1. Spanyolnátha és koronavírus A társadalmi problémák és válsághelyzetek megoldását az államok legtöbbször a jogi szabályozóeszközök segítségével kísérlik meg, a helyzet alapos elemzése után. A büntetőjog mint ultima ratio, akkor jön szóba végső eszközként, ha az adott társadalmi, politikai vagy egészségügyi krízis megoldása, illetőleg a következményeinek az enyhítése a többi jogág eszközeivel nem vagy nem hatékonyan valósulhat meg. Az első világháború után ugyanolyan válsághelyzetet élt á...

    1. Bevezető gondolatok A költségvetési csalás bűncselekményi tényállása 2012. január 1-jén került be a korábbi Btk.-ba,[1] amely bevételi és kiadási oldalon vont össze több bűncselekményt.[2] A törvénymódosítás hátterében a költségvetés védelméhez fűződő korábbi rendszernek az elavultsága állt, továbbá a költségvetést védő deliktumok közvetlen jogi tárgyát, illetőleg az elkövetési magatartásokat indokolt volt magasabb, s egyben általánosított formában a védelem középpontjába állítani, kiik...

    Abstract: The present article aims to analyze just how predictable the new Romanian criminal legislation turned out to be six years after its entry into force. It highlights all the changes that took place in this legislation after the 1st of February 2014, due to the intervention of the legislator, but also caused by the mandatory interpretation provided by the High Court and also by the decisions given by the Constitutional Court, both of them having a decisive influence on the...

    „A nemzetbiztonsági intézményrendszer jogfejlődése 1945-től 2010-ig” Bevezetés A magyar nemzetbiztonsági szervek és szolgálatok története távolról sem tekinthető egy egyenesvonalú, töretlen fejlődés eredményének. Tágabb megközelítésben jogelődként tekinthetünk a rendszerváltás előtt működő államvédelmi, illetve a második világháború lezárását követő évig visszapillantva, az állambiztonsági szervekre. Az 1945-ös évre mindenesetre töréspontként kell tekintenünk ebben a vonatkozásban is, ez a...

    Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy „Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.”[1] I. Bevezetés A közösségi média és az internetkorszak megjelenése, valamint folyamatos fejlődése új kihívások elé állítja többek között az emberkereskedelem, valamint a terrorizmus[2] elleni küzdelmet. A büntetőjog – mint ultima ratio – védelmezi a szigorú eszközrendszerével az élethez, a testi épségh...

    Bevezetés A kémiai kasztrációt az 1940-es évek óta ismert, mint gyógyszeres kezelés, ugyanis ekkor ismerte fel az orvostudomány azt, hogy bizonyos antiandrogének csökkentik a tesztoszteron-termelést valamint annak szintjét.[1] Amerikában először John Money kezelte a pedofilokat, illetve a gyermekmolesztálókat Medroxypro­gesteron-acetáttal (MPA), ami nagy hatékonyságot mutatott; a valóban alacsonyabb tesztoszteron-szint miatt a szexuális frusztráció, nemi vágy és ezzel együtt a gyermekekről...

    I. Bevezetés A mai szabálysértési jog gyakorlati problémáinak – részben megoldott (de lege lata) és részben nem (de lege ferenda) – részletes bemutatása előtt szeretnék kitérni röviden ezen jogág speciális helyzetére Magyarországon a kialakulásától kezdve a mai napig, tehát a 2012. évi II. törvény (továbbiakban a 2012. évi II. törvény 251. § (3) bekezdése szerint: Szabs. tv.) hatályba lépéséig, vagyis bemutatni röviden, hogy milyen jellemzői voltak a magyar szabályozásnak. A társadalomra, ...

    1. Bevezető gondolatok „A bíró jogtudatának igen fontos eleme (…) a személyes, mindenki mástól független döntési kötelezettség mellett az indokolási kötelezettség tudata is.” [1] Egy bíró független, de nem ítélhet önkényesen. Kétségkívül saját belső meggyőződése vezeti, ugyanakkor bizonyos mértékben felelősséggel tartozik az általa meghozott döntésért. Magát az ítéletet is egy olyan komplex jelenségként definiálhatjuk, mely az objektív következtetések és a szubjektív mérlegelés elegyéből á...

    Bevezetés „A világ héja-karmában galamb sír. Mentsd meg!”(Rónay György: Epilógus) A természet „megmentése” mindannyiunk közös kötelessége. Magyarország lakossága a statisztikai adatok alapján, 9 778 371 fő.[1] Amennyiben azt a feltételezést tesszük, hogy csupán a hazánkban élők egynegyed része nem törődik a környezet védelmével, példának okért eldobja egy termék csomagolópapírját közterületen, naponta 2 444 592 eldobott hulladék keletkezik, és ekkor ivóvizünk szennyezését, a levegő mérgezé...

    Bevezetés A XXI. században számos új jelenség gyakorol hatást a társadalmunkra. A tömegkommunikáció meghatározó szerepe, a társadalmi kirekesztettség, az instabilitás és biztonságérzet-deficit irányába ható gazdasági folyamatok, a „társadalmi olló” egyre szélesebbre nyílása, a korábban elfogadott morális értékek felbomlása, illetve az érdekalapú prioritások számtalan, eddig nem tapasztalt kihívás elé állítják nem csak a büntetőjogi és kriminológiai, de valamennyi társadalomtudományi diszci...

    „…az összbüntetés intézményénél fogva ez előnyös, mert mintegy nagybani árban, jutányosabban értékelik a letöltendő hónapokat” (Rejtő Jenő)[1] 1. Bevezetés Rejtő Jenő frappánsan fogta meg az összbüntetés lényegét, azonban felmerül a kérdés, hogy megállják-e a helyüket a rejtői sorok, az összbüntetéssel kapcsolatban, vagyis képesek-e a hatályos összbüntetési szabályok valóban kedvezőbb helyzetet teremteni az elítélt számára? Egyáltalán feladata-e ez az összbüntetésbe foglalásnak, illetve mi...

    „terreo, 2.1) ijeszt, megijeszt, aliquem.2) átv. ért. A) (költ.) felrezzent, ijesztve űz, profugam per totam urbem. B) elijeszt, aliquos a repetunda libertate.”[1] „A terrorizmus definiálásáért vívott küzdelem néha olyan nehéz, mint maga a terrorizmus elleni harc.”[2] (Boaz Ganor) Bevezetés Nicholas J. Perry utal rá, hogy a szakirodalomban a terrorizmus definíciója utáni kutatást szokás szellemesen Artúr király kerekasztal lovagjai által végzett Szent Grál utáni kutatáshoz hasonlítani, és ...

    Bevezető gondolatok Napjainkban már a büntetőeljárási joganyag szerves részét képezik a sértettek védelmét, illetve jogaik hatékony érvényesítését elősegítő rendelkezések. E szabályok keletkezése mögött a nemzetközi előírások, így az Európai Unió áldozatvédelmi törekvései állnak. A hatályos rendelkezésekben testet öltenek azon elvárások, amelyek a jogalkalmazó kötelezettségévé teszik a büntetőeljárás talán legkiszolgáltatottabb személyeinek, a sértetteknek, valódi empátiával és a lehetsége...

    1. Bevezetés Tudományos közhely, hogy a női bűnözés aránya az összbűnözésen belül sokkal csekélyebb a férfiakéhoz képest, ezt a következtetést, a látencia körébe nem eső bűncselekményekből lehet megállapítani. Az arányok beszédesek, 80%:20% a férfiak javára.[1] Mindezek ellenére az ENSZ 1970. évi IV. és 1975 évi V. kongresszusa megállapította, hogy a női bűnözés nem elhanyagolható, nem jelentéktelen.[2] A nők mint elkövetők egy külön kategóriát jelentenek a férfiak és a fiatalkorúak mellet...

Bevezetés Az egyén személyiségének fejlődését nagyban determinálja – nyilván több más tényező mellett – a család egésze, a családi élet minősége. A gyermek felnőttkori életének minőségét szinte teljes egészében a családja, a családban felnövő létének milyensége, annak alakulása határozza meg, ugyanakkor Gelles és Cornell (1985) szerint „a család egyik a legveszélyesebb helyek egyike a gyermekek életében”.[1] A humánetológusok úgy vélekednek, hogy az állatoknál – és az emberi közösségekben is lé...

    Bevezetés A hatályos büntetőeljárásról szóló törvény még újnak[1] mondható és ez felpezsdítő erővel hat a hazai büntetőjogi szakirodalomra is. Ez a felélénkülés legalább annyira tudható be az újdonság erejének és az egyes jogintézmények vizsgálatának, mint a hétköznapi jogalkalmazás során felmerülő kérdéseknek és a látszólagos változás mögött tovább elő régi gyakorlatnak. Már az új büntetőeljárási törvény hatályba lépése körül és azt megelőzően észrevehető volt, hogy az egyik legnagyobb jo...

A távoltartás jogintézménye, mint kényszerintézkedés, 2006-ban került a büntetőeljárási törvénybe, közvetlen eljárásjogi előzmények nélkül, az előzetes letartóztatás alternatívájaként.[2] A távoltartásról, mint büntető eljárásjogi jogintézményről, az azt beemelő 2006. évi LI. törvény indokolása a következőképpen rendelkezik: „a lakhelyelhagyási tilalom szabályait alapul véve, a távoltartás büntetőeljárási kényszerintézkedésként kerül meghatározásra. E kényszerintézkedésnek alapvetően az a célja...

I. Bevezetés A jelen tanulmány célja egyes gazdasági bűncselekmények gazdaságbiztonsági kockázatait feltárni és elemezni. Az alábbi deliktumok kerülnek a vizsgálódás középpontjába: –  a pénzhamisítás; –  a költségvetési csalás; –  a bankkártya csalások; – a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása és elősegítése; – a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés;[2] – információs rendszer útján elkövetett csalás. Valamennyi bűncselekmény egy állam gazdaságának működését sérti és v...

1. Bevezető gondolatok Az állam működésének egyik alapfeltétele a hatékonyan és igazságosan kialakított adórendszer, ami alapvetően befolyásolja a közpénzügyi rendszer valamint az állam és a gazdaság működését továbbá az állampolgárok életminőségét. E témában is élénk diskurzus alakult ki az elmúlt évtizedben, a hazai és a nemzetközi tudományos és politikai közbeszédben.[1] A megfogalmazott szakmai kritikák és megállapítások olykor erőteljes hatást gyakoroltak a nemzeti adójogalkotásokra, az ad...

  Bevezető „Bizonyos, hogy nem minden muszlim terrorista, de ugyanannyira igaz az is – és ez az igazán fájdalmas –, hogy majdnem minden terrorista muszlim.” Abdel Rahman al-Rashed vallástudós szavait, azért kell megvizsgálni, mert a közel múlt eseményei nagyban megerősítik állítását.[1] A terrorcselekmények veszélyessége a váratlanságban, a kiszámíthatatlanságban és a gyors, mobil csapásmérő képességben rejlik.”[2] A komoly fenyegetettség érzetét továbbá alátá...

Bevezetés Tóth Mihály több mint 10 évvel ezelőtt egy tanulmányában[1] azt írta, hogy a kényszervallatás – jelentős múltja ellenére – nem tartozik a gyakran vizsgált törvényi tényállások közé. Finszter Géza a Heti Világgazdaságnak pár évvel ezelőtt adott interjúban[2] azt nyilatkozta, hogy „a kényszervallatások nem kutathatóak” és a statisztikákban ezen bűncselekményeknek a száma – a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazáshoz hasonlóan – döbbenetesen alacsony. A kényszervallatások magas láte...

    „A magányra és döntésre ítéltetett bíró különleges szakismeret nélkül köteles különleges szakismeretet igénylő kérdésekben a valóságnak megfelelő tényállás megállapítására.”[1] A modern igazságszolgáltatás szakértők nélkül aligha működhetne eredményesen. A szakértőre, mint eljárásjogi intézményre vonatkozó alapvető rendelkezések ennek megfelelően helyet kaptak a büntető, polgári, államigazgatási, munkaügyi stb. eljárási jogszabályokban. (…) A különböző államok joga a jogrendszer t...