Dr. Serbakov Márton Tibor: A terroristák internethasználata¹

Kategória:Szakcikkek
pdf letoltes

 

Bevezetés

A közösségi média megjelenése és az internetkorszak új kihívások elé állítják a terrorizmus elleni harcot. Az aggasztó jelenséget többen is megfogalmazták: „az Iszlám Állam vesztésre áll a csatatéren, de nyerésre az interneten.”[2] Akármi lesz a válasz arra a sokak által vizsgált kérdésre, hogy hogyan fog kinézni az Iszlám Állam szervezete, ha elveszíti a területeit Irakban és Szíriában, Daniel Milton szerint az biztos, hogy a terrorszervezet birtokában lesz egy jól kifejlett ismeretrendszer arról, hogyan keltsenek szimpátiát a potenciális támogatóikban a média használatával. Propagandájával az ISIS továbbra is fenyegetni és terrorizálni fogja ellenségeit. Annak fényében, hogy a terrorszervezet továbbra is fejleszteni és használni fogja a médiához kötődő képességeit, Milton szerint kritikus fontosságú abba a képességünkbe fektetnünk, hogy az Iszlám Állam és hasonló szervezetekkel szemben fel tudjuk venni a harcot a „média csataterén”, hogy az ilyen szervezetek által jelentett fenyegetést csökkenthessük.[3]

Egyetértek Ariel Victoria Lieberman javaslatával, miszerint a terroristák internetes tevékenysége, propagandája ellen mindenképpen küzdenünk kell. Hogy alá lehessen ásni a terroristák online tevékenységét, hitelességét, megfélemlítő erejüket, valamint korlátozni a rendkívül hatékony, internetes felületen végzett toborzásukat, a propagandát terjesztőket bíróság elé kell állítani, a propagandát a netes felületről el kell távolítani, és ellenpropagandát alkalmazni.[4] Továbbá szükséges a terroristák weboldalainak feltérképezése, a rajtuk folyó információs tevékenység folyamatos figyelemmel kísérése, valamint adott esetben működésképtelenné tétele. [5]

Kiemelném Jonathan Barker gondolatait a megelőzés fontosságáról, aki szerint elsődlegesen nem katonai ügynek kellene tekinteni a terrorizmust, hanem együttes erővel kellene megpróbálni javítani azokon a körülményeken, amelyekből a terrorizmus fakad. Barker hangsúlyozza, hogy nem elegendő csupán a már elkövetett terrorcselekményekre adott reakció, hanem a megelőzéssel is foglalkozni kell, és elengedhetetlen fontosságú a hírszerzés fejlesztése.[6]

1. A média és a terrorizmus kapcsolatának elméleti és történeti háttere

A terrorizmus és a média elválaszthatatlanok egymástól. A terroristák látványos cselekedetek végrehajtására törekednek, hiszen a nagy nyilvánosságot célozzák meg.[7] Kőhalmi László szerint egy olyan világban, amelyben az erőszak egyre hangosabb, csak az a terrorista szervezet képes nagyobb visszhangot kelteni a nyilvánosság figyelméért folytatott konkurenciaharcban, amelyik különösen kegyetlen módon támad. A legújabb terrorhullámban fokozódási kényszer van, a nyilvánosság figyelméért folyik konkurenciaharc. Kőhalmi szerint a terrorizmus globalizációja erőszakot felszabadító jelleggel bír, mivel a nemzetközi terrorista csoportok esetében hiányzik az általában fékező hatással bíró, egy adott miliőre vagy politikai projektre való szociális visszacsatolás. Kőhalmi következtetése szerint a vonatkozási csoport hiányában az erőszak generálódik, amely a terroristák vallási, vagy szekuláris motivációjától független.[8] A tény, hogy a terroristák a közösség figyelmét igyekeznek megragadni, hosszú múltra tekint vissza, arra számtalan történelmi példa hozható. Már a középkori asszaszinok is törekedtek a közösség figyelmének megragadására, Rapoport szerint merényleteikkel a thug-okkal összehasonlítva (akiket három fél érdekelt: merénylő, áldozata, istenség) egy további felet is megcéloztak, nevezetesen a közösséget, amelynek a szimpátiáját figyelemfelkeltő tetteikkel kívánták felkelteni. Rapoport megjegyzi, hogy az asszaszinok nem szorultak tömegmédiára, hogy a célközönségüket elérhessék, mert merényleteiket feltűnő módon hajtották végre: szakrális helyeken és királyi udvarokban ölték meg prominens áldozataikat, általában ünnepnapokon, mikor sok tanúra számíthattak.[9] Paul Wilkinson szerint a terroristák médiahasználatának négy fő célja van: elsősorban a propagandájuk közzététele és a félelemkeltés megvalósítása. A második cél a nagyobb, általában anyagi támogatás érdekében történő mozgósítás a terrorszervezet számára. Wilkinson felosztásában a harmadik cél a kormányok és mindazon szervezetek lejáratása, melyeknek kötelességük lett volna megvédeni az állampolgáraikat, a negyedik cél pedig további terrortámadásokra inspirálni más terroristákat, akár úgy, hogy saját szervezetükbe toborozzák őket.[10] Fordulópontnak lehetett tekinteni a média által is közvetített terrorizmus megjelenésében a Népi Front Palesztina Felszabadításáért 1968. július 22-én elkövetett terrorakcióját, amelynek során a terroristák egy kereskedelmi repülőgépet térítettek el.[11]

A jelentősebb létszámú és szervezettebb terrorista csoportokban a médiához, PR-hoz és marketinghez értő vezetők és tagok szerepe legalább olyan fontos, mint akár a műveleti tervezőké, robbantási és fegyverszakértőké, belső biztonságot szavatolóké stb. A médiafelelős tagok felmérik és véleményezik az egyes támadások médiafigyelmét. Azt vizsgálják, hogy azok milyen hatást váltanak ki a közvéleményből. A terrorcsoportok vezetői nagyon is tisztában vannak azzal, hogy akcióik közvetlen hatásait a médiafigyelem érzelmileg fokozza, ennek köszönhetően a közelmúlt és napjaink terrorista taktikájának egyik fő alkotóeleme a minél nagyobb publicitás elérésére való törekvés.[12] Az Iszlám Állam terrorszervezetnek is van külön médiaosztálya, amelynek specialistái minden nyilatkozatot és propagandaterméket ellenőriznek, és az általuk legmegfelelőbb időben és módszerrel teszik közzé azokat.[13] Korinek László figyelmeztet, hogy a média akaratlanul is a terrorizmus szövetségesévé válik multiplikátor (megsokszorozó) szerepének köszönhetően, ugyanis a terroristáknak ma már nem is szükséges birtokolniuk a tömegtájékoztató eszközt, megrázó terrorcselekményeik úgyis automatikusan felkeltik a tömegtájékoztatás figyelmét, így a terroristák azirányú törekvése, hogy minél szélesebb körben tudassák a létüket és céljaikat, sikeres lesz. Korinek – Hankiss Elemér kifejezését használva – a média és a terrorizmus kapcsolatát „társadalmi csapdának” nevezi. A demokratikus társadalmak az információhoz jutás korlátozásmentes jogát kívánják meg, de ugyanez a terroristák számára közlési csatornát is biztosít. Korinek konklúziója szerint diktatúrában ez a kérdés könnyen megoldható a média beszabályozásával, de ha nyitott társadalmat kívánunk, akkor a terrorizmust, mint egy átmenetileg megoldhatatlannak látszó kísérőjelenséget, el kell fogadnunk.[14] Marjolein Camphuijsen és Esther Vissers Margaret Thatcher 1979-től 1990-ig hivatalban lévő angol miniszterelnök asszonyra utal, aki a terrorizmus oxigénjének nevezte a médiát, és azt javasolta, hogy a média ne figyeljen a terrortámadásokra, és ne tájékoztasson róluk, mert úgy vélte, így a terrorizmus az oxigénjétől megfosztva elhalna. A média ezt a javaslatot általánosságban elutasította.[15] Camphuijsen és Vissers a terrorizmus és a tömegmédia kapcsolatát egy „szimbióta” kapcsolatnak nevezi, mely kapcsolat véleményük szerint nem mindig létezett, de a tömegmédia növekedése létrehozta és intenzitásában növelte azt. A szerzők szerint ugyan a média és terrorizmus nem áll teljes függésben, de nagyban profitálhatnak egymásból. A szimbióta kapcsolat megmagyarázza, miért nem működött Margaret Thatcher javaslata. A médiának nem állt érdekében nem tudósítani a terrortámadásokról, mivel a terroristák erőszakos cselekedeteiknek nagy hírértéke van, azokról a médiának jövedelmező tudósítania, így tekintve a média is támaszkodik egy bizonyos szinten a terrorizmusra.[16] Tom Moring szerint egyértelmű, hogy a média nem teheti meg azt, hogy nem tudósít a terrorizmusról és az ellene tett válaszlépésekről, mert ez a hírközlés alap-ethoszának mondana ellent. Mai világunkban, amelyben a szóbeszéd valós időben terjed az interneten és mobiltelefonokon keresztül, amúgy is nem kívánatos eredményre vezetne.[17] A média nem teljességgel megbízható szövetségese a terroristáknak, mivel a túl sok áldozatot követelő támadások elidegeníthetik a terroristák potenciális támogatóit és szimpatizánsait.[18] Horváth L. Attila szerint a média alkalmas lenne arra, hogy a jelenleginél jobban bemutassa a terrorizmus valódi arcát, az erőszakot, a szervezett bűnözéssel való kapcsolata káros hatásait, ehhez azonban a sajtóetikai normák betartását és a szenzációhajhászat féken tartását gondolja szükségesnek. Horváth több háttérmunkát, az ok-okozati összefüggések megvilágítását, pontos tájékoztatást, és a terrorizmus kevésbé látható következményeinek bemutatására oknyomozási módszerek kiterjesztését szorgalmazza.[19]

2. A terroristák internetes tevékenysége

Nagy Zoltán András arra figyelmeztet, hogy mind a szervezett bűnözők, mind a terroristák a szabadság és határok nélküliség adottságával visszaélve, a gyors technikai fejlődés adta lehetőségekkel visszaélve, az internetet saját nemtelen céljaikra használják.[20]

Az újonnan alakuló terrorista csoportok már a megszületésüktől kezdve alkalmazzák az interneten alapuló hálózatos szervezeti formát. Statisztikai adatok szerint az ilyen struktúrán alapuló terrorszervezetek nagyobb számú és a végrehajtás szervezettségében is magasabb szintű terrorcselekményt követnek el.[21]

Mire használják a terroristák az internetet? Marie Helen Maras szerint propagandájuk terjesztésére, toborzásra, pénzszerzésre, oktatásra, és műveletek tervezésére.[22] Gabriel Weimann ennél részletesebb felosztásában: pszichológiai hadviselésre, publicitásra és propagandára, adatbányászásra, adománygyűjtésre, toborzásra és mobilizációra, kapcsolattartásra, információ megosztására, tervezésre és koordinációra.[23] Haig Zsolt szerint az internet használata azért előnyős a terroristák számára, mert a világháló könnyen elérhető, a szabályok minimálisak, a cenzúra hiányzik, a célközönség óriási lehet, nagyon gyors információáramlást és anonim kommunikációt tesz lehetővé számukra, kifejezetten olcsón biztosít a propagandához sokszínű multimédiás környezetet, és már a hagyományos tömegmédia (televízió, rádió etc.) is egyre gyakrabban alapoz forrásként az internetre. Ezeket az előnyöket a terroristák felismerik és ki is használják.[24] A világháló elterjedése óta a terroristák már nem szorulnak a tradicionális tömegkommunikációs eszközökre, immár szűretlen módon juttatják el a világhoz az edzésükről, kivégzéseikről, terrorakcióikról szóló tartalmakat.[25] A terrorcselekményeket a közösségi média felületein a terroristák saját maguk közvetítik élőben, kivégzésekről és további embertelen cselekedeteikről szóló videóik a közösségi médián keresztül milliókhoz jutnak el.[26]

Tálas Péter 2008-ban megjelent A terrorizmusról hét évvel 9/11 után című tanulmányában arról számol be, hogy 1997-ben még csak 12 „terrorista weboldalt” tartottak számon a szakértők, 2008-ban viszont ez a szám már több ezerre rúgott. (Manapság a terroristák legfőbb internetes jelenléte a közösségi média felületein érzékelhető.[27]) A személy, aki terroristává kíván válni, az interneten már minden szükséges információt megtalál a merényletek elkövetésének mikéntjeiről (robbanószerek receptjeit, kiképzési technikákat stb.), a több ezer terrorista weboldal így alkotójuk nélkül, önállóan is végzi a feladatát![28] Kis-Benedek József arra hívja fel a figyelmet, hogy a magányos merénylő felkészülését, tudatformálását nagyban segíti az internet. Az információs technológia a magányos terroristák esetében kiváltja a kiképzőt, a „terrorista jelölt” kiképzését „távoktatással” meg tudják valósítani.[29] Egy Google-keresés több mint 10 000 találatot ad a „Terrorist’s Handbook” kifejezésre, mely hivatkozások persze nem mind közvetlenül terroristáknak szóló kézikönyvre mutatnak, ám e nagy szám is jelzi, az ártó szándékú személyek és csoportok egyszerű dolgát.[30] A neten számos terroristáknak készült felkészítő anyag található meg, például az eredetileg az azzam.com-ra, Abdullah Azzam sejkhez, Oszama bin Láden egy mentorához köthető angol társaság által üzemeltetett weboldalra feltöltött How Can I Train Myself For Jihad (Hogyan edzhetem magam a dzsihádra) című tartalom. Honlapok tucatjai tanítanak meg kémiai fegyverek és mérgek készítésére, például a Hamasz hivatalos oldalán megtalálható Mujahadeen Poisons Handbook-ból (Mudzsahid méreg-kézikönyv) meg lehet tanulni otthon mérgeket, mérges gázokat készíteni. Az interneten megtalálható dzsihádista fórum (például: alm2sda.net) is, és potenciális terroristák számára készült motivációs anyagok is,[31] továbbá szakértők találtak még a világhálón emberrablás mikéntjeire és különböző kínzási technikára oktató dokumentumokat is.[32]

A terroristák ma már az interneten is tudnak újabb sejteket és merényleteket szervezni, és komoly pro­pagandatevékenységet végezni.[33] Ariel Victoria Lieber­man a Terrorism, the Internet, and Propaganda:
Deadly Combination 
című tanulmányában kilenc módját sorolja fel annak, hogyan változtatta meg a terroristák propagandatevékenységét az internet. Első: a közösségi média harmadik személy igénybevétele nélküli korlátlan tartalom közvetlen eljuttatását teszi lehetővé a terrorista csoportok számára mind weboldalakra, mind magánszemélyekhez. Második: a közösségi média által hatékonyan és minimális erőbefektetéssel tudnak toborozni, propagandájukat és ideológiájukat terjeszteni hatalmas tömegek felé. Harmadik: korlátlanabbá tette a terror-propagandájához való hozzáférést. Negyedik: a terroristák szinte minden felügyelet vagy szabályozás nélkül tehetnek közzé pontatlan információt, mivel a webes posztok nem ellenőrzött hírforrások. Ötödik: Az internet nyújtotta anonimitás minden előnyével élhetnek. Hatodik: A terrorszervezetek képesek az online keresőmotorok működését befolyásolni, például a közösségi médián hashtagek és linkek megtévesztő és túlzott mennyiségű használatával. Hetedik: többirányú kommunikációt tesz lehetővé a terroristák és célközönségük között. Nyolcadik: A közösségi médián kereshetnek maguknak ideológiájukra fogékony, befolyásolható célpontokat. Kilencedik: Kódolással titkosított és bűnüldözés ellenőrzése nélküli kommunikációs csatornát biztosít számukra.[34]

A terroristák jelenléte a közösségi médiában rendkívül erős. A Facebook és például a Twitter szinte minden területen, köztük a toborzásban, a tagokkal való kapcsolattartásban és a politikai marketingben is új lehetőségeket teremt a számukra. A közösségi média egyben a nyílt forrású hírszerzés eleme is, és a manipuláció eszköze a propaganda és az informatikai technikai trükkökön keresztül.[35] A Iszlám Állam terrorszervezet a Facebookon és a Twitteren kívül a YouTube-on és az Instagramon is megtalálható.[36] Az Iszlám Állam, a Hamasz, a Hezbollah, és az Al-Nuszra Front (szíriai terrorszervezet, az al-Kaidához kötődik) és az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) is mind megtalálhatók a Twitteren, az utóbbi két hivatalos felhasználói fiókkal is. Az AQAP a Twitteren vállalta magára a Charlie Hebdo magazin ellen elkövetett párizsi merényletet. Az Iszlám Állam egy elfogott jordániai pilóta élve elégetéséről készített videót is a Twitteren osztotta meg[37], de az erőszakos tartalmakat ellensúlyozandó az Iszlám Állam aranyos macskás tweeteket is szívesen osztott meg (igaz, hogy a macska mellett esetleg egy Kalasnyikov hevert), amely arra is szolgálhatott, hogy kevésbé látsszanak szörnyetegeknek, de lehet történelmi utalás is Abu Hurairah-ra, aki Mohamed próféta társa volt, és kedvelte a macskákat.[38]Az Iszlám Állam propagandatevékenységének stratégiája kétirányú: egy kifelé és egy befelé irányuló stratégiából áll. A befelé irányuló stratégia az ISIS által elfoglalt területeken élő népességet tartja szem előtt, és célja a „szívük és elméjük elnyerése”. Az ehhez a stratégiához kapcsolódó tevékenységeket főleg offline végzik. A kifelé irányuló stratégia, komplexebb, és két célközönsége van: a potenciális követők és az ellenség.[39] Az ISIS kommunikációja Arany Anett, N. Rózsa Erzsébet, Szalai Máté szerzők szerint hármas cél mentén halad: első a kalifátus promóciója és konszolidációja, második az új harcosok toborzása, harmadik céljuk a félelemkeltés és elrettentés. Célcsoportjaik: a sikeresen toborozhatók, továbbá a szunnita muszlimok, akik számára vonzóvá próbálják tenni a kalifátust, végül pedig a harmadik célcsoportjuk a kormányok és társadalmak, melyeket az ISIS ellenségnek tekint.[40] A terrorszervezet kommunikációja során a legmodernebb technikai megoldásokat alkalmazza, videóikat a filmes eszközök profi használata jellemzi. További sajátosságnak tekinthető, hogy az Iszlám Állam kommunikációja sok nyelven folyik. Általában arabul és angolul, de számos esetben más nyelveken is közzéteszik a propagandatermékeiket, például német, francia, mandarin, orosz, kurd etc. nyelven.[41] Az Iszlám Állam telefonos applikációkat is használ, és fejleszt is saját alkalmazásokat.[42] Okostelefon-applikációk közül Michael Weiss és Hassan Hassan tapasztalatai szerint az Iszlám Állam propagandájához egy hangfájlokat megosztó applikációt, a Zellót előszeretettel használja, mely nagy népszerűségnek örvend az ISIS fiatalabb célpontjai körében. Ez az alkalmazás gyakorlatilag adóvevővé változtatja az okostelefont, ami lehetővé teszi a hitszónokok beszédeinek diszkrét hallgatását.[43] Az ISIS 2013-ban indította útjára a Dawn of Glad Tidings nevű mobil-alkalmazását, amely az Iszlám Állam terroristái számára a résztvevő twitteres felhasználói fiókokból tweetek tízezreinek küldését teszi lehetővé, továbbá a twitteres közösségi média kampány magas szintű szervezését.[44] Ha valaki letölti az alkalmazást, az ISIS a felhasználó nagy mennyiségű személyes adatához kér hozzáférést. Miután az alkalmazásban megtörtént a regisztráció, az applikáció olyan tweeteket tesz közzé a feliratkozó fiókján keresztül, amelyek tartalmáról egy Iszlám Állam terrorszervezethez tartozó közösségi média-felelős dönt. Ugyanazt a tartalmat tweeteli minden feliratkozó, olyan gyakorisággal, hogy az alkalmazás ki tudja kerülni a Twitter spam-szűrő algoritmusait. A használó felhasználói fiókja ezen kívül egyébként teljesen használható marad.[45] A terroristák szívesen használnak olyan end-to-end encryptionnel, azaz végpontok közötti titkosítással ellátott mobiltelefonos alkalmazásokat, mint a chat-üzenetek küldésére alkalmas Telegram és Signal applikációk.[46] Az ISIS a Telegram nevű applikációt felhasználta például a 2016-os berlini karácsonyi vásáron elkövetett merénylethez is: azon keresztül toborozták a terrortámadás elkövetőit. A 2017-es, 15 emberéletet követelő szentpétervári terrortámadást is az alkalmazás használatával tervezték meg. A Telegram rendkívül magas fokú titkosítással, privát chat szobákkal, és önmegsemmisítő üzenetekkel rendelkezik, könnyű hozzá csatlakozni és új felhasználói fiókokat létrehozni.[47] A terrorszervezet 2016. május 10-én egy gyerekeknek készült dzsihádista témájú arab ábécét tanító Android-alkalmazást is megjelentetett, amelyben többek közt kezdőbetűket lehet társítani képekhez, pl. rakétához, puskához, tankhoz etc.[48] Az Iszlám Állam komoly pénzszerzési forrásává is vált a média, (főleg az internetes felületek, pl.: YouTube, Twitter stb.) ahol pénzügyi támogatásra buzdítják a szimpatizánsokat. Álnevek mögé rejtőző adományozók utalnak összegeket, melyeket be nem jegyzett jótékonysági szervezeteken keresztül humanitárius segély címén juttatnak el a terrorszervezet számára. Az Iszlám Állam ilyen jellegű pénzszerzésének a szerepe szerencsére visszaszorul, az internetes tartalmak szigorúbb felügyeletének, a pénzmozgások alaposabb megfigyelésének, és terrorizmus finanszírozásával gyanúsítottaknak az ENSZ listájára való felkerülésének köszönhetően.[49] Gál István László szerint a terroristákat ugyan nagyon nehéz elvágni anyagi forrásaiktól, de van értelme próbálkozni, mert az a terrorszervezet, amelyik nem jut elég pénzhez a működési költségeihez, lassan elsorvad.[50]A terroristacsoportok toborzásáról című tanulmányában Horváth L. Attila 2015-ben arra világított rá, hogy az ISIS az al-Kaida és szövetségesei gyakorlatát követve szinte minden létező módszerrel próbálkozik új tagokat toborozni, a fiatalokat megnyerni, mesterien használják az internetet és a közösségi médiát, vallási és etnikai közösségekben nyíltan és burkoltan is buzdítják a fiatalokat a dzsihád követésére. Horváth példaként hozza fel, hogy a német Spiegel Online szerkesztőségét is meglepte, hogy mennyire népszerűek az Iszlám Állam tanításai, és milyen sok már Németországban született muzulmán gyökerű fiatal utazik Irakba és Szíriába. Horváth L. Attila arra figyelmeztet, hogy a jelenség nem korlátozható csupán Németországra, mert szinte minden nyugat-európai országban megfigyelhető a dzsihád eszméje iránti fogékonyság. A beszervezettek életkora egyre csökken, nagyon sok középiskolás korú fiatal szökik meg, mert csatlakozni akar az ISIS-hez. Egyre több a lányok és fiatal nők aránya a beszervezettek között, annak ellenére, hogy a nőket elsősorban korábban is az Iszlám Állam harcosai szexuális igényei kielégítése céljából szervezték. A terrorszervezet a beszervezettek útját fizeti és megszervezi, ha kell, kíséretet és hamis dokumentumokat is biztosít. Az ISIS Irakban, Szíriában és Törökországban tömegével toboroz és képez ki gyermekeket terroristának.[51]

A kormányok fokozott megfigyelése miatt és mivel a Facebook most már azonnal leszedi a kivégzős videókat, valamint a Twitter terrorista csoportokhoz köthető felhasználói fiókok százezreit távolítja el, a terroristák kénytelenek a kommunikáció és ügyeik lebonyolítására biztonságosabb és rejtettebb alternatívákat keresni. (Mint például a titkosítottságáról híres Telegram applikáció.[52]) Már az ún. dark webet[53] is használják, kiegészítve a más platformokon végzett tevékenységüket. A közösségi médiát inkább toborzásra használják, a dark web-et pedig inkább kommunikációra és ügyintézésre, mivel az utóbbinak titkosításokkal rendkívül védett platformjai vannak, melyeknek köszönhetően a felhasználók IP címeit a bűnüldöző szervek rendkívül nehezen tudják csak lekövetni, ezért sokkal nagyobb anonimitást biztosít. A dark web ezért rengeteg illegális tevékenységnek ad otthont.[54]

Az Iszlám Állam propagandatevékenysége 2015 óta változásokon esett át: Az ISIS propagandagépezetének teljesítménye 2017 végére nagyon zuhant, az „áradatból csörgedezéssé vált”.[55] Az Iszlám Állam propagandagépezete 2015-ben volt a csúcson, 2017 végére nagyban csökkent a kibocsátása. Nemcsak kvantitatív, hanem kvalitatív változáson is átesett a propagandájuk, mivel az korábban inkább a tömeg szimpátiájának elnyeréséről és a toborzásról szólt, a téma már inkább a háború körül forog, már inkább instruáló és uszító jellegű.[56] Daniel Milton a Down, but Not Out: An Updated Examination of the Islamic State’s Visual Propaganda című tanulmányában megállapítja, hogy ugyan 2015. januártól 2018 júliusáig az Iszlám Állam által hivatalosan közzétett vizuális propaganda mennyisége jelentősen csökkent, de Milton szerint a csökkenés ellenére a terrorszervezet vizuális propaganda közzétételében valószínűleg fluktuáció várható. 2015 januárja óta száz ISIS médiafelelősről jelentették ki, hogy mártírrá vált. Az ISIS videói hosszabbá váltak 2015 januárja óta. (Ha nem vesszük figyelembe az Amaq és Furat Médiaközpontokat.) Kifejezetten az iraki médiahivatal tűnik tartósnak és ezáltal fenyegetőnek: 2016 során és a 2017 decemberében Irak bizonyos részeinek az ISIS irányítása alóli felszabadítása után ugyan csökkent az iraki médiahivatal termelése, de azóta az iraki produkciók száma újra enyhe növekedést mutat. Az ISIS Irakon és Szírián kívüli médiahivatalai arányítva a terrorszervezet teljes kibocsátásához, több propagandát gyártanak, mint valaha. Az Iszlám Állam hivatalos vizuális termékei főleg katonai témájúvá váltak. Milton rávilágít, hogy 2015 első negyedében a terrorszervezet vizuális termékeinek 53 százaléka nem katonai témájú volt, de ez a szám 2018 első negyedére 15%-ra zuhant. [57]

3. Harc a terroristák internetes aktivitása ellen

Haig Zsolt már 2007-ben figyelmeztetett arra, hogy a kormányzatnak és a terroristák ellen fellépő szerveknek az interneten is meg kell kezdeniük a tevékenységüket, fel kell térképezniük a terroristák weboldalait, folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a rajtuk folyó információs tevékenységet, és adott esetben működésképtelenné kell tenniük.[58] Az internet anonimitása nem csak a terroristáknak kedvez, hiszen az fedett ügynökök beépülésére is lehetőséget ad. Az USA-ban számos FBI-ügynököknek sikerült már terrorszervezetekbe beépülni, és ez által terrortámadásokat meghiúsítani.[59] A közösségi média platformjain a terroristák tevékenységének gátat szabni egy beláthatatlanul nehéz feladat, sziszifuszi küzdelemnek tűnhet, mivel, Ariel Victoria Lieberman hasonlatával élve, az Iszlám Államot támogató Twitter felhasználói fiókok olyanok, mint a mitológiai hidra levágott feje; egyet eltávolítanak, kettő nő a helyébe.[60]

Hogyan lehetne a terroristák közösségi médiával való visszaélésének gátat szabni? Erdal Ozkaya szerint elsősorban a közösségi médiának terrorizmushoz köthető anyagok felismerésére képes algoritmusokat kellene létrehoznia és az ilyen tartalmakat eltávolítania. Továbbá felhasználók figyelmét fokozottan fel kellene hívni arra, hogy ne osszanak meg terroristákhoz köthető tartalmakat. (A terrorista csoportok videóit természetesen a felhasználók megosztásai terjesztik el.) Végül pedig a dark web oldalainak feltérképezése, indexelése (mely véleményem szerint beláthatatlanul hatalmas feladat) segítene a hatóságoknak a terrorizmushoz kötődő oldalak azonosításában és leszedésében.[61]

Horváth L. Attila a Boston Marathonon történt robbantásos merénylet médiareprezentációjával kapcsolatban a közösségi média szerepét hangsúlyozza. A közösségi média felületein a felhasználók a robbantás után szinte rögtön, valós időben osztották meg az általuk ismert információkat, saját készítésű képeiket és videókat. Még a gyors reagálású online híroldalak is csak órákkal később közölték a közösségi médiában már megjelent információkat, tehát az „amatőr” hírközlés sokkal gyorsabb volt a rangos hírügynökségeknél is. A közösségi média „vadászai” a gyanúsítottak felhasználói fiókjait gyorsan átfürkészve, jó minőségű képekkel és pontos információval szolgáltak a merényletet elkövető testvérpárról, míg a televízió adásaiban ezek a felvételek csak órákkal később váltották fel az elkövetőkről készült elmosódott, rossz minőségű képeket. Horváth L. László továbbá a közösségi médiában megfigyelhető komoly kockázatot jelentő, magánszemélyek által végzett boszorkányüldözésre emlékeztető, aggályos jelenségre figyelmeztet, az ún. „csináld magad antiterrorizmusra”. A Bosthon Marathonon elkövetett merénylet után a közösségi oldalak felhasználói a közösségi média eszközein elkezdték a tetteseket kutatni, a keresés élén a 4chan fórummal, ahol két lehetséges elkövetőt meg is neveztek. Horváth szerint a fórum felhasználói egyébként sem foglalkoznak személyiségi jogokkal, több embert kergettek már öngyilkosságba folyamatos zaklatással. A fórum egyik gyanúsítottja végül rendőri védelmet kért, a másik már a robbantások előtt eltűnt, hiszen már korábban meghalt. Így annak ellenére, hogy a hatóságok számos, a munkájukat segítő információhoz jutottak a hajsza alatt, ezek az ellenőrizhetetlen, nagy hírveréssel járó tájékoztatók a nyomozást ténylegesen akadályozták.[62] Magánszemélyek sajátos, véleményem szerint potenciálisan hatékony, a terroristák hitelességének aláásására alkalmas ellenpropagandájára példa Watfe, Youssef Helali, Mohammed Damlakhy and Aya Bro szíriai menekültek tevékenysége, akik az életüket kockáztatva, általuk készített videókban teszik nevetségessé, parodizálják ki az Iszlám Államot és annak propagandáját.[63]YouTube csatornájukon több százezret is meghaladó nézettségi számú videójuk van.[64] Az ISIS Mario című rendkívül abszurd és kreatív, szatirikus videójukban a videojáték világába helyezve egy terrorista kerül Mario szerepébe, akadályokat vesz és pontokat gyűjt, például egy túsz lefejezésével, hogy végül megmentse elrabolt, maszkos, terrorista hercegnőjét. A videót több mint nyolcvanezren tekintették meg.[65] A terrorizmus érvényesülési útja a szubjektív lélektani nyomásgyakorlás, a kollektív félelem.[66] A négy szíriai férfi videói pont a terrorizmus a kollektív félelemkeltése ellen hatnak, és a potenciális támogatók elidegenítésére is alkalmasak lehetnek. Ahogy Kőhalmi megállapítja, egy terrorszervezet sem számíthat jó kilátásokra közép- és hosszútávon, a népesség egy bizonyos része, egy mögöttük álló szűkebb csoport nélkül, akikből további tagokat toborozhatnak.[67] Egyetértek Ariel Victoria Liebermannal, hogy a terrorelhárításnak az olyan kreatív megoldásokat is számításba kellene vennie, támogatnia és alkalmaznia, mint az ellenpropaganda. Lieberman több szempontú megközelítést ajánl az Egyesült Államoknak az Iszlám Állam internetes propagandája elleni harcban. Először is a propagandát terjesztő fizikai eltávolítását a büntető igazságszolgáltatás eszközével, másodszor a propaganda eltávolítását a közösségi média platformjairól, harmadszor pedig a terrorista csoport ellenpropagandával történő hiteltelenítését és aláásását.[68] Az ellenpropaganda csak úgy lehet hatékony, ha a terroristák online aktivitásával fel tudja venni a versenyt gyakoriságában, hogy a keresőmotorok első keresései kiadják azokat, továbbá meg kell felelnie a célközönségének, nem szabad unalmasnak lennie, hiszen a fiatal internetezőket az izgalmak vonzzák.[69] Daniel Milton szerint, még ha az ISIS propagandatermelése abszolút teljesen meg is szűnne, a terrorszervezet már egy brandet épített ki magának és elfoglalta a helyét a dzsihádban. Milton szerint inkább azt kellene megvizsgálni, miért olyan vonzó még mindig egyének és csoportok számára a harctéri sikertelenségeik ellenére is. Mert ugyan pozitív dolog az ISIS csökkenő propagandatermelése, de Milton úgy véli, több figyelmet kellene arra fektetni, hogy, miért olyan tartós és ellenálló az Iszlám Állam brandje, a motiváció, inspiráció, vonzerő szempontjából. Milton továbbá figyelmeztet, hogy attól, hogy az ISIS vizuális propagandát közzétevő képessége csökkent, még nem szabad arra a következtetésre jutnunk, hogy a terrorszervezet médiacsoportja már ne lenne olyan fontos, vagy ne jelentene további fenyegetést. Azt sem jelenti, hogy az ISIS online tevékenységeinek más aspektusai is csökkenést mutatnának, pl. a toborzás, motiváció, vagy koordináció az olyan titkosított platformokon, mint a Telegram applikáció. Végül Milton arra hívja fel a figyelmet, hogy a propagandatermelés újra növekedésnek indulhat, az ISIS médiatevékenysége ellenálló és fejlődésre képes.[70]

Következtetések

Ariel Victoria Lieberman szavaival élve: „Az internet forradalmasította a terrorizmust.” A terroristák az internet nyújtotta lehetőségeket olyan módokon aknázzák ki céljaik elérése érdekében, amely ezelőtt nem volt lehetséges számukra. [71]A világhálót a terroristák számos célra használják fel: pszichológiai hadviselésre, publicitásra és propagandára, adatbányászásra, adománygyűjtésre, toborzásra és mobilizációra, kapcsolattartásra, információ megosztására, tervezésre és koordinációra.[72] Az interneten a terroristák meg is figyelhetőek, szemmel tarthatóak, tevékenységük tanulmányozható, bizonyos nézetek szerint az internetes jelenlétük ez által ellenük dolgozik, a weboldalak és fórumok korai előrejelző rendszerként működnek a terrortámadásokat illetően.[73] Egyetértek Haig Zsolttal abban, hogy a terroristák weboldalai feltérképezése, a rajtuk folyó információs tevékenység folyamatos figyelemmel kísérése, és adott esetben működésképtelenné tétele szükséges. [74] Az internetes propagandájuk ellen a harcot több megközelítésből is fel kell venni.[75] Ahogy Bartkó Róbert frappánsan megfogalmazza, az emberi leleményesség a károkozás módszereiben is megmutatkozik, és ugyan az elhárítási eszközök a terrorcselekményekkel együtt fejlődnek, a bűnözők egy lépéssel mindig az őket üldöző hatóságok előtt járnak.[76] Egy állásponton vagyok Horváth L. Attilával, aki a terrorizmus elleni harcban a nemzeti fellépés és a nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozza, hozzátéve, hogy tévedés lenne azt gondolni, hogy a terrorizmusra csupán katonai és rendvédelmi eszközökkel adható eredményes válasz. De álláspontja szerint „erőszak ellen erőt kell felmutatni”, lehetőleg már akkor, mikor a terroristák merényletre készülnek. Legideálisabb az alvó vagy szervezkedő terrorista csoportokat felderíteni, és a veszélyt semlegesíteni. A nemzetközi és nemzeti szervek és valamilyen formában a társadalom együttműködésére van szükség, hogy a titkosszolgálatok felvehessék a harcot a terrorizmus ellen. Horváth is azt tartaná ideálisnak, ha sikerülne a terrorizmus kiváltó okait megszüntetni, ám meg is jegyzi, hogy ez majdnem lehetetlen. Véleménye szerint a terrorizmus elleni harcnak össztársadalmi harccá kell válnia és komplex értelmezést kell nyernie.[77] Véleményem szerint a jövő terrorszervezetei tanulni fognak majd az Iszlám Állam úttörő internethasználatából és zseniális propagandatevékenységéből. Úgy vélem át fogják majd venni a módszereiket, azokból okulnak majd, és valószínűleg tovább is fejlesztik őket. A terrorizmus elleni harcnak erre fel kell készülnie.

Felhasznált irodalom

Arany Anett, N. Rózsa Erzsébet, Szalai Máté: Az Iszlám Állam Kalifátusa, Az átalakuló Közel-Kelet, Osiris Kiadó, 2016, 222. o.

Bányász Péter: A közösségi média szerepe a települések életében, kiemelten a rendkívüli események kezelésében. Településföldrajzi Tanulmányok 2013/2., 132–145. o. Idézi: Horváth L. Attila: A terrorizmus csapdájában. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2014, 58. o.

Bányász Péter – Orbók Ákos: A NATO kibervédelmi politikája és kritikus infrastruktúra védelme a közösségi média tükrében. Hadtudomány, 2013. elektronikus szám. 22. o. Idézi: Horváth L. Attila: A terrorizmus csapdájában. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2014, 38. o.

Barker, Jonathan: A terrorizmus. Budapest, HVG Kiadói Rt., 2003, 145–146. o.

Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem krimi­nálpolitikai kérdései. Győr, Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2011, 67–70. o.

Beraczkai Antal: A terrorizmus és a média. Kard és Toll. 2006. 2. szám 102–112. o. Idézi: Horváth L. Attila: A terrorizmus csapdájában. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2014, 54. o.

Berger, J. M.: How ISIS Games Twitter, The militant group that conquered northern Iraq is deploying a sophisticated social-media strategy.
https://www.theatlantic.com/international/archive/2014/06/isis-iraq-twitter-social-media-strategy/372856/ (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

Besenyő János et al.: Az Iszlám Állam. Terrorizmus 2.0., szerk.: Nádori Attila, Budapest, Kossuth Kiadó, 2016. 48. o.

Camphuijsen, Marjolein, Vissers, Esther: Terrorism and the Mass Media: A symbiotic relationship? (2012) Social Cosmos, volume 3, issue 1, 14. o.

Conway, Maura: Terrorist ‘Use’ of the Internet and Fighting Back. Department of Political Science College Green Trinity College Dublin 2 Ireland, 22. o.

De Cuia, Chiara: IS (Islamic State) and the West: the role of social media, Libera Università Internazionale degli Studi Sociali Guido Carli, 2014/2015, 21–22. o.

Ferwagner Péter Ákos, Komár Krisztián, Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona: Gavrilo Principtől Oszama bin Ladenig. Szeged, Maxim Kvk., 2003, 14. o.

Glance, David: Explainer: what is the dark web?, thecon­versation.com, 2015. http://theconversation.com/explainer-what-is-the-dark-web-46070 (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

Gregory S. McNeal, Cyber Embargo: Countering the Internet Jihad, 39 Case W. Res. J. Int’l L. 789 (2008) 797–798. o.
https://scholarlycommons.law.case.edu/cgi/viewcontent.cgi?referer=https://www.google.hu/&httpsredir=1&article=1320&context=jil (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

Gál István László: A terrorizmus finanszírozása. PTE Állam- és Jogtudományi Kar Gazdasági Büntetőjogi Kutatóintézet, Pécs, 2010, 11–12. o.

Grün, Gianna: Tweets as weapons: How ‚Islamic State’ is fighting its battles… digitally, Deutsche Welle – Made for Minds
https://www.dw.com/en/tweets-as-weapons-how-islamic-state-is-fighting-its-battles-digitally/a-18493604 (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

Haig Zsolt: Internet terrorizmus. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, XI, évfolyam, 2. szám, 2007, 92. o.,
http://www.zmne.hu/dokisk/hadtud/terror/lekt_Haig_Zsolt.pdf (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

Kis-Benedek József: Dzsihadizmus, radikalizmus, terrorizmus, Zrínyi Kiadó, 2016, 195–196. o.

Korinek László: A terrorizmus – Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Korinek László – Lévay Miklós: Kriminológia-Szakkriminológia. Budapest, CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., 2006, 451–452. o.

Kőhalmi László: Gondolatok a vallási indíttatású terrorizmus ürügyén. In: Belügyi Szemle, 2015/7–8., 53. o.

Laughing at Isis: Syrian video artists go beyond fear to ridicule jihadis, The Guardian, 2015.03.12.
https://www.theguardian.com/world/2015/mar/12/laughing-at-isis-syrian-video-artists-jihadis-refugee-islamic-state (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

Lieberman, Ariel Victoria: Terrorism, the Internet, and Propaganda: A Deadly Combination, Journal of National Security Law and Policy, 2017, Volume 9, 101–103. o.
http://jnslp.com/wp-content/uploads/2017/04/Terrorism_the_Internet_and_Propaganda_FINAL.pdf (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

Maras, Marie Helen: A terrorizmus elmélete és gyakorlata. Antall József Tudásközpont. 2016., 244–245. o.

Milton, Daniel: Down, but Not Out: An Updated Examination of the Islamic State’s Visual Propaganda, Combating Terrorism Center at West Point July 2018 United States Military Academy, 2018, 51. o.

Mohamedou, Mohammad – Mahmoud Ould: A Theory of ISIS: Political Violence and the Transformation of the Global Order, Pluto Press, 2018, 205. o.

Moring, Tom: Terrorism, Media and the State: An Incestuous Spiral. In C. Husband (Ed.), Social Cohesion, Securitization and Counter-terrorism, (COLLeGIUM : Studies Across Disciplines in the Humanities and Social Sciences; No. 11). Helsingfors: University of Helsinki, COLLeGIUM: Studies across Disciplines in the Humanities and Social Sciences, Vol. 11, 2012, 80. o.

Nagy Zoltán András: A kiber-háború új dimenzió – a veszélyeztetett állambiztonság. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények. XIII. kötet. (Szerkesztette: Dr. Gaál Gyula – Dr. Hautzinger Zoltán) Pécs, 2012. 221–235. o.

Ozkaya, Erdal (2017). The Use of Social Media for Terrorism. NATO Defence Against Terrorisim Review. 9. 47., 8. o.
https://www.researchgate.net/publication/322486831_The_Use_of_Social_Media_for_Terrorism (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

Paganini, Pierluigi: The Role of Technology in Modern Terrorism
https://resources.infosecinstitute.com/the-role-of-technology-in-modern-terrorism/#gref (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

Poe, Ted: Time to silence terrorists on social media. CNN, 2015. http://edition.cnn.com/2015/02/25/opinion/poe-terrorism-social-media/ (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

Prantner Zoltán: Iszlám Állam – A világ legvéresebb terrorszervezete. Pannon Literatúra Kft., 2016, 104.

Rapoport, David C.: Fear and Trembling: Terrorism in Three Religious Traditions. The American Political Science Review, Vol. 78, No. 3 (Sep., 1984), American Political Science Association 664–665. o.

Ratnesar, Romesh: Islamic State Is Dying on the Battlefield – and Winning on the Internet, bloomberg.com, 2017.
https://www.bloomberg.com/news/articles/2017-07-20/islamic-state-is-dying-on-the-battlefield-and-winning-on-the-internet (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

Tálas Péter: A terrorizmusról hét évvel 9/11 után. In: Nemzet és Biztonság, 2008. október, 75–76. o.

Tan, Rebecca: Terrorists’ love for Telegram, explained. It’s become ISIS’s „app of choice.”
https://www.vox.com/world/2017/6/30/15886506/terrorism-isis-telegram-social-media-russia-pavel-durov-twitter (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

The rise and fall of Islamic State’s propaganda machine
https://www.bbc.com/news/av/world-middle-east-42824374/the-rise-and-fall-of-islamic-state-s-propaganda-machine (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

Tóth Dávid: A terrorizmus típusai és a kiberterrorizmus, XII. Országos Grastyán Konferencia előadásai, PTE Grastyán Endre Szakkollégiuma, Pécs, 2014, 291–292. o.

Townshend, Charles: A terrorizmus. Magyar Világ Kiadó, 2003, 23. o.

Weimann, Gabriel: www.terror.net How Modern Terrorism Uses The Internet, United States Institute Of Peace, Special Reoprt, 2004. 5–10. o. https://www.usip.org/sites/default/files/sr116.pdf (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

Weiss, Michael – Hassan, Hassan: Az Iszlám Állam. A terror hadserege belülről, ford.: Nagy Marcell, Takács Zoltán, Budapest, HVG Könyvek, 2015, 205–206. o.

Wilkinson, Paul: The Media and Terrorism: A Reassessment. Terrorism and Political Violence, vol. 9, no 2, 1997. Idézi: Korinek László: A terrorizmus. In: Belügyi Szemle, 2015/7–8., 19–20. o.

Winter, Charlie: Inside the collapse of Islamic State’s propaganda machine

https://www.wired.co.uk/article/isis-islamic-state-propaganda-content-strategy (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

 


A szerző PhD-hallgató

[1] Jelen tanulmány az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés színvonalának emelését célzó programjai keretében valósult meg.

[2]  RatnesarRomeshIslamic State Is Dying on the Battlefield – and Winning on the Internet, bloomberg.com, 2017.
https://www.bloomberg.com/news/articles/2017-07-20/islamic-state-is-dying-on-the-battlefield-and-winning-on-the-internet (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[3]  Daniel Milton: Down, but Not Out: An Updated Examination of the Islamic State’s Visual Propaganda, Combating Terrorism Center at West Point July 2018 United States Military Academy, 2018, 51. o.

[4]  Lieberman, Ariel Victoria: Terrorismthe Internet, and Propaganda: A Deadly Combination, Journal of National Security Law and Policy, 2017, Volume 9, 109. o.
http://jnslp.com/wp-content/uploads/2017/04/Terrorism_the_Internet_and_Propaganda_FINAL.pdf (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[5]  Haig Zsolt: Internet terrorizmus. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, XI. évfolyam, 2. szám, 2007, 93. o.
http://www.zmne.hu/dokisk/hadtud/terror/lekt_Haig_Zsolt.pdf (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[6]  Barker, Jonathan: A terrorizmus. Budapest, HVG Kiadói Rt., 2003, 145–146. o.
Jonathan Barker szerint továbbá csökkenteni kellene a káosz uralta területeket, és enyhíteni a nyomort a világ nagyvárosaiban. Barker a terrorizmust az emberiség elleni bűntettként kezelését javasolja, ahelyett, hogy a terrorizmus elleni háborúban gondolkodjunk, mert így elkerülhető lenne a háború negatív, politikaellenes mellékhatása, a terroristák sem tetszeleghetnének hősként, ha közönséges bűnözőknek nyilvánítanák őket. Véleménye szerint ugyanúgy kell őket üldözni, mint minden más bűnözőt, le kell őket leplezni és az akcióikat meg kell akadályozni. Barker diplomáciai erőfeszítéseket szorgalmaz a terrorizmus sújtotta területek konfliktusainak csökkentésére, esetleg végleges rendezésére. Továbbra is dolgozni kell a demokrácia fenntartásán, az országos és nemzetközi gazdaság reformján, a fegyverek korlátozásán és ellenőrzésén, támogatni kell az alulról szervezett politikai mozgalmakat, mivel mindez képes lehetne enyhíteni a terrorizmushoz vezető feszültségeket.

[7] Ferwagner Péter Ákos, Komár Krisztián, Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona: Gavrilo Principtől Oszama bin Ladenig. Szeged, Maxim Kvk., 2003, 14. o.

[8]  Kőhalmi László: Gondolatok a vallási indíttatású terrorizmus ürügyén. In: Belügyi Szemle, 2015/7–8., 53–54. o.

[9]  David C. Rapoport: Fear and Trembling: Terrorism in Three Religious Traditions. The American Political Science Review, Vol. 78, No. 3 (Sep., 1984), American Political Science Association 664–665. o.

[10]  Paul Wilkinson: The Media and Terrorism: A ReassessmentTerrorism and Political Violencevol. 9, no 2, 1997. Idézi: Korinek László: A terrorizmus. In: Belügyi Szemle, 2015/7–8., 19–20. o.

[11]  Ferwagner: i. m. 14. o.

[12]  Beraczkai Antal: A terrorizmus és a média. Kard és Toll. 2006. 2. szám 102–112. o. Idézi: Horváth L. Attila: A terrorizmus csapdájában. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2014, 54. o.

[13]  Prantner Zoltán: Iszlám Állam – A világ legvéresebb terrorszervezete. Pannon Literatúra Kft., 2016, 104.

[14]  Korinek László: A terrorizmus – Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Korinek László – Lévay Miklós: Kriminológia-Szakkriminológia. Budapest, CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., 2006, 451–452. o.

[15]  Marjolein CamphuijsenEsther VissersTerrorism and the Mass Media: A symbiotic relationship? (2012) Social Cosmosvolume 3, issue 1, 14. o.

[16]  Uo. 21–22. o.

[17]  Tom Moring: Terrorism, Media and the State: An Incestuous Spiral. In C. Husband (Ed.), Social Cohesion, Securitization and Counter-terrorism (COLLeGIUM: Studies Across Disciplines in the Humanities and Social Sciences; No. 11). Helsingfors: University of Helsinki, COLLeGIUM: Studies across Disciplines in the Humanities and Social Sciences, Vol. 11, 2012, 80. o.

[18]  Ferwagner–Komár–Szélinger: i. m. 23. o.

[19]  Horváth L. Attila: A terrorizmus csapdájában. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2014, 62. o.

[20]  Nagy Zoltán András: A kiber-háború új dimenzió – a veszélyeztetett állambiztonság. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények. XIII. kötet. (Szerkesztette: Dr. Gaál Gyula – Dr. Hautzinger Zoltán) Pécs, 2012. 221–235. o.
A számítógépes környezetben elkövetett bűncselekményekről részletesen: Nagy Zoltán: Bűncselekmények számítógépes környezetben. Ad Librum. Budapest, 2009.

[21]  Tóth Dávid: A terrorizmus típusai és a kiberterrorizmus, XII. Országos Grastyán Konferencia előadásai, PTE Grastyán Endre Szakkollégiuma, Pécs, 2014, 291–292. o.

[22]  Maras, Marie Helen: A terrorizmus elmélete és gyakorlata. Antall József Tudásközpont. 2016., 244–245. o.

[23]  Weimann, Gabriel: www.terror.net How Modern Terrorism Uses The Internet, United States Institute Of PeaceSpecial Reoprt, 2004. 5–10. o.
https://www.usip.org/sites/default/files/sr116.pdf (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[24]  Haig: i. m. 84–85. o.

[25]  OzkayaErdal (2017). The Use of Social Media for Terrorism. NATO Defence Against Terrorisim Review. 9. 47., 8. o.
https://www.researchgate.net/publication/322486831_The_Use_of_Social_Media_for_Terrorism
(Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[26]  Uo. 2. o.

[27]  OzkayaErdal (2017). The Use of Social Media for Terrorism. NATO Defence Against Terrorisim Review. 9. 47., 2. o.
https://www.researchgate.net/publication/322486831_The_Use_of_Social_Media_for_Terrorism (Utolsó letöltés: 2018. 09. 05.)

[28]  Tálas Péter: A terrorizmusról hét évvel 9/11 után. In: Nemzet és Biztonság, 2008. október, 75–76. o.

[29]  Kis-Benedek József: Dzsihadizmus, radikalizmus, terrorizmus, Zrínyi Kiadó, 2016, 195–196. o.

[30]  Haig: i. m. 92. o.

[31]  Gregory S. McNealCyber EmbargoCountering the Internet Jihad, 39 Case W. Res. J. Int’l L. 789 (2008) 797–798. o.
https://scholarlycommons.law.case.edu/cgi/viewcontent.cgi?referer=https://www.google.hu/&httpsredir=1&article=1320&context=jil (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[32]  Pierluigi Paganini: The Role of Technology in Modern Terrorism
https://resources.infosecinstitute.com/the-role-of-technology-in-modern-terrorism/#gref (Utolsó letöltés: 2018. 10. 31.)

[33]  Haig: i. m. 92. o.

[34]  Lieberman, Ariel Victoria: Terrorismthe Internet, and Propaganda: A Deadly Combination, Journal of National Security Law and Policy, 2017, Volume 9, 101–103. o – http://jnslp.com/wp-content/uploads/2017/04/Terrorism_the_Internet_and_Propaganda_FINAL.pdf (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[35]  Bányász Péter – Orbók Ákos: A NATO kibervédelmi politikája és kritikus infrastruktúra védelme a közösségi média tükrében. Hadtudomány, 2013. elektronikus szám. 22. o. Idézi: Horváth L. Attila: A terrorizmus csapdájában. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2014, 38. o.

[36]  Prantner Zoltán: Iszlám Állam – A világ legvéresebb terrorszervezete. Pannon Literatúra Kft., 2016, 104.

[37]  Poe, Ted: Time to silence terrorists on social media. CNN, 2015. http://edition.cnn.com/2015/02/25/opinion/poe-terrorism-social-media/ (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[38]  Gianna GrünTweets as weaponsHow ‚Islamic State’ is fighting its battles digitally, Deutsche Welle – Made for Minds
https://www.dw.com/en/tweets-as-weapons-how-islamic-state-is-fighting-its-battles-digitally/a-18493604
(Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[39]  Chiara De Cuia: IS (Islamic State) and the West: the role of social mediaLibera Università Internazionale degli Studi Sociali Guido Carli, 2014/2015, 21–22. o.

[40]  Arany Anett, N. Rózsa Erzsébet, Szalai Máté: Az Iszlám Állam Kalifátusa, Az átalakuló Közel-Kelet, Osiris Kiadó, 2016, 220–221. o.

[41]  Arany Anett, N. Rózsa Erzsébet, Szalai Máté: Az Iszlám Állam Kalifátusa, Az átalakuló Közel-Kelet, Osiris Kiadó, 2016, 222.

[42]  Rita Katz: ISIS’s Mobile App Developers Are in Crisis Mode
https://motherboard.vice.com/en_us/article/qkj34q/isis-mobile-app-developers-are-in-crisis-mode (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[43]  Weiss, Michael – HassanHassan: Az Iszlám Állam. A terror hadserege belülről, ford.: Nagy Marcell, Takács Zoltán, Budapest, HVG Könyvek, 2015, 205–206. o.

[44]  Mohammad-Mahmoud Ould Mohamedou: A Theoryof ISIS: Political Violence and the Transformation of the Global Order, Pluto Press, 2018, 205. o.

[45]  J. M. Berger: How ISIS Games Twitter, The militant group that conquered northern Iraq is deploying a sophisticated social-media strategy.
https://www.theatlantic.com/international/archive/2014/06/isis-iraq-twitter-social-media-strategy/372856/
(Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[46]  Pierluigi Paganini: The Role of Technology in Modern Terrorism
https://resources.infosecinstitute.com/the-role-of-technology-in-modern-terrorism/#gref (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[47]  Rebecca Tan: Terrorists’ love for Telegram, explainedIt’s become ISIS’s „app of choice
https://www.vox.com/world/2017/6/30/15886506/terrorism-isis-telegram-social-media-russia-pavel-durov-twitter (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[48]  Rita Katz: ISIS’s Mobile App Developers Are in Crisis Mode
https://motherboard.vice.com/en_us/article/qkj34q/isis-mobile-app-developers-are-in-crisis-mode
(Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[49]  Besenyő János et al.: Az Iszlám Állam. Terrorizmus 2.0., szerk.: Nádori Attila, Budapest, Kossuth Kiadó, 2016. 48. o.

[50]  Gál István László: A terrorizmus finanszírozása. PTE Állam- és Jogtudományi Kar Gazdasági Büntetőjogi Kutatóintézet, Pécs, 2010, 11–12. o.

[51]  Horváth L. Attila: A terrorista csoportok toborzásáról. In: Belügyi Szemle, 2015/7–8., 116–117. o.

[52]  Rebecca Tan: Terrorists’ love for Telegram, explainedIt’s become ISIS’s „app of choice.”
https://www.vox.com/world/2017/6/30/15886506/terrorism-isis-telegram-social-media-russia-pavel-durov-twitter (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[53]  A dark web az internet olyan része, aminek hozzáféréséhez speciális szoftver szükséges (ált. Tor, Freenet és I2P használatával) és olyan oldalakból áll, amelyek kereső motorok által nem indexeltek, IP címük szándékosan rejtett. A legtöbb ilyen oldal nem érhető el egy szimpla kereséssel, csak a címük ismeretével. A dark web anonimitása miatt a legtöbben illegális tevékenységek végzése céljából használják. Forrás: Glance, David: Explainerwhat is thedark web?, theconversation.com, 2015.
http://theconversation.com/explainer-what-is-the-dark-web-46070 (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[54]  Ozkaya: i. m. 8–9. o.

[55]  The rise and fall of Islamic State’s propaganda machine
https://www.bbc.com/news/av/world-middle-east-42824374/the-rise-and-fall-of-islamic-state-s-propaganda-machine (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[56]  Charlie Winter: Inside the collapse of Islamic State’s propaganda machine.
https://www.wired.co.uk/article/isis-islamic-state-propaganda-content-strategy (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[57]  Milton: i. m. IV. o.

[58]  Haig: i. m. 93. o.

[59]  Kis-Benedek József: Dzsihadizmus, radikalizmus, terrorizmus, Zrínyi Kiadó, 2016, 195–196. o.

[60]  Lieberman: i. m. 102. o.

[61]  Ozkaya: i. m. 12–13. o.

[62]  Bányász Péter: A közösségi média szerepe a települések életében, kiemelten a rendkívüli események kezelésében. Településföldrajzi Tanulmányok 2013/2., 132–145. o. Idézi: Horváth L. Attila: A terrorizmus csapdájában. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2014, 58. o.

[63]Laughing at Isis: Syrian video artists go beyond fear to ridicule jihadis, The Guardian
https://www.theguardian.com/world/2015/mar/12/laughing-at-isis-syrian-video-artists-jihadis-refugee-islamic-state (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[64]https://www.youtube.com/channel/UCKdzJMxUSGJzNJ95ppd-ohg (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[65]  ISIS Mario https://www.youtube.com/watch?v=Ih_V45B5uEo (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[66]  Charles Townshend: A terrorizmus. Magyar Világ Kiadó, 2003, 23. o.

[67]  Kőhalmi: i. m. 58. o.

[68]  Lieberman: i. m. 109. o.

[69]  Uo. 122–123. o.

[70]  Uo. 8. o.

[71]  Uo. 122. o.

[72]  Weimann, Gabriel: www.terror.net How Modern Terrorism Uses The Internet, United States Institute Of PeaceSpecial Reoprt, 2004. 5–10. o.
https://www.usip.org/sites/default/files/sr116.pdf (Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[73]  Maura ConwayTerrorist ‘Use’ of the Internet and Fighting Back. Department of Political Science College Green Trinity College Dublin 2 Ireland, 22. o.
https://www.oii.ox.ac.uk/archive/downloads/research/cybersafety/papers/maura_conway.pdf
(Utolsó letöltés: 2018. 11. 02.)

[74]  Haig: i. m. 93. o.

[75]  Lieberman: i. m. 109. o.

[76]  Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései. Győr, Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2011, 67–70. o.

[77]  Horváth: i. m. 241–243. o.

Hozzászólások

hozzászólás