Knoll-Csete Edit – Dr. Varga Norbert: OLVADÓ JÉGMEZŐK, TERJESZKEDŐ SIVATAGOK – Gazdasági jellegű bűncselekmények változásai magyar, németországi és Európai Uniós példák alapján

Absztrakt

Tudományos igazolást nem igényel annak felismerése, hogy az utóbbi két évtizedben, de különösen 2010 óta, Magyarországon az élet minden területen az emberek mindennapjait meghatározó jogszabályok szigorítása, az életviszonyok túlszabályozása következett be. Ezt a folyamatot tovább tetézte az a tény, hogy az uniós integrációnk a jogi szabályozás további túlburjánzását eredményezte. Ez a megállapítás pedig feltételezhetően nem csak hazánkra igaz. Az emberek leleményessége anyagi haszon reményében határtalan, minden évtizednek, évszázadnak megvannak a maguk sajátosságai. Cikkünkben néhány magyar, illetve német, valamint Európai Uniós példát kívánunk felhozni a szemléltetésre érdemes aktuális gazdasági visszaéléssel kapcsolatos esetek közül.

Bevezetés

A 20. században főleg a közép-kelet európai rendszerváltás éveiben nálunk is számos új jogszabály hiányosságait igyekeztek kihasználni a bűnözésre hajlamos személyek.[1] A gazdasági bűnözés azonban nem sokat változott a 21. században sem, az elkövetési tárgyak és módszerek módosultak csupán. A technikai fejlődés hihetetlen mértékben felgyorsult. 1999-ben az emberek fele még nem használt mobiltelefont, az internet teljesen gyermekcipőben járt, a fizetést általában borítékban kapták meg, a nyugdíjat a postás vitte ki az időseknek és nem banki átutalással történtek a pénzmozgások. Nem volt biometrikus azonosítóval ellátott világútlevél, a tőzsdei befektetők a Képújságot nézték a Magyar Televízió teletext adásán, hogy hozzájussanak a 15 perccel késleltetett árfolyamokhoz. Nem voltak kormányablakok, a hivatalokkal, bíróságokkal postai úton, papír alapon leveleztünk, nem volt elektronikus tértivevény, nem volt ügyfélkapu, az adóbevallást papír alapon nyújtottuk be. Az élet nagyon sokat változott két évtized alatt, s ez az élet minden területén markánsan érezhető. Természetes, hogy a bűnözés és a bűnüldözés helyzete és ügye is radikális változásokon ment keresztül.

A gazdasági büntetőjog rendeltetése a piacgazdaság védelme. Valamennyi gazdasági bűncselekmény általános jogi tárgya a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. A kriminológiai meghatározás alapján tágabb értelemben gazdasági bűncselekményeknek azt a „a gazdálkodásmenetében megvalósuló, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó bűnözési formát kell tekinteni, amely – akár az elkövetés módjára (gyakran a gazdálkodás legális formáinak, kereteinek felhasználásával vagy az azokkal való visszaélés révén) akár eredményére tekintettel – alkalmas arra, hogy esetleges egyéni érdekek sérelmén túlmenően elsősorban és jellemzően a gazdálkodás rendjét,a gazdálkodási kötelezettségeket, a tisztességes és törvényes gazdálkodás kereteit sértse, vagy veszélyeztesse.” [2] A gazdálkodással összefüggő bűncselekmények körébe tartoznak a gazdasági életet érintő vagyon elleni bűncselekmények, emellett például a gazdasági korrupciós bűncselekmények és a környezetszennyezéssel kapcsolatos bűncselekmények.

A kérdés elsősorban a konkrét bűnözési példák kapcsán vizsgálható, s ezek – mint utaltunk rá – folyamatosan változnak. A 21. században a kisebb kaliberű magáncsalók mellett egyre többször megjelennek a „nagy csalások” is, amikben olykor pártok, politikusok, klánok, kormányok is érintettek. Sárközy Tamás[3] professzor mindig hangsúlyozta a jogi hézagok jelentőségét, amelyet előbb felismernek a csalók, mint a jogalkotók. Az egyre burjánzó igazságszolgáltatás és az egyre hatalmasabb joganyag is kijátszható, hiszen kiskapukat mindig lehet találni. Az utóbbi időszak alapvető kérdései lényegében változatlanok, például mindent szabad, ami nem tilos? Meddig mehet el az adóminimalizálás érdekében folyó, napjainkban oly népszerű „forum shopping”, hol húzható meg a jogi és adózási előnyökre vadászó lakhelyváltoztatás és a büntetendő adócsalás közötti határ?

Miután az élet egyre bonyolultabbá válik, és hatalmasat fejlődött a technológia, ezért nem lehet mindent azonnal szabályozni, sokszor utólag derül ki, hogy ennek hiánya visszaélésekre adhat okot. A számítástechnika, a robottechnológia (ki a felelős a robot által elkövetett hibákért), az internetes bűnözés, de a hagyományos gazdasági bűnözés is virágzik, a csalók alkalmazkodóképessége változatlan. A koronavírus okozta válság szintén kriminogén tényező.A klímaváltozás és a jobb élet ígérete által kiváltott migráció, a kultúrák keveredése is sok esetben a bűnöző elemek felszínre kerülését hozta magával. Például Németországban az utóbbi időben elszaporodtak az arab klánok által szervezett műkincsrablások (Berlini Bode Múzeum[4], Drezdai Zwinger-Grüne Gewölbe[5]), de megjelentek a konfliktusok is a már korábban letelepedett klánokkal szemben (pl. csecsen klánok).

Az emberi tisztességről és a felelősségre vonás elkerülhetetlenségéről

Teljesen egyetérthetünk Szabó Dénes[6] kriminológus professzor azon véleményével, amely szerint a bűnözés visszaszólításának egyetlen módja az emberi tisztesség helyreállítása. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk a kiiktathatatlan emberi tényezőt, az emberi kapzsiságot, gyarlóságot, a növekvő igényeket. 1999-ben meg csak tíz év telt el a rendszerváltás óta, meg csak két kormányváltásra került sor, és az idő szűke még nem tette lehetővé, hogy felnőjön egy olyan generáció, aki a piacgazdaságon szocializálóik. Az emberek az azóta eltelt két évtized alatt, különösen az integráció óta, saját bőrükön tapasztalhatták meg a vállalkozás szabadságát, annak minden előnyét és hátrányát, könnyebben munkát vállalhatnak külföldön, tömegesen ízelítőt kaphatnak a nyugat-európai mentalitásból és életszínvonalból. Nem speciálisan hazai jelenség, de vitathatatlan tény, hogy a mobiltelefon és az internet robbanásszerű elterjedésével az elmúlt tíz év alatt az emberek információhoz jutása gyakorlatilag akadálytalanná vált, és a közösségi média elmúlt öt évben bekövetkezett fejlődése révén az emberek kommunikációs szokásai és a társadalmi érintkezés alapvető formái és normái teljesen átalakultak. Mindez közhelyszerűnek tűnik, de nem hagyható figyelmen kívül, ha az elmúlt húsz évben bekövetkezett változásokat akarjuk górcső alá venni.

Ugyancsak változatlanul érvényes elv, hogy a legnagyobb visszatartó ereje nem a büntetés szigorának, hanem a büntetés elkerülhetetlenségének van. Ez a több száz éve általánosan elterjedt gondolat örök érvényű és a túlmutat a tisztesség kérdésén. Álláspontunk szerint még a legtisztességesebb emberek is jó eséllyel kifordulhatnak önmagukból és a bűn útjára léphetnek, ha a tettüket következmények nélkül megtehetik, vagy legalábbis ezt gondolják magukról. Nem ritkák a politikusok, magas állami vezetők kétes ügyletei, olykor bűncselekményei. Nehezen várható el a lakosságtól, hogy tisztességes legyen akkor, ha lépten-nyomon azt tapasztalja, hogy a bűn útkára lépnek azok is, akiknek a tisztességes gazdasági keretek megteremtéséből és működtetéséből példát kellene mutatniuk.

S most lássuk a gazdasági bűnözés néhány sajátosságát előbb hazánkban, aztán Németországban, végül uniós szinten.

Magyarország

A magyar jogrendszerben változatlanul több olyan kiskapu van, ami általánosságban lehetővé teszi a felelősségre vonás remélt elkerülését.

Egyik ilyen az a tény, hogy még ma is gyakorlatilag bárki ott tüntetheti fel lakóhelyét, tartózkodási helyét, ahol akarja, mert könnyen talál valakit, aki a lakcímbejelentő okmányt aláírja. Mit ér a szabálysértési norma, ha annak nincsen foganatja? Bizonnyal sokan vannak ma is Magyarországon olyanok, akik azért létesítenek és tartanak fenn fiktív lakóhelyet az általuk ténylegesen lakott település helyett, mert ott olyan támogatásokban, kedvezményekben részesülnek, amelyek számukra a tényleges lakóhelyükön nem hozzáférhetők. Hányan vannak ma is olyanok, akik előre megbeszélik a partnerükkel egy-egy termék értékesítési, szolgáltatás nyújtási ügylet során, milyen összeg, illetve milyen termék vagy szolgáltatás szerepeljen az ügyletet kísérő számlán, már ha van ilyen. Ugyanígy megemlíthetnénk példának a hivatalosan részfoglalkoztatásban bejelentett építő- vagy vendéglátó-ipari munkavállalókat. Azonban dacára a szigorításoknak, ezek a jogsértések mindennapi életünk részét képezik. Ha „zsebbe” egyetlen forintot sem fizetnének ki a munkáltatók a munkavállalók részére, minden bizonnyal egyszámjegyű személyi jövedelemadó is elképzelhető lehetne.

A fent említettek „mutatis mutandis” érvényesek a gazdálkodó szervezetek eseteben a fiktív székhelyre, telephelyre, nem is beszélve azon cégekről, akik székhelyüket a már régóta külön iparágat alkotó székhelyszolgáltatókhoz jelentik be. Természetesen vannak bizonyos adójogi szankciók: adószám felfüggesztése, törlése, de ezeknek nincs igazából komoly visszatartó ereje, mert mindig lehet találni olyan vállalkozó szellemű személyt, aki papíron folytathatja az addigi tevékenységet egy másik cég vezetőjeként. Hasonló a „strómanok”, „alvállalkozók”, „munkaerő-közvetítők” problémája, ami örök kérdésként merül fel, és bár lehetőség mutatkozhat a háttérben közreműködő „árnyék” vezető tisztségviselők felelősségre vonására (éspedig nemcsak büntető ügyekben, hanem felszámolási perekben is), mégsem ez a jellemző végeredmény. Azt, hogy meddig tekinthető a „forum shopping” legális, adó optimalizálási megfontoláson alapuló jelenségnek, és honnantól büntetendő, a jogalkalmazás dönti el. Szintén a dinamikus mozgásban lévő jogalkalmazás jelöli ki a legnagyobb multinacionális vállalatok adótervezési ügyletei kapcsán a törvényesség határait. Ne felejtsük el továbbá azt a tényt, hogy ma Magyarországon sokkal rövidebb idő alatt lehet gazdasági társaságot bejegyeztetni, mint egy társadalmi szervezetet.

Ma költségvetési csalás tárgyában szinte kizárólag akkor emelnek vádat az ügyészségek, ha azt az általános forgalmi adó adónem vonatkozásában követték el.[7] A többi adónemet igen mostohán kezeli a bűnüldözés. Ha a bűnelkövetőt nem fenyegeti az a veszély, hogy tettéért büntetés-végrehajtási intézetbe kerülhet, akkor az adó igazgatási eljárásban kiszabható szankcióval való fenyegetettség nem feltétlenül fogja őt visszatartani attól, hogy a jövőben megismételje a tettét.

Nem gondoljuk azt, hogy a bűncselekményi értékhatárt radikálisan fel kellene emelni, noha ezt az adóhatóság bűnügyi szervének vezetői gyakran szorgalmazzák.[8] Ennek indoka e nyilatkozatok szerint az, hogy a pénzügyi nyomozói állomány leterhelt, tehermentesíteni kellene őket, ahogy a nyomozást felügyelő ügyészségeket és az ítélkező bíróságokat is. Nem meggyőző, hogy Ausztriában a bűncselekményi értékhatár nagyságrendekkel magasabb, mint hazánkban, hiszen alapvetően eltérőek az ottani gazdasági viszonyok. A vagyon elleni és a gazdasági bűncselekmények értékhatárával kapcsolatban átgondolandó, hogy azt időről-időre indexálni lehetne, melynek következtében az lépést tarthatna az inflációval, ez esetben csak egyszer kellene meghozni a politikai döntést arról, hogy miként alakuljanak az alsó és felső határok.

Németország

A német helyzetet jól jellemzi néhány nagy visszhangot kapott jogeset.

Ursula von der Leyen, korábbi védelmi miniszter (jelenleg az Európai Bizottság elnöke) és a kitörölt sms-ek esete[9]

A vizsgálat lefolytatására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság magasan dotált tanácsadói szerződéseket vizsgált meg, amelyek esetében nem tartották be a beszerzési törvényben előírt jelenleg hatályos kritériumokat. A vád az adófizetők pénzének pazarlása és a helytelen gazdálkodás volt. A hatályos belügyminisztériumi keretszerződés szerint központilag számolják el a tanácsadói és támogatási teljesítményeket. IBM-szoftvertermékek karbantartására és üzembe helyezésére meghatározott IT-szolgáltatók vehetők igénybe. A vizsgálóbizottság kijelentései szerint ezek a szerződések csak a már forgalomban lévő IT-termékekre érvényesek. A Systemvertrieb Alexander GmbH SVA nevű vállalkozás a kérdéses vizsgálati időszakban a keretszerződés jogosultja volt. A Honvédelmi Minisztérium személyes kapcsolatot ápolt az általa kiválasztani kívánt szakértőkkel, különösen az Accenturével és a Digitális Tanács elnökségével. A McKinsey & Company elnevezésű szolgáltató és annak leányvállalata, az Orphoz is a vizsgálat tárgyát képezik. Ennek kapcsán megállapításra került, hogy a Minisztérium vezetésével is egyeztetve esett a választás az Accenturéra, akit a szövetségi tulajdonban lévő BWI GmbH bízott meg a „Produktlebenszyklusmanagement” (PLM) menedzselésére. A projekt a Minisztériumnak hatalmas nyereséget termelt, ami tulajdonképpen tilos egy szövetségi tulajdonban lévő vállalkozás esetében. A felesleget külsős tanácsadók megfizetésére fordították, akiknek túlzott honoráriumokat fizettek ki. A bizonyítékok feltárása során a vizsgálóbizottság a miniszter szerepét is tisztázni kívánta, ezért kérte a szolgálati mobiltelefonjai adatainak bizonyítékként való felhasználását, amelynek kiadását a minisztérium halogatta. 2019-ben derült ki, hogy a telefonok adatai a miniszter által, illetve a Minisztérium utasítására törölve lettek, és visszavonhatatlanul elvesztek. Az igazságszolgáltatás vizsgálta annak lehetőségét, hogy a miniszter két szolgálati Blackberry telefonjára érkező sms-ek törlése miatt vizsgálat induljon-e, amelyre a későbbiekben a Minisztérium azt válaszolta, hogy az esetet egy IT főosztályon dolgozó köztisztviselő tévedésének tudja be.

Wirecard-botrány[10]

Kétmilliárd eurós botrány, amelynek vádpontjai: piaci befolyásolás gyanúja, jogszerűtlen gyakorlat, adóvisszatérítési kötelezettség, pénzmosás[11]. A német kancellár még akkor is szót emelt a cég érdekében, amikor az már negatív számokat írt. Egy névtelen elemző először 2008-ban hívta fel a figyelmet a cég részvényei kritikusan alakuló árfolyamára, az átláthatatlan tőkeemeléseke, valamint az árfolyam manipulációkra. A Szövetségi Pénzügyi Szolgáltatások Felügyelete (BaFin) 2020. június elején piaci manipuláció gyanúja miatt tett feljelentést az igazgatótanács elnöke és másik három elnökségi tanácsi tag ellen, továbbá átvizsgáltatta a Wirecard üzlethelyiségeit. A német parlament 2020. október elsején döntött arról, hogy 9 tagú vizsgálóbizottságot hoz létre, az ellenzéki pártok (FDP – Szabad Demokrata Párt, Die Linke – Baloldali Párt, Bündnis 90/Die Grünen – Szövetség 90/Zöldek, AfD – Alternatív Németország Pártja) képviselőiből az ügy kivizsgálására. A Bizottság tisztázni kívánja azt a tényt, hogy a német kormány és a hatóságok (azaz a BaFin is) tudtak-e a Wirecarddal szemben felmerült problémákról és teljesítették-e felügyeleti kötelességüket. A Bizottságban helyet kapott képviselők vizsgálják majd a Wirecard titkosszolgálatokkal való összeköttetését is. A Bizottság az AfD elnöklete (Kay Gottschalk) alatt 2020 október 8-án kezdte meg működését.

Az aschheim-i székhelyű, tőzsdén jegyzett céget 1999-ben alapították fizetési szolgáltatási vállalkozásként. Az üzleti terv szerint a Wirecard az elektronikus fizetési forgalomhoz, a rizikómenedzsmenthez és a hitelkártya kibocsátásokhoz, valamint azok elfogadáshoz kínál megoldásokat. 2018 óta a DAX-on jegyzett cég. Leányvállalata a Wirecard Bank AG német banki engedéllyel rendelkezik. A cég szoros kapcsolatot ápol a kormánytagokkal. A Wirecard vagyona 2020-ban meghaladta a 1,9 milliárd eurót. Jelenlegi elnökét piaci manipulációval gyanúsítják, volt elnökét nemzetközi elfogatóparanccsal körözik. A 2012-ben bizonyítékok hiányában leállított vizsgálatot követően sem szűntek meg a cég elleni külső vádak (Manager Magazin, FAZ Sonntagszeitung) az illegális piaci gyakorlat és az átláthatatlan mérlegkészítés miatt. Végül 2020. június végén a Wirecard ellen csődeljárás indult. A csődvagyont kezelő az összeomlás óta próbálja meg rendbe tenni és feltérképezni a konszern vagyoni helyzetét. A könyveket átvizsgálva fedezte fel, hogy az üzletek nagy része nem is létezik, és a cégnek szinte egyik üzletága sem volt nyereséges. A felszámolói szakvélemény szerint a vállalatnak 3,2 milliárd eurós tartozása van a 26,8 millió banki követeléssel, valamint a több százezernyi vagyoni értékével szemben, ami nem lesz elegendő az összes hitelező kielégítésére.

Rapper Bushido (polgári nevén Anis Ferchichi, mint tanú) és a klán főnök Arafat Abou Chaker (mint vádlott) esete[12]:

Bushido és Arafat üzleti partnerek voltak, nemcsak a zeneiparban, hanem magánemberként is. Vagyonuk kezelésére 2010-ben közösen megalapították a Polgári Jog Társaságot (GbR), ennek feladatai közé tartozott többek között a páros kilencven darab, tíz millió euró értékű lakásának kezelése. 2017-ben a partnerek összevesztek. Arafat megfenyegette Bushidót, amikor az válni akart, bezárta őt, és testi sérülést is okozott neki. Az adóhatóság nyomozói átkutatták a közösen épített kleinmachnow-i villát, ahol milliós nagyságrendű vagyont foglaltak le. Bushido ügyvédje szerint Arafat 2019-ben mintegy 700.000 euróval tartozott kliensének. Arafat saját fivérének, Rommelnek is utalt át a közös cég számlájáról Bushido beleegyezése nélkül. A korábbi üzleti partnerek a 15 millió euró értékű közös kleinmachnow-i villája ügyében is pereskednek, ami most árverésre kerül. Per tárgyát képezi a korábbi közös zenei vállalkozás is, amelyből Arafat – Bushido szerint – legalább 9 millió eurót keresett a rapzenésznek köszönhetően. Arafat elleni vádak: zsarolási kísérlet, testi sértés, kényszerítés, szabadság korlátozása. Ebben az ügyben egyébként pénzmosás gyanúja is felmerült.

Törvény a pénzmosásról[13]

Számos további ügy tanulsága és az uniós változások nyomán módosultak a pénzmosásra vonatkozó előírások is. Az Európai Unió ötödik pénzmosási irányelvének[14] (Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve) átültetését kihirdető német szövetségi törvény 2020. január elsejével lépett hatályba. Az előző irányelvet kiegészítő jogszabály a terrorizmus finanszírozása elleni hatékonyabb küzdelmet kívánja erősíteni.[15] Az új törvény szigorúbb jelentési kötelezettséget ír elő ingatlanügynökök, közjegyzők, aranykereskedők, aukciós házak, műkincskereskedők és digitális (kripto) valutákkal foglalkozó szolgáltatók számára. A törvény bővíti a Szövetségi Pénzügyi Titkosszolgálat (Financial Intelligence Unit) és a nyomozóhatóságok adatokhoz való hozzáférését. 2020. októberétől új szabályozások léptek érvénybe a pénzmosással kapcsolatba hozható, feltűnő ingatlantranzakciók esetében. A 2020. november végi tartományi igazságügyi miniszteri konferencián napirendre tűzték a profi focicsapatok[16] részére kidolgozandó szigorúbb pénzmosási szabályozást is.

Európai Unió

Az Európai Unió projektek és programok számára a pénzügyi finanszírozási eszközök széles spektrumát nyújtja. A segélyek szigorú előírások szerint kerülnek kiutalásra, elköltésük az átláthatóság és a felelősség elvén nyugszik, felhasználásukat szigorúan kontrollálják. Az EU-s pénzügyi eszközökhöz való hozzájutás alapfeltétele a támogatási megállapodás aláírása.

A EU 27 tagállama és az Európai Bizottság közösen felelős azért, hogy az EU-s eszközöket rendeltetésének megfelelően használják fel, a pénzek nagy részének felhasználásáért a fogadó országok, az ellenőrzésért pedig a nemzeti hatóságok felelősek. A költségvetés több mint 76 %-a partnerségi együttműködés keretében valósul meg a nemzeti és regionális hatóságokon keresztül az úgynevezett osztott igazgatási rendszer keretében menedzselve.

Minden olyan pénzügyi művelet, amely az Európai Uniós finanszírozásokhoz kapcsolódik, az EU pénzgazdálkodási szabályainak hatálya alá tartozik. A szabályokat az EU költségvetési rendelete és más pénzügyi jogszabályok és programútmutatók rögzítik.

Társfinanszírozás és jelentéstétel

Az EU által támogatott projektek többségét a Bizottság és a kedvezményezettek közösen finanszírozzák. Így biztosítható az, hogy az uniós pénzforrások a tényleges szükségleteknek megfelelően kerüljenek elosztásra. A támogatás kedvezményezettjei viselik az operatív és pénzügyi felelősséget az általuk megvalósított projektért. A támogatások teljes kifizetésére akkor kerül csak sor, miután a kedvezményezettek minden kétséget kizáróan igazolták, hogy sikeresen végrehajtották a projektet. Sok esetben a kedvezményezetteknek alá kell támasztaniuk igazoló dokumentumokkal, hogy milyen célokra és hogyan költötték el a pénzt. Az elszámolható költségekről az erre vonatkozó előírások és iránymutatások alapján kell számot adni. Noha az Európai Bizottság felel végső soron az uniós költségvetésből származó pénzek megfelelő felhasználásáért, az uniós források mintegy 80%-át a tagállamok kezelik.

Az Uniós pénzforrások kezelése

 Minden pályázó egyenlő bánásmódban részesül, függetlenül attól, hogy az Európai Bizottság vagy valamely irányító hatóság által kezelt támogatásra pályáznak, vagy közbeszerzési eljárásban vesznek részt. Az átláthatóság is mindegyiküknek a hasznára válik. Az eljárások átláthatósága kulcsfontosságú ahhoz, hogy az uniós finanszírozási lehetőségek mindenki számára elérhetők legyenek. Ebből a megfontolásból a Bizottság az ajánlati és a pályázati felhívásokat közzéteszi saját webhelyén és az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közbeszerzési értesítőjében, a TED-portálon is. Az uniós finanszírozás kedvezményezettjeire vonatkozó információk nyilvánosak. Az Európai Bizottság az általa kezelt források célját és rendeltetési helyét, a kedvezményezettek nevét és a nekik odaítélt támogatások összegét évente közzéteszi a pénzügyi átláthatósági rendszer (FTS) weboldalán. Az EU-országok által kezelt pénzforrások kedvezményezettjeinek nevét az illetékes nemzeti hatóságok szintén nyilvánosságra hozzák honlapjukon. Ez egyaránt érvényes a közös agrárpolitika, a tengerügyi és halászati politika és a strukturális és beruházási alapok keretében juttatott forrásokra.

Elszámoltathatóság

Az Európai Bizottság hajtja végre az EU költségvetését és végső soron a Bizottság tartozik felelősséggel az uniós pénzforrások szabályszerű felhasználásáért is. Az Európai Parlament fogadja el az EU költségvetését és hagyja jóvá a költségvetés végrehajtásának módját. Ez az ún. költségvetési mentesítési eljárás. Az Európai Bizottság szervezeti egységei elszámolás céljából éves tevékenységi jelentéseket és megbízhatósági nyilatkozatot készítenek. Mivel azonban a források több mint 80%-át az EU tagállamai saját maguk kezelik, az uniós tagországok saját belső kontrollrendszert működtetnek. Ezen túlmenően az elszámoltathatóság biztosítása érdekében mindegyik országnak készítenie kell pénzügyi beszámolót, vezetői nyilatkozatot, valamint összefoglalót az ellenőrzési jelentésekről és az elvégzett kontrollokról.

Ellenőrzés

Az uniós források felhasználását a Bizottság tüzetesen ellenőrzi. Az ebből a célból létrehozott, a csalás és a korrupció megakadályozását szolgáló ellenőrzési eszközök egyike az ún. korai felismerési és kizárási rendszer. A rendszer keretében működtetett adatbázis információkat tartalmaz a csalásért, korrupcióért vagy egyéb illegális tevékenységben való részvételért elítélt egyénekről és szervezetekről. Ez az eszköz hozzásegíti az EU-t ahhoz, hogy kizárja az említett okokból nyilvántartott gazdasági szereplőket a közbeszerzési eljárásokból, idejekorán feltárja a csalásokat, és szükség esetén szankciókat hozzon. A Bizottság az egyes tagállamokkal megállapodik a támogatható állami (vagy annak megfelelő) kiadásokról, amelyeket a programozási időszakban fenn kell tartani; emellett pedig a programozási időszak közepén (jelen esetben 2018-ban) és végén (2022-ben) ellenőrzi az ennek való megfelelést.

Az Európai Unió alapjaiból folyósított összegek átfogó ellenőrzésére két intézmény szakosodott, az OLAF[17]: az Európai Csalás Elleni Hivatal és a nemzeti csalás elleni irodák (OLAF-irodák), valamint az ECA[18]: az Európai Számvevőszék.

AZ EU pénzügyi gazdálkodásának, a közös politikák finanszírozása számvizsgálására létrehozott ECA célja a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése, a hozzáadott értékek létrehozása, a közfinanszírozás és környezetvédelmi akciók figyelembevételével. Célja: a közösségi finanszírozás elszámolhatóságának növelése, fontos bázisa az Európai Parlament döntéseihez kapcsolódó éves kifizetések vizsgálata. Jelentések készítése az európai döntéshozók és az európai polgárok számára azon célból, hogy az EU közelebb kerüljön és megérthetőbbé váljon a lakosság számára. Célja kiváló minőségű vizsgálati jelentések készítése, amelyek tisztán, relevánsan és aktuálisan a kritériumok betartásával mindkét érdekelt fél érdekeit figyelembe véve készülnek el. Az általa kibocsátott dokumentumok: éves jelentések, speciális éves jelentések, speciális jelentések, vélemények és pozíciós papírok.

Munkája során szorosan együttműködik más jelentős számvizsgáló intézményekkel. Az EU költségvetése 80 százalékának menedzsmentjét a tagállamokkal közösen végzi. A tagállamok a Bizottsággal együttműködve hozzák létre felügyeleti és belső ellenőrzési rendszerüket, biztosítva ezzel, hogy az EU pénzügyi alapjai hatékonyan és a szabályoknak megfelelően kerüljenek felhasználásra. A számvizsgálatnak két dimenziója van: az európai szintű és a nemzeti szintű, ehhez kapcsolódik, hogy az európai pénzeket a tagállami hatóságok menedzselik és költik el. A közösségi finanszírozás vizsgálata a nemzetközileg elismert szabványok (INTOSAI) figyelembevételével valósul meg. Külső szakértők jónak minősítették az ECA jelentéseket, a fő intézményi érintettek hasznosnak tartják az ECA működését. Kielégítően magas szintű az ECA elfogadottsága a Bizottság oldaláról, ezért az ECA ajánlások és follow-up jelentései kihatnak az Európai Unió döntéshozatalára.

Az Európai Számvevőszék 2019. december 9-én jelentette be, hogy teljes átvilágítást fog végezni a tagállami belső határokat átlepő együttműködésekről.[19] Az Interreg projektjeinek megvalósítását folyamatosan két szinten ellenőrzik:

1. Szint: általában a hitelt nyújtó regionális bank.

2. Szint: felügyeleti hatóság. Ez utóbbi általában a szigorúbb szint, amennyiben visszaélést vagy gondatlanságot észlelnek, azonnal jelzik a regionális illetékes minisztériumnál, aki felelősséget vállalt a projekt megvalósításában.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2010 és 2018 között több mint 1900 vizsgálatot folytatott le, és több mint 6,9 milliárd euró kifizetését spórolta meg az Európai Költségvetésnek. Több mint 2500 ajánlást adott jogi, pénzügyi, erkölcsi és adminisztratív intézkedésekhez a tagállamokban illetékes hatóságok és az Európai Unió hatóságai számára. A jogtalanul kiutalt pénzügyi eszközök fokozatosan visszakerültek az EU költségvetésébe. A károkozókat a nemzeti bíróságokon beperelték és ezáltal európai szinten is javult a csalás elleni fellépés.

Néhány jellemző eset[20]

2018-ban az OLAF több esetet is jelentett, amelyekben az EU-s pénzek illegálisan átláthatatlan csatornákba folytak. Ezek közé sorolható az alábbi néhány ügy:

A kockázati tőke Szász-Anhaltban: az IGB kockázati tőke alappal tervezte versenyképessé tenni gazdasági struktúráját a tartomány, az alapba 2017-ben 162,3 millió EU-s támogatás folyt be. A középosztály támogatása volt a cél, de a pénzek nem rendeltetésszerűen lettek felhasználva. Sok esetben nem kisvállalkozások, hanem nagyobb cégek lettek a kedvezményezettek, akik nem a kijelölt támogatási területhez tartoztak, sőt, több eseteben nem is Szász-Anhaltban volt a telephelyük. Ebben az ügyben lopás, illetve sikkasztás tényét nem lehetett bebizonyítani, de hatalmas érdekkonfliktus volt a helyi döntéshozók között, ezért a Bizottság a szabálytalanságok miatt visszakövetelte a folyósított pénzt. A magdeburgi tartományi kormány pert indított, mert ő másképp ítélte meg az esetet.

Közvilágítás Magyarországon. Komoly szabálytalanságot fedeztek fel Magyarországon az OLAF-szakértők. A projekt gazdái 35 község utcai világítását kívánták környezetkímélő LED-lámpákkal modernizálni az EU-strukturális támogatásból. Már a pályázat során rendszertelenséget vettek észre a nyomozók, és megállapították azt is, hogy a résztvevő tanácsadók és a kivitelező cégek között érdekkonfliktus húzódik. Ebben az esetben 43,7 millió eurót követeltek vissza az európai költségvetésbe. A magyar ügyészséget is bekapcsolták a nyomozásba.

Az olasz papírpalota esetében igen komplikált csalásról volt szó. Egy cég 1,4 millió euró támogatást akart felhasználni légpárnás közlekedési eszközök szükség esetén történő bevetésére. Ezzel az újszerű eszközzel a természeti katasztrófáknál segítenének olyan helyeken, ahol nincsenek járható utak. A projektet sohasem valósították meg. Nem történt semmilyen lépés, a pénz eltűnt, vélhetően egy olasz kastély jelzálogát finanszírozták belőle.

Vámügyi csalás az Egyesült Királyságban. Több milliárd eurós csalást lepleztek le a Kínából importált ruházati termékek és cipők behozatalában. Az import során rendszeresen alacsonyabb értékek lettek bejegyezve, a nyomozók 2013-2016 közötti vámnyilatkozatokat elemezve jöttek rá, hogy így 1,9 milliárd vámbevételtől maradt el az EU költségvetése. Miután a brit hatóságok semmilyen intézkedést nem tettek, a csalók kihasználták a hatóságok gyengeségét, és célzottan az Egyesült Királyságon keresztül hozták be az árukat.

Az EU Bizottság több olyan tengeri kikötőt is finanszíroz, ahol egyetlen egy hajó sincs. Ezeket a kikötőket elvileg az európai adófizetők pénzéből építették, de a hatalmas darukon és az elhagyatott területen kívül nem található itt semmi. 5 országban (Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban és Svédországban) 42 kikötőt vizsgáltak át, igen lehangoló eredménnyel. Mintegy 400 millió eurót fizetett ki Brüsszel ilyen használat nélküli kikötőkre, ami az összberuházás egyharmada. 97 millió euró olyan infrastruktúrákra lett elköltve, amiket az utóbbi 3 évben alig használtak, mint pl. a dél-spanyol Campamento és a kelet-szicíliai Aigista.

Pénzhamisítás és pénzmosás[21]

A pénzmosás és a pénzhamisítás feltétele a készpénzforgalom, ezt nehezítik az egyre terjedő elektronikus fizetési módszerek, a bank és hitelkártyák megjelenése, amik újabb kihívások elé állítják a csalókat. Hamis készpénzt ennek ellenére még mindig megpróbálnak gyártani, ugyanakkor a készpénzt kímélő fizetési formák előtérbe kerülésével a forgalomba jutó hamis bankjegyek mennyisége csökken. Míg a bankkártyás fizetés Európában éppen elterjedőben van, addig például Kínában már az okostelefonos fizetések is elavultnak számítanak (weChat Pay), és legújabban már arcszkennelési[22] módszereket alkalmaznak az áruházakban, azaz belépéskor azonosítják a vásárlót és annak pénzügyi koordinátait, ami nehezebbé teszi a csalást (viszont adatvédelmi problémákat vet fel).

Az Európai Unió szintjén is visszaesett a forgalomba kerülő hamis bankjegyek száma. 2019 első felében 251 000 hamis bankjegyet vontak ki a forgalomból. Ez 16,6 százalékkal volt kevesebb, mint 2018 első felében és 4,2 százalékkal kevesebb, mint 2018 második felében. Ezzel a hamisítással okozott károk értéke 13,5 millió euróra csökkent. Ez 2018 első hat havában 17,4 millió eurót tett ki, 2018 második felében pedig 14 millió euróra rúgott.

Az Unióban jelenleg arról is folyik vita, hogy az európai kötvény kibocsátása és a határokon átnyúló gazdasági társaságok tevékenységének ellenőrzése, a csalások felderítése, a „fake” számlák leleplezése egyre inkább aktuálissá teszi egy európai pénzmosás elleni hivatal felállítását. Az európai ügyészség megalapítása már jelentős lépést jelent az Európai Unió történetében. A koronavírus miatt kialakult válságos gazdasági helyzetben úgy tűnik, hogy az „Euro Bond” kibocsátása által generált vitában a 27 tagállam támogatni fogja a pénzmosás elleni hivatal felállítását is.

Következtetések

Az idézett esetek is alátámasztják, hogy a társadalom szerves fejlődésével és az informatikai robbanással járó technológiai átalakulások és az általában egy lépés lemaradásban lévő jogalkotás okán mindig lesznek jogi hézagok, és olyanok, akik ezeket kihasználják. A szabályozással folyamatosan bezáródó lehetőségek a csalókat is folyamatos innovációra késztetik. A klasszikus gazdasági bűnözési formák, mint az adócsalás, a valótlan pénzügyi mérlegek és a pénzmosás azonban úgy tűnik, továbbra sem mennek ki a divatból.

Az írásunk címében felhozott jégmező-hasonlatban a a fagyott felszín alatti halmazon a klasszikus értelemben vett gazdasági bűnözés jelenségét, míg a jégmező olvadásán azt a folyamot értjük, ami a hazai jogalkotásban tapasztalható, és ami a gazdaság kifehérítése, az adóbevételek hatékonyabb biztosítása irányába mutat. Húsz év alatt nagyon sok fejlődés történt: ma már nemzetközi nyomásra közel húsz éve nincsenek anonim betétek, és szintén nemzetközi nyomásra a 2000-es évek elején kiépítésre került és folyamatosan fejlődik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése es megakadályozása elleni hazai intézményrendszer. Ma már mindenhol adhatósághoz bekötött pénztárgépek üzemelnek, a személyi jövedelemadó és újabban az általános forgalmi adóbevallások elkészítésében egyre nagyobb szerepet kap az adóhatóság, és egészen újnak tekinthető az elektronikus számlázás rendszerének bevezetése. Említésre érdemes még az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER-rendszer) vagy az elektronikus építési napló bevezetése, csak hogy iparági példákról is szó essen. Minden jogszabályi szigorítás abba az irányba hat, hogy a jégmező elkezdjen olvadni, és a feketegazdaság kiszürküljön, a szürkegazdaság. kifehéredjen. E helyen érdemes megemlíteni, hogy milyen találékonyan definiálja a francia nyelv a pénzmosást, „blachiment des capitaux”, amely szó szerinti fordításban a tőke kifehérítését jelenti. Valójában erről van szó, a tőke tágabb fogalom a puszta pénznél, mert az a pénzügyi instrumentumok teljes arzenálját felöleli. A jégmező vízfelszín alatti része a látenciát jelenti, amelyről kriminalisztikai kutatások is csak becsléseket adhatnak.

Záró gondolatként röviden rá kívánunk mutatni a fenyegetettségekre és a jövő kihívásaira. Le kívánjuk leplezni a sivatag hasonlatunkat is. Ez alatt a technikai fejlődés generálta, high-tech gazdasági bűnözés jelenségét értjük, amely az egyre terebélyesedő sivataghoz hasonlatos, s ez burjánzik, kiismerhetetlen, a földfelszín alatti mélységét nem láthatjuk. E helyen a jövőben nagyon komoly kockázattokkal kell szembenéznünk. Többen elhibázott döntésnek tarthatják, hogy a Magyar Nemzeti Bank helyett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kapta meg a blockchain technológiával és a pénzügyi innovációkkal kapcsolatos visszaélésekhez kötődő értékelő-elemző feladatok elvégzését. Igazat adunk nekik abban, hogy az elemzés tárgyául szolgáló ügyek olyan szakmai felkészültséget, tudásbázist és technikai eszközöket igényelnek, amelyek a saját kutatóműhellyel rendelkező jegybanknál sokkal inkább rendelkezésre állnak, mint az állami adhatóságnál, melynek fő profilja elsősorban az adóügyi igazgatási és végrehajtási feladatok ellátása, az adó ellenőrzések és pénzügyi nyomozások lefolytatása. Azt gondoljuk, hogy a sivataggal már rövidtávon is csak akkor vehetjük fel eredményesen a küzdelmet, ha olyan felkészült, főként a versenyszférában, multinacionális környezetben, illetve külföldön megszerezhető pénzügyi, számviteli, tőzsdei, elemzői, informatikai és nem utolsósorban iparági ismeretekkel rendelkező több nyelven beszélő szakértőgarda áll a bűnmegelőzés és a bűnüldözés szolgálatában, amely naprakész tudással rendelkezik, azt folyamatosan fejleszti, és nem mellesleg fogékony az innovációkra. Ugyanez érvényes az ügyészi és a bírói állományra. A határokat nem ismerő, semmilyen szabályt tiszteletben nem tartó, módszereiben kifinomult nemzetközi szervezett gazdasági bűnözéssel csak így lehet eredményesen felvenni a küzdelmet.

 


Knoll-Csete Edit PhD Hallgató – KRE-AJK, Témavezető: Dr. Becsey Zsolt László, tudományos főmunkatárs, Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézete

Dr. Varga Norbert PhD Hallgató – KRE-AJK, Témavezető: Prof. Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár, Bűnügyi Tudományok Intézete

[1] lásd TÓTH Mihály: Ezredvégi kis magyar „Pitaval”, avagy a büntetőjogi háttérnormák „lépcsőházi effektusa” 227-238.o. (In: A büntetőjog pillérei és korlátai. Válogatás 20 év munkáiból. Pécs (PTE ÁJK, 2016)

[2] TÓTH Mihály: A gazdasági bűnözés és bűncselekmények néhány aktuális kérdése. MTA Law Working Papers 2015/4. https://jog.tk.hu/mtalwp/a-gazdasagi-bunozes-es-buncselekmenyek-nehany-aktualis-kerdese

[3] www.hu.wikipedia.org/wiki/Sárközy_Tamás

[4] www.zdf.de/nachrichten/panorama/goldmuenze-raub-bode-museum-100.html

[5] www.focus.de/panorama/welt/dresden-razzia-nach-raub-aus-gruenem-gewoelbe-ermittler-sprechen-von-erstem-anhaltspunkt_id_12387883.html

[6] SZABÓ Dénes (1929–2018) kanadai magyar kriminológus

[7] Egy a közelmúltban megtartott PhD-műhelyvitán hangzott el az a provokatív kérdés, hogy miként értékeli a jelölt az ügyészség hozzáállását a költségvetési csalások elkövetése miatti vádemelések kapcsán, ismerve azt a tényt, hogy Magyarországon az ügyészségek kínosan ügyelnek arra, hogy fenntartsák a 90 % feletti vád eredményességi statisztikájukat. Vajon vállalják-e az ügyészségek a nem teljesen egyértelmű kimenetelű költségvetési csalásos ügyekben a vádemelést, avagy szűrű szerepükből adódóan mellőzik azt, leértékelve a pénzügyi nyomozók, járőrök, bevetési kollégák, védőügyvédek, igazságügyi szakértők, szaktanácsadók munkáját? A doktorandusz válaszában hangsúlyozta, hogy rendkívül szigorú követelményeket támasztanak a bíróságok az ügyészségekkel szemben ezekben az ügyekben, azaz a vádnak minden kétséget ki kell zárnia.

[8] lásd pl. VANKÓ László: Asz adózás kriminalizálása és annak aktualitásai. (In: Domokos Andrea (szerk.): A költségvetés büntetőjogi védelme. KRE, ÁJK, Budapest, 2017. 78. o.). Az mindamellett esetleg megfontolandó, ebből a cikkből, hogy vannak még lehetőségek a kevésbé súlyos esetek adóigazgatási eljárás keretei közötti rendezésére.

[9] www.de.wikipedia.org/wiki/Berateraff%C3%A4re-Untersuchungsausschuss

www.spiegel.de/politik/deutschland/ursula-von-der-leyen-vor-untersuchungsausschuss-schuld-sind-immer-nur-die-anderen-a-af48b3da-d80a-4bd8-b97f-2ce04f3931e6

[10] www.tagesschau.de/investigativ/report-muenchen/wirecard-marsalek-101.html
www.zeit.de/wirtschaft/unternehmen/2021-03/wirecard-untersuchungsausschuss-bundestag-bilanz-kritik-skandal-behoerden
www.spiegel.de/politik/deutschland/wirecard-untersuchungsausschuss-ist-das-letzte-mittel-der-regierungskontrolle-a-e36ab233-6061-4804-9588-1fb4c0a40c0e

[11] www.tagesschau.de/investigativ/br-recherche/wirecard-185.html

[12] www.spiegel.de/panorama/justiz/bushido-als-zeugen-im-prozess-gegen-arafat-abou-chaker-mit-einem-laecheln-a-f4f7f73b-fb66-4375-8e0e-9bc24ee41187

[13] www.dejure.org/gesetze/GwG

[14] www.consilium.europa.eu/hu/policies/fight-against-terrorism/fight-against-terrorist-financing/
www.eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32018L0843

[15] A jogalkotás nálunk is folyamatosan követte és követi a pénzmosás hatékonyabb üldözését célzó nemzetközi törekvéseket. Lásd pl. GÁL István László: A pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos jogszabályok magyarázata Budapest: HVG-ORAC Kiadó, 2012. Ennek jegyében a magyar büntetőjogi tényállás 2021 januárjától a 2020. évi XLIII. törvénnyel módosult.

[16] www.wirtschaft.com/geldwaesche-im-fussball-vereine-und-berater-im-visier-der-politik/

[17] www.ec.europa.eu/anti-fraud/home_de

[18] www.eca.europa.eu/en/Pages/AuditReportsOpinions.aspx

[19] ECA-cross-border-audit@eca.europa.eu

[20] Forrás: DPA, ZDF, Handelsblatt

[21] lásd pl. www.polizei-beratung.de/themen-und-tipps/betrug/falschgeld/
www.zeit.de/news/2020-10/08/falscher-lka-beamter-raet-zur-ueberweisung

[22] www.bbc.com/news/world-asia-china-50587098