Tuba István: A becsület büntetőjogi védelme közszereplők esetén az utóbbi évek kúriai és alkotmánybírósági döntéseinek fényében

    Bevezetés Az Alaptörvény megszorítás nélkül deklarálja, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Itt szerepel azonban 2013. április 1-je óta az is, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.[2] Ezzel az Ala...
Tovább

Dr. Szilovics Csaba – Dr. Szívós Alexander: Az adócsalás elleni küzdelem helyzete Romániában és Magyarországon

    Absztrakt A koronavírus-járvány a globális egészségügyi krízis mellett gazdasági visszaesést is okozott világszerte. A nemzeti költségvetések és a gazdasági szereplők egyaránt jelentős kieséseket szenvedtek el a bevételi oldalon, míg a kiadások fokozatosan emelkednek, egyrészről az egészségügyi ...
Tovább

Papp Eszter: Az Európai Unió áldozatvédelmi szabályai a nemzetközi dokumentumok tükrében, valamint a nemzetközi elvárásokra reflektáló hazai jogalkotás

    1. Bevezetés Áldozattá bárki válhat, közhelynek tűnő örök igazság. Tanulmányom napjainkban több szempontból is aktualitással bír. A büntetőeljárás kiemelt „résztvevője” a terhelt, a büntetőeljárás vele szemben folyik, az utóbbi évtizedben azonban a nemzetközi és hazai jogalkotás is kiemelt figye...
Tovább

Hurtony Alexandra: A materiális és a processzuális igazság ütközése a gyermekek sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásokban

    1. Bevezetés Az igazságszolgáltatás vonatkozásában alapvető társadalmi igényként fogalmazódik meg a bűncselekményt elkövető, bűnös ember „igazságos” megbüntetése. Ezzel párhuzamosan mutatkozik annak követelménye is, hogy az ártatlan személy ne mondassék ki bűnösnek és ezen téves döntésre tekinte...
Tovább

Prof. Dr. Gál István László: A befolyással üzérkedés mint speciális csalás néhány aktuális elméleti és gyakorlati problémaköre

A Btk. a befolyással üzérkedést a kövezőképpen rendeli büntetni: „299. § (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik sz...
Tovább

Dr. Laura Répássyné Dr. Német: Die Vergangenheit, Gegenwart und Zukunft der Jugendstrafrechtspflege, die Rolle der Studie des Jugendjuristen bei der Verurteilung, weitere Wege der Jugendgerichtsbarkeit 

Wenn eine komplexe, aber nur ein enges Segment betreffende Studie durchgeführt wird, ist es wichtig, mit den Grundlagen zu beginnen, d.h. in diesem Fall, wer die Jugendlichen sind und was die Einwilligungs- und Schuldfähigkeit bedeutet, die ihre Kriminalität bestimmt. Die detaillierte Darstellung di...
Tovább

Dr. Gáspár Zsolt: Könyvismertető Gál István László: A magyar állam titkainak büntetőjogi védelme című könyvéről

Az állam titkainak védelme – érthető okokból – egy olyan időtálló téma, mely mindig prioritást élvez, hiszen – Szigeti József szavaival élve – ezen titkok megőrzése az állam biztonságának alapvető követelménye.[1] E terület tehát a társadalmi érdekek között is kiemelt jelentőséggel bír. Gál István L...
Tovább

Dr. Csapucha Bernadett¹: A veszélyeztetési eredmény értelmezése a kiskorú veszélyeztetése törvényi tényállásában

hatályos büntetőjogi szabályanyag kodifikálásakor a jogalkotó felismerte a család, s azon belül is a kiskorú személyek oltalmának a minél teljesebb körben való kiépítésének szükségességét, melyet mi sem mutathatna jobban, minthogy – szakítva a korábbi szabályozási konstrukciókkal – önálló fejezetben...
Tovább

Dr. Babják Réka Rebeka: A fehérgalléros bűnözés – kiemelt figyelemmel az érintett bűncselekményi körre és a fehérgalléros bűnözést övező látencia jelentőségére

Ahogy Waylon Jennings dalszövegében írta, az emberek elkövetnek gyilkosságot és mindenféle súlyos testi sértést, majd néhány év múlva visszatérnek az utcákra. Ezzel szemben a highway robbery és a fehérgalléros bűnözők csak nevetnek azon a rendszeren, amit legyőznek. A klasszikus fehérgalléros bűnözé...
Tovább

Knoll-Csete Edit – Dr. Varga Norbert: Olvadó jégmezők, terjeszkedő sivatagok – Gazdasági jellegű bűncselekmények változásai magyar, németországi és európai uniós példák alapján

Tudományos igazolást nem igényel annak felismerése, hogy az utóbbi két évtizedben, de különösen 2010 óta, Magyarországon az élet minden területen az emberek mindennapjait meghatározó jogszabályok szigorítása, az életviszonyok túlszabályozása következett be. Ezt a folyamatot tovább tetézte az a tény,...
Tovább

Dr. Háger Tamás: A korlátozott felülbírálat büntetőjogi főkérdésben a másodfokú eljárásban, a bírói igazságszemlélet és a korlátozott revízió

A 2018. július 1-jétől hatályos, a büntetőeljárásról szóló 2018. évi XC. törvény (továbbiakban Be.) – szakítva az 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban régi Be.) szabályozásával és a XX. századi jogfejlődés fő irányaival – megteremtette a korlátozott fellebbezés lehetőségét büntetőjogi főkérdésben, a...
Tovább

Dr. Ignácz György: „Hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagja” – a bírói gyakorlat válaszai egy természettudományos problémára

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények minősítését alapvetően a bűncselekménnyel érintett kábítószer mennyisége határozza meg. A jelentős és csekély mennyiségek meghatározása a jogalkotás hiányosságai miatt a régi Btk. hatályban léte alatt több évtizedes probléma volt, a Legfelsőbb Bíróság is v...
Tovább

Dr. Ripszám Dóra: A prostitúció révén történő kizsákmányolás, valamint a szexuális kizsákmányolás más formái az emberkereskedelem kapcsán

A büntetőjog a szigorú eszközrendszerével védelmezi az élethez, a testi épséghez, valamint az egészséghez fűződő emberi jogok mellett az emberi szabadságjogokat. Az Európai Unióban az Alapjogi Chartában foglaltak az irányadóak, valamennyi uniós tagállam kötelessége az ott felsorolt alapjogok biztosí...
Tovább

Dr. Tóth Dávid – Dr. Gáspár Zsolt: Nemzetközi bűnügyi együttműködéssel összefüggő nehézségek a kiberbűnözés területén

A történelem folyamán számos bűnügyi együttműködési nehézség merült fel az államok számára. Hagyományos probléma volt például a szuverenitás sérelme, a lassú kiadatási eljárások, az államok közötti nézeteltérések. Ezek ellenére mára már kialakultak olyan alapelvek, amelyek mentén számos kérdés (jogh...
Tovább

Dr. Nagy Zsuzsanna – Dr. Boda Zoltán: Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás új szabályai, visszatekintés a panasz jogintézményére

Jelen tanulmányunk megírásának mozgatórugója a 2020. december 18. napján kihirdetett, a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CL. törvény (Mód tv.) által hatályba léptetett új szabályok...
Tovább

Dr. Makai Krisztián: A közegészség védelmének elsődleges céljától a környezet védelmének előtérbe helyezéséig: a környezetkárosítás tényállásának kialakulása

Napjainkban a környezet, a környezetjog, környezetvédelem, környezetszennyezés – és még sorolhatnánk a témához különböző módon kapcsolódó fogalmakat – igen széles rétegeket – nemtől, kortól, politikai irányultságtól, vagy bármely közösséghez való tartozástól függetlenül – foglalkoztató kérdéskör. A ...
Tovább

Dr. Makai Katinka: A gyermekek érdekeit sértő és a család ellen tanúsított magatartások büntetőjogi és polgári jogi vetületei  I. rész

„A család az család.” Írásom összeállítását ez a napjainkban sokszor használt, figyelemfelkeltő mondat motiválta, amelyet a Háttér Társaság Magyarország civil szervezet által 2020-ban indított kampány jelmondata volt. A kampányt 2020 novemberében az igazságügyi miniszter által beterjesztett Alaptörv...
Tovább

Dr. Gál Andor: Gondolatok az előkészületi cselekmények kriminalizációjáról, különös tekintettel a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánítására

A szándékos bűncselekmény megvalósulásának három szakaszát különíti el egymástól a magyar büntetőjogi szabályozás: a büntetendővé nyilvánított előkészület, a kísérlet és a befejezett bűncselekmény között tesz különbséget. Ezek a stádiumok – absztrakt szinten – törvényi tényálláshoz való viszonyukban...
Tovább

Prof. Dr. Gál István László: Orvvadászat [Btk. 245. § c) pont] csillagfényben? Az éjjellátó és a hőkamera legális és illegális használata a vadászat során

Tanulmányomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 2021-ben milyen esetekben tényállásszerű az orvvadászat szempontjából az éjjellátó vagy a hőkamera vadászat során történő birtoklása, illetve a használata. Konklúzióm az, hogy bármilyen éjjellátó vagy hőkamera (kereső vagy céltávcső) birtoklása ...
Tovább

Dr. Bakonyi Mária PhD – Dr. habil. Bárándy Gergely PhD*: A letartóztatás mint a vallomás befolyásolásának meg nem engedett módszere

A beismerő vallomás a bizonyításban központi szerepet tölt be. A középkorban a beismerő vallomást a „bizonyítékok királynőjének” tekintették, amelyhez az esetek legnagyobb részében nem mindig a legtörvényesebb módszerrel jutottak, és amelynek legismertebb módszerei annak idején az inkvizíció keretéb...
Tovább

Dr. Serbakov Márton Tibor: Kriminalitás a dark weben: illegális piacok, pedofil oldalak, terroristák és az ellenük való küzdelem

Jelen tanulmányomban az internet dark webnek, dark netnek, magyarul sötét webnek, sötét netnek (a továbbiakban dark web) nevezett rejtett szegmenséhez kapcsolódó kriminalitást vizsgálom. Egy átfogó képet kívánok nyújtani az internetnek e rejtett és legendákkal övezett rétegén jelen lévő bűnözés term...
Tovább

Csapucha Bernadett:  A gyermekpornográfia hazai büntetőjogi szabályozása, s a jelenség ellen folytatott küzdelem a nemzetközi dokumentumok tükrében¹

A gyermekpornográfia múltbéli szabályozását illetően elmondható, hogy annak gyökerei már a Csemegi-kódexben is fellehetőek voltak, „szemérem elleni vétség” néven. Az 1978. évi IV. törvényben pedig „tiltott pornográf felvétellel való visszaélés” néven volt jelen a szóban forgó törvényi tényállás, ter...
Tovább

Csapucha Bernadett – Garai Renáta: A költségvetési csalás gyakorlati kérdései – Az Európai Unió forrásaiból származó pénzügyi támogatásokra elkövetett költségvetési csalások

A költségvetési csalás bűncselekményi tényállása 2012. január 1-jén került be a korábbi Btk.-ba,[1] amely bevételi és kiadási oldalon vont össze több bűncselekményt.[2] A törvénymódosítás hátterében a költségvetés védelméhez fűződő korábbi rendszernek az elavultsága állt, továbbá a költségvetést véd...
Tovább

Dr. Fung Balázs: A „bagatell” büntetőjog, vagyis a szabálysértési jog gyakorlati problémái de lege lata és de lege ferenda

A mai szabálysértési jog gyakorlati problémáinak – részben megoldott (de lege lata) és részben nem (de lege ferenda) – részletes bemutatása előtt szeretnék kitérni röviden ezen jogág speciális helyzetére Magyarországon a kialakulásától kezdve a mai napig, tehát a 2012. évi II. törvény (továbbiakban ...
Tovább

Dr. Lencse Balázs: A sértetti jog- és érdekvédelem a terhelt szabadon bocsátása esetén, különös figyelemmel a nyomozási bíró eljárására

Napjainkban már a büntetőeljárási joganyag szerves részét képezik a sértettek védelmét, illetve jogaik hatékony érvényesítését elősegítő rendelkezések. E szabályok keletkezése mögött a nemzetközi előírások, így az Európai Unió áldozatvédelmi törekvései állnak. A hatályos rendelkezésekben testet ölte...
Tovább

Dr. habil Bárándy Gergely – Dávid Ferenc: Mint a mesebeli okos lány: gondolatok a bűnösség beismeréséről szóló egyezségről

A hatályos büntetőeljárásról szóló törvény még újnak mondható és ez felpezsdítő erővel hat a hazai büntetőjogi szakirodalomra is. Ez a felélénkülés legalább annyira tudható be az újdonság erejének és az egyes jogintézmények vizsgálatának, mint a hétköznapi jogalkalmazás során felmerülő kérdéseknek é...
Tovább

Dr. Zsiros Bettina: Recenzió Tóth Andrea Noémi: A távoltartás jogintézménye című monográfiájáról¹

A távoltartás jogintézménye, mint kényszerintézkedés, 2006-ban került a büntetőeljárási törvénybe, közvetlen eljárásjogi előzmények nélkül, az előzetes letartóztatás alternatívájaként. A távoltartásról, mint büntető eljárásjogi jogintézményről, az azt beemelő 2006. évi LI. törvény indokolása a követ...
Tovább

Dr. Háger Tamás: Gondolatok a megalapozatlanságról és a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezésről

A magyar büntető eljárásjog az évtized végéhez közeledve fejlődése során jelentős állomáshoz érkezett. Az Országgyűlés 2017. június 13. napján fogadta el az új büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (továbbiakban: Be.), mely a 867. § rendelkezése szerint 2018. július 1-jén lépett hatályba. A...
Tovább

Dr. Fábián Péter: A titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok jogfejlődésének büntetőjogi értékelése

A nemzetbiztonsági tevékenység lényegéhez tartozik egyes műveletek titkossága, leplezett jellege, a titkos információgyűjtés pedig az egyik legsajátosabb eszköze a felderítő, hírszerző munkának. Titkos információgyűjtés – a legáltalánosabb megközelítésben – az erre feljogosított szerv intézkedéseit ...
Tovább

Dr. Czédli Gergő: A bírósági eljárást gyorsító és fékező rendelkezések az új büntetőeljárási törvényben

Gyorsan, legalábbis belátható időn belül, hatékonyan és törvényesen szolgáltatni igazságot örök társadalmi igény. Jóllehet a szakma számára nyilvánvaló a megalapozottság és az időszerűség között feszülő, időről időre testet öltő ellentét, nem lebecsülendő a széles laikus közönség – a társadalom – ré...
Tovább

Dr. Toma Attila: A kár fogalom változása és értelmezése avagy az elkövető „befektetésének” hatása a csalási cselekmény minősítésére

A csalás materiális bűncselekmény. Eredménye a kár bekövetkezése. Ez a kijelentő mondat látszólag semmilyen komolyabb magyarázatra nem szorul, ugyanakkor a csalás törvényi tényállási elemében szereplő kár fogalma az évek során jelentős változásokon ment keresztül, másrészről a jelen állandóan változ...
Tovább

Dr. habil. Bárándy Gergely: Emberkereskedelem vagy gyermek sérelmére elkövetett kerítés? – Egy legfőbb ügyészségi iránymutatás értelmezéséről

A Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztályának, valamint a Kiemelt Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztályának vezetői levélben arról tájékoztatták a fellebbviteli főügyészeket, valamint a megyei főügyészeket, hogy felülvizsgálták az emberkereskedelem bűnte...
Tovább

Dr. Lencse Balázs: Specifikus védelmi szükséglet, avagy különleges bánásmód az uniós normáktól az új büntetőeljárási kódexig

A sértetti jogok nemzetközi és uniós téren megindult fejlődésében egyre nagyobb hangsúly került a sértettek speciális körének, a kiskorúak fokozatos védelmére vonatkozó szabályok kialakítására. Ezen életkori csoport alapján privilegizált sértetti kör mellett a jogalkotó a védett kategóriát kiterjesz...
Tovább

Dr. Dicső Gáborné Dr. Harsányi Beáta Andrea: A polgári jogi igény elbírálásának szabályai az új Be. tükrében

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 2018. július 1-jén lépett hatályba. A preambulumában feltüntetett jogpolitikai célok egyike, hogy különös hangsúlyt fektet a bűncselekmények sértettjeinek fokozott védelmére, valamint jogaik érvényesítésére. Ezen általános elv mel...
Tovább

Balázsy Péter: Kegyetlen kegyelem? – A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, avagy egy roskadozó jogintézmény kritikája és jövője

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szankciórendszerében továbbra is a legsúlyosabb büntetés a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (a továbbiakban: TÉSZ), ám az utóbbi években egyre csak sokasodnak felette a viharfelhők. Belföldön leginkább a jogiroda...
Tovább