A HVG-ORAC Kiadó gondozásában jelent meg Dr. Elek Balázs: Vadászok, halászok a büntetőjog hálójában című munkája. A könyv szerzője amellett, hogy büntetőjogászként a Debreceni Ítélőtábla tanácselnöke, illetve a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszékének tanszékvezet...
Szakcikkek
Dr. Lencse Balázs: A büntetőeljárási törvény egyes sértettekre vonatkozó rendelkezéseinek módosítása az Európai Unió áldozatvédelmi irányelvének tükrében
Hazánk uniós csatlakozásával a magyar jogalkotásnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az EU elvárásait. A megfogalmazott követelményekkel összhangban lévő jogszabályi környezet megteremtése kiemelt feladat. Nem volt ez máshogy akkor sem, amikor közösségi szinten tovább folytatódott a sértettek ...
Dr. Gócza Ágnes: Az elzárás mint új büntetési nem a 2012. évi C. törvényben
Az elzárás, mint szabadságelvonással járó büntetőjogi jogkövetkezmény az Új Btk. hatálybalépésével vált a büntetőjog szankciórendszerének elemévé. Ez az intézmény azonban nem „újdonság” a magyar jogban. Mind a tételes jogi szabályok, mind pedig a jogirodalmi álláspontok alátámasztják azt, hogy az új...
Dr. Háger Tamás: A környezet alkotmányos és büntetőjogi védelme, különös tekintettel a vizek élővilágának oltalmára
A környezet és részeként a természeti környezet törvényi, alkotmányos, illetve büntetőjogi oltalma a modern társadalom szülötte. Napjainkban a civilizált világban törvények védik a környezetet és az azt súlyosan megsértő vagy veszélyeztető személyekkel szemben büntetőjogi szankciókat is kilátásba he...
Dr. Czédli-Deák Andrea: A vád törvényessége az elmélet és a gyakorlat tükrében
A tisztességes eljárás alapvető biztosítéka, hogy az ügyben eljáró bíró a vádelv esszenciáját adó törvényes vád eljárásjogi konzekvenciáit a bírósági eljárás valamennyi szakaszában levonja és az abból fakadó követelményeket folyamatosan érvényesítse. A vádelv lényegét érzékletesen szemlélteti a róma...
Dr. Ujvári Ákos: Adalékok a szituációs jogos védelemhez¹
Degré Lajos 1910-ben napvilágot látott monográfiájában idézi Löfflert, aki a jogos védelem jogintézményének másodlagos, társadalmilag hasznos funkciójáról ír. Ez pedig a jogos védelem generál preventív, edukatív jellegében érhető tetten. Abban, hogy a jogtalan támadónak a jogi szabályozás révén tart...
Dr. Tóth Andrea Noémi: Távoltartás az Amerikai Egyesült Államokban
Az ENSZ Közgyűlésében negyvennyolc állam egyetértésével 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával kezdődően egyre több nemzetközi egyezmény deklarált alapvető, elidegeníthetetlen emberi jogokat, melyeket a részes államoknak minden körülmények között biztosítani kell. E...
Dr. Diószegi Attila: Élt 19 évet – Nyugodjék békében?
Napjainkban már zajlik az új – a XXI. század kihívásainak megfelelni akaró – büntetőeljárás/perrendtartás (mert a két fogalom nem azonos) kodifikációja. Ez indított arra, hogy a magyar igazságszolgáltatásban mára már elfeledett jogintézmény, az esküdtbíráskodás eljárási szabályait felelevenítsem. C...
Bócz Endre: Pragmatikus szemléletváltás
Találkoztam az új büntetőeljárási kódex vitára szánt tervezetével.
Egy ilyen fontos és terjedelmes jogszabály-tervezettel való egyetlen futó találkozás alapján az ember leginkább csak arról formálhat véleményt, hogy rokonszenvesnek találja-e azokat a törekvéseket, amelyek a tervezett jogszabályban...
Csányi Csaba: Terrorizmus és az emberi jogok
A terrorizmus nem új keletű probléma, és abban sincs újdonság, hogy a terrorista fenyegetettség szolgál indokul a kormányok számára, hogy beavatkozzanak az emberek mindennapjaiba. A fentiek ellenére mégis csak az utóbbi években jelent meg világméretű szinten a biztonságra való fókuszálás, amely a je...
Varga Judit: Pénzmosás a mindennapjainkban
A bűnözőket legtöbbször pusztán egy dolog motiválja, és ez nem más, mint a profit. A bűnözőt a nyereségvágy hajtja, a végeredmény pedig az lesz, hogy a törvénytelenül szerzett zsákmányt bevezetik az ország legitim rendszerébe. A pénzmosás lényege a tőke elrejtése, annak érdekében, hogy azt a vagyont...
Tóth Mihály: Néhány időszerű garanciális kérdés a titkos nyomozati (felderítési) eszközök eredményének felhasználása köréből
Mint általában a hasonló, sajátos terminológia mentén kialakított jogi területek vizsgálatakor, ezt az írást is rövid fogalmi tisztázással kell kezdenem. A büntetőeljárásban a „titkos informá-ciógyűjtés” és „titkos adatszerzés” megkülönböztetésének – jóllehet mindkét tevékenység teljesen azonos lehe...
Dr. Tóth Dávid: A korrupciós bűncselekmények szabályozásának története Magyarországon
A korrupció, mint társadalmi jelenség már a legkorábbi civilizációkban is megtalálható volt. Az ókori társadalmakban azonban még nem létezett a mai értelemben vett közszolgálat, vagy csak igen kezdetleges formában, s így a korabeli jogokban nem találunk egységes szabályozást ezekre a bűncselekmények...
Dr. Mezei Kitti: Néhány észrevétel a korrupciós deliktumok hatályos szabályozásával kapcsolatosan
E tanulmány célja a korrupciós bűncselekmények hatályos szabályozásának és különös tekintettel a tárgyi súlya miatt a vesztegetés szabályozásának a részletesebb elemzése.
2013. július elsején hatályba lépett új büntető kódexünk, a 2012. évi C. törvény. Az új törvénykönyv megszüntette a közélet tisz...
Bócz Endre: Egy terrorcselekményről¹
A Kúria minapi döntésével lezárult az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb hazai bűnügye. A végkifejlettel akár elégedettek is lehetnénk: a tetteseket a bíróság szigorúan megbüntette. Persze, sokan kifogásolják a feltételezett további bűnrészesek esetleges szerepének „tisztázatlanságát”, vannak, akik...
Dr. Lencse Balázs: A sértett felszólaláshoz való joga és érvényesülésének feltételei
Fiatal gyakorló jogászként többször megfogalmazódott bennem az a kérdés, hogy a hazai hatályos büntetőeljárási rendelkezések és az ezen alapuló jogalkalmazás vajon mennyire biztosítja a bűncselekmények sértettjeinek védelmét, sérelmeik hatékony orvoslását, a velük szembeni legkíméletesebb eljárási m...
Csomós Tamás: Útközben – helyzetjelentés a Be. kodifikációról¹
2010 májusa óta a permanens jogszabályváltozások éráját éljük. Korunk az állami túlszabályozás időszaka. Az EBESZ 2014-es Magyarországról készített jelentése szerint az elmúlt években több mint 800 törvényt fogadtak el. A jogrendszer ilyen mérvű átalakítása példa nélküli. Sem a bíróságok és ügyészek...
Gábri Angéla: Titkos adatszerzés a hatékony bűnüldözés szolgálatában
A titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés (együtt: titkos adatgyűjtés) nélkül a mai világban köztudottan nehezen lehetne felvenni a versenyt a bűnözőkkel szemben. Ugyan az állampolgárokból általában félelmet, ellenszenvet vált ki a titkos adatgyűjtés , hiszen komoly beavatkozást jelent a magá...
Dr. Csorba Roland: Javaslatok a kiskorúak sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmények bizonyítási nehézségeinek leküzdésére, különös tekintettel az orvosi vizsgálatra
Ritkán telik el egy hét anélkül, hogy a sajtó hírt ne közölne egy klasszikus gyermekbetegség gyógyítását szolgáló, új, reményteli kezelési eljárás felfedezéséről. A gyermekekkel szembeni szexuális erőszak megelőzéséért, megszüntetéséért tett erőfeszítésekről, még kevésbé a kérdésben elért szakmai si...
Hati Csilla: Büntetőeljárásunk történeti alakulása – különös tekintettel a közvetlenség elvének érvényesülésére
Büntetőeljárásunk – azt meghatározó eljárási elvek és intézmények – társadalmi, politikai, gazdasági okok és célszerűségek okán folyamatos formálódásban van. Büntetőeljárásunk történeti alakulását az érvényesítendő és érvényesülő alapelvek – kifejezetten a közvetlenség elvének megjelenése oldaláról ...
Dr. László Kőhalmi: Supplements for a research of corruption related attitudes¹
There are several types of indexes to measure the extension of a specific country, region or even a society’s corruption. The state power can examine corruption with the help of criminal statistics, while the civil sector considers the Corruption Perceptions Index as a standard, which has been publi...
Dr. Czédli-Deák Andrea: A fiatalkorú terheltek nagykorúsítása az amerikai büntetőeljárásban
A hatályos Btk. – a generális prevenció jegyében – a társadalom újabb szegmensét vonta be a büntetőjogilag felelősségre vonható terheltek körébe azáltal, hogy a büntethetőség korhatárát – a törvényben meghatározott bűncselekmények vonatkozásában – 12 évre leszállította. Az eredendően angolszász megk...
Dr. Háger Tamás: A büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezések mint alapvető alkotmányos, garanciális szabályok
A többéves kodifikációt követően a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 2013. július 1-jei hatályba lépése igen fontos állomása a magyar büntetőjog fejlődésének. Az új törvény nem vitásan számos jogalkalmazási kérdést vet fel a büntetőeljárásban, különösen a büntetőperben. A jogalkalmazó, de ...
Dr. Elek Balázs: Az előzetes letartóztatás indokolása az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatának tükrében
A büntetőeljárásról szóló törvény kógens rendelkezéseket tartalmaz a kényszerintézkedéseket elrendelő, meghosszabbító és fenntartó végzések indokolására. A Be. 257. és 258. §-aiban találhatunk rendelkezéseket a határozatok indokolására. A végzés elleni fellebbezés elintézésére az ítélet elleni fel...
Dr. Mezei Kitti – Dr. Tóth Dávid: Információs bűncselekmények
Az információtechnológia rohamos fejlődése jelentős változásokat hozott az emberek életében. Az új eszközök – számítógépek, okostelefonok, tabletek, bankkártyák stb. – új életviszonyokat hoznak létre, melyek megkönnyítik és kényelmesebbé teszik mindennapjainkat. Ugyanakkor a technika fejlődésének ár...
Dr. Kelemen József: A költségvetés kiadási oldalát sértő cselekmények szabályozástörténeti fejlődése Magyarország harmadik Büntető Törvénykönyvében, és az azzal kapcsolatban felmerült jogalkalmazási problémák
Az állam a költségvetési bevételekből, esetleg hitelekből fedezi a közfeladatok ellátását, melyeket a gazdaság szereplői nem vagy nem kellő hatékonysággal tudnának ellátni. A költségvetési bevételek büntetőjogi védelmén kívül az államnak szükséges a költségvetésből származó kiadásokat is büntetőjogi...
Dr. Fedor Anett: Amit a pótmagánvádról tudni érdemes – Recenzió Fázsi László: A pótmagánvád a magyar büntető eljárásjogban és a gyakorlatban¹ című monográfiájáról
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénnyel (Be.) ismét bevezetett pótmagánvád intézménye meglehetősen nehezen találta/találja meg helyét büntető eljárásjogunk rendszerében és az ítélkezési gyakorlatban egyaránt. Ennek egyik oka nyilván az, hogy a jogászok többsége számára a pótmagánvád új j...
Dr. Pálvölgyi Ákos: Ez a megoldás? Bérrabtartás, börtönépítés a túlzsúfoltság ellen
Egy szakmai beszélgetés alkalmával hallottam, majd utána kerestem az alábbiakban idézett gondolatmenetnek, annak érdekfeszítő képtelensége okán:
„Mivel a büntetés-végrehajtási intézetek 140 százalékos kapacitással működnek, és sok elítéltet a férőhely hiánya miatt helyeznek feltételesen szabadlábra...
Dr. Ficsór Gabriella: A készülő új büntetőeljárási kódex margójára
A bírótól mint jogalkalmazótól elvárható, hogy figyelemmel kísérje a büntető igazságszolgáltatást érintő jogalkotás folyamatát is, ne csak az eredményével ismerkedjen meg (szembesüljön) abban az időben, amikor azt már (nyomban) alkalmaznia is kell. A büntetőeljárási törvény kodifikációjával kapcsola...
Dr. Hengl Melinda: Szakértés, szakvélemény, szakértő, (gazdasági) bűnügyek
A múltbeli tények megállapítása azért lehetséges, mert az anyagi világ tényei összefüggnek: feltételezik egymást, hatnak egymásra és változtatnak környezetükön. Minden tény nyomot hagy. Az eljáró hatóságok a jelenben kutatják a múlt nyomait, hogy a jövőre vonatkozóan hozhassanak döntéseket.
A biz...
Dr. Livia Gergi-Horgos: Thoughts on the accused party’s box in connection with ius puniendi
The essay examines the issue of the relativization of ius puniendi during the court process when the immediate enforcement of the right of punishment of the state is delayed by the absence of the accused aiming to prolong the litigation in a corrupt way. The essay examines the problem of the right f...
Komáromi Brigitta: Kártérítés a büntetőperben (A polgári anyagi és eljárásjogi szabályok érvényesülése a büntetőeljárás bírósági szakaszában)
Az emberi társadalom rendjét sértő személy már az ősi idők óta felelősségre vonással, súlyos joghátrányokkal számolhat. A jogellenes, bűnös cselekedetek a modern állam kialakulásával sem számolhatók fel, sőt napjainkban is tanúi lehetünk a társadalmat irritáló bűncselekmények jelenlétének. A bűncsel...
Dr. Horváth László: A társasági tőke védelmének büntetőjogi eszköze: a saját tőke csorbításának bűntette
A gazdasági társaságok megfelelő működéséhez egyszerre köz- és magánérdek is fűződik. Közérdek, hiszen bizonyos üzemméret felett a cégek működése jelentős piacbefolyásoló hatással jár, de közérdek azért is, mert az állami bevételeket a nagyvállalatok pénzügyi döntései jelentősen befolyásolhatják. Ma...
Dr. Garzuly Éva: A büntetőjog mint ultima ratio az egyes alkotmánybírósági határozatok tükrében
A társadalmi együttélés különböző szabályok megalkotását és követését feltételezi. Ezt a társadalmi rendet a jogrend biztosítja, amely a felállított parancsok és tilalmak betartását – szükség esetén – akár kényszer alkalmazásával is garantálja. Ezen kényszer célja a rend fenntartása mellett nyilvánv...
Dr. Elek Balázs: Költség és időtartalékok a büntetőeljárásban
Talán egyre többen értenek egyet azzal a véleménnyel, hogy szükség van szerkezetében és szemléletében is új büntetőeljárási törvényre, amely képes megfelelni napjaink kihívásainak. Ha megnézzük az eljárások átlagos időtartamát, már láthatjuk, hogy a rendszer nem képes megfelelni annak a követelményn...
Tényleges életfogytiglan?
Kötéltánc
Mikor szabaduljanak feltételesen a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek? – erről dönt a Kúria.
A Legfőbb Ügyészséget sem sikerült meggyőznie a kormánynak arról, hogy megtalálta az európai megoldást a Strasbourgban embertelennek talált tényleges életfogytig tartó szabadság...
Dr. Bujdos Iván Ákos: Fejtegetések a rablás bűncselekményének rendbeliségéről – rövid kitérővel a folytatólagos egység megállapításának bírói gyakorlatára
A társadalom szerkezete és az ember alaptermészete miatt a vagyon elleni bűncselekmények mindig is a legtöbbet megvalósított tényállások közé tartoztak. Jelen cikk tárgyául ugyanakkor egy olyan, igen súlyos delictum szolgál, amelyet a benne megtalálható erőszakos elem mintegy kiemel a többi vagyon e...
Bócz Endre: A vádiratszerkesztésről
Már közel másfél évtizede nyugállományba vonultam, de egykori hivatásom – a közvádlói munka – kérdései iránt nem szűnt meg az érdeklődésem. A tömegtájékoztatás bőven szolgál lehetőségekkel, és más úton is van alkalom arra, hogy akit érdekel a büntető igazságszolgáltatás tevékenysége, képet alkosson ...
Tóth Mihály: A bűnszervezeti elkövetés szabályozásának kanyargós útja
Az itt következő áttekintésben – mint erre a cím is utal – nem kriminológiai kérdéseket érintek, igyekszem a tételes jog keretei között maradni.
Célom, hogy áttekintsem a bűnszervezet büntetőjogi fogalmának és a bűnszervezeti elkövetés jogi szabályozásának magyarországi kialakulásával, fejlődésével...
Dr. Pálvölgyi Ákos: A hírérték margóján: személyhez fűződő jogok védelméhez való jog a büntetőeljárásban, különös tekintettel a személyes adatok védelmére
A kép forrása: tv2.huTalálkozhattunk olyan közléssel, amely valakiknek a viselt dolgaival – számomra magánügyével – volt kapcsolatos, amelynek a hírértéke az, hogy az ügyük büntetőeljárást is érint vagy érintett, illetőleg, hogy az abban név szerint megemlített személyek közéleti személyekkel is...
Dr. Qian Xiaoping: Criminal Legislation against Bribery in the People’s Republic of China: Formation, Evolution and Evaluation
Since the People’s Republic of China (PRC) was founded in October 1949, modern criminal legislation against bribery had blazed a trail of development from nothing to a footstone of anti-corruption system. The delimiting of crime and the penalty is stamped with the times. Due to the internal relation...
Válaszol a börtönviszonyok szakértője
„Szinte semmi esély sincs, hogy valaki megjavuljon”
A magyar börtönrendszer sokak szerint alkalmatlan arra, hogy jó útra térítse az elítélteket. Vigyázni sem tudtak például arra a 16 éves fiúra, akit a zárkatársai úgy megerőszakoltak, hogy csaknem belehalt. És nyilván nem ez az egyetlen eset.
Ez m...
Formabontó ítéletek
Indulatkezelő terápián kellett volna a dühétől megszabadulnia annak a férfinak, aki néhány napja kidobta hat hónapos gyermekét az ablakon, majd maga is utánaugrott. Mindketten szörnyethaltak. A nem először fenyegetőző férfit január 10-én gyorsított eljárásban ítélték el „erőszakkal fenyegetve elköve...
Dr. Czédli-Deák Andrea: Eltérő bűncselekmény-fogalom az anyagi és eljárási jogban
A büntető anyagi jog feladata, hogy meghatározza, „mely cselekmények képeznek bűncselekményt, melyek a büntetőjogi felelősségre vonás feltételei és akadályai, és melyek a bűncselekmények jogkövetkezményeként kiszabható büntetések és intézkedések.” A büntetőeljárás érvényesíti, működésbe hozza az any...
Dr. Lívia Gergi-Horgos: A legal historical survey of the development of hungarian public prosecution with special emphasis on ius puniendi becoming a state monopoly
The legal historical study of the development of Hungarian public prosecution and the legal legitimacy of the accuser is necessary when examining the charges resulting in the relativisation of ius puniendi as a state monopoly. This study meets this requirement when it discusses the history of this p...
Dr. Nyitrai Endre: A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés alkalmazása során felmerülő kérdések
A hagyományos nyomozati eszközök és módszerek a kiemelt ügyek felderítésekor illetve nyomozásakor, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem során kevésnek bizonyulhatnak, ezért fontos szerepet kapnak a különleges eszközökkel titokban, konspiráltan beszerzett információk, melyek később a bizonyí...
Dr. Mészáros Ádám Zoltán: A bűncselekmény fogalmának alakulása
Minden tudományág kialakulásához valamely igény felismerésén keresztül vezetett az út, a jogtudomány kialakulásának indítóoka a konfliktus, amely az emberi természetből fakad. Az igény tehát ezen emberi kollíziók feloldására irányul. Enélkül nem lett volna szükség arra, hogy bizonyos emberi magatart...
A gyerekek büntethetőségének határai
Újabb nemzetközi kötelezettsé- gét szegi meg a kormány azzal, hogy nem enged a büntethe- tőség jelenlegi 12 éves korhatárából.
Előzetes letartóztatásban ül egy gyerek a Fővárosi Javítóinté- zetben. Ez önmagában súlyos adat – hiszen nem múlt még el 14 éves –, még akkor is, ha átlagosan ötezer letart...
Fázsi László: Gondolatok a közös vádképviselet problematikájáról¹
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének az új büntetőeljárási törvény koncepciójának tervezetére vonatkozó egyik észrevétele szerint: „Külön eljárásként kell szabályozni a magánvádas mellett a pótmagánvádas eljárást, amely a sértetti jogok érvényesülését biztosító jogintézmény.” Erre tekintettel a ko...
Fedor Anett: Bizonyítás a kiemelt jelentőségű büntetőügyekben
Büntetőeljárási törvényünk [1998. évi XIX. törvény (Be.)] legújabb, a kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó külön eljárása büntetőeljárási rendszerünk olyan új jogintézménye, mely meghatározott bűncselekményekre nézve az időszerű procedúra érdekében speciális, az általános normától jelentősen eltérő...
Jogos védelem: kétségek
Határtalanul
Az emberölés is könnyebben megúszható jogos védelem címén tavaly óta, mégsem ugrott meg a kockázat nélküli „gyilkosságok” száma.
Terepmintás öltözékben, hátán cseppfolyós ammóniát tartalmazó poroltó palackkal – amelyre tömlőt és pisztolyt is felszerelt –, kezében egy fúrógépet tartalm...
Háger Tamás: Egyes elhárítható tanúvallomási akadályok a büntetőperben (A hozzátartozói viszonnyal és az önvádra kötelezés tilalmával összefüggő mentességi okok)
A tanúvallomás, mint egyes személyi bizonyítékok hordozója, a büntetőeljárás egyik igen fontos bizonyítási eszköze. Miként Tremmel Flórián találóan mutat rá, nem véletlenül szerepel a hatályos eljárási törvényben a bizonyítási eszközök között az első helyen. A bizonyítékok bizonyító erejét a törvény...
Miskolcziné Juhász Boglárka: A laikus elemek részvétele a büntető bíráskodásban
Régóta foglalkoztatja a jogásztársadalmat az a kérdés, hogy vajon a XXI. századi viszonyok között szükség van-e laikusok részvételére az igazságszolgáltatásban. A napjaink jogi szakirodalmában „slágertémaként” számon tartható esküdtszéki bíráskodás előnyeit méltatni, alkalmatlanságát állítani nem le...
Már olvasható az AB határozat, miszerint Alaptörvény-ellenes a Btk. halmazati büntetést súlyosító rendelkezése
Az Alkotmánybíróság 2014. július 7-én hozott határozatában kimondta, hogy a legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazandó szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezés Alaptörvény-ellenes. A testület ezért az új Btk. 81. § (4) bekezdését a hatálybalépésér...
Dr. Gergi-Horgos Livia: A közvád kialakulásának jogtörténeti áttekintése a ius puniendi állami monopóliummá válása folyamatában
Az állami büntető igazságszolgáltatás (suprema criminalis jurisdictio), a mai büntetőjog és büntető eljárásjog a történelmi fejlődés során alakult ki.
„Az emberek együttélésének kezdetleges szakaszában már a társadalmi intézmények fejletlensége illetőleg igazságügyi hatóságok hiánya miatt sem le...
Bócz Endre: Az ügyészi felelősségről
Az államszervezet demokratikus működésének fontos jellegzetessége az egyes szervek felelőssége, aminek viszont értelemszerű előfeltétele a szervezetek vezetőinek elszámoltathatósága.
Az ügyészi szervezet közhatóság, s mint ilyen, feladatai ellátásáért felelős a társadalomnak. Ez a háttere annak az ...
Dr. Fedor Anett: Gondolatok Jerome Frank „Bíráskodás az elme ítélőszéke előtt”¹ című válogatott írásairól
Jerome Frank közérthető nyelvezetű és többek között ennek köszönhetően is népszerű írásaiban a XX. századi amerikai igazságszolgáltatás problémái kapcsán általános érvényű jogfilozófiai, jogszociológiai, jogi pszichológiai kérdésekkel foglalkozik. Mondanivalója sokrétű, összefoglalóan megállapíthatj...
Dr. Czédli Gergő: Az új összbüntetési szabályok időbeli hatályáról
Terjedelmi okokból e tanulmány mellőz mindennemű, szűken értett jogtörténeti kitekintést, azonban az aktuális folyamatok elemzése érdekében szükségesnek látom felidézni az összbüntetés anyagi jogi szabályainak legutóbbi komolyabb változását:
1998-at írunk, az akkor hatályos 1978. évi IV. tv. (a tov...
Dr. Fázsi László PhD: Téves döntések és vétkes mulasztások az elhúzódó eljárások tükrében
Már az 1900-ban megjelent Magyar Jogi Lexikonban is azt olvashatjuk, hogy „a kellő mértéken túlmenő egyesítés szerfölött megnehezíti az ügynek egységes áttekintését, tehát annak elbírálását is [különösen az esküdtek részéről], ezenfelül súlyosabbá teszi a vádlottnak és a védelemnek helyzetét: elhúzz...
Dr. Törő Blanka: Amikor a tanú ítélkezik…
„Zűlött lesz a leány, aki zűlött nőnek a sarja”– így szólt a fenti latin mondás, bizonyítva azt az elszomorító tényt, hogy az előítéletek, sztereotípiák, az elhamarkodott általánosítások már ősidők óta jelen vannak az emberiség életében. Vajon betartja-e bárki a Biblia parancsát: „Ne ítéljetek, hogy...
Tóth Mihály: Kiszámítható döntések a kiszámíthatatlan jövőről
Az életfogytig tartó szabadságvesztésről a legújabb, minket érintő strasbourgi döntés ürügyén"A társadalom védelme ugyanis nem indokolhat olyan bírói prognózist, ami eleve, egyszer és mindenkorra kizárja a szabadulás esélyét, mert a bíró a múltat megismerheti ugyan, a távoli jövőt kevéssé. Fontosnak...
Dr. Mészáros Ádám Zoltán: A jogos védelem és a végszükség korlátainak túllépéséről
A jogos védelem és a végszükség mint a Büntető Törvénykönyv Általános Részében szabályozott két jogellenességet kizáró ok túllépésének a lehetőségét mint az a jogtörténeti vizsgálódásokból megállapítható, mind a jogalkotói (értem ezalatt a korábbi négy Általános Részi szabályozást, és a hatályban l...
Fodor Réka: Az igazságügyi könyvszakértés jelentősége napjainkban
Napjainkban – a tudomány és a technika rohamos fejlődésének világában – egyre több területen és egyre több alkalommal figyelhetjük meg, hogy a büntetőeljárásokat lezáró megfelelő döntések meghozatala érdekében nélkülözhetetlen az adott szakterületen különös szakértelemmel bíró igazságügyi szakértő b...
Dr. Kardos Sándor: A tényálláshoz kötöttség elvének egyes kérdései a másodfokú büntetőperben
A jogorvoslat biztosítása a jogállam céljainak és feladatainak megvalósítását szolgálja. Ezért kell az államnak olyan jogszabályokat megalkotnia, amelyek eljárási garanciák nyújtásával az alanyi jogok érvényesítésének lehetőségét megteremtik. Minden eljárásjognak, így a büntetőeljárásnak is az egyik...
Dr. Háger Tamás: Abszolút eljárási szabálysértések az elsőfokú büntetőperben
A büntetőjogi felelősség megállapításához a részletesen szabályozott büntetőeljáráson keresztül visz az út. Büntetőeljárás nélkül nincs bírósági ítélet, azaz nem kerülhet sor a büntetőjogi felelősségről szóló bírói döntésre. A büntetőeljárás szabályrendszerének betartása az igazságnak megfelelő, de ...
Dr. Szemesi Sándor: Sok (jó) ember kis helyen? A magyar fegyintézetek zsúfoltságával kapcsolatos kérdések az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában
Az Emberi Jogok Európai Bírósága legújabb ítélkezési gyakorlatában egyre hangsúlyosabb szerepet töltenek be a fegyintézetek zsúfoltságával kapcsolatos beadványok , mely tendencia a Magyarország ellen indított eljárásokra is teljes mértékben igaz: 2014 januárjában három ügy összesen 101 kérelmezőjéne...
Szendrői Anna: Az igazság felfogásai a büntető eljárásjogi rendszerekben
A büntetőeljárás elé a törvények feladatként, követelményként azt állítják, hogy a benne részt vevő személyek együttes tevékenységének eredményként a bíróság az igazságot állapítsa meg arról, hogy történt-e bűncselekmény és azt ki követte el. Az igazság megtalálásán múlik az, hogy a bűnösséget meg...
Dr. Molnárné dr. Mészáros Noémi: Gondolatok a tárgyalás mellőzéséről
A XXI. század igazságszolgáltatásának egyik legnagyobb problémája az eljárások ésszerűtlen elhúzódása. A növekvő pertartamok oka ma már nem csupán az ügyek mennyisége, hanem természete, minősége is egyben. Éppen ezért az egyszerű ténybeli és jogi megítélésű ügyek vonatkozásában mutatkozik ésszerűn...
Csomós Tamás: Az új Btk. időbeli hatályra vonatkozó rendelkezései a gyakorló jogász szemével
Egy jogász életében ritkán adatik meg, hogy aktív évei alatt egy teljesen új Büntető Törvénykönyv lépjen hatályba. 2013. július 1-jén egy ilyen élménnyel lettünk gazdagabbak. Személyes véleményem az, hogy az egyik szemem sír, a másik nevet. Az ügyvédtársadalom – de talán az egész jogászi közvélemé...
Dr. Marek Kordík, LL.M., Phd: Appeal against the European Arrest Warrant and the reasons for a detention of the surrendered person in the practice of Slovak judicial organs
The paper deals with the issue of an appeal against the European Arrest Warrant (“EAW”), in particular with certain problematic issues that have occurred during its use in practice and why this legal tool “has faced” so many judicial decisions. The paper is scoped very narrow and is not meant to cov...
Bócz Endre: Ismét a semmisségi törvényről
Megszületett 2013. szeptember 30-án az Alkotmánybíróság döntése a 2006. évi őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény – a továbbiakban: Semmisségi törvény – ügyében.
A határozat elhamarkodottnak nem nevezhető. Mint egy korábbi írásomban utaltam rá, 2011...
Farkas Henrietta Regina: A tisztességes eljárás főbb részjogosítványainak érvényesülése a büntetőperben
Az alapvető jogtárgyak súlyos megsértése jogkövetkezményeket, büntetést von maga után már évezredek óta az emberi társadalomban. Nincs ez másképp a modern jogban sem. A bűncselekményeket és jogkövetkezményeit a büntető anyagi jog határozza meg. A büntetőtörvény normái azonban önmagukban nem érvényes...
Szabó Krisztián: Kérdőjelek a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezései kapcsán
Számos kritikai jellegű észrevétel látott már napvilágot a tíz évvel ezelőtt hatályba lépett büntetőeljárási törvénnyel kapcsolatban. Akár a büntető eljárásjog tudományának, akár gyakorlatának oldaláról vizsgáljuk a Be. rendelkezéseit, az értelmezési nehézségek, a jogalkotói következetlenség, a rend...
Dr. QIAN Xiaoping PhD: Judicial Control of Death Penalty – Inspection of Three Modes
As the birthplace of theories of abolition of death penalty, Europe had started its experiment of abolition of death penalty in legislation since the last years of the 18th century. The basic requirement of admission to EU is the abolition of death penalty, had promulgated the abolition throughout t...
Kéryné Kaszás Ágnes Roxán: A koncessziós eljárás szabályozásának büntetőjogi relevanciái
A kartelltilalom büntetőjogi szabályozásának igénye Magyarország 2004-es EU-csatlakozása kapcsán merült fel. Mivel a közösségi támogatások jelentős része kerül kiosztásra közbeszerzési eljárások során, a koncessziós eljárások pedig az állam vagy a helyi önkormányzat által végezhető, kiemelt jelentős...
Elek Balázs: Recenzió Szabó Krisztián: Tanúvédelem a magyar büntetőeljárásban című monográfiájáról
A hatályos büntetőeljárásról szóló törvény annyira nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hogy alig több mint tíz évvel a hatálybalépése után kodifikációs előkészületek kezdődtek egy új, a korunk igényeit kielégíteni alkalmas eljárási törvény megalkotására.
Úgy vélem, hogy a jogalkotásnak külön...
Simon Nikolett: A tanúvallomás jogosulatlan megtagadása, mint anyagi jogi nóvum hatása a Be. vonatkozó rendelkezéseire
„A tanúk vagy tévednek, vagy hazudnak, és ritka kivétel, ha valamelyik igazat mond”, ellenben ha megtagadják a vallomástételt, még a lehetőség sincs meg az igaz vallomás elnyerésére. A tanúvallomás jogosulatlan megtagadása deliktum beiktatása nagymértékben befolyásolja, ezen felül akár át is alakíth...
Készülő börtönkódex
A Jobbik bányákba küldené a rabokat, a konzervatív büntetőpolitika mellett felsorakozni látszó MSZP viszont a konkrét teendők tekintetében egyelőre tanácstalan.
A tétovázó MSZP-vel szemben a Fidesz nem egészen egy hónap alatt akarja átvinni a parlamenten a 288 oldalas jogi monstrumot. A 438 paragra...
Bárándy Gergely Phd. – Bárándy Aliz: Gondolatok az új Büntető Törvénykönyv elvi jelentőségű rendelkezéseiről
E cikk szerzőiként arra vállalkozunk, hogy az új Büntető Törvénykönyv elvi jelentőségű, a büntetőpolitikát alapvetően meghatározó rendelkezéseiről valamint néhány általunk még fontos változásnak tartott kisebb jelentőségű kérdésről a szubjektív kritikai elemeket sem nélkülöző áttekintést adjunk. A t...
Szomora Zsolt: Megjegyzések az új Büntető Törvénykönyv nemi bűncselekményekről szóló XIX. Fejezetéhez
Mivel egy tanulmány keretében nem vállalkozhatok részletes, valamennyi bűncselekményre kitérő kommentár írására, így a következőkben három nagy témakör kiemelésével mutatom be és értékelem az új XIX. Fejezet szabályozását. Elsőként a szabályozásban központi szerepet betöltő, számos törvényi tényállá...
Fázsi László: Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai
A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) mérsékelt újszerűsége folytán aligha fogja megrengetni a magyar büntető ítélkezést, amiből azonban nem következik, hogy nem is kell elmélyülnünk az új szabályok rendszerében, hiszen 2013 júliusától a többnyire változ...
Háger Tamás: Új tényállás a büntetőtörvényben: a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása
A hatályos Btk. érdemi változást hozott, mert a 277. §-ban büntetni, büntetőjogi eszközökkel pönalizálni rendeli a bírósági eljárásban a tanúvallomás jogtalan megtagadását. A vallomástétel megtagadásának következményeivel kapcsolatban a tanulmányban indokoltnak tartom a történeti kitekintést a bűnvá...
Tóth Andrea Noémi: A kiutasításról a bírói gyakorlat tükrében
A kiutasítást a korábbi és a 2013. július 1-jén hatályba lépő új büntető törvénykönyv is a büntetések közé sorolta. A jogintézmény lényege, hogy azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani, s a kiutasított köteles...
Tóth Mihály: Az új Btk. bölcsőjénél
Pár hónapja lépett hatályba hazánk negyedik írott Büntető Törvénykönyve. Jóllehet a törvényszöveg és az indokolás már lassan egy éve közkézen forog, emellett sorra készülnek a kódex részleteit ismertető tankönyvek és kommentárok, régi tapasztalat, hogy a valódi értékítéletre – amelyet a gyakorlat fo...
Mándi Veronika: Alkotmányossági aggályok a szabálysértési őrizetbe vétel gyakorlata kapcsán
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) annak a társadalmi elvárásnak igyekszik megfelelni, amely ezen kisebb súlyú, de a sértettnek sok bosszúságot okozó cselekmények gyors, hatékony el...
Huff Endre Béla, PHD: A korrupció háromszereplős logikai modellje
A tanulmány célja egy használható diagnózis felállítása, hogy segítse a korrupció kérdéseivel foglalkozó szakembereket e speciális probléma azonosításához. Komplex társadalmi jelenségről lévén szó, a probléma feltárása, és kezelése is komplex társadalomtudományi módszereket igényel, az érintett szak...
Btk.: szabad a tiniszex
Több az ellenzőjük, mint a barátjuk az új Btk. szexuális bűncselekményekről szóló normáinak, amelyek a bűnügyi statisztikán mindenképpen javítanak majd.
Háger Tamás: A másodfellebbezés joghatálya, a felülbírálat terjedelme és a tényálláshoz kötöttség a harmadfokú bírósági eljárásban
A harmadfokú büntetőeljárás a legújabb kori magyar büntetőper viszonylag fiatal jogintézménye, de a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria iránymutató tevékenysége folytán már kialakulóban van a bírói gyakorlat. Ennek ellenére teljesen egységes ítélkezésről nem beszélhetünk, sok esetben még az is vita ...
A jogos védelem veszélyei
„Ki magát igazságosan védelmezvén, valakit megöl, nem lehet gyilkosnak ítélni” – a II. József idejéből származó, 225 éves mondat is jelzi, a jogos védelem körüli vita örök a büntetőjogászok számára. A magyar disputát az új, még tavaly megszavazott, ám csak most július elején hatályba lépett büntető ...
Jogsértő a tényleges életfogytiglan
Legfeljebb „kozmetikázás” várható az egyre szigorúbb magyar büntetőszabályokon, bár a strasbourgi emberi jogi bíróság jogsértőnek mondta ki a tényleges életfogytiglant.
Elek Balázs: Egy dogmatikai vita feltámadása. A csalás eredményének értelmezése
Az Alkotmánybíróság határozataiban a jogállam alapvető, nélkülözhetetlen elemeként következetesen megjelenik a jogbiztonság, ami az állam – és elsősorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, ...
dr. Grósz Tamás: A szakértői bizonyítás megújításának kísérlete Angliában és Walesben
Az utóbbi évek, évtizedek igazságügyi tévedései, vitatott bírósági döntései az angolszász jogterületeken – előbb az Egyesült Államokban, majd Angliában és Walesben – felkeltették a büntetőeljárásokban folytatott szakértői bizonyítás felülvizsgálatának igényét.
Előbb, 2005 novemberében a Kongresszus...
Szép Árpád: A menedékjog mint a büntetőjogi felelősségre vonás akadálya
A modern menedékjog kialakulásának hajnalán, 1951. június 13-án deklarálta a Nemzetközi Bíróság az ún. Haya de la Torre-ügyben, hogy „alapelvi szinten a menedékjog nem akadályozhatja az igazságszolgáltatás működését. A menedékjogból eredő biztonság nem jelenthet védelmet a jogszabályok rendes alkalm...
Dr. Nagy Ferenc: Gondolatok az életfogytig tartó szabadságvesztésről
A szabadságvesztés, ezen belül az életfogytig tartó szabadságvesztés témakörével összefüggésben különbséget kell tenni a szabadságvesztéssel, és az életfogytig tartó szabadságvesztéssel történő
– törvényi fenyegetés tartama,
– a bírósági büntetéskiszabás gyakorlata,
– és annak tényleges végrehajt...
Dr. Pálvölgyi Ákos: A közérdekű munka büntetés kálváriája – avagy tehetetlenség kontra társadalmi igény, probléma és megoldás
„(…) A Btk. 66. §-ára tekintettel, alább nevezett elítélt ügyében javaslom a közérdekű munka büntetés (hátralevő része) végrehajtását kizáró ok megállapítását. (…)”
(…) Nevezett személyt a IV. és XV. Ker. Bíróság IV. (…)/2002/(…). számú, 2003. 09. 22. napján kelt, 2003. 09. 23. napján jogerőre emel...
Hati Csilla: A társadalomra veszélyességben való tévedés
Az új Btk. az 1978. évi IV. törvénnyel egyezően szabályozza a tévedést, mint büntethetőséget kizáró okot. Úgy vélem, hogy ez alapot adhat arra, hogy a korábbi bírói gyakorlat eredményeit az új Btk. kapcsán is kövesse a jogalkalmazás. Éppen ezért nem érzem szükségtelennek a társadalomra veszélyességb...
Dr. Verebics János: Az információs bűncselekmények és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének lehetősége az új Btk.-ban
A Büntető Törvénykönyvről szóló, 2013. július 1-jén hatályba lépő 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) a büntetőjogi intézkedések között említi az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét [Btk. 63. § (1) bek. g) pont], mely önállóan vagy más büntetés, intézkedés mellett is alka...
Dr. Kancsal Kitti: Terrorizmus egykor és ma – avagy a büntetőjog eszközei a terrorizmus elleni harcban
A terrorizmus, mint nemzetközi jelenség évezredes múltra tekint vissza, így akár a történelem állandó kísérőjelenségének is nevezhetnénk. Már az antik görög és római civilizációkban, majd a középkorban is találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy a tengeri államok merő „államérdekből” támogatták a ka...
Pintér Beatrix: Vizsgálat a pénzmosás elleni fellépés büntetőeljárás jogi eszközei körében
A pénzmosás az egyik legnehezebben felderíthető bűncselekmények közé tartozik (a vesztegetéshez hasonlóan), mivel nincs klasszikus értelemben vett sértett, a pénzmosás szereplői pedig nem fedik fel a bűncselekményt az érdekazonosság miatt.
A pénzmosás bizonyításánál a nyomozó hatóság a Be. alapján ...
Dr. Fázsi László PhD: Egy „helytelen” törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében
A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv [Btk.] Különös Részének tartalomjegyzékét áttekintve legelőbb a hatályos kódexnél differenciáltabb törvényi konstrukció tűnik fel az embernek, ami mindenképpen dicséretes jogalkotói törekvést tükröz, hiszen ennek a jogszabályban való eliga...