Bevezetés A kiutasítást a korábbi[1] és a 2013. július 1-jén hatályba lépő új büntető törvénykönyv[2] is a büntetések közé sorolta. A jogintézmény lényege, hogy azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani, s a kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza.[3] A törvény és a jogalkalmazás természetesen tovább árnyalják e büntetés feltételeit, vala...

    Pár hónapja lépett hatályba hazánk negyedik írott Büntető Törvénykönyve. Jóllehet a törvényszöveg és az indokolás már lassan egy éve közkézen forog, emellett sorra készülnek a kódex részleteit ismertető tankönyvek és kommentárok, régi tapasztalat, hogy a valódi értékítéletre – amelyet a gyakorlat fog kimondani – még várnunk kell. Az itt következő impressziókat a törvény előzményeiről, megalkotásáról, elfogadásáról és egyes rendelkezéseiről inkább csak néhány közérdeklődésre s...

    Mindenki lop?! Kutatási eredmények azt igazolják, hogy majdnem minden gyermekkorú vagy fiatalkorú elkövetett már valamilyen szabálysértésnek vagy bűncselekménynek tekinthető cselekményt. – Az ilyen esetek legnagyobb százaléka azonban olyan jelentéktelen, hogy a hatóságok nem is szereznek róla tudomást.[1] Az elzárással is sújtható szabálysértések közül leggyakrabban előforduló tulajdon elleni szabálysértések azok, amelyek közvetlenül érintik az állampolgárokat, megingatva...

    Előzetes megjegyzések A tanulmány célja egy használható diagnózis felállítása, hogy segítse a korrupció kérdéseivel foglalkozó szakembereket e speciális probléma azonosításához. Komplex társadalmi jelenségről lévén szó, a probléma feltárása, és kezelése is komplex társadalomtudományi módszereket igényel, az érintett szakmák – kriminológia, jogi, kriminalisztika, szociológia, pszichológia, kommunikációelmélet, etika, pedagógia, gazdaság és pénzügytan, ellenőrzéstan és mások –...

  Elrontva? Több az ellenzőjük, mint a barátjuk az új Btk. szexuális bűncselekményekről szóló normáinak, amelyek a bűnügyi statisztikán mindenképpen javítanak majd. Börtönbe kellene zárni Rómeót és Júliát? – kérdezhetik azok, akik szerint a valósághoz igazodó törvényt hozott a T. Ház, amikor 12–18 éves fiatalkorúak esetében eltörölte a beleegyezéses szex eddigi büntetését. A HVG által megkérdezett szakértők – egy jogász és egy szociológus-közgazdász nőjogi aktivista, valamint egy gye...

  „In poenalibus causis benignius interpretandum est” (Büntetőügyben a jóindulatú értelmezés a követendő. Paulus D.50,17,155,2.)[1]   Bevezetés A harmadfokú büntetőeljárás a legújabb kori magyar büntetőper viszonylag fiatal jogintézménye, de a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria iránymutató tevékenysége folytán már kialakulóban van a bírói gyakorlat. Ennek ellenére teljesen egységes ítélkezésről nem beszélhetünk, sok esetben még az is vita tárgyát képezi, és jogértelmezést...

  Határsértők Megtorló nem lehet, szóbeli cselekmények ellen „nem vethető be” – mondta ki a Kúria a jogos védelemről az új szabályok kapcsán, melyek szakértők szerint időnként tragikus helyzetekhez vezethetnek. „Ki magát igazságosan védelmezvén, valakit megöl, nem lehet gyilkosnak ítélni” – a II. József idejéből származó, 225 éves mondat is jelzi, a jogos védelem körüli vita örök a büntetőjogászok számára. A magyar disputát az új, még tavaly megszavazott, ám csak most július elején h...

  Szabadságvesztés? Legfeljebb „kozmetikázás” várható az egyre szigorúbb magyar büntetőszabályokon, bár a strasbourgi emberi jogi bíróság jogsértőnek mondta ki a tényleges életfogytiglant. Új szabadságharcos frontot nyithat Orbán Viktor miniszterelnök, ám most nem magányos küzdőként, hanem befolyásos szövetségessel, brit kollégájával az oldalán indulhat csatába. David Cameron kormányfőt feldühítette ugyanis a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága: három angol gyilkos ...

  Bevezetés Az Alkotmánybíróság határozataiban a jogállam alapvető, nélkülözhetetlen elemeként következetesen megjelenik a jogbiztonság, ami az állam – és elsősorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. A jogbiztonság megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalm...

  I. Bevezetés Az utóbbi évek, évtizedek igazságügyi tévedései, vitatott bírósági döntései az angolszász jogterületeken – előbb az Egyesült Államokban, majd Angliában és Walesben[1] – felkeltették a büntetőeljárásokban folytatott szakértői bizonyítás felülvizsgálatának igényét. Előbb, 2005 novemberében a Kongresszus a törvényszéki szakértés felülvizsgálatára hatalmazta fel a National Academy of Science-t (NAS). Feladata szerteágazó volt, kiterjedt – többek között – a törvényszéki közöss...

    1. Bevezető A modern menedékjog kialakulásának hajnalán, 1951. június 13-án deklarálta a Nemzetközi Bíróság az ún. Haya de la Torre-ügyben,[1] hogy „alapelvi szinten a menedékjog nem akadályozhatja az igazságszolgáltatás működését. A menedékjogból eredő biztonság nem jelenthet védelmet a jogszabályok rendes alkalmazásával és a jogszerűen felállított törvényszékek ítélkezésével szemben.” Ez a jogelv megjelent a mai menedékjogi szabályozás gerincét alkotó, a menekültek hely...

    A szabadságvesztés, ezen belül az életfogytig tartó szabadságvesztés témakörével összefüggésben különbséget kell tenni a szabadságvesztéssel, és az életfogytig tartó szabadságvesztéssel történő – törvényi fenyegetés tartama, – a bírósági büntetéskiszabás gyakorlata, – és annak tényleges végrehajtása között.[1] Ez alkalommal az életfogytig tartó szabadságvesztésre vonatkozó európai törvényi szabályozások rövid vázlatos áttekintését kívánom bemutatni.   Életfog...

    „(…) A Btk. 66. §-ára tekintettel, alább nevezett elítélt ügyében javaslom a közérdekű munka büntetés (hátralevő része) végrehajtását kizáró ok megállapítását. (…)”: „(…) Nevezett személyt a IV. és XV. Ker. Bíróság IV. (…)/2002/(…). számú, 2003. 09. 22. napján kelt, 2003. 09. 23. napján jogerőre emelkedett ítéletében 40 nap közérdekű munka-büntetésre ítélte. Javaslatomat az indokolja, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után: Az ügy elévült. Az iratanyag beérkezésekor a...

    Az új Btk. az 1978. évi IV. törvénnyel egyezően szabályozza a tévedést, mint büntethetőséget kizáró okot. Úgy vélem, hogy ez alapot adhat arra, hogy a korábbi bírói gyakorlat eredményeit az új Btk. kapcsán is kövesse a jogalkalmazás. Éppen ezért nem érzem szükségtelennek a társadalomra veszélyességben tévedés kapcsán kialakult eddigi joggyakorlat bemutatását, különösen arra tekintettel, hogy a büntető jogszabályok változása mindig felveti azt a kérdést, hogy az új normák ...

    A Büntető Törvénykönyvről szóló, 2013. július 1-jén hatályba lépő 2012. évi C. törvény (a to­vábbiakban: Btk.) a büntetőjogi intézkedések között említi az elektronikus adat végleges hozzá­férhetetlenné tételét [Btk. 63. § (1) bek. g) pont], mely önállóan vagy más büntetés, intézkedés mellett is alkalmazható [Btk. 63. § (4) bekezdés]. A Btk. 77. § értelmében véglegesen azt az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatot kell hozzáférhetetlenné tenni, amelynek hozzáférh...

  I. Bevezetés helyett: 1. A terrorizmus története „a terror nem más, mint gyors, szigorú és hajthatatlan igazságtétel, ezért tehát voltaképpen az erény megnyilvánulása…” „az erény, amely nélkül a terror végzetessé válik, s a terror, amely nélkül az erény tehetetlen”[1] A terrorizmus, mint nemzetközi jelenség évezredes múltra tekint vissza, így akár a történelem állandó kísérőjelenségének is nevezhetnénk. Már az antik görög és római civilizációkban, majd a középkorban is ...

    A pénzmosás az egyik legnehezebben felderíthető bűncselekmények közé tartozik (a vesztegetéshez hasonlóan), mivel nincs klasszikus értelemben vett sértett, a pénzmosás szereplői pedig nem fedik fel a bűncselekményt az érdekazonosság miatt[1]. A pénzmosás bűncselekmény nyomozása során az alábbi bizonyítási szempontokra kell figyelemmel lenni: • a pénz milyen bűncselekményből származik; • a pénzmosást milyen módszerrel követték el; • ki az elkövető (...

  1. Miről van szó A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv [Btk.] Különös Részének tartalomjegyzékét áttekintve legelőbb a hatályos kódexnél differenciáltabb törvényi konstrukció tűnik fel az embernek, ami mindenképpen dicséretes jogalkotói törekvést tükröz, hiszen ennek a jogszabályban való eligazodás megkönnyítése mellett a rendszertani értelmezés alkalmazásának szükségessége esetén akár ügydöntő jelentősége is lehet más elhatároló ismérv hiányában. Ezért egyáltal...

    A kóros elmeállapot mint a bűncselekmény alanyává válásának condito sine qua non-ja már igen korán megjelent a kodifikált magyar büntető anyagi jogi normákban.[1] Természetesen a kóros elmeállapot kifejezés több elnevezésbeli változáson ment keresztül, míg a mai megnevezése kialakult. Az alábbi fejezetben a kóros elmeállapot szabályozási fejlődése kerül bemutatásra, kitérve az új Büntető Kódex jogtechnikai megoldására is.   I. 1792-es javaslat Az 1792-es javasl...

  Opening remarks: the concept of the Hungarian economic criminal law The Chinese and Hungarian criminal law are much more similar, than we thought before beginning this research[1]. In the Hungarians’ view, just like the Criminal Code of China since 1997, the role of judge-made law is not more than the explanation of the law, or the clarification of certain concepts, but analogy has always been forbidden in Hungary: that is, the principle of „nullum crimen sine lege” is enforced.[...

Konferencia az új Büntető Törvénykönyvről Egyetértés és kritika Volt és jelenlegi gyakorló büntetőjogászok és elméleti szakemberek értékelték a jövő júliusban hatályba lépő új Büntető Törvénykönyvet a HVG-ORAC szakkönyvét bemutató konferencián. A tudományos élet képviselői világosan látják az új Büntető Törvénykönyv (Btk.) előnyeit és hibáit, néhol éles kritikával élnek, és bár sokan feleslegesnek ítélik a kódex bevezetését, abban nagy az egyetértés, hogy a törvény gyengeségeinek feltárása ...

Bevezetés A 2001. szeptember 11-i, USA érdekeltségek elleni terrortámadás következményei többrétűek voltak. Többek között rávilágítottak arra, hogy a terrorellenes küzdelemben elkerülhetetlen a globális, de legalább a multinacionális és a transzatlanti együttműködés. A terrorizmus jelenségének egyik leginkább globalizálódó területévé annak finanszírozása vált a pénzügyi- és bankrendszer hasonlóan globális jellegéből adódóan. A terrorizmus finanszírozásának felderítésére, illetve a terrori...

„Aki elfogadja a rosszat és nem tesz ellene semmit, az ugyanúgy részt vesz benne, mint az, aki segít elkövetni” (Martin Luther King) [1] 1. Bevezető gondolatok[2] A pénzügyi piacok liberalizálódása és az ezt kísérő technológiai forradalom hatására az utóbbi évtizedekben egy olyan nemzetközi gazdasági környezet alakulhatott ki, melyben a többszörösen összetett, határokon átívelő pénzügyi tranzakciókat egyszerűen és szinte azonnal meg lehet valósítani. Ezen feltételek olyannyira kedvez...

   Bevezetés Az ismeretlen elkövető által elkövetett bűncselekmény felderítése a bűnügyi munka egyik legizgalmasabb része. A nyomozóhatóság a legtöbb esetben, a nyomozás bizonyos szakaszában a kriminalisztika 7 fő kérdését a ki/kivel kérdések kivételével meg tudja válaszolni, de ha ez a kérdés a későbbiek során is megválaszolatlanul marad, akkor elakadt, eredménytelen a nyomozás. A fentiekből következik, hogy ebben az esetben a büntetőeljárás szakaszai közül a nyomozási sza...

   Bevezető gondolatok „Ki kell dolgozni a megelőző pártfogás rendszerét, és be kell illeszteni a fiatalkorúak pártfogásának intézményét a gyermekvédelem rendszerébe a gyermekkorú és fiatalkorú szabálysértést, bűncselekményt elkövetők szocializációjának és reszocializációjának elősegítése érdekében.”[1] A hivatkozott Kormányhatározat részletből is következik, hogy a megelőző pártfogás intézményét a jogalkotó a fiatalkorú elkövetők bűncselekmény elkövetésétől való visszatartása, ...

„Sajnos gyors, kapkodó, naponta változó világban élünk, s úgy tűnik, a gazdasági büntetőjog területén még nem ért véget a próbálkozások és a kísérletek kora. Pedig, ha valamihez, a büntetőjogi kérdések komoly téttel járó megítéléséhez biztosan állandóságra és nagyobb megfontoltságra lenne szükség. (Tóth Mihály)    I. Bevezetés A rendszerváltást követően a gazdaság szerepe kétségkívül felértékelődött. Nagyobb hangsúlyt kapott az egyének, valamint a hitelezők érdekeinek védelme. A...

   1. A téma aktualitása Számos szerző foglalkozott már a büntetőügyekben hozott ügydöntő határozatok [az egyszerűség kedvéért a továbbiakban: ítélet] szerkesztésének kérdéseivel, aminek eredményeként tudományos igényű[1] és gyakorlatias szemléletű[2] művek között egyaránt válogathatunk. Erre tekintettel okkal felvethető kérdésnek tartjuk – miután ez bennünk is felmerült –, hogy egyáltalán érdemes-e ma ítéletszerkesztési kérdésekkel foglalkozni, nyolc évvel a büntetőeljárásról szól...

Az előadás a HVG-ORAC Kiadó az új Btk.-t bemutató konferenciáján hangzott el 2012. szeptember 4-én. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Kollégák! Az előttem elhangzott értékes, tartalmas, bár kissé hosszadalmas előadások is már óvatos kritikával illették az új Büntető Törvénykönyv, a 2012. évi C. törvény általános koncepcióját, elképzeléseit és egyes jogintézményeit, de rám hárult az a hálátlan feladat, hogy a büntetőjog alappilléreit, a bűncselekmény fogalom és a társadalomra veszélyesség ...

Az előadás a HVG-ORAC Kiadó az új Btk.-t bemutató konferenciáján hangzott el 2012. szeptember 4-én. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, 2012. április 12-én jelent meg a sajtóban a hír, hogy a kormány benyújtotta az új büntetőtörvénykönyv tervezetét. A tervezetet Répássy Róbert államtitkár ismertette sajtótájékoztatóján. Az új büntetőkódex a 34 éve, 1978-ban elfogadott és azóta több mint száz alkalommal, 1600 törvényhelyen módosított büntetőtörvénykönyvet váltja fel. A minisztérium közzé tette a bü...

Valamelyest „szakmainak” is szánt írásom élén talán megbocsátható, hogy a sokat emlegetett közvéleményé legyen az első szó. Fontosnak vélem ugyanis, hogy az egyetemi katedra biztonságos emelvényén, szakkönyvekkel körülbástyázva se veszítsük el fogékonyságunkat a közvélekedés spontán megnyilvánulásaival szemben. Lakossági fórumokon, szabadegyetemi előadásokon vagy akár piacon, kocsmában, buszmegállóban, újságosnál hangoztatott sommás értékítéletek következnek tehát, legtöbbjük, felteszem, ismerős...

A társadalomra veszélyesség a Büntető Törvénykönyv bűncselekmény-fogalmának talán legtöbbet vitatott fogalmi eleme.[1] A bűncselekmény-fogalom a büntetőjog-tudomány egyik alapfogalma, hiszen – Földvári József szerint – jelentőségét az adja, hogy szinte valamennyi egyéb büntetőjogi fogalom a bűncselekmény fogalmához való viszonyától függően foglalja el helyét a tudományág rendszerében.[2] Az új. Btk. kodifikációs minőségének szempontjából kiemelkedő jelentőséget tulajdonítok a jogalkotói...

Korhatárátlépés A legsúlyosabb esetekben 14-ről 12 évre szállította le a büntethetőségi korhatárt az új Btk. A „főbenjáró” deliktumok körébe a rablás és a kifosztás is bekerült. „A ne ölj! parancsa olyan alapvető szabály, amelynek betartásához szükséges belátási képesség jó eséllyel hamarabb alakul ki, mint a büntethetőségi korhatárt jelentő 14. életév” – érvelt Répássy Róbert fideszes igazságügyi államtitkár a korhatár-leszállítás mellett a parlamentben. Tavaly 14 éven aluliak, vagyis a...

Életvélelem Keményebben védhetik életüket, javaikat a megtámadottak, ám az új szabályok is számos vitás esetet produkálnak majd. Ősinek mondható,  római jogihoz közelítő megoldást választott a parlament a jogos védelem kiterjesztéséhez. A  XII táblás törvény szerint „ha éjszaka követ el valaki tolvajlást, ha a tulajdonos az illetőt megöli, tekintessék joggal megöltnek”. Ha nem is ilyen kemény megfogalmazásban, de az új Btk. is hasonló elvet követ (lásd Védelmi variációk című írásunkat). ...

Innovációs törekvés Húsz hónap alatt készítette el az új büntető törvénykönyvet 15 fős csapatával az igazságügyi tárcához átmenetileg átigazolt Miskolczi Barna (41 éves) ügyész. Nyilván csináltak már kasszát! Hány új bűncselekményfajta lesz a jövő nyáron hatályba lépő Btk.-ban? Ilyen összegzést nem készítettünk. Annyi biztos, hogy a megszavazott mintegy négyszázhatvan paragrafus durván százzal haladja meg a jelenlegi szakaszoknak a számát, ám a hatályos Btk. tele van „betoldásokkal”, am...

Programozott közbiztonság Nemcsak keményebb szankciókkal és az új bűncselekményi tényállásokkal próbálják visszaszorítani a magyarországi bűnözést az új Btk.-t megszavazó képviselők, hanem a lopások értékhatárának felemelésével is. A 20 és 50 ezer forint közötti értékre elkövetett tolvajlások így a jövőben már nem gyarapítják a bűnügyi statisztikát. „A ma Magyarországon tomboló erőszak tűrhetetlen és elfogadhatatlan. (…) A büntetési tételek növelése, az életfogytig tartó szabadságveszt...

A Büntetőjogi Szemle Szerkesztőbizottságának nevében szeretettel üdvözlöm az Olvasót! A magyar Országgyűlés 2012. június 25-én elfogadta hazánk Új Büntető Törvénykönyvét, amely egy év múlva lép hatályba. Az ujbtk.hu oldalon a HVG-ORAC Kiadó ezzel a jeles eseménnyel szinte azonos időpontban új szakmai folyóiratot indít. A folyóirat, amelynek a Büntetőjogi Szemle címet adtuk, teljes mértékben nonprofit kiadvány lesz, tükrözve azt az új, nemzetközileg is egyre népszerűbb szemléletet, amely szerint ...

  I. Bevezető A jogi személyek létezése, illetve cselekvőképessége nagyon régóta kérdések sokaságát vetette fel a jogtudomány fejlődése körében. Különböző társaságok és testületek a civilizált társadalmak megjelenésével már léteztek, ha nem is olyan formában, mint ma. Az embereknek már igen korán jelentkezett igénye arra, hogy másokkal együttműködve végezzenek különböző tevékenységeket. Maga a társadalmak által megteremtett jogi egység, az állam, illetve kisebb egységekben a városok (m...

  I. Bevezető gondolatok[1] „A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy ha valaki 75 évig él, feltehetően át fog élni egy jelentős gazdasági válságot és két jelentősebb recessziót.”  (Robert T. Kiyosaki)[2] „Amikor a zene leáll, ami alatt a likviditást értem, nagyon nehéz lesz a helyzetünk. Amíg azonban a zenekar játszik, addig fel kell állni táncolni. És mi még táncolunk.”  (Chuck Prince, a Citibank elnök vezérigazgatója 2007. július 10.)   2008 szeptembere óta a világgazdaság ...

          Az új Btk. elfogadásának előestéjén a büntethetőségi akadályok rendszere is forrong. Nem csupán elméleti csoportosításuk lehetősége, hanem hatókörük, esetleges pontosításuk, kiegészítésük, átértelmezésük kérdései is naponta felmerülnek. Mindezt különösen igazolják a jogos védelem kapcsán folyamatosan napirenden lévő polémiák. E büntethetőségi akadály jogi természetét és alkalmazását az utóbbi években két színvonalas monográfia is vizsgálta.[1] E...

  I. Büntetési elméletek napjainkban A büntetőjog két alappillére a bűncselekmény és a büntetés; utóbbiról kapta a nevét is. A mai büntetési elméletek sokszínűséget mutatnak az utóbbi évtizedek túlzásai és kudarcai ellenhatásaként, keresve a hatékonyságot a jogállamiság keretein belül. Az érdem, a megfizetés, az elrettentés, a reszocializáció, a helyrehozatal és a pótlás teóriája, a semlegesítést célzó büntetés, a társadalmi teóriák és a konszenzuselmélet tételeiben az időszerű racionalit...