez a másik ágon is megjelenik, amikor egy ügyvédi iroda vállalkozói számláján jelennek meg a letéti pénzek.^[7]

– Részvénytranzakciók: Technikailag értékpapírok alul- vagy felülárazásával valósul meg. Közbülső szereplők közbeiktatásával önkötés is lehetséges. Az értékesítés során árfolyamnyereséget realizál, leadózza, és így legalizálja a pénzt. Több lépcső közbeiktatásával követhetetlenné válik a pénz útja.

– Devizatranzakciók: A deviza átutalás ellenértékeként elszámolt forint összeg terhére betétet helyeznek el, illetve egyidejűleg értékpapírt vásárolnak. Ezt fedezetül ajánlják fel folyószámla hitelhez, amelyet igénybe véve újabb deviza átutalással távozik a pénz. A hitel lejártakor a hitel összege már nem kerül törlesztésre.

– Pénzintézetek megszerzése: Kockázatmentesé válik az álkölcsönök nyújtása, valamint a látszat pénzmozgások.^[8]

Sokszor működtetnek párhuzamos, titkos bankrendszert is – egyik országban átadott pénzt a másikban fizetnek ki. A levont jutalék magasabb, de kockázatmentesebb az üzlet. A nem hivatalos ún. föld alatti bankrendszerek újabb módjai a pénzmosásnak, mivel ezen nem hivatalos pénzintézetek ugyan úgy működnek, mint legális társaik csak bizalmi, családi kapcsolatokon alapulnak. ^[9]

III. A pénzmosás folyamata

A pénzmosás, ugye, ahogy korábban tárgyaltuk a törvénytelen profit átalakításának folyamata, aminek a nyereségét a bűnözők veszélyeztetés nélkül élvezhetik. Ez általában egy három lépésből álló folyamat, ami megköveteli először a bűnözéssel létrehozott tőke áramlását a közvetlen társaságtól, másodszor a keresést meghiúsító nyomok elrejtését, végül pedig a pénz újra elérhetővé tételét a bűnözők számára az eredetének elrejtésével.^[10]

Elhelyezés

Az első lépésként a pénzt a könnyebb kezelhetőség kedvéért, általában gyanútlan közvetítőkön keresztül bankokba viszik, akik kis tételekben befizetik azt, úgy, hogy az egy összegben elhelyezett betétek nagysága ne haladja meg az azonosítási kötelezettség alsó határát.^[11] Az elkövetők számára ez azért is hasznos, mert kilétük akkor is rejtve marad, ha a végrehajtásban közreműködő személyt esetleg azonosítják. A bűnüldöző szervek tapasztalatai szerint, a pénzmosás folyamatában a bűnöző szempontjából az elhelyezés a legveszélyesebb pont, ugyanis az illegális jövedelem ilyenkor a legkönnyebben tetten érhető. Az elhelyezés elősegítésére nagy készpénzforgalmú üzletek (éttermek, kaszinók, pénzváltók) készpénzéhez vegyítik a „mosásra” váró pénzt. További jellemző elkövetési mód, a nagy értékű vagyontárgyak (műtárgyak, nemesfém, drágakő, autó, repülő) vásárlása, valamint hamis dokumentumok előállítása és felhasználása.

Rétegzés

Ebben a szakaszban fogja a pénz megkapni a legálisan megszerzett pénz státuszát. Az illegális jövedelmeket elválasztják a törvényestől, pénzügyi tranzakciók komplex rendszerével elérik, hogy a jövedelem megszerzője és a jövedelem közötti kapcsolatot ne lehessen felderíteni.

Tipikus elkövetési módok:

– Elektronikus úton történő átutalás. A legfontosabb módszer, legnagyobb előnyei az anonimitás, a gyorsaság, a nehéz nyomon követhetőség.
– Pénzügyi eszközzé alakított készpénz (például: utazási csekk, kötvény, részvény)

Integrálás

Ekkor fog visszajutni a mosott jövedelem a gazdaságba, olyan formában, hogy az legális üzleti tevékenységből származónak tűnjön. Ebben a szakaszban a pénzmosó már törvényes magyarázatot tud adni a hirtelen felhalmozódott vagyonára. Ekkor már nehéz a legális és illegális vagyon között különbséget tenni. Kedvelt módszer az anonim társaságok létrehozása, olyan országokban, ahol a titkosság biztosan garantált. Ezek a társaságok lehetővé teszik a bűnözők számára, hogy a mosott jövedelmet saját maguknak hitelként nyújtsák egy majdani legális tranzakció során.^[12]

IV. Hazai szabályozás, a pénzmosás szabályozása az új magyar Btk.-ban

A 2013-tól hatályos magyar pénzmosás-ellenes szabályozás^[13] két törvényben található, az új Btk.-ban (2012. évi C. törvény), továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása^[14] megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (2007. évi CXXXVI. törvény). Az új Btk. változatlanul két tényállást tartalmaz a pénzmosással kapcsolatban. A pénzmosás és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása címet viselő bűncselekmények alkotják a büntetőjogi szabályozást, amely akár a pénzmosás elleni közdelem arcvonalának is tekinthető.^[15]

A pénzmosás 2013. július 1-jétől hatályos magyar szabályozása^[16] a következő:

399. § (1) Aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó
a) dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy
aa) az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy
ab) a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárást meghiúsítsa,
b) dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog található, eltitkolja, vagy elleplezi,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot
a) magának vagy harmadik személynek megszerzi,
b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez,
ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte.
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bűncselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából
a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,
b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)–(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást
a) üzletszerűen,
b) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,
c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,
d) hivatalos személyként vagy
e) ügyvédként
követik el.
(5) Aki az (1)–(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

400. § (1) Aki a más által elkövetett bűncselekményből származó
a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,
b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,
b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve
c) hivatalos személyként
követik el.
(3) Nem büntethető az (1)–(2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.

Értelmező rendelkezés

402. § (1) A 399–400. § alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja.
(2) A 399–400. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszá­molóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni.^[17]

Izgalmas kérdés és egyben rejtélyes jelenség a pénzmosás bűncselekménye jelenleg Magyarországon. A róla szóló jogszabály már 1994-ben megszületett és azután gyakran változott a Btk.-ban.^[18] Ehhez képest az ilyen ügyek előfordulásának aránya elenyésző a magyar igazságszolgáltatásban, bár a Btk. szabályai a pénzmosás körében elég tág körben határozzák meg az elkövetési formákat.

V. Bizonyítási kérdések a pénzmosás kapcsán

Gazdasági szempontból nézve bűnözőnek lenni egyfajta foglalkozást jelent, de persze eltérő vonásokat tartalmaz más szakmákhoz képest. Egy tanárnak például könnyű elmagyaráznia, honnan ered a jövedelme, viszont egy bűnözőnek ez nagy nehézséget okoz. A bűncselekményből származó pénz birtoklása nem feltétlenül áldás a bűnelkövető számára, inkább probléma, ugyanis nehéz elmagyarázni, hogy honnan is ered a jövedelem. Erre a problémára a megoldás ugye a pénzmosás. Viszont a bűnöző egyik legsebezhetőbb pontja az, hogy a cselekmény, amit végez, az bűnös. Legtöbb esetben vagyonuk mindenki számára egyértelmű. Ez lesz az a pont, ahol a rendőrség el tudja kezdeni követni a nyomokat a pénz valódi eredetéhez. Ez jelentheti a nyomozás egyik legfőbb kiindulópontját, a pénzmosásból származó jogtalan jövedelem felderítéséhez. Fontos azonban tisztázni, hogy nem szükséges minden bűncselekményből származó hasznot tisztára mosni, ugyanis az eredetük bár illegális, mégsem ismerhető fel minden esetben bűnös mivoltuk. A szerencsejátékból vagy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekből származó hasznot tisztára kell mosni, vissza kell forgatni a legális rendszerbe. A különböző csalásokból származó haszon jogellenességét azonban nem lehet könnyen felismerni, mert a pénz nem hagyja el a legális rendszert, ebből kifolyólag az eredete törvényesnek tűnik. Ilyenre példa a biztosítási csalás, valaki kitölt egy formanyomtatványt hamis adatokkal, és ezt küldi a biztosító társasághoz. A megadott adatok valóságtartalmát senki sem kérdőjelezi meg. A hónap végén a csaló megkapja a kamatot vagy a fizetségét, és a pénz eredete máris legálisnak tűnik. A pénz benne marad a legális rendszerben és könnyen meg lehet találni, mert a kifizetést a bank teljesítette. Fontos kérdés, hogy meddig tekinthető a haszon bűncselekményből származónak, illetve mennyi mosás szükséges ahhoz, hogy a bűncselekményből származó hasznot már ne tekintsük többé jogtalannak. A kérdésre a válasz lényeges nemcsak a cselekmény büntetőjogi megítélését illetően, hanem például elkobzás, valamint lefoglalás jogi lehetőségeinek szempontjából. A pénzmosás kapcsán mindig kell egy alapbűncselekménynek lennie, ami az elkövető számára vagyongyarapodáshoz vezet. A manipuláció célja, hogy a törvénytelenül szerzett jövedelmet az alapbűncselekmény elkövetőjéhez visszajuttassák, hogy az teljes mértékben legálisnak tűnjön. A bizonyítás kérdése és feladata annak igazolása, hogy az elkövető tudott az alapbűncselekményről. A bűncselekményből származó pénz előbb vagy utóbb meg kell hogy jelenjen egy bankban, egyéb pénzintézetben, vagy olyan vállalkozásban, amely készpénzügyletekkel foglalkozik. Vannak olyan országok, amiket adó és pénzügyi paradicsomnak neveznek, ezen országokban teljes a titoktartás, nincs devizakorlátozás, bármilyen típusú jövedelemre nem vagy csak alacsony adót vetnek ki és egyszerű a bankok, társaságok alapítása, illetve vásárlása. Az ezen országokból származó tranzakciók önmagukban is gyanút kelthetnek. Vannak olyan technikák, amiket ismerni kell a pénzmosás elleni bűncselekmények bizonyítása során. Abból kifolyólag, hogy az eredeti pénzmosások a bizonyíthatóság miatt lelepleződhetnek a pénzmosás kezd átterjedni a nem pénzügyi vállalkozásokra is. Ez segítette elő a pénzmosó bűnsegédek egyik legveszélyesebb csoportjának, a szaktanácsadók térhódítását is. Egyes bűnözői körök egyre jobban megengedhetik maguknak a legjobb szaktanácsadók igénybevételét, ide tartoznak például a könyvelők, jogászok, vagyonkezelők, lényegében mindenki, aki olyan szakmai szolgáltatást kínál, amit a szervezett bűnözők fel tudnak használni. Világviszonylatban elmondható, hogy a pénzmosás általában drogokhoz kapcsolódik, amivel kapcsolatban elmondható, hogy semmilyen más tevékenység nem képes ekkora hasznot generálni, ugyanis ha a drogüzletben minden jól működik, akkor akkora pénz keletkezik, hogy már nem lehet tenni sehová. Elképzelni is nehéz, hogy milyen mennyiségű pénzről van szó. A felderítés, valamint a bizonyítás egyik fő problémája, hogy a rendőrség, még ha el is szánt arra, hogy elkapja a bűnözőket, inkább idegenkedik a bonyolult és rettentően szerteágazó pénzmosástól. A drogok utáni nyomozás csupán a jéghegy csúcsa, a pénzmosás azonban a felszín alatt marad. Inkább úgy kezelik ezeket a milliókat, mint óhatatlan végtermékeit egy láthatóan sikeres, de törvénytelen üzleti működésnek.^[19]

VI. Konkrét ügyek ítéleti tényállásai

Az első ügy, egy folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettéhez kapcsolódik. A vádlottnak a csalásból származó 3 000 000 millió forint alapítványi számlára történő befizetése a pénzmosás bűntettét valósította meg. Az irányadó tényállásból levonható következtetés a vádlott tudattartalmára vonatkozóan, hogy a jogtalanul csalással megszerzett készpénz eredetének leplezése céljából helyezte el a vádlott az alapítványi számlán a nagyobb mértéknek megfelelő összeget. Ebben az esetben a tipikus elkövetési tárgyra, készpénzre követte el a vádlott a cselekményt, de fontos megemlíteni, hogy a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerizált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, valamint dematerizált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja. A számlára utalás egyértelműen pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősül, tehát a vádlott cselekvősége kimerítette a pénzmosás bűntettének törvényi tényállását. A bűncselekmény az elkövetési magatartás fő elemei, a más bűncselekményből származó dolog leplezése folytán valódi bűnhalmazatban áll a csalással. Vitathatatlan, hogy a törvényi tényállás célzatát megvalósító tényállási elem részben tudati jellegű, a pénzmosás tényállása azonban olyan speciális, hogy a bűncselekmény egyértelmű megállapíthatósága érdekében szükséges a célzatot megalapozó körülmények tényállásba foglalása is. Részletekbe menően vizsgálta a bíróság a vádlott ténybeli beismerő, de a büntetőjogi felelősséget elhárító terhelti vallomásait, a tanúvallomásokat, a nagyszámú okirati bizonyítékot, illetve a könyvszakértői bizonyítás anyagát is. A törvényszék a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket feltárta és azoknak kellő nyomatékot tulajdonítva a bűncselekmény tárgyi súlyához, illetve az elkövető körülményeihez igazodó, a törvényi rendelkezéseknek megfelelő büntetést szabott ki a vádlottal szemben, büntetésül 2 év 6 hónap börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Ezenkívül a vádlottal szemben 41 673 390 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el.^[20]

A második ügy tényállása a következő: Az I. rendű vádlott a biztosító cégekkel kötött szerződéseket azért kötötte, hogy leplezze az MVH tulajdonát képező kukorica jogtalan eltulajdonításából származó pénz eredetét. A tényállás alapján mondta ki bűnösnek a törvényszék az I. rendű vádlottat 1 rendbeli pénzmosás bűntettében. A vádlotti védekezés szerint egy tőkeerős ukrán befektetői csoport képviselője kereste meg az I. rendű vádlottat azzal, hogy gazdasági társaságát megvásárolná. Minden szabályosan történt, a cég székhelye is átírásra került. Másrészről viszont erős kételyek merültek fel, ennek a tőkeerős ukrán befektetői csoportnak, amely milliókat költ csak a cégvásárlásra, semmilyen magyarországi képviselete, képviselője, se könyvelője, se könyvvizsgálója nincsen. Az ukrán állampolgárságú vádlott megvette 10 000 000 Ft-ért azt a gazdasági társaságot, amelynek egyébként semmi vagyona nem volt. A tanúk, a nyomozás során történt kihallgatásuk során elmondták, hogy csak névleg vásárolták meg a céget, azzal semmilyen céljuk nem volt, pénzük sem volt a megvásárlásra és nem tudnak a betárolt kukorica sorsáról sem. A cég átruházását követően a cég ügyeinek intézésében nem vettek részt. A pénzmosás elkövetésével az I. rendű vádlott célja a sikkasztás bűncselekménnyel szerzett vagyon eredetének igazolhatóvá tétele, megszabadulva annak felismerhetően jogellenes mivoltától. „A pénzmosás nem a sikkasztás büntetlen utócselekménye, minthogy a törvény a pénzmosást kifejezetten kiemelte a lehetséges utócselekmények köréből. A pénzmosás bűntette bűnkapcsolati tényállás, járulékos bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy mindig kell, hogy megelőzze valamilyen másik bűncselekmény, amelynek a jövedelmét legalizálni próbálják. A jövedelmet ugyanis így lehet visszaforgatni a legális gazdaságba. Jelen ügy szempontjából megvalósult az a törvényi előfeltétel, hogy az előcselekmény a Büntető Törvénykönyvben szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény, amelyből származó pénz a bűncselekményből származó dolog. A legális forrásból és a bűncselekményből származó pénzeszközök keveredése is a bűncselekmény tényállásszerűségét erősíti. Az eredet leplezésére, mint célzatra is egyértelmű következtetést lehet levonni a biztosítási szerződések más névre történő átírásából. A bűncselekményből származó pénz pénzügyi művelet tárgyává válva különösen alkalmas a valós eredet leplezésére, ami önmagában veszélyes a társadalomra, ezért nem engedi a pénzmosás tényállása a bűnös úton szerzett dolog tisztára mosását. A pénzmosás elkövetésével az I. rendű vádlottnak a célja a sikkasztás bűncselekménnyel szerzett vagyon eredetének igazolhatóvá tétele, megszabadulva annak felismerhetően jogellenes mivoltától.” Az I. rendű vádlottat halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, illetve vagyonelkobzást rendelt el. ^[21]

VII. Pénzmosás a katedrától a vadászatig

A Debreceni Nyomozó Ügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott, aki az egyetem vadgazdálkodási tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára volt, kuratóriumi elnöke lett egy vadgazdálkodás támogatására éppen az ő kezdeményezésére létrehozott alapítványnak. A közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett alapítványnak azonban az egyedüli funkciója abban merült ki, hogy az egyetem diákjaitól jogellenesen felvett összegeket alapítványi támogatásnak tüntesse fel. A vád szerint ugyanis a professzor rendszeres haszonszerzésre törekedve fogadott el hallgatóktól jogtalan előnyöket, melyeket sikeres felvételi vizsgával, a vizsgáztatások során nyújtott jogtalan kedvezményekkel és az államvizsga sikerének biztosításával ellentételezett. A számára előnyt nyújtó hallgatók részére olyan kedvezményeket biztosított, amelyek a többi hallgatóhoz képest a vizsgák letételének megkönnyítését, puszta formalitását eredményezték. Ilyen volt a vád szerint a vizsgadolgozat kérdéseinek jóval a vizsga előtt történő közlése, a vizsgadolgozat otthon történő elkészítése, a vizsgadolgozatok értékelésében nyújtott részrehajlása, egyes hallgatók számára a jeles eredmény „megelőlegezése”. Az I. r. vádlott az alapítvány támogatására befizetett összegekből saját célra vásárolt, és gépkocsi költségtérítés jogcímen önmagának közel kétmillió forintot kiutalt. Erre a jogcímet olyan utazásai szolgáltatták, melynek során az ország távoli régióit kereste fel, ahová a vadgazda hallgatók hívták meg vadászni.

Az ügyben eljárt bíróság azonban a vadgazda professzort a 21 rb. vesztegetés bűntett vádja alól [1978. évi IV. törvény 250. § (1) és (2) bekezdés a) pontja, (3) bekezdés], továbbá az 1 rb. pénzmosás bűntett [1978. évi IV. törvény 303. § (1) és (2) bekezdés] vádja alól felmentette. Felmentette továbbá az ügyben megvádolt huszonegy volt vadgazda mérnök hallgatót is a folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntett vádja alól.

Az ügyben lefolytatott bizonyítás egyértelműen fényt derített arra, hogy a képzés jellege miatt egy oktató és hallgató közötti vadászati meghívás mögött nem feltétlenül van korrupciós kapcsolat, az egyes vadásztársaságok és az egyetem között évekre visszanyúló tanulmányi kapcsolat volt. Nem volt igazolható, hogy a vadgazdálkodás és természetvédelem fejlesztésére létrehozott alapítvány támogatása az egyetem hallgatói, volt hallgatói esetleg azok családtagjai vagy ismerőseik részéről eredendően bűnös szándékot feltételezne.^[22] Úgy vélem, hogy a bíróság döntésével maradéktalanul egyetérthetünk, hiszen szükségtelen lenne minden emberi kapcsolatban eleve valamilyen mögöttes bűnös szándékot feltételezni. Hasonló logikával, minden bölcsődei, óvodai, iskolai alapítvány támogatása a szülők részéről az aktív vesztegetés gyanúját vetné fel, és a pedagógus napi ajándékok is büntetendővé válnának. A törvényszék utalt arra is ítéletében, hogy elutasította az ügyész azon bizonyítási indítványát, amely annak kiderítésére irányult, hogy mely napon volt az államvizsga, a szakdolgozat-védések és a hallgatók valamint az oktatók közötti közös vacsora est, melyet a hallgatók finanszíroztak. A vádirat ugyanis nem tette a vád tárgyává azt, hogy a vacsora hallgatók általi finanszírozása befolyásolta volna a bizottság tagjait a vizsgáztatás során. Egyetértve a bírósággal, azt gondolom, hogy nagyon szép és követendő hagyomány a legtöbb egyetemen, főiskolán vagy középiskolában az, hogy különböző alkalmakkor a diákok meghívására közös, vacsorával egybekötött összejövetelt tartanak. Mindebből arra következtetni, hogy ennek hátterében korrupciós kapcsolat áll, talán az Alaptörvényben is megjelenő józan észnek is ellentmond.

Ettől függetlenül nem lehetetlen a vadászat körében keresni bűnös eredetű pénz tisztára mosását. A módszer ugyanaz, mint más vállalkozásokban, pusztán a könyvelést segíti az, hogy számos olyan tétel van, ami utólag követhetetlen. Nem nehéz átlátni, hogy a vadgazdálkodás költségei átláthatatlanok, és ellenőrizhetetlenek. Hasonló megállapítást tehetünk a szervezetszerű orvvadászat és orvhalászás esetén, amikor a bűnös eredetű dolgot egyes éttermek – részben az eredet leplezése céljából – gazdasági tevékenységük során felhasználnak. Elek Balázs hívja fel a figyelmet arra, hogy az illegális vadászatból, halászatból származó jövedelem olyan mértéket is elérhet, hogy az elkövetők kénytelenek az ebből származó jövedelmüket kifehéríteni. A pénzmosó visszajuttatja a bűncselekménnyel szerzett javakat a legális gazdaságba, és ezzel igyekszik elkerülni azt, hogy felkeltse a nyomozóhatóság vagy az adóhatóságok figyelmét. Azt követően, hogy az illegális jövedelem bekerül a látszólag szabályosan működő vállalkozásban sokszor leküzdhetetlen konkurenciát jelent a legális gazdaságban tevékenykedők számára. Az eredet leplezése a vadhús szállítására vonatkozó szabályok megsértésével, például hamis krotáliának a vadba helyezésével is megkezdődhet. Olyan vállalkozónál, akinél legális forrásból származó hal, vadhús mellett illegális eredetű is van, az értékesítéssel a bűnös eredet leplezése befejezetté válik.^[23]

VIII. Záró gondolatok

A szervezett bűnözés térnyerése egyre aggasztóbb folyamat.^[24] Ezzel kapcsolatban elég csak a kábítószer- és lánykereskedelemre, vagy a nemzetközi terrorizmusra^[25] utalni. A szervezett bűnözésből hatalmas profit termelődik, viszont megfelelő anyagi bázis nélkül nem lehet bűnözői csoportokat, bűnszervezeteket létrehozni és működtetni. Ha megakadályozzuk a bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosását, akkor az anyagi bázis kiapadása után a bűnszervezet elsorvad. Ha pedig a szervezett bűnözőket megfosztjuk a jövedelmeiktől, akkor ezzel egy öntisztulási folyamatot indíthatunk el a társadalomban.^[26] A pénzmosás elleni küzdelem, mint cél érdekében együtt kell működnünk más országokkal és nemzetközi szervezetekkel. Ezenkívül természetesen a jogi szabályozás fejlesztése, illetve folyamatos tökéletesítése is rendkívül fontos. Végül nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy nem kell mindig bűnszervezetekre, nemzetközi bűnözői formációkra^[27] gondolni, amikor a pénzmosás szót halljuk, hiszen nem lehetetlen, hogy a pénzmosás előttünk a sarki élelmiszerboltban, egy vadászterületen, vagy éppen az iskolai alapítványban történik.