Prof. Dr. Gál István László: A köztársasági elnöki kegyelem jogintézményének múltja és lehetséges jövője

Kegyelem és szigorú kriminálpolitika A büntetőjog tudomány atyja, Cesare Beccaria a kegyelemmel kapcsolatban a következőket írta az 1764-ben megjelent híres munkájában: „a kegyelmet, némely uralkodónak ezen egyedüli kormányzási erényét, ki kellene zárni a tökéletes törvényhozásból, melynek büntetései enyhék, jogszolgáltatása rendes és gyors. E tételt keménynek találhatja az, ki tökéletlen büntető rendszer alatt él, hol a bocsánat és kegyelem szükséges, mert esztelenek a törvények és kegyetlenek...
Tovább

Bálint Tünde¹: Az elektromos rollerekre vonatkozó szabályok – Nemzetközi kitekintés

    „A modern közlekedési eszközök gyorsabbak, mint az érzékszerveink, és emiatt lassabban dolgozzuk fel észleleteinket, mint a megváltozott körülmények kívánnák.”(Oravecz Imre)[2] I. Bevezetés A technika fejlődésével a közlekedésben is megjelentek és egyre népszerűbbé váltak az új elektromos közlekedési eszközök, mint például az elektromos kerékpár, az elektromos roller, az elektromos gördeszka, a segway, a hoverboard, elektromos egykerekűek vagy monowheelek stb. Ezek a közlekedési eszközök é...
Tovább

Fázsi László*: Húsz év fegyház helyett felmentés – avagy a bűnösség rejtett vélelmének jelentősége az ítélkezésben¹

    Az emberölés gyanújának nyilván megalapozottnak kellett volna lennie ahhoz, hogy a nyomozás befejezését követően az ügyészség vádat emeljen a gyanúsítottal szemben e bűncselekmény elkövetése miatt, amelynek alapján a törvényszék 20 évi fegyházbüntetésre ítélte azt a vádlottat, akit aztán a táblabíróság mégis felmentett a vád alól, a másodfokú ítéletet pedig a Kúria is helybenhagyta. Egy három bírói fórumot is megjárt üggyel pedig mit lehet kezdeni? Jól tudjuk, hogy nem sok mindent. Az ügy ...
Tovább

Gál István László*: Gyakorlati problémák és alkotmányos aggályok az orvvadászat tényállásával kapcsolatban

    1. Bevezető gondolatok a 2023 őszén hatályba lépett jogszabályváltozásokkal kapcsolatban A Magyar Közlönyben 2023. október 16-án jelent meg az agrárminiszter 57/2023. (X. 16.) AM rendelete egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról. Saját ügyvédi gyakorlatom alapján is állíthatom, ez a módosítás nemcsak a jövőre vonatkozóan fogja alapvetően megváltoztatni a Btk. 245. § c) pontja szerinti orvvadászat gyakorlatát, de a folyamatban lévő ügyekre is kihat. A Vtv. vég...
Tovább

Garajszki Zoltán¹: A védői titokjog korábbi, mint a gyanúsítás – A védői titok kezdete az EJEB ítéletei és az Alkotmánybíróság minimumstandardja alapján

    „A tisztességes eljárás egyik alapvető jellemzője, hogy minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van ahhoz, hogy védő segítségével hatékonyan védekezhessen.[2] Az a szabály, hogy a gyanúsított számára biztosítani kell a jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférést, attól a pillanattól áll fenn, amikor az Egyezmény autonóm értelmében vett »bűncselekményre vonatkozó gyanú« merül fel ellene[3]. Ebben az összefüggésben a Bíróság leszögezi, hogy egy személy nem akkor szerzi meg a 6. cikk...
Tovább

Kuhl Andrea¹: Összehasonlító tanulmány a mesterséges intelligenciáról mint szakértői bizonyítékról a kontradiktórius és inkvizitórius büntető igazságszolgáltatási rendszerekben

    Bevezetés A mesterséges intelligencia (MI) napjainkra valósággá vált, és nagyon is valós és mély hatást gyakorol mindennapi életünkre, megváltoztatja életmódunkat is. A robotok és az intelligens gépek már régóta nem csak fikciók.[2] Az utóbbi években a büntetőeljárási jog és a forenzikus tudomány aktívan tárgyalja a mesterséges intelligencia ( MI) alkalmazásának lehetőségeit. Az MI fogalma nem épült be a jogszabályokba, hanem olyan tudományos elméletek, technikák és módszerek formájában je...
Tovább

Lajos Péter Kovács¹: Development history of the telecommunication device system

    “The beginning is the most important part of work.” Plato Introduction We are all aware that today the achievements of computer technology are considered essential tools in most professions. However, society is still able to reach a new level of development by expanding their range of applications, utilizing computers, the Internet, or other machines in more and more places. The development of technology can also be seen in action in the justice system. The trace of this is found in Act XI...
Tovább

Németh Henrietta¹: Gondolatok a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelméről a kábítószer-bűnözés kapcsán

    1. Bevezetés A 18. életévüket be nem töltött fiatalok személyiségük relatív éretlen volta miatt könnyebben befolyásolhatók. Ők kisebb ellenállást képesek tanúsítani az olyan külső hatásokkal szemben, amelyek bűncselekmény elkövetése irányába mozdítanák őket. Ezzel párhuzamosan tehetetlenebbek azokkal az impulzusokkal szemben is, amelyek a bűnöző életvitel irányába terelik életvitelüket. A kábítószer-bűnözés kapcsán fokozott veszélyeztetettségük nyilvánvaló,[2] s ennek a büntetőjogi szabály...
Tovább

Soltész Tamás*: Az elzárás büntetőjogi szankciórendszerünkben¹

    I. Bevezetés Az elzárás, mint a személyi szabadság rövidebb ideig tartó elvonásával járó büntetés a 2012. évi C. törvény hatálybalépésével vált újra büntetőjogi szankciórendszerünk részévé.[2] A büntetőjogászok többsége a szankciónem bevezetését már a megismerhető kódextervezetek napvilágra kerülésének idején is fenntartásokkal fogadta. A főként elméleti szakemberek által megfogalmazott kritikák és elvi állásfoglalások egy évtizeddel ezelőtt körvonalazták a jogintézménnyel kapcsolatos főbb...
Tovább

Steiner Gábor¹: A terrorizmus problematikája: eszmetörténet és fogalommeghatározási próbálkozások, kitekintéssel a közelmúlt eseményeire

    Christopher Joyner meghatározása szerint a terrorizmus olyan, mint a pornográfia: felismerjük, ha látjuk, de lehetetlen univerzálisan elfogadott definíciót találni rá. Dolgozatomban – a fentiek igazságtartalma ellenére is – megpróbálom bemutatni a terrorizmus eszmetörténetét, fogalommeghatározási próbálkozásait, illetőleg azokat az általános ismérveit, melyek alapján kísérletet lehet tenni akár még egy általános jellegű definíció megalkotására is. Végezetül érinteni kívánom napjaink szomor...
Tovább

Szabó Judit¹: A ne bis in idem elvének alkalmazása a környezetet károsító cselekmények megítélése körében

    I. Alapvetések A ne bis in idem (non bis in idem) elve az ugyanazon tény kétszeres értékelésének tilalmát határozza meg, és mint ilyen, a szuverén államok központi alapköve, mely az állam büntetőigénye érvényesítésének egyik eljárásjogi akadályát jelenti. Az elv, melynek eredete a római jogra vezethető vissza – nemo debet bis vexari pro una ez eadem causa, azaz senki nem kell elszenvednie, hogy vele szemben ugyanazon cselekmény miatt kétszer is büntetőeljárást folytassanak le – valamennyi ...
Tovább

Szabó Krisztián¹: És mégis fokozható a közvetlen veszély (?)

    Bevezető gondolatok A Büntetőjogi Szemle 2022. évi 1. számában jelent meg Jancsó Zoltánnal közös tanulmányunk, amely az „Orvosi és jogi ismeretek, avagy fokozható-e a közvetlen veszély” címet viselte. Az abban kifejtett orvosszakmai és jogi álláspontunk az volt, hogy az elkövető szakmai szabályszegésével nem okozati összefüggésben kialakult, nem elhárítható közvetlen veszélyhelyzet miatt büntetőjogi felelősség megállapításának nem lehet helye, a normaszöveg a közvetlen veszélyhelyzet „foko...
Tovább

Zsigmond Csaba: A vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme és a pénzmosás¹

    A vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme, mint a szervezett bűnözés egyik területe Az egyes vadon élő fajok gazdasági célú kizsákmányolása nem új keletű jelenség, egyes közösségek fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú volt,[2] azonban mára olyan méreteket öltött a felelőtlen és túlzott vadászat, hogy jelentősen felgyorsította egyes fajok kihalását. Az utóbbi évtizedekben a globális szinten megvalósuló védett állat- és növényfajok illegális kereskedelme súlyosan veszélyez...
Tovább

Gál Anikó¹: A polgári jogi igény megjelenése a büntetőeljárásban

    Tanulmányom célja, hogy a jelenleg hatályos büntetőeljárásjogi szabályozás keretei között bemutassam a polgári jogi igény előterjesztésének, érvényesítésének és elbírálásának szabályait és ezekkel kapcsolatosan a bírói gyakorlatban felmerült problémákat. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (röviden: Be.) preambulumában is már hangsúlyosan jelenik meg sértett érdeke, a törvény megalkotásának kifejezett célja között szerepel a bűncselekmény sértettjeinek fokozott védelme és jogai...
Tovább

Harsányi Anna¹: A betegségekre hivatkozás mint perújítási célt igazolandó ok a büntetőeljárásban

    Bevezetés Régi dilemmája a büntetőeljárásnak, hogy mi a helyes eljárás abban az esetben, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően annak tartalmi helytelensége oly mértékben kiderül, hogy a határozat fenntartása az anyagi igazság sérelmével, annak nyilvánvaló meghamisításával járna.[2] Már Finkey is felhívta a figyelmet arra, hogy a bírói ítéletek tekintélyét ok nélkül ne ingassák meg, de az emberi tévedések helyrehozása se legyen megnehezítve, és különösen az ártatlanul elíté...
Tovább

Dr. Fodor Balázs Gábor*: Az adókijátszás és annak következményei a személy- és vagyonvédelemben

  Az adókijátszás fogalma az adójogi normák illegális megsértését jelenti, szemben például az adótervezéssel vagy az adókikerüléssel, melyek az adócsökkentés legális módjait takarják. Az adókijátszás körébe tartozik a büntetőjogi kategóriát képező költségvetési csalás[1], illetve a pénzügyi jog által szankcionált, de a büntetőjog által nem üldözött adójogi normasértés is. Az adókijátszás éves szinten jelentős bevételkiesést jelent mind a hazai, mind az Uniós költségvetésnek, továbbá az adócsa...
Tovább

Elek Balázs¹ – Háger Tamás²: A megalapozott tényállás és az indokolási kötelezettség összefüggései

    Bevezetés A bíróság a vádlott büntetőjogi felelősségéről a részletes szabályok által meghatározott büntetőeljárásban dönt.[3] E folyamatban nagyon fontos a perrendnek megfelelően a tényállás megállapítása, annak helyessége. A büntetőeljárásban kiemelt jelentőséggel bírnak a ténykérdések, de a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) rendelkezéseinek megtartása is. A ténykérdéseket a jogalkalmazás során, különösen a büntetőeljárás fakultatív, jogorvoslati szakaszá...
Tovább

Dr. Ázsoth Szilvia*: A családon belüli erőszak büntetőjogi aspektusai

    Bevezető Egyre több családon belül történt erőszakos esetről hallunk, olvasunk. Megszaporodtak a média beszámolói, a sértettek nyilatkozatai, vallomásai az ilyen esetekről. Mindezek mellett e cselekmény látenciája valószínűleg még ennél is jóval nagyobb. A cselekmények jelentős része nem is kerül az otthon falain kívülre. Ennek oka jellemzően az, hogy a bántalmazott joggal fél a viták felerősödésétől, szégyelli a történteket, különösen azt, hogy őt bántalmazták, szexuális cselekményre kény...
Tovább

Prof. Dr. Gál István László* : Titkos dokumentumok kiszivárogtatása az orosz–ukrán háborúban: a minősített adatok védelméhez és a közvélemény tájékoztatásához fűződő érdek konfliktusa

    1. Bevezető gondolatok A 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború a legnagyobb hagyományos katonai konfliktus Európában a második világháború óta. Az orosz katonai agresszió, amit Oroszországban jelenleg is tilos háborúnak[1] nevezni, eddig óvatos becslések szerint is több százezer ember életét követelte vagy testi épségét, egészségét sértette ukrán és orosz oldalon egyaránt. A katonai konfliktusban rendszeresen szivárognak ki minősített adatok, sokszor a legmagasabb minősítési szi...
Tovább

Dr. Hurtony Alexandra Kitti¹: A szexuális bűnelkövetőkkel szembeni fellépés: a kémiai kasztráció az Amerikai Egyesült Államokban

    1. Bevezetés Napjainkban a szexuális motivációjú bűncselekmények elkövetőivel szemben a szabadságvesztés-büntetés mellett alkalmazandó kezelések, alternatív megoldások feltérképezése társadalmi igény, az ilyen jellegű bűncselekmények megelőzése, valamint az újbóli elkövetés elkerülése céljából. A kémiai kasztráció – mint a szexuális bűncselekmények elkövetőivel szemben alkalmazott gyógyszeres terápia – az egyes országok gyakorlatában egyszerre tekinthető végső eszköznek a szexuális bűncsel...
Tovább

Kuhl Andrea¹: Az EU Gyermekjogi stratégia és a gyermekekre vonatkozó jogi normák a büntető igazságszolgáltatásban

    1. A gyermekjogok A gyermekjogok a 18 év alattiak emberi jogait jelentik. Az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 3. cikkének (3) bekezdése és az Európai Unió (EU) Alapjogi Chartájának 24. cikke kimondja, hogy a gyermekek jogainak védelme az EU egyik célja. Az Egyesült Nemzetek Gyermekjogi Egyezménye (UNCRC) szerint a világon minden 18 év alatti személyt ugyanazok a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok illetik meg – etnikai hovatartozástól, nemtől, vallástól, nyel...
Tovább

Mándi Veronika*: A személyes adatok kezelése a büntetőeljárásban és a nyilvánosság kapcsolata

    I. Bevezetés Büntetőügyeket tárgyaló bíróként, elsődleges feladatom a jogszabályoknak megfelelően, a megvádolt személyek büntetőjogi felelősségének kérdésében dönteni. Ennek során, a legfontosabb alkalmazandó jogszabályok, a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény[1] (a továbbiakban: Btk.) és a Büntetőeljárásról szóló törvény[2] (a továbbiakban: Be.). Az utóbbi évtizedben megjelelő – elsősorban a technika vívmányai robbanásszerű fejlődésének – köszönhető tendenciáknak a büntetőeljárásban rés...
Tovább

Németh Henrietta¹: A kábítószer-kereskedelem megítélése a bírói gyakorlatban

    1. Bevezetés A kábítószerre – mint elkövetési eszközre[2] – megvalósított bűncselekményeket a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) két törvényi tényállás keretében szabályozza. A jogalkotó – az 1978. évi IV. törvénnyel azonos módon – fogyasztói és terjesztői típusú elkövetési magatartások között differenciál. A kábítószer birtoklása bűncselekményét az követi el, aki a kábítószert termeszti, előállítja, megszerzi, az ország területére behozza, onnan kivisz...
Tovább

Petrétei Dávid*: A Bűnügyi Szakértői Intézetek Európai Hálózata – ENFSI

    Az ENFSI (European Network of Forensic Science Institutes – Bűnügyi/Igazságügyi Szakértői Intézetek Európai Hálózata) a közös európai bűnüldözés egyik sajátos szervezete. Sajátos annyiban, hogy tagjai nem az EU-ból, hanem az Európa Tanács[1] tagállamaiból kerülhetnek ki. Továbbá nem államközi szerződések hozták létre, gyakorlatilag egy Németországban bejegyzett egyesületként működik. Mégis az EU Bizottság a forenzikus tudományok tekintetében monopolszervezetnek nyilvánította,[2] a Tanács p...
Tovább

Ripszám Dóra¹: A gyermekkel való koldulástól a kényszerkoldultatásig

    „Sokan úgy vélik, a kéregetés nem igazi munka, ám az az igazság, hogy a koldulás sokkal több munkával jár, mint bármi más. Nagyon fárasztó térdelni, ám megalázkodni még ennél is fárasztóbb. És nincs annál kimerítőbb, mint kéregetni, könyörögni az életünkért.” – Afonso Cruz 1. Bevezetés Európa-szerte szorosan kötődik a koldulás problematikája a szegénység, a szegénygondozás kérdésköreihez, a ’szegény’ fogalom a történelem folyamán felölelte a koldusokat, a vándorlókat, a beteg, család nélkü...
Tovább

Dr. Tormási-Almási Tímea*: Alternatív szankciók hiánya a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben a fiatalkorú elkövetők esetében

    I. Bevezetés Gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be.[1] A gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.[2] Joga van ahhoz, hogy érzelmileg kiegyensúlyozott felnőtté váljon. A fiatalkorúak büntetőjogi felelősségre vonása nem egyszerű kérdés. A 18. életévüket be nem töltött elkövetők először kerülnek szembe az igazságszolgáltatással, szembesülve tettük következményeivel. Szankcionálásuk mellett a ne...
Tovább

Zsiros Klaudia Viktória¹: A szakértői objektivitás jelentősége a szexuális erőszak bizonyítási eljárásában

    Bevezető gondolatok Tanulmányom témája az igazságügyi szakértői vizsgálat jelentősége a szexuális erőszak bizonyítási eljárásban, hogy a szakértő objektivitásából és különleges szakértelméből eredően miért számít egy fontos bizonyítási eszköznek kifejezetten ezen bűncselekmény vonatkozásában. A 2017 októberében a szociális médiában elterjedő Me Too mozgalom történései a közvélekedés legkülönbözőbb reakció mellett e bűncselekmények elbírálásával összefüggésben felvetették, hogy a bizonyítás...
Tovább

Dr. Batta, Júlia Dóra¹: You are Responsible for Your Rose Juveniles and Officiality in Hungarian Criminal Proceedings²

    “You know [...] my flower [...] I’m responsible for her. And she’s so weak! And so naive. She has four ridiculous thorns to defend her against the world…” (Antoine de Saint-Exupéry) 1. Introductory thoughts In Hungary, tens of thousands of children get involved in court proceedings every year. Participating in a court procedure is an extraordinary and often disturbing experience even for adults, perhaps especially when the procedure is a criminal procedure. It is all the more so in the cas...
Tovább

Csizmadiáné dr. Pethő Tímea¹: Jerome Frank válogatott írásai és annak néhány aktuális vonatkozása

    1. Bevezető gondolatok Jerome Frank Bíráskodás az elme ítélőszéke előtt című válogatott írásaiban bár a XX. századi amerikai igazságszolgáltatás problémáiból indul ki, azonban általános érvényű jogfilozófiai, jogszociológiai, jogi pszichológiai kérdésekre is választ keres, választ ad. Nemcsak az angolszász jogi gondolkodók, de a kontinentális jogrendszerek jogászai, a magyar jogászok, különösen ügyvédek, ügyészek, bírák számára fogalmaz meg máig ható kérdéseket, problémákat, vitat alapvető...
Tovább

Dr. Elek Balázs¹: A felelősséghalmozás tilalmának kiüresítése – Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bíróságának változó judikatúrája a ne bis in idem elv körében

    A ne bis in idem elv lényegi tartalma A ne bis in idem elve ugyanazon tény kétszeres értékelésének tilalmát határozza meg, és mint ilyen, a modern büntetőjog – értve ez alatt az anyagi és az eljárásjogi rendelkezéseket egyaránt – egyik sarokköve.[2] Az elvet Magyarország Alaptörvénye a XXVIII. cikk (6) bekezdésében immár[3] expressis verbis is rögzíti.[4] Karsai is úgy fogalmaz, hogy a ne bis in idem elve a ius puniendi parttalan érvényesítésével szemben védelmezi az individuumot, illetve ...
Tovább

Dr. Háger Tamás¹: Szakmai – a bírósági igazgatásra is kiható – szemléletváltás a másodfokú büntetőeljárásban

    1. Bevezetés A magyar büntető eljárásjog immár több mint négy éve fontos mérföldkőhöz érkezett. Az Országgyűlés 2017. június 13-án fogadta el a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (továbbiakban Be.), mely a 867. § szerint 2018. július 1-jén lépett hatályba. A Be. az eltelt időre tekintettel már nem tekinthető új szabályrendszernek, de olyan kardinális változásokat hozott, melyek gyakorlata a Kúria egységesítő és iránymutató tevékenysége ellenére még nem teljesen kialakult. Minde...
Tovább

Dr. Németh János¹: Az előkészítő ülés funkcióinak és céljának megvalósulása a Be. hatálybalépése óta eltelt években

    Bevezetés Az új Be.[2] hatálybalépésével az előkészítő ülés rendkívül nagy hangsúlyt kapott a büntetőeljárásban: ez a tárgyalás előkészítő szakaszában megtartásra kerülő nyilvános ülés ugyanis immár lehetőséget biztosít arra, hogy akár az eljárás kezdetén érdemi döntés születhessen a kérdéses ügyben, ha pedig erre nem adódik lehetőség, az előkészítő ülés a bizonyítási eljárás előkészítése révén a későbbi eljárás egészének megalapozásában és koncentrációjában vesz részt, köszönhetően a bizo...
Tovább

Dr. Simon Alexa¹: Gondolatok a bírói meggyőződés és a kizárás szabályainak különös kapcsolatáról

    1. Bevezető gondolatok a kizárás kapcsán A bíró pártatlanságának kétségbevonhatatlanságához fűződő elvárás alapvető igazságszolgáltatási érdek, melynek maximális érvényre juttatását szolgálja többek között a bíró kizárásának abszolút és relatív okai­nak törvényben való deklarálása is. A kizárás jogintézményére voltaképp az elfogulatlanság biztosítékaként tekinthetünk.[2] Vagy ahogyan az Alkotmánybíróság fogalmazott: „A pártatlan bírósághoz való alkotmányos alapjog az eljárás alá vont szemé...
Tovább

Dr. Sörös László¹: Gyermek a tanúk padján

    Bevezetés Sajnos előfordul, hogy a bűncselekmény sértettje vagy egyetlen szemtanúja egy gyermek, akinek a személyisége még kiforratlan, sérülékenyebb a külső káros hatásokkal szemben. A bűncselekmény okozta trauma után kihallgatása néha elkerülhetetlen és kénytelen egy számára idegen személy előtt feltárni és elmondani az általa átélt borzalmakat, a saját értelmi szintjén, a világról addig szerzett ismeretei alapján. A közvéleményben nagy vihart kavart azon gyermekbántalmazó szülők büntető...
Tovább

Dr. Ripszám Dóra¹ – Prof. Dr. habil. Gál István László PhD²: Gondolatok a járványügyi védekezés akadályozásáról³

    1. Bevezetés A XXI. század elején még úgy tűnt, hogy a fő gazdasági bajok okozója a nemzetközi terrorizmus lesz, ehelyett 2007 végén egy „klasszikus” gazdasági világválságot éltünk át. 2008-ban az úgynevezett Kondratyev-ciklus leszálló ágába került a világgazdaság, és sok katasztrófa is tovább rontotta a helyzetet. Ilyen volt például a New Orleans-i hurrikán. A hitelpiac telítődése miatt a bankok a másodrendű adósokhoz fordultak. Nem volt komolyabb hitelbírálat, az ingatlanok árfolyama fol...
Tovább

Dr. Nagy Antal¹ – Dr. Nagy Zsuzsanna²: Bizonyítási nehézségek a közúti baleset okozásának vétsége bűncselekmény tekintetében – bírói szemmel

    „Az ítéleti tényállás az összes, sokszor egymásnak ellentmondó bizonyíték szintézise, ám ennek a szintézisnek a létrehozása a bíróság feladata.”[3] A mottóként használt alaptézisből kiindulva tanulmányunk a címbeli bűncselekmény tekintetében veti fel azokat a bizonyítási nehézségeket – különös figyelemmel a szakértői bizonyításra –, amellyel a bíróság szembe találja magát a tárgyalóteremben a bizonyítási eljárás során. Célunk annak bemutatása, hogy milyen elválaszthatatlan összefüggés van ...
Tovább

Dr. Turcsán Tamara¹: A büntetőügyek alternatív vitarendezési lehetőségei

    A közvetítői eljárás, közismertebb nevén a mediáció alkalmazására a régi büntetőeljárási törvény[2] (továbbiakban r.Be.) már 2007. január 1. óta lehetőséget kínál. Az új büntetőeljárási törvény[3] (továbbiakban: Be.) sem feledkezett meg erről a jogintézményről. A hétköznapok joggyakorlatának jelenlegi tapasztalatai felbátorították a jogalkotót arra, hogy az elterelés e lehetőségének megengedhetőségét szélesebb körben tegye lehetővé.[4] A hagyományos vitarendezés az igazságszolgáltatásban a...
Tovább

Elek Balázs¹: A büntetőügyekben eljáró szakértők felelősségének rendszere

    Előszó Az igazságügyi szakértő felelőssége a többrétegű jogszabályi környezetben igen sokrétű. Ez a felelősség egyaránt érvényes azokra, akik kirendeléssel válnak szakértővé a büntetőeljárásban, de azokra is, akik úgynevezett magánszakértés keretében kerülnek az eljárásba. Ugyancsak vonatkozik a fegyelmi felelősség az eseti szakértőkre is, hiszen, eseti szakértőként csak az járhat el, aki nyilatkozik arról, hogy az igazságügyi szakértőkre vonatkozó fegyelmi követelményeknek aláveti magát.[...
Tovább

Dr. Tóth Andrea Noémi¹: A szakértői tevékenység kriminalisztikai jelentősége, különös tekintettel a vérnyomelemzésre és vérnyomvizsgálatra² 

    Bevezetés A büntetőeljárás célja több mint száz éve – az első egységes magyar bűnvádi perrendtartás indokolásában[3] már deklaráltan is – az igazság megállapítása. Ehhez igazodóan a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) preambulumában is az olvasható, hogy a törvényt az Országgyűlés az igazság megállapításának igényének szem előtt tartásával alkotta meg. Az igazság szó ezt követően csak szóösszetételben (igazságszolgáltatás, igazságügyi, igazságügyért) szerepel ...
Tovább

Csapucha Bernadett: A gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi dokumentumai¹

    1. Bevezető gondolatok Jelen tanulmány fő célja, hogy áttekintést adjon a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulását célzó nemzetközi dokumentumokról. Ennek keretén belül áttekintem az ENSZ fiatalkorúak igazságszolgáltatására vonatkozó szabályrendszerének meghatározó pilléreit, továbbá az Európa Tanács égisze alatt született főbb dokumentumokat, s azok sajátosságait is ismertetem, gondolván itt pl. a Lanzarote Egyezményre vagy a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló iránymutatásra...
Tovább

Nagy Anita¹: Mesterséges intelligencia szerepe a bírósági büntető ügyvitelben

    1. Bírósági digitalizáció A digitalizáció kifejezést napjainkban egyre többször lehet hallani, mely kifejezést és a mögötte található tartalmat a COVID–19-világjárvány alatt,[2] és annak esetleges lecsengését követően is egyre inkább előtérbe helyezi a legtöbb vállalat és természetesen a közigazgatás, valamint az igazságszolgáltatás szereplői is. A járvány rávilágított arra, hogy szükséges a digitális technológiák használata, fejlesztése és széles körű kiterjesztése, mivel ezen újítások ak...
Tovább

Imre Bezerédi¹: Public Trust and Confidence in the Hungarian Police Today

    I. Introduction The change of regime in 1989 was of particular significance in our history. Hungary was not only challenged by the battles carried out in the political arena, but also by the establishment of public security as a product, which meant a greater burden than before. Until then, closed borders, socialist ideology and a highly stagnant social image had stifled crime, but the change of regime marked a turning point in this respect. A number of independent studies have concluded t...
Tovább

Boda Zoltán¹: A büntetőeljárások gyorsításának igénye egyes alapvető jogintézmények árnyékában

    I. Bevezetés Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 6. cikkének 1. pontja a tisztességes eljárás fogalmi elemei között rögzíti az észszerű időn belüli elbírálást a független és pártatlan bíróság, a tisztességes és nyilvános tárgyalás, valamint a nyilvánosan kihirdetett ítéletet követelménye mellett. Az új Be. megalkotása és hatálybalépése előtt a büntetőeljárásban korántsem új keletű problémaként merült fel a büntetőperek – olykor indokolatlan – elhúzódása, a...
Tovább

Dr. Bodnár András Péter¹: A digitális bizonyítékok megjelenése a büntetőeljárásban – különös tekintettel a szakértő igénybevételére

    „Az új technológia önmagában se nem jó, se nem gonosz.Minden azon áll vagy bukik, hogy az emberek hogyan használják.”(David Wong) Bevezető gondolatok A feljebb felvázolt idézet nagyban előrevetíti, mely témát, annak mely szegmensét fogom a következőkben megvizsgálni. Jelen dolgozat célja, hogy feldolgozza egy olyan témakör egy kisebb szeletét, megválaszoljon néhány kérdést azon számos, megválaszolásra váró bizonytalan kérdés közül, melyek a digitalizáció, a technológia jogban való megjelen...
Tovább

Csapó Lívia¹ – Erdei Amarilla²: A szakértőkre vonatkozó jogi ismeretek a büntetőeljárásban

    I. Bevezető gondolatok Bányai István igazságügyi szakértő szavaival élve a jelenlegi szabályozás, „kiemeli a szakértőt a »segéd« szerepkörből, de azért bírói pulpitusra nem ülteti”. Következésképpen a szakértő tevékenységének célja alapvetően, hogy a különleges szakértelmet igénylő tények vizsgálata alapján jogkövetkezményekkel bíró tényállást fogalmazzon meg, mivel a szakmailag értékelt tényeknek nincs közvetlen jogi következménye. Hasonlóság figyelhető meg azonban a tanúvallomás és a sza...
Tovább

Jancsó Zoltán¹ – Szabó Krisztián² : Orvosi és jogi ismeretek, avagy fokozható-e a közvetlen veszély

    1. Esetleírás Sértett élettársa, mint bejelentő 2014 áprilisának egy szombati napján délelőtt 11 óra után felhívta telefonon a lakhelye szerint illetékes egyik fővárosi kerület háziorvosi ügyeletét, hogy élettársa, egy középkorú nőbeteg részére ügyeleti ellátást kérjen. A telefont az ügyeleten dolgozó asszisztensnő (II. r. vádlott) fogadta, aki – az ügyeletet működtető egészségügyi szolgáltató működési szabályzatában foglaltaktól eltérően – a bejelentést nem továbbította az ügyeletet ellát...
Tovább

Dr. Németh János¹: Szakértői bizonyítás indítványozása és elbírálása a büntetőeljárásban, különös tekintettel a magánszakértői vélemény igénybevételére

    Bevezetés A büntetőeljárásokban a bizonyítás indítványozásának elsődleges színhelye az előkészítő ülés: itt kerül sor a bizonyítási eljárás megalapozására, a releváns bizonyítékok körének meghatározására. Ahogy az előkészítő ülés – és annak funkciói – szoros kapcsolatba hozhatók ezáltal az eljárások időszerű lefolytatásának biztosításával, úgy a szakértői bizonyítás elrendelése, illetve az arra vonatkozó indítványok elbírálása is hordozhat magában az túlbizonyítás elkerülésére, s ezáltal a...
Tovább

Németh-Szebeni Zsófia¹: A kémiai kasztráció mint büntetés és terápia általános bemutatása

    A kémiai kasztráció témája sokszor a fogalom pontos ismerete nélkül is heves érzelmi reakciókat vált ki a laikusokból és a nem laikus érdeklődőkből egyaránt. Ennek a fő oka az, hogy ennek a terápiának megtévesztő az elnevezése. Cikkemben a kémiai kasztráció eljárásának kialakulását, fejlődését, alkalmazhatóságát, valamint az alkalmazás mechanizmusát mutatom be, betekintést engedve ennek a terápiának és egyben büntetési nemnek a szerteágazó és többrétű kérdéskörébe. Áttekintem a kémiai kasz...
Tovább

Solti István¹: A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok esete a jogállami szabályozással

    1. Absztrakt A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti felépítésének és a titkos felderítés eszközeinek nyílt jogi szabályozása több mint harmincéves. A jogalkotó a jogállami követelményeket figyelembe véve fogadta el a területet szabályozó hatályos, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. (Nbtv.) törvényt. Az utóbbi időben a jogalkotók és a jogalkalmazók részéről is felerősödtek azok a vélemények, amely szerint eljött az ideje az Nbtv. lecserélésének. A nyilatkozato...
Tovább

Zumbok Gabriella: Speciális bánásmód a büntetőeljárásban, különös figyelemmel a gyermekek meghallgatására

    Bevezetés Magyarországon évente körülbelül 30 gyermek hal meg bántalmazás vagy elhanyagolás következtében. A gyermekjóléti szolgálatok adatai szerint, közel 200 000 gyermek veszélyeztetett. Egy felismert gyermekbántalmazási esetre 25 rejtett eset jut. Gyurkó Szilvia szerint a gyermekbántalmazási statisztika 2016 óta folyamatos emelkedést mutat, 2020-ban több mint 6300 esetre derült fény, ez 500-zal több, mint a megelőző évben. Azonban a szakember szerint ez annak is köszönhető, hogy csökke...
Tovább

Tuba István: A becsület büntetőjogi védelme közszereplők esetén az utóbbi évek kúriai és alkotmánybírósági döntéseinek fényében

    Bevezetés Az Alaptörvény megszorítás nélkül deklarálja, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Itt szerepel azonban 2013. április 1-je óta az is, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.[2] Ezzel az Alaptörvény mintegy rangsorolta e két alapjogot. Az Alkotmánybíróság (AB) ezt követő döntésében ki is mondta, hogy emberi méltósághoz való jog nem egyszerű versengő alapjogként szerepel, hanem azt az A...
Tovább

Dr. Szilovics Csaba – Dr. Szívós Alexander: Az adócsalás elleni küzdelem helyzete Romániában és Magyarországon

    Absztrakt A koronavírus-járvány a globális egészségügyi krízis mellett gazdasági visszaesést is okozott világszerte. A nemzeti költségvetések és a gazdasági szereplők egyaránt jelentős kieséseket szenvedtek el a bevételi oldalon, míg a kiadások fokozatosan emelkednek, egyrészről az egészségügyi szektor többletfinanszírozása, másrészről a csődközelbe került vállalkozások talpra állítása, a munkahelyek megtartása, illetve újak létrehozása következtében. A megnövekedett államháztartási hiányo...
Tovább

Szabó András: Impact of the Act XC. of 2017 Criminal Procedure on mediation proceedings

    1. Foreword The Act XC. of 2017 (Criminal Procedure Code) resulted in very significant changes in Hungarian criminal proceedings. The sharper separation of the investigative and the test phases, increase in the number of consensual methods, and the measures to speed up the number of proceedings all have an impact on the development of criminal proceedings. This inevitably raises the question of the implications for all existing legal institutions. The mediation procedure has so far had a s...
Tovább

Dr. Steiner Gábor: A befolyással üzérkedéssel kapcsolatosan felmerülő kérdések a jogalkalmazásban

    A befolyással üzérkedés – és azon belül is kifejezetten a hivatali változata – álláspontom szerint a Btk. XXVII. Fejezetében szabályozott korrupciós bűncselekmények közül az a cselekmény, amelynek megállapításával kapcsolatosan a legtöbb jogalkalmazási probléma és elhatárolási kérdés fordul elő a mindennapi gyakorlatban. A következőkben igyekeztem összeszedni azokat a kérdéseket, amelyek felmerülése talán túlmutat az egyetemi tankönyvek problémafelvetésein, egyúttal igyekeztem ezekre a hel...
Tovább

Csizmadiáné dr. Pethő Tímea¹: Bírák a társadalom szemében

    1. Bevezető gondolatok Dolgozatomban a (büntető)bírák társadalmi megítélésének aspektusait kívánom megvizsgálni. Ennek során visszatérően kívánok foglalkozni a bírák kizárása kapcsán felmerülő néhány kérdéssel, ugyanis azok szükségszerűen kapcsolódnak a bírói kar össztársadalmi megítéléséhez. Tanulmányomban az igazság keresésével is foglalkozom, minthogy az anyagi és a processzuális igazság kérdése szükségszerűen elvezet a bírói döntések társadalmi elfogadottságához. Vizsgálom a tisztesség...
Tovább

Papp Eszter: Az Európai Unió áldozatvédelmi szabályai a nemzetközi dokumentumok tükrében, valamint a nemzetközi elvárásokra reflektáló hazai jogalkotás

    1. Bevezetés Áldozattá bárki válhat, közhelynek tűnő örök igazság. Tanulmányom napjainkban több szempontból is aktualitással bír. A büntetőeljárás kiemelt „résztvevője” a terhelt, a büntetőeljárás vele szemben folyik, az utóbbi évtizedben azonban a nemzetközi és hazai jogalkotás is kiemelt figyelmet fordított az áldozatvédelemre (viktimológia), az áldozati jogok és érdekek érvényesítésére, különösen a büntetőeljárásban, valamint az azt megelőző és azt követő szakaszban biztosított aktív vé...
Tovább

Nagy Melánia – Ripszám Dóra: Informal payments in healthcare, as an issue of Hungarian national security

    I. Introduction The fight against corruption has a long history, and we already have sources of law in Roman that have sanctioned various type of corruption.[1] In Hungary, the Code of Csemegi already provided for corruption torts, including bribery, official embezzlement, official criminal support, disclosure of official secrets, and criminalization of innocent persons.[2] Accurately determining the extent of corruption, especially comparing countries with other socio-economic-cultural ba...
Tovább

Makai Krisztián¹: A jogosulatlan vadászat büntetőjogi jogkövetkezményei

    Annak, hogy a jogosulatlan vadászat büntetőjogi jogkövetkezményeinek áttekintésére teszek kísérletet, több indoka is van: egyrészről magam is aktívan vadászom, így a vadászat egyéb vonatkozásai mellett annak büntetőjogi kérdései is foglalkoztatnak. Másrészről az orvvadászat tényállásának újszerűsége, mely ekként a 2012. évi C. törvényben (Btk.) szerepel először büntetőjogi szabályozásunk fejlődésének történetében. E tanulmányban nyilvánvalóan nem lehetséges a vadászattal összefüggő, ahhoz ...
Tovább

Kuhl Andrea¹: Gyermek tanúk kihallgatása és a gyermekbarát igazságszolgáltatás

    1. A gyermekek jogai és az igazságszolgáltatás büntetőigénye A gyermekbarát igazságszolgáltatás kapcsán a gyakorlatban általános problémaként merül fel, ha a büntetőeljárás fókusza nem a gyermek legjobb érdekének biztosítása[2]. A törvény azonban előírja, hogy „a szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik elsősorban figyelembe[3]. Ha azonban a...
Tovább

Hurtony Alexandra: A materiális és a processzuális igazság ütközése a gyermekek sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásokban

    1. Bevezetés Az igazságszolgáltatás vonatkozásában alapvető társadalmi igényként fogalmazódik meg a bűncselekményt elkövető, bűnös ember „igazságos” megbüntetése. Ezzel párhuzamosan mutatkozik annak követelménye is, hogy az ártatlan személy ne mondassék ki bűnösnek és ezen téves döntésre tekintettel az állam a jogai­tól ne fossza meg. A társadalom ezen elvárása kifejezetten a büntető igazságszolgáltatáshoz kötődik; a legsúlyosabb bírói hiba a köznyelvben „justizmord” kifejezésben jelenik m...
Tovább

Biczó András: Egy 17. századi osztrák tartományi büntetőrendtartás processzuális szemléletének vizsgálata¹

    „Strafrecht ohne Strafprozess ist ein Messergriffohne Klinge und Strafprozess ohne Strafrechteine Klinge ohne Messergriff.” [2] Bevezetés A jogi normáknak a hatályos jogban létező egyik legalapvetőbb és legfontosabb csoportosítása az anyagi–alaki (eljárás) jogi felosztás. Ezen elhatárolás egyformán fontos a jogalkotás, a jogalkalmazás és a jogtudomány számára és ma már természetesnek tűnhet az a jelenség, hogy az egyes országok jogrendszereiben, egyes jogágak vonatkozásában anyagi és alaki...
Tovább

József Beke: The impact of the Balassagyarmat hostage-taking incident on the establishment of the special service branch of the Hungarian police

    Introduction Terrorist-related attacks became more common during the 1960s, especially in Western Europe. Social and political movements of the time, such as the student protests, activism from far-left groups or the Arab and Palestinian national movements, served as an ideological basis thus sparked a wave of terrorist orga­nizations like the Red Army Faction (RAF), the Red Brigades (Brigate Rosse), the Action directe or the Black September Organization. Military operations used to preven...
Tovább

Barátki László Attila¹: A fatf standard és nemzeti szintű végrehajtása

    A FinancialAction Task Force[2] röviden FATF (a továbbiakban: Szervezet) magyarul Pénzügyi Akciócsoportot jelent, amely a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem nemzetközi standardjait meghatározó kormányközi szervezetként tevékenykedik. Fontos feladata, és talán a nyilvánosság számára legkézenfekvőbb eredménye, hogy identifikálja azon országokat, amelyek az AML/CFT[3] vonatkozásában stratégiai hiányosságokkal küzdenek nemzeti szinten. A pénzmosásra és terrorizmus finanszí...
Tovább

Fázsi László¹: Az elfogultság bírói bejelentésének etikája

    Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) mindenki számára garantálja a független és pártatlan bíróság tisztességes eljárását.[2] Ennek érvényesülése érdekében az Alaptörvény azt is deklarálja, hogy a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók.[3] A bírói függetlenség a tisztességes bírósági eljárás egyik legfontosabb garanciáját jelenti, amelynek maradéktalan érvényesülése azt is megkívánja, hogy bíróként ne járhass...
Tovább

Prof. Dr. Gál István László: A befolyással üzérkedés mint speciális csalás néhány aktuális elméleti és gyakorlati problémaköre

    1. A befolyással üzérkedésről általában A Btk. a befolyással üzérkedést a kövezőképpen rendeli büntetni: „299. § (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2...
Tovább

Bettina Zsiros¹:The Relation between Truth and Justice in Criminal Proceedings

    The more we examine the duality of truth and justice, the more paths need to be crossed and diving deep into the relevant literature we may inevitably find ourselves evaluating them abstractly, on their own. From a criminal procedural point of view, however, I believe we are moving on the wrong track when assessing these concepts abstractly. Instead, it is worth examining the relationship between them, through the regulated system of the criminal justice system as a filter, keeping in mind...
Tovább

Andrea Noémi Tóth¹: The changes and challenges of the rules on review

    Introduction In Hungary, the new Code of Criminal Procedure (Act No. XC of 2017, hereinafter CCP) entered in force on 1 July 2018. This Code has brought a lot of changes in the criminal procedure. 2019 and 2020 were the first whole calendar years during which the CCP was in force, and we can draw inferences based on these two years. I would like to introduce some new rules of the judicial review proceedings: the new and the abolished causes of judicial review procedure; the basis of the pr...
Tovább

Dávid Tóth¹: Identity crimes on the darknet and the social media

    Abstract Cybercrime is a relatively new phenomenon. There are several ways we can categorize crimes which are committed in the cyberspace. There are some crimes which can exist without the internet, but the cyberspace gives more opportunities for offenders to commit these crimes with more effective methods like child pornography. There are some cybercrimes which cannot exist without the internet (e.g. misuse of cryptocurrencies). In my current research I aim to analyze the misuse of person...
Tovább

Krisztián Szabó¹: 10 years in the history of pre-trial detention in Hungary (2010–2019)

    Introduction[2] One of the most difficult parts of criminal procedure law is to regulate pre-trial detention. The most serious form of coercive measures is to break through the guarantees of personal liberty in order to ensure the success of the proceedings.[3] In Hungary, the regulation on pre-trial detention has been significantly amended on several occasions in the past ten years. This study will determine the content and directions for the development of these amendments. The necessity...
Tovább

Judit Szabó: Ne bis in idem as the cornerstone of a fair trial

    Abstract The right to a fair trial belongs to the first-generation human rights. The individual rights that belong here from, in other words, the group of freedoms, as they ensure that people have an undisturbed life, activity and social status, a freedom that can only be restricted by state intervention in exceptional and justified cases. In other terms, ensuring the principle of a fair trial is essential for the exercise of liberties: the state may restrict people in exercising their fre...
Tovább

Márton Tibor Serbakov: Trends in terrorism in 2021

    Introduction [1] Experts list several possible trends in terrorism in 2021. In his article titled “Trends in Terrorism: What’s on the Horizon in 2021?” Clarke identifies several factors that could influence terrorism in 2021: the assassination of Islamic Revolutionary Guard Corps Quds Force (IRGC-QF) commander Qasem Soleimani in January 2020, the COVID-19 pandemic, lockdowns, protests, and a bitterly contested presidential election in the U.S.[2] Clarke lists several developments that coul...
Tovább

Dóra Ripszám: Child trafficking and child labor

    I. Introduction Nowadays, one of the lucrative businesses of organized crime is kidnapping, human trafficking, which is the basis of slave labor, sexual exploitation, prostitution, human organ trafficking and other serious crimes.[1] Trafficking in human beings is a cross-border problem that affects countries of origin, destination and transit. Its most important feature is that it is an extremely highly organized, rapidly spreading crime, which makes it very difficult to fight. Trafficki...
Tovább

Dr. Laura Répássyné Dr. Német: Die Vergangenheit, Gegenwart und Zukunft der Jugendstrafrechtspflege, die Rolle der Studie des Jugendjuristen bei der Verurteilung, weitere Wege der Jugendgerichtsbarkeit 

    Wenn eine komplexe, aber nur ein enges Segment betreffende Studie durchgeführt wird, ist es wichtig, mit den Grundlagen zu beginnen, d.h. in diesem Fall, wer die Jugendlichen sind und was die Einwilligungs- und Schuldfähigkeit bedeutet, die ihre Kriminalität bestimmt. Die detaillierte Darstellung dieser Rechtsinstitutionen wurde bereits von vielen Forschern und Strafverfolgungsbehörden durchgeführt, und es steht eine beträchtliche Menge an Literatur zur Verfügung. Basierend auf dieser Idee...
Tovább

Dr. Melánia Nagy: Radicalization of children soldiers¹

    Abstract In the context of this study, I examine the strategy of the Islamic State terrorist organization in the process of radicalization of children. In this paper, I examine the segment of the organization’s operation, how to include the little ones among the members of their armies, and look for the answer to what warrior activity leaves, traces physically and mentally in children, and whether reintegration succeeds. A number of programs are working to achieve this goal effectively, in...
Tovább

Péter Lajos Kovács¹: The opportunities for the development of the telecommunications “device system” for the future

    Introduction We are all aware that the advances in computer technology are now an essential tool in most professions. However, society is able to reach a new level of development by expanding their scope of application, utilizing computers, the Internet, or other machines in more and more places. In the judiciary the development of technology can also be seen in the telecommunication device named in the Act XC. of 2017 Code of Criminal Procedure (hereinafter: CCP). In connection with this ...
Tovább

Dr. Balázs Gáti¹: Possible links between digitalization, cybercrime, and the COVID-19 pandemic

    Abstract The research aims to provide insight into relationship between COVID 19 pandemic, digitalization and cybercrime with special attention to their interconnection points and interactions. Currently, the COVID 19 pandemic is present in more than 200 countries around the world. This has an impact on social and economic life as well as on people’s privacy. As part of the fight against the coronary virus epidemic, governments have been forced to lockdown, which has changed the socio – ec...
Tovább

Balázs Elek¹: The CJEU and the ECtHR changing case law in judging dual administrative and criminal sanctions

    Introduction The case law on the prohibition of double jeopardy is constantly evolving. Initially, we observed a strict judgment based on the identity of the facts in the practice of the Court of Justice European Union (CJEU) and the European Court of Human Rights (ECHR). Later, we could see that more and more exceptions were given to the Member States of the European Union. Initially, parallel administrative and criminal proceedings were prohibited by case law. Later, we observed that all...
Tovább

Bogdan Bodea: Considerations regarding the crime of usurpation of official qualities in the Romanian Penal Code

    Abstract Impersonating or acting as a public official constitutes one of the main ways to affect state authority, therefore the crime of usurpation of official qualities must be severely reprehended. But what constitutes the material element of the crime is up to debate. The article is set to analyze this material element and different ways in which the offence may be committed, to ensure the proper understanding of the criminal conduct sanctioned by the legal text. 1. Introduction One of ...
Tovább

András Péter Bodnár¹: Digitization in criminal proceedings – issues related to eletronic data

    „New technology is not good or evil and of itself.It’s all about how people choose use it.”(David Wong) Introduction[2] The quote outlined above largely predicts which topic, which segment of it will be examined in the following. The aim of this dissertation is to process a small slice of a topic, to answer some of the many uncertain questions waiting to be answered, which revolve around digitization, the emergence of technology in law. We are not making an ill-considered statement by sayi...
Tovább

Dr. Júlia Dóra Batta¹: The Principle of Official Proceedings in Practice of the CJEU and the ECtHR

  1.The principle of officiality Principle of official proceedings is a main principle of the inquisitorial system. Generally speaking, enforcement of the principals is always a relevant question in every branch of law, because principles express the specifics of the procedure and serve as guidelines in the application of law. These principles are never absolute, but they always have relative value, because they express the current social and legal policy perception. Based on this, examining t...
Tovább

Enikő Zsófia Balogh¹: Virtual Trials

  Introduction The epidemic has fundamentally upset the lifestyles of all of us and has significantly affected all areas of law enforcement. This period was accompanied by a huge number of cancellations due to the virus, which unfortunately is now expected to remain a part of our lives for a long time to come. We had to give up our basic everyday activities and reshape our daily lives, which unfortunately did not only affect our family, friends, relationships and the way we used to live. Becau...
Tovább

Cristian Dumitru Miheş¹: Misrepresentation and computer fraud

    Abstract The Romanian Penal Code criminalizes as an offence misrepresenting false facts as being true, or of true facts as being false, in order to obtain undue material gains for oneself or for another, and if material damages have been caused. This is considered a ”classical” fraud. Meantime, the means of perpetration a fraud, in general, have evolved due to the large scale of utilization of information technology. As a consequence, computer fraud is criminalized. The paper tries to addr...
Tovább

Dr. Gáspár Zsolt: Könyvismertető Gál István László: A magyar állam titkainak büntetőjogi védelme című könyvéről

    I. Bevezető gondolatok a könyvről Az állam titkainak védelme – érthető okokból – egy olyan időtálló téma, mely mindig prioritást élvez, hiszen – Szigeti József szavaival élve – ezen titkok megőrzése az állam biztonságának alapvető követelménye.[1] E terület tehát a társadalmi érdekek között is kiemelt jelentőséggel bír. Gál István László A magyar állam titkainak büntetőjogi védelme címmel 2021-ben, a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent monográfiájában – felismerve e tényt – bünt...
Tovább

Prof. Dr. Gál István László: A pénzmosás új magyar szabályozása 2021-től

    1. A pénzmosás fogalma és nemzetgazdasági hatási A pénzmosás kriminológiai fogalmát a következőképpen definiáljuk: olyan legális gazdasági műveletek leplezése alatt folytatott illegális gazdasági szolgáltatás, amelynek eredményeként a bűncselekménnyel szerzett vagyon eredete igazolhatóvá válik, megszabadulva annak felismerhetően jogellenes mivoltától. Bármilyen illegális tevékenység egy bizonyos fajta tranzakciós költséggel jár, hiszen a bűncselekményből származó jövedelem felhasználása me...
Tovább

Dr. Csapucha Bernadett¹: A veszélyeztetési eredmény értelmezése a kiskorú veszélyeztetése törvényi tényállásában

    1. Bevezető gondolatok A hatályos büntetőjogi szabályanyag kodifikálásakor a jogalkotó felismerte a család, s azon belül is a kiskorú személyek oltalmának a minél teljesebb körben való kiépítésének szükségességét, melyet mi sem mutathatna jobban, minthogy – szakítva a korábbi szabályozási konstrukciókkal – önálló fejezetben (XX. fejezet) taglalja a gyermekek érdekét sértő és a család elleni deliktumokat. A Btk. ezen fejezete a gyermekek érdekét sértő bűncselekményeket sorolja fel, s szabál...
Tovább

Dr. Babják Réka Rebeka: A fehérgalléros bűnözés – kiemelt figyelemmel az érintett bűncselekményi körre és a fehérgalléros bűnözést övező látencia jelentőségére

    1. Bevezetés Ahogy Waylon Jennings dalszövegében írta, az emberek elkövetnek gyilkosságot és mindenféle súlyos testi sértést, majd néhány év múlva visszatérnek az utcákra. Ezzel szemben a highway robbery[1] és a fehérgalléros bűnözők csak nevetnek azon a rendszeren, amit legyőznek.[2] A klasszikus fehérgalléros bűnözést jól szemlélteti a mondás: egy bank kirablásának a legjobb módja az, ha van egy bankunk.[3] A fehérgalléros bűnözés szókapcsolat manapság már nem csak a jogászok számára ism...
Tovább

Knoll-Csete Edit – Dr. Varga Norbert: Olvadó jégmezők, terjeszkedő sivatagok – Gazdasági jellegű bűncselekmények változásai magyar, németországi és európai uniós példák alapján

Absztrakt Tudományos igazolást nem igényel annak felismerése, hogy az utóbbi két évtizedben, de különösen 2010 óta, Magyarországon az élet minden területen az emberek mindennapjait meghatározó jogszabályok szigorítása, az életviszonyok túlszabályozása következett be. Ezt a folyamatot tovább tetézte az a tény, hogy az uniós integrációnk a jogi szabályozás további túlburjánzását eredményezte. Ez a megállapítás pedig feltételezhetően nem csak hazánkra igaz. Az emberek leleményessége anyagi haszon...
Tovább

Dr. Steiner Gábor: A költségvetési csalás bizonyítási kérdései

    Napjainkban – és ez változatlanul így van a rendszerváltozás óta – Magyarországon a költségvetési csalás (a 2012. január 1. előtti jogi terminológiával: adócsalás, illetve csalás) bűncselekményi kategóriája körében az általános forgalmi adóra elkövetett költségvetési csalások a leggyakoribb elkövetési forma. Az ilyen módon elkövetett áfacsalások leggyakoribb elkövetési módszerei öt fő kategóriába sorolhatóak, amelyek a következőek: (1) Az adóbevallás benyújtásának elmulasztása (működés elt...
Tovább

Dr. Henrietta Makay-Beró: Das Verhältnis zwischen Jagdrecht, internationalem  sowie EU-Recht in der ungarischen Rechtspraxis

Das Leben der Menschheit wurde von Anfang an durch die Jagd bestimmt. Am Anfang war diese Tätigkeit eine der Möglichkeiten, Nahrung zu erhalten, aber mit der Entwicklung und Veränderung der Gesellschaftsstruktur wurde die Jagd eher als Sport im Fokus gestellt. Der Druck der Notwendigkeit, Nahrung zu bekommen, wurde allmählich durch auf die Traditionen bauende Sport ersetzt. In der heutigen modernen Denkweise ist die Jagd ein Sport, der stark von den internationalen Konventionen, sowie den Di...
Tovább

Dr. András Bertaldó: Quo vadis, ungarische Jugendstrafgerichte?

    Der ungarische Gesetzgeber schlug 2017 mit der ungarischen Strafprozessordnung einen völlig neuen Weg ein, als er das Vorgehen des Einzelrichters als Hauptregel vornahm. Die letzten 50 Jahre waren vom Verfahren vor dem Senat geprägt, das jetzt als seltene Ausnahme gilt. Ein Strafverfahren gegen Jugendliche kommt jetzt nur in dem Falle vor den Senat, wenn die Straftat mindestens mit 8 Jahren Haft bedroht wird oder der Einzelrichter Stellung bezieht, das Verfahren müsste vor dem Senat verhan...
Tovább

Dr. Turi Barnabás: A fiatalkorúak bíróságának eljárása, annak sajátosságai

  I. Bevezetés, téma bemutatása Tanulmányom célja a fiatalkorúak bíróságának eljárására vonatkozó, az általánostól eltérő speciális jogi szabályozás bemutatása, külön kitérve a gyermekközpontú igazságszolgáltatás bírósági koncepciójára is. Korai történeti előzményei vannak annak a vitának, hogy van-e szükség a fiatalkorúak ügyében eljáró elkülönült bíróságra. Ha a fiatalkorúak ügyeivel külön bíróság vagy bírák foglalkoznak, akkor az elősegítheti a fiatalkorúakra vonatkozó sajátosságok, fiatalk...
Tovább

Dr. Háger Tamás: A korlátozott felülbírálat büntetőjogi főkérdésben a másodfokú eljárásban, a bírói igazságszemlélet és a korlátozott revízió

1. Bevezető gondolatok A 2018. július 1-jétől hatályos, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban Be.) – szakítva az 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban régi Be.)[1] szabályozásával és a XX. századi jogfejlődés fő irányaival – megteremtette a korlátozott fellebbezés lehetőségét büntetőjogi főkérdésben, azaz konkrétan a büntetéskiszabást érintően, mely a teljes revízió helyett korlátozott felülbírálatot tesz lehetővé, biztosítva egyben, hogy az elsőfokú bíróság csak a támad...
Tovább

Dr. Ignácz György: „Hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagja” – a bírói gyakorlat válaszai egy természettudományos problémára

Problémafelvetés A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények minősítését alapvetően a bűncselekménnyel érintett kábítószer mennyisége határozza meg. A jelentős és csekély mennyiségek meghatározása a jogalkotás hiányosságai miatt a régi Btk. hatályban léte alatt több évtizedes probléma volt, a Legfelsőbb Bíróság is visszatérően foglalkozott ezzel.[1] A jogalkalmazás bizonytalanságát a jogalkotó oldotta meg azzal, hogy 1999. március 1-jei hatállyal a Btké. 23. §-ában a leggyakoribb kábítószerfaj...
Tovább

Szabó Judit: A ne bis in idem elvének hazai fejlődéstörténete

Bevezetés A ne bis in idem elve az ugyanazon tény kétszeres értékelésének tilalmát határozza meg, és mint ilyen, a modern büntetőjog – értve ez alatt az anyagi és az eljárásjogi rendelkezéseket egyaránt – egyik sarokköve. A római jogi gyökerekre visszavezethető alapjogi elv ma már valamennyi szuverén állam mérvadó jogrendszerének szerves részét képezi[1], ugyanakkor hazai megjelenésének, értelmezési fejlődésének ismerete megértésének és alkalmazhatóságának megkönnyítése céljából elengedhetetlen...
Tovább

Dr. Serbakov Márton Tibor: Legújabb tendenciák a terroristák internet-használatát illetően

  Bevezetés Jelen tanulmányban a legújabb és legrelevánsabb tendenciákra mutatok rá a terroristák internethasználatát illetően. Megvizsgálom a szélsőjobboldali extrémisták és terroristák erősödő online jelenlétét és az azzal kapcsolatos trendeket. Górcső alá helyezem az Iszlám Állam (továbbiakban ISIS[1]) online tevékenységét. Végül bemutatom a koronavírus-világjárvány hatását a terroristák internethasználatára és rávilágítok esetleges jövőbeli fenyegetésekre. 1. A terroristák internethasznála...
Tovább

Dr. Ripszám Dóra: A prostitúció révén történő kizsákmányolás, valamint a szexuális kizsákmányolás más formái az emberkereskedelem kapcsán

    „A kereslet és a kínálat törvénye akkor is érvényes, ha a szóban forgó árucikk az emberi élet.” Loretta Napoleoni 1. Bevezetés A büntetőjog a szigorú eszközrendszerével védelmezi az élethez, a testi épséghez, valamint az egészséghez fűződő emberi jogok mellett az emberi szabadságjogokat. Az Európai Unióban az Alapjogi Chartában foglaltak az irányadóak, valamennyi uniós tagállam kötelessége az ott felsorolt alapjogok biztosítása és védelme. Napjainkban a szervezett bűnözés egyik jól jövedel...
Tovább

Dr. Tóth Dávid – Dr. Gáspár Zsolt: Nemzetközi bűnügyi együttműködéssel összefüggő nehézségek a kiberbűnözés területén

  1. Bevezetés A történelem folyamán számos bűnügyi együttműködési nehézség merült fel az államok számára. Hagyományos probléma volt például a szuverenitás sérelme, a lassú kiadatási eljárások, az államok közötti nézeteltérések. Ezek ellenére mára már kialakultak olyan alapelvek, amelyek mentén számos kérdés (joghatósági, kiadatási, és egyéb jogsegély kérések) megoldható. A nemzetközi büntetőjogban[1] megfigyelhető jogi szabályozási megoldások egyre komplexebbé váltak, ahogy a társadalom is fe...
Tovább

Dr. Nagy Zsuzsanna – Dr. Boda Zoltán: Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás új szabályai, visszatekintés a panasz jogintézményére

    Jelen tanulmányunk megírásának mozgatórugója a 2020. december 18. napján kihirdetett, a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CL. törvény (Mód tv.) által hatályba léptetett új szabályok és az Acta Humana 2020. évi 1. számában megjelent, „Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt indított kártalanítás aktuális jogértelmezési kérdései” c. tanulmány[1] végén részlet...
Tovább

Dr. Nagy Zoltán: A karantén krimogén veszélyei

    2019 októberében már új típusú vírusról, abban megbetegedett személyekről beszéltek egyre többen. Magyar sportolók is a novemberi vuhani játékokról hazatérve e vírusok okozta megbetegedésekről adtak hírt.[1] Majd január 25-e, a kínai Holdújév-ünnep – amely hagyományosan a családlátogatások, vendéglátások ideje – után ezrével érkeztek kínaiak Európába, köztük Magyarországra is. Magyarországon több mit két és fél ezer kínai diák tanul, amihez számítsuk hozzá a kisebb-nagyobb boltokban, piaco...
Tovább

Dr. Nagy Melánia: A nyugati nők csatlakozási folyamata az Iszlám Államhoz

  1. Bevezetés A terrorizmus jellegzetesen huszadik századi jelenség, ami komolyabb problémaként csak a második világháborút követő időszakban jelentkezett.[1] Számos változáson ment keresztül, amire a technikai fejlődés és az új szereplők megjelenése is jellemző. A nők és a gyermekek hatékony elemnek tekinthetők a terroristák eszköztárában. Az iszlám vallású nők csatlakozása és részvétele a harcokban nehezen magyarázható, mégis könnyebben értelmezhető, mint a nyugati nők szerepvállalása ugyan...
Tovább