Bevezetés Solt Ágnes kutatásai alapján megállapítható, hogy minél korábbi életkorban követ el valaki bűncselekményt, annál hosszabb és intenzívebb kriminális karrier várható.[1] Ha azonban a gyermekvédelmi és büntető igazságszolgáltatási rendszer megfelelően be tud avatkozni ebbe a folyamatba, akkor megelőzhető az ismételt bűnelkövetés. Tekintettel arra, hogy a fiatalkorúak személyiségfejlődése, morális, testi és szellemi érettsége jelentős eltérést mutat a felnőttekéhez képest, a f...

  I. Bevezetés A XX. század második felétől kezdődően különösen fontos feladatként jelent meg a szervezett bűnözés elleni küzdelem. Ennek az eszközrendszerében kiemelt szerepe van a büntetendő cselekményből eredő vagyon elvonására irányuló szankcióknak. Ezek a joghátrányok más haszonszerzési célú, de nem szervezetten elkövetett bűncselekmények vonatkozásában is alkalmazhatók, a szervezett bűnözés elleni harcban azonban kiemelt jelentőségük van. Hollán Miklós szerint a szervezett bűntá...

  1. Bevezetés A kontinentális jogrendszerű államok bizonyítási rendszereinek elsődleges célja a történeti tényállás minél pontosabb, valósághű feltárása (a materiális v. anyagi igazság kiderítése). Mindez természetesen időigényes feladat, amelynek legfőbb hátránya – az angolszász rendszerekhez képest – az eljárások elhúzódásában jelölhető meg. E szisztémák előnye ugyanakkor az, hogy az eljáró hatóságok (bíróságok) szélesebb körben és nagyobb számban foganatosítják az egyes bizonyít...

      A kép forrása: tv2.hu Az ügyészség egy hollandiai születésű, de török származású elkövető esetében a vádemelést elhalasztotta, és ezzel egyidejűleg a pártfogó felügyeletet elrendelte, és a terhelt számára megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételi kötelezettséget írt elő. A határozat szerint a terhelt megjelent az Igazságügyi Szolgálatnál, azonban a végrehajtás megkezdése akadályba ütközött: A terhelt kizárólag csak törökül beszél. Mi a gond ezze...

  I. A magyar büntetőjog az 1950-es években A büntető igazságszolgáltatás a felszabadulás után jelentős változáson ment keresztül, amely első fontos mérföldköve az 1949. évi XX. törvénybe foglalt Alkotmány volt. 1951. január 1-jén hatályba lépett a büntetőtörvénykönyv általános részéről szóló 1950. évi II. törvény (továbbiakban:Btá.), amely szovjet jogelveket kodifikált. A Btá. hatályon kívül helyezte az 1878. évi V. törvény (Btk.) bűntettekről és vétségekről szóló Általános Részét ...

  1.  Alapvetés A szervezett bűnözés, a számítógépes bűnözés vagy éppen a terrorcselekmények napjainkban – sajnos nem véletlenül – a jogászok, bűnüldözők és a hétköznapi emberek, laikusok figyelmét is könnyedén, szinte elkerülhetetlenül felkeltik. A jogi gondolkodásnak és a joggyakorlatnak azonban nem szabad megfeledkezniük a csekélyebb tárgyi súlyú, de nagyobb számban előforduló, a lakosságot a mindennapokban is közvetlenül érintő bűncselekményekről, az ezekhez kapcsolódó dogmatikai ...

  „Accusare nemo se debet nisi coram Deo” (Senki sem köteles magát vádolni, kivéve Isten színe előtt”[1]   1. Bevezetés A magyar büntető eljárásjog az évtized végéhez közeledve jelentős mérföldkőhöz érkezett. Az Országgyűlés 2017. június 13. napján fogadta el a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (továbbiakban: új Be.),[2] mely a 867. § rendelkezése szerint 2018. július 1-jén lép hatályba. Az új törvény döntően megtartja a magyar büntetőper kardinális jogintézményeit, ...

    Tény, hogy a büntetőjog csupán végső eszköz, ultima ratio lehet a gazdasági életben, magatartásbefolyásoló eszközként való felhasználása csak a legsúlyosabb jogsértések elleni küzdelemben indokolt. Tényként szögezhetjük le továbbá – és ezt előzetes kutatásaink is igazolják – hogy a gazdasági büntetőjog hatékonysága a büntetőjog általános hatékonyságánál szignifikánsan kisebb. Észszerűnek látszik feltételezni, hogy „azok az emberek, akiket szigorú büntetéssel fenyegetne...

    Bevezetés A távollévő terhelttel kapcsolatos eljárás (a továbbiakban: távollétes eljárás) olyan büntető eljárás, melyben a terhelt nincsen jelen a büntetőeljárás egy részében, így a nyomozási, vagy a vádemelési, vagy a bírósági tárgyalási szakaszban, vagy ezek egy részén, vagy nincsen jelen a teljes büntetőeljárás folyamán, a nyomozás elrendelésétől kezdődően a büntetőeljárásnak jogerős bírósági ítélettel való befejezéséig. A távollétes eljárást jogtörténeti síkban szemlél...

    I. Alapvetések 1. A költségvetési csalás megalkotott tényállása számos korábbi bűncselekményt olvasztott magába, amikor a jogalkotó a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény új 310. §-ának tényállását megalkotta. A költségvetési csalás létrehozásával a jogalkotó célja az volt, hogy következetesebbé és használhatóbbá tegye a Büntető Törvénykönyvet a költségvetést károsító bűncselekmények vonatkozásában.[1] A törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint a költ...

    Férfi és nő… hogyan is érthetné meg egymást. Hiszen mindkettő mást akar. A férfi: a nőt. A nő: a férfit. (Karinthy Frigyes)   A családon belüli erőszak kérdésével – akarva, akaratlanul – mindannyian találkozunk életünk során. Vagy azért, mert zajos szomszédainktól áthallatszik ez-az; vagy az óvodában/iskolában összesúgnak a szülők és mindenki tudni véli, hogy x és y kapcsolatával valami nincs rendben, olyannyira, hogy a tettlegességig fajultak az indulatok; de legalábbi...

    A nyomozó hatóság és az ügyész nyomozás során hozott határozatai elleni jogorvoslat szabályai körében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 195. § (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a törvényben kizárt, az elkésett és a nem jogosulttól származó panaszt indokolás nélkül el kell utasítani. Az eljárási törvény eme egyetlen rendelkezésének vizsgálata marginális problémának tűnhet, alapelvi és alapjogi beágyazottsága, illetőleg a gyakorlat számára felvetett ké...

  1. Bevezetés A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint az új Btk. hatályba lépését követően drasztikusan emelkedett a befolyással üzérkedés bűncselekmény regisztrált elkövetéseinek száma. 2000-ben 123, 2005-ben 137, 2010-ben 106, 2013-ban 115, 2014-ben már 1419 volt.[1] A statisztikai eredményekhez írt módszertani megjegyzésekben a KSH felhívta a figyelmet arra, hogy a „régi” és az „új” Btk. közötti jelentős szerkezeti és tartalmi eltérések miatt az adatok nem teljesen ...

Bevezetés „Az a mód, ahogyan egy társadalom a gyermeket kezeli, nemcsak törődésének és együttműködésének fokát jelzi, hanem jól tükrözi az adott társadalom igazságérzetét, jövő iránti elkötelezettségét, valamint azt is, mennyire fontos számára az eljövendő generációk emberi feltételeinek javítása.”[1] A családon belüli erőszak ténye, a gyermekek nevelésének elhanyagolása végigkísérte az emberiség történetét, ám koronként, kultúránként, sőt szubkultúránként más-más mértékben tekintet...

  1. Bevezetés A bűncselekmények sértettjeinek magatartása anyagi és eljárásjogi joghatások kiváltására egyaránt alkalmas. E magatartások megnyilvánulhatnak aktív, vagy passzív tevékenységgel, formájukat tekintve pedig lehetnek akár szóbeli, akár írásbeli, vagy éppen ráutaló magatartással megvalósuló cselekmények. Egyes sértetti magatartások a sértett magánautonómiájával, rendelkezési szabadságával állnak összefüggésben (pl. sértett előzetes beleegyezése a bűncselekmény elkövetéséb...

  Bevezetés „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek.”[1] – írja már a Biblia is és talán legtöbben egyet is értünk azzal, hogy hiba lenne valakit pusztán a hovatartozása, külseje vagy meggyőződése miatt, az adott kategóriához tartozó előítélet alapján megítélni. De vajon tényleg ki tudjuk zárni az életünkből ezeket a kategóriákat? Képesek lennénk a mindennapjainkat sztereotípiák használata nélkül élni? A válasz valószínűleg az, hogy nem. A későbbiekben látni fogjuk, hogy az emberi megis...

  1. Bevezetés A harmadfokú büntetőeljárásban a fellebbezési bíróság jogbíróság. Ténybeli reformációs lehetőségei korlátozottabbak, mint a másodfokú bíróságé. A jelenleg hatályos, büntetőeljárásról szóló törvény, a 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) rendelkezései szerint a másodfokú eljáráshoz hasonlósan főszabályként teljes revízió érvényesül, azaz a harmadfokú bíróság nem csak a másodfellebbezési okot megteremtő, a bűnösség kérdésében eltérő döntést vizsgálja, hanem a felü...

    A bíró ellen bejelentett relatív kizárási ok, az elfogultsági kifogás esetenként az eljárás elhúzását célozhatja, még rosszhiszeműség feltételezésére is okot adhat. Különösen akkor lehet erre következtetést levonni, ha az elfogultság bejelentése az egész bírósággal szemben történik, időnként a másod- és harmadfokú bíróságot is érintve. A kizárásról való döntés előtt a bíróságok valamennyi (ugyanazon ügyszakban dolgozó) bíráját meg kell nyilatkoztatni, végső soron a Kúria el...

Földvári József professzor, egykori kedves tanárom, későbbi munkatársam gyakran mondta nekünk előadásokon és a pécsi Büntetőjogi Tanszéken is: „A büntetőjog nem képes arra, hogy társadalmi problémákat oldjon meg. Tovább megyek: a büntetőjog önmagában arra sem alkalmas, hogy a büntetőjogi problémákat megoldja.” A gyakran hangoztatott ultima ratio jellegét a büntetőjog csak akkor teljesíti be, ha – ahogy Szabó András fogalmazott – a „jogrendszer egészének szankciós záróköve” szerepet betölti.[2] A...

Az Országgyűlés a 2017. évi tavaszi ülésszak utolsó ülésén, június 13-án fogadta el az új büntetőeljárási kódexet (továbbiakban: új Be.)[1], ami 2018. július 1-ével lép hatályba. Az új törvény egyik legjelentősebb újítása a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés jelenlegi megkülönböztetésének megszüntetése, és „leplezett eszközök” megnevezés alatt a bűnügyi titkos felderítés újraszabályozása. Ezzel összefüggésben értelemszerűen módosítani kellett a titkos információgyűjtés különböző tö...

    Az életben csak két dolog biztos: a halál és az adó. (Benjamin Franklin) A baj csak az, hogy nem ebben a sorrendben következnek be. (Brother Layman) 1. Bevezető Jelen tanulmányunk megpróbálja bemutatni a magyarországi adóamnesztiák (továbbiakban: amnesztiák) elmúlt közel 15 évének történetét, mozgatórugóit, jogalkotásuk eredményét és buktatóit, mégpedig az aktualitásukhoz illeszkedő terjedelemben. Közben kissé el kell kalandoznunk olyan területekre is, amelyeknek e...

    1. A kutatás célja és módszere A kábítószer-kereskedelem és a kábítószer birtoklása a Büntető Törvénykönyv nehezebben értelmezhető tényállásai közé tartozik. Még a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Btk.) hatályban léte alatt több felsőbírósági iránymutatás tett kísérletet a gyakorlat rendezésére, azonban ezen törekvések sikere legalábbis kétséges. Ennek az egyik jele az, hogy a Fővárosi Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék másodfokú tan...

    Előre kell bocsátanom, hogy nem minden szkizofréniában szenvedő beteg kerül szembe a büntetőjoggal sőt, az az állítás sem nyert bizonyítást, hogy esetükben nagyobb a valószínűsége annak, hogy erőszakos, büntetendő cselekményt követnek el.[1] Kevés kivétellel, ha egy elmebeteg személy követ el egy büntetendő cselekményt, és az elmebetegség releváns módon hatással van a személy gondolkodására, ez a személy a legtöbb igazságszolgáltatási rendszerben mentesül a felelősség alól.[2]...

    A büntetőeljárás hatékonyságának növelése, az adott kor igényeihez igazítása régóta foglalkoztatja a jogtudósokat és gyakorlati szakembereket. Ezzel összefüggésben a történelem folyamán a jogtudomány művelői között gyakran felvetődött az a teoretikus kérdés, hogy a két nagy eljárási rendszer – az inkvizitórius alapon nyugvó kontinentális modell és az akkuzatórius alapon elhelyezkedő angolszász modell – közül melyik szolgálja leginkább az igazságszolgáltatás érdekeit. Jelenleg...

  I. Bevezetés A bűnözés és ennek részeként a fiatalkorúak bűnözése nemcsak jelenkorunk problémája, de az elkövetett bűncselekmények számának emelkedése, különös agresszivitása rendkívüli figyelmet igényel. Az 1990-es évek közepétől megfigyelhető ezen cselekmények számának növekedése mellett az elkövetés módszereinek rendkívüli eldurvulása.[1] Sokszor teljesen öncélúan, az alapbűncselekménytől függetlenül kínozzák meg áldozatukat a fiatal elkövetők.[2] A deviáns viselkedést tanúsító fia...

A költségvetési csalás tényállását a 2011. évi LXIII. törvény 2. §-a építette be a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénybe, azaz a korábbi Btk.-ba, 2012. január 1. napjával kezdődő hatállyal[1]. A törvényhozó 2013. július 1. napjával e bűncselekményt döntően változatlan tényállással iktatta be a jelenleg hatályos Btk.-ba[2], amelynek 396. § (1) bekezdés a) pontja szerint aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában m...

  Bevezetés Az emberi kegyetlenség és gyűlölet nemcsak egyidős az emberiséggel, hanem határtalan is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a nemrég Orlandóban történt felfoghatatlan eseménysorozat, amely még inkább rávilágította a figyelmet az LMBTQI személyek sérülékenységére a bűnelkövetések tekintetében világszerte. Különösen igaz ez a transznemű emberekre, akik hazánkban és Európa-szerte is magas szintű erőszakkal, gyűlölet motiválta támadásokkal és zaklatással kell hogy szembesüljenek...

  Bevezetés A büntető eljárásjog sarkalatos elemei a kényszerintézkedések. Közülük az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az ezredforduló után került a büntetőeljárásról szóló törvénybe[1] (a továbbiakban: Be.). Bevezetésüket az indokolta, hogy a számítógép és a világháló használata széles körben elterjedt, s ezzel együtt új bűncselekménytípusok is kialakultak. Ugyanakkor az infokommunikációs technoló...

  Az angolszász jogrendszerből ismert büntetőeljárási megoldások a XXI. században jelentős befolyást gyakorolnak Európa jogfejlődésére. Még akkor is, ha ez a tendencia az európai államok jogalkotóit eljárásjogi hagyományaikkal ellentétes szabályok kialakítására készteti. A vádalku intézményének bemutatása alapján látható, hogy a vád és a védelem amerikai típusú megegyezésének adaptálása a kontinentális jogrendszerhez tartozó országokban nehézségekbe ütközik, de talán nem lehetetlen. Miv...

Bevezetés Az elmúlt években a jogalkotásban központi szerepet kapott az áldozatvédelem és a „helyreállító igazságszolgáltatás” intézményeinek megerősítése. Az új büntetőeljárási törvény koncepciója is kiemeli ezt a törekvést: „[A] … sértettek érdekeinek védelmére a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az új törvénynek a sértettek védelmét és a sértettek érdekeinek érvényesítését minden lehetséges eszközzel támogatnia kell. Olyan eljárási szabályokat kell kidolgozni, amelyek biztosítják...

  Perújítás esetében az érdemben elbírált polgári jogi igényt újból el kell bírálni, ha ezt az ügyész, a terhelt, vagy a magánfél indítványozza. Kizárólag a polgári jogi igény, vagy a szülői felügyeleti jog kérdésében azonban perújításnak (új eljárásnak) csak a polgári perben eljáró bíróságnál lehet helye, az arra meghatározott feltételek alapján és eljárás szerint.[1] A perújítás témakörében ezen a ponton kapcsolódik egymással a polgári és a büntető eljárási jog, mégpedig a polgári jo...

  Bevezető gondolatok A jelenleg hatályos büntetőeljárási törvényünk alkalmazásakor több bizonyítási nehézséggel is szembesül az elsőfokú bíró. Így gyakorta megfogalmazódik kritikaként a jogalkalmazók, különösen az elsőfokú bírák részéről, hogy kiszámíthatatlanságot eredményez a büntetőeljárásról szóló törvény (1998. évi XIX. törvény, a továbbiakban: Be.) 75. § (1) bekezdése. Állandó problémaként adódik ugyanis, hogy nyomozó szerepét töltse-e be az elsőfokú bíró vagy legyen „bátor” és...

  Bevezetés A Biblia Mózes I. Könyvében rögzíti a kígyó, mily csalárd módon kerítette hatalmába Ádámot és Évát.[1] 1. A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett valaha, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek? 2. És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk, 3. De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se il...

  A közelmúltban látott napvilágot az előzetes letartóztatás romániai gyakorlatával kapcsolatban egy komoly kritikai észrevételeket megfogalmazó szakmai anyag.[1] Ennek kapcsán jelen tanulmányomban az előzetes letartóztatásra vonatkozó román jogszabályokat és az azok nyomán kialakult gyakorlatot szeretném röviden bemutatni, amelyek ismerete a folyamatban lévő magyar kodifikációs folyamatra tekintettel sem tűnik haszontalannak. Mindkét országban számos probléma kapcsolódik az előzetes let...

  A büntetőjog korai szakaszában a szándékosság, gondatlanság, bűnösség fogalmai nem léteztek. A sértés, károkozó eredmény létrejöttével – a vizsgálódások során figyelmen kívül hagyva azt, hogy azt véletlenül, vagy szándékosan okozta-e az elkövető – teret engedtek a megtorlásnak. Azonban már a korai szakrális jog idején is lehetőség volt a nem bűnös szándékkal okozott következmény engeszteléssel történő megváltására; egyes államokban pedig tiltották a vérbosszút, ha az emberölést nem sz...

Nagy Anita monográfiája a büntetés-végrehajtási intézetből való szabadulásról kiváló összefoglalója mindannak, amit jelenleg tudni érdemes erről a témáról. Ami nincs az ő könyvében, az nem ismert ebben a tárgykörben. A kegyelem, a feltételes szabadságra bocsátás és az életfogytig tartó szabadságvesztés témái nem csak a jogászok figyelmére tarthat igényt, hanem az olyan érdeklődők számára is, akik a bűnről és a büntetésről tágabb összefüggésben is gondolkodnak. Aki a börtönről és a börtönből va...

  „A betű mutatja a lelket, aki betűt ír, az valósággal benyomja ezekbe lelkének képét, mi tehát az írás által megismerhetjük az írónak a lelkét.”[1] Ugyan napjainkban a folyóírással szemben egyre inkább elterjedtebbé válik a gépírás, a számítógépek, mobiltelefonok segítségével való gondolatközlések száma egyre növekszik, azonban a kézírás szerepe a XXI. században is elvitathatatlan. Gondoljunk csak arra, hogy legfontosabb jognyilatkozatainkat – így például a szerződéseket, számlákat, v...

  1. Bevezetés A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 2. §-ának (2) bekezdése szerint a vád akkor törvényes, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. A fenti törvényhely helyes értelmezéséről az 1. számú BK vélemény ad iránymutatást. Eszerint a törvényes vád minimális tartalmi követelménye, hogy meghatározo...

  A független, pártatlan, igazságos eljáráshoz való jog mindenkit megillető alkotmányos alapjog, ellenőrzésére a bírói függetlenség következtében nincs külön tételezett szerv, vagy intézmény.[1] Így annak eldöntéséhez, hogy az igazságszolgáltatás valóban az előbb említett alapjogoknak megfelelően működik-e, a nyilvánosság bevonására van szükség. A társadalomnak joga van az igazságszolgáltatást, mint független hatalmi ágat ellenőrizni, az ellenőrzés eszköze, módja pedig a nyilvánosság, ...

  Az igazság kiderítése, megállapítása, mint a büntetőeljárás célja és feladata általában axiómaként, megkérdőjelezhetetlen megállapításként, alaptényként kerül kapcsolatba a büntető igazságszolgáltatással.[1] Az igazság megtalálásához azonban hosszú és rögös út vezet a büntetőügyekben. Fenyvesi Csaba ehhez mindenekelőtt a büntetőjogilag releváns tények, és az azokat alátámasztó bizonyítékok felkutatását tartja előfeltételnek. „Adjál nekem tényt, adok neked jogot”.[2] Ezen kiindulási t...

  Bevezetés Kétségtelen tény, hogy hazánkban a tanúvédelem büntető anyagi és eljárásjogi szabályozása az 1990-es évek közepétől kezdődően tulajdonképpen egy szűk évtizeden belül megtörtént, az egyes eszközök alkalmazási gyakorlata többé-kevésbé kialakultnak tekinthető, a „hatályos jogszabályokban meghatározott tanúvédelmi intézkedések mára rendszerré álltak össze.”[1] A tanúvédelem területén azonban vannak olyan részkérdések, amelyek pontosítása, kiigazítása a kodifikálás alatt álló ú...

  I. Bevezetés Az állam a költségvetési bevételekből, esetleg hitelekből fedezi a közfeladatok ellátását, melyeket a gazdaság szereplői nem vagy nem kellő hatékonysággal tudnának ellátni.[1] Az állami bevételek lehetnek adók, járulékok, vámok, illetékek, bírságok, pótlékok, igazgatási szolgáltatási díjak és az állam esetleges vállalkozói bevétele az állami tulajdonban lévő vállalatok részéről történő osztalékfizetés formájában. Az állam a rendelkezésére álló pénzt másképpen szerzi meg, ...

  A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) elfogadása és az elmúlt évek büntetés-végrehajtási tapasztalatai alapján a Bv. tvr. helyett egy új, tartalmát, szabályozási elveit és irányait tekintve modern Büntetésvégrehajtási kódex megalkotása vált szükségessé.[1] Ennek eredményeként 2013. december 23. napján kihirdetésre került a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv. kódex),...

  A HVG-ORAC Kiadó gondozásában jelent meg Dr. Elek Balázs: Vadászok, halászok a büntetőjog hálójában című munkája. A könyv szerzője amellett, hogy büntetőjogászként a Debreceni Ítélőtábla tanácselnöke, illetve a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, szabadidejében szenvedéllyel hódol a vadászatnak, valamint számos vadászati témájú szakkönyv írója is. Az ismert szerző monográfiája e passziója és a büntetőjog iránti ...

  Hazánk uniós csatlakozásával a magyar jogalkotásnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az EU elvárásait. A megfogalmazott követelményekkel összhangban lévő jogszabályi környezet megteremtése kiemelt feladat. Nem volt ez máshogy akkor sem, amikor közösségi szinten tovább folytatódott a sértettek jogaira vonatkozó minimumszabályok cizellálása. Az Európai Parlament és a Tanács bő három évvel ezelőtt fogadta el a bűncselekmények áldozatainak védelmét illetően újabb mérföldkövet jelent...

  Az elzárás, mint szabadságelvonással járó büntetőjogi jogkövetkezmény az Új Btk. hatálybalépésével vált a büntetőjog szankciórendszerének elemévé. Ez az intézmény azonban nem „újdonság” a magyar jogban. Mind a tételes jogi szabályok, mind pedig a jogirodalmi álláspontok alátámasztják azt, hogy az új büntetés a szabálysértési jogból, illetve ha távolabbra tekintünk, a kihágási jog normáiból ered. Az elzárás büntetés kialakulása a XIX. századra tehető, amikor is felerősödött a bűncselekm...

  „Applicatio est vita regulae” (A szabály élete az alkalmazás.)[1] 1. Bevezető gondolatok A környezet és részeként a természeti környezet törvényi, alkotmányos, illetve büntetőjogi oltalma a modern társadalom szülötte. Napjainkban a civilizált világban törvények védik a környezetet és az azt súlyosan megsértő vagy veszélyeztető személyekkel szemben büntetőjogi szankciókat is kilátásba helyeznek. A természet jövőjének záloga, meghatározója a ma nemzedéke. A jelen társadalmának, ...

  „a bünvádi itélkezés nem abstract elvek keresztülviteléért, nem elméleti következetesség csillogtatásáért van szerezve, hanem azért, hogy az anyagi igazságot szolgálja.” Balogh Jenő 1. Előszó A tisztességes eljárás alapvető biztosítéka, hogy az ügyben eljáró bíró a vádelv esszenciáját adó törvényes vád eljárásjogi konzekvenciáit a bírósági eljárás valamennyi szakaszában levonja és az abból fakadó követelményeket folyamatosan érvényesítse. A vádelv lényegét érzékletesen szemlélte...

  I. Degré Lajos 1910-ben napvilágot látott monográfiájában idézi Löfflert, aki a jogos védelem jogintézményének másodlagos, társadalmilag hasznos funkciójáról ír. Ez pedig a jogos védelem generál preventív, edukatív jellegében érhető tetten. Abban, hogy a jogtalan támadónak a jogi szabályozás révén tartania kell egy a jog által támogatott és ezért jogszerű védelmi cselekménytől.[2] Ma, a szituációs jogos védelemmel bevezetett megdönthetetlen törvényi vélelem rendelkezései [Btk. 22. § ...

  Bevezető gondolatok Az ENSZ Közgyűlésében negyvennyolc állam egyetértésével[1] 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával[2] kezdődően egyre több nemzetközi egyezmény deklarált alapvető, elidegeníthetetlen emberi jogokat, melyeket a részes államoknak minden körülmények között biztosítani kell. Ezen egyezményeken át jutott oda a nemzetközi közösség, hogy elvárta az államoktól és a kormányoktól, hogy hatékony eszközöket találjanak a nők, illetve a férfiak e...

  Firmius est Judicium, quod plurium sententiis roboratur[1] Napjainkban már zajlik az új – a XXI. század kihívásai­nak megfelelni akaró – büntetőeljárás/perrendtartás (mert a két fogalom nem azonos) kodifikációja. Ez indított arra, hogy a magyar igazságszolgáltatásban mára már elfeledett jogintézmény, az esküdtbíráskodás eljárási szabályait felelevenítsem. Célom korántsem az, hogy ezzel az esküdtszéknek a magyar jogban történő ismételt meghonosításáért emeljek szót. Inkább csak ...

Találkoztam az új büntetőeljárási kódex vitára szánt tervezetével. Egy ilyen fontos és terjedelmes jogszabály-tervezettel való egyetlen futó találkozás alapján az ember leginkább csak arról formálhat véleményt, hogy rokonszenvesnek találja-e azokat a törekvéseket, amelyek a tervezett jogszabályban hangsúlyosan jelentkeznek. Azt kell tehát mondanom, hogy rokonszenves művel találkoztam, amelyben több olyan gondolat fogalmazódik meg, amelyek már évtizedek óta forognak a büntetőeljárási jog művelői...

A terrorizmus nem új keletű probléma, és abban sincs újdonság, hogy a terrorista fenyegetettség szolgál indokul a kormányok számára, hogy beavatkozzanak az emberek mindennapjaiba. A fentiek ellenére mégis csak az utóbbi években jelent meg világméretű szinten a biztonságra való fókuszálás, amely a jelenkori, modern terrorizmus mindent behálózásával és növekvő mértékével magyarázható. Terrorizmus definició/k? A terror (latinul formidilosus, terror = ijedtség, rettegés, rémület) a nyílt erőszak a...

  „Minden nagy vagyon mögött egy bűncselekmény áll. „ (Honoré de Balzac) A bűnözőket legtöbbször pusztán egy dolog motiválja, és ez nem más, mint a profit. A bűnözőt a nyereségvágy hajtja, a végeredmény pedig az lesz, hogy a törvénytelenül szerzett zsákmányt bevezetik az ország legitim rendszerébe. A pénzmosás lényege a tőke elrejtése, annak érdekében, hogy azt a vagyont előállító illegális tevékenység észrevétele nélkül fel lehessen használni. Ez a folyamat pusztító gazdasági ...

  Mint általában a hasonló, sajátos terminológia mentén kialakított jogi területek vizsgálatakor, ezt az írást is rövid fogalmi tisztázással kell kezdenem. A büntetőeljárásban a „titkos információgyűjtés” és „titkos adatszerzés” megkülönböztetésének – jóllehet mindkét tevékenység teljesen azonos lehet –, nézetem szerint kizárólag az volt a célja, hogy már a megnevezés világossá tegye: az érintett tudta nélkül folyó eljárásokat a nyomozás keretei között végzik-e, vagy eljárásjogi értele...

  I. Bevezetés – ókori szabályozási előzmények A korrupció, mint társadalmi jelenség már a legkorábbi civilizációkban is megtalálható volt.[1] Az ókori társadalmakban azonban még nem létezett a mai értelemben vett közszolgálat, vagy csak igen kezdetleges formában, s így a korabeli jogokban nem találunk egységes szabályozást ezekre a bűncselekményekre.[2] Mielőtt rátérünk a magyar szabályozástörténetre, néhány ókori szabályozási előzményből szemezgetünk. Hammurapi törvénykönyvében el...

  1. A korrupciós bűncselekmények E tanulmány célja a korrupciós bűncselekmények hatályos szabályozásának és különös tekintettel a tárgyi súlya miatt a vesztegetés szabályozásának a részletesebb elemzése. 2013. július elsején hatályba lépett új büntető kódexünk, a 2012. évi C. törvény. Az új törvénykönyv megszüntette a közélet tisztasága elleni bűncselekmények és a nemzetközi élet tisztasága elleni bűncselekmények fejezetek külön szabályozását, és létrehozott egy új, egységes fejez...

  A Kúria minapi döntésével lezárult az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb hazai bűnügye. A végkifejlettel akár elégedettek is lehetnénk: a tetteseket a bíróság szigorúan megbüntette. Persze, sokan kifogásolják a feltételezett további bűnrészesek esetleges szerepének „tisztázatlanságát”, vannak, akik nem tartják elég súlyosnak a kiszabott büntetéseket, aki pedig szakmai nézőpontból tanulmányozza az ügyet, inkább az anyagi büntetőjog szabályainak alig érthető alkalmazásán álmélkodik, meg...

  Fiatal gyakorló jogászként többször megfogalmazódott bennem az a kérdés, hogy a hazai hatályos büntetőeljárási rendelkezések és az ezen alapuló jogalkalmazás vajon mennyire biztosítja a bűncselekmények sértettjeinek védelmét, sérelmeik hatékony orvoslását, a velük szembeni legkíméletesebb eljárási módot, nyújt-e többletvédelmet a sértetti körön belül is hátránnyal rendelkezőknek, avagy egyáltalán tekintettel van-e arra, hogy a bizonyítási eljárás eredményes lefolytatásához szükséges sé...

  2010 májusa óta a permanens jogszabályváltozások éráját éljük. Korunk az állami túlszabályozás időszaka. Az EBESZ 2014-es Magyarországról készített jelentése szerint az elmúlt években több mint 800 törvényt fogadtak el. A jogrendszer ilyen mérvű átalakítása példa nélküli. Sem a bíróságok és ügyészek, sem az ügyvédek nem tudják konszolidált viszonyok között végezni a munkájukat. Ez a jelenség már-már kikezdi a jogállam alappillérét, a jogbiztonságot. Sokszor idézem Mórus Tamás Utópiájá...

  1. Bevezetés A titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés (együtt: titkos adatgyűjtés) nélkül a mai világban köztudottan nehezen lehetne felvenni a versenyt a bűnözőkkel szemben. Ugyan az állampolgárokból általában félelmet, ellenszenvet vált ki a titkos adatgyűjtés[1], hiszen komoly beavatkozást jelent a magánszférához, az emberi méltósághoz való jogba, és bárki alanyává válhat[2], mégis az e körbe tartozó eljárások szükségessége megkérdőjelezhetetlen. A közrend, a közbiztonság, ...

  Ritkán telik el egy hét anélkül, hogy a sajtó hírt ne közölne egy klasszikus gyermekbetegség gyógyítását szolgáló, új, reményteli kezelési eljárás felfedezéséről. A gyermekekkel szembeni szexuális erőszak megelőzéséért, megszüntetéséért tett erőfeszítésekről, még kevésbé a kérdésben elért szakmai sikerekről azonban alig hallhatunk. A nemi erőszak általában csak akkor kerül a figyelem középpontjába, mikor már visszafordíthatatlan, mert személyes tragédia történt.[1] Magyarországon minde...

  Büntetőeljárásunk – azt meghatározó eljárási elvek és intézmények – társadalmi, politikai, gazdasági okok és célszerűségek okán folyamatos formálódásban van. Büntetőeljárásunk történeti alakulását az érvényesítendő és érvényesülő alapelvek – kifejezetten a közvetlenség elvének megjelenése oldaláról veszem górcső alá. Miként alakult ki a közvetlenség elve, milyen jelentőségre tett szert, mennyiben ragadható meg alapelvi jelentősége napjaink eljárásaiban? I. A legjelentősebb európai b...

  1. There are several types of indexes to measure the extension of a specific country, region or even a society’s corruption. The state power can examine corruption with the help of criminal statistics, while the civil sector considers the Corruption Perceptions Index as a standard, which has been published by an international non-governmental organization, the Transparency International.[1] According to the criminal statistics, the conclusion should be drawn, corruption is rare lik...

  Alapvetések A hatályos Btk. – a generális prevenció jegyében – a társadalom újabb szegmensét vonta be a büntetőjogilag felelősségre vonható terheltek körébe azáltal, hogy a büntethetőség korhatárát – a törvényben meghatározott bűncselekmények vonatkozásában – 12 évre leszállította. Az eredendően angolszász megközelítés egyértelműen ahhoz a manapság globálisan elterjedt szemlélethez kapcsolódik, hogy – az elkövető életkorától függetlenül – a bűn elkövetése büntetést érdemel, és kizáról...

  „Quotiens idem sermo duas sententias exprimit, ea potissimum excipiatur, quae rei gerendae aptior est.” (Kétes értelmű kifejezés esetén azon jelentést kell választani,amelyik az adott ügy lebonyolításához jobban illik.)[1] 1. Alapvetés A többéves kodifikációt követően a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 2013. július 1-jei hatályba lépése igen fontos állomása a magyar büntetőjog fejlődésének. Az új törvény nem vitásan számos jogalkalmazási kérdést vet fel a büntetőel...

  Bevezetés A büntetőeljárásról szóló törvény[1] kógens rendelkezéseket tartalmaz a kényszerintézkedéseket elrendelő, meghosszabbító és fenntartó végzések indokolására. A Be. 257. és 258. §-aiban találhatunk rendelkezéseket a határozatok indokolására.[2] A végzés elleni fellebbezés elintézésére az ítélet elleni fellebbezés szabályai az irányadók, így abszolút, feltétlen hatályon kívül helyezési okot jelent, ha az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tesz el...

  I. Bevezetés Az információtechnológia rohamos fejlődése jelentős változásokat hozott az emberek életében. Az új eszközök – számítógépek, okostelefonok, tabletek, bankkártyák stb. – új életviszonyokat hoznak létre, melyek megkönnyítik és kényelmesebbé teszik mindennapjainkat. Ugyanakkor a technika fejlődésének árnyoldalai is vannak, új veszélyeket hordoznak magukban, és új bűncselekmények jelenhetnek meg. A tanulmány célja az alábbi relatíve újabb, információs rendszer felhasználásá...

  I. Bevezetés Az állam a költségvetési bevételekből, esetleg hitelekből fedezi a közfeladatok ellátását, melyeket a gazdaság szereplői nem vagy nem kellő hatékonysággal tudnának ellátni. A költségvetési bevételek büntetőjogi védelmén kívül az államnak szükséges a költségvetésből származó kiadásokat is büntetőjogi oltalomban részesíteni. Az államháztartás alrendszerei az államháztartás egészét tekintve egységes egészet alkotnak. Lényegében mindegyik alrendszer közhatalmi alapon látja e...

  A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénnyel (Be.) ismét bevezetett pótmagánvád intézménye meglehetősen nehezen találta/találja meg helyét büntető eljárásjogunk rendszerében és az ítélkezési gyakorlatban egyaránt. Ennek egyik oka nyilván az, hogy a jogászok többsége számára a pótmagánvád új jogintézményként került bevezetésre. Ez azonban csak az egyik ok lehet, hiszen a Be. koncepciójáról szóló 2002/1994. (I. 17.) számú Kormányhatározat elfogadása óta közel két évtized telt el, ...

  Felvetés A kép forrása: tv2.hu Egy szakmai beszélgetés alkalmával hallottam, majd utána kerestem az alábbiakban idézett gondolatmenetnek, annak érdekfeszítő képtelensége okán: „Mivel a büntetés-végrehajtási intézetek 140 százalékos kapacitással működnek, és sok elítéltet a férőhely hiánya miatt helyeznek feltételesen szabadlábra vagy házi őrizetbe, szükséges a büntetés-végrehajtási rendszer átalakítása és költséghatékonnyá tétele. A magyarországi „magánbörtönök” sokkal korszer...

  Cum leges institutae fuerint; non erit postea judicandum de ipsis, sed oportebit judicare secundum ipsas[1] A bírótól mint jogalkalmazótól elvárható, hogy figyelemmel kísérje a büntető igazságszolgáltatást érintő jogalkotás folyamatát is, ne csak az eredményével ismerkedjen meg (szembesüljön) abban az időben, amikor azt már (nyomban) alkalmaznia is kell. A büntetőeljárási törvény kodifikációjával kapcsolatos információhoz jutás nem könnyű feladatát magaménak tekintem évek óta, ...

  A múltbeli tények megállapítása azért lehetséges, mert az anyagi világ tényei összefüggnek: feltételezik egymást, hatnak egymásra és változtatnak környezetükön. Minden tény nyomot hagy. Az eljáró hatóságok a jelenben kutatják a múlt nyomait, hogy a jövőre vonatkozóan hozhassanak döntéseket.[1] A bizonyítás, a bizonyítékok A bizonyítás során bizonyítani kell az egyedi és a múltban lejátszódó történéseket, emberi magatartásokat és a hozzájuk kapcsolódó külső-belső körülményeket. A bizo...

Summary The essay examines the issue of the relativization of ius puniendi during the court process when the immediate enforcement of the right of punishment of the state is delayed by the absence of the accused aiming to prolong the litigation in a corrupt way. The essay examines the problem of the right for hearing including the right of attendance of the accused as a critical element of a lawful process. The essay gives an international overview of the ban on processes in absentia and cert...

  1. Bevezetés Az emberi társadalom rendjét sértő személy már az ősi idők óta felelősségre vonással, súlyos joghátrányokkal számolhat. A jogellenes, bűnös cselekedetek a modern állam kialakulásával sem számolhatók fel, sőt napjainkban is tanúi lehetünk a társadalmat irritáló bűncselekmények jelenlétének. A bűncselekménynek nyilvánított magatartások jelentős része jogtárgy sérelemmel, károkozással jár, míg mások, bár alapvetően kisebb tárgyi súlyt hordozva, veszélyeztető jellegűek. E...

  A gazdasági társaságok megfelelő működéséhez egyszerre köz- és magánérdek is fűződik. Közérdek, hiszen bizonyos üzemméret felett a cégek működése jelentős piacbefolyásoló hatással jár, de közérdek azért is, mert az állami bevételeket a nagyvállalatok pénzügyi döntései jelentősen befolyásolhatják. Magánérdek is a szabálykövetés, ugyanis a vállalaton belüli működési zavarok akár könnyen érzékelhető veszteséget okozhatnak a cég tulajdonosai számára, és hosszabb távon pedig ronthatják az...

  A társadalmi együttélés különböző szabályok megalkotását és követését feltételezi. Ezt a társadalmi rendet a jogrend biztosítja, amely a felállított parancsok és tilalmak betartását – szükség esetén – akár kényszer alkalmazásával is garantálja. Ezen kényszer célja a rend fenntartása mellett nyilvánvalóan az is, hogy a társadalom tagjai számára is világossá váljon, hogy a szabályok megsértéséhez milyen következmények társulnak. Amint arra Belovics Ervin rámutat, az emberiség történeténe...

  Bevezetés Talán egyre többen értenek egyet azzal a véleménnyel, hogy szükség van szerkezetében és szemléletében is új büntetőeljárási törvényre, amely képes megfelelni napjaink kihívásainak. Ha megnézzük az eljárások átlagos időtartamát, már láthatjuk, hogy a rendszer nem képes megfelelni annak a követelménynek, hogy az eljárás ésszerű időn belül jogerősen lezárja a jogvitát, és a felek megnyugvásával járó jogbékét érjen el. Statisztikai adatok szerint a nyomozások átlagos időtartama...

  Kötéltánc Mikor szabaduljanak feltételesen a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek? – erről dönt a Kúria. A Legfőbb Ügyészséget sem sikerült meggyőznie a kormánynak arról, hogy megtalálta az európai megoldást a Strasbourgban embertelennek talált tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés ügyében. Erre utal legalábbis, hogy a vádhatóság sem gondolta alkalmazni az elmarasztalásra válaszul megalkotott, 40 év után automatikusan bekövetkező kötelező kegyelmi eljárást....

  Elöljáróban A társadalom szerkezete és az ember alaptermészete miatt a vagyon elleni bűncselekmények mindig is a legtöbbet megvalósított tényállások közé tartoztak. Jelen cikk tárgyául ugyanakkor egy olyan, igen súlyos delictum szolgál, amelyet a benne megtalálható erőszakos elem mintegy kiemel a többi vagyon elleni – és vagyon elleni erőszakos – bűncselekmény közül. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: új Btk.) XXXV. fejezetét a jogalkotó külön a „va...

  Már közel másfél évtizede nyugállományba vonultam, de egykori hivatásom – a közvádlói munka – kérdései iránt nem szűnt meg az érdeklődésem. A tömegtájékoztatás bőven szolgál lehetőségekkel, és más úton is van alkalom arra, hogy akit érdekel a büntető igazságszolgáltatás tevékenysége, képet alkosson arról, hogyan működik a jogalkalmazás. Így van lehetőség a szakmai véleményalkotásra, és ez indít arra, hogy több évtizedes tapasztalataim tükrében néhány gondolatot közreadjak. 1. Úgyszólv...

  Az itt következő áttekintésben – mint erre a cím is utal – nem kriminológiai kérdéseket érintek, igyekszem a tételes jog keretei között maradni. Célom, hogy áttekintsem a bűnszervezet büntetőjogi fogalmának és a bűnszervezeti elkövetés jogi szabályozásának magyarországi kialakulásával, fejlődésével kapcsolatos vitákat és az ezek során felvetődött, részben ma is aktuális értelmezési gondokat. Talán hasznos lehet ennek során néhány olyan szempont felvázolásának a megkísérlése, amely az ...

  Felvetés A kép forrása: tv2.hu Találkozhattunk olyan közléssel, amely valakiknek a viselt dolgaival – számomra magánügyével – volt kapcsolatos, amelynek a hírértéke az, hogy az ügyük büntetőeljárást is érint vagy érintett, illetőleg, hogy az abban név szerint megemlített személyek közéleti személyekkel is valamilyen kapcsolatban állnak, álltak. Valószínűsíthető, hogy a cikk íróját (vagy íróit), sok esetben az már egyáltalán nem érdekelte, hogy mi is történt valójában, illetőleg,...

  Since the People’s Republic of China (PRC) was founded in October 1949, modern criminal legislation against bribery had blazed a trail of development from nothing to a footstone of anti-corruption system. The delimiting of crime and the penalty is stamped with the times. Due to the internal relationship between bribery crime and economic model, the different stage of the economic system decides the different character of criminal legislation against bribery in China. During the perio...

  „Szinte semmi esély sincs, hogy valaki megjavuljon” A magyar börtönrendszer sokak szerint alkalmatlan arra, hogy jó útra térítse az elítélteket. Vigyázni sem tudtak például arra a 16 éves fiúra, akit a zárkatársai úgy megerőszakoltak, hogy csaknem belehalt. És nyilván nem ez az egyetlen eset. Ez még nem azt jelenti, hogy önmagában semmire se lenne jó a büntetés-végrehajtási rendszer. Magyarországon közel 19 ezer embert tartanak fogva, és közülük valóban nem csupán a 16 éves fiút érte...

  Megváltás Kötelező olvasmánnyal, zarándoklattal vagy kőművesmunkával is kiváltható olykor a börtönbüntetés. Indulatkezelő terápián kellett volna a dühétől megszabadulnia annak a férfinak, aki néhány napja kidobta hat hónapos gyermekét az ablakon, majd maga is utánaugrott. Mindketten szörnyethaltak. A nem először fenyegetőző férfit január 10-én gyorsított eljárásban ítélték el „erőszakkal fenyegetve elkövetett zaklatás” vétsége miatt. Ezért egy év fogházat kapott, felfüggesztve. A b...

  I. Bűncselekmény anyagi jogi értelemben A büntető anyagi jog feladata, hogy meghatározza, „mely cselekmények képeznek bűncselekményt, melyek a büntetőjogi felelősségre vonás feltételei és akadályai, és melyek a bűncselekmények jogkövetkezményeként kiszabható büntetések és intézkedések.”[1] A büntetőeljárás érvényesíti, működésbe hozza az anyagi jogot, amelynek szabályait alkalmazva az érdemi döntéshozó a konkrét történeti tényállást elbírálja. Egy adott emberi magatartás büntetőjogi m...

  Abstract The legal historical study of the development of Hungarian public prosecution and the legal legitimacy of the accuser is necessary when examining the charges resulting in the relativisation of ius puniendi as a state monopoly. This study meets this requirement when it discusses the history of this process from private to public prosecution until the codification of the 1896: XXXIII statute, the Code of Criminal Procedure. The study describes the history of the creation of th...

  I. Bevezetés A hagyományos nyomozati eszközök és módszerek a kiemelt ügyek felderítésekor illetve nyomozásakor, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem során kevésnek bizonyulhatnak, ezért fontos szerepet kapnak a különleges eszközökkel titokban, konspiráltan beszerzett információk, melyek később a bizonyítás során bizonyítékként jelenhetnek meg. A titkos eszközök használata a speciális nyomozati eszközök táborába sorolható, egyes bűncselekmények felderítése alkalmával a haszná...

  I. Alapvetés Minden tudományág kialakulásához valamely igény felismerésén keresztül vezetett az út, a jogtudomány kialakulásának indítóoka a konfliktus, amely az emberi természetből fakad. Az igény tehát ezen emberi kollíziók feloldására irányul. Enélkül nem lett volna szükség arra, hogy bizonyos emberi magatartások szabályozás alá kerüljenek, amik jogokat és kötelezettségeket rónak az egyénekre és szankciót annak megszegőire. A büntetőjog alapvetően eltér szabályozási módszerét ille...

  Vitatott megoldások Újabb nemzetközi kötelezettségét szegi meg a kormány azzal, hogy nem enged a büntethetőség jelenlegi 12 éves korhatárából. Előzetes letartóztatásban ül egy gyerek a Fővárosi Javítóintézetben. Ez önmagában súlyos adat – hiszen nem múlt még el 14 éves –, még akkor is, ha átlagosan ötezer letartóztatott éli mindenapjait a büntetés-végrehajtási intézetekben, és a gyereknél összehasonlíthatatlanul rosszabb körülmények között. Jogerős ítélet eddig két 13 éves gyerek ü...

  Az Országos Bírósági Hivatal elnökének az új büntetőeljárási törvény koncepciójának tervezetére vonatkozó egyik észrevétele szerint: „Külön eljárásként kell szabályozni a magánvádas mellett a pótmagánvádas eljárást, amely a sértetti jogok érvényesülését biztosító jogintézmény.”[2] Erre tekintettel a koncepció ismeretének hiányában is remélhetjük, hogy a kodifikálás eredményeként végre megvalósul a pótmagánvádas eljárás szisztematikus szabályozása. Ez azonban csak akkor érheti el a kívá...

  I. Bevezetés Büntetőeljárási törvényünk [1998. évi XIX. törvény (Be.)] legújabb, a kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó külön eljárása büntetőeljárási rendszerünk olyan új jogintézménye, mely meghatározott bűncselekményekre nézve az időszerű procedúra érdekében speciális, az általános normától jelentősen eltérő szabályokat határoz meg a teljes pervitel, így a bizonyítás során. A Be. új fejezetének hatályba lépése óta viszonylag rövid idő telt el, ám a rendelkezések bevezetésük óta tö...

  Határtalanul Az emberölés is könnyebben megúszható jogos védelem címén tavaly óta, mégsem ugrott meg a kockázat nélküli „gyilkosságok” száma. Terepmintás öltözékben, hátán cseppfolyós ammóniát tartalmazó poroltó palackkal – amelyre tömlőt és pisztolyt is felszerelt –, kezében egy fúrógépet tartalmazó barna katonai táskával, fejére gázálarcot és terepmintás csuklyát húzva, éjjel negyed kettőkor ment a férfi ahhoz az ercsi családi házhoz, amelyről úgy vélte, az őt meglopó családnak...

  1. Alapvetések A tanúvallomás, mint egyes személyi bizonyítékok[1] hordozója, a büntetőeljárás egyik igen fontos bizonyítási eszköze. Miként Tremmel Flórián találóan mutat rá, nem véletlenül szerepel a hatályos eljárási törvényben a bizonyítási eszközök között az első helyen.[2] A bizonyítékok bizonyító erejét a törvény nem határozza meg, a releváns tények megállapítását a bíróságra bízza. A tanú vallomásából származó bizonyíték lehet közvetlen, avagy közvetett, mindkét esetben...

  Régóta foglalkoztatja a jogásztársadalmat az a kérdés, hogy vajon a XXI. századi viszonyok között szükség van-e laikusok részvételére az igazságszolgáltatásban. A napjaink jogi szakirodalmában „slágertémaként” számon tartható esküdtszéki bíráskodás előnyeit méltatni, alkalmatlanságát állítani nem lehet anélkül, hogy tisztába ne kerülnénk a viszonyítási alapot, vagyis az ülnöki rendszert meghatározó alapvető szabályokkal, valamint a jogi normákon kívül érvényesülő törvényszerűségekkel...

Az Alkotmánybíróság 2014. július 7-én hozott határozatában kimondta, hogy a legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazandó szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezés Alaptörvény-ellenes. A testület ezért az új Btk. 81. § (4) bekezdését a hatálybalépésére – azaz 2013. július 1-jére – visszaható hatállyal megsemmisítette. A Fővárosi Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék kezdeményezésére indult ügyben kifogásolt szigorúbb halmazati szabályok szerint, h...

  A büntető igazságszolgáltatás előtörténete, a magánvád kialakulása Az állami büntető igazságszolgáltatás (suprema cri­minalis jurisdictio), a mai büntetőjog és büntető ­eljárásjog a történelmi fejlődés során alakult ki. „Az emberek együttélésének kezdetleges szakaszában már a társadalmi intézmények fejletlensége illetőleg igazságügyi hatóságok hiánya miatt sem lehet szó büntető igazságszolgáltatásról, hanem a jogsértések megtorlása a magánbosszú és később a vérbosszú által történt....

  I. Az államszervezet demokratikus működésének fontos jellegzetessége az egyes szervek felelőssége, aminek viszont értelemszerű előfeltétele a szervezetek vezetőinek elszámoltathatósága. Az ügyészi szervezet közhatóság, s mint ilyen, feladatai ellátásáért felelős a társadalomnak. Ez a háttere annak az alkotmányos kötelezettségnek, hogy a legfőbb ügyész évente beszámolóval tartozik az Országgyűlésnek. E beszámolók tartalmát és szerkezetét – külső támpontok híján – az 1990-es évek el...