„A nemzetbiztonsági intézményrendszer jogfejlődése 1945-től 2010-ig” A magyar nemzetbiztonsági szervek és szolgálatok története távolról sem tekinthető egy egyenesvonalú, töretlen fejlődés eredményének. Tágabb megközelítésben jogelődként tekinthetünk a rendszerváltás előtt működő államvédelmi, illet...

A közösségi média és az internetkorszak megjelenése, valamint folyamatos fejlődése új kihívások elé állítja többek között az emberkereskedelem, valamint a terrorizmus[2] elleni küzdelmet.

A kémiai kasztrációt az 1940-es évek óta ismert, mint gyógyszeres kezelés, ugyanis ekkor ismerte fel az orvostudomány azt, hogy bizonyos antiandrogének csökkentik a tesztoszteron-termelést valamint annak szintjét.

A mai szabálysértési jog gyakorlati problémáinak – részben megoldott (de lege lata) és részben nem (de lege ferenda) – részletes bemutatása előtt szeretnék kitérni röviden ezen jogág speciális helyzetére Magyarországon a kialakulásától kezdve a mai napig, tehát a 2012. évi II. törvény (továbbiakban ...

Jelen írásban a bírói meggyőződés szerepére és annak változására helyezem a hangsúlyt, ám ennek feltérképezéséhez elengedhetetlen a hatályon kívül helyezés szabályait érintő közelmúltban végbement változások érintése.

A természet „megmentése” mindannyiunk közös kötelessége. Magyarország lakossága a statisztikai adatok alapján, 9 778 371 fő.[1] Amennyiben azt a feltételezést tesszük, hogy csupán a hazánkban élők egynegyed része nem törődik a környezet védelmével, példának okért eldobja egy termék csomagolópapírját...

A XXI. században számos új jelenség gyakorol hatást a társadalmunkra. A tömegkommunikáció meghatározó szerepe, a társadalmi kirekesztettség, az instabilitás és biztonságérzet-deficit irányába ható gazdasági folyamatok, a „társadalmi olló” egyre szélesebbre nyílása, a korábban elfogadott morális érté...

Rejtő Jenő frappánsan fogta meg az összbüntetés lényegét, azonban felmerül a kérdés, hogy megállják-e a helyüket a rejtői sorok, az összbüntetéssel kapcsolatban, vagyis képesek-e a hatályos összbüntetési szabályok valóban kedvezőbb helyzetet teremteni az elítélt számára? Egyáltalán feladata-e ez az ...

Nicholas J. Perry utal rá, hogy a szakirodalomban a terrorizmus definíciója utáni kutatást szokás szellemesen Artúr király kerekasztal lovagjai által végzett Szent Grál utáni kutatáshoz hasonlítani, és miként a „Szent Grál sok formát vesz fel”, úgy a terrorizmus meghatározásai is. Bár a Grált sokan ...

Napjainkban már a büntetőeljárási joganyag szerves részét képezik a sértettek védelmét, illetve jogaik hatékony érvényesítését elősegítő rendelkezések. E szabályok keletkezése mögött a nemzetközi előírások, így az Európai Unió áldozatvédelmi törekvései állnak. A hatályos rendelkezésekben testet ölte...

Tudományos közhely, hogy a női bűnözés aránya az összbűnözésen belül sokkal csekélyebb a férfiakéhoz képest, ezt a következtetést, a látencia körébe nem eső bűncselekményekből lehet megállapítani. Az arányok beszédesek, 80%:20% a férfiak javára. Mind ezek ellenére az ENSZ 1970. évi IV. és 1975 évi V...

Az egyén személyiségének fejlődését nagyban determinálja – nyilván több más tényező mellett – a család egésze, a családi élet minősége. A gyermek felnőttkori életének minőségét szinte teljes egészében a családja, a családban felnövő létének milyensége, annak alakulása határozza meg, ugyanakkor Gelle...

A hatályos büntetőeljárásról szóló törvény még újnak mondható és ez felpezsdítő erővel hat a hazai büntetőjogi szakirodalomra is. Ez a felélénkülés legalább annyira tudható be az újdonság erejének és az egyes jogintézmények vizsgálatának, mint a hétköznapi jogalkalmazás során felmerülő kérdéseknek é...

A távoltartás jogintézménye, mint kényszerintézkedés, 2006-ban került a büntetőeljárási törvénybe, közvetlen eljárásjogi előzmények nélkül, az előzetes letartóztatás alternatívájaként. A távoltartásról, mint büntető eljárásjogi jogintézményről, az azt beemelő 2006. évi LI. törvény indokolása a követ...

A jelen tanulmány célja egyes gazdasági bűncselekmények gazdaságbiztonsági kockázatait feltárni és elemezni. Az alábbi deliktumok kerülnek a vizsgálódás középpontjába: a pénzhamisítás; a költségvetési csalás; a bankkártya csalások; a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása és elősegítése;...

Az állam működésének egyik alapfeltétele a hatékonyan és igazságosan kialakított adórendszer, ami alapvetően befolyásolja a közpénzügyi rendszer valamint az állam és a gazdaság működését továbbá az állampolgárok életminőségét. E témában is élénk diskurzus alakult ki az elmúlt évtizedben, a hazai és ...

„Bizonyos, hogy nem minden muszlim terrorista, de ugyanannyira igaz az is – és ez az igazán fájdalmas –, hogy majdnem minden terrorista muszlim.” Abdel Rahman al-Rashed vallástudós szavait, azért kell megvizsgálni, mert a közel múlt eseményei nagyban megerősítik állítását. A terrorcselekmények veszé...

A szervezett bűnözés elleni küzdelem fontos feladatként jelent meg a fejlett országokban a XX. században. A kormányok felismerték, hogy önmagukban a szabadságelvonással járó büntetések nem elegendőek és hatékonyak a bűncselekmények, különösen a szervezetten elkövetett bűnesetek számának csökkentéséh...

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv., Bv. Kódex) az elítélt kezelési filozófiájában szakmai paradigmaváltást tűzött ki célul, amely – különösen a XX. század második felében uralkod...

A magyar büntető eljárásjog az évtized végéhez közeledve fejlődése során jelentős állomáshoz érkezett. Az Országgyűlés 2017. június 13. napján fogadta el az új büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (továbbiakban: Be.), mely a 867. § rendelkezése szerint 2018. július 1-jén lépett hatályba. A...

A statisztika a legáltalánosabban elfogadott definíció szerint a tömegesen előforduló jelenségekre vonatkozó számszerű információk gyűjtésének, elemzésének, feldolgozásának és közlésének a tudománya. Tömegjelenségekkel foglalkozik (mint például a bűnözés), az egyedi jelenségek (mint például egyetlen...

Az összbüntetés a jogalkalmazók körében egy megosztó jogintézmény, a viták minden törvényi változást követően ismét felélednek. A különböző szinteken folyó érvelések között megfogalmazódott, hogy csak az AB határozat rendelkező részében megfogalmazottak kötelezőek, az indokolásban írtak nem. Vajon ...

A nemzetbiztonsági tevékenység lényegéhez tartozik egyes műveletek titkossága, leplezett jellege, a titkos információgyűjtés pedig az egyik legsajátosabb eszköze a felderítő, hírszerző munkának. Titkos információgyűjtés – a legáltalánosabb megközelítésben – az erre feljogosított szerv intézkedéseit ...

A büntetőjog egyik alapfeltevése, hogy a személyek rendelkeznek beszámítási képességgel, azaz valódi szabad akarattal magatartásuk kialakításában. Belátják magatartásuk lehetséges következményeit, és képesek is arra, hogy magatartásukat ezen felismeréshez igazítsák. Elmebetegség esetén az igazságügy...

Gyorsan, legalábbis belátható időn belül, hatékonyan és törvényesen szolgáltatni igazságot örök társadalmi igény. Jóllehet a szakma számára nyilvánvaló a megalapozottság és az időszerűség között feszülő, időről időre testet öltő ellentét, nem lebecsülendő a széles laikus közönség – a társadalom – ré...

Tóth Mihály több mint 10 évvel ezelőtt egy tanulmányában azt írta, hogy a kényszervallatás – jelentős múltja ellenére – nem tartozik a gyakran vizsgált törvényi tényállások közé. Finszter Géza a Heti Világgazdaságnak pár évvel ezelőtt adott interjúban azt nyilatkozta, hogy „a kényszervallatások nem ...

A csalás materiális bűncselekmény. Eredménye a kár bekövetkezése. Ez a kijelentő mondat látszólag semmilyen komolyabb magyarázatra nem szorul, ugyanakkor a csalás törvényi tényállási elemében szereplő kár fogalma az évek során jelentős változásokon ment keresztül, másrészről a jelen állandóan változ...

A Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztályának, valamint a Kiemelt Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztályának vezetői levélben arról tájékoztatták a fellebbviteli főügyészeket, valamint a megyei főügyészeket, hogy felülvizsgálták az emberkereskedelem bűnte...

2018. évben három új eljárási törvény is hatályba lépett, melyekről általánosságban elmondható, hogy az egyik fő célkitűzésük az eljárás gyorsítása. Igaz ez a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényre is (a továbbiakban: Be.). A jogalkotó már a törvény preambulumában is rögzíti, hogy az új Be...

A sértetti jogok nemzetközi és uniós téren megindult fejlődésében egyre nagyobb hangsúly került a sértettek speciális körének, a kiskorúak fokozatos védelmére vonatkozó szabályok kialakítására. Ezen életkori csoport alapján privilegizált sértetti kör mellett a jogalkotó a védett kategóriát kiterjesz...

A terrorcselekmény talán a legsúlyosabb bűncselekmény, „veszélyessége a váratlanságában, a kiszámíthatatlanságában és a gyors, mobil csapásmérő erejében rejlik”. Maga a kifejezés a francia forradalom idejéből ismert, az 1793–94-es forradalmi terrort („régime de la terreur”) eszközeként használták a ...

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 2018. július 1-jén lépett hatályba. A preambulumában feltüntetett jogpolitikai célok egyike, hogy különös hangsúlyt fektet a bűncselekmények sértettjeinek fokozott védelmére, valamint jogaik érvényesítésére. Ezen általános elv mel...

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szankciórendszerében továbbra is a legsúlyosabb büntetés a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (a továbbiakban: TÉSZ), ám az utóbbi években egyre csak sokasodnak felette a viharfelhők. Belföldön leginkább a jogiroda...

A jogalkalmazásban a közelmúltban elfogadott, új büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény megalkotásáig kétségtelenül a 2013. július 1. napján hatályba lépett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) kapta a legkitüntetőbb figyelmet, és ez minden bizonnyal jó...

According to Robert Schuman: „Europe’s spirit is shaped by different qualities and diversity of intentions. The identity of fundamental ideas is compatible with the diversity of faith and traditions and with the responsibility for individual decisions. Today’s Europe needs to be established based on...

A költségvetési érdekek büntetőjogi védelme szükségszerűen együtt alakult, fejlődött az állam költségvetési politikájával és a költségvetéspolitikai koncepciót kifejező költségvetés-igazgatási szabályokkal. A költségvetéspolitika és a költségvetés-igazgatási szabályok a történelem során gyakran vált...

Aki közvádlóként lép fel a büntetőeljárásban, ambivalens érzéssel gondolhat a fegyveregyenlőség elvére. Tanulmányaiból tudja, hogy ez a vád és a védelem viszonyát jellemző alapelv. A gyakorlat azonban láttatja azt is, hogy a valóság bonyolultabb ennél az egyszerűnek és evidensnek tűnő kifejezésnél. ...

A Nemzetközi Büntetőjogi Egyesületet (Internationale kriminalistische Vereinigung; Union internationale de droit pénal), Gérard van Hamel amsterdami, Franz von Liszt marburgi, később hallei, és Adolf Poins brüsszeli egyetemi tanárok kezdeményezésére alakult. Az Egyesület alapelve az a meggyőződés, h...

A közösségi média megjelenése és az internetkorszak új kihívások elé állítják a terrorizmus elleni harcot. Az aggasztó jelenséget többen is megfogalmazták: „az Iszlám Állam vesztésre áll a csatatéren, de nyerésre az interneten.” Akármi lesz a válasz arra a sokak által vizsgált kérdésre, hogy hogyan ...

Az utóbbi években számtalan tanulmány jelent meg a hazai fogvatartotti létszám és ezzel összefüggésben a börtönök túlzsúfoltságát tárgyalva. Az írások talán kevesebb figyelmet szenteltek ennek okainak, általában beérték azzal az általános indokkal, hogy mindez a „szigorúbb büntetőpolitika”, elsősorb...

A XXI. században egy államnak számos közfeladatot kell ellátnia: a klasszikus funkciók (hon- és rendvédelem, közigazgatás, igazságszolgáltatás) mellett különböző közszolgáltatásokat (így például oktatás, egészségügy, közlekedési infrastruktúra kialakítása, fenntartása) kell nyújtania, továbbá a gazd...

A költségvetési csalás témakörében számos olyan vitára okot adó kérdéskör merül fel a jogalkalmazás során, amely néha szinte megoldhatatlannak tűnő feladatok elé állítja a jogalkalmazót, így a szerzőt is, aki döntően elsőfokú büntető ügyeket tárgyaló bíró. A probléma megértéséhez nem mellőzhető a j...

2018 júliusában hatályba lép új büntetőeljárási törvényünk, amely alapjaiban reformálja meg a büntetőeljárást. A törvény alapvető célja a reformokkal az eljárási garanciák megőrzésével az, hogy minél hatékonyabbá és költségtakarékosabbá tegye a büntetőeljárást. E dolgozatban azt teszem elemzés tárgy...

Az Amerikai Kriminológiai Társaság (ASC) egy 1941-ben alapult nemzetközi szervezet, amelynek tagjai szakmai és tudományos tudás megszerzésére törekednek a bűnözés és bűnelkövetés mérése, etiológiája, következményei, megelőzése, kontrollja és kezelése terén („About ASC”, 2006). A Társaság 2016. novem...

A terhelt távollétében folytatott eljárások egyik kiemelkedő sajátossága, hogy hiányzik a tisztességes eljárás (fair trial) egyik részjogosítványának, a védelemhez való jognak egy eleme, a terhelt személyes joggyakorlásának (védekezésének) lehetősége. A távollétes eljárásokkal – különösen az utóbbi ...

A takarékszövetkezetek, mint pénzintézeti tevékenységet folytató szövetkezetek, számottevő sajátosságot mutatnak mind a más tevékenységet végző szövetkezetekhez, mind a pénzintézetekhez viszonyítva. A takarékszövetkezetek működését, tevékenységi körét a törvényi előírásokon felül szigorú bankfelügy...

Solt Ágnes kutatásai alapján megállapítható, hogy minél korábbi életkorban követ el valaki bűncselekményt, annál hosszabb és intenzívebb kriminális karrier várható.[1] Ha azonban a gyermekvédelmi és büntető igazságszolgáltatási rendszer megfelelően be tud avatkozni ebbe a folyamatba, akkor megelőzhe...

A XX. század második felétől kezdődően különösen fontos feladatként jelent meg a szervezett bűnözés elleni küzdelem. Ennek az eszközrendszerében kiemelt szerepe van a büntetendő cselekményből eredő vagyon elvonására irányuló szankcióknak. Ezek a joghátrányok más haszonszerzési célú, de nem szervezet...

A kontinentális jogrendszerű államok bizonyítási rendszereinek elsődleges célja a történeti tényállás minél pontosabb, valósághű feltárása (a materiális v. anyagi igazság kiderítése). Mindez természetesen időigényes feladat, amelynek legfőbb hátránya – az angolszász rendszerekhez képest – az eljárás...

A modern igazságszolgáltatás szakértők nélkül aligha működhetne eredményesen. A szakértőre, mint eljárásjogi intézményre vonatkozó alapvető rendelkezések ennek megfelelően helyet kaptak a büntető, polgári, államigazgatási, munkaügyi stb. eljárási jogszabályokban. (…) A különböző államok joga a jogre...

Az ügyészség egy hollandiai születésű, de török származású elkövető esetében a vádemelést elhalasztotta, és ezzel egyidejűleg a pártfogó felügyeletet elrendelte, és a terhelt számára megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételi kötelezettséget írt elő. A határozat szerint a terhelt megjelen...

A büntető igazságszolgáltatás a felszabadulás után jelentős változáson ment keresztül, amely első fontos mérföldköve az 1949. évi XX. törvénybe foglalt Alkotmány volt. 1950. január 1-jén hatályba lépett a büntetőtörvénykönyv általános részéről szóló 1950. évi II. törvény (továbbiakban:Btá.), amely ...

A szervezett bűnözés, a számítógépes bűnözés vagy éppen a terrorcselekmények napjainkban – sajnos nem véletlenül – a jogászok, bűnüldözők és a hétköznapi emberek, laikusok figyelmét is könnyedén, szinte elkerülhetetlenül felkeltik. A jogi gondolkodásnak és a joggyakorlatnak azonban nem szabad megfel...

A magyar büntető eljárásjog az évtized végéhez közeledve jelentős mérföldkőhöz érkezett. Az Országgyűlés 2017. június 13. napján fogadta el a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (továbbiakban: új Be.),[2] mely a 867. § rendelkezése szerint 2018. július 1-jén lép hatályba. Az új törvény dö...

Tény, hogy a büntetőjog csupán végső eszköz, ultima ratio lehet a gazdasági életben, magatartásbefolyásoló eszközként való felhasználása csak a legsúlyosabb jogsértések elleni küzdelemben indokolt. Tényként szögezhetjük le továbbá – és ezt előzetes kutatásaink is igazolják – hogy a gazdasági büntető...

A távollévő terhelttel kapcsolatos eljárás (a továbbiakban: távollétes eljárás) olyan büntető eljárás, melyben a terhelt nincsen jelen a büntetőeljárás egy részében, így a nyomozási, vagy a vádemelési, vagy a bírósági tárgyalási szakaszban, vagy ezek egy részén, vagy nincsen jelen a teljes büntetőel...

A költségvetési csalás megalkotott tényállása számos korábbi bűncselekményt olvasztott magába, amikor a jogalkotó a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény új 310. §-ának tényállását megalkotta. A költségvetési csalás létrehozásával a jogalkotó célja az volt, hogy következetesebbé és has...

A családon belüli erőszak kérdésével – akarva, akaratlanul – mindannyian találkozunk életünk során. Vagy azért, mert zajos szomszédainktól áthallatszik ez-az; vagy az óvodában/iskolában összesúgnak a szülők és mindenki tudni véli, hogy x és y kapcsolatával valami nincs rendben, olyannyira, hogy a te...

A nyomozó hatóság és az ügyész nyomozás során hozott határozatai elleni jogorvoslat szabályai körében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 195. § (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a törvényben kizárt, az elkésett és a nem jogosulttól származó panaszt indokolás nélkül el kell utas...

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint az új Btk. hatályba lépését követően drasztikusan emelkedett a befolyással üzérkedés bűncselekmény regisztrált elkövetéseinek száma. 2000-ben 123, 2005-ben 137, 2010-ben 106, 2013-ban 115, 2014-ben már 1419 volt.[1] A statisztikai eredményekhez írt ...

A családon belüli erőszak ténye, a gyermekek nevelésének elhanyagolása végigkísérte az emberiség történetét, ám koronként, kultúránként, sőt szubkultúránként más-más mértékben tekintették azt természetesnek, vagy éppen ellenkezőleg tűrhetetlennek. A büntetőjog a polgári társadalmak kezdetétől védele...

A bűncselekmények sértettjeinek magatartása anyagi és eljárásjogi joghatások kiváltására egyaránt alkalmas. E magatartások megnyilvánulhatnak aktív, vagy passzív tevékenységgel, formájukat tekintve pedig lehetnek akár szóbeli, akár írásbeli, vagy éppen ráutaló magatartással megvalósuló cselekmények....

„Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek.” – írja már a Biblia is és talán legtöbben egyet is értünk azzal, hogy hiba lenne valakit pusztán a hovatartozása, külseje vagy meggyőződése miatt, az adott kategóriához tartozó előítélet alapján megítélni. De vajon tényleg ki tudjuk zárni az életünkből ezeket a ...

A harmadfokú büntetőeljárásban a fellebbezési bíróság jogbíróság. Ténybeli reformációs lehetőségei korlátozottabbak, mint a másodfokú bíróságé. A jelenleg hatályos, büntetőeljárásról szóló törvény, a 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) rendelkezései szerint a másodfokú eljáráshoz hasonlósan...

A bíró ellen bejelentett relatív kizárási ok, az elfogultsági kifogás esetenként az eljárás elhúzását célozhatja, még rosszhiszeműség feltételezésére is okot adhat. Különösen akkor lehet erre következtetést levonni, ha az elfogultság bejelentése az egész bírósággal szemben történik, időnként a másod...

Földvári József professzor, egykori kedves tanárom, későbbi munkatársam gyakran mondta nekünk előadásokon és a pécsi Büntetőjogi Tanszéken is: „A büntetőjog nem képes arra, hogy társadalmi problémákat oldjon meg. Tovább megyek: a büntetőjog önmagában arra sem alkalmas, hogy a büntetőjogi problémákat...

Az Országgyűlés a 2017. évi tavaszi ülésszak utolsó ülésén, június 13-án fogadta el az új büntetőeljárási kódexet (továbbiakban: új Be.), ami 2018. július 1-ével lép hatályba. Az új törvény egyik legjelentősebb újítása a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés jelenlegi megkülönböztetésének...

Jelen tanulmányunk megpróbálja bemutatni a magyarországi adóamnesztiák (továbbiakban: amnesztiák) elmúlt közel 15 évének történetét, mozgatórugóit, jogalkotásuk eredményét és buktatóit, mégpedig az aktualitásukhoz illeszkedő terjedelemben. Közben kissé el kell kalandoznunk olyan területekre is, amel...

A kábítószer-kereskedelem és a kábítószer birtoklása a Büntető Törvénykönyv nehezebben értelmezhető tényállásai közé tartozik. Még a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Btk.) hatályban léte alatt több felsőbírósági iránymutatás tett kísérletet a gyakorlat rendezés...

Előre kell bocsátanom, hogy nem minden szkizofréniában szenvedő beteg kerül szembe a büntetőjoggal sőt, az az állítás sem nyert bizonyítást, hogy esetükben nagyobb a valószínűsége annak, hogy erőszakos, büntetendő cselekményt követnek el. Kevés kivétellel, ha egy elmebeteg személy követ el egy bün...

A büntetőeljárás hatékonyságának növelése, az adott kor igényeihez igazítása régóta foglalkoztatja a jogtudósokat és gyakorlati szakembereket. Ezzel összefüggésben a történelem folyamán a jogtudomány művelői között gyakran felvetődött az a teoretikus kérdés, hogy a két nagy eljárási rendszer – az in...

A bűnözés és ennek részeként a fiatalkorúak bűnözése nemcsak jelenkorunk problémája, de az elkövetett bűncselekmények számának emelkedése, különös agresszivitása rendkívüli figyelmet igényel. Az 1990-es évek közepétől megfigyelhető ezen cselekmények számának növekedése mellett az elkövetés módszerei...

A költségvetési csalás tényállását a 2011. évi LXIII. törvény 2. §-a építette be a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénybe, azaz a korábbi Btk.-ba, 2012. január 1. napjával kezdődő hatállyal. A törvényhozó 2013. július 1. napjával e bűncselekményt döntően változatlan tényállással ikta...

Az emberi kegyetlenség és gyűlölet nemcsak egyidős az emberiséggel, hanem határtalan is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a nemrég Orlandóban történt felfoghatatlan eseménysorozat, amely még inkább rávilágította a figyelmet az LMBTQI személyek sérülékenységére a bűnelkövetések tekintetében világsz...

A büntető eljárásjog sarkalatos elemei a kényszerintézkedések. Közülük az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az ezredforduló után került a büntetőeljárásról szóló törvénybe (a továbbiakban: Be.). Bevezetésüket az i...

Az angolszász jogrendszerből ismert büntetőeljárási megoldások a XXI. században jelentős befolyást gyakorolnak Európa jogfejlődésére. Még akkor is, ha ez a tendencia az európai államok jogalkotóit eljárásjogi hagyományaikkal ellentétes szabályok kialakítására készteti. A vádalku intézményének bemut...

Az elmúlt években a jogalkotásban központi szerepet kapott az áldozatvédelem és a „helyreállító igazságszolgáltatás” intézményeinek megerősítése. Az új büntetőeljárási törvény koncepciója is kiemeli ezt a törekvést: „[A] … sértettek érdekeinek védelmére a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni...

Perújítás esetében az érdemben elbírált polgári jogi igényt újból el kell bírálni, ha ezt az ügyész, a terhelt, vagy a magánfél indítványozza. Kizárólag a polgári jogi igény, vagy a szülői felügyeleti jog kérdésében azonban perújításnak (új eljárásnak) csak a polgári perben eljáró bíróságnál lehet h...

A jelenleg hatályos büntetőeljárási törvényünk alkalmazásakor több bizonyítási nehézséggel is szembesül az elsőfokú bíró. Így gyakorta megfogalmazódik kritikaként a jogalkalmazók, különösen az elsőfokú bírák részéről, hogy kiszámíthatatlanságot eredményez a büntetőeljárásról szóló törvény (1998. évi...

A Biblia Mózes I. Könyvében rögzíti a kígyó, mily csalárd módon kerítette hatalmába Ádámot és Évát. 1. A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett valaha, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek? 2. És monda az...

A közelmúltban látott napvilágot az előzetes letartóztatás romániai gyakorlatával kapcsolatban egy komoly kritikai észrevételeket megfogalmazó szakmai anyag. Ennek kapcsán jelen tanulmányomban az előzetes letartóztatásra vonatkozó román jogszabályokat és az azok nyomán kialakult gyakorlatot szeretné...

A büntetőjog korai szakaszában a szándékosság, gondatlanság, bűnösség fogalmai nem léteztek. A sértés, károkozó eredmény létrejöttével – a vizsgálódások során figyelmen kívül hagyva azt, hogy azt véletlenül, vagy szándékosan okozta-e az elkövető – teret engedtek a megtorlásnak. Azonban már a korai s...

Nagy Anita monográfiája a büntetés-végrehajtási intézetből való szabadulásról kiváló összefoglalója mindannak, amit jelenleg tudni érdemes erről a témáról. Ami nincs az ő könyvében, az nem ismert ebben a tárgykörben. A kegyelem, a feltételes szabadságra bocsátás és az életfogytig tartó szabadságvesz...

Ugyan napjainkban a folyóírással szemben egyre inkább elterjedtebbé válik a gépírás, a számítógépek, mobiltelefonok segítségével való gondolatközlések száma egyre növekszik, azonban a kézírás szerepe a XXI. században is elvitathatatlan. Gondoljunk csak arra, hogy legfontosabb jognyilatkozatainkat – ...

A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 2. §-ának (2) bekezdése szerint a vád akkor törvényes, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatá...

A független, pártatlan, igazságos eljáráshoz való jog mindenkit megillető alkotmányos alapjog, ellenőrzésére a bírói függetlenség következtében nincs külön tételezett szerv, vagy intézmény. Így annak eldöntéséhez, hogy az igazságszolgáltatás valóban az előbb említett alapjogoknak megfelelően működi...

Az igazság kiderítése, megállapítása, mint a büntetőeljárás célja és feladata általában axiómaként, megkérdőjelezhetetlen megállapításként, alaptényként kerül kapcsolatba a büntető igazságszolgáltatással. Az igazság megtalálásához azonban hosszú és rögös út vezet a büntetőügyekben. Fenyvesi Csaba eh...

Kétségtelen tény, hogy hazánkban a tanúvédelem büntető anyagi és eljárásjogi szabályozása az 1990-es évek közepétől kezdődően tulajdonképpen egy szűk évtizeden belül megtörtént, az egyes eszközök alkalmazási gyakorlata többé-kevésbé kialakultnak tekinthető, a „hatályos jogszabályokban meghatározott ...

Az állam a költségvetési bevételekből, esetleg hitelekből fedezi a közfeladatok ellátását, melyeket a gazdaság szereplői nem vagy nem kellő hatékonysággal tudnának ellátni. Az állami bevételek lehetnek adók, járulékok, vámok, illetékek, bírságok, pótlékok, igazgatási szolgáltatási díjak és az állam ...

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) elfogadása és az elmúlt évek büntetés-végrehajtási tapasztalatai alapján a Bv. tvr. helyett egy új, tartalmát, szabályozási elveit és irányait tekintve modern Büntetésvégrehajtási kódex megalkotása vált szükségessé. Ennek eredményeként 201...

A HVG-ORAC Kiadó gondozásában jelent meg Dr. Elek Balázs: Vadászok, halászok a büntetőjog hálójában című munkája. A könyv szerzője amellett, hogy büntetőjogászként a Debreceni Ítélőtábla tanácselnöke, illetve a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszékének tanszékvezet...

Hazánk uniós csatlakozásával a magyar jogalkotásnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az EU elvárásait. A megfogalmazott követelményekkel összhangban lévő jogszabályi környezet megteremtése kiemelt feladat. Nem volt ez máshogy akkor sem, amikor közösségi szinten tovább folytatódott a sértettek ...

Az elzárás, mint szabadságelvonással járó büntetőjogi jogkövetkezmény az Új Btk. hatálybalépésével vált a büntetőjog szankciórendszerének elemévé. Ez az intézmény azonban nem „újdonság” a magyar jogban. Mind a tételes jogi szabályok, mind pedig a jogirodalmi álláspontok alátámasztják azt, hogy az új...

A környezet és részeként a természeti környezet törvényi, alkotmányos, illetve büntetőjogi oltalma a modern társadalom szülötte. Napjainkban a civilizált világban törvények védik a környezetet és az azt súlyosan megsértő vagy veszélyeztető személyekkel szemben büntetőjogi szankciókat is kilátásba he...

A tisztességes eljárás alapvető biztosítéka, hogy az ügyben eljáró bíró a vádelv esszenciáját adó törvényes vád eljárásjogi konzekvenciáit a bírósági eljárás valamennyi szakaszában levonja és az abból fakadó követelményeket folyamatosan érvényesítse. A vádelv lényegét érzékletesen szemlélteti a róma...

Degré Lajos 1910-ben napvilágot látott monográfiájában idézi Löfflert, aki a jogos védelem jogintézményének másodlagos, társadalmilag hasznos funkciójáról ír. Ez pedig a jogos védelem generál preventív, edukatív jellegében érhető tetten. Abban, hogy a jogtalan támadónak a jogi szabályozás révén tart...

Az ENSZ Közgyűlésében negyvennyolc állam egyetértésével 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával kezdődően egyre több nemzetközi egyezmény deklarált alapvető, elidegeníthetetlen emberi jogokat, melyeket a részes államoknak minden körülmények között biztosítani kell. E...

Napjainkban már zajlik az új – a XXI. század kihívásai­nak megfelelni akaró – büntetőeljárás/perrendtartás (mert a két fogalom nem azonos) kodifikációja. Ez indított arra, hogy a magyar igazságszolgáltatásban mára már elfeledett jogintézmény, az esküdtbíráskodás eljárási szabályait felelevenítsem. C...

Találkoztam az új büntetőeljárási kódex vitára szánt tervezetével. Egy ilyen fontos és terjedelmes jogszabály-tervezettel való egyetlen futó találkozás alapján az ember leginkább csak arról formálhat véleményt, hogy rokonszenvesnek találja-e azokat a törekvéseket, amelyek a tervezett jogszabályban...

A terrorizmus nem új keletű probléma, és abban sincs újdonság, hogy a terrorista fenyegetettség szolgál indokul a kormányok számára, hogy beavatkozzanak az emberek mindennapjaiba. A fentiek ellenére mégis csak az utóbbi években jelent meg világméretű szinten a biztonságra való fókuszálás, amely a je...