Dr. Elek Balázs: Az előzetes letartóztatás indokolása az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatának tükrében

A büntetőeljárásról szóló törvény kógens rendelkezéseket tartalmaz a kényszerintézkedéseket elrendelő, meghosszabbító és fenntartó végzések indokolására. A Be. 257. és 258. §-aiban találhatunk rendelkezéseket a határozatok indokolására. A végzés elleni fellebbezés elintézésére az ítélet elleni fel...
Tovább

Dr. Kelemen József: A költségvetés kiadási oldalát sértő cselekmények szabályozástörténeti fejlődése Magyarország harmadik Büntető Törvénykönyvében, és az azzal kapcsolatban felmerült jogalkalmazási problémák

Az állam a költségvetési bevételekből, esetleg hitelekből fedezi a közfeladatok ellátását, melyeket a gazdaság szereplői nem vagy nem kellő hatékonysággal tudnának ellátni. A költségvetési bevételek büntetőjogi védelmén kívül az államnak szükséges a költségvetésből származó kiadásokat is büntetőjogi...
Tovább

Dr. Fedor Anett: Amit a pótmagánvádról tudni érdemes – Recenzió Fázsi László: A pótmagánvád a magyar büntető eljárásjogban és a gyakorlatban¹ című monográfiájáról

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénnyel (Be.) ismét bevezetett pótmagánvád intézménye meglehetősen nehezen találta/találja meg helyét büntető eljárásjogunk rendszerében és az ítélkezési gyakorlatban egyaránt. Ennek egyik oka nyilván az, hogy a jogászok többsége számára a pótmagánvád új j...
Tovább

Komáromi Brigitta: Kártérítés a büntetőperben (A polgári anyagi és eljárásjogi szabályok érvényesülése a büntetőeljárás bírósági szakaszában)

Az emberi társadalom rendjét sértő személy már az ősi idők óta felelősségre vonással, súlyos joghátrányokkal számolhat. A jogellenes, bűnös cselekedetek a modern állam kialakulásával sem számolhatók fel, sőt napjainkban is tanúi lehetünk a társadalmat irritáló bűncselekmények jelenlétének. A bűncsel...
Tovább

Dr. Horváth László: A társasági tőke védelmének büntetőjogi eszköze: a saját tőke csorbításának bűntette

A gazdasági társaságok megfelelő működéséhez egyszerre köz- és magánérdek is fűződik. Közérdek, hiszen bizonyos üzemméret felett a cégek működése jelentős piacbefolyásoló hatással jár, de közérdek azért is, mert az állami bevételeket a nagyvállalatok pénzügyi döntései jelentősen befolyásolhatják. Ma...
Tovább

Tényleges életfogytiglan?

Kötéltánc Mikor szabaduljanak feltételesen a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek? – erről dönt a Kúria. A Legfőbb Ügyészséget sem sikerült meggyőznie a kormánynak arról, hogy megtalálta az európai megoldást a Strasbourgban embertelennek talált tényleges életfogytig tartó szabadság...
Tovább

Dr. Bujdos Iván Ákos: Fejtegetések a rablás bűncselekményének rendbeliségéről – rövid kitérővel a folytatólagos egység megállapításának bírói gyakorlatára

A társadalom szerkezete és az ember alaptermészete miatt a vagyon elleni bűncselekmények mindig is a legtöbbet megvalósított tényállások közé tartoztak. Jelen cikk tárgyául ugyanakkor egy olyan, igen súlyos delictum szolgál, amelyet a benne megtalálható erőszakos elem mintegy kiemel a többi vagyon e...
Tovább

Bócz Endre: A vádiratszerkesztésről

Már közel másfél évtizede nyugállományba vonultam, de egykori hivatásom – a közvádlói munka – kérdései iránt nem szűnt meg az érdeklődésem. A tömegtájékoztatás bőven szolgál lehetőségekkel, és más úton is van alkalom arra, hogy akit érdekel a büntető igazságszolgáltatás tevékenysége, képet alkosson ...
Tovább

Dr. Pálvölgyi Ákos: A hírérték margóján: személyhez fűződő jogok védelméhez való jog a büntetőeljárásban, különös tekintettel a személyes adatok védelmére

A kép forrása: tv2.huTalálkozhattunk olyan közléssel, amely valakiknek a viselt dolgaival – számomra magánügyével – volt kapcsolatos, amelynek a hírértéke az, hogy az ügyük büntetőeljárást is érint vagy érintett, illetőleg, hogy az abban név szerint megemlített személyek közéleti személyekkel is...
Tovább

Formabontó ítéletek

Indulatkezelő terápián kellett volna a dühétől megszabadulnia annak a férfinak, aki néhány napja kidobta hat hónapos gyermekét az ablakon, majd maga is utánaugrott. Mindketten szörnyethaltak. A nem először fenyegetőző férfit január 10-én gyorsított eljárásban ítélték el „erőszakkal fenyegetve elköve...
Tovább

Dr. Lívia Gergi-Horgos: A legal historical survey of the development of hungarian public prosecution with special emphasis on ius puniendi becoming a state monopoly

The legal historical study of the development of Hungarian public prosecution and the legal legitimacy of the accuser is necessary when examining the charges resulting in the relativisation of ius puniendi as a state monopoly. This study meets this requirement when it discusses the history of this p...
Tovább

A gyerekek büntethetőségének határai

Újabb nemzetközi kötelezettsé- gét szegi meg a kormány azzal, hogy nem enged a büntethe- tőség jelenlegi 12 éves korhatárából. Előzetes letartóztatásban ül egy gyerek a Fővárosi Javítóinté- zetben. Ez önmagában súlyos adat – hiszen nem múlt még el 14 éves –, még akkor is, ha átlagosan ötezer letart...
Tovább

Jogos védelem: kétségek

Határtalanul Az emberölés is könnyebben megúszható jogos védelem címén tavaly óta, mégsem ugrott meg a kockázat nélküli „gyilkosságok” száma. Terepmintás öltözékben, hátán cseppfolyós ammóniát tartalmazó poroltó palackkal – amelyre tömlőt és pisztolyt is felszerelt –, kezében egy fúrógépet tartalm...
Tovább

Háger Tamás: Egyes elhárítható tanúvallomási akadályok a büntetőperben (A hozzátartozói viszonnyal és az önvádra kötelezés tilalmával összefüggő mentességi okok)

A tanúvallomás, mint egyes személyi bizonyítékok hordozója, a büntetőeljárás egyik igen fontos bizonyítási eszköze. Miként Tremmel Flórián találóan mutat rá, nem véletlenül szerepel a hatályos eljárási törvényben a bizonyítási eszközök között az első helyen. A bizonyítékok bizonyító erejét a törvény...
Tovább

Már olvasható az AB határozat, miszerint Alaptörvény-ellenes a Btk. halmazati büntetést súlyosító rendelkezése

Az Alkotmánybíróság 2014. július 7-én hozott határozatában kimondta, hogy a legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazandó szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezés Alaptörvény-ellenes. A testület ezért az új Btk. 81. § (4) bekezdését a hatálybalépésér...
Tovább

Dr. Gergi-Horgos Livia: A közvád kialakulásának jogtörténeti áttekintése a ius puniendi állami monopóliummá válása folyamatában

Az állami büntető igazságszolgáltatás (suprema cri­minalis jurisdictio), a mai büntetőjog és büntető ­eljárásjog a történelmi fejlődés során alakult ki. „Az emberek együttélésének kezdetleges szakaszában már a társadalmi intézmények fejletlensége illetőleg igazságügyi hatóságok hiánya miatt sem le...
Tovább

Bócz Endre: Az ügyészi felelősségről

Az államszervezet demokratikus működésének fontos jellegzetessége az egyes szervek felelőssége, aminek viszont értelemszerű előfeltétele a szervezetek vezetőinek elszámoltathatósága. Az ügyészi szervezet közhatóság, s mint ilyen, feladatai ellátásáért felelős a társadalomnak. Ez a háttere annak az ...
Tovább

Dr. Fedor Anett: Gondolatok Jerome Frank „Bíráskodás az elme ítélőszéke előtt”¹ című válogatott írásairól

Jerome Frank közérthető nyelvezetű és többek között ennek köszönhetően is népszerű írásaiban a XX. századi amerikai igazságszolgáltatás problémái kapcsán általános érvényű jogfilozófiai, jogszociológiai, jogi pszichológiai kérdésekkel foglalkozik. Mondanivalója sokrétű, összefoglalóan megállapíthatj...
Tovább

Dr. Szemesi Sándor: Sok (jó) ember kis helyen? A magyar fegyintézetek zsúfoltságával kapcsolatos kérdések az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában

Az Emberi Jogok Európai Bírósága legújabb ítélkezési gyakorlatában egyre hangsúlyosabb szerepet töltenek be a fegyintézetek zsúfoltságával kapcsolatos beadványok , mely tendencia a Magyarország ellen indított eljárásokra is teljes mértékben igaz: 2014 januárjában három ügy összesen 101 kérelmezőjéne...
Tovább

Dr. Marek Kordík, LL.M., Phd: Appeal against the European Arrest Warrant and the reasons for a detention of the surrendered person in the practice of Slovak judicial organs

The paper deals with the issue of an appeal against the European Arrest Warrant (“EAW”), in particular with certain problematic issues that have occurred during its use in practice and why this legal tool “has faced” so many judicial decisions. The paper is scoped very narrow and is not meant to cov...
Tovább

Elek Balázs: Recenzió Szabó Krisztián: Tanúvédelem a magyar büntetőeljárásban című monográfiájáról

A hatályos büntetőeljárásról szóló törvény annyira nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hogy alig több mint tíz évvel a hatálybalépése után kodifikációs előkészületek kezdődtek egy új, a korunk igényeit kielégíteni alkalmas eljárási törvény megalkotására. Úgy vélem, hogy a jogalkotásnak külön...
Tovább

Simon Nikolett: A tanúvallomás jogosulatlan megtagadása, mint anyagi jogi nóvum hatása a Be. vonatkozó rendelkezéseire

„A tanúk vagy tévednek, vagy hazudnak, és ritka kivétel, ha valamelyik igazat mond”, ellenben ha megtagadják a vallomástételt, még a lehetőség sincs meg az igaz vallomás elnyerésére. A tanúvallomás jogosulatlan megtagadása deliktum beiktatása nagymértékben befolyásolja, ezen felül akár át is alakíth...
Tovább

Készülő börtönkódex

A Jobbik bányákba küldené a rabokat, a konzervatív büntetőpolitika mellett felsorakozni látszó MSZP viszont a konkrét teendők tekintetében egyelőre tanácstalan. A tétovázó MSZP-vel szemben a Fidesz nem egészen egy hónap alatt akarja átvinni a parlamenten a 288 oldalas jogi monstrumot. A 438 paragra...
Tovább

Bárándy Gergely Phd. – Bárándy Aliz: Gondolatok az új Büntető Törvénykönyv elvi jelentőségű rendelkezéseiről

E cikk szerzőiként arra vállalkozunk, hogy az új Büntető Törvénykönyv elvi jelentőségű, a büntetőpolitikát alapvetően meghatározó rendelkezéseiről valamint néhány általunk még fontos változásnak tartott kisebb jelentőségű kérdésről a szubjektív kritikai elemeket sem nélkülöző áttekintést adjunk. A t...
Tovább

Szomora Zsolt: Megjegyzések az új Büntető Törvénykönyv nemi bűncselekményekről szóló XIX. Fejezetéhez

Mivel egy tanulmány keretében nem vállalkozhatok részletes, valamennyi bűncselekményre kitérő kommentár írására, így a következőkben három nagy témakör kiemelésével mutatom be és értékelem az új XIX. Fejezet szabályozását. Elsőként a szabályozásban központi szerepet betöltő, számos törvényi tényállá...
Tovább

Háger Tamás: A másodfellebbezés joghatálya, a felülbírálat terjedelme és a tényálláshoz kötöttség a harmadfokú bírósági eljárásban

A harmadfokú büntetőeljárás a legújabb kori magyar büntetőper viszonylag fiatal jogintézménye, de a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria iránymutató tevékenysége folytán már kialakulóban van a bírói gyakorlat. Ennek ellenére teljesen egységes ítélkezésről nem beszélhetünk, sok esetben még az is vita ...
Tovább

A jogos védelem veszélyei

„Ki magát igazságosan védelmezvén, valakit megöl, nem lehet gyilkosnak ítélni” – a II. József idejéből származó, 225 éves mondat is jelzi, a jogos védelem körüli vita örök a büntetőjogászok számára. A magyar disputát az új, még tavaly megszavazott, ám csak most július elején hatályba lépett büntető ...
Tovább

Dr. Pálvölgyi Ákos: A közérdekű munka büntetés kálváriája – avagy tehetetlenség kontra társadalmi igény, probléma és megoldás

„(…) A Btk. 66. §-ára tekintettel, alább nevezett elítélt ügyében javaslom a közérdekű munka büntetés (hátralevő része) végrehajtását kizáró ok megállapítását. (…)” (…) Nevezett személyt a IV. és XV. Ker. Bíróság IV. (…)/2002/(…). számú, 2003. 09. 22. napján kelt, 2003. 09. 23. napján jogerőre emel...
Tovább

Dr. Verebics János: Az információs bűncselekmények és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének lehetősége az új Btk.-ban

A Büntető Törvénykönyvről szóló, 2013. július 1-jén hatályba lépő 2012. évi C. törvény (a to­vábbiakban: Btk.) a büntetőjogi intézkedések között említi az elektronikus adat végleges hozzá­férhetetlenné tételét [Btk. 63. § (1) bek. g) pont], mely önállóan vagy más büntetés, intézkedés mellett is alka...
Tovább

Az Ügyvédek Lapjának beszámolója a HVG-ORAC Kiadó az új Btk.-t bemutató, 2012. szeptemberi konferenciájáról

Egyetértés és kritika Volt és jelenlegi gyakorló büntetőjogászok és elméleti szakemberek értékelték a jövő júliusban hatályba lépő új Büntető Törvénykönyvet a HVG-ORAC szakkönyvét bemutató konferencián. A tudományos élet képviselői világosan látják az új Büntető Törvénykönyv (Btk.) előnyeit és hib...
Tovább

Dr. Fázsi László – Dr. Stál József: Észrevételek a büntető ítéletek szerkesztésének kultúrája körében

Számos szerző foglalkozott már a büntetőügyekben hozott ügydöntő határozatok szerkesztésének kérdéseivel, aminek eredményeként tudományos igényű és gyakorlatias szemléletű művek között egyaránt válogathatunk. Erre tekintettel okkal felvethető kérdésnek tartjuk – miután ez bennünk is felmerült –, hog...
Tovább

Gyerekek büntethetősége

Korhatárátlépés A legsúlyosabb esetekben 14-ről 12 évre szállította le a büntethetőségi korhatárt az új Btk. A „főbenjáró” deliktumok körébe a rablás és a kifosztás is bekerült. „A ne ölj! parancsa olyan alapvető szabály, amelynek betartásához szükséges belátási képesség jó eséllyel hamarabb alaku...
Tovább

Kiterjesztett jogos védelem

Életvélelem Keményebben védhetik életüket, javaikat a megtámadottak, ám az új szabályok is számos vitás esetet produkálnak majd. Ősinek mondható, római jogihoz közelítő megoldást választott a parlament a jogos védelem kiterjesztéséhez. A XII táblás törvény szerint „ha éjszaka követ el valaki tol...
Tovább

Interjú a főkodifikátorral

Innovációs törekvés Húsz hónap alatt készítette el az új büntető törvénykönyvet 15 fős csapatával az igazságügyi tárcához átmenetileg átigazolt Miskolczi Barna (41 éves) ügyész. Nyilván csináltak már kasszát! Hány új bűncselekményfajta lesz a jövő nyáron hatályba lépő Btk.-ban? Ilyen összegzést n...
Tovább

Indul a Büntetőjogi Szemle

A negyedévente megjelenő elektronikus folyóirat elsődleges célja a tágabb értelemben vett büntetőjog, vagyis az anyagi büntetőjog, a büntető eljárásjog és a büntetés-végrehajtási jog területéről olyan tanulmányok megjelentetése, amelyekben egyszerre jelenik meg a gyakorlatorientált szemlélet és az e...
Tovább