Török Eszter: Fiatalok a digitális térben: tudatos médiahasználat és a bűnmegelőzés lehetőségei

    A XXI. századot a digitalizáció és az információs technológiák robbanásszerű fejlődése határozza meg, amely átalakítja a társadalmi működés, a kommunikáció és az emberi kapcsolattartás formáit. A virtuális eszközök és hálózati platformok immár a mindennapi élet integráns részévé váltak, meghatározva a tanulás, a munkavégzés, az ügyintézés, valamint az emberi kapcsolattartás kereteit. E folyamatok hatása nem csupán gazdasági és kulturális dimenziókban érzékelhető, hanem a tá...
Tovább

Takács Ildikó: A járművezetéstől eltiltás kategóriára korlátozásának egyes kérdéseiről

    I. Bevezetés A járművezetéstől eltiltás mint büntetés kötelezően alkalmazandó, a járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekmények elkövetése esetében. E fő szabály alkalmazása mellett a Büntető Törvénykönyv lehetőséget biztosít arra, hogy különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető legyen, továbbá a járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú...
Tovább

Pete Miklós: Elszaporodó vagyon elleni bűncselekmények – növekvő bűnözés vagy növekvő infláció?

    I. Bevezetés 2026. március 31-én megjelent a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2025. évi bűnözést tárgyaló kimutatása. A KSH táblázatban, évenkénti és bűncselekmények szerinti bontásban mutatja be a hazánkban regisztrált bűncselekmények számának évenkénti alakulását.[1]A Statisztikai Hivatalnak a Belügyminisztérium és a Legfőbb Ügyészség adatai alapján készített éves kimutatásai lényegében az egyetlen olyan adatbázis, amelyből a kutatók széles körű, a hazai bűnözés ...
Tovább

Nogel Mónika: A vétlen nyomszennyezés kizárására szolgáló DNS-profil nyilvántartás jelentősége

    I. Bevezetés A modern bűnügyi célú DNS-vizsgálatok fokozott érzékenységének köszönhetően az igazságügyi genetikai laboratóriumok ma már kis mennyiségű biológiai anyagból is képesek értékelhető profilt előállítani. Ez a technikai és szakmai fejlődés a büntetőeljárás során kétségkívül növeli a sikeres bizonyítás lefolytatásának lehetőségeit, miközben ezzel egyidejűleg a vétlen átvitelből adódó értelmezési kockázatokat is magában hordozza. A biológiai anyagmaradványok rögzítése...
Tovább

Németh-Kiss Henrietta: Drog és kábítószer: fogalmi lehatárolás és a hazai szabályozás fejlődése

    I. Bevezetés A kábítószer-szabályozás elemzése során elengedhetetlen a vizsgált bűncselekmények elkövetési eszközének a terminológiai meghatározása és fogalmi tisztázása. Erre azért van szükség, mert a kifejezést a köznyelvben és a különböző tudományágakban számos, egymástól eltérő értelemben használják, és bár a szaknyelv gyakran szinonimaként kezeli, a drog fogalma nem azonosítható maradéktalanul a kábítószer jogi kategóriájával. A kábítószer fogalmának pontos meghatározás...
Tovább

Nagy Richárd: Dr. Diczig István ny. r. vezérőrnagy (1930–2015)

    „Kerestem, de nem találtam meg a »végső igazságot«.” [1] I. Bevezetés A közélet iránt érdeklődő közönség talán fel tudott idézni egy-két olyan jelentősebb jogesetet, bűnügyet, amely kapcsán Diczig István ügyvéd úr nyilatkozott jogi képviselőként, ügyvédként, esetleg szakértőként mint közlekedési szakjogász. Azt már tényleg csak a rendszerváltás eseményeit figyelemmel kísérő, az ezzel foglalkozó cikkeket olvasó idézte fel, hogy az akkor nagy sajtóérdeklődést kiváltó, állam...
Tovább

Mercz Mónika: Az állam védelmi kötelezettsége és a mesterséges intelligencia: új kihívások a gyermekek büntetőjogi védelmében

    I. Bevezetés A mesterséges intelligencia fejlődése alapjaiban alakítja át a digitális környezetet, amelyben a gyermekek szocializációja, kommunikációja és információfogyasztása zajlik.[1] Az új technológiák nem csupán lehetőségeket, hanem korábban nem ismert kockázatokat is hordoznak, különösen a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények[2] tekintetében, amelyek nem csupán egyéni, hanem társadalmi szinten is maradandó károkat okoznak.[3] E körben kiemelt jelentőséggel b...
Tovább

Kovács Kristóf: A katonai büntetőeljárás alkalmazási kérdései a katonai (nyomozó) ügyészségi szervezet tekintetében a rendszerváltástól napjainkig

    I. Bevezetés „Magyarország függetlenségét, az állampolgárok jogait és szabadságát bátran, az Alaptörvény és a törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott honvédek és fegyverek erejével, életem árán is megvédem.” [1] – hangzik a katonai eskü szövege. Ez a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaira vonatkozóan abban mutat eltérést, hogy a „szolgálati kötelezettségemet, ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem”.[2] Ebből a két szövegrészből is kitapintható...
Tovább

Mahoro Jean Claude Geofrey: Liability for Medical Malpractice and Negligence During Prenatal Diagnostics in Rwanda and Hungary: Damages for Birth with Genetic or Teratological Harm

    I. Introduction The postnatal life of a child has always been a matter of curiosity. The surrounding imagination is close to what the treatise “Your Sacred Self” by an American philosopher, Wayne W. Dyer, described in a parable about twin babies arguing whether there is life after birth and what it could look like if it is there. Although the story has been used for religious purposes, it can be adapted to the expectant mother’s inquiry of whether the conceived baby’s life w...
Tovább

Fodor Balázs Gábor:  A nemzeti és az európai uniós vagyont érintő bűncselekmények megelőzése, felderítése, bizonyítása, büntetőjogi értékelése és a vagyon biztosítása, visszaszerzése

    I. Bevezető A közpénzeket és a nemzeti, illetve uniós vagyont érintő visszaélések megelőzése és felderítése a jogállami működés egyik kiemelt kérdése. Mindezek miatt jelentős társadalmi érdek és igény, illetve az Európai Unió elvárása[1] is a nemzeti és az európai uniós vagyont érintő bűncselekmények minél szélesebb körű és mielőbbi felderítése, az ezekkel kapcsolatos büntetőeljárások gyors és eredményes lefolytatása és a jogellenesen szerzett vagyon visszaszerzése, a nemz...
Tovább

Fázsi László PhD: A korrupcióellenes munkacsoport helye és szerepe – múltja és jelene

    „Hisszük, hogy a konstruktív együttműködésre épülő közös munka az állami szervek és a civil szervezetek együttes érdeke.” [1] I. A tanulmány témája Az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően az Országgyűlés a 2022. október 4-i ülésnapján elfogadta az uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvényt (a továbbiakban: Eufetv.), amely az utóbbi évek egyik legmeghökkentőbb jogalkotási termékeként létrehozta az Integritás Hatósá...
Tovább

Csapucha Bernadett: A fogyasztói típusú magatartást tanúsító személyek bevonásának lehetséges eszközei/módjai a kábítószer-kereskedelemmel érintett bűnügyekbe

    Joggal vetődik fel kérdésként, hogy a fogyasztói típusú magatartást tanúsító személyek voltaképpen hogyan kerülnek bevonásra a kábítószer-kereskedelem miatt indult bűnügyekbe, felkutatásukra és azonosításukra nézve, milyen hathatós módszerek állnak a hatóságok rendelkezésre? Írásom célja alapjaiba véve a fenti kérdésre választ adni. Jelen publikáció alapját a gyakorlati tapasztaltok képezik az ügyészség szemszögéből, annak nem célja a vonatkozó anyagi és eljárásjogi szab...
Tovább

Elek Balázs: A súlyosítási tilalom és a tisztességes eljárás egyes kérdései a büntetőperben

    I. Bevezetés A súlyosítási tilalmat – leegyszerűsítve – gyakran a kockázatmentes jogorvoslathoz való jogként azonosítjuk. További szimplifikáció, amikor abban kizárólag a jogerő előtti, bírósági eljárásban meglévő jogintézményt látunk amiatt, hogy az eljárási törvényünk 595. §-a ezzel az alcímmel szabályozza a másodfokú bíróság elé korlátokat felállító szabályokat, amire egyébként a harmadfokú eljárásban is figyelemmel kell lenni.[1] A jogintézmény azonban bármely jogorvos...
Tovább

Mosolygó Laura Erika: Állatkínzás a bíró szemével – avagy elkövetési magatartások a bírósági gyakorlat tükrében

    I. Bevezetés A tudatos állatvédelemnek a modern társadalmakban mintegy kétszáz éves múltja van. „Célja és lényege végső soron ma is azonos: az állatok indokolatlan kínzásának, a velük való kíméletlen bánásmódnak a megakadályozása, illetőleg a lehető legkisebb mértékre szorítása, az életfeltételeik biztosításáról, valamint az állatfajok fennmaradásáról való emberi gondoskodás.”[1] Ebben a tanulmányban az állatkínzás törvényi tényállása kialakulásának rövid ismertetése után az...
Tovább

Turi Éva: Tévutakon az igazság felé: Az igazság feltárása és a justizmord kockázata

    I. Bevezetés E tanulmány tartalmi lényege a jogi gondolkodás és a mai modern jogi elméletek egyik legismertebb ókori római előfutárának, Marcus Tullius Cicero proverbiumával fedhetők le és foglalhatók össze leginkább. S habár állítása sokkal inkább konstatálható véleménykifejtésnek, mintsem tudományos megfogalmazásnak,[1] tökéletesen tükrözi a jogban esetlegesen felmerülő hibákat, a megfogalmazható kritikákat vele szemben: „Summum ius summa iniuria”, miszerint a jog sokszor ...
Tovább

Tóth Andrea Noémi¹: A Kúria közzétett határozatától eltérés, mint a felülvizsgálat oka

    Bevezetés Minden kúriai határozat azt a felelősséget hordozza, amely a Kúria különleges szerepéhez, a bírósági szervezetrendszeren belül elfoglalt helyéhez köthető.[2] A felülvizsgálati ügyekben hozott határozatoknak a joggyakorlatban és az elméletben eddig is kiemelt szerepe volt, azonban 2020. április 1. napjától[3] a korlátozott precedensrendszer bevezetése és ennek kapcsán a felülvizsgálat új okkal történt bővülése miatt a meghozott határozatok további különös jelentőség...
Tovább

Szikszai Dóra¹: A német és az osztrák alkotmánybíróság határozatainak összehasonlító jogi vizsgálata az öngyilkosságban közreműködés büntethetőségének tekintetében

    1. Bevezetés A méltóságteljes halálhoz fűződő jog, azon belül is az asszisztált öngyilkosság kérdése az antik kor óta foglalkoztatja az emberiséget. Az élet önkezű elvételéről szóló vita még mindig nyitott, azonban érdemes kiemelni Immanuel Kant gondolatait az öngyilkosság és az emberi méltóság területén, melyre sokan mai napig referenciaként tekintenek. Kant a méltóságra nem a kiváltságosok előjogaként, hanem olyan értékként tekintett, amely minden humanitással és racionali...
Tovább

Szabó Krisztián¹: Fő szabály vagy kivétel? A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések rendszerének aktuális kérdései²

    „Szabály: Olyan, írásban rögzített v. vmely szokáson alapuló rendelkezés, elv, amely magatartásunkat, viselkedésünket, eljárásunk módját megszabja, meghatározza; amelyhez igazodnunk, alkalmazkodnunk kell. […] Vmely (gyakorlati) magatartás, tevékenység, cselekvés módját, rendjét, menetét meghatározó, megszabó rendelkezés, utasítás. […] Sok hasonló esetből, a gyakorlat rendjéből, tapasztalati tényekből elvont rendszerező elv v. vmely tevékenység számára irányító erejű megálla...
Tovább

Petneházi Réka¹: A házastárs vagy élettárs mint közeli hozzátartozó sérelmére elkövetett emberölések ítélkezési gyakorlata

    A partnergyilkosságok az interperszonális emberölések csoportjába tartozó, egyedi és jól elhatárolható kriminológiai jellemzőkkel rendelkező emberöléstípus, így ezen karakterjegyek ismerete megkerülhetetlen az eljáró hatóságok számára. Rohanó világunkban a legbensőségesebb kötelékeink, a család és házasság átalakulását kísérhetjük figyelemmel. A párkapcsolatok terén bekövetkező társadalmi változások indokolttá teszik a partner sérelmére elkövetett emberölésekkel kapcsola...
Tovább

Nyitrai Endre: Creativity in the digital age: The role and potential of AI in idea generation¹

    Introduction Our ever-changing environment requires creative thought since innovation allows us to continue to adapt to ongoing changes and to the unique demands brought on by digitalization. Psychologist J. P. Guilford asserts that creativity is a creative aptitude; an ability to create, in a complex integration of different skills that allow for the formulation, repackaging, and expression of various experiences for the first time in a new context (URL1). Creativity impli...
Tovább

Dr. Nepp József: Néhány gondolat a minősített adatokkal való visszaélésről

    A modern társadalmak legösszetettebb kihívásai közé tartozik a minősített adatok védelme, amely a nemzetbiztonság, a jogállamiság és az egyéni alapjogok határmezsgyéjén helyezkedik el. A visszaélések megelőzése és a hozzáférés szabályozása ezért kiemelt jelentőséggel bír, mivel a titkos információk illetéktelen kezekbe kerülése súlyosan veszélyeztetheti a közbizalmat és az állam működésének stabilitását. A jelen tanulmány célja a minősített adatok kezelése jogi kereteinek b...
Tovább

Németh János¹: Gondolatok a Be. 520. § (5) bekezdésének alkalmazásáról a hazai bírósági gyakorlatban²

    Bevezetés Az előkészítő ülésről elsőre – teljesen érthető módon – mindenkinek a beismerés lehetősége és az eljárás korai szakaszában annak jogerős lezárása jut eszébe. Nem véletlen ez, hiszen a jogintézmény újraszabályozása olyan ajtót nyitott meg a vád és védelem számára, mely rendkívül gyorsan példátlan népszerűségre tett szert, már ami az alkalmazás gyakoriságát illeti. A mértékes indítvány és a teljes körű beismerés azonban csak az egyik lényeges újítás, ami az előkészít...
Tovább

Molnár-Németh Kata¹: Az európai bűnügyi együttműködés aktuális tendenciái és potenciális fejlődési irányai az Európai Ügyészség működésének eddigi tapasztalatainak aspektusából

    1. Bevezető gondolatok Az Európai Ügyészség (EPPO) megalakulása mérföldkövet jelentett az Európai Unió büntetőjogi integrációjában, különösen az uniós pénzügyi érdekek védelme terén. Napjaink dinamikusan változó bűnözési térképén a kiberbűnözés különösen gyors ütemben növekvő és egyre összetettebb kihívást jelent. A digitális eszközökkel elkövetett bűncselekmények – például uniós forrásokkal való visszaélés, adathalászat vagy online pénzmosás – egyre gyakrabban érintik az Eu...
Tovább

Morvay Fülöp Zsigmond¹: Az Alkotmánybíróság aktuális gyakorlata a fogvatartottak jogi helyzete kapcsán – A fogvatartotti kártalanítás „új” szabályai

    I. Bevezető gondolatok A fogvatartottakat is megilleti az emberi méltósághoz való jog és rájuk is vonatkozik a kínzás, kegyetlen és embertelen bánásmód tilalma. Ezen alaptörvényi garanciális szabályok megtartása tehát a fogvatartás során sem szünetel, annak egész időtartama alatt érvényesülniük kell. Amennyiben az elhelyezésük feltételei mégsem az Alaptörvénynek és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelőek a büntetés-végrehajtási intézetekben, a fogvatartottak a kártalanítás j...
Tovább

Mészáros Dóra¹: Pszichológus szakértő alkalmazása a büntetőeljárásban

    Bevezetés Gyermek minden 18 életévét be nem töltött kiskorú személy az eljárási pozíciójától függetlenül. Erre utal a tárgykörre vonatkozó nemzetközi egyezmények fogalomhasználata is.[2] Bár értelemszerűen nem azonosan, de mind az anyagi jogi szabályok, mind az eljárásjogi rendelkezések speciális normákat tartalmaznak, ugyanúgy a fiatalkorú elkövetőére, mint a kiskorú sértettre (tanúkra) nézve, de nem azonos módon. Az azonban egyértelmű, hogy az életkori sajátosságok mind el...
Tovább

Kuhl Andrea: Az igazságügyi szakértőnek feltehető kérdések a büntetőeljárásban

    Bevezető A tanulmány gyakorlati mintatárként mutatja be azokat a tipikus kérdéseket, amelyek az igazságügyi szakvéleményekben – nemritkán a jogi és ténykérdések összemosásával – megjelennek, és amelyekkel a nyomozó hatóságok, illetve a bíróságok a gazdasági büntetőügyekben rendszeresen találkoznak. Terjedelmi okokból nem vállalkozom sem az igazságügyi szakértői szakértés általános elméletének, sem az egyes bűncselekmények dogmatikai hátterének részletes kibontására, ehelyett...
Tovább

Hermeli Eszter¹: A letartóztatás intézményének vizsgálata az alapjogok érvényesülésének tükrében

    1. Bevezetés A letartóztatás személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 272. § (2) bekezdésének e) pontja alapján. Tóth Mihály büntetőjogász a kényszerintézkedések lényegét a következőképpen fogalmazta meg: „A kényszerintézkedések olyan hatósági aktusok, amelyek a büntetőeljárás eredményessége vagy rendje érdekében törvényi felhatalmazás alapján állampolgári jogokat sértenek, illetve k...
Tovább

Hajdú-Vámosi Vivien Cintia¹: A kriptoeszközök okozta kihívások és legújabb megoldási lehetőségeik a pénzmosás bűncselekmény vonatkozásában

    Bevezető gondolatok A technológia fejlődésével a bűnelkövetés is egyre változatosabb formákat mutat. A digitalizációnak köszönhetően ma már kiemelkedő jelentőségűek az úgynevezett kiberbűncselek­mények, melyeknek több generációja különböztethető meg a szakirodalom szerint. Ezek a régi bűncselekmények számítógép igénybevételével történő elkövetése, az internet segítségével elkövetett bűncselekmények, valamint a valódi kiber­bűncselek­mények.[2] Ehhez képest az új kiberbűncsel...
Tovább

Dr. Garajszki Zoltán: Van-e „józan észt” lerontó hatása egy adóperre a folyamatban lévő büntetőeljárásnak? Avagy, a hiányos felülvizsgálati kérelem és alkotmányjogi panasz hatása kiküszöbölhető-e?

    I. A Kúria által megállapított tényállás 1. Adólevonás nélküli osztalékfizetés 2017. évben a felperesi négy társaság szja (előleg) levonása nélkül fizetett, a társasági szerződésben meghatározott (tulajdoni hányadát meghaladó mértékű) osztalékot és osztalékelőleget egy olyan magánszemély tagnak, aki a kifizetéskor – külképviselet által felülhitelesített, tehát közokirati[1] – adóilletőség-igazolással és tényleges haszonhúzói nyilatkozatával igazolta ország1-ben fennálló adó...
Tovább

Prof. Dr. Gál István László: A szexuális tartalmakkal kapcsolatos visszaélések és a mesterséges intelligencia új kihívásai a büntetőjog számára

    I. Bevezető gondolatok A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs[1] azon jogi tárgyak közé tartoznak, amelyeket a jogalkotó minden korszakban valamilyen szintű védelembe vont, a büntetőjogi szabályozás megjelenésétől egészen napjainkig. A büntetőjogi szabályok azonban függnek a társadalom aktuális erkölcsi értékítéletétől is, így mind tartalmukban, mind a szabályozás nyelvezetében (lásd például a korábbi törvények szóhasználatában a „természet elleni”, vagy a „kéjelgés” kifejezéseket, amely...
Tovább

Csaba Fenyvesi – Fábián Vanessza – Ancil Brigitta¹: The crime scene investigation as the „first strike” in criminal investigation

    Introduction According to our theoretical reasoning, not only normative criminal law (criminal law, criminal procedure law[2]), but also criminalistics as a practical and theoretical factual science has fundamental principles and guidelines that can serve as a guiding thread and show the way forward for criminal investigators. It is not advisable to deviate from these principles during an investigation, as they light the way like a lantern. Since criminalistics is not a legal science but a...
Tovább

Fázsi László: Tények és aggodalmak a korrupcióellenes külön eljárás gyakorlati alkalmazásának tükrében

    A 2022 novemberében a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazható külön eljárásra vonatkozóan törvénybe iktatott rendelkezések[1] hatálybalépése óta eltelt időre tekintettel mára már a gyakorlati alkalmazásuk tapasztalatai is vizsgálhatóvá váltak. Az ilyen irányú vizsgálódás indokoltságát, illetve aktualitását az is jelzi, hogy dr. Polt Péter legfőbb ügyész 2025. április 10-én egy egész előadást szentelt a témának,[2] és a Kor...
Tovább

Fábián Vanessza¹: A forensic nurse lehetséges szerepe a magyar büntetőeljárásban – kriminalisztikai és eljárásjogi aspektusok

    I. Bevezetés Tanulmányomban egy, Magyarországon még kevéssé ismert, ám a nemzetközi büntető igazságszolgáltatási rendszerekben már jól körülhatárolt és elismert szakmai szerepkörrel rendelkező szakembert mutatok be, ő az igazságügyi szakápoló, vagyis a forensic nurse. Ez az új típusú szakértői (szaktanácsadói) szerepkör egyre nagyobb jelentőséggel bír a büntetőeljárásokban, különösen a bizonyítékkezelés kriminalisztikai és eljárásjogi vonatkozásai tekintetében. A téma aktualitását az adja,...
Tovább

Dobróczi Zsolt¹: A kiskorúak elleni bűncselekmények

    Tematika meghatározás Számtalan dolog elkülönít minket embereket a más életformáktól. Kommunikációnk, viselkedésünk, táplálkozásunk, kapcsolataink. A legfontosabb megkülönböztetés, amit a legtöbb jogász mondana az ok-okozati összefüggésre épülő rendszer, amit az állam tart fenn, hogy megfelelő, a társadalom számára kedvező viselkedést érjen el polgáraitól. Ebbe beletartozik a kényszer alkalmazása is. További differenciát jelent, hogy tetteinket az arányosság jegyében igyekeznek vizsgálni. ...
Tovább

Gál-Bognár Beáta: A mesterséges intelligencia lehetséges szerepe a büntető ítélet meghozatalában Magyarországon

Előzetes a 2025/2. lapszámból 1. Bevezetés „A mesterséges intelligencia igazságszolgáltatásban betöltött funkciójával kapcsolatban nem az a kérdés, hogy van-e létjogosultsága, hanem hogy mikor és mennyiben formálja át az egyes szerepköröket.”[1] Nem kérdés ma már az sem, hogy a jogászi munkakörök, így a bírói státuszok egy részét átveszi-e a mesterséges intelligencia. Két kérdés nyitott: milyen arányban és milyen jellegű bírói munkafolyamatokat vált majd ki a mesterséges intelligencia néhány év...
Tovább

Almási Veronika*: A hálapénz ára: Mi következik a vesztegetés elfogadásából?

    A hálapénz, mint jelenség, hosszú évtizedek óta jelen van az egészségügyben, de 2021. január 1-jétől a törvény szigorúan fellép minden formája ellen. Habár a Kúria korábban kifejezte, hogy az utólag nyújtott hálapénz elfogadása nem képez bűncselekményt[1], jelenleg a Büntetőtörvénykönyv[2] szankcionálja az egészségügyi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos jogtalan előnyt, mind annak adását és ígérését[3], mind pedig annak elfogadását[4]. A 2021-es jogszabályi változások értelméb...
Tovább

Barátki László Attila¹: A köz- és a magánszektor együttműködése a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben

    1. Mi a Public Private Partnership[2] (a továbbiakban: PPP)? A Public Private Partnership konstrukció, vagyis a köz- és a magánszektor partnersége egy olyan, a szociális jogállamot világszerte jellemző felismerésre épül, amely során az állami szervek alkotmányos alapjogaiknál fogva őket terhelő közfeladatok ellátását nem szeretnék költségvetési forrásból egy összegben finanszírozni, illetve a feladataik ellátásához szükséges beruházásokat és a szolgáltatási színvonal emelését, infrastruktu...
Tovább

Deák Judit Enikő*: Csődbűncselekmény vagy sikkasztás – érvek és ellenérvek a bírói gyakorlatban

    Bevezetés A vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények miatt indult büntetőügyek elbírálása során többször szembesültem a sikkasztás és csődbűncselekmény halmazata, elhatárolása kérdéskörével. Az utóbbi időben érzékelhetően megnőtt ezen bűncselekmények miatt indult büntetőügyek száma, prognosztizálható a jövőre nézve is a növekvő tendencia. Gál István László korábbi kutatásai alapján már 2020-ban valószínűsítette, hogy a „2020-as gazdasági válság kirobbanását követően átlag...
Tovább

Dicső Gábor László¹: Foglalkozástól való eltiltás: múltja, jelene, jövője – Alkalmazása a modern online végezhető tevékenységek körében, különös tekintettel a youtuberek és streamerek világára

    Bevezetés A foglalkozástól eltiltás büntetőjogi rendszerünk egyik olyan szankciója, amely napjaink szakirodalmának egyik kevésbé tárgyalt területe, mindazonáltal ez nem azt jelenti, hogy ne vethetnénk fel bizonyos aggályokat és kérdéseket a jogintézménnyel kapcsolatban. A fókusz sokkal inkább a „foglalkozásokkal” kapcsolatos, büntetőjogi szempontból fontos kihívások feltárása és szabályozási alternatívák biztosítása. Ez magában foglalja mind a társadalom gyakorlatában jelen lévő bevett és ...
Tovább

Csaba Fenyvesi¹ – Vanessza Fábián²: Criminalistical turns of murder case in pécs on pala-hegy street from 1974

    I. 1974–1976 On October 29, 1974, the police received a report from a neighbor (Mrs. G), following which the body of Mátyás Erdélyi, a 69-year-old woman who had not moved or given any signs of life for several days, was found with a bloody head in her house at 44 Palahegyi út, Pécs. in his upset, sooty kitchen. The lifeless body, fully clothed, was lying near the iron stove. The on-site inspection committee of the county headquarters carried out the investigative act corresponding to the “...
Tovább

Fodor Balázs Gábor¹: Gazdasági bűnözés, szervezett bűnözés

  I. Gazdasági bűnözés A gazdaság szabályozását, illetve védelmét alapvetően az ágazati szabályokban kell megvalósítani, így az ultima ratio elvének a gazdasági büntetőjog területén kiemelt jelentősége van az Alkotmánybíróság[2] és számos nemzetközi dokumentum szerint is.[3] A gazdasági bűncselekmények körének meghatározása nehéz, azonban például statisztikai szempontból fontos feladat. Az ilyen bűncselekmények elszaporodottsága, csökkenése, társadalmi hatása, illetve veszélye mind jogalkotás...
Tovább

Csaba Fenyvesi: Criminalistical timedimension during criminal procedure

    The scientific researcher working in the present is driven by curiosity. One raises questions based on his curiosity. One searches – sometimes for a lifetime – for possible answers. Ultimately, the right answer for each question. Asking questions is one of the most difficult tasks. Or rather, asking the right questions. These questions in scientific research should be simple, clear and to the point. One that does not avoid the need for a fair, rigorous and useful answer. As a new science o...
Tovább

Hollósvölgyi Máté*: A gyermekvédelem határterületei: a megelőző pártfogás végrehajtásának gyakorlati dilemmái

    Bevezetés A megelőző pártfogás komplex gyermekvédelmi intézkedés, amely a pártfogó felügyelők és a gyermekvédelmi szakemberek szaktudására, valamint eszköztárának célzott alkalmazására épül. Célja a korai beavatkozás elvének érvényesítése a fiatalkori bűnözés megelőzésében és kezelésében, különösen olyan esetekben, amikor a gyermek vagy fiatal veszélyeztetettsége a bűnelkövetés szempontjából fokozott kockázatot jelent. A megelőző pártfogás elrendelésére a bűncselekmény elkövetése, vagy elz...
Tovább

Kaiser Anna*: Nemzetközi szerződés által tiltott fegyverek alkalmazása és az azokkal való visszaélés

  Bizonyos fegyverek szabályozása és betiltása a fegyveres konfliktusok okozta szenvedés enyhítésére irányul, ami a humanitárius erőfeszítések egyik sarokköve. A tilalmak elsődleges célja a civilek és a katonák együttes megóvása a szükségtelen szenvedéstől, illetve a nemzetközi humanitárius jog elveinek fenntartása. Számos nemzetközi egyezmény foglalkozik a tiltott fegyverek körével. Azonban nemcsak a tilalmakat határozzák meg, hanem az ellenőrzésben és a végrehajtásban is komoly szerepet ját...
Tovább

Katona Rita¹: A fiatalkorú elkövetők kényszergyógykezelésének elrendelése

    1. Bevezetés A kényszergyógykezelés elrendelésének szabályait a Btk. 78. § (1) bekezdése tartalmazza, mely lényegében nem tér el a korábbi 1978. évi IV. törvény szabályozástól, így közel 50 év távlatában kiforrott jogintézményről beszélhetünk. A kényszergyógykezelés az egyetlen olyan intézkedés, amely személyi szabadságot von el „ártatlan” embertől, hiszen a büntethetőséget kizáró ok miatt felmentett vádlottal szemben rendelheti el azt bíróság. E Janus-arcú intézkedés célja egyfelől az elk...
Tovább

Lukács Mónika Eszter: Intézkedések alkalmazása a fiatalkorú elkövetőkkel szemben, különös tekintettel a javítóintézeti nevelésre

    I. Bevezetés A fiatalkorú elkövetők és a velük szemben folytatható büntetőeljárás, az annak során alkalmazható jogkövetkezmények, jogintézmények, és az ezekkel foglalkozó igazságszolgáltatás rendszere nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon aktuális kérdés, és a társadalom széles körét foglalkoztató téma. A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankciórendszerben elsősorban a javítóintézetek azok, melyek megpróbálják azon kettős szerepet érvényre juttatni, hogy a velük szemben alkal...
Tovább

Zoltán Mitrovics¹: The legal regulation of prison probation supervision in the Hungarian penitentiary system

    1. Introduction According to the provisions of Act XXX of 2014 on the amendment of certain laws related to the tasks and competences of the Minister of Interior, from August 9, 2014, the execution of probation officer tasks related to probation supervision existing or ordered by law for the duration of parole, which were previously under the responsibility and competence of the probation service, were transferred from the government offices to the organization of the penitentiary system.[2...
Tovább

Németh-Kiss Henrietta¹: A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények hazai szabályozásának változásai, különös tekintettel a kábítószer-kereskedelem és a kábítószer birtoklásának tényállásaira

    I. Bevezetés A drogfogyasztó magatartás az 1960-as években jelent meg hazánkban.[2] Az 1980-as évek közepéig azonban nem lehetett nyilvánosan kimondani, leírni, hogy Magyarországon is vannak kábítószer-fogyasztók. 1986-ban jelentek meg az első olyan írások, amelyek orvosok, pedagógusok, ifjúságvédelemmel foglalkozó rendőrök konkrét tapasztalatain alapultak, s ezekből egyértelműen kiolvasható volt a kábítószer-helyzet miatti aggódás. Az akkori megérzések, meggyőződések sajnos a vártnál korá...
Tovább

Petneházi Réka¹: A femicídium mint önálló bűncselekmény megjelenése az Európai Unió egyes tagállamaiban²

    Bevezetés A femicídium a nők elleni erőszak legsúlyosabb formája; a nők nemük miatti szándékos megölése. Bár a femicídium fogalmának használata évtizedes múltra tekint vissza a feminista irodalomban, a jelenség büntetőjogi értelmezése sokáig váratott magára. A koronavírus-világjárvány hatására a jogalkotó ismételten kénytelen volt szembenézni a családon belüli erőszak égető problémájával, amely alól annak halálos kimenetelű formája sem képezhetett kivételt. A nők sérelmére elkövetett erősz...
Tovább

Petrétei Dávid¹: Reflexió Czebe András Adalékok a daktiloszkópiai azonosítás elméletéhez című könyvére

    2022-ben jelent meg az Universitas-Győr Nonprofit Kft. kiadásában Czebe András (a győri egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Tanszékének adjunktusa) tollából az Adalékok a daktiloszkópiai azonosítás elméletéhez című mű, nagyrészt a szerző két évvel korábban megvédett doktori értekezésére építve. A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Daktiloszkópiai Szakértői Osztályának vezetőjeként úgy éreztem, reflektálnom illik a műre. Egy ilyen kötet megjelenése mindig öröm...
Tovább

Barátki László Attila¹: Terrorizmus finanszírozását megakadályozó célzott pénzügyi szankciók

    Bevezetés A terrorizmus nem 21. századi jelenség, bár kétségtelen, hogy a 2001. szeptember 11-i eseményeket követően új megvilágítást kapott, és ez jelentős hatást gyakorolt a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekre is. A terrorizmus egy olyan globális veszélyt jelent, amely ellen a nemzetközi közösség, a regionális nemzetközi szervezetek és az egyes államok több síkon lépnek fel. A terrorizmus jelenségének egyik alapvető mozzanatát képezi a terrorizmus anyagi eszközökkel való ellátás...
Tovább

Bérces Viktor¹: A garázda jellegű elkövetés dogmatikai problémái

    A garázdaság bűncselekménye a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) köznyugalom elleni bűncselekményei közé tartozik (Btk. XXXII. Fejezet 339. §). E deliktum funkciója, hogy – az erőszakos jelleg folytán – a köznyugalom megzavarására alkalmas magatartásokkal szemben büntetőjogi védelmet biztosítson akkor, amikor e magatartások más, specifikus jogi tárgyat támadó és egyúttal súlyosabb bűncselekményt nem valósítanak meg. A garázdaság elkövetője egyértelműen ...
Tovább

László Balázs*: A tudományos bűncselekmény-fogalom létjogosultsága, különös¹ tekintettel a társadalomra veszélyesség kritériumára

    1. Bevezetés A bűncselekmény absztrakt fogalmát vizsgáló tudományos és tankönyvirodalom általában a bűncselekmény törvényi és tudományos fogalmát különbözteti meg. Az előbbi alapvetően a kodifikált büntetőjog terméke, és mint ilyen, az írott büntető jogszabályban keresendő és lelhető fel. Keletkezését és „működését”, hatásmechanizmusait tekintve a törvényi bűncselekmény-fogalom deduktív jellegű, a jövőre nézve, normatív jelleggel minden egyes esetre érvényesen határozza meg azt, hogy mi a ...
Tovább

Makai Lajos¹: Foglalkozás-e a vadászat?

    A címben feltett kérdésre a válasz látszólag egyszerű, ha azonban a foglalkozást büntetőjogi aspektusból közelítjük meg, már sokkal árnyaltabb képet kapunk. A kérdés feltételét és vizsgálatát a foglalkozástól eltiltás körében folytatott – állás­pontom szerint nem mindig a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) rendelkezéseivel összhangban álló – bírói gyakorlat indokolja. Egyre gyakrabban találkozunk bírósági ítéletekben olyan rendelkezéssel, amelyben a b...
Tovább

Márton András¹ – Dávid Ferenc²: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának kulcsfontosságú megállapításai a titkos információgyűjtés engedélyezési eljárásával kapcsolatban (Szabó és Vissy kontra Magyarország)

    Az ítélet alapjául szolgáló kérelem Dr. Szabó Máté és dr. Vissy Beatrix magyar állampolgárok, az Eötvös Károly Kutatóintézet munkatársai 2014. május 13-án terjesztették elő kérelmüket az Emberi Jogok Európai Bíróságához (a továbbiakban: Bíróság).[3] Ebben előadták, hogy a 2011-ben létrejött Terrorelhárítási Központ (a továbbiakban: TEK) az 1994. évi XXXIV. törvény (továbbiakban Rtv.) 7/E. és 63. §-a szerinti titkos információgyűjtésre való joga sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének (...
Tovább

Nepp József*: A titok szerepének és jelentőségének társadalmi és szakági megközelítése: az egyes titokfajták a magyar jogi szabályozásban

    Bevezetés Scientia potentia est – A tudás hatalom, tartja a mondás. A megszerzett tudás ugyanakkor csak abban az esetben jelent hatalmat és előnyt, ha csak bizonyos személynek vagy körnek áll rendelkezésére, hiszen ha mindenki számára ismert volna, akkor – természetesen az információ fajtájától függően – értéktelenné válna. Számos példát és ellenpéldát említhetnénk, most egy-egy kiragadásával próbáljuk ezt érzékeltetni. Ha mindenki – vagy legalábbis emberek széles köre – tudná, hogy hol va...
Tovább

Nogel Mónika*: A kompetens szakértő közreműködését biztosító jogi szabályozás zsákutcái Magyarországon

    I.Bevezetés Az egyes törvényeknek az igazságügyi szakértőkkel és a szakértői bizonyítással összefüggő módosításáról szóló 2024. évi LI. törvény számos ponton módosította a szakértői működésre vonatkozó joganyagot.[1] Az igazságügyi szakértőként kirendelhető szervezetek listája kibővült, magában foglalva immár a költségvetési kutatóhelyeket és szervezeteket, valamint a Magyar Mérnöki Kamarát és a Magyar Építész Kamarát is. Az egyes ágazati szakértők[2] kérelemre automatikusan bejegyezhetővé...
Tovább

Pintér Beatrix*: Recenzió dr. Gál István László A magyar állam titkainak büntetőjogi védelme című monográfiájáról

    Dr. Gál István László a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Büntetőjogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára által írt hiánypótló tanulmány teljesen új megvilágításba helyezi az állam titkainak védelmét, mert büntetőjogi szempontból ilyen átfogó és tartalmilag tökéletes összeállítás még nem született. Angyal Pál 1908-ban készült monográfiájában foglalkozott először büntetőjogi szempontból az állam titkainak védelmével, illetve kisebb terjedelmű, továbbá egyéb, nem nyilvá...
Tovább

Soltész Tamás¹: A törvényi szinten elzárással fenyegetett bűncselekmények büntetéskiszabási tapasztalatai²

    1. Bevezetés A 2012. évi C. törvény hatálybalépése óta a Büntető Törvénykönyv Különös Részében nevesített legenyhébb büntetés a büntetőjogi elzárás. Amennyiben csak ezt vesszük figyelembe, szomorúan konstatálhatjuk, hogy az egyes bűncselekmények fenyegetettségi szintjének legalján és legtetején egyaránt szabadságelvonás szerepel. Ahogy Tóth Mihály egy évtizeddel ezelőtt fogalmazott: „[e]zt a tényt a harmadik évezred elején még tőlünk keletebbre is nehéz lesz elmagyarázni”.[3] Ez az állítás...
Tovább

Gunyecz Zoltán¹: Bizonyítás a perbíró szemével

    Bevezetés A már nem is annyira új eljárási törvény látszólag jelentősen csökkentette a bizonyítás jelentőségét, mivel lehetővé tette a beismerő nyilatkozat és a tárgyaláshoz való alkotmányos jogról történő lemondás elfogadásának a lehetőségét, melynek elfogadásával mellőzhető a bizonyítás. Ennek hiányában a bíróságnak mindazon bizonyítást le kell folytatnia, amelynek eredményeképpen ügydöntő határozatot hozhat. A bizonyítás törvényessége elsőrendű érdek, hiszen az ennek során megvalósított...
Tovább

Gégényné Utasy Judit¹: Tizennégy éven aluli tanúk a büntetőeljárásban

    „Az a mód, ahogyan egy társadalom a gyermeket kezeli,nemcsak törődésének és együttműködésének fokát jelzi,hanem jól tükrözi az adott társadalom igazságérzetét, jövőiránti elkötelezettségét, valamint azt is, mennyire fontosszámára az eljövendő generációk emberi feltételeinekjavítása.”[2] I. Bevezetés Hazánkban – sajnálatos módon – több tízezer gyermek és fiatal található a büntetés-végrehajtás intézményrendszerén belül, és évente körülbelül 6000 gyermek lesz valamilyen bűncselekmény áldozat...
Tovább

Baji Dóra Antónia¹: Motiváció vagy manipuláció – együttműködési kompetenciák a büntetőeljárásban

    Bevezetés Tudatos és tudattalan hiedelmeink alapvetően meghatározzák, mit akarunk elérni, és azt is, hogy valóban elérjük-e. Ez a pszichológiai felfogás abból indul ki, hogy az egyén hiedelmeinek megváltoztatása – legyen szó akár a legegyszerűbbekről – mélyreható változásokat eredményezhet életében.[2] A meggyőződés, hogy az emberi tulajdonságok megváltoztathatatlanok – vagyis a rögzült szemléletmód –, állandó önigazolásra késztet. Ha valaki csupán bizonyos mértékű intelligenciával, egy bi...
Tovább

Berczeli Sándor¹: Az Európai Unión belüli büntetőjogi együttműködés asszimetriája – avagy a többsebességes EU megvalósulása a büntetőjogi együttműködés területén

    Magától értetődőnek tűnik úgy tekinteni az Európai Unión belül a tagállamok bűnüldözési és büntető igazságszolgáltatási (röviden: bűnügyi) együttműködésére, mint egy egységes, folyamatosan fejlődő és mélyülő területre, amelyet csak az Egyesült Királyság Európai Unióból kilépése, azaz a Brexit zavart meg némiképp. A valóság azonban – mint majdnem minden területén az életnek – ennél jóval összetettebb és árnyaltabb. Az Európai Uniót illető – döntően politikai – közbeszédet régóta átjárja a „...
Tovább

Fodor Balázs Gábor*: A gazdasági bűncselekmények szankcionálása

    I. A gazdaság szabályozása és védelme A társadalmi és gazdasági fejlődés eredményeként kialakult gazdasági rend nélkülözhetetlen szabályozása és védelme érdekében az államnak minden korban számos igazgatási és egyéb szabályt kell alkotnia. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy már az ókori társadalmakban megjelent a gazdaság jogi szabályozásának igénye, Hammurapi törvényoszlopa is tartalmazott kereskedelmi, igazgatási szabályokat és a pénzhamisítást is büntetni rendelte. Athénban Kr. e. ...
Tovább

Barátki László Attila¹: A fatf standard és nemzeti szintű végrehajtása

    A Financial Action Task Force[2] röviden FATF (a továbbiakban: Szervezet) magyarul Pénzügyi Akciócsoportot jelent, amely a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem nemzetközi standardjait meghatározó kormányközi szervezetként tevékenykedik. Fontos feladata, és talán a nyilvánosság számára legkézenfekvőbb eredménye, hogy identifikálja azon országokat, amelyek az AML/CFT[3] vonatkozásában stratégiai hiányosságokkal küzdenek nemzeti szinten. A pénzmosásra és terrorizmus finansz...
Tovább

Fázsi László¹ – Koncz Veronika²: A bírói etikáról a bírák etikai kódexének tükrében

    1. Bevezetés Az etika áthatja az életünk minden területét. Jelen van a hétköznapjainkban, szokásainkban, meghatározza a viselkedésünket, megnyilvánulásainkat, a különféle élethelyzetekben hozott döntéseinket. Lehetnek azonban olyan helyzetek, amikor nem az erkölcsi értékrendünk, hanem a pillanatnyi érdekeink, hangulatunk alapján döntünk. Ez magánügye minden embernek addig, amíg nem kötelezi külső szabály a döntésében; viszont ha valakinek a hivatásánál fogva kell betartania bizonyos normák...
Tovább

Csaba Fenyvesi: Crime prevention function of criminalistics

    The concept of criminalistics If we review the work of the theoretical authors of the recent, approximately 120-170-year-old discipline, the set of criteria accepted and formulated also by me, making up the basis of the concept of criminology, has now its crystallized form. Namely, that in terms of its essence, criminology is mainly practical kind of – and to a lesser extent – theoretical criminal investigation, i.e. the branch of criminal sciences that explores, creates, organizes and app...
Tovább

Gyarmati Dorina Olga*: A Btk. kis gömböcéről, azaz a pénzmosásról

    Bevezetés Dolgozatom tárgya a pénzmosás bűncselekményének 2021. január 1. napjától hatályos törvényi szabályozásának, az azzal kapcsolatos egyes elméleti és gyakorlati problémáknak az elemzése. Az adott törvényi tényállás létét az a cél igazolja, amely szerint a bűnözés vagyoni hasznának megakadályozásával lehet magát a bűnözést eredményesebben visszaszorítani, s ennek az előny biztosítását szolgáló járulékos bűncselekményekre is ki kell terjednie. A pénzmosás törvényi tényállása „régen és...
Tovább

Juhász Barnabás Bence¹: Gazdasági bűncselekmények nyomozásának megindulása

    Bevezetés A gazdasági bűncselekmények nyomozása egy kihívásokkal teli és rendkívül összetett terület, amely a modern társadalmakban jelentős szereppel bír. A gazdasági bűnözés szorosan kapcsolódik a gazdasági, üzleti, pénzügyi tevékenységekhez és nemcsak egyéneket, hanem vállalatokat, pénzügyi intézményeket, továbbá akár államokat is érinthet. Egy könyvvizsgálattal, tanácsadással foglalkozó nagyvállalat, a Pricewater­houseCoopers (PwC) 2022-es globális gazdasági bűnözésről készített felmér...
Tovább

László Balázs*: A közvád alkotmányjogi helyzete a magánvádas eljárást érintő jogszabályváltozások tükrében

    1. Problémafelvetés A 2018. július 1. napján hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) megváltoztatta az ügyész(ség) és a magánvádló korábbi viszonyát a magánvádas eljárásban történő vádképviselet és a váddal való rendelkezés körében. Ezt követően három év sem telt el, amikor a jogalkotó – miközben Magyarország ügyészsége éppen 2021-ben ünnepelte a közvád kizárólagos letéteményesét megtestesítő modern, egységes és a bíróságtól független közvádlói szervezet felál...
Tovább

Papp Renáta¹: A játékelmélet alkalmazási lehetőségei a büntetőeljárásban

    „Megnyertük a csatát, de elvesztettük a háborút.”(Pyrrhic győzelem) Bevezetés A tanulmány célja a játékelmélet és jog kombinációjának mélyreható vizsgálata, azonosítva az elméleti alapokat és kiemelve az alkalmazási területeket. A játékelmélet és jog kölcsönhatásának elemzése során a tanulmány két fő célt tűz ki: elsődlegesen, kibontja a játékelmélet alapelveit, fogalmait és stratégiáit, valamint ezek kapcsolatát a jogi döntéshozatal és tárgyalási folyamatokkal. Másodsorban, a tanulmány az...
Tovább

Pokker Zoltán Péter*: Gondolatok a jogos védelemről a magyar büntetőjogban

    Életünk során gyakran tapasztaljuk, hogy vannak a mindennapi életnek olyan területei, amelyekről sokan azt gondolják, hogy értenek vagy érteni vélnek. A jog tipikusan egy ilyen terület. A hétköznapi beszélgetések, vagy a közösségi média olvasása során tapasztalható, hogy adott – egyebekben a joghoz erősen kötődő – kérdésekben sokaknak van határozott álláspontja, mely álláspontot azzal a belülről fakadó vélelemmel oszt meg, mintha az adott témának szakértője lenne. A büntetőjog kapcsán véle...
Tovább

Prof. Dr. Gál István László: A köztársasági elnöki kegyelem jogintézményének múltja és lehetséges jövője

Kegyelem és szigorú kriminálpolitika A büntetőjog tudomány atyja, Cesare Beccaria a kegyelemmel kapcsolatban a következőket írta az 1764-ben megjelent híres munkájában: „a kegyelmet, némely uralkodónak ezen egyedüli kormányzási erényét, ki kellene zárni a tökéletes törvényhozásból, melynek büntetései enyhék, jogszolgáltatása rendes és gyors. E tételt keménynek találhatja az, ki tökéletlen büntető rendszer alatt él, hol a bocsánat és kegyelem szükséges, mert esztelenek a törvények és kegyetlenek...
Tovább

Bálint Tünde¹: Az elektromos rollerekre vonatkozó szabályok – Nemzetközi kitekintés

    „A modern közlekedési eszközök gyorsabbak, mint az érzékszerveink, és emiatt lassabban dolgozzuk fel észleleteinket, mint a megváltozott körülmények kívánnák.”(Oravecz Imre)[2] I. Bevezetés A technika fejlődésével a közlekedésben is megjelentek és egyre népszerűbbé váltak az új elektromos közlekedési eszközök, mint például az elektromos kerékpár, az elektromos roller, az elektromos gördeszka, a segway, a hoverboard, elektromos egykerekűek vagy monowheelek stb. Ezek a közlekedési eszközök é...
Tovább

Fázsi László*: Húsz év fegyház helyett felmentés – avagy a bűnösség rejtett vélelmének jelentősége az ítélkezésben¹

    Az emberölés gyanújának nyilván megalapozottnak kellett volna lennie ahhoz, hogy a nyomozás befejezését követően az ügyészség vádat emeljen a gyanúsítottal szemben e bűncselekmény elkövetése miatt, amelynek alapján a törvényszék 20 évi fegyházbüntetésre ítélte azt a vádlottat, akit aztán a táblabíróság mégis felmentett a vád alól, a másodfokú ítéletet pedig a Kúria is helybenhagyta. Egy három bírói fórumot is megjárt üggyel pedig mit lehet kezdeni? Jól tudjuk, hogy nem sok mindent. Az ügy ...
Tovább

Gál István László*: Gyakorlati problémák és alkotmányos aggályok az orvvadászat tényállásával kapcsolatban

    1. Bevezető gondolatok a 2023 őszén hatályba lépett jogszabályváltozásokkal kapcsolatban A Magyar Közlönyben 2023. október 16-án jelent meg az agrárminiszter 57/2023. (X. 16.) AM rendelete egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról. Saját ügyvédi gyakorlatom alapján is állíthatom, ez a módosítás nemcsak a jövőre vonatkozóan fogja alapvetően megváltoztatni a Btk. 245. § c) pontja szerinti orvvadászat gyakorlatát, de a folyamatban lévő ügyekre is kihat. A Vtv. vég...
Tovább

Garajszki Zoltán¹: A védői titokjog korábbi, mint a gyanúsítás – A védői titok kezdete az EJEB ítéletei és az Alkotmánybíróság minimumstandardja alapján

    „A tisztességes eljárás egyik alapvető jellemzője, hogy minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van ahhoz, hogy védő segítségével hatékonyan védekezhessen.[2] Az a szabály, hogy a gyanúsított számára biztosítani kell a jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférést, attól a pillanattól áll fenn, amikor az Egyezmény autonóm értelmében vett »bűncselekményre vonatkozó gyanú« merül fel ellene[3]. Ebben az összefüggésben a Bíróság leszögezi, hogy egy személy nem akkor szerzi meg a 6. cikk...
Tovább

Kuhl Andrea¹: Összehasonlító tanulmány a mesterséges intelligenciáról mint szakértői bizonyítékról a kontradiktórius és inkvizitórius büntető igazságszolgáltatási rendszerekben

    Bevezetés A mesterséges intelligencia (MI) napjainkra valósággá vált, és nagyon is valós és mély hatást gyakorol mindennapi életünkre, megváltoztatja életmódunkat is. A robotok és az intelligens gépek már régóta nem csak fikciók.[2] Az utóbbi években a büntetőeljárási jog és a forenzikus tudomány aktívan tárgyalja a mesterséges intelligencia ( MI) alkalmazásának lehetőségeit. Az MI fogalma nem épült be a jogszabályokba, hanem olyan tudományos elméletek, technikák és módszerek formájában je...
Tovább

Lajos Péter Kovács¹: Development history of the telecommunication device system

    “The beginning is the most important part of work.” Plato Introduction We are all aware that today the achievements of computer technology are considered essential tools in most professions. However, society is still able to reach a new level of development by expanding their range of applications, utilizing computers, the Internet, or other machines in more and more places. The development of technology can also be seen in action in the justice system. The trace of this is found in Act XI...
Tovább

Németh Henrietta¹: Gondolatok a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelméről a kábítószer-bűnözés kapcsán

    1. Bevezetés A 18. életévüket be nem töltött fiatalok személyiségük relatív éretlen volta miatt könnyebben befolyásolhatók. Ők kisebb ellenállást képesek tanúsítani az olyan külső hatásokkal szemben, amelyek bűncselekmény elkövetése irányába mozdítanák őket. Ezzel párhuzamosan tehetetlenebbek azokkal az impulzusokkal szemben is, amelyek a bűnöző életvitel irányába terelik életvitelüket. A kábítószer-bűnözés kapcsán fokozott veszélyeztetettségük nyilvánvaló,[2] s ennek a büntetőjogi szabály...
Tovább

Soltész Tamás*: Az elzárás büntetőjogi szankciórendszerünkben¹

    I. Bevezetés Az elzárás, mint a személyi szabadság rövidebb ideig tartó elvonásával járó büntetés a 2012. évi C. törvény hatálybalépésével vált újra büntetőjogi szankciórendszerünk részévé.[2] A büntetőjogászok többsége a szankciónem bevezetését már a megismerhető kódextervezetek napvilágra kerülésének idején is fenntartásokkal fogadta. A főként elméleti szakemberek által megfogalmazott kritikák és elvi állásfoglalások egy évtizeddel ezelőtt körvonalazták a jogintézménnyel kapcsolatos főbb...
Tovább

Steiner Gábor¹: A terrorizmus problematikája: eszmetörténet és fogalommeghatározási próbálkozások, kitekintéssel a közelmúlt eseményeire

    Christopher Joyner meghatározása szerint a terrorizmus olyan, mint a pornográfia: felismerjük, ha látjuk, de lehetetlen univerzálisan elfogadott definíciót találni rá. Dolgozatomban – a fentiek igazságtartalma ellenére is – megpróbálom bemutatni a terrorizmus eszmetörténetét, fogalommeghatározási próbálkozásait, illetőleg azokat az általános ismérveit, melyek alapján kísérletet lehet tenni akár még egy általános jellegű definíció megalkotására is. Végezetül érinteni kívánom napjaink szomor...
Tovább

Szabó Judit¹: A ne bis in idem elvének alkalmazása a környezetet károsító cselekmények megítélése körében

    I. Alapvetések A ne bis in idem (non bis in idem) elve az ugyanazon tény kétszeres értékelésének tilalmát határozza meg, és mint ilyen, a szuverén államok központi alapköve, mely az állam büntetőigénye érvényesítésének egyik eljárásjogi akadályát jelenti. Az elv, melynek eredete a római jogra vezethető vissza – nemo debet bis vexari pro una ez eadem causa, azaz senki nem kell elszenvednie, hogy vele szemben ugyanazon cselekmény miatt kétszer is büntetőeljárást folytassanak le – valamennyi ...
Tovább

Szabó Krisztián¹: És mégis fokozható a közvetlen veszély (?)

    Bevezető gondolatok A Büntetőjogi Szemle 2022. évi 1. számában jelent meg Jancsó Zoltánnal közös tanulmányunk, amely az „Orvosi és jogi ismeretek, avagy fokozható-e a közvetlen veszély” címet viselte. Az abban kifejtett orvosszakmai és jogi álláspontunk az volt, hogy az elkövető szakmai szabályszegésével nem okozati összefüggésben kialakult, nem elhárítható közvetlen veszélyhelyzet miatt büntetőjogi felelősség megállapításának nem lehet helye, a normaszöveg a közvetlen veszélyhelyzet „foko...
Tovább

Zsigmond Csaba: A vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme és a pénzmosás¹

    A vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme, mint a szervezett bűnözés egyik területe Az egyes vadon élő fajok gazdasági célú kizsákmányolása nem új keletű jelenség, egyes közösségek fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú volt,[2] azonban mára olyan méreteket öltött a felelőtlen és túlzott vadászat, hogy jelentősen felgyorsította egyes fajok kihalását. Az utóbbi évtizedekben a globális szinten megvalósuló védett állat- és növényfajok illegális kereskedelme súlyosan veszélyez...
Tovább

Gál Anikó¹: A polgári jogi igény megjelenése a büntetőeljárásban

    Tanulmányom célja, hogy a jelenleg hatályos büntetőeljárásjogi szabályozás keretei között bemutassam a polgári jogi igény előterjesztésének, érvényesítésének és elbírálásának szabályait és ezekkel kapcsolatosan a bírói gyakorlatban felmerült problémákat. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (röviden: Be.) preambulumában is már hangsúlyosan jelenik meg sértett érdeke, a törvény megalkotásának kifejezett célja között szerepel a bűncselekmény sértettjeinek fokozott védelme és jogai...
Tovább

Harsányi Anna¹: A betegségekre hivatkozás mint perújítási célt igazolandó ok a büntetőeljárásban

    Bevezetés Régi dilemmája a büntetőeljárásnak, hogy mi a helyes eljárás abban az esetben, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően annak tartalmi helytelensége oly mértékben kiderül, hogy a határozat fenntartása az anyagi igazság sérelmével, annak nyilvánvaló meghamisításával járna.[2] Már Finkey is felhívta a figyelmet arra, hogy a bírói ítéletek tekintélyét ok nélkül ne ingassák meg, de az emberi tévedések helyrehozása se legyen megnehezítve, és különösen az ártatlanul elíté...
Tovább

Dr. Fodor Balázs Gábor*: Az adókijátszás és annak következményei a személy- és vagyonvédelemben

  Az adókijátszás fogalma az adójogi normák illegális megsértését jelenti, szemben például az adótervezéssel vagy az adókikerüléssel, melyek az adócsökkentés legális módjait takarják. Az adókijátszás körébe tartozik a büntetőjogi kategóriát képező költségvetési csalás[1], illetve a pénzügyi jog által szankcionált, de a büntetőjog által nem üldözött adójogi normasértés is. Az adókijátszás éves szinten jelentős bevételkiesést jelent mind a hazai, mind az Uniós költségvetésnek, továbbá az adócsa...
Tovább

Elek Balázs¹ – Háger Tamás²: A megalapozott tényállás és az indokolási kötelezettség összefüggései

    Bevezetés A bíróság a vádlott büntetőjogi felelősségéről a részletes szabályok által meghatározott büntetőeljárásban dönt.[3] E folyamatban nagyon fontos a perrendnek megfelelően a tényállás megállapítása, annak helyessége. A büntetőeljárásban kiemelt jelentőséggel bírnak a ténykérdések, de a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) rendelkezéseinek megtartása is. A ténykérdéseket a jogalkalmazás során, különösen a büntetőeljárás fakultatív, jogorvoslati szakaszá...
Tovább

Dr. Ázsoth Szilvia*: A családon belüli erőszak büntetőjogi aspektusai

    Bevezető Egyre több családon belül történt erőszakos esetről hallunk, olvasunk. Megszaporodtak a média beszámolói, a sértettek nyilatkozatai, vallomásai az ilyen esetekről. Mindezek mellett e cselekmény látenciája valószínűleg még ennél is jóval nagyobb. A cselekmények jelentős része nem is kerül az otthon falain kívülre. Ennek oka jellemzően az, hogy a bántalmazott joggal fél a viták felerősödésétől, szégyelli a történteket, különösen azt, hogy őt bántalmazták, szexuális cselekményre kény...
Tovább

Prof. Dr. Gál István László* : Titkos dokumentumok kiszivárogtatása az orosz–ukrán háborúban: a minősített adatok védelméhez és a közvélemény tájékoztatásához fűződő érdek konfliktusa

    1. Bevezető gondolatok A 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború a legnagyobb hagyományos katonai konfliktus Európában a második világháború óta. Az orosz katonai agresszió, amit Oroszországban jelenleg is tilos háborúnak[1] nevezni, eddig óvatos becslések szerint is több százezer ember életét követelte vagy testi épségét, egészségét sértette ukrán és orosz oldalon egyaránt. A katonai konfliktusban rendszeresen szivárognak ki minősített adatok, sokszor a legmagasabb minősítési szi...
Tovább

Dr. Hurtony Alexandra Kitti¹: A szexuális bűnelkövetőkkel szembeni fellépés: a kémiai kasztráció az Amerikai Egyesült Államokban

    1. Bevezetés Napjainkban a szexuális motivációjú bűncselekmények elkövetőivel szemben a szabadságvesztés-büntetés mellett alkalmazandó kezelések, alternatív megoldások feltérképezése társadalmi igény, az ilyen jellegű bűncselekmények megelőzése, valamint az újbóli elkövetés elkerülése céljából. A kémiai kasztráció – mint a szexuális bűncselekmények elkövetőivel szemben alkalmazott gyógyszeres terápia – az egyes országok gyakorlatában egyszerre tekinthető végső eszköznek a szexuális bűncsel...
Tovább

Kuhl Andrea¹: Az EU Gyermekjogi stratégia és a gyermekekre vonatkozó jogi normák a büntető igazságszolgáltatásban

    1. A gyermekjogok A gyermekjogok a 18 év alattiak emberi jogait jelentik. Az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 3. cikkének (3) bekezdése és az Európai Unió (EU) Alapjogi Chartájának 24. cikke kimondja, hogy a gyermekek jogainak védelme az EU egyik célja. Az Egyesült Nemzetek Gyermekjogi Egyezménye (UNCRC) szerint a világon minden 18 év alatti személyt ugyanazok a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok illetik meg – etnikai hovatartozástól, nemtől, vallástól, nyel...
Tovább

Mándi Veronika*: A személyes adatok kezelése a büntetőeljárásban és a nyilvánosság kapcsolata

    I. Bevezetés Büntetőügyeket tárgyaló bíróként, elsődleges feladatom a jogszabályoknak megfelelően, a megvádolt személyek büntetőjogi felelősségének kérdésében dönteni. Ennek során, a legfontosabb alkalmazandó jogszabályok, a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény[1] (a továbbiakban: Btk.) és a Büntetőeljárásról szóló törvény[2] (a továbbiakban: Be.). Az utóbbi évtizedben megjelelő – elsősorban a technika vívmányai robbanásszerű fejlődésének – köszönhető tendenciáknak a büntetőeljárásban rés...
Tovább

Németh Henrietta¹: A kábítószer-kereskedelem megítélése a bírói gyakorlatban

    1. Bevezetés A kábítószerre – mint elkövetési eszközre[2] – megvalósított bűncselekményeket a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) két törvényi tényállás keretében szabályozza. A jogalkotó – az 1978. évi IV. törvénnyel azonos módon – fogyasztói és terjesztői típusú elkövetési magatartások között differenciál. A kábítószer birtoklása bűncselekményét az követi el, aki a kábítószert termeszti, előállítja, megszerzi, az ország területére behozza, onnan kivisz...
Tovább

Petrétei Dávid*: A Bűnügyi Szakértői Intézetek Európai Hálózata – ENFSI

    Az ENFSI (European Network of Forensic Science Institutes – Bűnügyi/Igazságügyi Szakértői Intézetek Európai Hálózata) a közös európai bűnüldözés egyik sajátos szervezete. Sajátos annyiban, hogy tagjai nem az EU-ból, hanem az Európa Tanács[1] tagállamaiból kerülhetnek ki. Továbbá nem államközi szerződések hozták létre, gyakorlatilag egy Németországban bejegyzett egyesületként működik. Mégis az EU Bizottság a forenzikus tudományok tekintetében monopolszervezetnek nyilvánította,[2] a Tanács p...
Tovább

Ripszám Dóra¹: A gyermekkel való koldulástól a kényszerkoldultatásig

    „Sokan úgy vélik, a kéregetés nem igazi munka, ám az az igazság, hogy a koldulás sokkal több munkával jár, mint bármi más. Nagyon fárasztó térdelni, ám megalázkodni még ennél is fárasztóbb. És nincs annál kimerítőbb, mint kéregetni, könyörögni az életünkért.” – Afonso Cruz 1. Bevezetés Európa-szerte szorosan kötődik a koldulás problematikája a szegénység, a szegénygondozás kérdésköreihez, a ’szegény’ fogalom a történelem folyamán felölelte a koldusokat, a vándorlókat, a beteg, család nélkü...
Tovább

Dr. Tormási-Almási Tímea*: Alternatív szankciók hiánya a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben a fiatalkorú elkövetők esetében

    I. Bevezetés Gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be.[1] A gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.[2] Joga van ahhoz, hogy érzelmileg kiegyensúlyozott felnőtté váljon. A fiatalkorúak büntetőjogi felelősségre vonása nem egyszerű kérdés. A 18. életévüket be nem töltött elkövetők először kerülnek szembe az igazságszolgáltatással, szembesülve tettük következményeivel. Szankcionálásuk mellett a ne...
Tovább

Zsiros Klaudia Viktória¹: A szakértői objektivitás jelentősége a szexuális erőszak bizonyítási eljárásában

    Bevezető gondolatok Tanulmányom témája az igazságügyi szakértői vizsgálat jelentősége a szexuális erőszak bizonyítási eljárásban, hogy a szakértő objektivitásából és különleges szakértelméből eredően miért számít egy fontos bizonyítási eszköznek kifejezetten ezen bűncselekmény vonatkozásában. A 2017 októberében a szociális médiában elterjedő Me Too mozgalom történései a közvélekedés legkülönbözőbb reakció mellett e bűncselekmények elbírálásával összefüggésben felvetették, hogy a bizonyítás...
Tovább

Dr. Batta, Júlia Dóra¹: You are Responsible for Your Rose Juveniles and Officiality in Hungarian Criminal Proceedings²

    “You know [...] my flower [...] I’m responsible for her. And she’s so weak! And so naive. She has four ridiculous thorns to defend her against the world…” (Antoine de Saint-Exupéry) 1. Introductory thoughts In Hungary, tens of thousands of children get involved in court proceedings every year. Participating in a court procedure is an extraordinary and often disturbing experience even for adults, perhaps especially when the procedure is a criminal procedure. It is all the more so in the cas...
Tovább