Új büntetőkódex: társadalompolitikai üzenetek

Programozott közbiztonság

Nemcsak keményebb szankciókkal és az új bűncselekményi tényállásokkal próbálják visszaszorítani a magyarországi bűnözést az új Btk.-t megszavazó képviselők, hanem a lopások értékhatárának felemelésével is. A 20 és 50 ezer forint közötti értékre elkövetett tolvajlások így a jövőben már nem gyarapítják a bűnügyi statisztikát.

A ma Magyarországon tomboló erőszak tűrhetetlen és elfogadhatatlan. (…) A büntetési tételek növelése, az életfogytig tartó szabadságvesztés többszöri alkalmazása, az áldozatok védelme meg fogja fékezni a bűnök elkövetőit, és világossá teszi (…) hogy Magyarország nem a bűnözők paradicsoma” – ezzel a kriminálpolitikai programmal lépett színre 2010 nyarán a második Orbán-kormány. Bejelentette azt is, hogy nem létezhet megélhetési bűnözés, anyagi helyzete miatt senki sem helyezheti magát törvényen kívül. A közbiztonság két hét alatti megerősítését ígérő belügyminiszteren az ellenzék azonban az utóbbi hetekben többször is számon kérte, hogy miféle rendcsinálás az olyan, amelyik után a korábbinál is több bűncselekményt követnek el, miként az történt tavaly itthon.

Az új Btk. 2013. július 1-jei hatálybalépését követően a közbiztonság mindenesetre – legalábbis számszaki értelemben – egészen biztosan látványos javulást mutat majd. Különösebb kockázat nélkül megjósolható, hogy a bűnözés mértéke már a jövő esztendő második felében dokumentálhatóan csökkenni fog, a választások évében pedig – 1994 óta először – akár 400 ezer alá is eshet (a tavalyi 451 ezerről) az ismertté vált bűncselekmények száma.

A biztosra vehető „bűnügyi konszolidáció” hátterében egyetlen tollvonás áll. A jövő év közepén az új kódex ugyanis a jelenlegi 20 001 forintról 50 001 forintra emeli fel a vagyon elleni bűncselekmények alsó értékhatárát, ami sok ezer törvénysértést fog egy csapásra eltüntetni a kriminálstatisztikákból. Egy év múlva egy olcsóbb kerékpár vagy egy mobiltelefon eltulajdonítása tehát már nem a gyakorta lobogtatott országos bűnügyi statisztikában, hanem az évtizedek óta országos szinten talán nem is létező szabálysértési adatsorokban fog csak megjelenni.

A bűnügyi látványtervezésnek ezzel az adminisztratív eszközével, amely – legalábbis az összesített bűnözési adatok szintjén – úgy tudja garantálni a mindenkori hatalom számára kedvező kriminalisztikai eredményeket, hogy a tényleges társadalmi folyamatok esetleg nem is változnak, persze nem csak a jelenlegi törvényhozás él. Előzőleg, 2007 közepén a Gyurcsány-kormány emeltette fel 10 001-ről 20 001 forintra a vagyon elleni bűncselekmények alsó értékhatárát.

Ha a közbiztonság csupán virtuálisan javulna is, az új Btk.-t átható szigor egészen biztosan teljesen igazi lesz. A változások többek között az államnak és alkalmazottainak a tekintélyét kívánják erőnek erejével növelni. A következő év közepétől ezért bűncselekménynek számít például, ha valaki egy büntetőperben jogosulatlanul megtagadja majd a tanúvallomást: a szankció ilyenkor 90 napig terjedő elzárás lehet. A hivatalos személy elleni erőszakot pedig az eddigieknél is keményebben fogják megtorolni. Akik az egyenruhásokat akár csak fenyegetéssel akadályozni fogják az intézkedésben, azokra az eddigi maximum három év helyett a jövőben egy és öt év közötti börtön vár. Csoportos elkövetés esetén pedig a vezéregyéniségeknek kell kiemelt, a jelenlegi 2–8 év helyett 5–10 évi fegyintézeti elzárással kalkulálniuk.

A már korábban életbe léptetett különleges szankciók (például a három dobás törvénye) mellett a bűnözők kemény magját további intézkedésekkel fogják az eddigieknél is hosszabb időre elszigetelni a társadalomtól. Az új kódex szélesíti azok körét, akiket semmilyen körülmények közt sem lehet feltételes szabadságra bocsátani. A többszörös erőszakos bűnözők mellett a jövőben e kedvezmény már azokat a nem többszörös és nem erőszakos visszaeső bűnelkövetőket sem illeti majd meg, akiket kétévi vagy ennél hosszabb fegyházra ítéltek. Az Orbán-adminisztráció, amely a szociálliberális kormányok irgalmas, reszocializációs szándékot hangoztató büntetőpolitikájával szemben az elkövetők tettarányos számonkérésének híve, a szabadságvesztés maximumát ugyancsak jelentősen megemelte, éspedig 20-ról 25 évre.

Az új Btk. mindeközben egyes vonatkozásokban kifejezetten szegényellenessé változtatja a magyar büntetőjogot. Az erdei „osztályharc” kapcsán a törvény minden korábbinál szigorúbban védi például a középosztály vadásztársaságainak érdekeit, miközben különleges szigorral sújt le azokra, akik akár a saját földjükön ejtenek el egy nyulat vagy egy fácánt. Míg ma egy néhány ezer forint értékű vad becserkészése lopás szabálysértésének minősül, s maximum pár hetes elzárással honorálható, az új kódex már három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja az egy-egy apróvadat engedély nélkül elejtő alkalmi helyi „vadászt”. Hasonló lesz a képlet a tiszai varsázókkal és más pitiáner illegális halászokkal, azzal a különbséggel, hogy őket csekély zsákmány esetén is kétévi fogházzal fenyegeti a törvény.

Az államszocializmus korának néhány jellegzetes bűncselekményétől a kodifikátorok ugyanakkor megszabadítják 2013-tól a büntetőjogot. Több évtized után el fog tűnni a Btk.-ból például a rossz emlékű sajtórendészeti vétség (amivel a szamizdat lapok szerkesztőit vegzálták a nyolcvanas években a hatóságok), miként a határjelrongálás és a hamis statisztikai adat szolgáltatása nevű bűncselekmény is. A tervgazdálkodás daliás időszakában a hatósági fegyverként alkalmazott árdrágítás vétségét ugyancsak törlik, míg a vásárlók megkárosítása nevű bűncselekményt szimpla szabálysértéssé fokozták le.

Megjelent: HVG 2012/28. szám, 18-19 o.

Hozzászólások

hozzászólás