A Szakcikkek kategória bejegyzései

Dr. Tóth Mihály: A hazai börtönnépesség újabb kori alakulásának lehetséges okai és valószínű távlatai¹

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2018. 11. 13. Az utóbbi években számtalan tanulmány jelent meg a hazai fogvatartotti létszám és ezzel összefüggésben a börtönök túlzsúfoltságát tárgyalva. Az írások talán kevesebb figyelmet szenteltek ennek okainak, általában beérték azzal az általános indokkal, hogy mindez a „szigorúbb büntetőpolitika”, elsősorban a bűnismétlőkkel való keményebb fellépés következménye. Ez az elemzés arra tesz kísérletet, hogy megpróbáljon közelebb kerülni a tényleges, konkrétabb okokhoz és a helyzet feltérképezése után vázolja a valószínű perspektívákat is. Ha a büntetést előnyben részesítő büntetőpolitika fogvatartottak számára gyakorolt hatását elemezzük, mindenekelőtt megbízható ítélkezési és börtönstatisztikai adatokra van szükségünk.

Dr. Pfeffer Zsolt: A közpénzügyi viszonyok védelme

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2018. 07. 31. A XXI. században egy államnak számos közfeladatot kell ellátnia: a klasszikus funkciók (hon- és rendvédelem, közigazgatás, igazságszolgáltatás) mellett különböző közszolgáltatásokat (így például oktatás, egészségügy, közlekedési infrastruktúra kialakítása, fenntartása) kell nyújtania, továbbá a gazdasági folyamatok alakulásába is be kell avatkoznia (például egy válsághelyzet következményeinek enyhítésével). E közfeladatok ellátásához értelemszerűen elengedhetetlen különböző pénzmozgások teljesítése: egyrészt meg kell szereznie az államháztartásnak (illetve valamely alrendszerének) a kiadások teljesítésének fedezetét jelentő forrásokat, másrészt pedig alapvető követelmény, hogy e megszerzett források felhasználása, a közkiadások teljesítése jogilag szabályozott módon, a közérdeket a legteljesebb mértékben szem előtt tartva, a leghatékonyabban valósuljon meg.

Dr. Barkaszi Attila: A költségvetési csalás „egységének” dogmatikai alapja, avagy az összefoglalt bűncselekmény (delictum complexum) és az érték-egybefoglalás problematikája

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2018. 07. 30. A költségvetési csalás témakörében számos olyan vitára okot adó kérdéskör merül fel a jogalkalmazás során, amely néha szinte megoldhatatlannak tűnő feladatok elé állítja a jogalkalmazót, így a szerzőt is, aki döntően elsőfokú büntető ügyeket tárgyaló bíró. A probléma megértéséhez nem mellőzhető a jogtörténeti kitekintés, valamint a költségvetési csalás törvényi tényállása megalkotásának, magának a jogszabálynak, a konkrét törvényhelynek a születésére visszanyúló vizsgálata, illetve a korábbi szabályozással való összevetése.

Zsiros Bettina: Valóságos-e, ami igazságos? – Gondolatok a perbeli egyezségkötés új Be.-ben szabályozott intézményéről[1]

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2018. 06. 12. 2018 júliusában hatályba lép új büntetőeljárási törvényünk, amely alapjaiban reformálja meg a büntetőeljárást. A törvény alapvető célja a reformokkal az eljárási garanciák megőrzésével az, hogy minél hatékonyabbá és költségtakarékosabbá tegye a büntetőeljárást. E dolgozatban azt teszem elemzés tárgyává, hogy e célkitűzéshez igazodva a törvény a tárgyalásról lemondás eljárás alkalmazási nehézségeit hogyan igyekszik kiküszöbölni az annak utódjaként megvalósítani kívánt bűnösség beismerésére irányuló egyezség jogintézményének megteremtése által. A tárgyalásról lemondás eljárás múltját tekintve ugyanis azt mondhatjuk el, hogy – a többszöri módosítás ellenére – ezen eljárás egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ...

Tran Dániel: Beszámoló az Amerikai Kriminológiai Társaság 72. találkozójáról 

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2018. 06. 12. Az Amerikai Kriminológiai Társaság (ASC) egy 1941-ben alapult nemzetközi szervezet, amelynek tagjai szakmai és tudományos tudás megszerzésére törekednek a bűnözés és bűnelkövetés mérése, etiológiája, következményei, megelőzése, kontrollja és kezelése terén („About ASC”, 2006). A Társaság 2016. november 16. és 19. napjai között „The Many Colors of Crime and Justice” címmel idén 72. alkalommal rendezte meg éves konferenciáját – ezúttal a new orleans-i Hilton Riverside hotelban –, amelyen e beszámoló írója az ELTE Tehetséggondozási Tanácsának támogatásának köszönhetően végig részt tudott venni. A konferencia hivatalos kezdetét megelőzően számos „pre-meeting” workshoppal készült az ASC, amelyek közül november 15-én a szerző a „Qualitative Research Using In-Depth Interviews” című műhelyen vett részt.

Dr. Szabó Judit: Eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2018. 06. 12. A terhelt távollétében folytatott eljárások egyik kiemelkedő sajátossága, hogy hiányzik a tisztességes eljárás (fair trial) egyik részjogosítványának, a védelemhez való jognak egy eleme, a terhelt személyes joggyakorlásának (védekezésének) lehetősége. A távollétes eljárásokkal – különösen az utóbbi időben – nagyon sok tanulmány foglalkozott[1], azonban egyik altípusáról, a külföldön tartózkodó terhelttel szembeni eljárásról kevés szó esik a szakirodalomban[2], annak ellenére, hogy a bírói gyakorlat egyre nagyobb szeletét teszi ki. Sőt, ezt elismerve, a jogalkotó az eddigi, a távollévő terhelttel szembeni külön eljárás rendelkezései között megtalálható jogintézményt „önálló rangra” emeli, önálló külön eljárásként szabályozza a büntetőeljárásról szóló, 2018. július 1-jétől hatályos 2017. évi XC. törvényben (a továbbiakban: új Be.).

Sidlovicsné Tóth Ildikó: Takarékszövetkezetek a büntetőeljárásban

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2018. 06. 12. A takarékszövetkezetek, mint pénzintézeti tevékenységet folytató szövetkezetek, számottevő sajátosságot mutatnak mind a más tevékenységet végző szövetkezetekhez, mind a pénzintézetekhez viszonyítva. A takarékszövetkezetek működését, tevékenységi körét a törvényi előírásokon felül szigorú bankfelügyeleti előírások is szabályozzák, a megtakarítások ösztönzése, a betétesek bizalmának növelése, a takarékszövetkezetek működőképességének, megbízhatóságának, az elhelyezett betétek biztonságának fokozása érdekében az állam szigorú irányítást és ellenőrzést gyakorol, egyrészt a jegybank (MNB) másrészt Állami Bankfelügyelet (ÁBF) útján. Az ÁBF egyidejűleg ellátja a pénzintézetek és a pénzintézeti tevékenységek versenyfelügyeletét is.

Dr. Nagy Alexandra –Nagyné dr. Gál Mónika: A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás sajátosságai

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2018. 06. 12. Solt Ágnes kutatásai alapján megállapítható, hogy minél korábbi életkorban követ el valaki bűncselekményt, annál hosszabb és intenzívebb kriminális karrier várható.[1] Ha azonban a gyermekvédelmi és büntető igazságszolgáltatási rendszer megfelelően be tud avatkozni ebbe a folyamatba, akkor megelőzhető az ismételt bűnelkövetés. Tekintettel arra, hogy a fiatalkorúak személyiségfejlődése, morális, testi és szellemi érettsége jelentős eltérést mutat a felnőttekéhez képest, a fiatalkorú elkövetőkkel szemben speciális büntető anyagi jogi, büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási jogi szabályok szükségesek, melyek elősegítik a fiatalkorú elkövető helyes irányú fejlődését és társadalomba való reintegrációját. Ezen célok elérésében jelentős szerepet foglal el a büntetőeljárás.

Dr. Kelemen József: A büntetendő cselekményből származó vagyon elvonásának célja, elmélete és elvei

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2018. 06. 12. A XX. század második felétől kezdődően különösen fontos feladatként jelent meg a szervezett bűnözés elleni küzdelem. Ennek az eszközrendszerében kiemelt szerepe van a büntetendő cselekményből eredő vagyon elvonására irányuló szankcióknak. Ezek a joghátrányok más haszonszerzési célú, de nem szervezetten elkövetett bűncselekmények vonatkozásában is alkalmazhatók, a szervezett bűnözés elleni harcban azonban kiemelt jelentőségük van. Hollán Miklós szerint a szervezett bűntársaságok esetében ugyanis az egyes tagok kicserélhetők, a vezetők pedig lecserélődhetnek, így a személyre orientált büntetések kisebb sikerrel kecsegtetnek, mint a szervezetek céljára, a vagyonszerzésre tekintettel alkalmazott szankciók.

Dr. Bérces Viktor: Kontinentális típusú bizonyítási rendszerek Európában

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2018. 04. 4. A kontinentális jogrendszerű államok bizonyítási rendszereinek elsődleges célja a történeti tényállás minél pontosabb, valósághű feltárása (a materiális v. anyagi igazság kiderítése). Mindez természetesen időigényes feladat, amelynek legfőbb hátránya – az angolszász rendszerekhez képest – az eljárások elhúzódásában jelölhető meg. E szisztémák előnye ugyanakkor az, hogy az eljáró hatóságok (bíróságok) szélesebb körben és nagyobb számban foganatosítják az egyes bizonyítási cselekményeket, amelynek révén a felderítési ráta, illetőleg az ítéletek ténybeli megalapozottsága is erősebbnek mondható. Megjegyezném: a tapasztalatok szerint – minél rövidebb idő telik el az első nyomozati cselekménytől kezdve a jogerős bírósági határozatig, annál nagyobb a valószínűsége a materiális igazság kiderítésének.

Dr. Bakonyi Mária: A szakvélemény szabályozása az új büntetőeljárási törvényben

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2018. 04. 4. A modern igazságszolgáltatás szakértők nélkül aligha működhetne eredményesen. A szakértőre, mint eljárásjogi intézményre vonatkozó alapvető rendelkezések ennek megfelelően helyet kaptak a büntető, polgári, államigazgatási, munkaügyi stb. eljárási jogszabályokban. (…) A különböző államok joga a jogrendszer történelmi hagyományai, sajátosságai és az uralkodó tudományos álláspont által meghatározottan más és más, de az adott jogrendszerben feladatát betölteni képes szakértői rendszert hívott életre. Szakértő kirendelésére a büntetőeljárásban akkor kerül sor, ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. A polgári eljáráshoz képest tehát (ahol a bíróság támaszkodhat a saját szakértelmére), a büntetőeljárásban akkor is ki kell rendelni a szakértőt, ha pl. a szakvélemény tárgyát a hivatásos bíró meg tudná ítélni, de az szakkérdésnek minősül. Csak a kifejezett szakkérdés az, ami a szakértő kompetenciájába tartozik, az általános ismeretek szintjén megoldható kérdések nem tartoznak ide.

Dr. Pálvölgyi Ákos: Hogyan hajtsunk végre büntetést, ha nem értünk szót az elítélttel?, avagy a nyelvhasználatból eredő súlyos eljárásjogi és végrehajtási jogi gondok

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2018. 02. 28. Az ügyészség egy hollandiai születésű, de török származású elkövető esetében a vádemelést elhalasztotta, és ezzel egyidejűleg a pártfogó felügyeletet elrendelte, és a terhelt számára megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételi kötelezettséget írt elő. A határozat szerint a terhelt megjelent az Igazságügyi Szolgálatnál, azonban a végrehajtás megkezdése akadályba ütközött: A terhelt kizárólag csak törökül beszél. Mi a gond ezzel? Hiszen a büntetőeljárás során van mód tolmács kirendelésére. Ha közelebbről megvizsgáljuk az esetet, feltűnhet egy olyan körülmény, amely bizonyos szempontból érdekessé teszi a probléma értékelését, sőt zavart is okozott. Miután a vádemelés elhalasztásával egyidejűleg az ügyészség a pártfogó felügyeletet is elrendelte, azt gondolhatjuk, hogy az ügyre irányadó jogszabályok köre bővült, hiszen a pártfogó felügyelettel megjelent a pártfogó felügyelő tevékenységére irányadó Bv. tvr., és a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet.

Dr. Czipa Zsuzsanna Rebeka: Az 1950-es évek kihallgatási technikái és az azt befolyásoló tényezők

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2018. 02. 15. A büntető igazságszolgáltatás a felszabadulás után jelentős változáson ment keresztül, amely első fontos mérföldköve az 1949. évi XX. törvénybe foglalt Alkotmány volt. 1950. január 1-jén hatályba lépett a büntetőtörvénykönyv általános részéről szóló 1950. évi II. törvény (továbbiakban:Btá.), amely szovjet jogelveket kodifikált. A Btá. hatályon kívül helyezte az 1878. évi V. törvény (Btk.) bűntettekről és vétségekről szóló Általános Részét és ezek egységesítését végezte el oly módon, hogy bűntettként rendelt büntetni minden olyan magatartást, amelyre a büntetőtörvény – feltéve, hogy a cselekmény nem kihágást valósít meg, amelyre általános érvénnyel az 1951. évi 35. tvr. rendelkezései vonatkoztak – büntetőjogi büntetés kiszabását rendeli. A Btá. rendelkezései szerint a bűncselekmény tehát nem elsősorban a jogellenes cselekmény volt, hanem az a társadalomra veszélyes cselekmény, amelyre a törvény büntetés kiszabását rendelte. A büntetési rendszerben megtalálható volt a halálbüntetés, a börtön, a pénzbüntetés, az elkobzás és vagyonelkobzás, a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás és a kiutasítás.

Dr. László Balázs: Erőszak, erőszakos magatartás, személy elleni erőszakos cselekmény – értelmezési kérdések a csekély súlyú, tömegesen előforduló bűncselekmények körében¹

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2018. 02. 8. A szervezett bűnözés, a számítógépes bűnözés vagy éppen a terrorcselekmények napjainkban – sajnos nem véletlenül – a jogászok, bűnüldözők és a hétköznapi emberek, laikusok figyelmét is könnyedén, szinte elkerülhetetlenül felkeltik. A jogi gondolkodásnak és a joggyakorlatnak azonban nem szabad megfeledkezniük a csekélyebb tárgyi súlyú, de nagyobb számban előforduló, a lakosságot a mindennapokban is közvetlenül érintő bűncselekményekről, az ezekhez kapcsolódó dogmatikai kérdésekről. A jogszabályok felgyorsult és/vagy jelentős változásának időszakában pedig figyelmet érdemelhetnek olyan jogi fogalmak és jogintézmények is, amelyekről első pillantásra azt gondolnánk, hogy hosszabb ideje kialakult és töretlen értelmezéssel bírnak, és alkalmazásuk a jogi gondolkodó és a jogalkalmazó számára nem tartogat kihívást vagy meglepetést. Továbbá, a jogszabályokkal – és különösképpen az életviszonyokba erőteljesen beavatkozó büntetőtörvénnyel – szemben elvárható a fogalmi rendszer letisztultsága.

Dr. Háger Tamás: A terhelti figyelmeztetés és joghatásai a vádlott kihallgatásakor az elsőfokú bírósági tárgyaláson az új büntetőeljárási törvény rendelkezései alapján (Eljárási szabálysértésből eredő részbeni megalapozatlanság)

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2018. 02. 5. A magyar büntető eljárásjog az évtized végéhez közeledve jelentős mérföldkőhöz érkezett. Az Országgyűlés 2017. június 13. napján fogadta el a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (továbbiakban: új Be.),[2] mely a 867. § rendelkezése szerint 2018. július 1-jén lép hatályba. Az új törvény döntően megtartja a magyar büntetőper kardinális jogintézményeit, hasonlóan az 1998. évi XIX. törvényhez (továbbiakban: hatályos Be.). Emellett azonban koncepcionális, érdemi változásokat is tapasztalhatunk. A reformok célja a törvény preambulumában is megfogalmazottak szerint többek között a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésének biztosítása, a hatékony és észszerű határidőn belül lefolytatott büntetőeljárás megteremtése, szem előtt tartva az igazság megállapításának igényét is.

Prof. Dr. Gál István László: A gazdaságpolitika és a kriminálpolitika kapcsolódási pontjai¹

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2018. 02. 5. Tény, hogy a büntetőjog csupán végső eszköz, ultima ratio lehet a gazdasági életben, magatartásbefolyásoló eszközként való felhasználása csak a legsúlyosabb jogsértések elleni küzdelemben indokolt. Tényként szögezhetjük le továbbá – és ezt előzetes kutatásaink is igazolják – hogy a gazdasági büntetőjog hatékonysága a büntetőjog általános hatékonyságánál szignifikánsan kisebb. Észszerűnek látszik feltételezni, hogy „azok az emberek, akiket szigorú büntetéssel fenyegetnek egy bizonyos viselkedés miatt, nyilván tartózkodni fognak ettől a viselkedéstől. A kérdés tudományos vizsgálata során mégis az derült ki, hogy ennek pont az ellenkezője igaz: éppen az enyhe büntetéssel fenyegetett emberekben fejlődik ki ellenszenv a tiltott viselkedésformával szemben”. Ehhez még hozzátehetjük a büntetőjog-tudomány atyjának, Cesare Beccariának azt az 1764-ben papírra vetett véleményét, mely szerint nem a büntetés szigorúságának, hanem az elmaradhatatlanságának van visszatartó ereje.

Dr. Szentjóbi Zoltán: A távollétes eljárás jövője a magyar büntetőeljárásban

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 12. 11. A távollévő terhelttel kapcsolatos eljárás (a továbbiakban: távollétes eljárás) olyan büntető eljárás, melyben a terhelt nincsen jelen a büntetőeljárás egy részében, így a nyomozási, vagy a vádemelési, vagy a bírósági tárgyalási szakaszban, vagy ezek egy részén, vagy nincsen jelen a teljes büntetőeljárás folyamán, a nyomozás elrendelésétől kezdődően a büntetőeljárásnak jogerős bírósági ítélettel való befejezéséig. A távollétes eljárást jogtörténeti síkban szemlélve a magyar büntető eljárási jogba nem mélyen beágyazott eljárási rend. A korábbi évtizedekben a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) hatályos rendelkezései által biztosított lehetőségekhez képest szűk körben került alkalmazásra. A hatályos rendelkezésekkel részben azonos szabályokat a jogalkotó 2000. március 1. napján az 1973. évi I. törvény, a régi Be. XVII/A. fejezeteként tette a büntetőeljárás részévé. A távollétes eljárás – az új Be. közeli elfogadásáig – hatályos szabályait az „Eljárás a távollévő terhelttel szemben” megnevezésű, a Be. külön eljárásokat tartalmazó XXV. fejezete tartalmazza.

Dr. Schmidt Péter: A költségvetési csalás jelenlegi minősítési, elhatárolási kérdései és bírói gyakorlata

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 12. 11. A költségvetési csalás megalkotott tényállása számos korábbi bűncselekményt olvasztott magába, amikor a jogalkotó a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény új 310. §-ának tényállását megalkotta. A költségvetési csalás létrehozásával a jogalkotó célja az volt, hogy következetesebbé és használhatóbbá tegye a Büntető Törvénykönyvet a költségvetést károsító bűncselekmények vonatkozásában. A törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint a költségvetés védelmének korábbi rendszere elavult, a védelmet biztosító tényállások csupán a költségvetést támadó bűncselekmények egyes megjelenési formájára adtak választ és ezzel egy túlzottan részletező szabályozás nem kívánt irányába mozdultak el. A költségvetési csalás tényállásának megalkotásakor a jogalkotót kétségtelenül az a szándék vezette, hogy a korábbi részletes szabályozás helyett egy minél inkább absztraktabb elkövetési magatartást tartalmazó olyan tényállást hozzon létre,...

Dr. Nagy Szilvia: Családban marad?

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 12. 11. A családon belüli erőszak kérdésével – akarva, akaratlanul – mindannyian találkozunk életünk során. Vagy azért, mert zajos szomszédainktól áthallatszik ez-az; vagy az óvodában/iskolában összesúgnak a szülők és mindenki tudni véli, hogy x és y kapcsolatával valami nincs rendben, olyannyira, hogy a tettlegességig fajultak az indulatok; de legalábbis a híradásokban vezető hírként szerepel, ha a korábban egymást szerető férfi és nő az erőszak talajára lép. Ha a férfi bántalmazza a családját, előre borítékolható a közvélemény ítélete. Ha a nő teszi mindezt – már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Keressük a mentségeket, megmagyarázzuk, megpróbáljuk kicsinyíteni a problémát, hiszen a nő úgysem tud akkorát ütni. Hangsúlyozom, hogy nem azért kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert az most van születő félben, hanem azért, mert egy régóta létező probléma napvilágra kerülése zajlik! Az, hogy többször hallhatunk ilyen esetekről, azt a téves képzetet keltheti, hogy előfordulásukban – valamilyen oknál fogva – ugrásszerű növekedés következett be.

Dr. László Balázs: A törvényben kizárt, elkésett vagy nem jogosulttól származó panasz indokolás nélküli a büntetőeljárásban

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 12. 11. A nyomozó hatóság és az ügyész nyomozás során hozott határozatai elleni jogorvoslat szabályai körében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 195. § (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a törvényben kizárt, az elkésett és a nem jogosulttól származó panaszt indokolás nélkül el kell utasítani. Az eljárási törvény eme egyetlen rendelkezésének vizsgálata marginális problémának tűnhet, alapelvi és alapjogi beágyazottsága, illetőleg a gyakorlat számára felvetett kérdései alapján mégis megérdemel néhány gondolatot. Az alábbiakban a törvényben kizárt, elkésett vagy nem jogosulttól származó panasz indokolás nélküli elutasításának az eljárási alapelvekhez, a jogorvoslati joghoz és a határozatokra vonatkozó általános szabályokhoz való viszonyát, lehetséges alkalmazási formáit, a jogintézmény esetleges veszélyeit és erre tekintettel a jogi szabályozás fejlesztésének lehetséges irányait vizsgálom.

Dr. Csontos Zsolt: Színlelt befolyásolási képesség: lényeges, hogy az „ügyfél” létezőnek hiszi?

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 12. 11. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint az új Btk. hatályba lépését követően drasztikusan emelkedett a befolyással üzérkedés bűncselekmény regisztrált elkövetéseinek száma. 2000-ben 123, 2005-ben 137, 2010-ben 106, 2013-ban 115, 2014-ben már 1419 volt.[1] A statisztikai eredményekhez írt módszertani megjegyzésekben a KSH felhívta a figyelmet arra, hogy a „régi” és az „új” Btk. közötti jelentős szerkezeti és tartalmi eltérések miatt az adatok nem teljesen összehasonlíthatók bűncselekmény-csoportonként, illetve egyes bűncselekmények esetében a 2013. évi adatok korábbi évekkel való összehasonlíthatósága is korlátozott. Tanulmányomban a színlelt befolyásolási képesség „ügyfél” általi elhitelének büntetőjogi relevanciájával foglalkozom, különös figyelemmel a kérdés kapcsán megjelenő eltérő bírói megítélésre, és az új Btk. 298. §-ba beiktatott a befolyás vásárlása bűncselekmény törvényi tényállására.

Dr. Kulcsár Mónika: A gyermek tanúkénti kihallgatásának specifikumai

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 12. 11. A családon belüli erőszak ténye, a gyermekek nevelésének elhanyagolása végigkísérte az emberiség történetét, ám koronként, kultúránként, sőt szubkultúránként más-más mértékben tekintették azt természetesnek, vagy éppen ellenkezőleg tűrhetetlennek. A büntetőjog a polgári társadalmak kezdetétől védelembe részesíti a gyermekeket az ellenük irányuló olyan támadásokkal szemben, amelyek a családi állását és elhelyezését, testi szellemi, erkölcsi fejlődését, tartására irányuló kötelezettség teljesítését, vagy egészséges szexuális fejlődését veszélyeztették. A közvélemény a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények szinte azonnali felderítését, az elkövetők mielőbbi szigorú büntetőjogi felelősségre vonását várja, hiszen a felnőtt társadalom tagjait ezen, az elfogadott erkölcsi és társadalmi normákkal összeegyeztethetetlen, kegyetlen cselekmények mélységesen felháborítják.

Dr. Bérces Viktor: A sértett magatartásának büntetőjogi relevanciájáról: beleegyezés, közrehatás, utólagos hozzájárulás

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 12. 11. A bűncselekmények sértettjeinek magatartása anyagi és eljárásjogi joghatások kiváltására egyaránt alkalmas. E magatartások megnyilvánulhatnak aktív, vagy passzív tevékenységgel, formájukat tekintve pedig lehetnek akár szóbeli, akár írásbeli, vagy éppen ráutaló magatartással megvalósuló cselekmények. Egyes sértetti magatartások a sértett magánautonómiájával, rendelkezési szabadságával állnak összefüggésben (pl. sértett előzetes beleegyezése a bűncselekmény elkövetésébe, sértett utólagos hozzájárulása a közvetítői eljárás lefolytatásához), míg más magatartások a sértett szándékosan, vagy gondatlanságból elkövetett cselekményei folytán kerülnek a büntetőjogi értékelés körébe (pl. sértetti közrehatás a bűncselekmény elkövetésében.)

Batta Júlia Dóra: Sztereotípiák szerepe a büntetőeljárásban

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 12. 11. „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek.” – írja már a Biblia is és talán legtöbben egyet is értünk azzal, hogy hiba lenne valakit pusztán a hovatartozása, külseje vagy meggyőződése miatt, az adott kategóriához tartozó előítélet alapján megítélni. De vajon tényleg ki tudjuk zárni az életünkből ezeket a kategóriákat? Képesek lennénk a mindennapjainkat sztereotípiák használata nélkül élni? A válasz valószínűleg az, hogy nem. A későbbiekben látni fogjuk, hogy az emberi megismerési folyamat nélkülözhetetlen része a kapott információk kategóriák és sztereotípiák alá rendelése. Természetesen az ilyen sztereotip gondolkodás alól nem mentesek a hatóság tagjai és a bírák sem. Vegyük például napjaink egyik legerősebb hatású sztereotípiáját: a „szőke nőt”. Az az általános közvélekedés, hogy a szőke nők dekoratívak és vonzóak, de ehhez legtöbbször butaság is párosul.

Dr. Háger Tamás: A megalapozottság és a megalapozatlanság a harmadfokú büntetőeljárásban, a megalapozatlanság jogkövetkezményei

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 11. 13. A harmadfokú büntetőeljárásban a fellebbezési bíróság jogbíróság. Ténybeli reformációs lehetőségei korlátozottabbak, mint a másodfokú bíróságé. A jelenleg hatályos, büntetőeljárásról szóló törvény, a 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) rendelkezései szerint a másodfokú eljáráshoz hasonlósan főszabályként teljes revízió érvényesül, azaz a harmadfokú bíróság nem csak a másodfellebbezési okot megteremtő, a bűnösség kérdésében eltérő döntést vizsgálja, hanem a felülbírálat kiterjed többek között a másodfokú ítélet megalapozottságára is.[1] A másodfokú ítélet megalapozottsága pedig szervesen kapcsolódik az elsőfokú ítéleti tényállás megalapozottságához. Tanulmányomban a harmadfokú eljárásban a megalapozottság, megalapozatlanság eljárásjogi kérdéseit és a megalapozatlanság jogkövetkezményeit elemzem annak előrebocsátásával,...

Dr. Ficsór Gabriella: A bíró kizárásának gyakorlati tapasztalatai

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 09. 28. A bíró ellen bejelentett relatív kizárási ok, az elfogultsági kifogás esetenként az eljárás elhúzását célozhatja, még rosszhiszeműség feltételezésére is okot adhat. Különösen akkor lehet erre következtetést levonni, ha az elfogultság bejelentése az egész bírósággal szemben történik, időnként a másod- és harmadfokú bíróságot is érintve. A kizárásról való döntés előtt a bíróságok valamennyi (ugyanazon ügyszakban dolgozó) bíráját meg kell nyilatkoztatni, végső soron a Kúria eljárását igényelheti az elfogultsági kifogás elbírálása. Objektív kizárási ok is okozhatja annak felvetését, hogy az etikai szabályok sérülhettek. Egy járásbíróságon folyamatban lévő ügyben a járásbíróság elnökének közeli hozzátartozója elfogadta az ügyvédi meghatalmazást, ezzel kizárta az ügy elbírálásából ezt a járásbíróságot. A kijelölés folytán eljáró másik járásbíróság előtt az új meghatalmazott védő meg sem jelent, helyettest küldött, majd a második érdemi tárgyaláson, amelyen ügydöntő határozat is született, a vádlottnak már új meghatalmazott védője volt.

Prof. Dr. Gál István László: A büntetőjog szerepe a gazdaságban, avagy megelőzhetők-e a brókerbotrányok büntetőjogi eszközökkel?¹

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 09. 7. Földvári József professzor, egykori kedves tanárom, későbbi munkatársam gyakran mondta nekünk előadásokon és a pécsi Büntetőjogi Tanszéken is: „A büntetőjog nem képes arra, hogy társadalmi problémákat oldjon meg. Tovább megyek: a büntetőjog önmagában arra sem alkalmas, hogy a büntetőjogi problémákat megoldja.” A gyakran hangoztatott ultima ratio jellegét a büntetőjog csak akkor teljesíti be, ha – ahogy Szabó András fogalmazott – a „jogrendszer egészének szankciós záróköve” szerepet betölti. A címben feltett kérdésre a válasz az, hogy természetesen önmagában a büntetőjog nem elégséges sem a brókerbotrányok, sem más súlyos gazdasági bűncselekmények megelőzésére. A hatékony megelőzéshez össze kell hangolni a pénzügytechnikai szabályozóeszközöket, a jegybanki ellenőrzés eszköztárát, az egyéb (büntetőjogon kívüli) jogszabályok által meghatározott szankciókat, de még az aktuális gazdaságpolitikát is a büntetőjoggal.

Dr. Bárándy Gergely, Dr. Enyedi Krisztián: Leplezett eszközök és titkos információgyűjtés, avagy az új büntetőeljárási törvény margójára

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 08. 29. Az Országgyűlés a 2017. évi tavaszi ülésszak utolsó ülésén, június 13-án fogadta el az új büntetőeljárási kódexet (továbbiakban: új Be.), ami 2018. július 1-ével lép hatályba. Az új törvény egyik legjelentősebb újítása a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés jelenlegi megkülönböztetésének megszüntetése, és „leplezett eszközök” megnevezés alatt a bűnügyi titkos felderítés újraszabályozása. Ezzel összefüggésben értelemszerűen módosítani kellett a titkos információgyűjtés különböző törvényekben felelhető hatályos szabályozását is. Az erről szóló törvényjavaslat elfogadásáról ugyancsak június 13-án döntött az Országgyűlés. Az új törvények 2018. július 1-én lépnek hatályba. Figyelemmel arra, hogy az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait sarkalatos törvényben kell szabályozni,...

Brother Layman: Adóamnesztiák – Feloldozás a bűnök alól?

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 08. 22. Jelen tanulmányunk megpróbálja bemutatni a magyarországi adóamnesztiák (továbbiakban: amnesztiák) elmúlt közel 15 évének történetét, mozgatórugóit, jogalkotásuk eredményét és buktatóit, mégpedig az aktualitásukhoz illeszkedő terjedelemben. Közben kissé el kell kalandoznunk olyan területekre is, amelyeknek első látásra semmi közük sincs az adóhoz, ám később kiderül, hogy mégis van. Megkerülhetetlensége miatt látni fogjuk, hogy szinte mindennel összefügg, mindenre van valamilyen hatása. Még akkor is, amikor csak közvetetten, több áttételen keresztül derül ki befolyásoló hatása. Majd kitérőt teszünk azon adócsalási módszerek és eszközök irányába is, amelyek a legnagyobb adóbevételkiesést okozzák a költségvetésnek, hiszen végeredményben az ezeket alkalmazó adóalanyok az amnesztia célközönsége, náluk volt/van az a hiányzó pénz, amiről ők úgy gondolták, hogy megtehetik ennek a nem-befizetését. És jól is gondolták, hiszen az állam – ezért, vagy azért – de valóban nem tudta beszedni tőlük.

Dr. Ignácz György: Kábítószer-kereskedelem és kábítószer birtoklása a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatában

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 06. 7. A kábítószer-kereskedelem és a kábítószer birtoklása a Büntető Törvénykönyv nehezebben értelmezhető tényállásai közé tartozik. Még a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Btk.) hatályban léte alatt több felsőbírósági iránymutatás tett kísérletet a gyakorlat rendezésére, azonban ezen törekvések sikere legalábbis kétséges. Ennek az egyik jele az, hogy a Fővárosi Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék másodfokú tanácsai az iránymutatásokat – elsősorban az 1/2007. BJE határozatban írtakat – nem minden esetben azonos módon értelmezik, a Fővárosi Törvényszék kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket tárgyaló elsőfokú bírái pedig azt is érzékelik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla döntései nem minden esetben fűzhetők fel egy következetes értelmezési keretre. Ezeket a jelenségeket észlelve merült fel az igény a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatának részletekbe menő elemzésére.

Dr. Domán Auguszta: A szkizofrénia lehetséges hatásai az emberi személyiségre a büntetőjog szemszögéből

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 06. 7. Előre kell bocsátanom, hogy nem minden szkizofréniában szenvedő beteg kerül szembe a büntetőjoggal sőt, az az állítás sem nyert bizonyítást, hogy esetükben nagyobb a valószínűsége annak, hogy erőszakos, büntetendő cselekményt követnek el. Kevés kivétellel, ha egy elmebeteg személy követ el egy büntetendő cselekményt, és az elmebetegség releváns módon hatással van a személy gondolkodására, ez a személy a legtöbb igazságszolgáltatási rendszerben mentesül a felelősség alól. A magyar jogirodalom szerint a bűncselekmény olyan cselekmény, amely tényállásszerű, társadalomra veszélyes és bűnös. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 15. §-a szerint az elkövető büntethetőségét zárja ki – többek között – a kóros elmeállapot. A jogirodalmi nézetek szerint,[3] ha a büntetendő cselekmény elkövetésekor a kóros elmeállapot következtében a beszámítási képesség teljesen hiányzik, nem jön létre a bűncselekmény.

Dobi Anita: Recenzió Fantoly Zsanett: A büntető tárgyalási rendszerek sajátosságai és a büntetőeljárás hatékonysága című monográfiájához az új büntetőeljárási törvénytervezet tükrében

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 05. 19. A büntetőeljárás hatékonyságának növelése, az adott kor igényeihez igazítása régóta foglalkoztatja a jogtudósokat és gyakorlati szakembereket. Ezzel összefüggésben a történelem folyamán a jogtudomány művelői között gyakran felvetődött az a teoretikus kérdés, hogy a két nagy eljárási rendszer – az inkvizitórius alapon nyugvó kontinentális modell és az akkuzatórius alapon elhelyezkedő angolszász modell – közül melyik szolgálja leginkább az igazságszolgáltatás érdekeit. Jelenleg egyetlen európai ország büntetőeljárási rendszere sem határozható meg tisztán inkvizitórius­ként, vagy akkuzatóriusként, azonban a legalapvetőbb jellemzői alapján besorolhatóak a két nagy rendszer valamelyikébe.

Czakkerné dr. Pásztor Anita: Gondolatok a fiatalkorúakra vonatkozó speciális büntető anyagi jogi rendelkezésekről

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 05. 8. A bűnözés és ennek részeként a fiatalkorúak bűnözése nemcsak jelenkorunk problémája, de az elkövetett bűncselekmények számának emelkedése, különös agresszivitása rendkívüli figyelmet igényel. Az 1990-es évek közepétől megfigyelhető ezen cselekmények számának növekedése mellett az elkövetés módszereinek rendkívüli eldurvulása. Sokszor teljesen öncélúan, az alapbűncselekménytől függetlenül kínozzák meg áldozatukat a fiatal elkövetők. A deviáns viselkedést tanúsító fiatalok közös jellemzője életük strukturálatlansága, céltalanul lézengenek, családjuk nem gondozza őket és nincs olyan szilárd életképük sem, amelynek alapjait a család a korai életszakaszukban megalapozta volna. A súlyos magatartási problémával küzdő fiatalok általában nem kapták meg a nevelés során a szülőktől a társadalmi beilleszkedéshez szükséges szociális ismereteket. Ezen családokban gyakoribb az egyszülős családfő, az alacsony jövedelem és a munkanélküliség.

Dr. Barkaszi Attila: Jogalkalmazói jogalkotás(?) a költségvetési csalás tényállása körében

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 04. 3. A költségvetési csalás tényállását a 2011. évi LXIII. törvény 2. §-a építette be a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénybe, azaz a korábbi Btk.-ba, 2012. január 1. napjával kezdődő hatállyal. A törvényhozó 2013. július 1. napjával e bűncselekményt döntően változatlan tényállással iktatta be a jelenleg hatályos Btk.-ba, amelynek 396.§ (1) bekezdés a) pontja szerint aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, költségvetési csalást követ el. A költségvetési csalás védett jogi tárgya a költségvetési kötelezettséget teljesítő embereknek a költségvetések prudens működéséhez fűződő társadalmi érdeke, közvetlenül pedig maguk az egyes konkrét költségvetések.

Talabos Dávidné dr. Lukács Nikolett: A transznemű személyek elleni gyűlölet-bűncselekmények előfordulása és jellemzői hazánkban és Európában (2014–2015)

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 03. 23. Az emberi kegyetlenség és gyűlölet nemcsak egyidős az emberiséggel, hanem határtalan is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a nemrég Orlandóban történt felfoghatatlan eseménysorozat, amely még inkább rávilágította a figyelmet az LMBTQI személyek sérülékenységére a bűnelkövetések tekintetében világszerte. Különösen igaz ez a transznemű emberekre, akik hazánkban és Európa-szerte is magas szintű erőszakkal, gyűlölet motiválta támadásokkal és zaklatással kell hogy szembesüljenek – derült ki az EU alapjogi ügynökségének 2012-es LMBT Kutatásából. Sokan még az alapvető fogalmakkal sincsenek tisztában a transznemű közösséggel kapcsolatban, különösen nem az őket érő atrocitásokkal és jogi hátrányokkal. Sajnos hazánkban is fordulnak elő incidensek, bár sajnálatos módon az LMBT közösségen belül az ő arányuk a legkisebb a bejelentések tekintetében a hatóságokkal szembeni bizalmatlanság miatt.

Tóth Fanni: Az informatikai bűnözéshez kapcsolódó kényszerintézkedések

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 03. 17. A büntető eljárásjog sarkalatos elemei a kényszerintézkedések. Közülük az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az ezredforduló után került a büntetőeljárásról szóló törvénybe (a továbbiakban: Be.). Bevezetésüket az indokolta, hogy a számítógép és a világháló használata széles körben elterjedt, s ezzel együtt új bűncselekménytípusok is kialakultak. Ugyanakkor az infokommunikációs technológiák a nyomozó hatóságok számára is segítséget nyújthatnak a bizonyítási eljárások kiterjesztéséhez, illetve a bűncselekmények megakadályozására és azok továbbfolytatásának megakadályozására is alkalmasak lehetnek. Ez azonban azzal jár, hogy nemcsak a bűnelkövetők, hanem a bűncselekménnyel bármilyen szempontból kapcsolatba került személyek is e jogintézmények alanyai lehetnek. A továbbiakban rávilágítok e két kényszerintézkedés eljárásjogi történetére; részletesen, szempontok szerint mutatom be a jogszabályi hátterüket.

Dr. Miskolcziné dr. Juhász Boglárka: Gondolatok a tárgyalásról lemondás jogintézményéről

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 03. 2. Az angolszász jogrendszerből ismert büntetőeljárási megoldások a XXI. században jelentős befolyást gyakorolnak Európa jogfejlődésére. Még akkor is, ha ez a tendencia az európai államok jogalkotóit eljárásjogi hagyományaikkal ellentétes szabályok kialakítására készteti. A vádalku intézményének bemutatása alapján látható, hogy a vád és a védelem amerikai típusú megegyezésének adaptálása a kontinentális jogrendszerhez tartozó országokban nehézségekbe ütközik, de talán nem lehetetlen. Mivel a hazai jogalkotó felismerte, hogy az angolszász hagyományokon nyugvó vádalku közvetlenül nem alkalmazható, az „eredeti jogintézménynek” csak némely – a magyar büntetőeljárási szabályokkal összeegyeztethető – elemét vette át. A büntetési alkuként is felfogható jogintézmény meghonosításának első lépése volt az opportunitás elvének legalább részleges érvényre juttatása. Az eljárási szabályok kialakítását meglévő hagyományaink nagymértékben befolyásolták.

Domonyai Alexa: Különleges bánásmód és hatékony védelem? – A tizennegyedik életévét be nem töltött sértett a büntetőeljárásban

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 02. 22. Az elmúlt években a jogalkotásban központi szerepet kapott az áldozatvédelem és a „helyreállító igazságszolgáltatás” intézményeinek megerősítése. Az új büntetőeljárási törvény koncepciója is kiemeli ezt a törekvést: „[A] … sértettek érdekeinek védelmére a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az új törvénynek a sértettek védelmét és a sértettek érdekeinek érvényesítését minden lehetséges eszközzel támogatnia kell. Olyan eljárási szabályokat kell kidolgozni, amelyek biztosítják, hogy az eljáró hatóságok a sértettekkel szemben a lehető legkíméletesebb módon járjanak el.” A tizennegyedik életévét be nem töltött gyermek a bűncselekmények fokozott védelemre szoruló áldozata. A jogalkotó részéről a gyermek sértett kiemelt támogatást igényel, azonban fel kell tennünk a kérdést: e koncepció mentén hogyan valósul meg a terhelt emberi méltósághoz, szabadsághoz fűződő jogainak érvényesítésében garanciális szerepet betöltő védői jogállás szabályozása?

Dr. Fejesné dr. Varga Zita: A büntetőeljárásban érvényesített polgári jogi igény megjelenése a perújítás intézményében

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 02. 22. Perújítás esetében az érdemben elbírált polgári jogi igényt újból el kell bírálni, ha ezt az ügyész, a terhelt, vagy a magánfél indítványozza. Kizárólag a polgári jogi igény, vagy a szülői felügyeleti jog kérdésében azonban perújításnak (új eljárásnak) csak a polgári perben eljáró bíróságnál lehet helye, az arra meghatározott feltételek alapján és eljárás szerint. A perújítás témakörében ezen a ponton kapcsolódik egymással a polgári és a büntető eljárási jog, mégpedig a polgári jogi igény büntetőeljárásban való érvényesítése kapcsán. A perújítás irányulhat ugyanis mind a bűnösség kérdéskörére, mind az ezzel kapcsolatban érdemben elbírált polgári jogi igényre, de vonatkozhat csak a büntető ítéletnek a polgári jogi igényt eldöntő részére. A tanulmányban a büntetőeljárásban érvényesített polgári jogi igényre vonatkozó perújítás szempontjait vizsgálom, amely szükségképpen maga után vonja, hogy szót ejtsünk a polgári jogi igény érvényesítésének lényegi elemeiről, és egyes történeti vonatkozásairól.

Csizmadiáné dr. Pethő Tímea: A kiskorúak sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmények bizonyítási nehézségei a bírósági eljárásban – a készülő büntetőeljárásról szóló törvény tükrében

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 02. 14. A jelenleg hatályos büntetőeljárási törvényünk alkalmazásakor több bizonyítási nehézséggel is szembesül az elsőfokú bíró. Így gyakorta megfogalmazódik kritikaként a jogalkalmazók, különösen az elsőfokú bírák részéről, hogy kiszámíthatatlanságot eredményez a büntetőeljárásról szóló törvény (1998. évi XIX. törvény, a továbbiakban: Be.) 75. § (1) bekezdése. Állandó problémaként adódik ugyanis, hogy nyomozó szerepét töltse-e be az elsőfokú bíró vagy legyen „bátor” és az eljárási funkciók elkülönítésének elvét helyezze előtérbe. Mint ahogyan Elek is rámutatott, a szakirodalom is „egységes abban, hogy a jelenlegi szabályozás félreérthető, egyértelmű válaszokat, és segítséget nem ad a jogalkalmazó bíráknak arra az egyszerű kérdésre, hogy milyen mélységű bizonyítást folytathat le.”

Balláné dr. Szentpáli Edit: A csalás és a vesztegetési jellegű bűncselekmények elhatárolása

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 02. 7. A Biblia Mózes I. Könyvében rögzíti a kígyó, mily csalárd módon kerítette hatalmába Ádámot és Évát. 1. A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett valaha, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek? 2. És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk, 3. De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok. 4. és monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg, 5. hanem tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói.

Bicskei Hedwig: Az előzetes letartóztatás főbb szabályai Romániában

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 02. 2. A közelmúltban látott napvilágot az előzetes letartóztatás romániai gyakorlatával kapcsolatban egy komoly kritikai észrevételeket megfogalmazó szakmai anyag. Ennek kapcsán jelen tanulmányomban az előzetes letartóztatásra vonatkozó román jogszabályokat és az azok nyomán kialakult gyakorlatot szeretném röviden bemutatni, amelyek ismerete a folyamatban lévő magyar kodifikációs folyamatra tekintettel sem tűnik haszontalannak. Mindkét országban számos probléma kapcsolódik az előzetes letartóztatás kérdésköréhez, elsősorban az alternatív kényszerintézkedések nem megfelelő alkalmazására, továbbá az előzetes letartóztatással kapcsolatos bírói döntések ténybeli megalapozottságára kívánok utalni.

Dr. Zalka Gábor: A szándékosság fogalmának tudománytörténeti előzményei

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 01. 5. A büntetőjog korai szakaszában a szándékosság, gondatlanság, bűnösség fogalmai nem léteztek. A sértés, károkozó eredmény létrejöttével – a vizsgálódások során figyelmen kívül hagyva azt, hogy azt véletlenül, vagy szándékosan okozta-e az elkövető – teret engedtek a megtorlásnak. Azonban már a korai szakrális jog idején is lehetőség volt a nem bűnös szándékkal okozott következmény engeszteléssel történő megváltására; egyes államokban pedig tiltották a vérbosszút, ha az emberölést nem szándékosan követték el. A római jog XII táblás törvényében a szándékosságot ugyan vélelmezték, azonban ennek ellenkezőjét lehetett bizonyítani, kivéve az erőszakos cselekedetek esetében. A klasszikus jogban már a felróhatóság feltétele a tudatos szándékosság.

Dr. Répássy Róbert: Nagy Anita: Szabadulás a végrehajtási intézetből című könyvéről

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 01. 5. Nagy Anita monográfiája a büntetés-végrehajtási intézetből való szabadulásról kiváló összefoglalója mindannak, amit jelenleg tudni érdemes erről a témáról. Ami nincs az ő könyvében, az nem ismert ebben a tárgykörben. A kegyelem, a feltételes szabadságra bocsátás és az életfogytig tartó szabadságvesztés témái nem csak a jogászok figyelmére tarthat igényt, hanem az olyan érdeklődők számára is, akik a bűnről és a büntetésről tágabb összefüggésben is gondolkodnak. Aki a börtönről és a börtönből való szabadulásról gondolkodik, annak alapvető erkölcsi és filozófiai kérdéseket kell önmaga számára feltenni. A jogásznak nem elég rögzítenie, hogy mi a szabály, mit mond a jog, hanem a feltett kérdésekre válaszokat, megoldást is kell adnia.

Dr. Dobi Anita: Recenzió Vargha László: Kézírásvizsgálat. Kandidátusi disszertáció a kriminalisztika köréből (1959) című monográfiájához (PTE ÁJK, Pécs, 2013)

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 12. 21. Ugyan napjainkban a folyóírással szemben egyre inkább elterjedtebbé válik a gépírás, a számítógépek, mobiltelefonok segítségével való gondolatközlések száma egyre növekszik, azonban a kézírás szerepe a XXI. században is elvitathatatlan. Gondoljunk csak arra, hogy legfontosabb jognyilatkozatainkat – így például a szerződéseket, számlákat, valamint személyi okmányainkat – manapság is aláírásunkkal hitelesítjük, tekintettel a kézírás egyéni jellegére. Egyes bűncselekmények nyomozásánál releváns bizonyítékok származhatnak az ember kézjegyével, aláírásával ellátott okiratból, ezáltal azok hamisítatlanságához jelentős társadalmi érdek fűződik.

Szigeti Imola: A vádemelés problematikája

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 12. 21. A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 2. §-ának (2) bekezdése szerint a vád akkor törvényes, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. A fenti törvényhely helyes értelmezéséről az 1. számú BK vélemény ad iránymutatást. Eszerint a törvényes vád minimális tartalmi követelménye, hogy meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. Ha ezek nem teljesülnek, a bírósági eljárás nem indulhat meg, illetve nem folytatható. Tehát a vád törvényességének fogalma egy olyan minimális alaki és tartalmi természetű feltételrendszert jelöl ki, amelynek teljesítése ahhoz szükséges, hogy a büntetőbíróság előtti eljárás egyáltalán kezdetét vehesse.

Szabó Zsófia: Nyilvánosság kontra ártatlanság vélelméhez való jog

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 12. 9. A független, pártatlan, igazságos eljáráshoz való jog mindenkit megillető alkotmányos alapjog, ellenőrzésére a bírói függetlenség következtében nincs külön tételezett szerv, vagy intézmény. Így annak eldöntéséhez, hogy az igazságszolgáltatás valóban az előbb említett alapjogoknak megfelelően működik-e, a nyilvánosság bevonására van szükség. A társadalomnak joga van az igazságszolgáltatást, mint független hatalmi ágat ellenőrizni, az ellenőrzés eszköze, módja pedig a nyilvánosság, azaz a tárgyalások és a bírósági határozatok nyilvánossága. Ám a büntetőeljárás során akár a sajtó, akár a nyilvánosság bevonása sok problémát okozhat más alapelvek érvényesítése tekintetében, mégis a bírósági szakaszban a büntetőeljárás egyik legfőbb garanciája. Modern világunkban pusztán a nyilvánosság azonban már nem képes önmagában betölteni e funkciókat.

Dr. Elek Balázs: A múltból a jövőbe Recenzió Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika tendenciái. A bűnügyi nyomozás múltja, jelene, jövője című monográfiájáról (Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2014)

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 11. 25. Az igazság kiderítése, megállapítása, mint a büntetőeljárás célja és feladata általában axiómaként, megkérdőjelezhetetlen megállapításként, alaptényként kerül kapcsolatba a büntető igazságszolgáltatással. Az igazság megtalálásához azonban hosszú és rögös út vezet a büntetőügyekben. Fenyvesi Csaba ehhez mindenekelőtt a büntetőjogilag releváns tények, és az azokat alátámasztó bizonyítékok felkutatását tartja előfeltételnek. „Adjál nekem tényt, adok neked jogot”. Ezen kiindulási tételből már a kriminalisztika tudományának lényegébe csöppenünk Fenyvesi Csabának ’A kriminalisztika tendenciái. A bűnügyi nyomozás múltja, jelene, jövője’ című monográfiájában.

Dr. Szabó Krisztián: Javaslatok az új büntetőeljárási törvény tanúvédelmi szabályaihoz

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 10. 27. Kétségtelen tény, hogy hazánkban a tanúvédelem büntető anyagi és eljárásjogi szabályozása az 1990-es évek közepétől kezdődően tulajdonképpen egy szűk évtizeden belül megtörtént, az egyes eszközök alkalmazási gyakorlata többé-kevésbé kialakultnak tekinthető, a „hatályos jogszabályokban meghatározott tanúvédelmi intézkedések mára rendszerré álltak össze.” A tanúvédelem területén azonban vannak olyan részkérdések, amelyek pontosítása, kiigazítása a kodifikálás alatt álló új büntetőeljárási törvényben szükséges lenne. Ezeket gyűjtöttem össze jelen tanulmány keretében. Hangsúlyozni szükséges, hogy a tanúvédelem, mint jogi terminus technicus sokkal inkább zsurnalisztikai kifejezés, mint szemantikailag kifogástalan definíció, hiszen egyértelműen nemcsak tanúkat és nem kizárólag védelmet értünk alatta.

Dr. Kelemen József: A megállapított adók, járulékok és illetékek büntetőjogi védelme

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 10. 12. Az állam a költségvetési bevételekből, esetleg hitelekből fedezi a közfeladatok ellátását, melyeket a gazdaság szereplői nem vagy nem kellő hatékonysággal tudnának ellátni. Az állami bevételek lehetnek adók, járulékok, vámok, illetékek, bírságok, pótlékok, igazgatási szolgáltatási díjak és az állam esetleges vállalkozói bevétele az állami tulajdonban lévő vállalatok részéről történő osztalékfizetés formájában. Az állam a rendelkezésére álló pénzt másképpen szerzi meg, mint ahogyan az a magángazdaságban közvetlen teljesítménycsere révén történik. Az állam közvetlenül nem piaci szereplő. Szolgáltatásai, amelyeket a közösség egészének érdekében tart fenn, nem piaci körülmények között cserélnek gazdát. Az államnak ezért az állami kiadások finanszírozása érdekében feltétlenül szükséges az állami bevételeket biztosítania, elsősorban adójogi, ezek eredménytelensége esetén pedig büntetőjogi eszközökkel.

Dr. Nagy Anita: A reintegrációs őrizet története, szabályozása és európai fejlődési irányai

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 09. 19. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) elfogadása és az elmúlt évek büntetés-végrehajtási tapasztalatai alapján a Bv. tvr. helyett egy új, tartalmát, szabályozási elveit és irányait tekintve modern Büntetésvégrehajtási kódex megalkotása vált szükségessé. Ennek eredményeként 2013. december 23. napján kihirdetésre került a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv. kódex), amely 2015. január 1. napján lépett hatályba. Az Országgyűlés 2014. november 18-i ülésén elfogadta a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXII. törvényt, amely 2015. április 1-jei hatállyal létrehozta a reintegrációs őrizet intézményét.

Dr. Lencse Balázs: Recenzió Elek Balázs: Vadászok, halászok a büntetőjog hálójában című monográfiájához

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 09. 9. A HVG-ORAC Kiadó gondozásában jelent meg Dr. Elek Balázs: Vadászok, halászok a büntetőjog hálójában című munkája. A könyv szerzője amellett, hogy büntetőjogászként a Debreceni Ítélőtábla tanácselnöke, illetve a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, szabadidejében szenvedéllyel hódol a vadászatnak, valamint számos vadászati témájú szakkönyv írója is. Az ismert szerző monográfiája e passziója és a büntetőjog iránti fokozott elhivatottsága jegyében született meg. A mű nem csupán a jogásztársadalom, hanem a vadászattal, halászattal és horgászattal kapcsolatba kerülők, de általában a természet és a sport iránt érdeklődők számára is nagy haszonnal forgatható.

Dr. Lencse Balázs: A büntetőeljárási törvény egyes sértettekre vonatkozó rendelkezéseinek módosítása az Európai Unió áldozatvédelmi irányelvének tükrében

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 09. 2. Hazánk uniós csatlakozásával a magyar jogalkotásnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az EU elvárásait. A megfogalmazott követelményekkel összhangban lévő jogszabályi környezet megteremtése kiemelt feladat. Nem volt ez máshogy akkor sem, amikor közösségi szinten tovább folytatódott a sértettek jogaira vonatkozó minimumszabályok cizellálása. Az Európai Parlament és a Tanács bő három évvel ezelőtt fogadta el a bűncselekmények áldozatainak védelmét illetően újabb mérföldkövet jelentő irányelvet, amellyel újragondolták a korábbiakban lefektetett elveket. Ezzel a hazai jogalkotónak átültetési kötelezettsége keletkezett, melyet határidőre köteles volt teljesíteni. Egyebek mellett a magyar büntetőeljárási törvénybe is újabb módosítások beillesztése vált szükségessé.

Dr. Gócza Ágnes: Az elzárás mint új büntetési nem a 2012. évi C. törvényben

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 08. 25. Az elzárás, mint szabadságelvonással járó büntetőjogi jogkövetkezmény az Új Btk. hatálybalépésével vált a büntetőjog szankciórendszerének elemévé. Ez az intézmény azonban nem „újdonság” a magyar jogban. Mind a tételes jogi szabályok, mind pedig a jogirodalmi álláspontok alátámasztják azt, hogy az új büntetés a szabálysértési jogból, illetve ha távolabbra tekintünk, a kihágási jog normáiból ered. Az elzárás büntetés kialakulása a XIX. századra tehető, amikor is felerősödött a bűncselekmények súly szerinti felosztására való igény. A kihágási jog kialakulása a Deák-féle anyagi jogi törvényjavaslathoz kapcsolódik, amely a bűncselekményeket a dichotómia elve alapján bűntett és kihágás kategóriákba osztotta. Az első magyar kodifikált Büntető Törvénykönyv, az 1878. évi V. törvény – a Csemegi-kódex – a trichotómia elvét alapul véve három fokozatba sorolta az egyes bűncselekményeket.

Dr. Háger Tamás: A környezet alkotmányos és büntetőjogi védelme, különös tekintettel a vizek élővilágának oltalmára

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 08. 8. A környezet és részeként a természeti környezet törvényi, alkotmányos, illetve büntetőjogi oltalma a modern társadalom szülötte. Napjainkban a civilizált világban törvények védik a környezetet és az azt súlyosan megsértő vagy veszélyeztető személyekkel szemben büntetőjogi szankciókat is kilátásba helyeznek. A természet jövőjének záloga, meghatározója a ma nemzedéke. A jelen társadalmának, a társadalmat alkotó csoportoknak, tagjaiknak és mindenki másnak az alkotmányos kötelezettsége, hogy reális esélyt teremtsen arra, hogy a jövő nemzedéke is egészséges, a megfelelő emberi létet biztosítani képes környezetben éljen. Tanulmányomban a környezet és a természet, hangsúlyosan a vizek élővilága védelmének alkotmányos kérdéseit, a fenntarthatóságot, a visszalépés tilalmát, valamint a büntetőjogi védelem alapvető normáit vizsgálom,...

Dr. Czédli-Deák Andrea: A vád törvényessége az elmélet és a gyakorlat tükrében

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 08. 2. A tisztességes eljárás alapvető biztosítéka, hogy az ügyben eljáró bíró a vádelv esszenciáját adó törvényes vád eljárásjogi konzekvenciáit a bírósági eljárás valamennyi szakaszában levonja és az abból fakadó követelményeket folyamatosan érvényesítse. A vádelv lényegét érzékletesen szemlélteti a római jog büntetőjogi szempontból releváns tételeinek egyik sarokköve, a „nemo judex sine actore” formula, azaz a vádló vádja nélkül nincs bíró. A vádelv kétségkívül a magyar büntetőeljárásnak is egyik garanciális alappillére, azonban gyakorlati érvényesülése nem jelenti a vádelvű (akkuzatórius) tárgyalási rendszer valamennyi lényegadó tulajdonságának teljes átvételét. Magyarország az inkvizitórius és az akkuzatórius rendszer között mondhatni félúton helyezkedik el, hiszen a nyomozást az anyagi igazság felderítését célzó „alapos és hivatalos vizsgálat” jellemzi, míg a tárgyalási szakot a vád határozza meg a bizonyítási eljárás kereteinek kijelölésével.

Dr. Ujvári Ákos: Adalékok a szituációs jogos védelemhez¹

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 07. 7. Degré Lajos 1910-ben napvilágot látott monográfiájában idézi Löfflert, aki a jogos védelem jogintézményének másodlagos, társadalmilag hasznos funkciójáról ír. Ez pedig a jogos védelem generál preventív, edukatív jellegében érhető tetten. Abban, hogy a jogtalan támadónak a jogi szabályozás révén tartania kell egy a jog által támogatott és ezért jogszerű védelmi cselekménytől. Ma, a szituációs jogos védelemmel bevezetett megdönthetetlen törvényi vélelem rendelkezései [Btk. 22. § (2) bek.] mellett felvethető: a kiterjesztett szabályozásnak lehetséges, hogy lesz egy a jogalkotó által nyilvánvalóan nem kívánt másodlagos, társadalomra veszélyes diszfunkciója is. Ez utóbbi potenciális veszélyt Tóth Mihály abban látja, hogy „a valóban veszélyes támadót is fokozottabb agresszivitásra ösztönzi: ha tudja, hogy az életével játszik, ő sem fog válogatni az eszközökben” .

Dr. Tóth Andrea Noémi: Távoltartás az Amerikai Egyesült Államokban

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 07. 7. Az ENSZ Közgyűlésében negyvennyolc állam egyetértésével 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával kezdődően egyre több nemzetközi egyezmény deklarált alapvető, elidegeníthetetlen emberi jogokat, melyeket a részes államoknak minden körülmények között biztosítani kell. Ezen egyezményeken át jutott oda a nemzetközi közösség, hogy elvárta az államoktól és a kormányoktól, hogy hatékony eszközöket találjanak a nők, illetve a férfiak ellen elkövetett családon belüli-, és szexuális erőszak eltörlésére. E kötelezettség napjainkban is fennáll, így minden részes állam, köztük hazánk is törekszik a családon belüli erőszakkal szemben hatékony eszközök megalkotására és azok folyamatos, gyakorlati igényeknek megfelelő javítására. Az 1998. évi XIX. törvényt 2006-ban módosító novella emelte be a távoltartást a büntetőeljárási kényszerintézkedések sorába, az előzetes letartóztatás alternatívái közé.

Dr. Diószegi Attila: Élt 19 évet – Nyugodjék békében?

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 07. 7. Napjainkban már zajlik az új – a XXI. század kihívásai­nak megfelelni akaró – büntetőeljárás/perrendtartás (mert a két fogalom nem azonos) kodifikációja. Ez indított arra, hogy a magyar igazságszolgáltatásban mára már elfeledett jogintézmény, az esküdtbíráskodás eljárási szabályait felelevenítsem. Célom korántsem az, hogy ezzel az esküdtszéknek a magyar jogban történő ismételt meghonosításáért emeljek szót. Inkább csak egy több évtizede nem gyakorolt ítélkezés perjogát szeretném ismertetni. Azt pedig, hogy ezek az eljárási szabályok a jelenben továbbgondolásra érdemesek-e vagy sem, mindenki döntse el saját maga megjegyezvén, hogy a XX. század elején a legkiválóbb jogi gondolkodók érveltek ellene (Baumgarten Izidor, Balás Elemér, Vargha Ferenc) és mellette (Balogh Jenő, Finkey Ferenc, Lukáts Adolf), s időről-időre napjainkban is fel-felbukkan a gondolata.

Bócz Endre: Pragmatikus szemléletváltás

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 07. 5. bocz_endreTalálkoztam az új büntetőeljárási kódex vitára szánt tervezetével. Egy ilyen fontos és terjedelmes jogszabály-tervezettel való egyetlen futó találkozás alapján az ember leginkább csak arról formálhat véleményt, hogy rokonszenvesnek találja-e azokat a törekvéseket, amelyek a tervezett jogszabályban hangsúlyosan jelentkeznek. Azt kell tehát mondanom, hogy rokonszenves művel találkoztam, amelyben több olyan gondolat fogalmazódik meg, amelyek már évtizedek óta forognak a büntetőeljárási jog művelői körében, de még a rendszerváltozás után is csak részben sikerült őket érvényre juttatni. Néhány általános megjegyzés A tervezet több mint 860 §-ból áll. Terjedelmesebb tehát minden hasonló tárgyú korábbi kódexnél, de a szabályozás tárgya is jelentősen kibővült.

Csányi Csaba: Terrorizmus és az emberi jogok

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 06. 13. A terrorizmus nem új keletű probléma, és abban sincs újdonság, hogy a terrorista fenyegetettség szolgál indokul a kormányok számára, hogy beavatkozzanak az emberek mindennapjaiba. A fentiek ellenére mégis csak az utóbbi években jelent meg világméretű szinten a biztonságra való fókuszálás, amely a jelenkori, modern terrorizmus mindent behálózásával és növekvő mértékével magyarázható. Terrorizmus definició/k? A terror (latinul formidilosus, terror = ijedtség, rettegés, rémület) a nyílt erőszak alkalmazása rémület, rettegés kiváltása céljából, a terrorizmus kifejezés pedig erre épülve (a legáltalánosabban elfogadott megfogalmazás szerint) valamely szervezet által politikai okokból végrehajtott erőszakos, félelemkeltő akciók sorozata.

Varga Judit: Pénzmosás a mindennapjainkban

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 06. 3. A bűnözőket legtöbbször pusztán egy dolog motiválja, és ez nem más, mint a profit. A bűnözőt a nyereségvágy hajtja, a végeredmény pedig az lesz, hogy a törvénytelenül szerzett zsákmányt bevezetik az ország legitim rendszerébe. A pénzmosás lényege a tőke elrejtése, annak érdekében, hogy azt a vagyont előállító illegális tevékenység észrevétele nélkül fel lehessen használni. Ez a folyamat pusztító gazdasági következményekkel jár. A pénzmosás terroristák, kábítószer-kereskedők működésének és terjeszkedésének a fő mozgatórugója. Ha a pénzmosás, mint kifejezés eredetét kutatjuk, akkor a legenda szerint Al Caponéig kell visszamennünk, aki Chicago-szerte működtetett pénzbedobós, önkiszolgálós mosodákat, ezek segítségével álcázva, a prostitúcióból, a szerencsejátékokból és a szesz­tilalmi törvények megsértéséből származó jöve­delmét. Innen eredhet a „pénz­mosás” kifejezés.

Tóth Mihály: Néhány időszerű garanciális kérdés a titkos nyomozati (felderítési) eszközök eredményének felhasználása köréből

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 05. 17. Mint általában a hasonló, sajátos terminológia mentén kialakított jogi területek vizsgálatakor, ezt az írást is rövid fogalmi tisztázással kell kezdenem. A büntetőeljárásban a „titkos informá-ciógyűjtés” és „titkos adatszerzés” megkülönböztetésének – jóllehet mindkét tevékenység teljesen azonos lehet –, nézetem szerint kizárólag az volt a célja, hogy már a megnevezés világossá tegye: az érintett tudta nélkül folyó eljárásokat a nyomozás keretei között végzik-e, vagy eljárásjogi értelemben vett nyomozáson kívül (jellemzően azt megelőzően). A különbség tehát nem a két fogalom tartalmi eltéréséből adódik. Ezért itt nem érdemes annak részletesebb elemzésébe bocsátkozni, milyen szemantikai különbség van vagy lehet az „adat” (tényre vonatkozó ismeret) és információ („értelmezett”, relevánssá tett adat) között.

Dr. Tóth Dávid: A korrupciós bűncselekmények szabályozásának története Magyarországon

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 05. 6. A korrupció, mint társadalmi jelenség már a legkorábbi civilizációkban is megtalálható volt. Az ókori társadalmakban azonban még nem létezett a mai értelemben vett közszolgálat, vagy csak igen kezdetleges formában, s így a korabeli jogokban nem találunk egységes szabályozást ezekre a bűncselekményekre. Mielőtt rátérünk a magyar szabályozástörténetre, néhány ókori szabályozási előzményből szemezgetünk. Hammurapi törvénykönyvében elsősorban büntető eljárásjogi szabályokat találunk, amelyek a bírák pártatlanságát voltak hívatottak garantálni. A perrendtartásról szóló I. fejezet 5. szakasza szerint: „Ha a bíró ítéletet ítél, végzését eldönti, pecsétes okmányt állít ki róla, utána pedig ítéletét meghajlítja;...

Dr. Mezei Kitti: Néhány észrevétel a korrupciós deliktumok hatályos szabályozásával kapcsolatosan

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 04. 12. E tanulmány célja a korrupciós bűncselekmények hatályos szabályozásának és különös tekintettel a tárgyi súlya miatt a vesztegetés szabályozásának a részletesebb elemzése. 2013. július elsején hatályba lépett új büntető kódexünk, a 2012. évi C. törvény. Az új törvénykönyv megszüntette a közélet tisztasága elleni bűncselekmények és a nemzetközi élet tisztasága elleni bűncselekmények fejezetek külön szabályozását, és létrehozott egy új, egységes fejezetet „Korrupciós bűncselekmények” címmel. A jogalkotó ezzel az önálló fejezettel a büntetőjogban és a kriminológiában használt eltérő terminológia problémáját oldotta fel. Emellett anyagi büntetőjogi fogalommá emelte, a korábban csak kriminológiában használt terminológiát.

Bócz Endre: Egy terrorcselekményről¹

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 03. 29. bocz_endreA Kúria minapi döntésével lezárult az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb hazai bűnügye. A végkifejlettel akár elégedettek is lehetnénk: a tetteseket a bíróság szigorúan megbüntette. Persze, sokan kifogásolják a feltételezett további bűnrészesek esetleges szerepének „tisztázatlanságát”, vannak, akik nem tartják elég súlyosnak a kiszabott büntetéseket, aki pedig szakmai nézőpontból tanulmányozza az ügyet, inkább az anyagi büntetőjog szabályainak alig érthető alkalmazásán álmélkodik, meg némi aggodalommal vegyesen csodálkozik, hogy az eljáró hatóságok miként akadályozzák az igazság kiderítését – növelve egyúttal saját munkaterhüket és rontva önnön hitelüket – a büntetőeljárási jog nagy múltú előírásainak elképesztő kezelésével. A következőkben a bírósági döntés talányos anyagi büntetőjogi aspektusaival foglalkozom. Az „ügy” A bűncselekmény-sorozat ugyan közismert, mégis helyénvalónak tartom, hogy a történet általános vázát röviden összefoglaljam.

Dr. Lencse Balázs: A sértett felszólaláshoz való joga és érvényesülésének feltételei

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 03. 11. Fiatal gyakorló jogászként többször megfogalmazódott bennem az a kérdés, hogy a hazai hatályos büntetőeljárási rendelkezések és az ezen alapuló jogalkalmazás vajon mennyire biztosítja a bűncselekmények sértettjeinek védelmét, sérelmeik hatékony orvoslását, a velük szembeni legkíméletesebb eljárási módot, nyújt-e többletvédelmet a sértetti körön belül is hátránnyal rendelkezőknek, avagy egyáltalán tekintettel van-e arra, hogy a bizonyítási eljárás eredményes lefolytatásához szükséges sértetti tanúvallomás mögött is egy ember húzódik meg, aki feljelentésének megtételével jogvédelemért kiáltva segítségre szorul. A fenti kérdések megválaszolásához jó kiindulópont lehet a sértett eljárási helyzetének és jogai érvényesülésének vizsgálata, melynek keretében kívánom bemutatni a sértetti „perbeszéd” megjelenését az eljárás dinamikájában, a felszólalás tartalmát, korlátait és megtételének módját,...

Csomós Tamás: Útközben – helyzetjelentés a Be. kodifikációról¹

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 02. 27. 2010 májusa óta a permanens jogszabályváltozások éráját éljük. Korunk az állami túlszabályozás időszaka. Az EBESZ 2014-es Magyarországról készített jelentése szerint az elmúlt években több mint 800 törvényt fogadtak el. A jogrendszer ilyen mérvű átalakítása példa nélküli. Sem a bíróságok és ügyészek, sem az ügyvédek nem tudják konszolidált viszonyok között végezni a munkájukat. Ez a jelenség már-már kikezdi a jogállam alappillérét, a jogbiztonságot. Sokszor idézem Mórus Tamás Utópiájában papírra vetett gondolatokat. A megálmodott ideális állam – Sehol szigete – polgárai „szerfölött méltánytalannak tartják, hogy az embereket több törvénnyel szabályozzák, mint amennyit el lehet olvasni, vagy zavarosabbal, hogysem valaki is meg tudná érteni”.

Gábri Angéla: Titkos adatszerzés a hatékony bűnüldözés szolgálatában

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 02. 25. A titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés (együtt: titkos adatgyűjtés) nélkül a mai világban köztudottan nehezen lehetne felvenni a versenyt a bűnözőkkel szemben. Ugyan az állampolgárokból általában félelmet, ellenszenvet vált ki a titkos adatgyűjtés , hiszen komoly beavatkozást jelent a magánszférához, az emberi méltósághoz való jogba, és bárki alanyává válhat , mégis az e körbe tartozó eljárások szükségessége megkérdőjelezhetetlen. A közrend, a közbiztonság, a nemzetbiztonság védelme, mint alkotmányosan elismert államcélok, indokolttá teszik a titkos eszközök és módszerek alkalmazását. Így van ez a szervezett bűnözés esetében, a konszenzuális, konspiratív jellegű és minden egyéb olyan bűncselekmény esetén, amelyek elkövetése nem hagy észlelhető, azonosítható nyomot, így egyéb kriminalisztikai módszerek alkalmazásával való felderítése, illetőleg bizonyítása nehézségeket mutat, sőt talán lehetetlen.

Dr. Csorba Roland: Javaslatok a kiskorúak sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmények bizonyítási nehézségeinek leküzdésére, különös tekintettel az orvosi vizsgálatra

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 02. 19. Ritkán telik el egy hét anélkül, hogy a sajtó hírt ne közölne egy klasszikus gyermekbetegség gyógyítását szolgáló, új, reményteli kezelési eljárás felfedezéséről. A gyermekekkel szembeni szexuális erőszak megelőzéséért, megszüntetéséért tett erőfeszítésekről, még kevésbé a kérdésben elért szakmai sikerekről azonban alig hallhatunk. A nemi erőszak általában csak akkor kerül a figyelem középpontjába, mikor már visszafordíthatatlan, mert személyes tragédia történt. Magyarországon minden második, halállal végződő erőszakos bűncselekmény „családi ügy”.

Hati Csilla: Büntetőeljárásunk történeti alakulása – különös tekintettel a közvetlenség elvének érvényesülésére

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 02. 16. Büntetőeljárásunk – azt meghatározó eljárási elvek és intézmények – társadalmi, politikai, gazdasági okok és célszerűségek okán folyamatos formálódásban van. Büntetőeljárásunk történeti alakulását az érvényesítendő és érvényesülő alapelvek – kifejezetten a közvetlenség elvének megjelenése oldaláról veszem górcső alá. Miként alakult ki a közvetlenség elve, milyen jelentőségre tett szert, mennyiben ragadható meg alapelvi jelentősége napjaink eljárásaiban? A tiszta vádrendszerű ógörög eljárásjogban a vádemelés minden polgár számára, sőt a védelem joga is biztosítva volt, a bírói teendőket pedig maga a nép vagy általa választott bíróság gyakorolta.

Dr. László Kőhalmi: Supplements for a research of corruption related attitudes¹

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 01. 15. There are several types of indexes to measure the extension of a specific country, region or even a society’s corruption. The state power can examine corruption with the help of criminal statistics, while the civil sector considers the Corruption Perceptions Index as a standard, which has been published by an international non-governmental organization, the Transparency International. According to the criminal statistics, the conclusion should be drawn, corruption is rare like a white raven in Hungary. This conclusion is obviously a mistake, due to latency, since the unlawful benefits provider and receiver are considered to have an interest unity and this unity leads to undiscovered corruption acts and the absence of initiating criminal proceedings.

Dr. Czédli-Deák Andrea: A fiatalkorú terheltek nagykorúsítása az amerikai büntetőeljárásban

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 12. 18. A hatályos Btk. – a generális prevenció jegyében – a társadalom újabb szegmensét vonta be a büntetőjogilag felelősségre vonható terheltek körébe azáltal, hogy a büntethetőség korhatárát – a törvényben meghatározott bűncselekmények vonatkozásában – 12 évre leszállította. Az eredendően angolszász megközelítés egyértelműen ahhoz a manapság globálisan elterjedt szemlélethez kapcsolódik, hogy – az elkövető életkorától függetlenül – a bűn elkövetése büntetést érdemel, és kizárólag a példaértékű szankciók kiszabásával érhető el kellő visszatartó hatás. Ezen felfogás gyökere kétségkívül az amerikai büntetőeljárási szisztéma, amely általánosságban már 7 éves kortól lehetővé teszi a terheltek felelősségre vonását azzal, hogy az ilyen ügyek elbírálása alapvetően a fiatalkorúak bírósága előtt történik.

Dr. Háger Tamás: A büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezések mint alapvető alkotmányos, garanciális szabályok

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 12. 4. A többéves kodifikációt követően a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 2013. július 1-jei hatályba lépése igen fontos állomása a magyar büntetőjog fejlődésének. Az új törvény nem vitásan számos jogalkalmazási kérdést vet fel a büntetőeljárásban, különösen a büntetőperben. A jogalkalmazó, de a laikus számára is kétségtelen, hogy az új törvény hatályba lépése mindig számos jogalkalmazási problémát okoz. A törvény a klasszikus általános részi rendelkezéseket, a hosszabb jogfejlődés során részletesen kimunkált jogintézményeket megtartotta. Egyes büntethetőségi akadályoknál, a szankciórendszerben és a különös részi törvényi tényállásoknál azonban jelentős változások figyelhetők meg, melyek indoka, hogy a törvény megfelelőbben tudjon reagálni a társadalmi fejlődés előidézte új körülményekre. Megítélésem szerint a bírói gyakorlatban még várhatóan hosszabb ideig az egyik legaktuálisabb, jogértelmezést feltétlen,...

Dr. Elek Balázs: Az előzetes letartóztatás indokolása az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatának tükrében

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 11. 20. A büntetőeljárásról szóló törvény kógens rendelkezéseket tartalmaz a kényszerintézkedéseket elrendelő, meghosszabbító és fenntartó végzések indokolására. A Be. 257. és 258. §-aiban találhatunk rendelkezéseket a határozatok indokolására. A végzés elleni fellebbezés elintézésére az ítélet elleni fellebbezés szabályai az irányadók, így abszolút, feltétlen hatályon kívül helyezési okot jelent, ha az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tesz eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. Mégis viszonylag ritkán kerül sor ezen végzések kapcsán a kasszációs jogkör gyakorlására, hiszen a hatályon kívül helyezés esetére nincs egyértelmű rendelkezés arra, mi legyen a sorsa a nem jogerősen, de végrehajtható módon elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatásnak. Abban az esetben, ha a megismételt eljárásban történő újabb döntésig szabadlábra helyezi a másodfokú bíróság a terheltet, az később már nem helyrehozható módon veszélyeztetheti az eljárás érdekeit.

Dr. Mezei Kitti – Dr. Tóth Dávid: Információs bűncselekmények

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 11. 6. Az információtechnológia rohamos fejlődése jelentős változásokat hozott az emberek életében. Az új eszközök – számítógépek, okostelefonok, tabletek, bankkártyák stb. – új életviszonyokat hoznak létre, melyek megkönnyítik és kényelmesebbé teszik mindennapjainkat. Ugyanakkor a technika fejlődésének árnyoldalai is vannak, új veszélyeket hordoznak magukban, és új bűncselekmények jelenhetnek meg.

A tanulmány célja az alábbi relatíve újabb, információs rendszer felhasználásával elkövetett bűncselekmények elemzése: – Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §); – Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §); – Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (Btk. 394. §); – Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §).

Dr. Kelemen József: A költségvetés kiadási oldalát sértő cselekmények szabályozástörténeti fejlődése Magyarország harmadik Büntető Törvénykönyvében, és az azzal kapcsolatban felmerült jogalkalmazási problémák

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 10. 15. Az állam a költségvetési bevételekből, esetleg hitelekből fedezi a közfeladatok ellátását, melyeket a gazdaság szereplői nem vagy nem kellő hatékonysággal tudnának ellátni. A költségvetési bevételek büntetőjogi védelmén kívül az államnak szükséges a költségvetésből származó kiadásokat is büntetőjogi oltalomban részesíteni. Az államháztartás alrendszerei az államháztartás egészét tekintve egységes egészet alkotnak. Lényegében mindegyik alrendszer közhatalmi alapon látja el a hatáskörébe tartozó feladatokat. Az alrendszerek egymástól eltérő feladatai és elkülönült gazdálkodásuk folytán önállóan működnek. Bende-Szabó Gábor szerint szervezet megközelítésben az államháztartás egésze...

Dr. Fedor Anett: Amit a pótmagánvádról tudni érdemes – Recenzió Fázsi László: A pótmagánvád a magyar büntető eljárásjogban és a gyakorlatban¹ című monográfiájáról

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 10. 9. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénnyel (Be.) ismét bevezetett pótmagánvád intézménye meglehetősen nehezen találta/találja meg helyét büntető eljárásjogunk rendszerében és az ítélkezési gyakorlatban egyaránt. Ennek egyik oka nyilván az, hogy a jogászok többsége számára a pótmagánvád új jogintézményként került bevezetésre. Ez azonban csak az egyik ok lehet, hiszen a Be. koncepciójáról szóló 2002/1994. (I. 17.) számú Kormányhatározat elfogadása óta közel két évtized telt el, tizenöt éve elfogadott jogintézmény a pótmagánvád, egy évtizede pedig a gyakorlatban is alkalmazzuk. Új jogintézményről tehát ma már a pótmagánvád ismételt bevezetése óta eltelt idő tükrében sem beszélhetünk, annál is inkább, mert már napirenden van a következő büntetőeljárási törvény koncepciójának elfogadása.

Dr. Pálvölgyi Ákos: Ez a megoldás? Bérrabtartás, börtönépítés a túlzsúfoltság ellen

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 09. 25. Egy szakmai beszélgetés alkalmával hallottam, majd utána kerestem az alábbiakban idézett gondolatmenetnek, annak érdekfeszítő képtelensége okán: „Mivel a büntetés-végrehajtási intézetek 140 százalékos kapacitással működnek, és sok elítéltet a férőhely hiánya miatt helyeznek feltételesen szabadlábra vagy házi őrizetbe, szükséges a büntetés-végrehajtási rendszer átalakítása és költséghatékonnyá tétele. A magyarországi „magánbörtönök” sokkal korszerűbbek, mint az egyetemi, főiskolai kollégiumok, és ennek véget kell vetni – állítja a Jobbik. Mirkóczki Ádám pártszóvivő azt mondta: egy rab tartása naponta 8500–9000 forintba kerül, ami éves szinten 56 milliárdos költség az államnak, de a Jobbik javaslataival 15–20 milliárdot lehetne lefaragni. Egyrészt önfenntartó és termelő börtönökkel, amikben nemcsak a fogva tartási költségeket, hanem a sértetteknek és a családtagjaiknak járó kártérítést is le kellene dolgozniuk a raboknak, mert az áldozatokat senki sem kártéríti.

Dr. Ficsór Gabriella: A készülő új büntetőeljárási kódex margójára

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 09. 9. A bírótól mint jogalkalmazótól elvárható, hogy figyelemmel kísérje a büntető igazságszolgáltatást érintő jogalkotás folyamatát is, ne csak az eredményével ismerkedjen meg (szembesüljön) abban az időben, amikor azt már (nyomban) alkalmaznia is kell. A büntetőeljárási törvény kodifikációjával kapcsolatos információhoz jutás nem könnyű feladatát magaménak tekintem évek óta, hiszen e törvény célja nem lehet más, mint hogy biztosítsa az anyagi jogi normák érvényesülését. Az igazságügyi politikáról szóló 1710/2014. (XII. 5.) Korm. határozat szerint: 1. A Kormány – összhangban azon alapvető értékkel, hogy a magyar állam és nemzet alkotmányos hagyományai önálló európai értéket képviselnek, amelyek alkotmányos identitásunk kifejezéseként az Alaptörvény szabály- és értékrendszerében öltenek testet, valamint, hogy Magyarország, mint jogállam jogrendszere alakításában figyelemmel van nemzetközi és Európai Uniós tagságából fakadó kötelezettségeire is -, egyetért azzal, hogy a Kormány igazságügyi politikája a jövőben is az alábbi célok és területek mentén érvényesüljön...

Dr. Hengl Melinda: Szakértés, szakvélemény, szakértő, (gazdasági) bűnügyek

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 08. 19. A múltbeli tények megállapítása azért lehetséges, mert az anyagi világ tényei összefüggnek: feltételezik egymást, hatnak egymásra és változtatnak környezetükön. Minden tény nyomot hagy. Az eljáró hatóságok a jelenben kutatják a múlt nyomait, hogy a jövőre vonatkozóan hozhassanak döntéseket. A bizonyítás, a bizonyítékok A bizonyítás során bizonyítani kell az egyedi és a múltban lejátszódó történéseket, emberi magatartásokat és a hozzájuk kapcsolódó külső-belső körülményeket. A bizonyítás fogalma Tremmel Flórián szerint olyan megismerési folyamatként adható meg, amely az egyedi ügyben, a büntetőjogilag releváns, nagyrészt múltbeli tényállásnak az eljáró hatóság, végső soron a bíróság általi, a valósággal adekvát megállapítására irányul, és a bizonyítékok összegyűjtésével, vizsgálatával és mérlegelésével kapcsolatos tevékenységben valósul meg. A bizonyítékok különleges helyet foglalnak el a büntetőeljárásban. A hatályos büntetőeljárásról szóló törvény (1998. évi XIX. törvény) felosztása szerint bizonyítási eljárásokról és bizonyítási eszközökről beszélhetünk.

Dr. Livia Gergi-Horgos: Thoughts on the accused party’s box in connection with ius puniendi

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 08. 12. The essay examines the issue of the relativization of ius puniendi during the court process when the immediate enforcement of the right of punishment of the state is delayed by the absence of the accused aiming to prolong the litigation in a corrupt way. The essay examines the problem of the right for hearing including the right of attendance of the accused as a critical element of a lawful process. The essay gives an international overview of the ban on processes in absentia and certain regulations permitting it. The essay makes proposals to enlarge the legal basis of a court procedure considering the absent accused.
During the evolution of the power of punishment of the state, sentencing and carrying out the sentence became the task of the state as a result of a long historical process accompanied by breaks and relapses. According to Mihály Szibenliszt the state power – in order to maintain internal security – manifests itself not only as a civil court but also as a criminal court, which is called (ius puniendi) or the right for punishment.

Komáromi Brigitta: Kártérítés a büntetőperben (A polgári anyagi és eljárásjogi szabályok érvényesülése a büntetőeljárás bírósági szakaszában)

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 08. 5. Az emberi társadalom rendjét sértő személy már az ősi idők óta felelősségre vonással, súlyos joghátrányokkal számolhat. A jogellenes, bűnös cselekedetek a modern állam kialakulásával sem számolhatók fel, sőt napjainkban is tanúi lehetünk a társadalmat irritáló bűncselekmények jelenlétének. A bűncselekménynek nyilvánított magatartások jelentős része jogtárgy sérelemmel, károkozással jár, míg mások, bár alapvetően kisebb tárgyi súlyt hordozva, veszélyeztető jellegűek. Egyes, a társadalmi együttélést, valamint az államhatalmat sértő és veszélyeztető emberi magatartások már évezredek óta büntetendők. Ilyennek tekinthető például a biblikus formában is tilalmazott emberölés, azaz egy másik ember életének jogellenes kioltása, vagy akár a lopás, mely kárt okozva, idegen vagyontárgy jogtalan elvételével valósul meg. Miként már Cicero utalt rá, a törvények arra ügyelnek, azt akarják, hogy a polgárok kapcsolatai sértetlenek legyenek, és halállal, száműzetéssel, börtönnel, bírsággal sújtsák azokat, akik a törvényeket megbontják.

Dr. Horváth László: A társasági tőke védelmének büntetőjogi eszköze: a saját tőke csorbításának bűntette

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 07. 31. A gazdasági társaságok megfelelő működéséhez egyszerre köz- és magánérdek is fűződik. Közérdek, hiszen bizonyos üzemméret felett a cégek működése jelentős piacbefolyásoló hatással jár, de közérdek azért is, mert az állami bevételeket a nagyvállalatok pénzügyi döntései jelentősen befolyásolhatják. Magánérdek is a szabálykövetés, ugyanis a vállalaton belüli működési zavarok akár könnyen érzékelhető veszteséget okozhatnak a cég tulajdonosai számára, és hosszabb távon pedig ronthatják az adott vállalkozás piaci helyzetét, márkanevének értékét is rombolhatják, illetve a kellő tulajdonosi információ hiánya nem megfelelő cégműködéshez vezethet, amelyet a hatályos jogszabályok, illetve egyéb (etikai... stb.) szabályok igyekeznek kordában tartani. A jogszabályok megszegése esetére a jogalkotó szankciókat helyez kilátásba: a gazdasági életben ilyenek például a versenyjogi vagy az adójogi szankciók. Ha ez sem elegendő, akkor a jogalkotó a végső eszközhöz nyúl: ez már a büntetőjog területe.

Dr. Garzuly Éva: A büntetőjog mint ultima ratio az egyes alkotmánybírósági határozatok tükrében

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 07. 16. A társadalmi együttélés különböző szabályok megalkotását és követését feltételezi. Ezt a társadalmi rendet a jogrend biztosítja, amely a felállított parancsok és tilalmak betartását – szükség esetén – akár kényszer alkalmazásával is garantálja. Ezen kényszer célja a rend fenntartása mellett nyilvánvalóan az is, hogy a társadalom tagjai számára is világossá váljon, hogy a szabályok megsértéséhez milyen következmények társulnak. Amint arra Belovics Ervin rámutat, az emberiség történetének a kezdetétől „a másik ember érdekinek megsértése reakciót váltott ki, előbb a sérelmet szenvedett egyén vagy családja, később pedig a társadalom részéről. Így a magánbosszú keretei között a sértett vagy halála esetén annak családja a sérelmet okozón torolta meg a történteket, a tálió, azaz a szemet szemért, fogat fogért elv alapján. Az elv gyakorlati érvényesülését akadályozta meg azonban, ha a sérelmet okozó – tartva a magánbosszútól – elmenekült. Ezért alakult át fokozatosan a magánbosszú, vérbosszúvá […]

Dr. Elek Balázs: Költség és időtartalékok a büntetőeljárásban

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 07. 10. Talán egyre többen értenek egyet azzal a véleménnyel, hogy szükség van szerkezetében és szemléletében is új büntetőeljárási törvényre, amely képes megfelelni napjaink kihívásainak. Ha megnézzük az eljárások átlagos időtartamát, már láthatjuk, hogy a rendszer nem képes megfelelni annak a követelménynek, hogy az eljárás ésszerű időn belül jogerősen lezárja a jogvitát, és a felek megnyugvásával járó jogbékét érjen el.

Statisztikai adatok szerint a nyomozások átlagos időtartama az elmúlt években fokozatosan nőtt. 2005-ben ez az időtartam még 159,2 nap volt, ami 2013-ra 220,7 napra emelkedett. A bírósági eljárások időtartamának átlaga a vádemeléstől a jogerős határozatig számítva 2005-ben 369,3 nap volt, ami 2013-ra 410,7 napra emelkedett. A kettő évnél hosszabb büntetőeljárások aránya a 2004. évben mért 21,3%-ról 2012-re 33%-ra emelkedett. Mindezen kedvezőtlen tendenciák jelzik, hogy az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról nem képes megfelelni annak a társadalmi elvárásnak, hogy az a büntetőeljárások ésszerű időn belül befejeződ­jenek.

Tényleges életfogytiglan?

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 06. 12. Kötéltánc

Mikor szabaduljanak feltételesen a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek? – erről dönt a Kúria.

A Legfőbb Ügyészséget sem sikerült meggyőznie a kormánynak arról, hogy megtalálta az európai megoldást a Strasbourgban embertelennek talált tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés ügyében. Erre utal legalábbis, hogy a vádhatóság sem gondolta alkalmazni az elmarasztalásra válaszul megalkotott, 40 év után automatikusan bekövetkező kötelező kegyelmi eljárást. Ehelyett hivatalból felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a Kúriánál, azt kérve, változtassák meg a Magyar László ügyében született jogerős döntés azon részét, amely kizárja a feltételes szabadlábra helyezést. Ugyanezt kérte a védelem is, így a Kúria előtti vita szokatlan módon már csak arról szól a vád és a védelem között, hogy Magyar esetében 25 vagy 30 év múlva kellene-e megvizsgálni a szabadulás lehetőségét. A végső döntést – amely várhatóan hatással lesz majd a kisebb súlyú bűncselekményekért kiszabott büntetésekre is – lapzártánk után, a Kúria felülvizsgálati tanácsa hirdeti ki.

Dr. Bujdos Iván Ákos: Fejtegetések a rablás bűncselekményének rendbeliségéről – rövid kitérővel a folytatólagos egység megállapításának bírói gyakorlatára

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 04. 8. A társadalom szerkezete és az ember alaptermészete miatt a vagyon elleni bűncselekmények mindig is a legtöbbet megvalósított tényállások közé tartoztak. Jelen cikk tárgyául ugyanakkor egy olyan, igen súlyos delictum szolgál, amelyet a benne megtalálható erőszakos elem mintegy kiemel a többi vagyon elleni – és vagyon elleni erőszakos – bűncselekmény közül. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: új Btk.) XXXV. fejezetét a jogalkotó külön a „vagyon elleni erőszakos bűncselekmények” kategóriájának szentelte, elődjénél tökéletesebben érvényre juttatva ezzel a kódex Különös Részének védett jogi tárgyak szerinti felépítési elvét. A rablás tehát erőszakos és vagyon elleni bűncselekmény egyaránt, komplex védett jogi tárgya a társadalom, a közösség vagyoni viszonyait – ezen belül a birtoklás, illetve a tulajdon törvényes rendjét –, és a személy cselekvési, akarati szabadságát.

Bócz Endre: A vádiratszerkesztésről

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 03. 13. bocz_endreMár közel másfél évtizede nyugállományba vonultam, de egykori hivatásom – a közvádlói munka – kérdései iránt nem szűnt meg az érdeklődésem. A tömegtájékoztatás bőven szolgál lehetőségekkel, és más úton is van alkalom arra, hogy akit érdekel a büntető igazságszolgáltatás tevékenysége, képet alkosson arról, hogyan működik a jogalkalmazás. Így van lehetőség a szakmai véleményalkotásra, és ez indít arra, hogy több évtizedes tapasztalataim tükrében néhány gondolatot közreadjak. Úgyszólván minden korszerű büntetőeljárási jogi kódexnek egyik fontos elve a vádelv. Nálunk a 2006. évi LI. törvény a Be. 2. § (1) bekezdésének eredeti szövegébe a „vád” szó elé beiktatta a „törvényes” szót, mint minőségi jelzőt is, és egy új (2) bekezdésben körülírta ennek követelményeit. A közvádlónak a büntető igazságszolgáltatásban elfoglalt helyével és szerepével foglalkozó nemzetközi dokumentumok a legfontosabb feladatok egyikének – ha ugyan nem a legfontosabbnak – minősítik a vádemelésről való döntést, hiszen ez az, aminek eredményeként a büntető igazságszolgáltatásnak egyáltalán foglalkoznia kell az üggyel.

Tóth Mihály: A bűnszervezeti elkövetés szabályozásának kanyargós útja

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 02. 12.  Az itt következő áttekintésben – mint erre a cím is utal – nem kriminológiai kérdéseket érintek, igyekszem a tételes jog keretei között maradni. Célom, hogy áttekintsem a bűnszervezet büntetőjogi fogalmának és a bűnszervezeti elkövetés jogi szabályozásának magyarországi kialakulásával, fejlődésével kapcsolatos vitákat és az ezek során felvetődött, részben ma is aktuális értelmezési gondokat. Talán hasznos lehet ennek során néhány olyan szempont felvázolásának a megkísérlése, amely az új Btk. alkalmazása és esetleges majdani korrekciója során is figyelembe vehető. Már az 1795-ös büntető kódex-tervezetünk is „alapelvei” közé emelte, hogy „ha többen társultak bűntettek elkövetésére, az ilyenben résztvevő vádlott – még abban az esetben is, ha ténylegesen csupán egyetlen bűntett elkövetéséhez nyújtott segítséget – az összes többi bűntettért is köteles felelni, amelyet azon idő alatt követtek el, míg ő bizonyíthatóan a bűnöző társaság tagja volt.”

Dr. Pálvölgyi Ákos: A hírérték margóján: személyhez fűződő jogok védelméhez való jog a büntetőeljárásban, különös tekintettel a személyes adatok védelmére

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 02. 4.
A kép forrása: tv2.hu
Találkozhattunk olyan közléssel, amely valakiknek a viselt dolgaival – számomra magánügyével – volt kapcsolatos, amelynek a hírértéke az, hogy az ügyük büntetőeljárást is érint vagy érintett, illetőleg, hogy az abban név szerint megemlített személyek közéleti személyekkel is valamilyen kapcsolatban állnak, álltak. Valószínűsíthető, hogy a cikk íróját (vagy íróit), sok esetben az már egyáltalán nem érdekelte, hogy mi is történt valójában, illetőleg, hogy maguk az esetek büntetőjogi szempontból hogyan értékelhetők, hiszen, ha esetleg jobban utánajárt volna, azzal kellett volna szembesülnie, hogy azoknak igazából semmilyen jelentősége nincs, főleg nem hírértéke.

Dr. Qian Xiaoping: Criminal Legislation against Bribery in the People’s Republic of China: Formation, Evolution and Evaluation

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 01. 26. qian_xiaoping Since the People’s Republic of China (PRC) was founded in October 1949, modern criminal legislation against bribery had blazed a trail of development from nothing to a footstone of anti-corruption system. The delimiting of crime and the penalty is stamped with the times. Due to the internal relationship between bribery crime and economic model, the different stage of the economic system decides the different character of criminal legislation against bribery in China. During the period of planned economy, the state’s intervention of economic administration intensively restricted the condition of bribery objectively.

Válaszol a börtönviszonyok szakértője

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 01. 25. „Szinte semmi esély sincs, hogy valaki megjavuljon”

A magyar börtönrendszer sokak szerint alkalmatlan arra, hogy jó útra térítse az elítélteket. Vigyázni sem tudtak például arra a 16 éves fiúra, akit a zárkatársai úgy megerőszakoltak, hogy csaknem belehalt. És nyilván nem ez az egyetlen eset.
Ez még nem azt jelenti, hogy önmagában semmire se lenne jó a büntetés-végrehajtási rendszer. Magyarországon közel 19 ezer embert tartanak fogva, és közülük valóban nem csupán a 16 éves fiút érte szexuális erőszak, csak az esetek egy részéről nem tudunk. A Helsinki Bizottságnál is foglalkoztunk ilyen üggyel: egy fiatal fiúval egészen elképesztő dolgokat műveltek a felnőtt cellatársak, akikkel nem is lehetett volna közös zárkában: gombot varrtak rá, csikket nyomtak el a testén, szexuális erőszak áldozata is lett.

Formabontó ítéletek

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 01. 22. Indulatkezelő terápián kellett volna a dühétől megszabadulnia annak a férfinak, aki néhány napja kidobta hat hónapos gyermekét az ablakon, majd maga is utánaugrott. Mindketten szörnyethaltak. A nem először fenyegetőző férfit január 10-én gyorsított eljárásban ítélték el „erőszakkal fenyegetve elkövetett zaklatás” vétsége miatt. Ezért egy év fogházat kapott, felfüggesztve. A bíróság ezért is rendelte el a pártfogó felügyeletet, valamint külön magatartási szabályként előírta a részvételt a terápián. Már sohasem derül ki, hogy ez utóbbi mit változtatott volna az érzelmileg labilis férfi viselkedésén. Ugyanakkor az eset is példázza, hogy a bíróságok egyre gyakrabban élnek olyan személyre szabott ítélettel, amely a „javulás” vagy jóvátétel reményében speciális magatartási szabályt is tartalmaz.

Dr. Czédli-Deák Andrea: Eltérő bűncselekmény-fogalom az anyagi és eljárási jogban

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 01. 12. A büntető anyagi jog feladata, hogy meghatározza, „mely cselekmények képeznek bűncselekményt, melyek a büntetőjogi felelősségre vonás feltételei és akadályai, és melyek a bűncselekmények jogkövetkezményeként kiszabható büntetések és intézkedések.” A büntetőeljárás érvényesíti, működésbe hozza az anyagi jogot, amelynek szabályait alkalmazva az érdemi döntéshozó a konkrét történeti tényállást elbírálja. Egy adott emberi magatartás büntetőjogi megítélése kapcsán természetszerű annak mindenekfelett álló vizsgálata, hogy a vád tárgyává tett cselekmény egyáltalán bűncselekményt képez-e, ennek hiányában ugyanis feleslegessé válik annak további mérlegelése, hogy azt a vádlott követte-e el.

Dr. Lívia Gergi-Horgos: A legal historical survey of the development of hungarian public prosecution with special emphasis on ius puniendi becoming a state monopoly

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 01. 6. The legal historical study of the development of Hungarian public prosecution and the legal legitimacy of the accuser is necessary when examining the charges resulting in the relativisation of ius puniendi as a state monopoly. This study meets this requirement when it discusses the history of this process from private to public prosecution until the codification of the 1896: XXXIII statute, the Code of Criminal Procedure. The study describes the history of the creation of the Hungarian public prosecution system until ius puniendi becoming a state monopoly in relation with the criminal authority of the state and the principle of legality. Key words: private prosecution, public prosecution, public prosecutor, ius puniendi, mixed system

Dr. Nyitrai Endre: A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés alkalmazása során felmerülő kérdések

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 12. 17. A hagyományos nyomozati eszközök és módszerek a kiemelt ügyek felderítésekor illetve nyomozásakor, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem során kevésnek bizonyulhatnak, ezért fontos szerepet kapnak a különleges eszközökkel titokban, konspiráltan beszerzett információk, melyek később a bizonyítás során bizonyítékként jelenhetnek meg. A titkos eszközök használata a speciális nyomozati eszközök táborába sorolható, egyes bűncselekmények felderítése alkalmával a használatuk legtöbbször nélkülözhetetlen, mivel a technika fejlődésével a bűnszervezetek tevékenysége, munkamenete konspiráltabbá, szervezettebbé vált, így a megismerésük, felderítésük a titkos eszközök nélkül legtöbb esetben lehetetlen. A szervezett bűnözésen belül elhelyezkedő terrorizmus elleni küzdelem sem képzelhető el titkos információ nélkül.

Dr. Mészáros Ádám Zoltán: A bűncselekmény fogalmának alakulása

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 12. 12. Minden tudományág kialakulásához valamely igény felismerésén keresztül vezetett az út, a jogtudomány kialakulásának indítóoka a konfliktus, amely az emberi természetből fakad. Az igény tehát ezen emberi kollíziók feloldására irányul. Enélkül nem lett volna szükség arra, hogy bizonyos emberi magatartások szabályozás alá kerüljenek, amik jogokat és kötelezettségeket rónak az egyénekre és szankciót annak megszegőire. A büntetőjog alapvetően eltér szabályozási módszerét illetően a többi jogágtól, ugyanis célja az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogainak az oltalmazása, melynek sajátos eszköze a szankció (joghátrány) kiszabásának lehetősége.

A gyerekek büntethetőségének határai

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 12. 4. Újabb nemzetközi kötelezettsé- gét szegi meg a kormány azzal, hogy nem enged a büntethe- tőség jelenlegi 12 éves korhatárából. Előzetes letartóztatásban ül egy gyerek a Fővárosi Javítóinté- zetben. Ez önmagában súlyos adat – hiszen nem múlt még el 14 éves –, még akkor is, ha átlagosan ötezer letartóztatott éli mindenapjait a büntetés-végrehajtási intézetekben, és a gyereknél összehasonlíthatatlanul rosszabb körülmények között. Jogerős ítélet eddig két 13 éves gyerek ügyében született, így ők elítéltként kerültek javítóintézetbe – minderre a büntető törvény- könyv tavalyi módosítása ad lehetőséget: ez alapján – a legfőbb ügyész beszámolója szerint – tavaly 18 ügyben 19 tizenkettő és tizennégy év közötti gyereket hallgattak ki gyanúsítottként.

Fázsi László: Gondolatok a közös vádképviselet problematikájáról¹

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 10. 16. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének az új büntetőeljárási törvény koncepciójának tervezetére vonatkozó egyik észrevétele szerint: „Külön eljárásként kell szabályozni a magánvádas mellett a pótmagánvádas eljárást, amely a sértetti jogok érvényesülését biztosító jogintézmény.” Erre tekintettel a koncepció ismeretének hiányában is remélhetjük, hogy a kodifikálás eredményeként végre megvalósul a pótmagánvádas eljárás szisztematikus szabályozása. Ez azonban csak akkor érheti el a kívánt célját, ha ezáltal egyszersmind a hatályos szabályozás valamennyi nyilvánvaló problémáját is sikerül kiküszöbölnie a jogalkotónak. Ezek közé tartozik, egyebek mellett, a közös vádképviselet lehetőségének megszüntetése is.