Az Alkotmánybíróság 2014. július 7-én hozott határozatában kimondta, hogy a legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazandó szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezés Alaptörvény-ellenes. A testület ezért az új Btk. 81. § (4) bekezdését a hatálybalépésére – azaz 2013. július 1-jére – visszaható hatállyal megsemmisítette.
A Fővárosi Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék kezdeményezésére indult ügyben kifogásolt szigorúbb halmazati szabályok szerint, ha valaki legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el, és azokat egy eljárásban vizsgálja a bíróság, akkor a legsúlyosabb cselekmény büntetési tételének felső határa kétszeresére emelkedik, ha pedig ez meghaladná a húsz évet, vagy egyébként a halmazatban lévő cselekmények közül valamelyik életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, akkor életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia az eljáró bíróságnak (a bírói indítványok mind az új, mind a régi Btk. vonatkozó rendelkezéseit kifogásolták). E szigorúbb halmazati büntetéskiszabás alapfeltétele, hogy a bűncselekmények elbírálása egy eljárásban történjék.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor rámutatott, hogy az egy eljárásban történő elbírálás a bíróságok célszerűségi szempontú – és nem kötelező jellegű – döntésén múlik, így ugyanazon cselekmények egy eljárásban, illetve külön-külön eljárásokban történő elbírálása teljesen eltérő büntetéskiszabást eredményez. Ez pedig sérti a jogbiztonságból fakadó kiszámíthatóság és előreláthatóság követelményét.
Az Alkotmánybíróság a vizsgált rendelkezésnek azt a fordulatát is Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, amely bizonyos esetekben kötelezővé teszi az életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását. Az Alkotmánybíróság arra hívta fel a figyelmet, hogy a támadott rendelkezések így azonosan kezelik a személy elleni erőszakos bűncselekmények kategóriájába tartozó valamennyi bűncselekményt, holott azok eltérő súlyúak. Az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotónak meg kellett volna teremtenie a jogalkalmazói mérlegelés lehetőségét a határozott ideig tartó, illetve az életfogytig tartó szabadságvesztés alkalmazhatósága között.
Mivel az Alkotmánybíróság megállapította a Btk. 81. § (4) bekezdésének (és a régi Btk. 85. § (4) bekezdésének) Alaptörvény-ellenességét, ezért elrendelte az alaptörvény-ellenesnek minősített jogszabályi rendelkezések alkalmazásával lefolytatott jogerősen lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.
Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ennek az ügynek nem az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó, ún. „három csapás” szabály, hanem csak a halmazati büntetés súlyosításával összefüggő jogszabályi rendelkezések alkotmányosságának vizsgálata volt a tárgya.
Gábor Zsolt