Szerző: admin

Ittas vezetés, celeb-balesetek, büntetőfékezés és kiskapuk: mindent a közlekedési jog gyakorlatáról / Ügyvéd Podcast #133

Az áldozathibáztatás a közlekedési baleseteknél is egy létező jelenség. Mindenkinek van véleménye és mindenki ítélkezik. Sallai Nóra színésznő esetében is érdemes mélyebben megérteni a körülményeket. Milyen tempó számít megtévesztő sebességnek? Más a megítélés, ha a baleset Budapesten vagy vidéken történt? Milyen kiskapukat akarnak kihasználni az elkövetők? Mivel a vádsikerességi mutató 98 százalék a közlekedési baleseteknél, így még nyomozati szakban van némi esély megfogni az ügyet. A bírói s...
Tovább

Egyszerűsítő, gyorsító eljárások a gyakorlatban: érdemes vádalkut kötni? / Ügyvéd Podcast #132

Retteghy Dóra és Kelemenné Csontos Laura ezúttal az elhúzódó ügyek elleni védekezésképp létrejött intézményekről beszélgetett, úgymint például a bíróság elé állítás, büntető végzés, biztosítékok letéte, egyezség, vádalku, előkészítő ülés stb. Vajon ezek ütköznek-e az alapelvekkel? Mi lesz fontos az igazság vagy a konszenzus? Érdemes-e beismerni, alkut kötni?  HÁZIGAZDA Retteghy Dóra VENDÉG Kelemenné Csontos Laura Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd Német...
Tovább

Reptérről a tárgyalóterembe: kiadatási eljárások gyakorlata / Ügyvéd Podcast #127

A büntetőügy is globalizálódik. Magyarországon híresen jó a határvédelem, van olyan külföldi, aki beutazza a fél világot, végül Magyarországon találja magát a tárgyalóteremben egyenesen a reptérről. Szintén magyar kuriózumnak számítanak a börtönkörülmények. Mi lehetett az azeri baltás gyilkos kiadatása, vagy inkább hazaszállítása mögött? Bátki Pál ügyvéddel Gerő Tamás beszélgetett. HÁZIGAZDA Gerő Tamás A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen diplomázott 2000-ben. Ügyvédjelölti gyakorlata ...
Tovább

Ügyvédi deliktumok: gyanús készpénzforgalmak, tanúfelkészítés, ügyvédi titoktartás, letétkezelés… Hol lehet hibázni? / Ügyvéd Podcast #124

A mai jogszabályok nem könnyítik meg a szakértői folyamatokat. Büntetőjogban egy szakértőtől várják a Milyen jelekből következtethet egy ügyvéd arra, hogy pénzmosásból származó pénz jelent meg az ügyleteiben? Mit tegyen, ha pénzmosással kapcsolatos tanácsokat kérnek tőle? 2021. január elseje óta ügyvédként is könnyen gyanúsítottá lehet válni, ráadásul egyből minősített eset kerekedik belőle. Ügyvédi visszaélések, tanúk felkészítése, ügyvédi, védői titok és letét értelmezése… Néha vékony a jég é...
Tovább

Büntetőjogi Szemle 2025/1.

TARTALOM   BARÁTKI LÁSZLÓ ATTILA: A köz- és a magánszektor együttműködése a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben DEÁK JUDIT ENIKŐ: Csődbűncselekmény vagy sikkasztás – érvek és ellenérvek a bírói gyakorlatban DICSŐ GÁBOR LÁSZLÓ: Foglalkozástól való eltiltás: múltja, jelene, jövője CSABA FENYVESI – VANESSZA FÁBIÁN: Criminalistical turns of murder case in Pécs on Palahegy street from 1974 FODOR BALÁZS GÁBOR: Gazdasági bűnözés, szervezett bűnözés CSABA FENYVESI: Criminalist...
Tovább

Barátki László Attila¹: A köz- és a magánszektor együttműködése a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben

    1. Mi a Public Private Partnership[2] (a továbbiakban: PPP)? A Public Private Partnership konstrukció, vagyis a köz- és a magánszektor partnersége egy olyan, a szociális jogállamot világszerte jellemző felismerésre épül, amely során az állami szervek alkotmányos alapjogaiknál fogva őket terhelő közfeladatok ellátását nem szeretnék költségvetési forrásból egy összegben finanszírozni, illetve a feladataik ellátásához szükséges beruházásokat és a szolgáltatási színvonal emelését, infrastruktu...
Tovább

Deák Judit Enikő*: Csődbűncselekmény vagy sikkasztás – érvek és ellenérvek a bírói gyakorlatban

    Bevezetés A vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények miatt indult büntetőügyek elbírálása során többször szembesültem a sikkasztás és csődbűncselekmény halmazata, elhatárolása kérdéskörével. Az utóbbi időben érzékelhetően megnőtt ezen bűncselekmények miatt indult büntetőügyek száma, prognosztizálható a jövőre nézve is a növekvő tendencia. Gál István László korábbi kutatásai alapján már 2020-ban valószínűsítette, hogy a „2020-as gazdasági válság kirobbanását követően átlag...
Tovább

Dicső Gábor László¹: Foglalkozástól való eltiltás: múltja, jelene, jövője – Alkalmazása a modern online végezhető tevékenységek körében, különös tekintettel a youtuberek és streamerek világára

    Bevezetés A foglalkozástól eltiltás büntetőjogi rendszerünk egyik olyan szankciója, amely napjaink szakirodalmának egyik kevésbé tárgyalt területe, mindazonáltal ez nem azt jelenti, hogy ne vethetnénk fel bizonyos aggályokat és kérdéseket a jogintézménnyel kapcsolatban. A fókusz sokkal inkább a „foglalkozásokkal” kapcsolatos, büntetőjogi szempontból fontos kihívások feltárása és szabályozási alternatívák biztosítása. Ez magában foglalja mind a társadalom gyakorlatában jelen lévő bevett és ...
Tovább

Csaba Fenyvesi¹ – Vanessza Fábián²: Criminalistical turns of murder case in pécs on pala-hegy street from 1974

    I. 1974–1976 On October 29, 1974, the police received a report from a neighbor (Mrs. G), following which the body of Mátyás Erdélyi, a 69-year-old woman who had not moved or given any signs of life for several days, was found with a bloody head in her house at 44 Palahegyi út, Pécs. in his upset, sooty kitchen. The lifeless body, fully clothed, was lying near the iron stove. The on-site inspection committee of the county headquarters carried out the investigative act corresponding to the “...
Tovább

Fodor Balázs Gábor¹: Gazdasági bűnözés, szervezett bűnözés

  I. Gazdasági bűnözés A gazdaság szabályozását, illetve védelmét alapvetően az ágazati szabályokban kell megvalósítani, így az ultima ratio elvének a gazdasági büntetőjog területén kiemelt jelentősége van az Alkotmánybíróság[2] és számos nemzetközi dokumentum szerint is.[3] A gazdasági bűncselekmények körének meghatározása nehéz, azonban például statisztikai szempontból fontos feladat. Az ilyen bűncselekmények elszaporodottsága, csökkenése, társadalmi hatása, illetve veszélye mind jogalkotás...
Tovább

Csaba Fenyvesi: Criminalistical timedimension during criminal procedure

    The scientific researcher working in the present is driven by curiosity. One raises questions based on his curiosity. One searches – sometimes for a lifetime – for possible answers. Ultimately, the right answer for each question. Asking questions is one of the most difficult tasks. Or rather, asking the right questions. These questions in scientific research should be simple, clear and to the point. One that does not avoid the need for a fair, rigorous and useful answer. As a new science o...
Tovább

Hollósvölgyi Máté*: A gyermekvédelem határterületei: a megelőző pártfogás végrehajtásának gyakorlati dilemmái

    Bevezetés A megelőző pártfogás komplex gyermekvédelmi intézkedés, amely a pártfogó felügyelők és a gyermekvédelmi szakemberek szaktudására, valamint eszköztárának célzott alkalmazására épül. Célja a korai beavatkozás elvének érvényesítése a fiatalkori bűnözés megelőzésében és kezelésében, különösen olyan esetekben, amikor a gyermek vagy fiatal veszélyeztetettsége a bűnelkövetés szempontjából fokozott kockázatot jelent. A megelőző pártfogás elrendelésére a bűncselekmény elkövetése, vagy elz...
Tovább

Kaiser Anna*: Nemzetközi szerződés által tiltott fegyverek alkalmazása és az azokkal való visszaélés

    Bizonyos fegyverek szabályozása és betiltása a fegyveres konfliktusok okozta szenvedés enyhítésére irányul, ami a humanitárius erőfeszítések egyik sarokköve. A tilalmak elsődleges célja a civilek és a katonák együttes megóvása a szükségtelen szenvedéstől, illetve a nemzetközi humanitárius jog elveinek fenntartása. Számos nemzetközi egyezmény foglalkozik a tiltott fegyverek körével. Azonban nemcsak a tilalmakat határozzák meg, hanem az ellenőrzésben és a végrehajtásban is komoly szerepet já...
Tovább

Katona Rita¹: A fiatalkorú elkövetők kényszergyógykezelésének elrendelése

    1. Bevezetés A kényszergyógykezelés elrendelésének szabályait a Btk. 78. § (1) bekezdése tartalmazza, mely lényegében nem tér el a korábbi 1978. évi IV. törvény szabályozástól, így közel 50 év távlatában kiforrott jogintézményről beszélhetünk. A kényszergyógykezelés az egyetlen olyan intézkedés, amely személyi szabadságot von el „ártatlan” embertől, hiszen a büntethetőséget kizáró ok miatt felmentett vádlottal szemben rendelheti el azt bíróság. E Janus-arcú intézkedés célja egyfelől az elk...
Tovább

Lukács Mónika Eszter: Intézkedések alkalmazása a fiatalkorú elkövetőkkel szemben, különös tekintettel a javítóintézeti nevelésre

    I. Bevezetés A fiatalkorú elkövetők és a velük szemben folytatható büntetőeljárás, az annak során alkalmazható jogkövetkezmények, jogintézmények, és az ezekkel foglalkozó igazságszolgáltatás rendszere nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon aktuális kérdés, és a társadalom széles körét foglalkoztató téma. A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankciórendszerben elsősorban a javítóintézetek azok, melyek megpróbálják azon kettős szerepet érvényre juttatni, hogy a velük szemben alkal...
Tovább

Zoltán Mitrovics¹: The legal regulation of prison probation supervision in the Hungarian penitentiary system

    1. Introduction According to the provisions of Act XXX of 2014 on the amendment of certain laws related to the tasks and competences of the Minister of Interior, from August 9, 2014, the execution of probation officer tasks related to probation supervision existing or ordered by law for the duration of parole, which were previously under the responsibility and competence of the probation service, were transferred from the government offices to the organization of the penitentiary system.[2...
Tovább

Németh-Kiss Henrietta¹: A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények hazai szabályozásának változásai, különös tekintettel a kábítószer-kereskedelem és a kábítószer birtoklásának tényállásaira

    I. Bevezetés A drogfogyasztó magatartás az 1960-as években jelent meg hazánkban.[2] Az 1980-as évek közepéig azonban nem lehetett nyilvánosan kimondani, leírni, hogy Magyarországon is vannak kábítószer-fogyasztók. 1986-ban jelentek meg az első olyan írások, amelyek orvosok, pedagógusok, ifjúságvédelemmel foglalkozó rendőrök konkrét tapasztalatain alapultak, s ezekből egyértelműen kiolvasható volt a kábítószer-helyzet miatti aggódás. Az akkori megérzések, meggyőződések sajnos a vártnál korá...
Tovább

Petneházi Réka¹: A femicídium mint önálló bűncselekmény megjelenése az Európai Unió egyes tagállamaiban²

    Bevezetés A femicídium a nők elleni erőszak legsúlyosabb formája; a nők nemük miatti szándékos megölése. Bár a femicídium fogalmának használata évtizedes múltra tekint vissza a feminista irodalomban, a jelenség büntetőjogi értelmezése sokáig váratott magára. A koronavírus-világjárvány hatására a jogalkotó ismételten kénytelen volt szembenézni a családon belüli erőszak égető problémájával, amely alól annak halálos kimenetelű formája sem képezhetett kivételt. A nők sérelmére elkövetett erősz...
Tovább

Petrétei Dávid¹: Reflexió Czebe András Adalékok a daktiloszkópiai azonosítás elméletéhez című könyvére

    2022-ben jelent meg az Universitas-Győr Nonprofit Kft. kiadásában Czebe András (a győri egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Tanszékének adjunktusa) tollából az Adalékok a daktiloszkópiai azonosítás elméletéhez című mű, nagyrészt a szerző két évvel korábban megvédett doktori értekezésére építve. A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Daktiloszkópiai Szakértői Osztályának vezetőjeként úgy éreztem, reflektálnom illik a műre. Egy ilyen kötet megjelenése mindig öröm...
Tovább

Büntetőjogi Szemle 2024/2.

TARTALOM   BARÁTKI LÁSZLÓ ATTILA: Terrorizmus finanszírozását megakadályozó célzott pénzügyi szankciók BÉRCES VIKTOR: A garázda jellegű elkövetés dogmatikai problémái GUNYECZ ZOLTÁN: Bizonyítás a perbíró szemével LÁSZLÓ BALÁZS: A tudományos bűncselekmény-fogalom létjogosultsága, különös tekintettel a társadalomra veszélyesség kritériumára MAKAI LAJOS: Foglalkozás-e a vadászat? MÁRTON ANDRÁS – DÁVID FERENC: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának kulcsfontosságú megállapításai a titkos információgy...
Tovább

Barátki László Attila¹: Terrorizmus finanszírozását megakadályozó célzott pénzügyi szankciók

    Bevezetés A terrorizmus nem 21. századi jelenség, bár kétségtelen, hogy a 2001. szeptember 11-i eseményeket követően új megvilágítást kapott, és ez jelentős hatást gyakorolt a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekre is. A terrorizmus egy olyan globális veszélyt jelent, amely ellen a nemzetközi közösség, a regionális nemzetközi szervezetek és az egyes államok több síkon lépnek fel. A terrorizmus jelenségének egyik alapvető mozzanatát képezi a terrorizmus anyagi eszközökkel való ellátás...
Tovább

Bérces Viktor¹: A garázda jellegű elkövetés dogmatikai problémái

    A garázdaság bűncselekménye a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) köznyugalom elleni bűncselekményei közé tartozik (Btk. XXXII. Fejezet 339. §). E deliktum funkciója, hogy – az erőszakos jelleg folytán – a köznyugalom megzavarására alkalmas magatartásokkal szemben büntetőjogi védelmet biztosítson akkor, amikor e magatartások más, specifikus jogi tárgyat támadó és egyúttal súlyosabb bűncselekményt nem valósítanak meg. A garázdaság elkövetője egyértelműen ...
Tovább

László Balázs*: A tudományos bűncselekmény-fogalom létjogosultsága, különös¹ tekintettel a társadalomra veszélyesség kritériumára

    1. Bevezetés A bűncselekmény absztrakt fogalmát vizsgáló tudományos és tankönyvirodalom általában a bűncselekmény törvényi és tudományos fogalmát különbözteti meg. Az előbbi alapvetően a kodifikált büntetőjog terméke, és mint ilyen, az írott büntető jogszabályban keresendő és lelhető fel. Keletkezését és „működését”, hatásmechanizmusait tekintve a törvényi bűncselekmény-fogalom deduktív jellegű, a jövőre nézve, normatív jelleggel minden egyes esetre érvényesen határozza meg azt, hogy mi a ...
Tovább

Makai Lajos¹: Foglalkozás-e a vadászat?

    A címben feltett kérdésre a válasz látszólag egyszerű, ha azonban a foglalkozást büntetőjogi aspektusból közelítjük meg, már sokkal árnyaltabb képet kapunk. A kérdés feltételét és vizsgálatát a foglalkozástól eltiltás körében folytatott – állás­pontom szerint nem mindig a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) rendelkezéseivel összhangban álló – bírói gyakorlat indokolja. Egyre gyakrabban találkozunk bírósági ítéletekben olyan rendelkezéssel, amelyben a b...
Tovább

Márton András¹ – Dávid Ferenc²: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának kulcsfontosságú megállapításai a titkos információgyűjtés engedélyezési eljárásával kapcsolatban (Szabó és Vissy kontra Magyarország)

    Az ítélet alapjául szolgáló kérelem Dr. Szabó Máté és dr. Vissy Beatrix magyar állampolgárok, az Eötvös Károly Kutatóintézet munkatársai 2014. május 13-án terjesztették elő kérelmüket az Emberi Jogok Európai Bíróságához (a továbbiakban: Bíróság).[3] Ebben előadták, hogy a 2011-ben létrejött Terrorelhárítási Központ (a továbbiakban: TEK) az 1994. évi XXXIV. törvény (továbbiakban Rtv.) 7/E. és 63. §-a szerinti titkos információgyűjtésre való joga sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének (...
Tovább

Nepp József*: A titok szerepének és jelentőségének társadalmi és szakági megközelítése: az egyes titokfajták a magyar jogi szabályozásban

    Bevezetés Scientia potentia est – A tudás hatalom, tartja a mondás. A megszerzett tudás ugyanakkor csak abban az esetben jelent hatalmat és előnyt, ha csak bizonyos személynek vagy körnek áll rendelkezésére, hiszen ha mindenki számára ismert volna, akkor – természetesen az információ fajtájától függően – értéktelenné válna. Számos példát és ellenpéldát említhetnénk, most egy-egy kiragadásával próbáljuk ezt érzékeltetni. Ha mindenki – vagy legalábbis emberek széles köre – tudná, hogy hol va...
Tovább

Nogel Mónika*: A kompetens szakértő közreműködését biztosító jogi szabályozás zsákutcái Magyarországon

    I.Bevezetés Az egyes törvényeknek az igazságügyi szakértőkkel és a szakértői bizonyítással összefüggő módosításáról szóló 2024. évi LI. törvény számos ponton módosította a szakértői működésre vonatkozó joganyagot.[1] Az igazságügyi szakértőként kirendelhető szervezetek listája kibővült, magában foglalva immár a költségvetési kutatóhelyeket és szervezeteket, valamint a Magyar Mérnöki Kamarát és a Magyar Építész Kamarát is. Az egyes ágazati szakértők[2] kérelemre automatikusan bejegyezhetővé...
Tovább

Pintér Beatrix*: Recenzió dr. Gál István László A magyar állam titkainak büntetőjogi védelme című monográfiájáról

    Dr. Gál István László a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Büntetőjogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára által írt hiánypótló tanulmány teljesen új megvilágításba helyezi az állam titkainak védelmét, mert büntetőjogi szempontból ilyen átfogó és tartalmilag tökéletes összeállítás még nem született. Angyal Pál 1908-ban készült monográfiájában foglalkozott először büntetőjogi szempontból az állam titkainak védelmével, illetve kisebb terjedelmű, továbbá egyéb, nem nyilvá...
Tovább

Soltész Tamás¹: A törvényi szinten elzárással fenyegetett bűncselekmények büntetéskiszabási tapasztalatai²

    1. Bevezetés A 2012. évi C. törvény hatálybalépése óta a Büntető Törvénykönyv Különös Részében nevesített legenyhébb büntetés a büntetőjogi elzárás. Amennyiben csak ezt vesszük figyelembe, szomorúan konstatálhatjuk, hogy az egyes bűncselekmények fenyegetettségi szintjének legalján és legtetején egyaránt szabadságelvonás szerepel. Ahogy Tóth Mihály egy évtizeddel ezelőtt fogalmazott: „[e]zt a tényt a harmadik évezred elején még tőlünk keletebbre is nehéz lesz elmagyarázni”.[3] Ez az állítás...
Tovább

Gunyecz Zoltán¹: Bizonyítás a perbíró szemével

    Bevezetés A már nem is annyira új eljárási törvény látszólag jelentősen csökkentette a bizonyítás jelentőségét, mivel lehetővé tette a beismerő nyilatkozat és a tárgyaláshoz való alkotmányos jogról történő lemondás elfogadásának a lehetőségét, melynek elfogadásával mellőzhető a bizonyítás. Ennek hiányában a bíróságnak mindazon bizonyítást le kell folytatnia, amelynek eredményeképpen ügydöntő határozatot hozhat. A bizonyítás törvényessége elsőrendű érdek, hiszen az ennek során megvalósított...
Tovább

Pénzkérdés az „igazság”? Anomáliák a szakértői bizonyításban / Ügyvéd Podcast #119

A mai jogszabályok nem könnyítik meg a szakértői folyamatokat. Büntetőjogban egy szakértőtől várják a megoldást. Anyagiak döntik el, hogy kinek lesz nagyobb esélye védekeznie, szakértőt igénybe venni. A magánszakértő csak elfogult szakértő lehet? Pedig a szakértői törvény előírja, hogy bárki kéri fel, ugyanolyan szakértői véleményt kell megfogalmaznia… Dr. Kadlót Erzsébet Dr. Nogel Mónikával beszélgetett a fenti kérdésekről. HÁZIGAZDA Kadlót Erzsébet Az ELTE-n diplomázott 1984-ben. Ez...
Tovább

Gégényné Utasy Judit¹: Tizennégy éven aluli tanúk a büntetőeljárásban

    „Az a mód, ahogyan egy társadalom a gyermeket kezeli,nemcsak törődésének és együttműködésének fokát jelzi,hanem jól tükrözi az adott társadalom igazságérzetét, jövőiránti elkötelezettségét, valamint azt is, mennyire fontosszámára az eljövendő generációk emberi feltételeinekjavítása.”[2] I. Bevezetés Hazánkban – sajnálatos módon – több tízezer gyermek és fiatal található a büntetés-végrehajtás intézményrendszerén belül, és évente körülbelül 6000 gyermek lesz valamilyen bűncselekmény áldozat...
Tovább

Átalakult BV-rendszer: nem az a kérdés, hogy ki megy be, inkább, hogy ki jön ki a börtönből… / Ügyvéd Podcast #114

Börtönország lettünk, élen járunk az egy főre jutó börtönlakók számát tekintve. Ennek kialakulásának történetéről, költségeiről, az átalakult büntetésvégrehajtási rendszer előnyeiről, hátrányairól és az esetleges alternatívákról beszélgetett Kadlót Erzsébet Lévay Miklóssal. HÁZIGAZDA Kadlót Erzsébet Az ELTE-n diplomázott 1984-ben. Ezután a PKKB-n fogalmazó, 1986-ban bírói-ügyészi szakvizsgát tett, majd 2001-ig bíró. 2001-2013 között az Alkotmánybíróság főtanácsadója. 2013-tól ügyvéd, ...
Tovább

Büntetőjogi Szemle 2024/1.

TARTALOM   BAJI DÓRA ANTÓNIA: Motiváció vagy manipuláció – együttműködési kompetenciák a büntetőeljárásban BARÁTKI LÁSZLÓ ATTILA: A fatf standard és nemzeti szintű végrehajtása BERCZELI SÁNDOR: Az Európai Unión belüli büntetőjogi együttműködés asszimetriája – avagy a többsebességes EU megvalósulása a büntetőjogi együttműködés területén FÁZSI LÁSZLÓ – KONCZ VERONIKA: A bírói etikáról a bírák etikai kódexének tükrében FENYVESI CSABA: Crime prevention function of criminalistics FODOR BALÁZS GÁBOR...
Tovább

Baji Dóra Antónia¹: Motiváció vagy manipuláció – együttműködési kompetenciák a büntetőeljárásban

    Bevezetés Tudatos és tudattalan hiedelmeink alapvetően meghatározzák, mit akarunk elérni, és azt is, hogy valóban elérjük-e. Ez a pszichológiai felfogás abból indul ki, hogy az egyén hiedelmeinek megváltoztatása – legyen szó akár a legegyszerűbbekről – mélyreható változásokat eredményezhet életében.[2] A meggyőződés, hogy az emberi tulajdonságok megváltoztathatatlanok – vagyis a rögzült szemléletmód –, állandó önigazolásra késztet. Ha valaki csupán bizonyos mértékű intelligenciával, egy bi...
Tovább

Berczeli Sándor¹: Az Európai Unión belüli büntetőjogi együttműködés asszimetriája – avagy a többsebességes EU megvalósulása a büntetőjogi együttműködés területén

    Magától értetődőnek tűnik úgy tekinteni az Európai Unión belül a tagállamok bűnüldözési és büntető igazságszolgáltatási (röviden: bűnügyi) együttműködésére, mint egy egységes, folyamatosan fejlődő és mélyülő területre, amelyet csak az Egyesült Királyság Európai Unióból kilépése, azaz a Brexit zavart meg némiképp. A valóság azonban – mint majdnem minden területén az életnek – ennél jóval összetettebb és árnyaltabb. Az Európai Uniót illető – döntően politikai – közbeszédet régóta átjárja a „...
Tovább

Fodor Balázs Gábor*: A gazdasági bűncselekmények szankcionálása

    I. A gazdaság szabályozása és védelme A társadalmi és gazdasági fejlődés eredményeként kialakult gazdasági rend nélkülözhetetlen szabályozása és védelme érdekében az államnak minden korban számos igazgatási és egyéb szabályt kell alkotnia. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy már az ókori társadalmakban megjelent a gazdaság jogi szabályozásának igénye, Hammurapi törvényoszlopa is tartalmazott kereskedelmi, igazgatási szabályokat és a pénzhamisítást is büntetni rendelte. Athénban Kr. e. ...
Tovább

Barátki László Attila¹: A fatf standard és nemzeti szintű végrehajtása

    A Financial Action Task Force[2] röviden FATF (a továbbiakban: Szervezet) magyarul Pénzügyi Akciócsoportot jelent, amely a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem nemzetközi standardjait meghatározó kormányközi szervezetként tevékenykedik. Fontos feladata, és talán a nyilvánosság számára legkézenfekvőbb eredménye, hogy identifikálja azon országokat, amelyek az AML/CFT[3] vonatkozásában stratégiai hiányosságokkal küzdenek nemzeti szinten. A pénzmosásra és terrorizmus finansz...
Tovább

Fázsi László¹ – Koncz Veronika²: A bírói etikáról a bírák etikai kódexének tükrében

    1. Bevezetés Az etika áthatja az életünk minden területét. Jelen van a hétköznapjainkban, szokásainkban, meghatározza a viselkedésünket, megnyilvánulásainkat, a különféle élethelyzetekben hozott döntéseinket. Lehetnek azonban olyan helyzetek, amikor nem az erkölcsi értékrendünk, hanem a pillanatnyi érdekeink, hangulatunk alapján döntünk. Ez magánügye minden embernek addig, amíg nem kötelezi külső szabály a döntésében; viszont ha valakinek a hivatásánál fogva kell betartania bizonyos normák...
Tovább

Csaba Fenyvesi: Crime prevention function of criminalistics

    The concept of criminalistics If we review the work of the theoretical authors of the recent, approximately 120-170-year-old discipline, the set of criteria accepted and formulated also by me, making up the basis of the concept of criminology, has now its crystallized form. Namely, that in terms of its essence, criminology is mainly practical kind of – and to a lesser extent – theoretical criminal investigation, i.e. the branch of criminal sciences that explores, creates, organizes and app...
Tovább

Gyarmati Dorina Olga*: A Btk. kis gömböcéről, azaz a pénzmosásról

    Bevezetés Dolgozatom tárgya a pénzmosás bűncselekményének 2021. január 1. napjától hatályos törvényi szabályozásának, az azzal kapcsolatos egyes elméleti és gyakorlati problémáknak az elemzése. Az adott törvényi tényállás létét az a cél igazolja, amely szerint a bűnözés vagyoni hasznának megakadályozásával lehet magát a bűnözést eredményesebben visszaszorítani, s ennek az előny biztosítását szolgáló járulékos bűncselekményekre is ki kell terjednie. A pénzmosás törvényi tényállása „régen és...
Tovább

Juhász Barnabás Bence¹: Gazdasági bűncselekmények nyomozásának megindulása

    Bevezetés A gazdasági bűncselekmények nyomozása egy kihívásokkal teli és rendkívül összetett terület, amely a modern társadalmakban jelentős szereppel bír. A gazdasági bűnözés szorosan kapcsolódik a gazdasági, üzleti, pénzügyi tevékenységekhez és nemcsak egyéneket, hanem vállalatokat, pénzügyi intézményeket, továbbá akár államokat is érinthet. Egy könyvvizsgálattal, tanácsadással foglalkozó nagyvállalat, a Pricewater­houseCoopers (PwC) 2022-es globális gazdasági bűnözésről készített felmér...
Tovább

László Balázs*: A közvád alkotmányjogi helyzete a magánvádas eljárást érintő jogszabályváltozások tükrében

    1. Problémafelvetés A 2018. július 1. napján hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) megváltoztatta az ügyész(ség) és a magánvádló korábbi viszonyát a magánvádas eljárásban történő vádképviselet és a váddal való rendelkezés körében. Ezt követően három év sem telt el, amikor a jogalkotó – miközben Magyarország ügyészsége éppen 2021-ben ünnepelte a közvád kizárólagos letéteményesét megtestesítő modern, egységes és a bíróságtól független közvádlói szervezet felál...
Tovább

Papp Renáta¹: A játékelmélet alkalmazási lehetőségei a büntetőeljárásban

    „Megnyertük a csatát, de elvesztettük a háborút.”(Pyrrhic győzelem) Bevezetés A tanulmány célja a játékelmélet és jog kombinációjának mélyreható vizsgálata, azonosítva az elméleti alapokat és kiemelve az alkalmazási területeket. A játékelmélet és jog kölcsönhatásának elemzése során a tanulmány két fő célt tűz ki: elsődlegesen, kibontja a játékelmélet alapelveit, fogalmait és stratégiáit, valamint ezek kapcsolatát a jogi döntéshozatal és tárgyalási folyamatokkal. Másodsorban, a tanulmány az...
Tovább

Pokker Zoltán Péter*: Gondolatok a jogos védelemről a magyar büntetőjogban

    Életünk során gyakran tapasztaljuk, hogy vannak a mindennapi életnek olyan területei, amelyekről sokan azt gondolják, hogy értenek vagy érteni vélnek. A jog tipikusan egy ilyen terület. A hétköznapi beszélgetések, vagy a közösségi média olvasása során tapasztalható, hogy adott – egyebekben a joghoz erősen kötődő – kérdésekben sokaknak van határozott álláspontja, mely álláspontot azzal a belülről fakadó vélelemmel oszt meg, mintha az adott témának szakértője lenne. A büntetőjog kapcsán véle...
Tovább

Fiatal nők a védőügyvédi pályán! / Ügyvéd Podcast #103

A védőügyvédi pálya nem nőnek való – gondolják sokan. Mert kemény, embert próbáló ügyekkel lehet találkozni, be kell áldozni a szabadidőt és a hétvégéket, és férfiasan kell küzdeni az ügyfelek érdekében. Mennyire igaz mindez? A mai adás vendége három fiatal női védőügyvéd, akikben az is közös, hogy még nem voltak harminc, amikor megalapították a saját „büntetős praxisukat”. Hogyan dolgoznak ők, hogyan látják a saját szerepüket a védőügyvédi pályán, és hogyan tudnak nőként érvényesülni a férfiak...
Tovább

Prof. Dr. Gál István László: A köztársasági elnöki kegyelem jogintézményének múltja és lehetséges jövője

Kegyelem és szigorú kriminálpolitika A büntetőjog tudomány atyja, Cesare Beccaria a kegyelemmel kapcsolatban a következőket írta az 1764-ben megjelent híres munkájában: „a kegyelmet, némely uralkodónak ezen egyedüli kormányzási erényét, ki kellene zárni a tökéletes törvényhozásból, melynek büntetései enyhék, jogszolgáltatása rendes és gyors. E tételt keménynek találhatja az, ki tökéletlen büntető rendszer alatt él, hol a bocsánat és kegyelem szükséges, mert esztelenek a törvények és kegyetlenek...
Tovább

Büntetőjogi Szemle 2023/2.

TARTALOM   BÁLINT TÜNDE: Az elektromos rollerekre vonatkozó szabályok FÁZSI LÁSZLÓ: Húsz év fegyház helyett felmentés – avagy a bűnösség rejtett vélelmének jelentősége az ítélkezésben GÁL ISTVÁN LÁSZLÓ: Gyakorlati problémák és alkotmányos aggályok az orvvadászat tényállásával kapcsolatban GARAJSZKI ZOLTÁN: A védői titokjog korábbi, mint a gyanúsítás – A védői titok kezdete az EJEB ítéletei és az Alkotmánybíróság minimum standardja alapján KUHL ANDREA: Összehasonlító tanulmány a mesterséges int...
Tovább

Bálint Tünde¹: Az elektromos rollerekre vonatkozó szabályok – Nemzetközi kitekintés

    „A modern közlekedési eszközök gyorsabbak, mint az érzékszerveink, és emiatt lassabban dolgozzuk fel észleleteinket, mint a megváltozott körülmények kívánnák.”(Oravecz Imre)[2] I. Bevezetés A technika fejlődésével a közlekedésben is megjelentek és egyre népszerűbbé váltak az új elektromos közlekedési eszközök, mint például az elektromos kerékpár, az elektromos roller, az elektromos gördeszka, a segway, a hoverboard, elektromos egykerekűek vagy monowheelek stb. Ezek a közlekedési eszközök é...
Tovább

Fázsi László*: Húsz év fegyház helyett felmentés – avagy a bűnösség rejtett vélelmének jelentősége az ítélkezésben¹

    Az emberölés gyanújának nyilván megalapozottnak kellett volna lennie ahhoz, hogy a nyomozás befejezését követően az ügyészség vádat emeljen a gyanúsítottal szemben e bűncselekmény elkövetése miatt, amelynek alapján a törvényszék 20 évi fegyházbüntetésre ítélte azt a vádlottat, akit aztán a táblabíróság mégis felmentett a vád alól, a másodfokú ítéletet pedig a Kúria is helybenhagyta. Egy három bírói fórumot is megjárt üggyel pedig mit lehet kezdeni? Jól tudjuk, hogy nem sok mindent. Az ügy ...
Tovább

Gál István László*: Gyakorlati problémák és alkotmányos aggályok az orvvadászat tényállásával kapcsolatban

    1. Bevezető gondolatok a 2023 őszén hatályba lépett jogszabályváltozásokkal kapcsolatban A Magyar Közlönyben 2023. október 16-án jelent meg az agrárminiszter 57/2023. (X. 16.) AM rendelete egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról. Saját ügyvédi gyakorlatom alapján is állíthatom, ez a módosítás nemcsak a jövőre vonatkozóan fogja alapvetően megváltoztatni a Btk. 245. § c) pontja szerinti orvvadászat gyakorlatát, de a folyamatban lévő ügyekre is kihat. A Vtv. vég...
Tovább

Garajszki Zoltán¹: A védői titokjog korábbi, mint a gyanúsítás – A védői titok kezdete az EJEB ítéletei és az Alkotmánybíróság minimumstandardja alapján

    „A tisztességes eljárás egyik alapvető jellemzője, hogy minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van ahhoz, hogy védő segítségével hatékonyan védekezhessen.[2] Az a szabály, hogy a gyanúsított számára biztosítani kell a jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférést, attól a pillanattól áll fenn, amikor az Egyezmény autonóm értelmében vett »bűncselekményre vonatkozó gyanú« merül fel ellene[3]. Ebben az összefüggésben a Bíróság leszögezi, hogy egy személy nem akkor szerzi meg a 6. cikk...
Tovább

Kuhl Andrea¹: Összehasonlító tanulmány a mesterséges intelligenciáról mint szakértői bizonyítékról a kontradiktórius és inkvizitórius büntető igazságszolgáltatási rendszerekben

    Bevezetés A mesterséges intelligencia (MI) napjainkra valósággá vált, és nagyon is valós és mély hatást gyakorol mindennapi életünkre, megváltoztatja életmódunkat is. A robotok és az intelligens gépek már régóta nem csak fikciók.[2] Az utóbbi években a büntetőeljárási jog és a forenzikus tudomány aktívan tárgyalja a mesterséges intelligencia ( MI) alkalmazásának lehetőségeit. Az MI fogalma nem épült be a jogszabályokba, hanem olyan tudományos elméletek, technikák és módszerek formájában je...
Tovább

Lajos Péter Kovács¹: Development history of the telecommunication device system

    “The beginning is the most important part of work.” Plato Introduction We are all aware that today the achievements of computer technology are considered essential tools in most professions. However, society is still able to reach a new level of development by expanding their range of applications, utilizing computers, the Internet, or other machines in more and more places. The development of technology can also be seen in action in the justice system. The trace of this is found in Act XI...
Tovább

Németh Henrietta¹: Gondolatok a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelméről a kábítószer-bűnözés kapcsán

    1. Bevezetés A 18. életévüket be nem töltött fiatalok személyiségük relatív éretlen volta miatt könnyebben befolyásolhatók. Ők kisebb ellenállást képesek tanúsítani az olyan külső hatásokkal szemben, amelyek bűncselekmény elkövetése irányába mozdítanák őket. Ezzel párhuzamosan tehetetlenebbek azokkal az impulzusokkal szemben is, amelyek a bűnöző életvitel irányába terelik életvitelüket. A kábítószer-bűnözés kapcsán fokozott veszélyeztetettségük nyilvánvaló,[2] s ennek a büntetőjogi szabály...
Tovább

Soltész Tamás*: Az elzárás büntetőjogi szankciórendszerünkben¹

    I. Bevezetés Az elzárás, mint a személyi szabadság rövidebb ideig tartó elvonásával járó büntetés a 2012. évi C. törvény hatálybalépésével vált újra büntetőjogi szankciórendszerünk részévé.[2] A büntetőjogászok többsége a szankciónem bevezetését már a megismerhető kódextervezetek napvilágra kerülésének idején is fenntartásokkal fogadta. A főként elméleti szakemberek által megfogalmazott kritikák és elvi állásfoglalások egy évtizeddel ezelőtt körvonalazták a jogintézménnyel kapcsolatos főbb...
Tovább

Steiner Gábor¹: A terrorizmus problematikája: eszmetörténet és fogalommeghatározási próbálkozások, kitekintéssel a közelmúlt eseményeire

    Christopher Joyner meghatározása szerint a terrorizmus olyan, mint a pornográfia: felismerjük, ha látjuk, de lehetetlen univerzálisan elfogadott definíciót találni rá. Dolgozatomban – a fentiek igazságtartalma ellenére is – megpróbálom bemutatni a terrorizmus eszmetörténetét, fogalommeghatározási próbálkozásait, illetőleg azokat az általános ismérveit, melyek alapján kísérletet lehet tenni akár még egy általános jellegű definíció megalkotására is. Végezetül érinteni kívánom napjaink szomor...
Tovább

Szabó Judit¹: A ne bis in idem elvének alkalmazása a környezetet károsító cselekmények megítélése körében

    I. Alapvetések A ne bis in idem (non bis in idem) elve az ugyanazon tény kétszeres értékelésének tilalmát határozza meg, és mint ilyen, a szuverén államok központi alapköve, mely az állam büntetőigénye érvényesítésének egyik eljárásjogi akadályát jelenti. Az elv, melynek eredete a római jogra vezethető vissza – nemo debet bis vexari pro una ez eadem causa, azaz senki nem kell elszenvednie, hogy vele szemben ugyanazon cselekmény miatt kétszer is büntetőeljárást folytassanak le – valamennyi ...
Tovább

Szabó Krisztián¹: És mégis fokozható a közvetlen veszély (?)

    Bevezető gondolatok A Büntetőjogi Szemle 2022. évi 1. számában jelent meg Jancsó Zoltánnal közös tanulmányunk, amely az „Orvosi és jogi ismeretek, avagy fokozható-e a közvetlen veszély” címet viselte. Az abban kifejtett orvosszakmai és jogi álláspontunk az volt, hogy az elkövető szakmai szabályszegésével nem okozati összefüggésben kialakult, nem elhárítható közvetlen veszélyhelyzet miatt büntetőjogi felelősség megállapításának nem lehet helye, a normaszöveg a közvetlen veszélyhelyzet „foko...
Tovább

Zsigmond Csaba: A vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme és a pénzmosás¹

    A vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme, mint a szervezett bűnözés egyik területe Az egyes vadon élő fajok gazdasági célú kizsákmányolása nem új keletű jelenség, egyes közösségek fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú volt,[2] azonban mára olyan méreteket öltött a felelőtlen és túlzott vadászat, hogy jelentősen felgyorsította egyes fajok kihalását. Az utóbbi évtizedekben a globális szinten megvalósuló védett állat- és növényfajok illegális kereskedelme súlyosan veszélyez...
Tovább

Gál Anikó¹: A polgári jogi igény megjelenése a büntetőeljárásban

    Tanulmányom célja, hogy a jelenleg hatályos büntetőeljárásjogi szabályozás keretei között bemutassam a polgári jogi igény előterjesztésének, érvényesítésének és elbírálásának szabályait és ezekkel kapcsolatosan a bírói gyakorlatban felmerült problémákat. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (röviden: Be.) preambulumában is már hangsúlyosan jelenik meg sértett érdeke, a törvény megalkotásának kifejezett célja között szerepel a bűncselekmény sértettjeinek fokozott védelme és jogai...
Tovább

Vádfordulás / Ügyvéd Podcast #40

Méhes Dávid olyan esetekről beszélget Muskovszky Balázzsal, amikor a bíróság a bizonyítékok alapján – a vádtól eltérően – enyhébben minősítette a vádlott által elkövetett cselekményt. HÁZIGAZDA Méhes Dávid 2003-ban végzett a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi karán, majd ügyvédjelöltkedést követően 2008 óta ügyvéd. Klasszikus ügyvédi tevékenységet végez. Többekkel együtt létrehozta az e-ÜMK ügyvédi helyettesítési, valamint a Praxys ügyviteli rendszert. 2014-2018 k...
Tovább

Harsányi Anna¹: A betegségekre hivatkozás mint perújítási célt igazolandó ok a büntetőeljárásban

    Bevezetés Régi dilemmája a büntetőeljárásnak, hogy mi a helyes eljárás abban az esetben, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően annak tartalmi helytelensége oly mértékben kiderül, hogy a határozat fenntartása az anyagi igazság sérelmével, annak nyilvánvaló meghamisításával járna.[2] Már Finkey is felhívta a figyelmet arra, hogy a bírói ítéletek tekintélyét ok nélkül ne ingassák meg, de az emberi tévedések helyrehozása se legyen megnehezítve, és különösen az ártatlanul elíté...
Tovább

Dr. Fodor Balázs Gábor*: Az adókijátszás és annak következményei a személy- és vagyonvédelemben

  Az adókijátszás fogalma az adójogi normák illegális megsértését jelenti, szemben például az adótervezéssel vagy az adókikerüléssel, melyek az adócsökkentés legális módjait takarják. Az adókijátszás körébe tartozik a büntetőjogi kategóriát képező költségvetési csalás[1], illetve a pénzügyi jog által szankcionált, de a büntetőjog által nem üldözött adójogi normasértés is. Az adókijátszás éves szinten jelentős bevételkiesést jelent mind a hazai, mind az Uniós költségvetésnek, továbbá az adócsa...
Tovább

Elek Balázs¹ – Háger Tamás²: A megalapozott tényállás és az indokolási kötelezettség összefüggései

    Bevezetés A bíróság a vádlott büntetőjogi felelősségéről a részletes szabályok által meghatározott büntetőeljárásban dönt.[3] E folyamatban nagyon fontos a perrendnek megfelelően a tényállás megállapítása, annak helyessége. A büntetőeljárásban kiemelt jelentőséggel bírnak a ténykérdések, de a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) rendelkezéseinek megtartása is. A ténykérdéseket a jogalkalmazás során, különösen a büntetőeljárás fakultatív, jogorvoslati szakaszá...
Tovább

Dr. Ázsoth Szilvia*: A családon belüli erőszak büntetőjogi aspektusai

    Bevezető Egyre több családon belül történt erőszakos esetről hallunk, olvasunk. Megszaporodtak a média beszámolói, a sértettek nyilatkozatai, vallomásai az ilyen esetekről. Mindezek mellett e cselekmény látenciája valószínűleg még ennél is jóval nagyobb. A cselekmények jelentős része nem is kerül az otthon falain kívülre. Ennek oka jellemzően az, hogy a bántalmazott joggal fél a viták felerősödésétől, szégyelli a történteket, különösen azt, hogy őt bántalmazták, szexuális cselekményre kény...
Tovább

Prof. Dr. Gál István László* : Titkos dokumentumok kiszivárogtatása az orosz–ukrán háborúban: a minősített adatok védelméhez és a közvélemény tájékoztatásához fűződő érdek konfliktusa

    1. Bevezető gondolatok A 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború a legnagyobb hagyományos katonai konfliktus Európában a második világháború óta. Az orosz katonai agresszió, amit Oroszországban jelenleg is tilos háborúnak[1] nevezni, eddig óvatos becslések szerint is több százezer ember életét követelte vagy testi épségét, egészségét sértette ukrán és orosz oldalon egyaránt. A katonai konfliktusban rendszeresen szivárognak ki minősített adatok, sokszor a legmagasabb minősítési szi...
Tovább

Dr. Hurtony Alexandra Kitti¹: A szexuális bűnelkövetőkkel szembeni fellépés: a kémiai kasztráció az Amerikai Egyesült Államokban

    1. Bevezetés Napjainkban a szexuális motivációjú bűncselekmények elkövetőivel szemben a szabadságvesztés-büntetés mellett alkalmazandó kezelések, alternatív megoldások feltérképezése társadalmi igény, az ilyen jellegű bűncselekmények megelőzése, valamint az újbóli elkövetés elkerülése céljából. A kémiai kasztráció – mint a szexuális bűncselekmények elkövetőivel szemben alkalmazott gyógyszeres terápia – az egyes országok gyakorlatában egyszerre tekinthető végső eszköznek a szexuális bűncsel...
Tovább

Kuhl Andrea¹: Az EU Gyermekjogi stratégia és a gyermekekre vonatkozó jogi normák a büntető igazságszolgáltatásban

    1. A gyermekjogok A gyermekjogok a 18 év alattiak emberi jogait jelentik. Az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 3. cikkének (3) bekezdése és az Európai Unió (EU) Alapjogi Chartájának 24. cikke kimondja, hogy a gyermekek jogainak védelme az EU egyik célja. Az Egyesült Nemzetek Gyermekjogi Egyezménye (UNCRC) szerint a világon minden 18 év alatti személyt ugyanazok a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok illetik meg – etnikai hovatartozástól, nemtől, vallástól, nyel...
Tovább

Mándi Veronika*: A személyes adatok kezelése a büntetőeljárásban és a nyilvánosság kapcsolata

    I. Bevezetés Büntetőügyeket tárgyaló bíróként, elsődleges feladatom a jogszabályoknak megfelelően, a megvádolt személyek büntetőjogi felelősségének kérdésében dönteni. Ennek során, a legfontosabb alkalmazandó jogszabályok, a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény[1] (a továbbiakban: Btk.) és a Büntetőeljárásról szóló törvény[2] (a továbbiakban: Be.). Az utóbbi évtizedben megjelelő – elsősorban a technika vívmányai robbanásszerű fejlődésének – köszönhető tendenciáknak a büntetőeljárásban rés...
Tovább

Németh Henrietta¹: A kábítószer-kereskedelem megítélése a bírói gyakorlatban

    1. Bevezetés A kábítószerre – mint elkövetési eszközre[2] – megvalósított bűncselekményeket a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) két törvényi tényállás keretében szabályozza. A jogalkotó – az 1978. évi IV. törvénnyel azonos módon – fogyasztói és terjesztői típusú elkövetési magatartások között differenciál. A kábítószer birtoklása bűncselekményét az követi el, aki a kábítószert termeszti, előállítja, megszerzi, az ország területére behozza, onnan kivisz...
Tovább

Petrétei Dávid*: A Bűnügyi Szakértői Intézetek Európai Hálózata – ENFSI

    Az ENFSI (European Network of Forensic Science Institutes – Bűnügyi/Igazságügyi Szakértői Intézetek Európai Hálózata) a közös európai bűnüldözés egyik sajátos szervezete. Sajátos annyiban, hogy tagjai nem az EU-ból, hanem az Európa Tanács[1] tagállamaiból kerülhetnek ki. Továbbá nem államközi szerződések hozták létre, gyakorlatilag egy Németországban bejegyzett egyesületként működik. Mégis az EU Bizottság a forenzikus tudományok tekintetében monopolszervezetnek nyilvánította,[2] a Tanács p...
Tovább

Ripszám Dóra¹: A gyermekkel való koldulástól a kényszerkoldultatásig

    „Sokan úgy vélik, a kéregetés nem igazi munka, ám az az igazság, hogy a koldulás sokkal több munkával jár, mint bármi más. Nagyon fárasztó térdelni, ám megalázkodni még ennél is fárasztóbb. És nincs annál kimerítőbb, mint kéregetni, könyörögni az életünkért.” – Afonso Cruz 1. Bevezetés Európa-szerte szorosan kötődik a koldulás problematikája a szegénység, a szegénygondozás kérdésköreihez, a ’szegény’ fogalom a történelem folyamán felölelte a koldusokat, a vándorlókat, a beteg, család nélkü...
Tovább

Dr. Tormási-Almási Tímea*: Alternatív szankciók hiánya a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben a fiatalkorú elkövetők esetében

    I. Bevezetés Gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be.[1] A gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.[2] Joga van ahhoz, hogy érzelmileg kiegyensúlyozott felnőtté váljon. A fiatalkorúak büntetőjogi felelősségre vonása nem egyszerű kérdés. A 18. életévüket be nem töltött elkövetők először kerülnek szembe az igazságszolgáltatással, szembesülve tettük következményeivel. Szankcionálásuk mellett a ne...
Tovább

Zsiros Klaudia Viktória¹: A szakértői objektivitás jelentősége a szexuális erőszak bizonyítási eljárásában

    Bevezető gondolatok Tanulmányom témája az igazságügyi szakértői vizsgálat jelentősége a szexuális erőszak bizonyítási eljárásban, hogy a szakértő objektivitásából és különleges szakértelméből eredően miért számít egy fontos bizonyítási eszköznek kifejezetten ezen bűncselekmény vonatkozásában. A 2017 októberében a szociális médiában elterjedő Me Too mozgalom történései a közvélekedés legkülönbözőbb reakció mellett e bűncselekmények elbírálásával összefüggésben felvetették, hogy a bizonyítás...
Tovább

Büntetőjogi Szemle 2023/1.

TARTALOM   ÁZSOTH SZILVIA: A családon belüli erőszak büntetőjogi aspektusai ELEK BALÁZS – HÁGER TAMÁS: A megalapozott tényállás és az indokolási kötelezettség összefüggései FODOR BALÁZS GÁBOR: Az adókijátszás és annak következményei a személy- és vagyonvédelemben GÁL ISTVÁN LÁSZLÓ: Titkos dokumentumok kiszivárogtatása az orosz–ukrán háborúban: a minősített adatok védelméhez és a közvélemény tájékoztatásához fűződő érdek konfliktusa HARSÁNYI ANNA: A betegségekre hivatkozás mint perújítási célt ...
Tovább

A Putyin elnök elleni nemzetközi elfogatóparancs / Ügyvéd Podcast #38

Lőrik József Hoffmann Tamással beszélget nemzetközi büntetőjogról, konkrétan a Vlagyimir Putyin ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság által kibocsátott elfogatóparancsról. Célunk a tisztánlátás: milyen bűncselekmény miatt bocsátották ki és milyen eljárásban kerülhet sor majd egyszer a büntetőjogi felelősség vizsgálatára. HÁZIGAZDA Lőrik József A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezett, 2005 óta a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Szakterülete a büntetőjog. Ügy...
Tovább

Paradoxonok a kriminológiában / az Ügyvéd Podcast 37. adása

Korinek Lászlónak, a kriminológia egyik legnagyobb hazai tudósának „Paradoxonok a kriminológiában” címmel jelent meg legújabb kötete. Gerő Tamás beszélget vele ezen paradoxonokról. HÁZIGAZDA Gerő Tamás A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen diplomázott 2000-ben. Ügyvédjelölti gyakorlata után 2004-től ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjaként. 2016 óta az „Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért” Egyesület elnöke. Az Ügyvédakadémia és az Ügyvédiskola oktatója. 2011-ben a M...
Tovább

Büntetőjogi Szemle 2022/2.

TARTALOM   DR. BATTA, JÚLIA DÓRA: You are Responsible for Your Rose Juveniles and Officiality in Hungarian Criminal Proceedings CSIZMADIÁNÉ DR. PETHŐ TÍMEA: Jerome Frank válogatott írásai és annak néhány aktuális vonatkozása DR. ELEK BALÁZS: A felelősséghalmozás tilalmának kiüresítése – Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bíróságának változó judikatúrája a ne bis in idem elv körében DR. HÁGER TAMÁS: Szakmai – a bírósági igazgatásra is kiható – szemléletváltás a másodfokú büntet...
Tovább

Dr. Batta, Júlia Dóra¹: You are Responsible for Your Rose Juveniles and Officiality in Hungarian Criminal Proceedings²

    “You know [...] my flower [...] I’m responsible for her. And she’s so weak! And so naive. She has four ridiculous thorns to defend her against the world…” (Antoine de Saint-Exupéry) 1. Introductory thoughts In Hungary, tens of thousands of children get involved in court proceedings every year. Participating in a court procedure is an extraordinary and often disturbing experience even for adults, perhaps especially when the procedure is a criminal procedure. It is all the more so in the cas...
Tovább

Csizmadiáné dr. Pethő Tímea¹: Jerome Frank válogatott írásai és annak néhány aktuális vonatkozása

    1. Bevezető gondolatok Jerome Frank Bíráskodás az elme ítélőszéke előtt című válogatott írásaiban bár a XX. századi amerikai igazságszolgáltatás problémáiból indul ki, azonban általános érvényű jogfilozófiai, jogszociológiai, jogi pszichológiai kérdésekre is választ keres, választ ad. Nemcsak az angolszász jogi gondolkodók, de a kontinentális jogrendszerek jogászai, a magyar jogászok, különösen ügyvédek, ügyészek, bírák számára fogalmaz meg máig ható kérdéseket, problémákat, vitat alapvető...
Tovább

Dr. Elek Balázs¹: A felelősséghalmozás tilalmának kiüresítése – Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bíróságának változó judikatúrája a ne bis in idem elv körében

    A ne bis in idem elv lényegi tartalma A ne bis in idem elve ugyanazon tény kétszeres értékelésének tilalmát határozza meg, és mint ilyen, a modern büntetőjog – értve ez alatt az anyagi és az eljárásjogi rendelkezéseket egyaránt – egyik sarokköve.[2] Az elvet Magyarország Alaptörvénye a XXVIII. cikk (6) bekezdésében immár[3] expressis verbis is rögzíti.[4] Karsai is úgy fogalmaz, hogy a ne bis in idem elve a ius puniendi parttalan érvényesítésével szemben védelmezi az individuumot, illetve ...
Tovább

Dr. Háger Tamás¹: Szakmai – a bírósági igazgatásra is kiható – szemléletváltás a másodfokú büntetőeljárásban

    1. Bevezetés A magyar büntető eljárásjog immár több mint négy éve fontos mérföldkőhöz érkezett. Az Országgyűlés 2017. június 13-án fogadta el a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (továbbiakban Be.), mely a 867. § szerint 2018. július 1-jén lépett hatályba. A Be. az eltelt időre tekintettel már nem tekinthető új szabályrendszernek, de olyan kardinális változásokat hozott, melyek gyakorlata a Kúria egységesítő és iránymutató tevékenysége ellenére még nem teljesen kialakult. Minde...
Tovább

Dr. Németh János¹: Az előkészítő ülés funkcióinak és céljának megvalósulása a Be. hatálybalépése óta eltelt években

    Bevezetés Az új Be.[2] hatálybalépésével az előkészítő ülés rendkívül nagy hangsúlyt kapott a büntetőeljárásban: ez a tárgyalás előkészítő szakaszában megtartásra kerülő nyilvános ülés ugyanis immár lehetőséget biztosít arra, hogy akár az eljárás kezdetén érdemi döntés születhessen a kérdéses ügyben, ha pedig erre nem adódik lehetőség, az előkészítő ülés a bizonyítási eljárás előkészítése révén a későbbi eljárás egészének megalapozásában és koncentrációjában vesz részt, köszönhetően a bizo...
Tovább

Dr. Simon Alexa¹: Gondolatok a bírói meggyőződés és a kizárás szabályainak különös kapcsolatáról

    1. Bevezető gondolatok a kizárás kapcsán A bíró pártatlanságának kétségbevonhatatlanságához fűződő elvárás alapvető igazságszolgáltatási érdek, melynek maximális érvényre juttatását szolgálja többek között a bíró kizárásának abszolút és relatív okai­nak törvényben való deklarálása is. A kizárás jogintézményére voltaképp az elfogulatlanság biztosítékaként tekinthetünk.[2] Vagy ahogyan az Alkotmánybíróság fogalmazott: „A pártatlan bírósághoz való alkotmányos alapjog az eljárás alá vont szemé...
Tovább

Dr. Sörös László¹: Gyermek a tanúk padján

    Bevezetés Sajnos előfordul, hogy a bűncselekmény sértettje vagy egyetlen szemtanúja egy gyermek, akinek a személyisége még kiforratlan, sérülékenyebb a külső káros hatásokkal szemben. A bűncselekmény okozta trauma után kihallgatása néha elkerülhetetlen és kénytelen egy számára idegen személy előtt feltárni és elmondani az általa átélt borzalmakat, a saját értelmi szintjén, a világról addig szerzett ismeretei alapján. A közvéleményben nagy vihart kavart azon gyermekbántalmazó szülők büntető...
Tovább

Dr. Ripszám Dóra¹ – Prof. Dr. habil. Gál István László PhD²: Gondolatok a járványügyi védekezés akadályozásáról³

    1. Bevezetés A XXI. század elején még úgy tűnt, hogy a fő gazdasági bajok okozója a nemzetközi terrorizmus lesz, ehelyett 2007 végén egy „klasszikus” gazdasági világválságot éltünk át. 2008-ban az úgynevezett Kondratyev-ciklus leszálló ágába került a világgazdaság, és sok katasztrófa is tovább rontotta a helyzetet. Ilyen volt például a New Orleans-i hurrikán. A hitelpiac telítődése miatt a bankok a másodrendű adósokhoz fordultak. Nem volt komolyabb hitelbírálat, az ingatlanok árfolyama fol...
Tovább

Dr. Nagy Antal¹ – Dr. Nagy Zsuzsanna²: Bizonyítási nehézségek a közúti baleset okozásának vétsége bűncselekmény tekintetében – bírói szemmel

    „Az ítéleti tényállás az összes, sokszor egymásnak ellentmondó bizonyíték szintézise, ám ennek a szintézisnek a létrehozása a bíróság feladata.”[3] A mottóként használt alaptézisből kiindulva tanulmányunk a címbeli bűncselekmény tekintetében veti fel azokat a bizonyítási nehézségeket – különös figyelemmel a szakértői bizonyításra –, amellyel a bíróság szembe találja magát a tárgyalóteremben a bizonyítási eljárás során. Célunk annak bemutatása, hogy milyen elválaszthatatlan összefüggés van ...
Tovább

Dr. Turcsán Tamara¹: A büntetőügyek alternatív vitarendezési lehetőségei

    A közvetítői eljárás, közismertebb nevén a mediáció alkalmazására a régi büntetőeljárási törvény[2] (továbbiakban r.Be.) már 2007. január 1. óta lehetőséget kínál. Az új büntetőeljárási törvény[3] (továbbiakban: Be.) sem feledkezett meg erről a jogintézményről. A hétköznapok joggyakorlatának jelenlegi tapasztalatai felbátorították a jogalkotót arra, hogy az elterelés e lehetőségének megengedhetőségét szélesebb körben tegye lehetővé.[4] A hagyományos vitarendezés az igazságszolgáltatásban a...
Tovább

Büntetőjogi Szemle 2022/1.

TARTALOM   IMRE BEZERÉDI: Public Trust and Confidence in the Hungarian Police Today /3 BODA ZOLTÁN: A büntetőeljárások gyorsításának igénye egyes alapvető jogintézmények árnyékában /9 DR. BODNÁR ANDRÁS PÉTER: A digitális bizonyítékok megjelenése a büntetőeljárásban – különös tekintettel a szakértő igénybevételére /19 CSAPÓ LÍVIA – ERDEI AMARILLA: A szakértőkre vonatkozó jogi ismeretek a büntetőeljárásban /30 CSAPUCHA BERNADETT: A gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi dokumentuma...
Tovább

Elek Balázs¹: A büntetőügyekben eljáró szakértők felelősségének rendszere

    Előszó Az igazságügyi szakértő felelőssége a többrétegű jogszabályi környezetben igen sokrétű. Ez a felelősség egyaránt érvényes azokra, akik kirendeléssel válnak szakértővé a büntetőeljárásban, de azokra is, akik úgynevezett magánszakértés keretében kerülnek az eljárásba. Ugyancsak vonatkozik a fegyelmi felelősség az eseti szakértőkre is, hiszen, eseti szakértőként csak az járhat el, aki nyilatkozik arról, hogy az igazságügyi szakértőkre vonatkozó fegyelmi követelményeknek aláveti magát.[...
Tovább

Dr. Tóth Andrea Noémi¹: A szakértői tevékenység kriminalisztikai jelentősége, különös tekintettel a vérnyomelemzésre és vérnyomvizsgálatra² 

    Bevezetés A büntetőeljárás célja több mint száz éve – az első egységes magyar bűnvádi perrendtartás indokolásában[3] már deklaráltan is – az igazság megállapítása. Ehhez igazodóan a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) preambulumában is az olvasható, hogy a törvényt az Országgyűlés az igazság megállapításának igényének szem előtt tartásával alkotta meg. Az igazság szó ezt követően csak szóösszetételben (igazságszolgáltatás, igazságügyi, igazságügyért) szerepel ...
Tovább

Csapucha Bernadett: A gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi dokumentumai¹

    1. Bevezető gondolatok Jelen tanulmány fő célja, hogy áttekintést adjon a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulását célzó nemzetközi dokumentumokról. Ennek keretén belül áttekintem az ENSZ fiatalkorúak igazságszolgáltatására vonatkozó szabályrendszerének meghatározó pilléreit, továbbá az Európa Tanács égisze alatt született főbb dokumentumokat, s azok sajátosságait is ismertetem, gondolván itt pl. a Lanzarote Egyezményre vagy a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló iránymutatásra...
Tovább

Nagy Anita¹: Mesterséges intelligencia szerepe a bírósági büntető ügyvitelben

    1. Bírósági digitalizáció A digitalizáció kifejezést napjainkban egyre többször lehet hallani, mely kifejezést és a mögötte található tartalmat a COVID–19-világjárvány alatt,[2] és annak esetleges lecsengését követően is egyre inkább előtérbe helyezi a legtöbb vállalat és természetesen a közigazgatás, valamint az igazságszolgáltatás szereplői is. A járvány rávilágított arra, hogy szükséges a digitális technológiák használata, fejlesztése és széles körű kiterjesztése, mivel ezen újítások ak...
Tovább

Imre Bezerédi¹: Public Trust and Confidence in the Hungarian Police Today

    I. Introduction The change of regime in 1989 was of particular significance in our history. Hungary was not only challenged by the battles carried out in the political arena, but also by the establishment of public security as a product, which meant a greater burden than before. Until then, closed borders, socialist ideology and a highly stagnant social image had stifled crime, but the change of regime marked a turning point in this respect. A number of independent studies have concluded t...
Tovább

Boda Zoltán¹: A büntetőeljárások gyorsításának igénye egyes alapvető jogintézmények árnyékában

    I. Bevezetés Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 6. cikkének 1. pontja a tisztességes eljárás fogalmi elemei között rögzíti az észszerű időn belüli elbírálást a független és pártatlan bíróság, a tisztességes és nyilvános tárgyalás, valamint a nyilvánosan kihirdetett ítéletet követelménye mellett. Az új Be. megalkotása és hatálybalépése előtt a büntetőeljárásban korántsem új keletű problémaként merült fel a büntetőperek – olykor indokolatlan – elhúzódása, a...
Tovább

Dr. Bodnár András Péter¹: A digitális bizonyítékok megjelenése a büntetőeljárásban – különös tekintettel a szakértő igénybevételére

    „Az új technológia önmagában se nem jó, se nem gonosz.Minden azon áll vagy bukik, hogy az emberek hogyan használják.”(David Wong) Bevezető gondolatok A feljebb felvázolt idézet nagyban előrevetíti, mely témát, annak mely szegmensét fogom a következőkben megvizsgálni. Jelen dolgozat célja, hogy feldolgozza egy olyan témakör egy kisebb szeletét, megválaszoljon néhány kérdést azon számos, megválaszolásra váró bizonytalan kérdés közül, melyek a digitalizáció, a technológia jogban való megjelen...
Tovább

Csapó Lívia¹ – Erdei Amarilla²: A szakértőkre vonatkozó jogi ismeretek a büntetőeljárásban

    I. Bevezető gondolatok Bányai István igazságügyi szakértő szavaival élve a jelenlegi szabályozás, „kiemeli a szakértőt a »segéd« szerepkörből, de azért bírói pulpitusra nem ülteti”. Következésképpen a szakértő tevékenységének célja alapvetően, hogy a különleges szakértelmet igénylő tények vizsgálata alapján jogkövetkezményekkel bíró tényállást fogalmazzon meg, mivel a szakmailag értékelt tényeknek nincs közvetlen jogi következménye. Hasonlóság figyelhető meg azonban a tanúvallomás és a sza...
Tovább

Jancsó Zoltán¹ – Szabó Krisztián² : Orvosi és jogi ismeretek, avagy fokozható-e a közvetlen veszély

    1. Esetleírás Sértett élettársa, mint bejelentő 2014 áprilisának egy szombati napján délelőtt 11 óra után felhívta telefonon a lakhelye szerint illetékes egyik fővárosi kerület háziorvosi ügyeletét, hogy élettársa, egy középkorú nőbeteg részére ügyeleti ellátást kérjen. A telefont az ügyeleten dolgozó asszisztensnő (II. r. vádlott) fogadta, aki – az ügyeletet működtető egészségügyi szolgáltató működési szabályzatában foglaltaktól eltérően – a bejelentést nem továbbította az ügyeletet ellát...
Tovább