Napjainkban – és ez változatlanul így van a rendszerváltozás óta – Magyarországon a költségvetési csalás (a 2012. január 1. előtti jogi terminológiával: adócsalás, illetve csalás) bűncselekményi kategóriája körében az általános forgalmi adóra elkövetett költségvetési csalások a leggyakoribb elkövetési forma. Az ilyen módon elkövetett áfacsalások leggyakoribb elkövetési módszerei öt fő kategóriába sorolhatóak, amelyek a következőek:
(1) Az adóbevallás benyújtásának elmulasztása (működés elt...
Tovább
Szakcikkek
Dr. Henrietta Makay-Beró: Das Verhältnis zwischen Jagdrecht, internationalem sowie EU-Recht in der ungarischen Rechtspraxis
Das Leben der Menschheit wurde von Anfang an durch die Jagd bestimmt. Am Anfang war diese Tätigkeit eine der Möglichkeiten, Nahrung zu erhalten, aber mit der Entwicklung und Veränderung der Gesellschaftsstruktur wurde die Jagd eher als Sport im Fokus gestellt. Der Druck der Notwendigkeit, Nahrung zu bekommen, wurde allmählich durch auf die Traditionen bauende Sport ersetzt. In der heutigen modernen Denkweise ist die Jagd ein Sport, der stark von den internationalen Konventionen, sowie den Di...
Tovább
Dr. András Bertaldó: Quo vadis, ungarische Jugendstrafgerichte?
Der ungarische Gesetzgeber schlug 2017 mit der ungarischen Strafprozessordnung einen völlig neuen Weg ein, als er das Vorgehen des Einzelrichters als Hauptregel vornahm. Die letzten 50 Jahre waren vom Verfahren vor dem Senat geprägt, das jetzt als seltene Ausnahme gilt. Ein Strafverfahren gegen Jugendliche kommt jetzt nur in dem Falle vor den Senat, wenn die Straftat mindestens mit 8 Jahren Haft bedroht wird oder der Einzelrichter Stellung bezieht, das Verfahren müsste vor dem Senat verhan...
Tovább
Dr. Turi Barnabás: A fiatalkorúak bíróságának eljárása, annak sajátosságai
I. Bevezetés, téma bemutatása
Tanulmányom célja a fiatalkorúak bíróságának eljárására vonatkozó, az általánostól eltérő speciális jogi szabályozás bemutatása, külön kitérve a gyermekközpontú igazságszolgáltatás bírósági koncepciójára is.
Korai történeti előzményei vannak annak a vitának, hogy van-e szükség a fiatalkorúak ügyében eljáró elkülönült bíróságra. Ha a fiatalkorúak ügyeivel külön bíróság vagy bírák foglalkoznak, akkor az elősegítheti a fiatalkorúakra vonatkozó sajátosságok, fiatalk...
Tovább
Dr. Háger Tamás: A korlátozott felülbírálat büntetőjogi főkérdésben a másodfokú eljárásban, a bírói igazságszemlélet és a korlátozott revízió
1. Bevezető gondolatok
A 2018. július 1-jétől hatályos, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban Be.) – szakítva az 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban régi Be.)[1] szabályozásával és a XX. századi jogfejlődés fő irányaival – megteremtette a korlátozott fellebbezés lehetőségét büntetőjogi főkérdésben, azaz konkrétan a büntetéskiszabást érintően, mely a teljes revízió helyett korlátozott felülbírálatot tesz lehetővé, biztosítva egyben, hogy az elsőfokú bíróság csak a támad...
Tovább
Dr. Ignácz György: „Hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagja” – a bírói gyakorlat válaszai egy természettudományos problémára
Problémafelvetés
A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények minősítését alapvetően a bűncselekménnyel érintett kábítószer mennyisége határozza meg. A jelentős és csekély mennyiségek meghatározása a jogalkotás hiányosságai miatt a régi Btk. hatályban léte alatt több évtizedes probléma volt, a Legfelsőbb Bíróság is visszatérően foglalkozott ezzel.[1] A jogalkalmazás bizonytalanságát a jogalkotó oldotta meg azzal, hogy 1999. március 1-jei hatállyal a Btké. 23. §-ában a leggyakoribb kábítószerfaj...
Tovább
Szabó Judit: A ne bis in idem elvének hazai fejlődéstörténete
Bevezetés
A ne bis in idem elve az ugyanazon tény kétszeres értékelésének tilalmát határozza meg, és mint ilyen, a modern büntetőjog – értve ez alatt az anyagi és az eljárásjogi rendelkezéseket egyaránt – egyik sarokköve. A római jogi gyökerekre visszavezethető alapjogi elv ma már valamennyi szuverén állam mérvadó jogrendszerének szerves részét képezi[1], ugyanakkor hazai megjelenésének, értelmezési fejlődésének ismerete megértésének és alkalmazhatóságának megkönnyítése céljából elengedhetetlen...
Tovább
Dr. Serbakov Márton Tibor: Legújabb tendenciák a terroristák internet-használatát illetően
Bevezetés
Jelen tanulmányban a legújabb és legrelevánsabb tendenciákra mutatok rá a terroristák internethasználatát illetően. Megvizsgálom a szélsőjobboldali extrémisták és terroristák erősödő online jelenlétét és az azzal kapcsolatos trendeket. Górcső alá helyezem az Iszlám Állam (továbbiakban ISIS[1]) online tevékenységét. Végül bemutatom a koronavírus-világjárvány hatását a terroristák internethasználatára és rávilágítok esetleges jövőbeli fenyegetésekre.
1. A terroristák internethasznála...
Tovább
Dr. Ripszám Dóra: A prostitúció révén történő kizsákmányolás, valamint a szexuális kizsákmányolás más formái az emberkereskedelem kapcsán
„A kereslet és a kínálat törvénye akkor is érvényes, ha a szóban forgó árucikk az emberi élet.”
Loretta Napoleoni
1. Bevezetés
A büntetőjog a szigorú eszközrendszerével védelmezi az élethez, a testi épséghez, valamint az egészséghez fűződő emberi jogok mellett az emberi szabadságjogokat. Az Európai Unióban az Alapjogi Chartában foglaltak az irányadóak, valamennyi uniós tagállam kötelessége az ott felsorolt alapjogok biztosítása és védelme. Napjainkban a szervezett bűnözés egyik jól jövedel...
Tovább
Dr. Tóth Dávid – Dr. Gáspár Zsolt: Nemzetközi bűnügyi együttműködéssel összefüggő nehézségek a kiberbűnözés területén
1. Bevezetés
A történelem folyamán számos bűnügyi együttműködési nehézség merült fel az államok számára. Hagyományos probléma volt például a szuverenitás sérelme, a lassú kiadatási eljárások, az államok közötti nézeteltérések. Ezek ellenére mára már kialakultak olyan alapelvek, amelyek mentén számos kérdés (joghatósági, kiadatási, és egyéb jogsegély kérések) megoldható.
A nemzetközi büntetőjogban[1] megfigyelhető jogi szabályozási megoldások egyre komplexebbé váltak, ahogy a társadalom is fe...
Tovább
Dr. Nagy Zsuzsanna – Dr. Boda Zoltán: Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás új szabályai, visszatekintés a panasz jogintézményére
Jelen tanulmányunk megírásának mozgatórugója a 2020. december 18. napján kihirdetett, a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CL. törvény (Mód tv.) által hatályba léptetett új szabályok és az Acta Humana 2020. évi 1. számában megjelent, „Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt indított kártalanítás aktuális jogértelmezési kérdései” c. tanulmány[1] végén részlet...
Tovább
Dr. Nagy Zoltán: A karantén krimogén veszélyei
2019 októberében már új típusú vírusról, abban megbetegedett személyekről beszéltek egyre többen. Magyar sportolók is a novemberi vuhani játékokról hazatérve e vírusok okozta megbetegedésekről adtak hírt.[1]
Majd január 25-e, a kínai Holdújév-ünnep – amely hagyományosan a családlátogatások, vendéglátások ideje – után ezrével érkeztek kínaiak Európába, köztük Magyarországra is. Magyarországon több mit két és fél ezer kínai diák tanul, amihez számítsuk hozzá a kisebb-nagyobb boltokban, piaco...
Tovább
Dr. Nagy Melánia: A nyugati nők csatlakozási folyamata az Iszlám Államhoz
1. Bevezetés
A terrorizmus jellegzetesen huszadik századi jelenség, ami komolyabb problémaként csak a második világháborút követő időszakban jelentkezett.[1] Számos változáson ment keresztül, amire a technikai fejlődés és az új szereplők megjelenése is jellemző. A nők és a gyermekek hatékony elemnek tekinthetők a terroristák eszköztárában.
Az iszlám vallású nők csatlakozása és részvétele a harcokban nehezen magyarázható, mégis könnyebben értelmezhető, mint a nyugati nők szerepvállalása ugyan...
Tovább
Dr. Tamás Nagycenki: A White-Collar Criminal Organisation – the Zuschlag Case
“Excuse me, gentlemen, but I think someone’s cheating here.”
Jenő Rejtő: The Lost Battleship
The Zuschlag case is special in the history of Hungarian justice: it was the first time crimes committed in a criminal organisation were attributed to a politician; the head of the criminal organisation exerted influence upon the investigation conducted by the police; and criminal assets were used to finance a political party. A question during the trial was whether certain actions fell under the f...
Tovább
Dr. Makai Krisztián: A közegészség védelmének elsődleges céljától a környezet védelmének előtérbe helyezéséig: a környezetkárosítás tényállásának kialakulása
„Földből lettünk és a föld belőlünk lesz. A rézbőrű ember legféltettebb kincse a levegő. Minden élő – az állat, a fa, az ember – ugyanazon a lélegzeten osztozik. Erre a leheletre és lélegzetre mindenkinek szüksége van. Ha eltűnnek az állatok, az ember nagy lelki magányban hal meg. Az az oktalanság, ami az állatok sorsára tör, az hamarosan az embert is utoléri. Ha az ember a földre köp, saját magát köpi le. A föld nem az emberé. Mi ezt mindig is tudtuk. Minden mindennel összefügg. Minden eg...
Tovább
Dr. Makai Katinka: A gyermekek érdekeit sértő és a család ellen tanúsított magatartások büntetőjogi és polgári jogi vetületei I. rész
„A család az család.” Írásom összeállítását ez a napjainkban sokszor használt, figyelemfelkeltő mondat motiválta, amelyet a Háttér Társaság Magyarország civil szervezet által 2020-ban indított kampány jelmondata volt. A kampányt 2020 novemberében az igazságügyi miniszter által beterjesztett Alaptörvény-módosítás indukálta, mellyel a kormány álláspontja szerint beemelték a magyar családok erősebb védelmét és a gyermekek biztonságát is az Alaptörvénybe. Az Alaptörvény L) cikke szerinti rende...
Tovább
Dr. Gál Andor: Gondolatok az előkészületi cselekmények kriminalizációjáról, különös tekintettel a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánítására
1. A témaválasztás aktualitása
A szándékos bűncselekmény megvalósulásának három szakaszát különíti el egymástól a magyar büntetőjogi szabályozás: a büntetendővé nyilvánított előkészület, a kísérlet és a befejezett bűncselekmény között tesz különbséget.[1] Ezek a stádiumok – absztrakt szinten – törvényi tényálláshoz való viszonyukban különböznek egymástól. Mivel a bűncselekmények törvényi tényállásai befejezett alakzatú tettesi cselekményt határoznak meg, így a kísérleti szak csupán a törvé...
Tovább
Dr. Fábián Péter: Az állambiztonságtól a nemzetbiztonságig II.
„A nemzetbiztonsági intézményrendszer jogfejlődése 2010-től napjainkig”
A 2010-es kormányváltást követő átalakulások a nemzetbiztonsági szolgálatokat is érintették. Az Alaptörvény a nemzetbiztonsági szolgálatok legfőbb feladataként az ország „függetlenségének és törvényes rendjének védelmét, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését” jelölte meg.
Korábban e szolgálatok államtitkári, tárca nélküli miniszteri felügyelet alatt álltak, ám az Alaptörvény e téren is változást hozott, és leszöge...
Tovább
Dr. Ambrus István: Büntetőjog 2021 – a pénzmosás újrahangolt tényállása és a hálapénz kriminalizálása
1. Helyzetkép
A 2020. év és a megjelent, új típusú (SARS-CoV-2) koronavírus által okozott COVID–19 alaposan felforgatta a társadalmat. Történetileg vizsgálva elmondható, hogy az egy évszázada pusztító spanyolnátha után az első, influenzaszerű tünetekkel (is) járó világjárvánnyal állunk szemben.[1] A 21. századi modernizációnak[2] tulajdonítható újdonság, hogy a vírussal kapcsolatos információkat a közösségi média és az internet folyamatosan közvetíti, így a jelenlegi tekinthető az első olyan...
Tovább
Prof. Dr. Gál István László: Orvvadászat [Btk. 245. § c) pont] csillagfényben? Az éjjellátó és a hőkamera legális és illegális használata a vadászat során
Absztrakt
Tanulmányomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 2021-ben milyen esetekben tényállásszerű az orvvadászat szempontjából az éjjellátó vagy a hőkamera vadászat során történő birtoklása, illetve a használata. Konklúzióm az, hogy bármilyen éjjellátó vagy hőkamera (kereső vagy céltávcső) birtoklása legális Magyarországon, függetlenül attól, hogy az akár professzionális haditechnikai eszköznek vagy csak polgári felhasználásra szánt eszköznek minősül. Legális vadászati tevékenység sorá...
Tovább
Dr. Bakonyi Mária PhD – Dr. habil. Bárándy Gergely PhD*: A letartóztatás mint a vallomás befolyásolásának meg nem engedett módszere
A beismerő vallomás a bizonyításban központi szerepet tölt be. A középkorban a beismerő vallomást a „bizonyítékok királynőjének” tekintették, amelyhez az esetek legnagyobb részében nem mindig a legtörvényesebb módszerrel jutottak, és amelynek legismertebb módszerei annak idején az inkvizíció keretében alkalmazott különböző kínzások voltak.
A kínvallatás a felvilágosodás gondolkodóinak hatására megszűnt, majd a XIX. század elejétől kontinensünkön a kínvallatást felváltotta a kihallgatás int...
Tovább
Tóth Dávid: Személyiséglopás az interneten
1. Bevezetés
A személyiséglopás kezdeti formájában egy másik ember megszemélyesítése volt csalási szándékkal. A bűncselekmény előképére találunk példát a Bibliában Jákob és Ézsau történetében, ahol Izsák elsőszülött fia Ézsau egy tál lencsefőzelékért lemondott előjogairól Jákob javára, de erről apjuk nem szerzett tudomást. (Mózes 1. könyve 25,19–34).Később Jákob elment a már vak apjához, hogy megkapja az áldást az örökséghez. Ezt Ézsau ruháiban és kecskebőrben tette, hogy Izsák ne vegye észr...
Tovább
Dr. Serbakov Márton Tibor: Kriminalitás a dark weben: illegális piacok, pedofil oldalak, terroristák és az ellenük való küzdelem
Bevezetés
Jelen tanulmányomban az internet dark webnek, dark netnek, magyarul sötét webnek, sötét netnek (a továbbiakban dark web) nevezett rejtett szegmenséhez kapcsolódó kriminalitást vizsgálom. Egy átfogó képet kívánok nyújtani az internetnek e rejtett és legendákkal övezett rétegén jelen lévő bűnözés természetéről, a fellépés lehetőségeiről és a dark webbel kapcsolatos dilemmákról. Tanulmányomban bemutatom az internet rétegeit, a Tor böngészőt, néhány deep és dark web technológiát, a dar...
Tovább
Dr. Ripszám Dóra: A terrorizmus és az emberkereskedelem összefüggései
I. Bevezetés
Az emberkereskedelem az egyik legsúlyosabb emberi jogi jogsértés, valamint egyben a szervezett bűnözés egyik legjövedelmezőbb ága is, mely a bűnöző vállalkozások széles körét vonzza, a kis helyi csoportoktól kezdve egészen a nemzetközi hálózatokig.[1]
A háború és a konfliktusok megteremtik az emberkereskedelem virágzását, hiszen az erőszak elől menekülni kívánó személyek az emberkereskedőkhöz fordulhatnak a biztonságos menedék megtalálásának reményében, de általában kizsákmányol...
Tovább
Nagy Melánia: Az öngyilkos merénylet mint a terrorizmusban alkalmazott eszköz és jellemzői
Bevezetés
Az öngyilkosság módszerét már a 11. században alkalmazták az asszaszin muszlim harcosai politikai célok elérése érdekében. A mai merénylők annyiban különböznek az elődjeiktől, hogy míg az asszaszinok uralkodókat, minisztereket céloztak meg, addig mára az áldozatok célköre módosult, ún. puha célpontokra, azaz a véletlenszerű polgári csoportokra.[1] „Fedáin”-nak nevezték korábban az öngyilkos merénylőket, őket alkalmazták és képezték ki különféle terrorcselekmények kivit...
Tovább
Csapucha Bernadett: A gyermekpornográfia hazai büntetőjogi szabályozása, s a jelenség ellen folytatott küzdelem a nemzetközi dokumentumok tükrében¹
1. Bevezető gondolatok
A gyermekpornográfia múltbéli szabályozását illetően elmondható, hogy annak gyökerei már a Csemegi-kódexben is fellehetőek voltak, „szemérem elleni vétség” néven. Az 1978. évi IV. törvényben pedig „tiltott pornográf felvétellel való visszaélés” néven volt jelen a szóban forgó törvényi tényállás, természetesen ekkortájt még némiképp más tartalommal. A hatályos szabályozás ismertetését követően pedig a témával összefüggésbe hozható nemzetközi standardokra helyezem majd...
Tovább
Dr. László Balázs: A kapcsolati erőszak erőszak fogalmának dogmatikai beilleszthetőségéről
1. Alapvetés
A jogszabályokkal, különösen az életviszonyokba erőteljesen beavatkozó büntetőtörvénnyel szemben elvárható a fogalmi rendszer letisztultsága. Szükséges egyfelől, hogy adott jogszabályon belül azonos jogi kifejezés (fogalom) ugyanazt a jelenséget vagy jogintézményt jelölje, másfelől a különböző fogalmak mögött különböző jelentéstartalomnak kell állnia. Az egy fogalomkörbe tartozó, de részleteikben különböző jelenségek, jogintézmények esetében a közös elem (genus proximum) lényegi...
Tovább
Prof. Dr. Gál István László: A spanyolnátha, a koronavírus és a büntetőjog
1. Spanyolnátha és koronavírus
A társadalmi problémák és válsághelyzetek megoldását az államok legtöbbször a jogi szabályozóeszközök segítségével kísérlik meg, a helyzet alapos elemzése után. A büntetőjog mint ultima ratio, akkor jön szóba végső eszközként, ha az adott társadalmi, politikai vagy egészségügyi krízis megoldása, illetőleg a következményeinek az enyhítése a többi jogág eszközeivel nem vagy nem hatékonyan valósulhat meg. Az első világháború után ugyanolyan válsághelyzetet élt á...
Tovább
Csapucha Bernadett – Garai Renáta: A költségvetési csalás gyakorlati kérdései – Az Európai Unió forrásaiból származó pénzügyi támogatásokra elkövetett költségvetési csalások
1. Bevezető gondolatok
A költségvetési csalás bűncselekményi tényállása 2012. január 1-jén került be a korábbi Btk.-ba,[1] amely bevételi és kiadási oldalon vont össze több bűncselekményt.[2] A törvénymódosítás hátterében a költségvetés védelméhez fűződő korábbi rendszernek az elavultsága állt, továbbá a költségvetést védő deliktumok közvetlen jogi tárgyát, illetőleg az elkövetési magatartásokat indokolt volt magasabb, s egyben általánosított formában a védelem középpontjába állítani, kiik...
Tovább
Voicu Puşcaşu: Some Considerations on the Requirement of Foreseeability and the New Romanian Criminal Legislation
Abstract: The present article aims to analyze just how predictable the new Romanian criminal legislation turned out to be six years after its entry into force. It highlights all the changes that took place in this legislation after the 1st of February 2014, due to the intervention of the legislator, but also caused by the mandatory interpretation provided by the High Court and also by the decisions given by the Constitutional Court, both of them having a decisive influence on the...
Tovább
Dr. Fábián Péter: Az állambiztonságtól a nemzetbiztonságig I.
„A nemzetbiztonsági intézményrendszer jogfejlődése 1945-től 2010-ig”
Bevezetés
A magyar nemzetbiztonsági szervek és szolgálatok története távolról sem tekinthető egy egyenesvonalú, töretlen fejlődés eredményének. Tágabb megközelítésben jogelődként tekinthetünk a rendszerváltás előtt működő államvédelmi, illetve a második világháború lezárását követő évig visszapillantva, az állambiztonsági szervekre. Az 1945-ös évre mindenesetre töréspontként kell tekintenünk ebben a vonatkozásban is, ez a...
Tovább
Ripszám Dóra: Kizsákmányolás az emberkereskedelem kapcsán
Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy „Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.”[1]
I. Bevezetés
A közösségi média és az internetkorszak megjelenése, valamint folyamatos fejlődése új kihívások elé állítja többek között az emberkereskedelem, valamint a terrorizmus[2] elleni küzdelmet.
A büntetőjog – mint ultima ratio – védelmezi a szigorú eszközrendszerével az élethez, a testi épségh...
Tovább
Dr. Hurtony Alexandra Kitti: Kémiai kasztráció, mint büntetési nem és az emberi méltóság összeegyeztethetősége a pedofil elkövetők vonatkozásában
Bevezetés
A kémiai kasztrációt az 1940-es évek óta ismert, mint gyógyszeres kezelés, ugyanis ekkor ismerte fel az orvostudomány azt, hogy bizonyos antiandrogének csökkentik a tesztoszteron-termelést valamint annak szintjét.[1]
Amerikában először John Money kezelte a pedofilokat, illetve a gyermekmolesztálókat Medroxyprogesteron-acetáttal (MPA), ami nagy hatékonyságot mutatott; a valóban alacsonyabb tesztoszteron-szint miatt a szexuális frusztráció, nemi vágy és ezzel együtt a gyermekekről...
Tovább
Dr. Fung Balázs: A „bagatell” büntetőjog, vagyis a szabálysértési jog gyakorlati problémái de lege lata és de lege ferenda
I. Bevezetés
A mai szabálysértési jog gyakorlati problémáinak – részben megoldott (de lege lata) és részben nem (de lege ferenda) – részletes bemutatása előtt szeretnék kitérni röviden ezen jogág speciális helyzetére Magyarországon a kialakulásától kezdve a mai napig, tehát a 2012. évi II. törvény (továbbiakban a 2012. évi II. törvény 251. § (3) bekezdése szerint: Szabs. tv.) hatályba lépéséig, vagyis bemutatni röviden, hogy milyen jellemzői voltak a magyar szabályozásnak.
A társadalomra, ...
Tovább
Simon Alexa: A bírói meggyőződés szerepének alakulása a hatályon kívül helyezés megváltozott szabályainak fényében
1. Bevezető gondolatok
„A bíró jogtudatának igen fontos eleme (…) a személyes, mindenki mástól független döntési kötelezettség mellett az indokolási kötelezettség tudata is.” [1] Egy bíró független, de nem ítélhet önkényesen. Kétségkívül saját belső meggyőződése vezeti, ugyanakkor bizonyos mértékben felelősséggel tartozik az általa meghozott döntésért. Magát az ítéletet is egy olyan komplex jelenségként definiálhatjuk, mely az objektív következtetések és a szubjektív mérlegelés elegyéből á...
Tovább
Bodnár Beáta: A környezet büntetőjogi védelmének aktuális kérdései*
Bevezetés
„A világ héja-karmában galamb sír. Mentsd meg!”(Rónay György: Epilógus)
A természet „megmentése” mindannyiunk közös kötelessége. Magyarország lakossága a statisztikai adatok alapján, 9 778 371 fő.[1] Amennyiben azt a feltételezést tesszük, hogy csupán a hazánkban élők egynegyed része nem törődik a környezet védelmével, példának okért eldobja egy termék csomagolópapírját közterületen, naponta 2 444 592 eldobott hulladék keletkezik, és ekkor ivóvizünk szennyezését, a levegő mérgezé...
Tovább
Kőhalmi Máté: A fiatalkorúakra vonatkozó büntető anyagi jogi szabályozás története*
Bevezetés
A XXI. században számos új jelenség gyakorol hatást a társadalmunkra. A tömegkommunikáció meghatározó szerepe, a társadalmi kirekesztettség, az instabilitás és biztonságérzet-deficit irányába ható gazdasági folyamatok, a „társadalmi olló” egyre szélesebbre nyílása, a korábban elfogadott morális értékek felbomlása, illetve az érdekalapú prioritások számtalan, eddig nem tapasztalt kihívás elé állítják nem csak a büntetőjogi és kriminológiai, de valamennyi társadalomtudományi diszci...
Tovább
Batta Júlia Dóra: Kié az utolsó szó? – Az összbüntetés aktuális kérdései
„…az összbüntetés intézményénél fogva ez előnyös, mert mintegy nagybani árban, jutányosabban értékelik a letöltendő hónapokat” (Rejtő Jenő)[1]
1. Bevezetés
Rejtő Jenő frappánsan fogta meg az összbüntetés lényegét, azonban felmerül a kérdés, hogy megállják-e a helyüket a rejtői sorok, az összbüntetéssel kapcsolatban, vagyis képesek-e a hatályos összbüntetési szabályok valóban kedvezőbb helyzetet teremteni az elítélt számára? Egyáltalán feladata-e ez az összbüntetésbe foglalásnak, illetve mi...
Tovább
Dr. Serbakov Márton Tibor: A terrorizmus definíciójának kérdése
„terreo, 2.1) ijeszt, megijeszt, aliquem.2) átv. ért. A) (költ.) felrezzent, ijesztve űz, profugam per totam urbem. B) elijeszt, aliquos a repetunda libertate.”[1]
„A terrorizmus definiálásáért vívott küzdelem néha olyan nehéz, mint maga a terrorizmus elleni harc.”[2]
(Boaz Ganor)
Bevezetés
Nicholas J. Perry utal rá, hogy a szakirodalomban a terrorizmus definíciója utáni kutatást szokás szellemesen Artúr király kerekasztal lovagjai által végzett Szent Grál utáni kutatáshoz hasonlítani, és ...
Tovább
Dr. Lencse Balázs: A sértetti jog- és érdekvédelem a terhelt szabadon bocsátása esetén, különös figyelemmel a nyomozási bíró eljárására
Bevezető gondolatok
Napjainkban már a büntetőeljárási joganyag szerves részét képezik a sértettek védelmét, illetve jogaik hatékony érvényesítését elősegítő rendelkezések. E szabályok keletkezése mögött a nemzetközi előírások, így az Európai Unió áldozatvédelmi törekvései állnak. A hatályos rendelkezésekben testet öltenek azon elvárások, amelyek a jogalkalmazó kötelezettségévé teszik a büntetőeljárás talán legkiszolgáltatottabb személyeinek, a sértetteknek, valódi empátiával és a lehetsége...
Tovább
Dr. Nagy Melánia: Elméletek a női bűnözés okairól
1. Bevezetés
Tudományos közhely, hogy a női bűnözés aránya az összbűnözésen belül sokkal csekélyebb a férfiakéhoz képest, ezt a következtetést, a látencia körébe nem eső bűncselekményekből lehet megállapítani. Az arányok beszédesek, 80%:20% a férfiak javára.[1] Mindezek ellenére az ENSZ 1970. évi IV. és 1975 évi V. kongresszusa megállapította, hogy a női bűnözés nem elhanyagolható, nem jelentéktelen.[2] A nők mint elkövetők egy külön kategóriát jelentenek a férfiak és a fiatalkorúak mellet...
Tovább
Dr. Répássy Árpádné dr. Németh Laura: Erőszak a családban
Bevezetés
Az egyén személyiségének fejlődését nagyban determinálja – nyilván több más tényező mellett – a család egésze, a családi élet minősége. A gyermek felnőttkori életének minőségét szinte teljes egészében a családja, a családban felnövő létének milyensége, annak alakulása határozza meg, ugyanakkor Gelles és Cornell (1985) szerint „a család egyik a legveszélyesebb helyek egyike a gyermekek életében”.[1] A humánetológusok úgy vélekednek, hogy az állatoknál – és az emberi közösségekben is lé...
Tovább
Dr. habil Bárándy Gergely – Dávid Ferenc: Mint a mesebeli okos lány: gondolatok a bűnösség beismeréséről szóló egyezségről
Bevezetés
A hatályos büntetőeljárásról szóló törvény még újnak[1] mondható és ez felpezsdítő erővel hat a hazai büntetőjogi szakirodalomra is. Ez a felélénkülés legalább annyira tudható be az újdonság erejének és az egyes jogintézmények vizsgálatának, mint a hétköznapi jogalkalmazás során felmerülő kérdéseknek és a látszólagos változás mögött tovább elő régi gyakorlatnak. Már az új büntetőeljárási törvény hatályba lépése körül és azt megelőzően észrevehető volt, hogy az egyik legnagyobb jo...
Tovább
Dr. Zsiros Bettina: Recenzió Tóth Andrea Noémi: A távoltartás jogintézménye című monográfiájáról¹
A távoltartás jogintézménye, mint kényszerintézkedés, 2006-ban került a büntetőeljárási törvénybe, közvetlen eljárásjogi előzmények nélkül, az előzetes letartóztatás alternatívájaként.[2]
A távoltartásról, mint büntető eljárásjogi jogintézményről, az azt beemelő 2006. évi LI. törvény indokolása a következőképpen rendelkezik: „a lakhelyelhagyási tilalom szabályait alapul véve, a távoltartás büntetőeljárási kényszerintézkedésként kerül meghatározásra. E kényszerintézkedésnek alapvetően az a célja...
Tovább
Dr. Tóth Dávid: Kockázatelemzés egyes gazdasági bűncselekmények kapcsán¹
I. Bevezetés
A jelen tanulmány célja egyes gazdasági bűncselekmények gazdaságbiztonsági kockázatait feltárni és elemezni. Az alábbi deliktumok kerülnek a vizsgálódás középpontjába:
– a pénzhamisítás;
– a költségvetési csalás;
– a bankkártya csalások;
– a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása és elősegítése;
– a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés;[2]
– információs rendszer útján elkövetett csalás.
Valamennyi bűncselekmény egy állam gazdaságának működését sérti és v...
Tovább
Prof. Dr. Szilovics Csaba: Az adócsalás elleni küzdelem új eszközéről
1. Bevezető gondolatok
Az állam működésének egyik alapfeltétele a hatékonyan és igazságosan kialakított adórendszer, ami alapvetően befolyásolja a közpénzügyi rendszer valamint az állam és a gazdaság működését továbbá az állampolgárok életminőségét. E témában is élénk diskurzus alakult ki az elmúlt évtizedben, a hazai és a nemzetközi tudományos és politikai közbeszédben.[1] A megfogalmazott szakmai kritikák és megállapítások olykor erőteljes hatást gyakoroltak a nemzeti adójogalkotásokra, az ad...
Tovább
Dr. Nagy Melánia: A vallási indíttatású terrorizmusról
Bevezető
„Bizonyos, hogy nem minden muszlim terrorista, de ugyanannyira igaz az is – és ez az igazán fájdalmas –, hogy majdnem minden terrorista muszlim.” Abdel Rahman al-Rashed vallástudós szavait, azért kell megvizsgálni, mert a közel múlt eseményei nagyban megerősítik állítását.[1] A terrorcselekmények veszélyessége a váratlanságban, a kiszámíthatatlanságban és a gyors, mobil csapásmérő képességben rejlik.”[2] A komoly fenyegetettség érzetét továbbá alátá...
Tovább
Dr. Kelemen József: Az Amerikai Egyesült Államok polgári jogi vagyonelkobzásának fejlődéstörténete
I. Bevezetés
A szervezett bűnözés elleni küzdelem fontos feladatként jelent meg a fejlett országokban a XX. században. A kormányok felismerték, hogy önmagukban a szabadságelvonással járó büntetések nem elegendőek és hatékonyak a bűncselekmények, különösen a szervezetten elkövetett bűnesetek számának csökkentéséhez. Az adott bűnelkövetővel szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés a szervezett bűnelkövetői csoportok szabadlábon lévő tagjait nem riasztja el attól, hogy a korábban bűnc...
Tovább
Dr. Hideg Milán István: Kedvezmények és szigorítások a szabadságvesztés végrehajtása során
I. Bevezetés
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv., Bv. Kódex) az elítélt kezelési filozófiájában szakmai paradigmaváltást tűzött ki célul, amely – különösen a XX. század második felében uralkodó, szovjet mintára épülő magyar büntetés-végrehajtási jog fényében – mindenképp üdvözítőnek tekinthető.
Közvetlenül a II. világháborút követő években a személyi kultusz elhatalmasodásáv...
Tovább
Dr. Háger Tamás: Gondolatok a megalapozatlanságról és a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezésről
(Új jogintézmények a 2018. július 1-jén hatályba lépett büntetőeljárási törvényben)
1. Bevezetés
A magyar büntető eljárásjog az évtized végéhez közeledve fejlődése során jelentős állomáshoz érkezett. Az Országgyűlés 2017. június 13. napján fogadta el az új büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (továbbiakban: Be.),[1] mely a 867. § rendelkezése szerint 2018. július 1-jén lépett hatályba. Az új törvény alapvetően megtartotta a magyar büntetőper meghatározó jogintézményeit, hasonlóan az ...
Tovább
Prof. Dr. Gál István László: Korrelációs kapcsolatok a gazdasági mutatók és a bűnözés között¹
1. Statisztika – igazságügyi statisztika – bűnügyi statisztika
A statisztika a legáltalánosabban elfogadott definíció szerint a tömegesen előforduló jelenségekre vonatkozó számszerű információk gyűjtésének, elemzésének, feldolgozásának és közlésének a tudománya.[2] Tömegjelenségekkel foglalkozik (mint például a bűnözés), az egyedi jelenségek (mint például egyetlen bűncselekmény) a vizsgálódási körén kívülre esnek. A statisztika többféleképpen felosztható, a legáltalánosabb felosztás szerint bes...
Tovább
Dr. Ficsór Gabriella: Összbüntetésbe foglalás a 10/2018. (VII. 18.) AB határozat után
Bevezetés
Az összbüntetés a jogalkalmazók körében egy megosztó jogintézmény, a viták minden törvényi változást követően ismét felélednek.
A különböző szinteken folyó érvelések között megfogalmazódott, hogy csak az AB határozat rendelkező részében megfogalmazottak kötelezőek, az indokolásban írtak nem. Vajon az indokolás megismerése nélkül melyik AB határozat értelmezhető és alkalmazható? A kérdés költői lehet csak. Eléggé erőltetettnek tűnik ugyanis az az érvelés, mely a büntetőeljárásról szóló...
Tovább
Dr. Fábián Péter: A titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok jogfejlődésének büntetőjogi értékelése
1. A titkos információgyűjtés
A nemzetbiztonsági tevékenység lényegéhez tartozik egyes műveletek titkossága, leplezett jellege, a titkos információgyűjtés pedig az egyik legsajátosabb eszköze a felderítő, hírszerző munkának. Titkos információgyűjtés – a legáltalánosabb megközelítésben – az erre feljogosított szerv intézkedéseit értjük, melyeket a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges információk megszerzése érdekében vet be, és melyek elkerülhetetlenül korlátozzák az egyén pr...
Tovább
Dr. Domán Auguszta: Az igazságügyi orvosszakértő feladatának nehézségei a beszámítási képességet illetően
Bevezetés
A büntetőjog egyik alapfeltevése, hogy a személyek rendelkeznek beszámítási képességgel, azaz valódi szabad akarattal magatartásuk kialakításában. Belátják magatartásuk lehetséges következményeit, és képesek is arra, hogy magatartásukat ezen felismeréshez igazítsák. Elmebetegség esetén az igazságügyi szakértőre hárul az a feladat, hogy megállapítsa, hogy a cselekmény elkövetésekor milyen mentális állapotban volt az elkövető, mi zajlott le az elméjében, hogyan választotta a lehetséges ...
Tovább
Dr. Czédli Gergő: A bírósági eljárást gyorsító és fékező rendelkezések az új büntetőeljárási törvényben
1. Előszó
Gyorsan, legalábbis belátható időn belül, hatékonyan és törvényesen szolgáltatni igazságot örök társadalmi igény. Jóllehet a szakma számára nyilvánvaló a megalapozottság és az időszerűség között feszülő, időről időre testet öltő ellentét, nem lebecsülendő a széles laikus közönség – a társadalom – részéről jelentkező igény a mind gyorsabb ítélkezés iránt.
Jelen tanulmány az új Be. (2017. évi XC. törvény, a továbbiakban: „Be.”) hatálybalépése óta eltelt rövid időszak tapasztalataira, a ...
Tovább
Dr. Bakonyi Mária: A kényszervallatás Janus-arcúsága
Bevezetés
Tóth Mihály több mint 10 évvel ezelőtt egy tanulmányában[1] azt írta, hogy a kényszervallatás – jelentős múltja ellenére – nem tartozik a gyakran vizsgált törvényi tényállások közé.
Finszter Géza a Heti Világgazdaságnak pár évvel ezelőtt adott interjúban[2] azt nyilatkozta, hogy „a kényszervallatások nem kutathatóak” és a statisztikákban ezen bűncselekményeknek a száma – a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazáshoz hasonlóan – döbbenetesen alacsony. A kényszervallatások magas láte...
Tovább
Dr. Toma Attila: A kár fogalom változása és értelmezése avagy az elkövető „befektetésének” hatása a csalási cselekmény minősítésére
Bevezetés
A csalás materiális bűncselekmény. Eredménye a kár bekövetkezése. Ez a kijelentő mondat látszólag semmilyen komolyabb magyarázatra nem szorul, ugyanakkor a csalás törvényi tényállási elemében szereplő kár fogalma az évek során jelentős változásokon ment keresztül, másrészről a jelen állandóan változó piaci, gazdasági körülményei újabb és újabb kihívások elé állítják a büntetőjoggal foglalkozó jogalkalmazókat a kár fogalmának egzakt meghatározása során.
Bár a csalás az egy...
Tovább
Dr. habil. Bárándy Gergely: Emberkereskedelem vagy gyermek sérelmére elkövetett kerítés? – Egy legfőbb ügyészségi iránymutatás értelmezéséről
A Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztályának, valamint a Kiemelt Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztályának vezetői levélben arról tájékoztatták a fellebbviteli főügyészeket, valamint a megyei főügyészeket, hogy felülvizsgálták az emberkereskedelem bűntette tárgyában korábban született legfőbb ügyészségi iránymutatást[1], azt a továbbiakban nem tartják fenn, s ügyintézési tapasztalataik alapján annak helyébe új iránymutatás lép.[2] Az új iránymutatá...
Tovább
Dr. Szigeti Imola: A tárgyalás előkészítésének szerepe a Be.-ben, az előkészítő ülés
1. Bevezetés
2018. évben három új eljárási törvény is hatályba lépett, melyekről általánosságban elmondható, hogy az egyik fő célkitűzésük az eljárás gyorsítása. Igaz ez a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényre is (a továbbiakban: Be.).
A jogalkotó már a törvény preambulumában is rögzíti, hogy az új Be. egyrészt a büntetendő cselekmények hatékony és észszerű határidőn belül lefolytatott eljárásban történő felelősségre vonása céljából jött létre.[1]
A büntetőeljárás gyorsítá...
Tovább
Dr. Lencse Balázs: Specifikus védelmi szükséglet, avagy különleges bánásmód az uniós normáktól az új büntetőeljárási kódexig
1. Bevezetés
A sértetti jogok nemzetközi és uniós téren megindult fejlődésében egyre nagyobb hangsúly került a sértettek speciális körének, a kiskorúak fokozatos védelmére vonatkozó szabályok kialakítására. Ezen életkori csoport alapján privilegizált sértetti kör mellett a jogalkotó a védett kategóriát kiterjesztette a tőlük eltérő tulajdonságaik alapján sérülékeny csoportba tartozó sértettekre is.
A téma aktualitását mi sem mutatja jobban, mint hogy a Gyermek jogairól szóló Egyezmén...
Tovább
Dr. Fábián Péter: A terrorcselekmény büntetőjogi szabályozásának jelene és aktuális kérdései
Bevezetés
A terrorcselekmény talán a legsúlyosabb bűncselekmény, „veszélyessége a váratlanságában, a kiszámíthatatlanságában és a gyors, mobil csapásmérő erejében rejlik”.[1] Maga a kifejezés a francia forradalom idejéből ismert, az 1793–94-es forradalmi terrort („régime de la terreur”) eszközeként használták a rendteremtésben.[2] A terrorizmus a XIX. században a nacionalizmusra és az anarchizmusra épített, formái a XX. században teljesedtek ki. 2001. szeptember 11. fordulópontként te...
Tovább
Dr. Dicső Gáborné Dr. Harsányi Beáta Andrea: A polgári jogi igény elbírálásának szabályai az új Be. tükrében
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 2018. július 1-jén lépett hatályba. A preambulumában feltüntetett jogpolitikai célok egyike, hogy különös hangsúlyt fektet a bűncselekmények sértettjeinek fokozott védelmére, valamint jogaik érvényesítésére. Ezen általános elv mellett a 2012/29/EU irányelv[1] bűncselekmények áldozatainak védelmében megalkotott szabályaira tekintettel került sor a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezések megreformálására. A kodifi...
Tovább
Balázsy Péter: Kegyetlen kegyelem? – A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, avagy egy roskadozó jogintézmény kritikája és jövője
1. Előzmények
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szankciórendszerében továbbra is a legsúlyosabb büntetés a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés[1] (a továbbiakban: TÉSZ), ám az utóbbi években egyre csak sokasodnak felette a viharfelhők. Belföldön leginkább a jogirodalomban kérdőjeleződött meg e büntetés fenntarthatósága, és bár az Alkotmánybíróság több alkalommal is foglalkozott a TÉSZ jogintézményével, végül valamennyi eljárás érdemi ...
Tovább
Dr. Bakó József: Jogalkalmazási problémák egyes dogmatikai normák és a „nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege” alkotmányos alapelvek találkozása tükrében
1. Bevezetés
A jogalkalmazásban a közelmúltban elfogadott, új büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény megalkotásáig kétségtelenül a 2013. július 1. napján hatályba lépett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) kapta a legkitüntetőbb figyelmet, és ez minden bizonnyal jó ideig nem is változik majd – legfeljebb párhuzamba kerül az eljárásjogi szabályozás kapcsán felmerülő kérdésekkel –, lévén az anyagi jogi kódex által hozott változások a mai n...
Tovább
Dr. Resán Dalma: The regulation and practice of European Arrest Warrant
Introduction
According to Robert Schuman: „Europe’s spirit is shaped by different qualities and diversity of intentions. The identity of fundamental ideas is compatible with the diversity of faith and traditions and with the responsibility for individual decisions. Today’s Europe needs to be established based on a coexistence that is not only the set of nations competing with each other – sometimes hostile –, but also freely organized, consensual, working community.[1]
The European U...
Tovább
Dr. Kőhalmi László: Gondolatok a jövedéki adómorálról
1. Bevezető gondolatok
A költségvetési érdekek büntetőjogi védelme szükségszerűen együtt alakult, fejlődött az állam költségvetési politikájával és a költségvetéspolitikai koncepciót kifejező költségvetés-igazgatási szabályokkal.[1] A költségvetéspolitika és a költségvetés-igazgatási szabályok a történelem során gyakran változtak, s a büntetőpolitikára gyakorolt hatásukra tekintettel a költségvetési- és pénzügyi büntetőjog szabályai nem voltak olyan hosszú életűek, mint a hagyományo...
Tovább
Dr. László Balázs: Valódi alapelv vagy hangzatos illúzió? – Szükség van-e fegyveregyenlőségre a büntetőeljárásban?
Aki közvádlóként lép fel a büntetőeljárásban, ambivalens érzéssel gondolhat a fegyveregyenlőség elvére. Tanulmányaiból tudja, hogy ez a vád és a védelem viszonyát jellemző alapelv. A gyakorlat azonban láttatja azt is, hogy a valóság bonyolultabb ennél az egyszerűnek és evidensnek tűnő kifejezésnél.
A vád és a védelem képviselői közül a védelemhez illő inkább, hogy a fegyveregyenlőség tökéletlenségét, esetleges hiányát, a joggyakorlat erre utaló jeleit megemlítse, azokat sérelmezze. Sz...
Tovább
Dr. Pálvölgyi Ákos: A feltételes elítélés, avagy a felfüggesztett büntetés intézménye a 1908. évi XXXVI. tc. az I. büntető novella és törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930. évi XXXIV. törvénycikk alkalmazásában
Tudományos műhely
A kép forrása: tv2.hu
A Nemzetközi Büntetőjogi Egyesületet (Internationale kriminalistische Vereinigung; Union internationale de droit pénal), Gérard van Hamel amsterdami, Franz von Liszt marburgi, később hallei, és Adolf Poins brüsszeli egyetemi tanárok kezdeményezésére alakult. Az Egyesület alapelve az a meggyőződés, hogy a büntettet és a büntetést nemcsak jogi, hanem társadalmi (szociológiai) szempontból is kezelni kell.[1] Tételei között szerepel az az...
Tovább
Dr. Serbakov Márton Tibor: A terroristák internethasználata¹
Bevezetés
A közösségi média megjelenése és az internetkorszak új kihívások elé állítják a terrorizmus elleni harcot. Az aggasztó jelenséget többen is megfogalmazták: „az Iszlám Állam vesztésre áll a csatatéren, de nyerésre az interneten.”[2] Akármi lesz a válasz arra a sokak által vizsgált kérdésre, hogy hogyan fog kinézni az Iszlám Állam szervezete, ha elveszíti a területeit Irakban és Szíriában, Daniel Milton szerint az biztos, hogy a terrorszervezet birtokában lesz egy jól kifejlet...
Tovább
Dr. Tóth Mihály: A hazai börtönnépesség újabb kori alakulásának lehetséges okai és valószínű távlatai¹
Az utóbbi években számtalan tanulmány jelent meg a hazai fogvatartotti létszám és ezzel összefüggésben a börtönök túlzsúfoltságát tárgyalva. Az írások talán kevesebb figyelmet szenteltek ennek okainak, általában beérték azzal az általános indokkal, hogy mindez a „szigorúbb büntetőpolitika”, elsősorban a bűnismétlőkkel való keményebb fellépés következménye. Ez az elemzés arra tesz kísérletet, hogy megpróbáljon közelebb kerülni a tényleges, konkrétabb okokhoz és a helyzet feltérképezése ...
Tovább
Dr. Pfeffer Zsolt: A közpénzügyi viszonyok védelme
Bevezető gondolatok
A XXI. században egy államnak számos közfeladatot kell ellátnia: a klasszikus funkciók (hon- és rendvédelem, közigazgatás, igazságszolgáltatás) mellett különböző közszolgáltatásokat (így például oktatás, egészségügy, közlekedési infrastruktúra kialakítása, fenntartása) kell nyújtania, továbbá a gazdasági folyamatok alakulásába is be kell avatkoznia (például egy válsághelyzet következményeinek enyhítésével). E közfeladatok ellátásához értelemszerűen elengedhetetlen különböz...
Tovább
Dr. Barkaszi Attila: A költségvetési csalás „egységének” dogmatikai alapja, avagy az összefoglalt bűncselekmény (delictum complexum) és az érték-egybefoglalás problematikája
A költségvetési csalás témakörében számos olyan vitára okot adó kérdéskör merül fel a jogalkalmazás során, amely néha szinte megoldhatatlannak tűnő feladatok elé állítja a jogalkalmazót, így a szerzőt is, aki döntően elsőfokú büntető ügyeket tárgyaló bíró.
A probléma megértéséhez nem mellőzhető a jogtörténeti kitekintés, valamint a költségvetési csalás törvényi tényállása megalkotásának, magának a jogszabálynak, a konkrét törvényhelynek a születésére visszanyúló vizsgálata, illetve a korábbi sz...
Tovább
Zsiros Bettina: Valóságos-e, ami igazságos? – Gondolatok a perbeli egyezségkötés új Be.-ben szabályozott intézményéről[1]
Bevezetés
2018 júliusában hatályba lép új büntetőeljárási törvényünk, amely alapjaiban reformálja meg a büntetőeljárást. A törvény alapvető célja a reformokkal az eljárási garanciák megőrzésével az, hogy minél hatékonyabbá és költségtakarékosabbá tegye a büntetőeljárást. E dolgozatban azt teszem elemzés tárgyává, hogy e célkitűzéshez igazodva a törvény a tárgyalásról lemondás eljárás alkalmazási nehézségeit hogyan igyekszik kiküszöbölni az annak utódjaként megvalósítani kívánt bűnös...
Tovább
Tran Dániel: Beszámoló az Amerikai Kriminológiai Társaság 72. találkozójáról
Az Amerikai Kriminológiai Társaság (ASC) egy 1941-ben alapult nemzetközi szervezet, amelynek tagjai szakmai és tudományos tudás megszerzésére törekednek a bűnözés és bűnelkövetés mérése, etiológiája, következményei, megelőzése, kontrollja és kezelése terén („About ASC”, 2006). A Társaság 2016. november 16. és 19. napjai között „The ManyColors of Crime and Justice” címmel idén 72. alkalommal rendezte meg éves konferenciáját – ezúttal a new orleans-i Hilton Riverside hotelban –, amelyen e besz...
Tovább
Dr. Szabó Judit: Eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében
A terhelt távollétében folytatott eljárások egyik kiemelkedő sajátossága, hogy hiányzik a tisztességes eljárás (fair trial) egyik részjogosítványának, a védelemhez való jognak egy eleme, a terhelt személyes joggyakorlásának (védekezésének) lehetősége. A távollétes eljárásokkal – különösen az utóbbi időben – nagyon sok tanulmány foglalkozott[1],azonban egyik altípusáról, a külföldön tartózkodó terhelttel szembeni eljárásról kevés szó esik a szakirodalomban[2], annak ellenére...
Tovább
Sidlovicsné Tóth Ildikó: Takarékszövetkezetek a büntetőeljárásban
A takarékszövetkezetek bemutatása
A takarékszövetkezetek, mint pénzintézeti tevékenységet folytató szövetkezetek, számottevő sajátosságot mutatnak mind a más tevékenységet végző szövetkezetekhez, mind a pénzintézetekhez viszonyítva.
A takarékszövetkezetek működését, tevékenységi körét a törvényi előírásokon felül szigorú bankfelügyeleti előírások is szabályozzák, a megtakarítások ösztönzése, a betétesek bizalmának növelése, a takarékszövetkezetek működőképességének, megbízhatóság...
Tovább
Dr. Nagy Alexandra –Nagyné dr. Gál Mónika: A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás sajátosságai
Bevezetés
Solt Ágnes kutatásai alapján megállapítható, hogy minél korábbi életkorban követ el valaki bűncselekményt, annál hosszabb és intenzívebb kriminális karrier várható.[1] Ha azonban a gyermekvédelmi és büntető igazságszolgáltatási rendszer megfelelően be tud avatkozni ebbe a folyamatba, akkor megelőzhető az ismételt bűnelkövetés. Tekintettel arra, hogy a fiatalkorúak személyiségfejlődése, morális, testi és szellemi érettsége jelentős eltérést mutat a felnőttekéhez képest, a f...
Tovább
Dr. Kelemen József: A büntetendő cselekményből származó vagyon elvonásának célja, elmélete és elvei
I. Bevezetés
A XX. század második felétől kezdődően különösen fontos feladatként jelent meg a szervezett bűnözés elleni küzdelem. Ennek az eszközrendszerében kiemelt szerepe van a büntetendő cselekményből eredő vagyon elvonására irányuló szankcióknak. Ezek a joghátrányok más haszonszerzési célú, de nem szervezetten elkövetett bűncselekmények vonatkozásában is alkalmazhatók, a szervezett bűnözés elleni harcban azonban kiemelt jelentőségük van. Hollán Miklós szerint a szervezett bűntá...
Tovább
Dr. Bérces Viktor: Kontinentális típusú bizonyítási rendszerek Európában
1. Bevezetés
A kontinentális jogrendszerű államok bizonyítási rendszereinek elsődleges célja a történeti tényállás minél pontosabb, valósághű feltárása (a materiális v. anyagi igazság kiderítése). Mindez természetesen időigényes feladat, amelynek legfőbb hátránya – az angolszász rendszerekhez képest – az eljárások elhúzódásában jelölhető meg. E szisztémák előnye ugyanakkor az, hogy az eljáró hatóságok (bíróságok) szélesebb körben és nagyobb számban foganatosítják az egyes bizonyít...
Tovább
Dr. Bakonyi Mária: A szakvélemény szabályozása az új büntetőeljárási törvényben
„A magányra és döntésre ítéltetett bíró különleges szakismeret nélkül köteles különleges szakismeretet igénylő kérdésekben a valóságnak megfelelő tényállás megállapítására.”[1]
A modern igazságszolgáltatás szakértők nélkül aligha működhetne eredményesen. A szakértőre, mint eljárásjogi intézményre vonatkozó alapvető rendelkezések ennek megfelelően helyet kaptak a büntető, polgári, államigazgatási, munkaügyi stb. eljárási jogszabályokban. (…) A különböző államok joga a jogrendszer t...
Tovább
Dr. Pálvölgyi Ákos: Hogyan hajtsunk végre büntetést, ha nem értünk szót az elítélttel?, avagy a nyelvhasználatból eredő súlyos eljárásjogi és végrehajtási jogi gondok
A kép forrása: tv2.hu
Az ügyészség egy hollandiai születésű, de török származású elkövető esetében a vádemelést elhalasztotta, és ezzel egyidejűleg a pártfogó felügyeletet elrendelte, és a terhelt számára megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételi kötelezettséget írt elő. A határozat szerint a terhelt megjelent az Igazságügyi Szolgálatnál, azonban a végrehajtás megkezdése akadályba ütközött: A terhelt kizárólag csak törökül beszél. Mi a gond ezze...
Tovább
Dr. Czipa Zsuzsanna Rebeka: Az 1950-es évek kihallgatási technikái és az azt befolyásoló tényezők
I. A magyar büntetőjog az 1950-es években
A büntető igazságszolgáltatás a felszabadulás után jelentős változáson ment keresztül, amely első fontos mérföldköve az 1949. évi XX. törvénybe foglalt Alkotmány volt.
1951. január 1-jén hatályba lépett a büntetőtörvénykönyv általános részéről szóló 1950. évi II. törvény (továbbiakban:Btá.), amely szovjet jogelveket kodifikált.
A Btá. hatályon kívül helyezte az 1878. évi V. törvény (Btk.) bűntettekről és vétségekről szóló Általános Részét ...
Tovább
Dr. László Balázs: Erőszak, erőszakos magatartás, személy elleni erőszakos cselekmény – értelmezési kérdések a csekély súlyú, tömegesen előforduló bűncselekmények körében¹
1. Alapvetés
A szervezett bűnözés, a számítógépes bűnözés vagy éppen a terrorcselekmények napjainkban – sajnos nem véletlenül – a jogászok, bűnüldözők és a hétköznapi emberek, laikusok figyelmét is könnyedén, szinte elkerülhetetlenül felkeltik. A jogi gondolkodásnak és a joggyakorlatnak azonban nem szabad megfeledkezniük a csekélyebb tárgyi súlyú, de nagyobb számban előforduló, a lakosságot a mindennapokban is közvetlenül érintő bűncselekményekről, az ezekhez kapcsolódó dogmatikai ...
Tovább
Dr. Háger Tamás: A terhelti figyelmeztetés és joghatásai a vádlott kihallgatásakor az elsőfokú bírósági tárgyaláson az új büntetőeljárási törvény rendelkezései alapján (Eljárási szabálysértésből eredő részbeni megalapozatlanság)
„Accusare nemo se debet nisi coram Deo”
(Senki sem köteles magát vádolni, kivéve Isten színe előtt”[1]
1. Bevezetés
A magyar büntető eljárásjog az évtized végéhez közeledve jelentős mérföldkőhöz érkezett. Az Országgyűlés 2017. június 13. napján fogadta el a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (továbbiakban: új Be.),[2] mely a 867. § rendelkezése szerint 2018. július 1-jén lép hatályba. Az új törvény döntően megtartja a magyar büntetőper kardinális jogintézményeit, ...
Tovább
Prof. Dr. Gál István László: A gazdaságpolitika és a kriminálpolitika kapcsolódási pontjai¹
Tény, hogy a büntetőjog csupán végső eszköz, ultima ratio lehet a gazdasági életben, magatartásbefolyásoló eszközként való felhasználása csak a legsúlyosabb jogsértések elleni küzdelemben indokolt. Tényként szögezhetjük le továbbá – és ezt előzetes kutatásaink is igazolják – hogy a gazdasági büntetőjog hatékonysága a büntetőjog általános hatékonyságánál szignifikánsan kisebb.
Észszerűnek látszik feltételezni, hogy „azok az emberek, akiket szigorú büntetéssel fenyegetne...
Tovább
Dr. Szentjóbi Zoltán: A távollétes eljárás jövője a magyar büntetőeljárásban
Bevezetés
A távollévő terhelttel kapcsolatos eljárás (a továbbiakban: távollétes eljárás) olyan büntető eljárás, melyben a terhelt nincsen jelen a büntetőeljárás egy részében, így a nyomozási, vagy a vádemelési, vagy a bírósági tárgyalási szakaszban, vagy ezek egy részén, vagy nincsen jelen a teljes büntetőeljárás folyamán, a nyomozás elrendelésétől kezdődően a büntetőeljárásnak jogerős bírósági ítélettel való befejezéséig. A távollétes eljárást jogtörténeti síkban szemlél...
Tovább
Dr. Schmidt Péter: A költségvetési csalás jelenlegi minősítési, elhatárolási kérdései és bírói gyakorlata
I. Alapvetések
1. A költségvetési csalás megalkotott tényállása számos korábbi bűncselekményt olvasztott magába, amikor a jogalkotó a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény új 310. §-ának tényállását megalkotta. A költségvetési csalás létrehozásával a jogalkotó célja az volt, hogy következetesebbé és használhatóbbá tegye a Büntető Törvénykönyvet a költségvetést károsító bűncselekmények vonatkozásában.[1] A törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint a költ...
Tovább
Dr. Nagy Szilvia: Családban marad?
Férfi és nő… hogyan is érthetné meg egymást.
Hiszen mindkettő mást akar. A férfi: a nőt. A nő: a férfit.
(Karinthy Frigyes)
A családon belüli erőszak kérdésével – akarva, akaratlanul – mindannyian találkozunk életünk során. Vagy azért, mert zajos szomszédainktól áthallatszik ez-az; vagy az óvodában/iskolában összesúgnak a szülők és mindenki tudni véli, hogy x és y kapcsolatával valami nincs rendben, olyannyira, hogy a tettlegességig fajultak az indulatok; de legalábbi...
Tovább
Dr. László Balázs: A törvényben kizárt, elkésett vagy nem jogosulttól származó panasz indokolás nélküli a büntetőeljárásban
A nyomozó hatóság és az ügyész nyomozás során hozott határozatai elleni jogorvoslat szabályai körében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 195. § (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a törvényben kizárt, az elkésett és a nem jogosulttól származó panaszt indokolás nélkül el kell utasítani.
Az eljárási törvény eme egyetlen rendelkezésének vizsgálata marginális problémának tűnhet, alapelvi és alapjogi beágyazottsága, illetőleg a gyakorlat számára felvetett ké...
Tovább
Dr. Csontos Zsolt: Színlelt befolyásolási képesség: lényeges, hogy az „ügyfél” létezőnek hiszi?
1. Bevezetés
A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint az új Btk. hatályba lépését követően drasztikusan emelkedett a befolyással üzérkedés bűncselekmény regisztrált elkövetéseinek száma. 2000-ben 123, 2005-ben 137, 2010-ben 106, 2013-ban 115, 2014-ben már 1419 volt.[1] A statisztikai eredményekhez írt módszertani megjegyzésekben a KSH felhívta a figyelmet arra, hogy a „régi” és az „új” Btk. közötti jelentős szerkezeti és tartalmi eltérések miatt az adatok nem teljesen ...
Tovább
Dr. Kulcsár Mónika: A gyermek tanúkénti kihallgatásának specifikumai
Bevezetés
„Az a mód, ahogyan egy társadalom a gyermeket kezeli,
nemcsak törődésének és együttműködésének fokát jelzi,
hanem jól tükrözi az adott társadalom igazságérzetét, jövő
iránti elkötelezettségét, valamint azt is, mennyire fontos
számára az eljövendő generációk emberi feltételeinek
javítása.”[1]
A családon belüli erőszak ténye, a gyermekek nevelésének elhanyagolása végigkísérte az emberiség történetét, ám koronként, kultúránként, sőt szubkultúránként más-más mértékben tekintet...
Tovább
Dr. Bérces Viktor: A sértett magatartásának büntetőjogi relevanciájáról: beleegyezés, közrehatás, utólagos hozzájárulás
1. Bevezetés
A bűncselekmények sértettjeinek magatartása anyagi és eljárásjogi joghatások kiváltására egyaránt alkalmas. E magatartások megnyilvánulhatnak aktív, vagy passzív tevékenységgel, formájukat tekintve pedig lehetnek akár szóbeli, akár írásbeli, vagy éppen ráutaló magatartással megvalósuló cselekmények.
Egyes sértetti magatartások a sértett magánautonómiájával, rendelkezési szabadságával állnak összefüggésben (pl. sértett előzetes beleegyezése a bűncselekmény elkövetéséb...
Tovább
Batta Júlia Dóra: Sztereotípiák szerepe a büntetőeljárásban
Bevezetés
„Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek.”[1] – írja már a Biblia is és talán legtöbben egyet is értünk azzal, hogy hiba lenne valakit pusztán a hovatartozása, külseje vagy meggyőződése miatt, az adott kategóriához tartozó előítélet alapján megítélni. De vajon tényleg ki tudjuk zárni az életünkből ezeket a kategóriákat? Képesek lennénk a mindennapjainkat sztereotípiák használata nélkül élni? A válasz valószínűleg az, hogy nem. A későbbiekben látni fogjuk, hogy az emberi megis...
Tovább
Dr. Háger Tamás: A megalapozottság és a megalapozatlanság a harmadfokú büntetőeljárásban, a megalapozatlanság jogkövetkezményei
1. Bevezetés
A harmadfokú büntetőeljárásban a fellebbezési bíróság jogbíróság. Ténybeli reformációs lehetőségei korlátozottabbak, mint a másodfokú bíróságé. A jelenleg hatályos, büntetőeljárásról szóló törvény, a 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) rendelkezései szerint a másodfokú eljáráshoz hasonlósan főszabályként teljes revízió érvényesül, azaz a harmadfokú bíróság nem csak a másodfellebbezési okot megteremtő, a bűnösség kérdésében eltérő döntést vizsgálja, hanem a felü...
Tovább
Dr. Ficsór Gabriella: A bíró kizárásának gyakorlati tapasztalatai
A bíró ellen bejelentett relatív kizárási ok, az elfogultsági kifogás esetenként az eljárás elhúzását célozhatja, még rosszhiszeműség feltételezésére is okot adhat. Különösen akkor lehet erre következtetést levonni, ha az elfogultság bejelentése az egész bírósággal szemben történik, időnként a másod- és harmadfokú bíróságot is érintve. A kizárásról való döntés előtt a bíróságok valamennyi (ugyanazon ügyszakban dolgozó) bíráját meg kell nyilatkoztatni, végső soron a Kúria el...
Tovább
Prof. Dr. Gál István László: A büntetőjog szerepe a gazdaságban, avagy megelőzhetők-e a brókerbotrányok büntetőjogi eszközökkel?¹
Földvári József professzor, egykori kedves tanárom, későbbi munkatársam gyakran mondta nekünk előadásokon és a pécsi Büntetőjogi Tanszéken is: „A büntetőjog nem képes arra, hogy társadalmi problémákat oldjon meg. Tovább megyek: a büntetőjog önmagában arra sem alkalmas, hogy a büntetőjogi problémákat megoldja.” A gyakran hangoztatott ultima ratio jellegét a büntetőjog csak akkor teljesíti be, ha – ahogy Szabó András fogalmazott – a „jogrendszer egészének szankciós záróköve” szerepet betölti.[2] A...
Tovább
Dr. Bárándy Gergely, Dr. Enyedi Krisztián: Leplezett eszközök és titkos információgyűjtés, avagy az új büntetőeljárási törvény margójára
Az Országgyűlés a 2017. évi tavaszi ülésszak utolsó ülésén, június 13-án fogadta el az új büntetőeljárási kódexet (továbbiakban: új Be.)[1], ami 2018. július 1-ével lép hatályba. Az új törvény egyik legjelentősebb újítása a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés jelenlegi megkülönböztetésének megszüntetése, és „leplezett eszközök” megnevezés alatt a bűnügyi titkos felderítés újraszabályozása. Ezzel összefüggésben értelemszerűen módosítani kellett a titkos információgyűjtés különböző tö...
Tovább
Brother Layman: Adóamnesztiák – Feloldozás a bűnök alól?
Az életben csak két dolog biztos: a halál és az adó.
(Benjamin Franklin)
A baj csak az, hogy nem ebben a sorrendben következnek be.
(Brother Layman)
1. Bevezető
Jelen tanulmányunk megpróbálja bemutatni a magyarországi adóamnesztiák (továbbiakban: amnesztiák) elmúlt közel 15 évének történetét, mozgatórugóit, jogalkotásuk eredményét és buktatóit, mégpedig az aktualitásukhoz illeszkedő terjedelemben. Közben kissé el kell kalandoznunk olyan területekre is, amelyeknek e...
Tovább
Dr. Ignácz György: Kábítószer-kereskedelem és kábítószer birtoklása a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatában
1. A kutatás célja és módszere
A kábítószer-kereskedelem és a kábítószer birtoklása a Büntető Törvénykönyv nehezebben értelmezhető tényállásai közé tartozik. Még a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Btk.) hatályban léte alatt több felsőbírósági iránymutatás tett kísérletet a gyakorlat rendezésére, azonban ezen törekvések sikere legalábbis kétséges. Ennek az egyik jele az, hogy a Fővárosi Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék másodfokú tan...
Tovább
Dr. Domán Auguszta: A szkizofrénia lehetséges hatásai az emberi személyiségre a büntetőjog szemszögéből
Előre kell bocsátanom, hogy nem minden szkizofréniában szenvedő beteg kerül szembe a büntetőjoggal sőt, az az állítás sem nyert bizonyítást, hogy esetükben nagyobb a valószínűsége annak, hogy erőszakos, büntetendő cselekményt követnek el.[1]
Kevés kivétellel, ha egy elmebeteg személy követ el egy büntetendő cselekményt, és az elmebetegség releváns módon hatással van a személy gondolkodására, ez a személy a legtöbb igazságszolgáltatási rendszerben mentesül a felelősség alól.[2]...
Tovább