A Szakcikkek kategória bejegyzései

Talabos Dávidné dr. Lukács Nikolett: A transznemű személyek elleni gyűlölet-bűncselekmények előfordulása és jellemzői hazánkban és Európában (2014–2015)

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 03. 23.

Az emberi kegyetlenség és gyűlölet nemcsak egyidős az emberiséggel, hanem határtalan is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a nemrég Orlandóban történt felfoghatatlan eseménysorozat, amely még inkább rávilágította a figyelmet az LMBTQI személyek sérülékenységére a bűnelkövetések tekintetében világszerte. Különösen igaz ez a transznemű emberekre, akik hazánkban és Európa-szerte is magas szintű erőszakkal, gyűlölet motiválta támadásokkal és zaklatással kell hogy szembesüljenek – derült ki az EU alapjogi ügynökségének 2012-es LMBT Kutatásából. Sokan még az alapvető fogalmakkal sincsenek tisztában a transznemű közösséggel kapcsolatban, különösen nem az őket érő atrocitásokkal és jogi hátrányokkal. Sajnos hazánkban is fordulnak elő incidensek, bár sajnálatos módon az LMBT közösségen belül az ő arányuk a legkisebb a bejelentések tekintetében a hatóságokkal szembeni bizalmatlanság miatt.

Tóth Fanni: Az informatikai bűnözéshez kapcsolódó kényszerintézkedések

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 03. 17.

A büntető eljárásjog sarkalatos elemei a kényszerintézkedések. Közülük az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az ezredforduló után került a büntetőeljárásról szóló törvénybe (a továbbiakban: Be.). Bevezetésüket az indokolta, hogy a számítógép és a világháló használata széles körben elterjedt, s ezzel együtt új bűncselekménytípusok is kialakultak.
Ugyanakkor az infokommunikációs technológiák a nyomozó hatóságok számára is segítséget nyújthatnak a bizonyítási eljárások kiterjesztéséhez, illetve a bűncselekmények megakadályozására és azok továbbfolytatásának megakadályozására is alkalmasak lehetnek. Ez azonban azzal jár, hogy nemcsak a bűnelkövetők, hanem a bűncselekménnyel bármilyen szempontból kapcsolatba került személyek is e jogintézmények alanyai lehetnek.
A továbbiakban rávilágítok e két kényszerintézkedés eljárásjogi történetére; részletesen, szempontok szerint mutatom be a jogszabályi hátterüket.

Dr. Miskolcziné dr. Juhász Boglárka: Gondolatok a tárgyalásról lemondás jogintézményéről

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 03. 2.

Az angolszász jogrendszerből ismert büntetőeljárási megoldások a XXI. században jelentős befolyást gyakorolnak Európa jogfejlődésére. Még akkor is, ha ez a tendencia az európai államok jogalkotóit eljárásjogi hagyományaikkal ellentétes szabályok kialakítására készteti.
A vádalku intézményének bemutatása alapján látható, hogy a vád és a védelem amerikai típusú megegyezésének adaptálása a kontinentális jogrendszerhez tartozó országokban nehézségekbe ütközik, de talán nem lehetetlen. Mivel a hazai jogalkotó felismerte, hogy az angolszász hagyományokon nyugvó vádalku közvetlenül nem alkalmazható, az „eredeti jogintézménynek” csak némely – a magyar büntetőeljárási szabályokkal összeegyeztethető – elemét vette át. A büntetési alkuként is felfogható jogintézmény meghonosításának első lépése volt az opportunitás elvének legalább részleges érvényre juttatása.
Az eljárási szabályok kialakítását meglévő hagyományaink nagymértékben befolyásolták.

Domonyai Alexa: Különleges bánásmód és hatékony védelem? – A tizennegyedik életévét be nem töltött sértett a büntetőeljárásban

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 02. 22.

Az elmúlt években a jogalkotásban központi szerepet kapott az áldozatvédelem és a „helyreállító igazságszolgáltatás” intézményeinek megerősítése. Az új büntetőeljárási törvény koncepciója is kiemeli ezt a törekvést: „[A] … sértettek érdekeinek védelmére a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az új törvénynek a sértettek védelmét és a sértettek érdekeinek érvényesítését minden lehetséges eszközzel támogatnia kell. Olyan eljárási szabályokat kell kidolgozni, amelyek biztosítják, hogy az eljáró hatóságok a sértettekkel szemben a lehető legkíméletesebb módon járjanak el.”
A tizennegyedik életévét be nem töltött gyermek a bűncselekmények fokozott védelemre szoruló áldozata. A jogalkotó részéről a gyermek sértett kiemelt támogatást igényel, azonban fel kell tennünk a kérdést: e koncepció mentén hogyan valósul meg a terhelt emberi méltósághoz, szabadsághoz fűződő jogainak érvényesítésében garanciális szerepet betöltő védői jogállás szabályozása?

Dr. Fejesné dr. Varga Zita: A büntetőeljárásban érvényesített polgári jogi igény megjelenése a perújítás intézményében

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 02. 22.

Perújítás esetében az érdemben elbírált polgári jogi igényt újból el kell bírálni, ha ezt az ügyész, a terhelt, vagy a magánfél indítványozza. Kizárólag a polgári jogi igény, vagy a szülői felügyeleti jog kérdésében azonban perújításnak (új eljárásnak) csak a polgári perben eljáró bíróságnál lehet helye, az arra meghatározott feltételek alapján és eljárás szerint. A perújítás témakörében ezen a ponton kapcsolódik egymással a polgári és a büntető eljárási jog, mégpedig a polgári jogi igény büntetőeljárásban való érvényesítése kapcsán. A perújítás irányulhat ugyanis mind a bűnösség kérdéskörére, mind az ezzel kapcsolatban érdemben elbírált polgári jogi igényre, de vonatkozhat csak a büntető ítéletnek a polgári jogi igényt eldöntő részére.
A tanulmányban a büntetőeljárásban érvényesített polgári jogi igényre vonatkozó perújítás szempontjait vizsgálom, amely szükségképpen maga után vonja, hogy szót ejtsünk a polgári jogi igény érvényesítésének lényegi elemeiről, és egyes történeti vonatkozásairól.

Csizmadiáné dr. Pethő Tímea: A kiskorúak sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmények bizonyítási nehézségei a bírósági eljárásban – a készülő büntetőeljárásról szóló törvény tükrében

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 02. 14.

A jelenleg hatályos büntetőeljárási törvényünk alkalmazásakor több bizonyítási nehézséggel is szembesül az elsőfokú bíró. Így gyakorta megfogalmazódik kritikaként a jogalkalmazók, különösen az elsőfokú bírák részéről, hogy kiszámíthatatlanságot eredményez a büntetőeljárásról szóló törvény (1998. évi XIX. törvény, a továbbiakban: Be.) 75. § (1) bekezdése. Állandó problémaként adódik ugyanis, hogy nyomozó szerepét töltse-e be az elsőfokú bíró vagy legyen „bátor” és az eljárási funkciók elkülönítésének elvét helyezze előtérbe. Mint ahogyan Elek is rámutatott, a szakirodalom is „egységes abban, hogy a jelenlegi szabályozás félreérthető, egyértelmű válaszokat, és segítséget nem ad a jogalkalmazó bíráknak arra az egyszerű kérdésre, hogy milyen mélységű bizonyítást folytathat le.”

Balláné dr. Szentpáli Edit: A csalás és a vesztegetési jellegű bűncselekmények elhatárolása

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 02. 7.

A Biblia Mózes I. Könyvében rögzíti a kígyó, mily csalárd módon kerítette hatalmába Ádámot és Évát.
1. A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett valaha, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?
2. És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk,
3. De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok.
4. és monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg,
5. hanem tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói.

Bicskei Hedwig: Az előzetes letartóztatás főbb szabályai Romániában

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 02. 2.

A közelmúltban látott napvilágot az előzetes letartóztatás romániai gyakorlatával kapcsolatban egy komoly kritikai észrevételeket megfogalmazó szakmai anyag. Ennek kapcsán jelen tanulmányomban az előzetes letartóztatásra vonatkozó román jogszabályokat és az azok nyomán kialakult gyakorlatot szeretném röviden bemutatni, amelyek ismerete a folyamatban lévő magyar kodifikációs folyamatra tekintettel sem tűnik haszontalannak. Mindkét országban számos probléma kapcsolódik az előzetes letartóztatás kérdésköréhez, elsősorban az alternatív kényszerintézkedések nem megfelelő alkalmazására, továbbá az előzetes letartóztatással kapcsolatos bírói döntések ténybeli megalapozottságára kívánok utalni.

Dr. Zalka Gábor: A szándékosság fogalmának tudománytörténeti előzményei

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 01. 5.

A büntetőjog korai szakaszában a szándékosság, gondatlanság, bűnösség fogalmai nem léteztek. A sértés, károkozó eredmény létrejöttével – a vizsgálódások során figyelmen kívül hagyva azt, hogy azt véletlenül, vagy szándékosan okozta-e az elkövető – teret engedtek a megtorlásnak. Azonban már a korai szakrális jog idején is lehetőség volt a nem bűnös szándékkal okozott következmény engeszteléssel történő megváltására; egyes államokban pedig tiltották a vérbosszút, ha az emberölést nem szándékosan követték el.
A római jog XII táblás törvényében a szándékosságot ugyan vélelmezték, azonban ennek ellenkezőjét lehetett bizonyítani, kivéve az erőszakos cselekedetek esetében. A klasszikus jogban már a felróhatóság feltétele a tudatos szándékosság.

Dr. Répássy Róbert: Nagy Anita: Szabadulás a végrehajtási intézetből című könyvéről

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2017. 01. 5.

Nagy Anita monográfiája a büntetés-végrehajtási intézetből való szabadulásról kiváló összefoglalója mindannak, amit jelenleg tudni érdemes erről a témáról. Ami nincs az ő könyvében, az nem ismert ebben a tárgykörben. A kegyelem, a feltételes szabadságra bocsátás és az életfogytig tartó szabadságvesztés témái nem csak a jogászok figyelmére tarthat igényt, hanem az olyan érdeklődők számára is, akik a bűnről és a büntetésről tágabb összefüggésben is gondolkodnak. Aki a börtönről és a börtönből való szabadulásról gondolkodik, annak alapvető erkölcsi és filozófiai kérdéseket kell önmaga számára feltenni. A jogásznak nem elég rögzítenie, hogy mi a szabály, mit mond a jog, hanem a feltett kérdésekre válaszokat, megoldást is kell adnia.

Dr. Dobi Anita: Recenzió Vargha László: Kézírásvizsgálat. Kandidátusi disszertáció a kriminalisztika köréből (1959) című monográfiájához (PTE ÁJK, Pécs, 2013)

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 12. 21.

Ugyan napjainkban a folyóírással szemben egyre inkább elterjedtebbé válik a gépírás, a számítógépek, mobiltelefonok segítségével való gondolatközlések száma egyre növekszik, azonban a kézírás szerepe a XXI. században is elvitathatatlan. Gondoljunk csak arra, hogy legfontosabb jognyilatkozatainkat – így például a szerződéseket, számlákat, valamint személyi okmányainkat – manapság is aláírásunkkal hitelesítjük, tekintettel a kézírás egyéni jellegére. Egyes bűncselekmények nyomozásánál releváns bizonyítékok származhatnak az ember kézjegyével, aláírásával ellátott okiratból, ezáltal azok hamisítatlanságához jelentős társadalmi érdek fűződik.

Szigeti Imola: A vádemelés problematikája

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 12. 21.

A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 2. §-ának (2) bekezdése szerint a vád akkor törvényes, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. A fenti törvényhely helyes értelmezéséről az 1. számú BK vélemény ad iránymutatást. Eszerint a törvényes vád minimális tartalmi követelménye, hogy meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi.
Ha ezek nem teljesülnek, a bírósági eljárás nem indulhat meg, illetve nem folytatható. Tehát a vád törvényességének fogalma egy olyan minimális alaki és tartalmi természetű feltételrendszert jelöl ki, amelynek teljesítése ahhoz szükséges, hogy a büntetőbíróság előtti eljárás egyáltalán kezdetét vehesse.

Szabó Zsófia: Nyilvánosság kontra ártatlanság vélelméhez való jog

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 12. 9.

A független, pártatlan, igazságos eljáráshoz való jog mindenkit megillető alkotmányos alapjog, ellenőrzésére a bírói függetlenség következtében nincs külön tételezett szerv, vagy intézmény. Így annak eldöntéséhez, hogy az igazságszolgáltatás valóban az előbb említett alapjogoknak megfelelően működik-e, a nyilvánosság bevonására van szükség. A társadalomnak joga van az igazságszolgáltatást, mint független hatalmi ágat ellenőrizni, az ellenőrzés eszköze, módja pedig a nyilvánosság, azaz a tárgyalások és a bírósági határozatok nyilvánossága. Ám a büntetőeljárás során akár a sajtó, akár a nyilvánosság bevonása sok problémát okozhat más alapelvek érvényesítése tekintetében, mégis a bírósági szakaszban a büntetőeljárás egyik legfőbb garanciája. Modern világunkban pusztán a nyilvánosság azonban már nem képes önmagában betölteni e funkciókat.

Dr. Elek Balázs: A múltból a jövőbe Recenzió Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika tendenciái. A bűnügyi nyomozás múltja, jelene, jövője című monográfiájáról (Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2014)

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 11. 25.

Az igazság kiderítése, megállapítása, mint a büntetőeljárás célja és feladata általában axiómaként, megkérdőjelezhetetlen megállapításként, alaptényként kerül kapcsolatba a büntető igazságszolgáltatással. Az igazság megtalálásához azonban hosszú és rögös út vezet a büntetőügyekben. Fenyvesi Csaba ehhez mindenekelőtt a büntetőjogilag releváns tények, és az azokat alátámasztó bizonyítékok felkutatását tartja előfeltételnek. „Adjál nekem tényt, adok neked jogot”. Ezen kiindulási tételből már a kriminalisztika tudományának lényegébe csöppenünk Fenyvesi Csabának ’A kriminalisztika tendenciái. A bűnügyi nyomozás múltja, jelene, jövője’ című monográfiájában.

Dr. Szabó Krisztián: Javaslatok az új büntetőeljárási törvény tanúvédelmi szabályaihoz

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 10. 27.

Kétségtelen tény, hogy hazánkban a tanúvédelem büntető anyagi és eljárásjogi szabályozása az 1990-es évek közepétől kezdődően tulajdonképpen egy szűk évtizeden belül megtörtént, az egyes eszközök alkalmazási gyakorlata többé-kevésbé kialakultnak tekinthető, a „hatályos jogszabályokban meghatározott tanúvédelmi intézkedések mára rendszerré álltak össze.” A tanúvédelem területén azonban vannak olyan részkérdések, amelyek pontosítása, kiigazítása a kodifikálás alatt álló új büntetőeljárási törvényben szükséges lenne. Ezeket gyűjtöttem össze jelen tanulmány keretében.
Hangsúlyozni szükséges, hogy a tanúvédelem, mint jogi terminus technicus sokkal inkább zsurnalisztikai kifejezés, mint szemantikailag kifogástalan definíció, hiszen egyértelműen nemcsak tanúkat és nem kizárólag védelmet értünk alatta.

Dr. Kelemen József: A megállapított adók, járulékok és illetékek büntetőjogi védelme

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 10. 12.

Az állam a költségvetési bevételekből, esetleg hitelekből fedezi a közfeladatok ellátását, melyeket a gazdaság szereplői nem vagy nem kellő hatékonysággal tudnának ellátni. Az állami bevételek lehetnek adók, járulékok, vámok, illetékek, bírságok, pótlékok, igazgatási szolgáltatási díjak és az állam esetleges vállalkozói bevétele az állami tulajdonban lévő vállalatok részéről történő osztalékfizetés formájában. Az állam a rendelkezésére álló pénzt másképpen szerzi meg, mint ahogyan az a magángazdaságban közvetlen teljesítménycsere révén történik. Az állam közvetlenül nem piaci szereplő. Szolgáltatásai, amelyeket a közösség egészének érdekében tart fenn, nem piaci körülmények között cserélnek gazdát. Az államnak ezért az állami kiadások finanszírozása érdekében feltétlenül szükséges az állami bevételeket biztosítania, elsősorban adójogi, ezek eredménytelensége esetén pedig büntetőjogi eszközökkel.

Dr. Nagy Anita: A reintegrációs őrizet története, szabályozása és európai fejlődési irányai

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 09. 19.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) elfogadása és az elmúlt évek büntetés-végrehajtási tapasztalatai alapján a Bv. tvr. helyett egy új, tartalmát, szabályozási elveit és irányait tekintve modern Büntetésvégrehajtási kódex megalkotása vált szükségessé.
Ennek eredményeként 2013. december 23. napján kihirdetésre került a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv. kódex), amely 2015. január 1. napján lépett hatályba.
Az Országgyűlés 2014. november 18-i ülésén elfogadta a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXII. törvényt, amely 2015. április 1-jei hatállyal létrehozta a reintegrációs őrizet intézményét.

Dr. Lencse Balázs: Recenzió Elek Balázs: Vadászok, halászok a büntetőjog hálójában című monográfiájához

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 09. 9.

A HVG-ORAC Kiadó gondozásában jelent meg Dr. Elek Balázs: Vadászok, halászok a büntetőjog hálójában című munkája. A könyv szerzője amellett, hogy büntetőjogászként a Debreceni Ítélőtábla tanácselnöke, illetve a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, szabadidejében szenvedéllyel hódol a vadászatnak, valamint számos vadászati témájú szakkönyv írója is. Az ismert szerző monográfiája e passziója és a büntetőjog iránti fokozott elhivatottsága jegyében született meg.
A mű nem csupán a jogásztársadalom, hanem a vadászattal, halászattal és horgászattal kapcsolatba kerülők, de általában a természet és a sport iránt érdeklődők számára is nagy haszonnal forgatható.

Dr. Lencse Balázs: A büntetőeljárási törvény egyes sértettekre vonatkozó rendelkezéseinek módosítása az Európai Unió áldozatvédelmi irányelvének tükrében

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 09. 2.

Hazánk uniós csatlakozásával a magyar jogalkotásnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az EU elvárásait. A megfogalmazott követelményekkel összhangban lévő jogszabályi környezet megteremtése kiemelt feladat. Nem volt ez máshogy akkor sem, amikor közösségi szinten tovább folytatódott a sértettek jogaira vonatkozó minimumszabályok cizellálása.
Az Európai Parlament és a Tanács bő három évvel ezelőtt fogadta el a bűncselekmények áldozatainak védelmét illetően újabb mérföldkövet jelentő irányelvet, amellyel újragondolták a korábbiakban lefektetett elveket. Ezzel a hazai jogalkotónak átültetési kötelezettsége keletkezett, melyet határidőre köteles volt teljesíteni. Egyebek mellett a magyar büntetőeljárási törvénybe is újabb módosítások beillesztése vált szükségessé.

Dr. Gócza Ágnes: Az elzárás mint új büntetési nem a 2012. évi C. törvényben

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 08. 25.

Az elzárás, mint szabadságelvonással járó büntetőjogi jogkövetkezmény az Új Btk. hatálybalépésével vált a büntetőjog szankciórendszerének elemévé. Ez az intézmény azonban nem „újdonság” a magyar jogban. Mind a tételes jogi szabályok, mind pedig a jogirodalmi álláspontok alátámasztják azt, hogy az új büntetés a szabálysértési jogból, illetve ha távolabbra tekintünk, a kihágási jog normáiból ered. Az elzárás büntetés kialakulása a XIX. századra tehető, amikor is felerősödött a bűncselekmények súly szerinti felosztására való igény. A kihágási jog kialakulása a Deák-féle anyagi jogi törvényjavaslathoz kapcsolódik, amely a bűncselekményeket a dichotómia elve alapján bűntett és kihágás kategóriákba osztotta. Az első magyar kodifikált Büntető Törvénykönyv, az 1878. évi V. törvény – a Csemegi-kódex – a trichotómia elvét alapul véve három fokozatba sorolta az egyes bűncselekményeket.

Dr. Háger Tamás: A környezet alkotmányos és büntetőjogi védelme, különös tekintettel a vizek élővilágának oltalmára

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 08. 8.

A környezet és részeként a természeti környezet törvényi, alkotmányos, illetve büntetőjogi oltalma a modern társadalom szülötte. Napjainkban a civilizált világban törvények védik a környezetet és az azt súlyosan megsértő vagy veszélyeztető személyekkel szemben büntetőjogi szankciókat is kilátásba helyeznek. A természet jövőjének záloga, meghatározója a ma nemzedéke. A jelen társadalmának, a társadalmat alkotó csoportoknak, tagjaiknak és mindenki másnak az alkotmányos kötelezettsége, hogy reális esélyt teremtsen arra, hogy a jövő nemzedéke is egészséges, a megfelelő emberi létet biztosítani képes környezetben éljen. Tanulmányomban a környezet és a természet, hangsúlyosan a vizek élővilága védelmének alkotmányos kérdéseit, a fenntarthatóságot, a visszalépés tilalmát, valamint a büntetőjogi védelem alapvető normáit vizsgálom,…

Dr. Czédli-Deák Andrea: A vád törvényessége az elmélet és a gyakorlat tükrében

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 08. 2.

A tisztességes eljárás alapvető biztosítéka, hogy az ügyben eljáró bíró a vádelv esszenciáját adó törvényes vád eljárásjogi konzekvenciáit a bírósági eljárás valamennyi szakaszában levonja és az abból fakadó követelményeket folyamatosan érvényesítse. A vádelv lényegét érzékletesen szemlélteti a római jog büntetőjogi szempontból releváns tételeinek egyik sarokköve, a „nemo judex sine actore” formula, azaz a vádló vádja nélkül nincs bíró. A vádelv kétségkívül a magyar büntetőeljárásnak is egyik garanciális alappillére, azonban gyakorlati érvényesülése nem jelenti a vádelvű (akkuzatórius) tárgyalási rendszer valamennyi lényegadó tulajdonságának teljes átvételét. Magyarország az inkvizitórius és az akkuzatórius rendszer között mondhatni félúton helyezkedik el, hiszen a nyomozást az anyagi igazság felderítését célzó „alapos és hivatalos vizsgálat” jellemzi, míg a tárgyalási szakot a vád határozza meg a bizonyítási eljárás kereteinek kijelölésével.

Dr. Ujvári Ákos: Adalékok a szituációs jogos védelemhez¹

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 07. 7.

Degré Lajos 1910-ben napvilágot látott monográfiájában idézi Löfflert, aki a jogos védelem jogintézményének másodlagos, társadalmilag hasznos funkciójáról ír. Ez pedig a jogos védelem generál preventív, edukatív jellegében érhető tetten. Abban, hogy a jogtalan támadónak a jogi szabályozás révén tartania kell egy a jog által támogatott és ezért jogszerű védelmi cselekménytől.
Ma, a szituációs jogos védelemmel bevezetett megdönthetetlen törvényi vélelem rendelkezései [Btk. 22. § (2) bek.] mellett felvethető: a kiterjesztett szabályozásnak lehetséges, hogy lesz egy a jogalkotó által nyilvánvalóan nem kívánt másodlagos, társadalomra veszélyes diszfunkciója is. Ez utóbbi potenciális veszélyt Tóth Mihály abban látja, hogy „a valóban veszélyes támadót is fokozottabb agresszivitásra ösztönzi: ha tudja, hogy az életével játszik, ő sem fog válogatni az eszközökben” .

Dr. Tóth Andrea Noémi: Távoltartás az Amerikai Egyesült Államokban

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 07. 7.

Az ENSZ Közgyűlésében negyvennyolc állam egyetértésével 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával kezdődően egyre több nemzetközi egyezmény deklarált alapvető, elidegeníthetetlen emberi jogokat, melyeket a részes államoknak minden körülmények között biztosítani kell. Ezen egyezményeken át jutott oda a nemzetközi közösség, hogy elvárta az államoktól és a kormányoktól, hogy hatékony eszközöket találjanak a nők, illetve a férfiak ellen elkövetett családon belüli-, és szexuális erőszak eltörlésére.
E kötelezettség napjainkban is fennáll, így minden részes állam, köztük hazánk is törekszik a családon belüli erőszakkal szemben hatékony eszközök megalkotására és azok folyamatos, gyakorlati igényeknek megfelelő javítására. Az 1998. évi XIX. törvényt 2006-ban módosító novella emelte be a távoltartást a büntetőeljárási kényszerintézkedések sorába, az előzetes letartóztatás alternatívái közé.

Dr. Diószegi Attila: Élt 19 évet – Nyugodjék békében?

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 07. 7.

Napjainkban már zajlik az új – a XXI. század kihívásai­nak megfelelni akaró – büntetőeljárás/perrendtartás (mert a két fogalom nem azonos) kodifikációja. Ez indított arra, hogy a magyar igazságszolgáltatásban mára már elfeledett jogintézmény, az esküdtbíráskodás eljárási szabályait felelevenítsem. Célom korántsem az, hogy ezzel az esküdtszéknek a magyar jogban történő ismételt meghonosításáért emeljek szót. Inkább csak egy több évtizede nem gyakorolt ítélkezés perjogát szeretném ismertetni.
Azt pedig, hogy ezek az eljárási szabályok a jelenben továbbgondolásra érdemesek-e vagy sem, mindenki döntse el saját maga megjegyezvén, hogy a XX. század elején a legkiválóbb jogi gondolkodók érveltek ellene (Baumgarten Izidor, Balás Elemér, Vargha Ferenc) és mellette (Balogh Jenő, Finkey Ferenc, Lukáts Adolf), s időről-időre napjainkban is fel-felbukkan a gondolata.

Bócz Endre: Pragmatikus szemléletváltás

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 07. 5.

bocz_endreTalálkoztam az új büntetőeljárási kódex vitára szánt tervezetével.
Egy ilyen fontos és terjedelmes jogszabály-tervezettel való egyetlen futó találkozás alapján az ember leginkább csak arról formálhat véleményt, hogy rokonszenvesnek találja-e azokat a törekvéseket, amelyek a tervezett jogszabályban hangsúlyosan jelentkeznek. Azt kell tehát mondanom, hogy rokonszenves művel találkoztam, amelyben több olyan gondolat fogalmazódik meg, amelyek már évtizedek óta forognak a büntetőeljárási jog művelői körében, de még a rendszerváltozás után is csak részben sikerült őket érvényre juttatni.

Néhány általános megjegyzés
A tervezet több mint 860 §-ból áll. Terjedelmesebb tehát minden hasonló tárgyú korábbi kódexnél, de a szabályozás tárgya is jelentősen kibővült.

Csányi Csaba: Terrorizmus és az emberi jogok

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 06. 13.

A terrorizmus nem új keletű probléma, és abban sincs újdonság, hogy a terrorista fenyegetettség szolgál indokul a kormányok számára, hogy beavatkozzanak az emberek mindennapjaiba. A fentiek ellenére mégis csak az utóbbi években jelent meg világméretű szinten a biztonságra való fókuszálás, amely a jelenkori, modern terrorizmus mindent behálózásával és növekvő mértékével magyarázható.

Terrorizmus definició/k?
A terror (latinul formidilosus, terror = ijedtség, rettegés, rémület) a nyílt erőszak alkalmazása rémület, rettegés kiváltása céljából, a terrorizmus kifejezés pedig erre épülve (a legáltalánosabban elfogadott megfogalmazás szerint) valamely szervezet által politikai okokból végrehajtott erőszakos, félelemkeltő akciók sorozata.

Varga Judit: Pénzmosás a mindennapjainkban

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 06. 3.

A bűnözőket legtöbbször pusztán egy dolog motiválja, és ez nem más, mint a profit. A bűnözőt a nyereségvágy hajtja, a végeredmény pedig az lesz, hogy a törvénytelenül szerzett zsákmányt bevezetik az ország legitim rendszerébe. A pénzmosás lényege a tőke elrejtése, annak érdekében, hogy azt a vagyont előállító illegális tevékenység észrevétele nélkül fel lehessen használni. Ez a folyamat pusztító gazdasági következményekkel jár. A pénzmosás terroristák, kábítószer-kereskedők működésének és terjeszkedésének a fő mozgatórugója.
Ha a pénzmosás, mint kifejezés eredetét kutatjuk, akkor a legenda szerint Al Caponéig kell visszamennünk, aki Chicago-szerte működtetett pénzbedobós, önkiszolgálós mosodákat, ezek segítségével álcázva, a prostitúcióból, a szerencsejátékokból és a szesz­tilalmi törvények megsértéséből származó jöve­delmét. Innen eredhet a „pénz­mosás” kifejezés.

Tóth Mihály: Néhány időszerű garanciális kérdés a titkos nyomozati (felderítési) eszközök eredményének felhasználása köréből

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 05. 17.

Mint általában a hasonló, sajátos terminológia mentén kialakított jogi területek vizsgálatakor, ezt az írást is rövid fogalmi tisztázással kell kezdenem. A büntetőeljárásban a „titkos informá-ciógyűjtés” és „titkos adatszerzés” megkülönböztetésének – jóllehet mindkét tevékenység teljesen azonos lehet –, nézetem szerint kizárólag az volt a célja, hogy már a megnevezés világossá tegye: az érintett tudta nélkül folyó eljárásokat a nyomozás keretei között végzik-e, vagy eljárásjogi értelemben vett nyomozáson kívül (jellemzően azt megelőzően). A különbség tehát nem a két fogalom tartalmi eltéréséből adódik. Ezért itt nem érdemes annak részletesebb elemzésébe bocsátkozni, milyen szemantikai különbség van vagy lehet az „adat” (tényre vonatkozó ismeret) és információ („értelmezett”, relevánssá tett adat) között.

Dr. Tóth Dávid: A korrupciós bűncselekmények szabályozásának története Magyarországon

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 05. 6.

A korrupció, mint társadalmi jelenség már a legkorábbi civilizációkban is megtalálható volt. Az ókori társadalmakban azonban még nem létezett a mai értelemben vett közszolgálat, vagy csak igen kezdetleges formában, s így a korabeli jogokban nem találunk egységes szabályozást ezekre a bűncselekményekre. Mielőtt rátérünk a magyar szabályozástörténetre, néhány ókori szabályozási előzményből szemezgetünk.
Hammurapi törvénykönyvében elsősorban büntető eljárásjogi szabályokat találunk, amelyek a bírák pártatlanságát voltak hívatottak garantálni. A perrendtartásról szóló I. fejezet 5. szakasza szerint: „Ha a bíró ítéletet ítél, végzését eldönti, pecsétes okmányt állít ki róla, utána pedig ítéletét meghajlítja;…

Dr. Mezei Kitti: Néhány észrevétel a korrupciós deliktumok hatályos szabályozásával kapcsolatosan

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 04. 12.

E tanulmány célja a korrupciós bűncselekmények hatályos szabályozásának és különös tekintettel a tárgyi súlya miatt a vesztegetés szabályozásának a részletesebb elemzése.
2013. július elsején hatályba lépett új büntető kódexünk, a 2012. évi C. törvény. Az új törvénykönyv megszüntette a közélet tisztasága elleni bűncselekmények és a nemzetközi élet tisztasága elleni bűncselekmények fejezetek külön szabályozását, és létrehozott egy új, egységes fejezetet „Korrupciós bűncselekmények” címmel. A jogalkotó ezzel az önálló fejezettel a büntetőjogban és a kriminológiában használt eltérő terminológia problémáját oldotta fel. Emellett anyagi büntetőjogi fogalommá emelte, a korábban csak kriminológiában használt terminológiát.

Bócz Endre: Egy terrorcselekményről¹

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 03. 29.

bocz_endreA Kúria minapi döntésével lezárult az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb hazai bűnügye. A végkifejlettel akár elégedettek is lehetnénk: a tetteseket a bíróság szigorúan megbüntette. Persze, sokan kifogásolják a feltételezett további bűnrészesek esetleges szerepének „tisztázatlanságát”, vannak, akik nem tartják elég súlyosnak a kiszabott büntetéseket, aki pedig szakmai nézőpontból tanulmányozza az ügyet, inkább az anyagi büntetőjog szabályainak alig érthető alkalmazásán álmélkodik, meg némi aggodalommal vegyesen csodálkozik, hogy az eljáró hatóságok miként akadályozzák az igazság kiderítését – növelve egyúttal saját munkaterhüket és rontva önnön hitelüket – a büntetőeljárási jog nagy múltú előírásainak elképesztő kezelésével.
A következőkben a bírósági döntés talányos anyagi büntetőjogi aspektusaival foglalkozom.
Az „ügy”
A bűncselekmény-sorozat ugyan közismert, mégis helyénvalónak tartom, hogy a történet általános vázát röviden összefoglaljam.

Dr. Lencse Balázs: A sértett felszólaláshoz való joga és érvényesülésének feltételei

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 03. 11.

Fiatal gyakorló jogászként többször megfogalmazódott bennem az a kérdés, hogy a hazai hatályos büntetőeljárási rendelkezések és az ezen alapuló jogalkalmazás vajon mennyire biztosítja a bűncselekmények sértettjeinek védelmét, sérelmeik hatékony orvoslását, a velük szembeni legkíméletesebb eljárási módot, nyújt-e többletvédelmet a sértetti körön belül is hátránnyal rendelkezőknek, avagy egyáltalán tekintettel van-e arra, hogy a bizonyítási eljárás eredményes lefolytatásához szükséges sértetti tanúvallomás mögött is egy ember húzódik meg, aki feljelentésének megtételével jogvédelemért kiáltva segítségre szorul. A fenti kérdések megválaszolásához jó kiindulópont lehet a sértett eljárási helyzetének és jogai érvényesülésének vizsgálata, melynek keretében kívánom bemutatni a sértetti „perbeszéd” megjelenését az eljárás dinamikájában, a felszólalás tartalmát, korlátait és megtételének módját,…

Csomós Tamás: Útközben – helyzetjelentés a Be. kodifikációról¹

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 02. 27.

2010 májusa óta a permanens jogszabályváltozások éráját éljük. Korunk az állami túlszabályozás időszaka. Az EBESZ 2014-es Magyarországról készített jelentése szerint az elmúlt években több mint 800 törvényt fogadtak el. A jogrendszer ilyen mérvű átalakítása példa nélküli. Sem a bíróságok és ügyészek, sem az ügyvédek nem tudják konszolidált viszonyok között végezni a munkájukat. Ez a jelenség már-már kikezdi a jogállam alappillérét, a jogbiztonságot.
Sokszor idézem Mórus Tamás Utópiájában papírra vetett gondolatokat. A megálmodott ideális állam – Sehol szigete – polgárai „szerfölött méltánytalannak tartják, hogy az embereket több törvénnyel szabályozzák, mint amennyit el lehet olvasni, vagy zavarosabbal, hogysem valaki is meg tudná érteni”.

Gábri Angéla: Titkos adatszerzés a hatékony bűnüldözés szolgálatában

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 02. 25.

A titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés (együtt: titkos adatgyűjtés) nélkül a mai világban köztudottan nehezen lehetne felvenni a versenyt a bűnözőkkel szemben. Ugyan az állampolgárokból általában félelmet, ellenszenvet vált ki a titkos adatgyűjtés , hiszen komoly beavatkozást jelent a magánszférához, az emberi méltósághoz való jogba, és bárki alanyává válhat , mégis az e körbe tartozó eljárások szükségessége megkérdőjelezhetetlen. A közrend, a közbiztonság, a nemzetbiztonság védelme, mint alkotmányosan elismert államcélok, indokolttá teszik a titkos eszközök és módszerek alkalmazását. Így van ez a szervezett bűnözés esetében, a konszenzuális, konspiratív jellegű és minden egyéb olyan bűncselekmény esetén, amelyek elkövetése nem hagy észlelhető, azonosítható nyomot, így egyéb kriminalisztikai módszerek alkalmazásával való felderítése, illetőleg bizonyítása nehézségeket mutat, sőt talán lehetetlen.

Dr. Csorba Roland: Javaslatok a kiskorúak sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmények bizonyítási nehézségeinek leküzdésére, különös tekintettel az orvosi vizsgálatra

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 02. 19.

Ritkán telik el egy hét anélkül, hogy a sajtó hírt ne közölne egy klasszikus gyermekbetegség gyógyítását szolgáló, új, reményteli kezelési eljárás felfedezéséről. A gyermekekkel szembeni szexuális erőszak megelőzéséért, megszüntetéséért tett erőfeszítésekről, még kevésbé a kérdésben elért szakmai sikerekről azonban alig hallhatunk. A nemi erőszak általában csak akkor kerül a figyelem középpontjába, mikor már visszafordíthatatlan, mert személyes tragédia történt. Magyarországon minden második, halállal végződő erőszakos bűncselekmény „családi ügy”.

Hati Csilla: Büntetőeljárásunk történeti alakulása – különös tekintettel a közvetlenség elvének érvényesülésére

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 02. 16.

Büntetőeljárásunk – azt meghatározó eljárási elvek és intézmények – társadalmi, politikai, gazdasági okok és célszerűségek okán folyamatos formálódásban van. Büntetőeljárásunk történeti alakulását az érvényesítendő és érvényesülő alapelvek – kifejezetten a közvetlenség elvének megjelenése oldaláról veszem górcső alá. Miként alakult ki a közvetlenség elve, milyen jelentőségre tett szert, mennyiben ragadható meg alapelvi jelentősége napjaink eljárásaiban?
A tiszta vádrendszerű ógörög eljárásjogban a vádemelés minden polgár számára, sőt a védelem joga is biztosítva volt, a bírói teendőket pedig maga a nép vagy általa választott bíróság gyakorolta.

Dr. László Kőhalmi: Supplements for a research of corruption related attitudes¹

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2016. 01. 15.

There are several types of indexes to measure the extension of a specific country, region or even a society’s corruption. The state power can examine corruption with the help of criminal statistics, while the civil sector considers the Corruption Perceptions Index as a standard, which has been published by an international non-governmental organization, the Transparency International.
According to the criminal statistics, the conclusion should be drawn, corruption is rare like a white raven in Hungary. This conclusion is obviously a mistake, due to latency, since the unlawful benefits provider and receiver are considered to have an interest unity and this unity leads to undiscovered corruption acts and the absence of initiating criminal proceedings.

Dr. Czédli-Deák Andrea: A fiatalkorú terheltek nagykorúsítása az amerikai büntetőeljárásban

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 12. 18.

A hatályos Btk. – a generális prevenció jegyében – a társadalom újabb szegmensét vonta be a büntetőjogilag felelősségre vonható terheltek körébe azáltal, hogy a büntethetőség korhatárát – a törvényben meghatározott bűncselekmények vonatkozásában – 12 évre leszállította. Az eredendően angolszász megközelítés egyértelműen ahhoz a manapság globálisan elterjedt szemlélethez kapcsolódik, hogy – az elkövető életkorától függetlenül – a bűn elkövetése büntetést érdemel, és kizárólag a példaértékű szankciók kiszabásával érhető el kellő visszatartó hatás. Ezen felfogás gyökere kétségkívül az amerikai büntetőeljárási szisztéma, amely általánosságban már 7 éves kortól lehetővé teszi a terheltek felelősségre vonását azzal, hogy az ilyen ügyek elbírálása alapvetően a fiatalkorúak bírósága előtt történik.

Dr. Háger Tamás: A büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezések mint alapvető alkotmányos, garanciális szabályok

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 12. 4.

A többéves kodifikációt követően a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 2013. július 1-jei hatályba lépése igen fontos állomása a magyar büntetőjog fejlődésének. Az új törvény nem vitásan számos jogalkalmazási kérdést vet fel a büntetőeljárásban, különösen a büntetőperben. A jogalkalmazó, de a laikus számára is kétségtelen, hogy az új törvény hatályba lépése mindig számos jogalkalmazási problémát okoz. A törvény a klasszikus általános részi rendelkezéseket, a hosszabb jogfejlődés során részletesen kimunkált jogintézményeket megtartotta. Egyes büntethetőségi akadályoknál, a szankciórendszerben és a különös részi törvényi tényállásoknál azonban jelentős változások figyelhetők meg, melyek indoka, hogy a törvény megfelelőbben tudjon reagálni a társadalmi fejlődés előidézte új körülményekre. Megítélésem szerint a bírói gyakorlatban még várhatóan hosszabb ideig az egyik legaktuálisabb, jogértelmezést feltétlen,…

Dr. Elek Balázs: Az előzetes letartóztatás indokolása az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatának tükrében

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 11. 20.

A büntetőeljárásról szóló törvény kógens rendelkezéseket tartalmaz a kényszerintézkedéseket elrendelő, meghosszabbító és fenntartó végzések indokolására. A Be. 257. és 258. §-aiban találhatunk rendelkezéseket a határozatok indokolására. A végzés elleni fellebbezés elintézésére az ítélet elleni fellebbezés szabályai az irányadók, így abszolút, feltétlen hatályon kívül helyezési okot jelent, ha az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tesz eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. Mégis viszonylag ritkán kerül sor ezen végzések kapcsán a kasszációs jogkör gyakorlására, hiszen a hatályon kívül helyezés esetére nincs egyértelmű rendelkezés arra, mi legyen a sorsa a nem jogerősen, de végrehajtható módon elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatásnak. Abban az esetben, ha a megismételt eljárásban történő újabb döntésig szabadlábra helyezi a másodfokú bíróság a terheltet, az később már nem helyrehozható módon veszélyeztetheti az eljárás érdekeit.

Dr. Mezei Kitti – Dr. Tóth Dávid: Információs bűncselekmények

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 11. 6.

Az információtechnológia rohamos fejlődése jelentős változásokat hozott az emberek életében. Az új eszközök – számítógépek, okostelefonok, tabletek, bankkártyák stb. – új életviszonyokat hoznak létre, melyek megkönnyítik és kényelmesebbé teszik mindennapjainkat. Ugyanakkor a technika fejlődésének árnyoldalai is vannak, új veszélyeket hordoznak magukban, és új bűncselekmények jelenhetnek meg.

A tanulmány célja az alábbi relatíve újabb, információs rendszer felhasználásával elkövetett bűncselekmények elemzése:
– Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §);
– Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §);
– Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (Btk. 394. §);
– Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §).

Dr. Kelemen József: A költségvetés kiadási oldalát sértő cselekmények szabályozástörténeti fejlődése Magyarország harmadik Büntető Törvénykönyvében, és az azzal kapcsolatban felmerült jogalkalmazási problémák

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 10. 15.

Az állam a költségvetési bevételekből, esetleg hitelekből fedezi a közfeladatok ellátását, melyeket a gazdaság szereplői nem vagy nem kellő hatékonysággal tudnának ellátni. A költségvetési bevételek büntetőjogi védelmén kívül az államnak szükséges a költségvetésből származó kiadásokat is büntetőjogi oltalomban részesíteni.
Az államháztartás alrendszerei az államháztartás egészét tekintve egységes egészet alkotnak. Lényegében mindegyik alrendszer közhatalmi alapon látja el a hatáskörébe tartozó feladatokat. Az alrendszerek egymástól eltérő feladatai és elkülönült gazdálkodásuk folytán önállóan működnek.
Bende-Szabó Gábor szerint szervezet megközelítésben az államháztartás egésze…

Dr. Fedor Anett: Amit a pótmagánvádról tudni érdemes – Recenzió Fázsi László: A pótmagánvád a magyar büntető eljárásjogban és a gyakorlatban¹ című monográfiájáról

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 10. 9.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénnyel (Be.) ismét bevezetett pótmagánvád intézménye meglehetősen nehezen találta/találja meg helyét büntető eljárásjogunk rendszerében és az ítélkezési gyakorlatban egyaránt. Ennek egyik oka nyilván az, hogy a jogászok többsége számára a pótmagánvád új jogintézményként került bevezetésre. Ez azonban csak az egyik ok lehet, hiszen a Be. koncepciójáról szóló 2002/1994. (I. 17.) számú Kormányhatározat elfogadása óta közel két évtized telt el, tizenöt éve elfogadott jogintézmény a pótmagánvád, egy évtizede pedig a gyakorlatban is alkalmazzuk. Új jogintézményről tehát ma már a pótmagánvád ismételt bevezetése óta eltelt idő tükrében sem beszélhetünk, annál is inkább, mert már napirenden van a következő büntetőeljárási törvény koncepciójának elfogadása.

Dr. Pálvölgyi Ákos: Ez a megoldás? Bérrabtartás, börtönépítés a túlzsúfoltság ellen

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 09. 25.

Egy szakmai beszélgetés alkalmával hallottam, majd utána kerestem az alábbiakban idézett gondolatmenetnek, annak érdekfeszítő képtelensége okán:
„Mivel a büntetés-végrehajtási intézetek 140 százalékos kapacitással működnek, és sok elítéltet a férőhely hiánya miatt helyeznek feltételesen szabadlábra vagy házi őrizetbe, szükséges a büntetés-végrehajtási rendszer átalakítása és költséghatékonnyá tétele. A magyarországi „magánbörtönök” sokkal korszerűbbek, mint az egyetemi, főiskolai kollégiumok, és ennek véget kell vetni – állítja a Jobbik. Mirkóczki Ádám pártszóvivő azt mondta: egy rab tartása naponta 8500–9000 forintba kerül, ami éves szinten 56 milliárdos költség az államnak, de a Jobbik javaslataival 15–20 milliárdot lehetne lefaragni.
Egyrészt önfenntartó és termelő börtönökkel, amikben nemcsak a fogva tartási költségeket, hanem a sértetteknek és a családtagjaiknak járó kártérítést is le kellene dolgozniuk a raboknak, mert az áldozatokat senki sem kártéríti.

Dr. Ficsór Gabriella: A készülő új büntetőeljárási kódex margójára

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 09. 9.

A bírótól mint jogalkalmazótól elvárható, hogy figyelemmel kísérje a büntető igazságszolgáltatást érintő jogalkotás folyamatát is, ne csak az eredményével ismerkedjen meg (szembesüljön) abban az időben, amikor azt már (nyomban) alkalmaznia is kell. A büntetőeljárási törvény kodifikációjával kapcsolatos információhoz jutás nem könnyű feladatát magaménak tekintem évek óta, hiszen e törvény célja nem lehet más, mint hogy biztosítsa az anyagi jogi normák érvényesülését.
Az igazságügyi politikáról szóló 1710/2014. (XII. 5.) Korm. határozat szerint:
1. A Kormány – összhangban azon alapvető értékkel, hogy a magyar állam és nemzet alkotmányos hagyományai önálló európai értéket képviselnek, amelyek alkotmányos identitásunk kifejezéseként az Alaptörvény szabály- és értékrendszerében öltenek testet, valamint, hogy Magyarország, mint jogállam jogrendszere alakításában figyelemmel van nemzetközi és Európai Uniós tagságából fakadó kötelezettségeire is -, egyetért azzal, hogy a Kormány igazságügyi politikája a jövőben is az alábbi célok és területek mentén érvényesüljön…

Dr. Hengl Melinda: Szakértés, szakvélemény, szakértő, (gazdasági) bűnügyek

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 08. 19.

A múltbeli tények megállapítása azért lehetséges, mert az anyagi világ tényei összefüggnek: feltételezik egymást, hatnak egymásra és változtatnak környezetükön. Minden tény nyomot hagy. Az eljáró hatóságok a jelenben kutatják a múlt nyomait, hogy a jövőre vonatkozóan hozhassanak döntéseket.

A bizonyítás, a bizonyítékok
A bizonyítás során bizonyítani kell az egyedi és a múltban lejátszódó történéseket, emberi magatartásokat és a hozzájuk kapcsolódó külső-belső körülményeket. A bizonyítás fogalma Tremmel Flórián szerint olyan megismerési folyamatként adható meg, amely az egyedi ügyben, a büntetőjogilag releváns, nagyrészt múltbeli tényállásnak az eljáró hatóság, végső soron a bíróság általi, a valósággal adekvát megállapítására irányul, és a bizonyítékok összegyűjtésével, vizsgálatával és mérlegelésével kapcsolatos tevékenységben valósul meg.
A bizonyítékok különleges helyet foglalnak el a büntetőeljárásban. A hatályos büntetőeljárásról szóló törvény (1998. évi XIX. törvény) felosztása szerint bizonyítási eljárásokról és bizonyítási eszközökről beszélhetünk.

Dr. Livia Gergi-Horgos: Thoughts on the accused party’s box in connection with ius puniendi

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 08. 12.

The essay examines the issue of the relativization of ius puniendi during the court process when the immediate enforcement of the right of punishment of the state is delayed by the absence of the accused aiming to prolong the litigation in a corrupt way. The essay examines the problem of the right for hearing including the right of attendance of the accused as a critical element of a lawful process. The essay gives an international overview of the ban on processes in absentia and certain regulations permitting it. The essay makes proposals to enlarge the legal basis of a court procedure considering the absent accused.
During the evolution of the power of punishment of the state, sentencing and carrying out the sentence became the task of the state as a result of a long historical process accompanied by breaks and relapses. According to Mihály Szibenliszt the state power – in order to maintain internal security – manifests itself not only as a civil court but also as a criminal court, which is called (ius puniendi) or the right for punishment.

Komáromi Brigitta: Kártérítés a büntetőperben (A polgári anyagi és eljárásjogi szabályok érvényesülése a büntetőeljárás bírósági szakaszában)

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 08. 5.

Az emberi társadalom rendjét sértő személy már az ősi idők óta felelősségre vonással, súlyos joghátrányokkal számolhat. A jogellenes, bűnös cselekedetek a modern állam kialakulásával sem számolhatók fel, sőt napjainkban is tanúi lehetünk a társadalmat irritáló bűncselekmények jelenlétének. A bűncselekménynek nyilvánított magatartások jelentős része jogtárgy sérelemmel, károkozással jár, míg mások, bár alapvetően kisebb tárgyi súlyt hordozva, veszélyeztető jellegűek. Egyes, a társadalmi együttélést, valamint az államhatalmat sértő és veszélyeztető emberi magatartások már évezredek óta büntetendők. Ilyennek tekinthető például a biblikus formában is tilalmazott emberölés, azaz egy másik ember életének jogellenes kioltása, vagy akár a lopás, mely kárt okozva, idegen vagyontárgy jogtalan elvételével valósul meg. Miként már Cicero utalt rá, a törvények arra ügyelnek, azt akarják, hogy a polgárok kapcsolatai sértetlenek legyenek, és halállal, száműzetéssel, börtönnel, bírsággal sújtsák azokat, akik a törvényeket megbontják.

Dr. Horváth László: A társasági tőke védelmének büntetőjogi eszköze: a saját tőke csorbításának bűntette

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 07. 31.

A gazdasági társaságok megfelelő működéséhez egyszerre köz- és magánérdek is fűződik. Közérdek, hiszen bizonyos üzemméret felett a cégek működése jelentős piacbefolyásoló hatással jár, de közérdek azért is, mert az állami bevételeket a nagyvállalatok pénzügyi döntései jelentősen befolyásolhatják. Magánérdek is a szabálykövetés, ugyanis a vállalaton belüli működési zavarok akár könnyen érzékelhető veszteséget okozhatnak a cég tulajdonosai számára, és hosszabb távon pedig ronthatják az adott vállalkozás piaci helyzetét, márkanevének értékét is rombolhatják, illetve a kellő tulajdonosi információ hiánya nem megfelelő cégműködéshez vezethet, amelyet a hatályos jogszabályok, illetve egyéb (etikai… stb.) szabályok igyekeznek kordában tartani. A jogszabályok megszegése esetére a jogalkotó szankciókat helyez kilátásba: a gazdasági életben ilyenek például a versenyjogi vagy az adójogi szankciók. Ha ez sem elegendő, akkor a jogalkotó a végső eszközhöz nyúl: ez már a büntetőjog területe.

Dr. Garzuly Éva: A büntetőjog mint ultima ratio az egyes alkotmánybírósági határozatok tükrében

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 07. 16.

A társadalmi együttélés különböző szabályok megalkotását és követését feltételezi. Ezt a társadalmi rendet a jogrend biztosítja, amely a felállított parancsok és tilalmak betartását – szükség esetén – akár kényszer alkalmazásával is garantálja. Ezen kényszer célja a rend fenntartása mellett nyilvánvalóan az is, hogy a társadalom tagjai számára is világossá váljon, hogy a szabályok megsértéséhez milyen következmények társulnak. Amint arra Belovics Ervin rámutat, az emberiség történetének a kezdetétől „a másik ember érdekinek megsértése reakciót váltott ki, előbb a sérelmet szenvedett egyén vagy családja, később pedig a társadalom részéről. Így a magánbosszú keretei között a sértett vagy halála esetén annak családja a sérelmet okozón torolta meg a történteket, a tálió, azaz a szemet szemért, fogat fogért elv alapján. Az elv gyakorlati érvényesülését akadályozta meg azonban, ha a sérelmet okozó – tartva a magánbosszútól – elmenekült. Ezért alakult át fokozatosan a magánbosszú, vérbosszúvá […]

Dr. Elek Balázs: Költség és időtartalékok a büntetőeljárásban

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 07. 10.

Talán egyre többen értenek egyet azzal a véleménnyel, hogy szükség van szerkezetében és szemléletében is új büntetőeljárási törvényre, amely képes megfelelni napjaink kihívásainak. Ha megnézzük az eljárások átlagos időtartamát, már láthatjuk, hogy a rendszer nem képes megfelelni annak a követelménynek, hogy az eljárás ésszerű időn belül jogerősen lezárja a jogvitát, és a felek megnyugvásával járó jogbékét érjen el.

Statisztikai adatok szerint a nyomozások átlagos időtartama az elmúlt években fokozatosan nőtt. 2005-ben ez az időtartam még 159,2 nap volt, ami 2013-ra 220,7 napra emelkedett. A bírósági eljárások időtartamának átlaga a vádemeléstől a jogerős határozatig számítva 2005-ben 369,3 nap volt, ami 2013-ra 410,7 napra emelkedett. A kettő évnél hosszabb büntetőeljárások aránya a 2004. évben mért 21,3%-ról 2012-re 33%-ra emelkedett. Mindezen kedvezőtlen tendenciák jelzik, hogy az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról nem képes megfelelni annak a társadalmi elvárásnak, hogy az a büntetőeljárások ésszerű időn belül befejeződ­jenek.

Tényleges életfogytiglan?

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 06. 12.

Kötéltánc

Mikor szabaduljanak feltételesen a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek? – erről dönt a Kúria.

A Legfőbb Ügyészséget sem sikerült meggyőznie a kormánynak arról, hogy megtalálta az európai megoldást a Strasbourgban embertelennek talált tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés ügyében. Erre utal legalábbis, hogy a vádhatóság sem gondolta alkalmazni az elmarasztalásra válaszul megalkotott, 40 év után automatikusan bekövetkező kötelező kegyelmi eljárást. Ehelyett hivatalból felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a Kúriánál, azt kérve, változtassák meg a Magyar László ügyében született jogerős döntés azon részét, amely kizárja a feltételes szabadlábra helyezést. Ugyanezt kérte a védelem is, így a Kúria előtti vita szokatlan módon már csak arról szól a vád és a védelem között, hogy Magyar esetében 25 vagy 30 év múlva kellene-e megvizsgálni a szabadulás lehetőségét. A végső döntést – amely várhatóan hatással lesz majd a kisebb súlyú bűncselekményekért kiszabott büntetésekre is – lapzártánk után, a Kúria felülvizsgálati tanácsa hirdeti ki.

Dr. Bujdos Iván Ákos: Fejtegetések a rablás bűncselekményének rendbeliségéről – rövid kitérővel a folytatólagos egység megállapításának bírói gyakorlatára

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 04. 8.

A társadalom szerkezete és az ember alaptermészete miatt a vagyon elleni bűncselekmények mindig is a legtöbbet megvalósított tényállások közé tartoztak. Jelen cikk tárgyául ugyanakkor egy olyan, igen súlyos delictum szolgál, amelyet a benne megtalálható erőszakos elem mintegy kiemel a többi vagyon elleni – és vagyon elleni erőszakos – bűncselekmény közül.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: új Btk.) XXXV. fejezetét a jogalkotó külön a „vagyon elleni erőszakos bűncselekmények” kategóriájának szentelte, elődjénél tökéletesebben érvényre juttatva ezzel a kódex Különös Részének védett jogi tárgyak szerinti felépítési elvét. A rablás tehát erőszakos és vagyon elleni bűncselekmény egyaránt, komplex védett jogi tárgya a társadalom, a közösség vagyoni viszonyait – ezen belül a birtoklás, illetve a tulajdon törvényes rendjét –, és a személy cselekvési, akarati szabadságát.

Bócz Endre: A vádiratszerkesztésről

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 03. 13.

bocz_endreMár közel másfél évtizede nyugállományba vonultam, de egykori hivatásom – a közvádlói munka – kérdései iránt nem szűnt meg az érdeklődésem. A tömegtájékoztatás bőven szolgál lehetőségekkel, és más úton is van alkalom arra, hogy akit érdekel a büntető igazságszolgáltatás tevékenysége, képet alkosson arról, hogyan működik a jogalkalmazás. Így van lehetőség a szakmai véleményalkotásra, és ez indít arra, hogy több évtizedes tapasztalataim tükrében néhány gondolatot közreadjak.
Úgyszólván minden korszerű büntetőeljárási jogi kódexnek egyik fontos elve a vádelv. Nálunk a 2006. évi LI. törvény a Be. 2. § (1) bekezdésének eredeti szövegébe a „vád” szó elé beiktatta a „törvényes” szót, mint minőségi jelzőt is, és egy új (2) bekezdésben körülírta ennek követelményeit.
A közvádlónak a büntető igazságszolgáltatásban elfoglalt helyével és szerepével foglalkozó nemzetközi dokumentumok a legfontosabb feladatok egyikének – ha ugyan nem a legfontosabbnak – minősítik a vádemelésről való döntést, hiszen ez az, aminek eredményeként a büntető igazságszolgáltatásnak egyáltalán foglalkoznia kell az üggyel.

Tóth Mihály: A bűnszervezeti elkövetés szabályozásának kanyargós útja

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 02. 12.

 Az itt következő áttekintésben – mint erre a cím is utal – nem kriminológiai kérdéseket érintek, igyekszem a tételes jog keretei között maradni.
Célom, hogy áttekintsem a bűnszervezet büntetőjogi fogalmának és a bűnszervezeti elkövetés jogi szabályozásának magyarországi kialakulásával, fejlődésével kapcsolatos vitákat és az ezek során felvetődött, részben ma is aktuális értelmezési gondokat. Talán hasznos lehet ennek során néhány olyan szempont felvázolásának a megkísérlése, amely az új Btk. alkalmazása és esetleges majdani korrekciója során is figyelembe vehető.
Már az 1795-ös büntető kódex-tervezetünk is „alapelvei” közé emelte, hogy „ha többen társultak bűntettek elkövetésére, az ilyenben résztvevő vádlott – még abban az esetben is, ha ténylegesen csupán egyetlen bűntett elkövetéséhez nyújtott segítséget – az összes többi bűntettért is köteles felelni, amelyet azon idő alatt követtek el, míg ő bizonyíthatóan a bűnöző társaság tagja volt.”

Dr. Pálvölgyi Ákos: A hírérték margóján: személyhez fűződő jogok védelméhez való jog a büntetőeljárásban, különös tekintettel a személyes adatok védelmére

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 02. 4.
A kép forrása: tv2.hu

Találkozhattunk olyan közléssel, amely valakiknek a viselt dolgaival – számomra magánügyével – volt kapcsolatos, amelynek a hírértéke az, hogy az ügyük büntetőeljárást is érint vagy érintett, illetőleg, hogy az abban név szerint megemlített személyek közéleti személyekkel is valamilyen kapcsolatban állnak, álltak.
Valószínűsíthető, hogy a cikk íróját (vagy íróit), sok esetben az már egyáltalán nem érdekelte, hogy mi is történt valójában, illetőleg, hogy maguk az esetek büntetőjogi szempontból hogyan értékelhetők, hiszen, ha esetleg jobban utánajárt volna, azzal kellett volna szembesülnie, hogy azoknak igazából semmilyen jelentősége nincs, főleg nem hírértéke.

Dr. Qian Xiaoping: Criminal Legislation against Bribery in the People’s Republic of China: Formation, Evolution and Evaluation

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 01. 26.

qian_xiaoping Since the People’s Republic of China (PRC) was founded in October 1949, modern criminal legislation against bribery had blazed a trail of development from nothing to a footstone of anti-corruption system. The delimiting of crime and the penalty is stamped with the times. Due to the internal relationship between bribery crime and economic model, the different stage of the economic system decides the different character of criminal legislation against bribery in China. During the period of planned economy, the state’s intervention of economic administration intensively restricted the condition of bribery objectively.

Válaszol a börtönviszonyok szakértője

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 01. 25.

„Szinte semmi esély sincs, hogy valaki megjavuljon”

A magyar börtönrendszer sokak szerint alkalmatlan arra, hogy jó útra térítse az elítélteket. Vigyázni sem tudtak például arra a 16 éves fiúra, akit a zárkatársai úgy megerőszakoltak, hogy csaknem belehalt. És nyilván nem ez az egyetlen eset.
Ez még nem azt jelenti, hogy önmagában semmire se lenne jó a büntetés-végrehajtási rendszer. Magyarországon közel 19 ezer embert tartanak fogva, és közülük valóban nem csupán a 16 éves fiút érte szexuális erőszak, csak az esetek egy részéről nem tudunk. A Helsinki Bizottságnál is foglalkoztunk ilyen üggyel: egy fiatal fiúval egészen elképesztő dolgokat műveltek a felnőtt cellatársak, akikkel nem is lehetett volna közös zárkában: gombot varrtak rá, csikket nyomtak el a testén, szexuális erőszak áldozata is lett.

Formabontó ítéletek

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 01. 22.

Indulatkezelő terápián kellett volna a dühétől megszabadulnia annak a férfinak, aki néhány napja kidobta hat hónapos gyermekét az ablakon, majd maga is utánaugrott. Mindketten szörnyethaltak. A nem először fenyegetőző férfit január 10-én gyorsított eljárásban ítélték el „erőszakkal fenyegetve elkövetett zaklatás” vétsége miatt. Ezért egy év fogházat kapott, felfüggesztve. A bíróság ezért is rendelte el a pártfogó felügyeletet, valamint külön magatartási szabályként előírta a részvételt a terápián. Már sohasem derül ki, hogy ez utóbbi mit változtatott volna az érzelmileg labilis férfi viselkedésén. Ugyanakkor az eset is példázza, hogy a bíróságok egyre gyakrabban élnek olyan személyre szabott ítélettel, amely a „javulás” vagy jóvátétel reményében speciális magatartási szabályt is tartalmaz.

Dr. Czédli-Deák Andrea: Eltérő bűncselekmény-fogalom az anyagi és eljárási jogban

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 01. 12.

A büntető anyagi jog feladata, hogy meghatározza, „mely cselekmények képeznek bűncselekményt, melyek a büntetőjogi felelősségre vonás feltételei és akadályai, és melyek a bűncselekmények jogkövetkezményeként kiszabható büntetések és intézkedések.” A büntetőeljárás érvényesíti, működésbe hozza az anyagi jogot, amelynek szabályait alkalmazva az érdemi döntéshozó a konkrét történeti tényállást elbírálja. Egy adott emberi magatartás büntetőjogi megítélése kapcsán természetszerű annak mindenekfelett álló vizsgálata, hogy a vád tárgyává tett cselekmény egyáltalán bűncselekményt képez-e, ennek hiányában ugyanis feleslegessé válik annak további mérlegelése, hogy azt a vádlott követte-e el.

Dr. Lívia Gergi-Horgos: A legal historical survey of the development of hungarian public prosecution with special emphasis on ius puniendi becoming a state monopoly

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2015. 01. 6.

The legal historical study of the development of Hungarian public prosecution and the legal legitimacy of the accuser is necessary when examining the charges resulting in the relativisation of ius puniendi as a state monopoly. This study meets this requirement when it discusses the history of this process from private to public prosecution until the codification of the 1896: XXXIII statute, the Code of Criminal Procedure. The study describes the history of the creation of the Hungarian public prosecution system until ius puniendi becoming a state monopoly in relation with the criminal authority of the state and the principle of legality.
Key words: private prosecution, public prosecution, public prosecutor, ius puniendi, mixed system

Dr. Nyitrai Endre: A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés alkalmazása során felmerülő kérdések

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 12. 17.

A hagyományos nyomozati eszközök és módszerek a kiemelt ügyek felderítésekor illetve nyomozásakor, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem során kevésnek bizonyulhatnak, ezért fontos szerepet kapnak a különleges eszközökkel titokban, konspiráltan beszerzett információk, melyek később a bizonyítás során bizonyítékként jelenhetnek meg.
A titkos eszközök használata a speciális nyomozati eszközök táborába sorolható, egyes bűncselekmények felderítése alkalmával a használatuk legtöbbször nélkülözhetetlen, mivel a technika fejlődésével a bűnszervezetek tevékenysége, munkamenete konspiráltabbá, szervezettebbé vált, így a megismerésük, felderítésük a titkos eszközök nélkül legtöbb esetben lehetetlen.
A szervezett bűnözésen belül elhelyezkedő terrorizmus elleni küzdelem sem képzelhető el titkos információ nélkül.

Dr. Mészáros Ádám Zoltán: A bűncselekmény fogalmának alakulása

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 12. 12.

Minden tudományág kialakulásához valamely igény felismerésén keresztül vezetett az út, a jogtudomány kialakulásának indítóoka a konfliktus, amely az emberi természetből fakad. Az igény tehát ezen emberi kollíziók feloldására irányul. Enélkül nem lett volna szükség arra, hogy bizonyos emberi magatartások szabályozás alá kerüljenek, amik jogokat és kötelezettségeket rónak az egyénekre és szankciót annak megszegőire.
A büntetőjog alapvetően eltér szabályozási módszerét illetően a többi jogágtól, ugyanis célja az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogainak az oltalmazása, melynek sajátos eszköze a szankció (joghátrány) kiszabásának lehetősége.

A gyerekek büntethetőségének határai

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 12. 4.

Újabb nemzetközi kötelezettsé- gét szegi meg a kormány azzal, hogy nem enged a büntethe- tőség jelenlegi 12 éves korhatárából.
Előzetes letartóztatásban ül egy gyerek a Fővárosi Javítóinté- zetben. Ez önmagában súlyos adat – hiszen nem múlt még el 14 éves –, még akkor is, ha átlagosan ötezer letartóztatott éli mindenapjait a büntetés-végrehajtási intézetekben, és a gyereknél összehasonlíthatatlanul rosszabb körülmények között. Jogerős ítélet eddig két 13 éves gyerek ügyében született, így ők elítéltként kerültek javítóintézetbe – minderre a büntető törvény- könyv tavalyi módosítása ad lehetőséget: ez alapján – a legfőbb ügyész beszámolója szerint – tavaly 18 ügyben 19 tizenkettő és tizennégy év közötti gyereket hallgattak ki gyanúsítottként.

Fázsi László: Gondolatok a közös vádképviselet problematikájáról¹

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 10. 16.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének az új büntetőeljárási törvény koncepciójának tervezetére vonatkozó egyik észrevétele szerint: „Külön eljárásként kell szabályozni a magánvádas mellett a pótmagánvádas eljárást, amely a sértetti jogok érvényesülését biztosító jogintézmény.” Erre tekintettel a koncepció ismeretének hiányában is remélhetjük, hogy a kodifikálás eredményeként végre megvalósul a pótmagánvádas eljárás szisztematikus szabályozása. Ez azonban csak akkor érheti el a kívánt célját, ha ezáltal egyszersmind a hatályos szabályozás valamennyi nyilvánvaló problémáját is sikerül kiküszöbölnie a jogalkotónak. Ezek közé tartozik, egyebek mellett, a közös vádképviselet lehetőségének megszüntetése is.

Fedor Anett: Bizonyítás a kiemelt jelentőségű büntetőügyekben

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 10. 9.

Büntetőeljárási törvényünk [1998. évi XIX. törvény (Be.)] legújabb, a kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó külön eljárása büntetőeljárási rendszerünk olyan új jogintézménye, mely meghatározott bűncselekményekre nézve az időszerű procedúra érdekében speciális, az általános normától jelentősen eltérő szabályokat határoz meg a teljes pervitel, így a bizonyítás során. A Be. új fejezetének hatályba lépése óta viszonylag rövid idő telt el, ám a rendelkezések bevezetésük óta több ízben – legutóbb 2014. január 1-jei hatállyal a 2013. évi CLXXXVI. törvénnyel – módosultak és alkotmányossági, jogértelmezési kérdéseket vettnek fel, így a szabályok gyakorlatban történő érvényesülésének vizsgálatát, az esetleges alkalmazási dilemmák feltárását a hatályba lépés óta eltelt rövid időt követően is indokoltnak tartom. Különösen fontos ez a születőben lévő új büntetőeljárási törvény koncepciójára, valamint arra tekintettel…

Jogos védelem: kétségek

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 09. 25.

Határtalanul
Az emberölés is könnyebben megúszható jogos védelem címén tavaly óta, mégsem ugrott meg a kockázat nélküli „gyilkosságok” száma.
Terepmintás öltözékben, hátán cseppfolyós ammóniát tartalmazó poroltó palackkal – amelyre tömlőt és pisztolyt is felszerelt –, kezében egy fúrógépet tartalmazó barna katonai táskával, fejére gázálarcot és terepmintás csuklyát húzva, éjjel negyed kettőkor ment a férfi ahhoz az ercsi családi házhoz, amelyről úgy vélte, az őt meglopó családnak is otthont ad. Nem csoda, ha a váratlan látványtól halálra rémültek az alvásból felriadók, akik közül egyvalakit ráadásul még arcon is szórt a támadó ammóniával. Az ő segélykiáltását hallva vett magához egy karnist a vádlott, s azzal verte agyon egy ismeretlen társával a sértettet. A történtek nyomán még 2010 májusában emberölés bűntette miatt indult büntetőeljárás, ami tavaly novemberben felmentéssel ért véget – méghozzá az időközben, tavaly július óta hatályos, megengedőbb jogos védelmi szabályok alapján.

Háger Tamás: Egyes elhárítható tanúvallomási akadályok a büntetőperben (A hozzátartozói viszonnyal és az önvádra kötelezés tilalmával összefüggő mentességi okok)

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 08. 15.

A tanúvallomás, mint egyes személyi bizonyítékok hordozója, a büntetőeljárás egyik igen fontos bizonyítási eszköze. Miként Tremmel Flórián találóan mutat rá, nem véletlenül szerepel a hatályos eljárási törvényben a bizonyítási eszközök között az első helyen. A bizonyítékok bizonyító erejét a törvény nem határozza meg, a releváns tények megállapítását a bíróságra bízza. A tanú vallomásából származó bizonyíték lehet közvetlen, avagy közvetett, mindkét esetben, legyen akár a vádlottat terhelő, vagy mentő tartalmú, jelentősége kiemelt a büntetőperben. Tanú lehet mindenki, aki érzékeivel tapasztalt tény valóságát bizonyítja, kifejezetten bűnvádi értelemben pedig az, aki olyan tényről tesz vallomást, amelyet az eljáráson kívül érzékeivel észlelt.
A büntetőeljárás – melynek keretében folyik a személyi bizonyítás körébe tartozó tanúbizonyítás is…

Miskolcziné Juhász Boglárka: A laikus elemek részvétele a büntető bíráskodásban

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 07. 24.

Régóta foglalkoztatja a jogásztársadalmat az a kérdés, hogy vajon a XXI. századi viszonyok között szükség van-e laikusok részvételére az igazságszolgáltatásban. A napjaink jogi szakirodalmában „slágertémaként” számon tartható esküdtszéki bíráskodás előnyeit méltatni, alkalmatlanságát állítani nem lehet anélkül, hogy tisztába ne kerülnénk a viszonyítási alapot, vagyis az ülnöki rendszert meghatározó alapvető szabályokkal, valamint a jogi normákon kívül érvényesülő törvényszerűségekkel. Ahhoz, hogy átlássuk a társasbírósági formák közti alapvető különbségek okát, nem csupán az eljárásban betöltött szerepüket és működési metódusukat kell megvizsgálnunk, hanem szervezeti szempontokra, sőt bizonyos jogszociológiai, pszichológiai aspektusokra is figyelemmel kell lennünk. Az ülnöki tevékenységet kísérő szkepticizmus nem csupán a XXI. század magyar jogászainak véleményét jellemzi. Egy Lengyelországban végzett empirikus vizsgálat szerint a jogászok jelentős része már 1966-ban meg volt győződve arról…

Már olvasható az AB határozat, miszerint Alaptörvény-ellenes a Btk. halmazati büntetést súlyosító rendelkezése

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 07. 17.

Az Alkotmánybíróság 2014. július 7-én hozott határozatában kimondta, hogy a legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazandó szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezés Alaptörvény-ellenes. A testület ezért az új Btk. 81. § (4) bekezdését a hatálybalépésére – azaz 2013. július 1-jére – visszaható hatállyal megsemmisítette.
A Fővárosi Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék kezdeményezésére indult ügyben kifogásolt szigorúbb halmazati szabályok szerint, ha valaki legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el, és azokat egy eljárásban vizsgálja a bíróság, akkor a legsúlyosabb cselekmény büntetési tételének felső határa kétszeresére emelkedik, ha pedig ez meghaladná a húsz évet, vagy egyébként a halmazatban lévő cselekmények közül valamelyik életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, akkor életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia az eljáró bíróságnak …

Dr. Gergi-Horgos Livia: A közvád kialakulásának jogtörténeti áttekintése a ius puniendi állami monopóliummá válása folyamatában

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 07. 10.

Az állami büntető igazságszolgáltatás (suprema cri­minalis jurisdictio), a mai büntetőjog és büntető ­eljárásjog a történelmi fejlődés során alakult ki.
„Az emberek együttélésének kezdetleges szakaszában már a társadalmi intézmények fejletlensége illetőleg igazságügyi hatóságok hiánya miatt sem lehet szó büntető igazságszolgáltatásról, hanem a jogsértések megtorlása a magánbosszú és később a vérbosszú által történt.” Akit sérelem ért bosszút állt, melynek korlátja nem volt, csak sértett habitusa, bosszúvágya határozta meg a bosszújának a mértékét. A fejlődés egy magasabb foka az ún. vérbosszú kora, amikor nem maga a sértett, hanem a vérrokonai, törzse vagy nemzetsége gyakorolta a megtorlást. „[…] a mennyiben a jogsértés különböző törzshöz vagy nemzetséghez tartozó egyének közt követtetett el, a vérbosszú gyakorlása…

Bócz Endre: Az ügyészi felelősségről

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 07. 3.

bocz_endreAz államszervezet demokratikus működésének fontos jellegzetessége az egyes szervek felelőssége, aminek viszont értelemszerű előfeltétele a szervezetek vezetőinek elszámoltathatósága.
Az ügyészi szervezet közhatóság, s mint ilyen, feladatai ellátásáért felelős a társadalomnak. Ez a háttere annak az alkotmányos kötelezettségnek, hogy a legfőbb ügyész évente beszámolóval tartozik az Országgyűlésnek. E beszámolók tartalmát és szerkezetét – külső támpontok híján – az 1990-es évek elején maga a Legfőbb Ügyészség alakította ki aszerint, hogy működéséből mit tartott olyannak, ami az Országgyűlés érdeklődését kiváltja. Ebben a tekintetben azóta sem fogalmazódtak meg félreérthetetlen igények.
Az ügyészség alaptevékenysége egyedi ügyek tízezreinek intézésében, illetőleg abban valósul meg, hogy elbírálásukban közreműködik. Az éves beszámolók egyrészt a szervezet létszámviszonyainak…

Dr. Fedor Anett: Gondolatok Jerome Frank „Bíráskodás az elme ítélőszéke előtt”¹ című válogatott írásairól

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 06. 26.

Fedor AnettJerome Frank közérthető nyelvezetű és többek között ennek köszönhetően is népszerű írásaiban a XX. századi amerikai igazságszolgáltatás problémái kapcsán általános érvényű jogfilozófiai, jogszociológiai, jogi pszichológiai kérdésekkel foglalkozik. Mondanivalója sokrétű, összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy elemzi a jogrendszer, az igazságszolgáltatás működését, a bíráskodás folyamatát, a társadalom és a jogászság viszonyát. Tételei, kritikus észrevételei, és megoldási javaslatai az Egyesült Államok XX. század elejei jogrendszerének, igazságszolgáltatásának problémáira vonatkoznak elsősorban, ám vizsgálódásai, következtetései helytől és kortól függetlenül hasznosíthatóak az általa is szem előtt tartott nemes cél, az emberiség sorsának javításáért történő munkálkodás során. A felmerült problémák kezelése terén együttműködésre hív fel…

Dr. Czédli Gergő: Az új összbüntetési szabályok időbeli hatályáról

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 06. 19.

Czédli GergőTerjedelmi okokból e tanulmány mellőz mindennemű, szűken értett jogtörténeti kitekintést, azonban az aktuális folyamatok elemzése érdekében szükségesnek látom felidézni az összbüntetés anyagi jogi szabályainak legutóbbi komolyabb változását:
1998-at írunk, az akkor hatályos 1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 92–93. §-ai szerint ha az elkövetőt több határozott idejű szabadságvesztésre ítélték, akkor a még végre nem hajtott, vagy folyamatosan végrehajtott büntetéseket összbüntetésbe kellett foglalni. Ennek csupán egyik esete volt a kvázi-halmazat, mely szerint, ha valamennyi bűncselekményt a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedése előtt követték el, az összbüntetés tartamát úgy kellett meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. Ezen túlmenően, a törvényi megfogalmazásból következően az egymással kvázi-halmazatban nem álló elítéléseket is összbüntetésbe kellett foglalni…

Dr. Fázsi László PhD: Téves döntések és vétkes mulasztások az elhúzódó eljárások tükrében

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 06. 12.

Fázsi LászlóMár az 1900-ban megjelent Magyar Jogi Lexikonban is azt olvashatjuk, hogy „a kellő mértéken túlmenő egyesítés szerfölött megnehezíti az ügynek egységes áttekintését, tehát annak elbírálását is [különösen az esküdtek részéről], ezenfelül súlyosabbá teszi a vádlottnak és a védelemnek helyzetét: elhúzza a vizsgálati fogságot, hosszabbítja az eljárás lefolytatást stb. Ennélfogva a gyakorlati szükség követelményeit az indítványozó kir. ügyészségnek és az egyesítést elrendelő bíróságnak helyes tapintata és megfelelő gyakorlati érzéke fogja csak az adott esetben kielégíthetni.” Azóta többször is nagyot fordult a világ, de a „kellő mértéken túlmenő egyesítés” változatlanul figyelmet érdemlő problémát jelent napjaink joggyakorlatában is, noha ennek megoldására a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény [Be.] is kézenfekvő megoldással szolgál és meglehetősen széles körű bírói gyakorlatra támaszkodhatunk.

Dr. Törő Blanka: Amikor a tanú ítélkezik…

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 06. 4.

Törő Blanka„Zűlött lesz a leány, aki zűlött nőnek a sarja”– így szólt a fenti latin mondás, bizonyítva azt az elszomorító tényt, hogy az előítéletek, sztereotípiák, az elhamarkodott általánosítások már ősidők óta jelen vannak az emberiség életében. Vajon betartja-e bárki a Biblia parancsát: „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek” ? Vajon hány igaz barát, hűséges szerető társaságától fosztottuk meg magunkat életünk során a sztereotípiáinkhoz való görcsös ragaszkodásunk miatt? Az előítéletek veszélyét, káros hatását – amíg azok nem öltenek testet egy-egy élethelyzet során – kevésbé érzékeljük. De mi történik akkor, amikor egy-egy ilyen merev kategorizálással a tárgyalóteremben találkozunk?
A Be. 85. § (3) bekezdése előírja, hogy amennyiben a tanú vallomástételének nincs akadálya, figyelmeztetni kell arra, hogy köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, továbbá arra, hogy a hamis tanúzást a törvény szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

Tóth Mihály: Kiszámítható döntések a kiszámíthatatlan jövőről

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 05. 26.

 Az életfogytig tartó szabadságvesztésről a legújabb, minket érintő strasbourgi döntés ürügyén
“A társadalom védelme ugyanis nem indokolhat olyan bírói prognózist, ami eleve, egyszer és mindenkorra kizárja a szabadulás esélyét, mert a bíró a múltat megismerheti ugyan, a távoli jövőt kevéssé. Fontosnak vélem még egyszer, utoljára hangsúlyozni: esélyről, s nem jogról van szó. A legsúlyosabb büntetés, a társadalomból történő végleges kirekesztés – jóllehet adott esetben akár az is felvethető, hogy az is „embertelen”, vagy „megalázó” – magasabb érdek, a társadalom védelme okán mégis indokolt, szükséges lehet. A felülvizsgálat, akár ismételten, nyilván járhat a szabadlábra helyezés elutasításával is. A remény jogától való teljes előzetes megfosztás azonban mindig szükségképpen embertelen, és indokolt soha sem lehet. Ezért ebben az esetben törvénybe kell iktatni a felülvizsgálat legkorábbi időpontját.”

Dr. Mészáros Ádám Zoltán: A jogos védelem és a végszükség korlátainak túllépéséről

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 05. 21.

Meszaros Adam A jogos védelem és a végszükség mint a Büntető Törvénykönyv Általános Részében szabályozott két jogellenességet kizáró ok túllépésének a lehetőségét mint az a jogtörténeti vizsgálódásokból megállapítható, mind a jogalkotói (értem ezalatt a korábbi négy Általános Részi szabályozást, és a hatályban lévő 2012. évi C. törvényt a Büntető Törvénykönyvről), mind a jogalkalmazói gyakorlat és jogirodalmi munkák a főszabálytól elkülönülten tárgyalták. Ha végig tekintünk néhány európai büntető törvénykönyv túllépésre vonatkozó rendelkezésein, megállapítható, hogy ex lege a jogos védelem tekintetében majdnem minden ország rendelkezik eltérő mértékben és módon ezen jogintézményről. A végszükség vonatkozásában ez már korántsem mondható el, azonban ennek hiányában is a jogalkalmazói gyakorlat az ilyen eseteket a büntetés kiszabása során figyelembe veszi.

Fodor Réka: Az igazságügyi könyvszakértés jelentősége napjainkban

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 05. 15.

Fodor RékaNapjainkban – a tudomány és a technika rohamos fejlődésének világában – egyre több területen és egyre több alkalommal figyelhetjük meg, hogy a büntetőeljárásokat lezáró megfelelő döntések meghozatala érdekében nélkülözhetetlen az adott szakterületen különös szakértelemmel bíró igazságügyi szakértő bevonása.
A szakértő ugyanis nem más, mint a büntetőeljárás különös szakértelemmel rendelkező szereplője, akit olykor „tudós tanúnak” is szokás nevezni. Ez a státusz az angolszász büntetőeljárások során érvényesül igazán, ahol a tanúra vonatkozó szabályokat tekintik irányadónak a szakértőt illetően is. Ezzel ellentétben, a kontinentális európai büntetőeljárási jogokban a szakértő önálló eljárási pozíció birtokosaként jelenik meg. Az egyszer – véleményem szerint is – biztos, hogy a tanúban és a szakértőben van közös vonás…

Dr. Kardos Sándor: A tényálláshoz kötöttség elvének egyes kérdései a másodfokú büntetőperben

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 05. 8.

Kardos_SandorA jogorvoslat biztosítása a jogállam céljainak és feladatainak megvalósítását szolgálja. Ezért kell az államnak olyan jogszabályokat megalkotnia, amelyek eljárási garanciák nyújtásával az alanyi jogok érvényesítésének lehetőségét megteremtik. Minden eljárásjognak, így a büntetőeljárásnak is az egyik jellegzetessége, hogy több egymást követő szakaszból áll. Mindegyik szakasznak az eljárás folyamatában egyúttal szűrő szerepe is van, amelyen át a további szakaszba csak az arra alkalmas ügyek jutnak. Ez a büntetőeljárás egyik garanciája. A büntetőeljárás fakultatívnak tekinthető része a fellebbezési eljárás, (a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság eljárása), amelyre attól függően kerül sor, hogy az arra okot adó joghatályos fellebbezést benyújtották-e vagy sem.

Dr. Háger Tamás: Abszolút eljárási szabálysértések az elsőfokú büntetőperben

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 04. 28.

 Hager_Tamas A büntetőjogi felelősség megállapításához a részletesen szabályozott büntetőeljáráson keresztül visz az út. Büntetőeljárás nélkül nincs bírósági ítélet, azaz nem kerülhet sor a büntetőjogi felelősségről szóló bírói döntésre. A büntetőeljárás szabályrendszerének betartása az igazságnak megfelelő, de legalábbis a valósággal összhangban álló ítélet tényállása és az eljárási szabályok szerves összefüggésben állnak. A bíróság a tényállást a bizonyítékok megvizsgálása, majd sokoldalú, kölcsönös értékelése után állapítja meg. Az igazság megállapítását a jog a bíróságra bízza, és csak a bíróságot ismeri el az igazság megállapítására kompetensnek. Ezt nevezi Király Tibor a bíróság igazságmonopóliumának. A büntető igazságszolgáltatásnak, azaz a bűncselekmények megismerésének és az ítélethozásnak ekként a letéteményese a bíróság.

Dr. Szemesi Sándor: Sok (jó) ember kis helyen? A magyar fegyintézetek zsúfoltságával kapcsolatos kérdések az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 04. 23.

 Szemesi_Sandor Az Emberi Jogok Európai Bírósága legújabb ítélkezési gyakorlatában egyre hangsúlyosabb szerepet töltenek be a fegyintézetek zsúfoltságával kapcsolatos beadványok , mely tendencia a Magyarország ellen indított eljárásokra is teljes mértékben igaz: 2014 januárjában három ügy összesen 101 kérelmezőjének beadványát továbbította a Bíróság a bepanaszolt magyar kormánynak, lényegében arra a kérdésre várván a választ, hogy az elítéltek – állításuk szerint – túlzsúfolt cellákban történő elhelyezése tekinthető-e az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkében foglalt kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma sérelmének. Jelen tanulmány keretei között azt vizsgálom, mennyiben egyeztethető…

Szendrői Anna: Az igazság felfogásai a büntető eljárásjogi rendszerekben

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 03. 7.

Szendroi_Anna
A büntetőeljárás elé a törvények feladatként, követelményként azt állítják, hogy a benne részt vevő személyek együttes tevékenységének eredményként a bíróság az igazságot állapítsa meg arról, hogy történt-e bűncselekmény és azt ki követte el. Az igazság megtalálásán múlik az, hogy a bűnösséget megállapító ítéletben törvényes és igazságos döntés születik-e, vagy sem. Ha ugyanis annak – az igazságnak megfelelő – megállapítására, hogy a vádlott követte el a bűncselekményt, nincs lehetőség, a bíróságnak felmentő ítéletet kell hoznia. A bíróság feladatának – az igazságszolgáltatásnak – a középpontjában az igazság megállapítása áll. Kérdés azonban, hogy mit értünk valójában az igazság fogalma alatt. Érdemes elgondolkozni azon is, hogy az igazság és az igazságosság fogalma mennyire esik egybe az ítélkezés során…

Dr. Molnárné dr. Mészáros Noémi: Gondolatok a tárgyalás mellőzéséről

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 02. 26.

Dr_Molnarne_dr_Meszaros_Noemi

A XXI. század igazságszolgáltatásának egyik legnagyobb problémája az eljárások ésszerűtlen elhúzódása. A növekvő pertartamok oka ma már nem csupán az ügyek mennyisége, hanem természete, minősége is egyben. Éppen ezért az egyszerű ténybeli és jogi megítélésű ügyek vonatkozásában mutatkozik ésszerűnek az eljárás egyszerűsítése, mely az adott ügy elbírálását lényegesen felgyorsítja, időt felszabadítva ezzel a büntető igazságszolgáltatás számára a bonyolultabb, nehezebb megítélésű ügyek elbírálásához. Mert igaz a mondás: „Az idő száll tova, s az igazság oda”.

Csomós Tamás: Az új Btk. időbeli hatályra vonatkozó rendelkezései a gyakorló jogász szemével

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 02. 13.

csomos_tamas
Egy jogász életében ritkán adatik meg, hogy aktív évei alatt egy teljesen új Büntető Törvénykönyv lépjen hatályba. 2013. július 1-jén egy ilyen élménnyel lettünk gazdagabbak. Személyes véleményem az, hogy az egyik szemem sír, a másik nevet. Az ügyvédtársadalom – de talán az egész jogászi közvélemény – megosztott a 2012. évi C. törvény értékelése kapcsán.

Tény, hogy már több mint egy évtizede megfogalmazódott a büntetőjog újrakodifikálásának igénye. Az előkészítő munkálatok még 2001 márciusában megkezdődtek. 2003-ban az MTA Jogtudományi Intézete közzé is tette Wiener A. Imre professzor Általános Rész tervezetét…

Dr. Marek Kordík, LL.M., Phd: Appeal against the European Arrest Warrant and the reasons for a detention of the surrendered person in the practice of Slovak judicial organs

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 02. 10.

marek_kordikThe paper deals with the issue of an appeal against the European Arrest Warrant (“EAW”), in particular with certain problematic issues that have occurred during its use in practice and why this legal tool “has faced” so many judicial decisions. The paper is scoped very narrow and is not meant to cover all the hot and touchy issues related to the EAW. The reason is limited space, specific purpose of this paper and the effort to support or challenge each argument by concrete judicial decision. Notwithstanding that we do not want to conclude either that pointed issues presented further are the only ones or so underestimate the importance e.g. ne bis in idem issue…

Bócz Endre: Ismét a semmisségi törvényről

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 01. 27.

bocz_endreMegszületett 2013. szeptember 30-án az Alkotmánybíróság döntése a 2006. évi őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény – a továbbiakban: Semmisségi törvény – ügyében.

A határozat elhamarkodottnak nem nevezhető. Mint egy korábbi írásomban utaltam rá, 2011. október 12-ig már több bíró kezdeményezte a törvény alkotmánybírósági felülvizsgálatát; ilyenkor – ha a bíróságon folyamatban lévő ügy eldöntése függ az Alkotmánybíróság álláspontjától – soron kívül kell a testületnek határoznia. E soron kívüli döntés meghozatala történt most, közel két év elteltével.

A határozat terjedelme két párhuzamos indokolással és három különvéleménnyel valamivel több, mint 23 oldal…

Farkas Henrietta Regina: A tisztességes eljárás főbb részjogosítványainak érvényesülése a büntetőperben

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 01. 16.

farkas_henrietta_rAz alapvető jogtárgyak súlyos megsértése jogkövetkezményeket, büntetést von maga után már évezredek óta az emberi társadalomban. Nincs ez másképp a modern jogban sem. A bűncselekményeket és jogkövetkezményeit a büntető anyagi jog határozza meg. A büntetőtörvény normái azonban önmagukban nem érvényesülnek, a törvényhozói cél egy speciális, igen részletesen szabályozott procedúra keretében realizálódik, mely maga a büntetőeljárás. A büntetőeljárás a nemzeti jog által részletesen szabályozott, normáinak alkalmazása során azonban soha nem lehet szem elől téveszteni nemzetközi jogi kötelezettségeinket. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye ratifikálása óta nemzeti jogunk része, szabályai jelentőséggel bírnak a büntetőeljárásban, mely alapvető, alkotmányos, emberi jogokat érinthet hátrányosan…

Szabó Krisztián: Kérdőjelek a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezései kapcsán

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2014. 01. 9.

szabo_krisztian Számos kritikai jellegű észrevétel látott már napvilágot a tíz évvel ezelőtt hatályba lépett büntetőeljárási törvénnyel kapcsolatban. Akár a büntető eljárásjog tudományának, akár gyakorlatának oldaláról vizsgáljuk a Be. rendelkezéseit, az értelmezési nehézségek, a jogalkotói következetlenség, a rendszerszemléletű gondolkodás hiánya visszatérő problémát jelentenek. Egyes esetekben a jogintézmények lényegét illetően is komoly viták vannak (lásd például a tanúsegítő ügyvéd jogállását, a sértett fogalmának értelmezését a pótmagánvádas eljárásban, és a sort még hosszan folytathatnánk), gyakran viszont egy-egy részletszabály megfelelő értelmezése és alkalmazása okoz nehézséget. Jelen tanulmány keretein belül ez utóbbiakat kívánom ismertetni, elsősorban gondolatébresztő szándékkal, hiszen egyetlen és támadhatatlan megoldással sajnos nem szolgálhatok…

Dr. QIAN Xiaoping PhD: Judicial Control of Death Penalty – Inspection of Three Modes

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2013. 12. 30.

qian_xiaoping As the birthplace of theories of abolition of death penalty, Europe had started its experiment of abolition of death penalty in legislation since the last years of the 18th century. The basic requirement of admission to EU is the abolition of death penalty, had promulgated the abolition throughout the Continent and rendered it the forerunners in the campaign of abolishing death penalty. However, in comparison with the EU’s abolition death penalty through legislation, it is difficult for countries like the US, Japan and India to accomplish it in the same way. Therefore “A Second Path” was brought forward, which is to restrict the application of death penalty by setting up higher judicial standards. These three countries differed vastly the in the content of their judicial standards and formed three different modes of judicial control of death penalty.

Kéryné Kaszás Ágnes Roxán: A koncessziós eljárás szabályozásának büntetőjogi relevanciái

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2013. 12. 19.

A kartelltilalom büntetőjogi szabályozásának igénye Magyarország 2004-es EU-csatlakozása kapcsán merült fel. Mivel a közösségi támogatások jelentős része kerül kiosztásra közbeszerzési eljárások során, a koncessziós eljárások pedig az állam vagy a helyi önkormányzat által végezhető, kiemelt jelentőséggel rendelkező gazdasági tevékenységek gyakorlására irányuló időleges jog átengedésére irányulnak, ezen eljárások tisztasága fokozott védelmet kíván, így a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról szóló 2005. évi XCI. törvény 14. §-a 2005. szeptember 1-jei hatállyal bevezette a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi Btk.) 296/B. §-át, amely büntetni rendelte a közbeszerzési és koncessziós eljárás során megvalósított versenykorlátozó magatartást…

Elek Balázs: Recenzió Szabó Krisztián: Tanúvédelem a magyar büntetőeljárásban című monográfiájáról

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2013. 12. 12.

elek_balazsA hatályos büntetőeljárásról szóló törvény annyira nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hogy alig több mint tíz évvel a hatálybalépése után kodifikációs előkészületek kezdődtek egy új, a korunk igényeit kielégíteni alkalmas eljárási törvény megalkotására.

Úgy vélem, hogy a jogalkotásnak különösen szüksége lesz az olyan tudományos eredményekre, mint Szabó Krisztiánnak a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. gondozásában megjelent monográfiájára.

Meglepőnek tűnhet a szerző azon gondolata, hogy a tanúvédelem, mint jogi terminus technicus sokkal inkább tekinthető zsurnalisztikai kifejezésnek, mintsem szemantikailag kifogástalan meghatározásnak…

Simon Nikolett: A tanúvallomás jogosulatlan megtagadása, mint anyagi jogi nóvum hatása a Be. vonatkozó rendelkezéseire

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2013. 12. 7.

simon_nikolett„A tanúk vagy tévednek, vagy hazudnak, és ritka kivétel, ha valamelyik igazat mond”, ellenben ha megtagadják a vallomástételt, még a lehetőség sincs meg az igaz vallomás elnyerésére. A tanúvallomás jogosulatlan megtagadása deliktum beiktatása nagymértékben befolyásolja, ezen felül akár át is alakíthatja a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek (a továbbiakban: Be.) a rendbírság kiszabhatóságával kapcsolatos rendelkezéseit.

Alapvető változásként értékelhető az új Btk. (a továbbiakban: Btk.) újszerű megoldása, amely kiveszi a bírósági szakaszt a korábbi eljárásjogi rendelkezések közül…

Készülő börtönkódex

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2013. 12. 6.

A Jobbik bányákba küldené a rabokat, a konzervatív büntetőpolitika mellett felsorakozni látszó MSZP viszont a konkrét teendők tekintetében egyelőre tanácstalan.

bv_intezet

A tétovázó MSZP-vel szemben a Fidesz nem egészen egy hónap alatt akarja átvinni a parlamenten a 288 oldalas jogi monstrumot. A 438 paragrafusból álló előterjesztést a szocialisták szerint ki kellene egészíteni, mert a mai tervezet alkotmányos jelentőségű részletszabályokat kormányzati rendeletekkel óhajt csak meghatározni.

Bárándy Gergely Phd. – Bárándy Aliz: Gondolatok az új Büntető Törvénykönyv elvi jelentőségű rendelkezéseiről

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2013. 11. 27.

barandyE cikk szerzőiként arra vállalkozunk, hogy az új Büntető Törvénykönyv elvi jelentőségű, a büntetőpolitikát alapvetően meghatározó rendelkezéseiről valamint néhány általunk még fontos változásnak tartott kisebb jelentőségű kérdésről a szubjektív kritikai elemeket sem nélkülöző áttekintést adjunk. A tanulmány megírásakor nagymértékben támaszkodtunk a Tóth Mihály professzor úrral közösen kidolgozott, de a kézirat lezárásakor még nem publikált anyagokra.

Szomora Zsolt: Megjegyzések az új Büntető Törvénykönyv nemi bűncselekményekről szóló XIX. Fejezetéhez

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2013. 11. 21.

szomora_zsoltMivel egy tanulmány keretében nem vállalkozhatok részletes, valamennyi bűncselekményre kitérő kommentár írására, így a következőkben három nagy témakör kiemelésével mutatom be és értékelem az új XIX. Fejezet szabályozását. Elsőként a szabályozásban központi szerepet betöltő, számos törvényi tényállásban elkövetési magatartásként (vagy más objektív tényállási elemként) megjelenő szexuális cselekmény kategóriájáról lesz szó. Ezt követően szót ejtek a szexuális önrendelkezést kényszerítéssel sértő nemi bűncselekményekről, végül pedig a gyermekek zavartalan szexuális fejlődését védő tényállások…

Fázsi László: Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2013. 10. 25.

fazsi_laszloA 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) mérsékelt újszerűsége folytán aligha fogja megrengetni a magyar büntető ítélkezést, amiből azonban nem következik, hogy nem is kell elmélyülnünk az új szabályok rendszerében, hiszen 2013 júliusától a többnyire változatlan rendelkezéseket is más helyütt kell keresnünk. Annyiban tehát mindenképpen üdvözlendő ez az új jogalkotási termék, hogy legalább annak átgondolására ösztönözhet bennünket, amit eddig is tudtunk, csak éppen mára elszoktunk tudásunk rendszerezésétől…

Háger Tamás: Új tényállás a büntetőtörvényben: a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2013. 10. 18.

hager_tamasA hatályos Btk. érdemi változást hozott, mert a 277. §-ban büntetni, büntetőjogi eszközökkel pönalizálni rendeli a bírósági eljárásban a tanúvallomás jogtalan megtagadását. A vallomástétel megtagadásának következményeivel kapcsolatban a tanulmányban indokoltnak tartom a történeti kitekintést a bűnvádi perrendtartásig visszamenőleg, majd azt követően a hatályos törvény tételes rendelkezéseit kívánom elemezni, illetve az ítélkezésben várhatóan felmerülő jogalkalmazási kérdéseket vizsgálni…

Tóth Andrea Noémi: A kiutasításról a bírói gyakorlat tükrében

Kategória: SzakcikkekPublikálva: 2013. 10. 8.

toth_andreaA kiutasítást a korábbi és a 2013. július 1-jén hatályba lépő új büntető törvénykönyv is a büntetések közé sorolta. A jogintézmény lényege, hogy azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani, s a kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. A törvény és a jogalkalmazás természetesen tovább árnyalják e büntetés feltételeit, valamint kizáró okait…