Fázsi László¹: Az elfogultság bírói bejelentésének etikája

    Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) mindenki számára garantálja a független és pártatlan bíróság tisztességes eljárását.[2] Ennek érvényesülése érdekében az Alaptörvény azt is deklarálja, hogy a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók.[3] A bírói függetlenség a tisztességes bírósági eljárás egyik legfontosabb garanciáját jelenti, amelynek maradéktalan érvényesülése azt is megkívánja, hogy bíróként ne járhass...
Tovább

Prof. Dr. Gál István László: A befolyással üzérkedés mint speciális csalás néhány aktuális elméleti és gyakorlati problémaköre

    1. A befolyással üzérkedésről általában A Btk. a befolyással üzérkedést a kövezőképpen rendeli büntetni: „299. § (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2...
Tovább

Bettina Zsiros¹:The Relation between Truth and Justice in Criminal Proceedings

    The more we examine the duality of truth and justice, the more paths need to be crossed and diving deep into the relevant literature we may inevitably find ourselves evaluating them abstractly, on their own. From a criminal procedural point of view, however, I believe we are moving on the wrong track when assessing these concepts abstractly. Instead, it is worth examining the relationship between them, through the regulated system of the criminal justice system as a filter, keeping in mind...
Tovább

Andrea Noémi Tóth¹: The changes and challenges of the rules on review

    Introduction In Hungary, the new Code of Criminal Procedure (Act No. XC of 2017, hereinafter CCP) entered in force on 1 July 2018. This Code has brought a lot of changes in the criminal procedure. 2019 and 2020 were the first whole calendar years during which the CCP was in force, and we can draw inferences based on these two years. I would like to introduce some new rules of the judicial review proceedings: the new and the abolished causes of judicial review procedure; the basis of the pr...
Tovább

Dávid Tóth¹: Identity crimes on the darknet and the social media

    Abstract Cybercrime is a relatively new phenomenon. There are several ways we can categorize crimes which are committed in the cyberspace. There are some crimes which can exist without the internet, but the cyberspace gives more opportunities for offenders to commit these crimes with more effective methods like child pornography. There are some cybercrimes which cannot exist without the internet (e.g. misuse of cryptocurrencies). In my current research I aim to analyze the misuse of person...
Tovább

Krisztián Szabó¹: 10 years in the history of pre-trial detention in Hungary (2010–2019)

    Introduction[2] One of the most difficult parts of criminal procedure law is to regulate pre-trial detention. The most serious form of coercive measures is to break through the guarantees of personal liberty in order to ensure the success of the proceedings.[3] In Hungary, the regulation on pre-trial detention has been significantly amended on several occasions in the past ten years. This study will determine the content and directions for the development of these amendments. The necessity...
Tovább

Judit Szabó: Ne bis in idem as the cornerstone of a fair trial

    Abstract The right to a fair trial belongs to the first-generation human rights. The individual rights that belong here from, in other words, the group of freedoms, as they ensure that people have an undisturbed life, activity and social status, a freedom that can only be restricted by state intervention in exceptional and justified cases. In other terms, ensuring the principle of a fair trial is essential for the exercise of liberties: the state may restrict people in exercising their fre...
Tovább

Márton Tibor Serbakov: Trends in terrorism in 2021

    Introduction [1] Experts list several possible trends in terrorism in 2021. In his article titled “Trends in Terrorism: What’s on the Horizon in 2021?” Clarke identifies several factors that could influence terrorism in 2021: the assassination of Islamic Revolutionary Guard Corps Quds Force (IRGC-QF) commander Qasem Soleimani in January 2020, the COVID-19 pandemic, lockdowns, protests, and a bitterly contested presidential election in the U.S.[2] Clarke lists several developments that coul...
Tovább

Dóra Ripszám: Child trafficking and child labor

    I. Introduction Nowadays, one of the lucrative businesses of organized crime is kidnapping, human trafficking, which is the basis of slave labor, sexual exploitation, prostitution, human organ trafficking and other serious crimes.[1] Trafficking in human beings is a cross-border problem that affects countries of origin, destination and transit. Its most important feature is that it is an extremely highly organized, rapidly spreading crime, which makes it very difficult to fight. Trafficki...
Tovább

Dr. Laura Répássyné Dr. Német: Die Vergangenheit, Gegenwart und Zukunft der Jugendstrafrechtspflege, die Rolle der Studie des Jugendjuristen bei der Verurteilung, weitere Wege der Jugendgerichtsbarkeit 

    Wenn eine komplexe, aber nur ein enges Segment betreffende Studie durchgeführt wird, ist es wichtig, mit den Grundlagen zu beginnen, d.h. in diesem Fall, wer die Jugendlichen sind und was die Einwilligungs- und Schuldfähigkeit bedeutet, die ihre Kriminalität bestimmt. Die detaillierte Darstellung dieser Rechtsinstitutionen wurde bereits von vielen Forschern und Strafverfolgungsbehörden durchgeführt, und es steht eine beträchtliche Menge an Literatur zur Verfügung. Basierend auf dieser Idee...
Tovább

Dr. Melánia Nagy: Radicalization of children soldiers¹

    Abstract In the context of this study, I examine the strategy of the Islamic State terrorist organization in the process of radicalization of children. In this paper, I examine the segment of the organization’s operation, how to include the little ones among the members of their armies, and look for the answer to what warrior activity leaves, traces physically and mentally in children, and whether reintegration succeeds. A number of programs are working to achieve this goal effectively, in...
Tovább

Péter Lajos Kovács¹: The opportunities for the development of the telecommunications “device system” for the future

    Introduction We are all aware that the advances in computer technology are now an essential tool in most professions. However, society is able to reach a new level of development by expanding their scope of application, utilizing computers, the Internet, or other machines in more and more places. In the judiciary the development of technology can also be seen in the telecommunication device named in the Act XC. of 2017 Code of Criminal Procedure (hereinafter: CCP). In connection with this ...
Tovább

Dr. Balázs Gáti¹: Possible links between digitalization, cybercrime, and the COVID-19 pandemic

    Abstract The research aims to provide insight into relationship between COVID 19 pandemic, digitalization and cybercrime with special attention to their interconnection points and interactions. Currently, the COVID 19 pandemic is present in more than 200 countries around the world. This has an impact on social and economic life as well as on people’s privacy. As part of the fight against the coronary virus epidemic, governments have been forced to lockdown, which has changed the socio – ec...
Tovább

Balázs Elek¹: The CJEU and the ECtHR changing case law in judging dual administrative and criminal sanctions

    Introduction The case law on the prohibition of double jeopardy is constantly evolving. Initially, we observed a strict judgment based on the identity of the facts in the practice of the Court of Justice European Union (CJEU) and the European Court of Human Rights (ECHR). Later, we could see that more and more exceptions were given to the Member States of the European Union. Initially, parallel administrative and criminal proceedings were prohibited by case law. Later, we observed that all...
Tovább

Bogdan Bodea: Considerations regarding the crime of usurpation of official qualities in the Romanian Penal Code

    Abstract Impersonating or acting as a public official constitutes one of the main ways to affect state authority, therefore the crime of usurpation of official qualities must be severely reprehended. But what constitutes the material element of the crime is up to debate. The article is set to analyze this material element and different ways in which the offence may be committed, to ensure the proper understanding of the criminal conduct sanctioned by the legal text. 1. Introduction One of ...
Tovább

András Péter Bodnár¹: Digitization in criminal proceedings – issues related to eletronic data

    „New technology is not good or evil and of itself.It’s all about how people choose use it.”(David Wong) Introduction[2] The quote outlined above largely predicts which topic, which segment of it will be examined in the following. The aim of this dissertation is to process a small slice of a topic, to answer some of the many uncertain questions waiting to be answered, which revolve around digitization, the emergence of technology in law. We are not making an ill-considered statement by sayi...
Tovább

Dr. Júlia Dóra Batta¹: The Principle of Official Proceedings in Practice of the CJEU and the ECtHR

  1.The principle of officiality Principle of official proceedings is a main principle of the inquisitorial system. Generally speaking, enforcement of the principals is always a relevant question in every branch of law, because principles express the specifics of the procedure and serve as guidelines in the application of law. These principles are never absolute, but they always have relative value, because they express the current social and legal policy perception. Based on this, examining t...
Tovább

Enikő Zsófia Balogh¹: Virtual Trials

  Introduction The epidemic has fundamentally upset the lifestyles of all of us and has significantly affected all areas of law enforcement. This period was accompanied by a huge number of cancellations due to the virus, which unfortunately is now expected to remain a part of our lives for a long time to come. We had to give up our basic everyday activities and reshape our daily lives, which unfortunately did not only affect our family, friends, relationships and the way we used to live. Becau...
Tovább

Cristian Dumitru Miheş¹: Misrepresentation and computer fraud

    Abstract The Romanian Penal Code criminalizes as an offence misrepresenting false facts as being true, or of true facts as being false, in order to obtain undue material gains for oneself or for another, and if material damages have been caused. This is considered a ”classical” fraud. Meantime, the means of perpetration a fraud, in general, have evolved due to the large scale of utilization of information technology. As a consequence, computer fraud is criminalized. The paper tries to addr...
Tovább

Dr. Gáspár Zsolt: Könyvismertető Gál István László: A magyar állam titkainak büntetőjogi védelme című könyvéről

    I. Bevezető gondolatok a könyvről Az állam titkainak védelme – érthető okokból – egy olyan időtálló téma, mely mindig prioritást élvez, hiszen – Szigeti József szavaival élve – ezen titkok megőrzése az állam biztonságának alapvető követelménye.[1] E terület tehát a társadalmi érdekek között is kiemelt jelentőséggel bír. Gál István László A magyar állam titkainak büntetőjogi védelme címmel 2021-ben, a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent monográfiájában – felismerve e tényt – bünt...
Tovább

Prof. Dr. Gál István László: A pénzmosás új magyar szabályozása 2021-től

    1. A pénzmosás fogalma és nemzetgazdasági hatási A pénzmosás kriminológiai fogalmát a következőképpen definiáljuk: olyan legális gazdasági műveletek leplezése alatt folytatott illegális gazdasági szolgáltatás, amelynek eredményeként a bűncselekménnyel szerzett vagyon eredete igazolhatóvá válik, megszabadulva annak felismerhetően jogellenes mivoltától. Bármilyen illegális tevékenység egy bizonyos fajta tranzakciós költséggel jár, hiszen a bűncselekményből származó jövedelem felhasználása me...
Tovább

Dr. Csapucha Bernadett¹: A veszélyeztetési eredmény értelmezése a kiskorú veszélyeztetése törvényi tényállásában

    1. Bevezető gondolatok A hatályos büntetőjogi szabályanyag kodifikálásakor a jogalkotó felismerte a család, s azon belül is a kiskorú személyek oltalmának a minél teljesebb körben való kiépítésének szükségességét, melyet mi sem mutathatna jobban, minthogy – szakítva a korábbi szabályozási konstrukciókkal – önálló fejezetben (XX. fejezet) taglalja a gyermekek érdekét sértő és a család elleni deliktumokat. A Btk. ezen fejezete a gyermekek érdekét sértő bűncselekményeket sorolja fel, s szabál...
Tovább

Dr. Babják Réka Rebeka: A fehérgalléros bűnözés – kiemelt figyelemmel az érintett bűncselekményi körre és a fehérgalléros bűnözést övező látencia jelentőségére

    1. Bevezetés Ahogy Waylon Jennings dalszövegében írta, az emberek elkövetnek gyilkosságot és mindenféle súlyos testi sértést, majd néhány év múlva visszatérnek az utcákra. Ezzel szemben a highway robbery[1] és a fehérgalléros bűnözők csak nevetnek azon a rendszeren, amit legyőznek.[2] A klasszikus fehérgalléros bűnözést jól szemlélteti a mondás: egy bank kirablásának a legjobb módja az, ha van egy bankunk.[3] A fehérgalléros bűnözés szókapcsolat manapság már nem csak a jogászok számára ism...
Tovább

Knoll-Csete Edit – Dr. Varga Norbert: Olvadó jégmezők, terjeszkedő sivatagok – Gazdasági jellegű bűncselekmények változásai magyar, németországi és európai uniós példák alapján

Absztrakt Tudományos igazolást nem igényel annak felismerése, hogy az utóbbi két évtizedben, de különösen 2010 óta, Magyarországon az élet minden területen az emberek mindennapjait meghatározó jogszabályok szigorítása, az életviszonyok túlszabályozása következett be. Ezt a folyamatot tovább tetézte az a tény, hogy az uniós integrációnk a jogi szabályozás további túlburjánzását eredményezte. Ez a megállapítás pedig feltételezhetően nem csak hazánkra igaz. Az emberek leleményessége anyagi haszon...
Tovább

Dr. Steiner Gábor: A költségvetési csalás bizonyítási kérdései

    Napjainkban – és ez változatlanul így van a rendszerváltozás óta – Magyarországon a költségvetési csalás (a 2012. január 1. előtti jogi terminológiával: adócsalás, illetve csalás) bűncselekményi kategóriája körében az általános forgalmi adóra elkövetett költségvetési csalások a leggyakoribb elkövetési forma. Az ilyen módon elkövetett áfacsalások leggyakoribb elkövetési módszerei öt fő kategóriába sorolhatóak, amelyek a következőek: (1) Az adóbevallás benyújtásának elmulasztása (működés elt...
Tovább

Dr. Henrietta Makay-Beró: Das Verhältnis zwischen Jagdrecht, internationalem  sowie EU-Recht in der ungarischen Rechtspraxis

Das Leben der Menschheit wurde von Anfang an durch die Jagd bestimmt. Am Anfang war diese Tätigkeit eine der Möglichkeiten, Nahrung zu erhalten, aber mit der Entwicklung und Veränderung der Gesellschaftsstruktur wurde die Jagd eher als Sport im Fokus gestellt. Der Druck der Notwendigkeit, Nahrung zu bekommen, wurde allmählich durch auf die Traditionen bauende Sport ersetzt. In der heutigen modernen Denkweise ist die Jagd ein Sport, der stark von den internationalen Konventionen, sowie den Di...
Tovább

Dr. András Bertaldó: Quo vadis, ungarische Jugendstrafgerichte?

    Der ungarische Gesetzgeber schlug 2017 mit der ungarischen Strafprozessordnung einen völlig neuen Weg ein, als er das Vorgehen des Einzelrichters als Hauptregel vornahm. Die letzten 50 Jahre waren vom Verfahren vor dem Senat geprägt, das jetzt als seltene Ausnahme gilt. Ein Strafverfahren gegen Jugendliche kommt jetzt nur in dem Falle vor den Senat, wenn die Straftat mindestens mit 8 Jahren Haft bedroht wird oder der Einzelrichter Stellung bezieht, das Verfahren müsste vor dem Senat verhan...
Tovább

Dr. Turi Barnabás: A fiatalkorúak bíróságának eljárása, annak sajátosságai

  I. Bevezetés, téma bemutatása Tanulmányom célja a fiatalkorúak bíróságának eljárására vonatkozó, az általánostól eltérő speciális jogi szabályozás bemutatása, külön kitérve a gyermekközpontú igazságszolgáltatás bírósági koncepciójára is. Korai történeti előzményei vannak annak a vitának, hogy van-e szükség a fiatalkorúak ügyében eljáró elkülönült bíróságra. Ha a fiatalkorúak ügyeivel külön bíróság vagy bírák foglalkoznak, akkor az elősegítheti a fiatalkorúakra vonatkozó sajátosságok, fiatalk...
Tovább

Dr. Háger Tamás: A korlátozott felülbírálat büntetőjogi főkérdésben a másodfokú eljárásban, a bírói igazságszemlélet és a korlátozott revízió

1. Bevezető gondolatok A 2018. július 1-jétől hatályos, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban Be.) – szakítva az 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban régi Be.)[1] szabályozásával és a XX. századi jogfejlődés fő irányaival – megteremtette a korlátozott fellebbezés lehetőségét büntetőjogi főkérdésben, azaz konkrétan a büntetéskiszabást érintően, mely a teljes revízió helyett korlátozott felülbírálatot tesz lehetővé, biztosítva egyben, hogy az elsőfokú bíróság csak a támad...
Tovább

Dr. Ignácz György: „Hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagja” – a bírói gyakorlat válaszai egy természettudományos problémára

Problémafelvetés A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények minősítését alapvetően a bűncselekménnyel érintett kábítószer mennyisége határozza meg. A jelentős és csekély mennyiségek meghatározása a jogalkotás hiányosságai miatt a régi Btk. hatályban léte alatt több évtizedes probléma volt, a Legfelsőbb Bíróság is visszatérően foglalkozott ezzel.[1] A jogalkalmazás bizonytalanságát a jogalkotó oldotta meg azzal, hogy 1999. március 1-jei hatállyal a Btké. 23. §-ában a leggyakoribb kábítószerfaj...
Tovább

Szabó Judit: A ne bis in idem elvének hazai fejlődéstörténete

Bevezetés A ne bis in idem elve az ugyanazon tény kétszeres értékelésének tilalmát határozza meg, és mint ilyen, a modern büntetőjog – értve ez alatt az anyagi és az eljárásjogi rendelkezéseket egyaránt – egyik sarokköve. A római jogi gyökerekre visszavezethető alapjogi elv ma már valamennyi szuverén állam mérvadó jogrendszerének szerves részét képezi[1], ugyanakkor hazai megjelenésének, értelmezési fejlődésének ismerete megértésének és alkalmazhatóságának megkönnyítése céljából elengedhetetlen...
Tovább

Dr. Serbakov Márton Tibor: Legújabb tendenciák a terroristák internet-használatát illetően

  Bevezetés Jelen tanulmányban a legújabb és legrelevánsabb tendenciákra mutatok rá a terroristák internethasználatát illetően. Megvizsgálom a szélsőjobboldali extrémisták és terroristák erősödő online jelenlétét és az azzal kapcsolatos trendeket. Górcső alá helyezem az Iszlám Állam (továbbiakban ISIS[1]) online tevékenységét. Végül bemutatom a koronavírus-világjárvány hatását a terroristák internethasználatára és rávilágítok esetleges jövőbeli fenyegetésekre. 1. A terroristák internethasznála...
Tovább

Dr. Ripszám Dóra: A prostitúció révén történő kizsákmányolás, valamint a szexuális kizsákmányolás más formái az emberkereskedelem kapcsán

    „A kereslet és a kínálat törvénye akkor is érvényes, ha a szóban forgó árucikk az emberi élet.” Loretta Napoleoni 1. Bevezetés A büntetőjog a szigorú eszközrendszerével védelmezi az élethez, a testi épséghez, valamint az egészséghez fűződő emberi jogok mellett az emberi szabadságjogokat. Az Európai Unióban az Alapjogi Chartában foglaltak az irányadóak, valamennyi uniós tagállam kötelessége az ott felsorolt alapjogok biztosítása és védelme. Napjainkban a szervezett bűnözés egyik jól jövedel...
Tovább

Dr. Tóth Dávid – Dr. Gáspár Zsolt: Nemzetközi bűnügyi együttműködéssel összefüggő nehézségek a kiberbűnözés területén

  1. Bevezetés A történelem folyamán számos bűnügyi együttműködési nehézség merült fel az államok számára. Hagyományos probléma volt például a szuverenitás sérelme, a lassú kiadatási eljárások, az államok közötti nézeteltérések. Ezek ellenére mára már kialakultak olyan alapelvek, amelyek mentén számos kérdés (joghatósági, kiadatási, és egyéb jogsegély kérések) megoldható. A nemzetközi büntetőjogban[1] megfigyelhető jogi szabályozási megoldások egyre komplexebbé váltak, ahogy a társadalom is fe...
Tovább

Dr. Nagy Zsuzsanna – Dr. Boda Zoltán: Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás új szabályai, visszatekintés a panasz jogintézményére

    Jelen tanulmányunk megírásának mozgatórugója a 2020. december 18. napján kihirdetett, a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CL. törvény (Mód tv.) által hatályba léptetett új szabályok és az Acta Humana 2020. évi 1. számában megjelent, „Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt indított kártalanítás aktuális jogértelmezési kérdései” c. tanulmány[1] végén részlet...
Tovább

Dr. Nagy Zoltán: A karantén krimogén veszélyei

    2019 októberében már új típusú vírusról, abban megbetegedett személyekről beszéltek egyre többen. Magyar sportolók is a novemberi vuhani játékokról hazatérve e vírusok okozta megbetegedésekről adtak hírt.[1] Majd január 25-e, a kínai Holdújév-ünnep – amely hagyományosan a családlátogatások, vendéglátások ideje – után ezrével érkeztek kínaiak Európába, köztük Magyarországra is. Magyarországon több mit két és fél ezer kínai diák tanul, amihez számítsuk hozzá a kisebb-nagyobb boltokban, piaco...
Tovább

Dr. Nagy Melánia: A nyugati nők csatlakozási folyamata az Iszlám Államhoz

  1. Bevezetés A terrorizmus jellegzetesen huszadik századi jelenség, ami komolyabb problémaként csak a második világháborút követő időszakban jelentkezett.[1] Számos változáson ment keresztül, amire a technikai fejlődés és az új szereplők megjelenése is jellemző. A nők és a gyermekek hatékony elemnek tekinthetők a terroristák eszköztárában. Az iszlám vallású nők csatlakozása és részvétele a harcokban nehezen magyarázható, mégis könnyebben értelmezhető, mint a nyugati nők szerepvállalása ugyan...
Tovább

Dr. Tamás Nagycenki: A White-Collar Criminal Organisation – the Zuschlag Case

    “Excuse me, gentlemen, but I think someone’s cheating here.” Jenő Rejtő: The Lost Battleship The Zuschlag case is special in the history of Hungarian justice: it was the first time crimes committed in a criminal organisation were attributed to a politician; the head of the criminal organisation exerted influence upon the investigation conducted by the police; and criminal assets were used to finance a political party. A question during the trial was whether certain actions fell under the f...
Tovább

Dr. Makai Krisztián: A közegészség védelmének elsődleges céljától a környezet védelmének előtérbe helyezéséig: a környezetkárosítás tényállásának kialakulása

    „Földből lettünk és a föld belőlünk lesz. A rézbőrű ember legféltettebb kincse a levegő. Minden élő – az állat, a fa, az ember – ugyanazon a lélegzeten osztozik. Erre a leheletre és lélegzetre mindenkinek szüksége van. Ha eltűnnek az állatok, az ember nagy lelki magányban hal meg. Az az oktalanság, ami az állatok sorsára tör, az hamarosan az embert is utoléri. Ha az ember a földre köp, saját magát köpi le. A föld nem az emberé. Mi ezt mindig is tudtuk. Minden mindennel összefügg. Minden eg...
Tovább

Dr. Makai Katinka: A gyermekek érdekeit sértő és a család ellen tanúsított magatartások büntetőjogi és polgári jogi vetületei  I. rész

    „A család az család.” Írásom összeállítását ez a napjainkban sokszor használt, figyelemfelkeltő mondat motiválta, amelyet a Háttér Társaság Magyarország civil szervezet által 2020-ban indított kampány jelmondata volt. A kampányt 2020 novemberében az igazságügyi miniszter által beterjesztett Alaptörvény-módosítás indukálta, mellyel a kormány álláspontja szerint beemelték a magyar családok erősebb védelmét és a gyermekek biztonságát is az Alaptörvénybe. Az Alaptörvény L) cikke szerinti rende...
Tovább

Dr. Gál Andor: Gondolatok az előkészületi cselekmények kriminalizációjáról, különös tekintettel a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánítására

    1. A témaválasztás aktualitása A szándékos bűncselekmény megvalósulásának három szakaszát különíti el egymástól a magyar büntetőjogi szabályozás: a büntetendővé nyilvánított előkészület, a kísérlet és a befejezett bűncselekmény között tesz különbséget.[1] Ezek a stádiumok – absztrakt szinten – törvényi tényálláshoz való viszonyukban különböznek egymástól. Mivel a bűncselekmények törvényi tényállásai befejezett alakzatú tettesi cselekményt határoznak meg, így a kísérleti szak csupán a törvé...
Tovább

Dr. Fábián Péter: Az állambiztonságtól a nemzetbiztonságig II.

    „A nemzetbiztonsági intézményrendszer jogfejlődése 2010-től napjainkig” A 2010-es kormányváltást követő átalakulások a nemzetbiztonsági szolgálatokat is érintették. Az Alaptörvény a nemzetbiztonsági szolgálatok legfőbb feladataként az ország „függetlenségének és törvényes rendjének védelmét, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését” jelölte meg. Korábban e szolgálatok államtitkári, tárca nélküli miniszteri felügyelet alatt álltak, ám az Alaptörvény e téren is változást hozott, és leszöge...
Tovább

Dr. Ambrus István: Büntetőjog 2021 – a pénzmosás újrahangolt tényállása és a hálapénz kriminalizálása

  1. Helyzetkép A 2020. év és a megjelent, új típusú (SARS-CoV-2) koronavírus által okozott COVID–19 alaposan felforgatta a társadalmat. Történetileg vizsgálva elmondható, hogy az egy évszázada pusztító spanyolnátha után az első, influenzaszerű tünetekkel (is) járó világjárvánnyal állunk szemben.[1] A 21. századi modernizációnak[2] tulajdonítható újdonság, hogy a vírussal kapcsolatos információkat a közösségi média és az internet folyamatosan közvetíti, így a jelenlegi tekinthető az első olyan...
Tovább

Prof. Dr. Gál István László: Orvvadászat [Btk. 245. § c) pont] csillagfényben? Az éjjellátó és a hőkamera legális és illegális használata a vadászat során

Absztrakt Tanulmányomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 2021-ben milyen esetekben tényállásszerű az orvvadászat szempontjából az éjjellátó vagy a hőkamera vadászat során történő birtoklása, illetve a használata. Konklúzióm az, hogy bármilyen éjjellátó vagy hőkamera (kereső vagy céltávcső) birtoklása legális Magyarországon, függetlenül attól, hogy az akár professzionális haditechnikai eszköznek vagy csak polgári felhasználásra szánt eszköznek minősül. Legális vadászati tevékenység sorá...
Tovább

Dr. Bakonyi Mária PhD – Dr. habil. Bárándy Gergely PhD*: A letartóztatás mint a vallomás befolyásolásának meg nem engedett módszere

    A beismerő vallomás a bizonyításban központi szerepet tölt be. A középkorban a beismerő vallomást a „bizonyítékok királynőjének” tekintették, amelyhez az esetek legnagyobb részében nem mindig a legtörvényesebb módszerrel jutottak, és amelynek legismertebb módszerei annak idején az inkvizíció keretében alkalmazott különböző kínzások voltak. A kínvallatás a felvilágosodás gondolkodóinak hatására megszűnt, majd a XIX. század elejétől kontinensünkön a kínvallatást felváltotta a kihallgatás int...
Tovább

Tóth Dávid: Személyiséglopás az interneten

  1. Bevezetés A személyiséglopás kezdeti formájában egy másik ember megszemélyesítése volt csalási szándékkal. A bűncselekmény előképére találunk példát a Bibliában Jákob és Ézsau történetében, ahol Izsák elsőszülött fia Ézsau egy tál lencsefőzelékért lemondott előjogairól Jákob javára, de erről apjuk nem szerzett tudomást. (Mózes 1. könyve 25,19–34).Később Jákob elment a már vak apjához, hogy megkapja az áldást az örökséghez. Ezt Ézsau ruháiban és kecskebőrben tette, hogy Izsák ne vegye észr...
Tovább

Dr. Serbakov Márton Tibor: Kriminalitás a dark weben: illegális piacok, pedofil oldalak, terroristák és az ellenük való küzdelem

  Bevezetés Jelen tanulmányomban az internet dark webnek, dark netnek, magyarul sötét webnek, sötét netnek (a továbbiakban dark web) nevezett rejtett szegmenséhez kapcsolódó kriminalitást vizsgálom. Egy átfogó képet kívánok nyújtani az internetnek e rejtett és legendákkal övezett rétegén jelen lévő bűnözés természetéről, a fellépés lehetőségeiről és a dark webbel kapcsolatos dilemmákról. Tanulmányomban bemutatom az internet rétegeit, a Tor böngészőt, néhány deep és dark web technológiát, a dar...
Tovább

Dr. Ripszám Dóra: A terrorizmus és az emberkereskedelem összefüggései

  I. Bevezetés Az emberkereskedelem az egyik legsúlyosabb emberi jogi jogsértés, valamint egyben a szervezett bűnözés egyik legjövedelmezőbb ága is, mely a bűnöző vállalkozások széles körét vonzza, a kis helyi csoportoktól kezdve egészen a nemzetközi hálózatokig.[1] A háború és a konfliktusok megteremtik az emberkereskedelem virágzását, hiszen az erőszak elől menekülni kívánó személyek az emberkereskedőkhöz fordulhatnak a biztonságos menedék megtalálásának reményében, de általában kizsákmányol...
Tovább

Nagy Melánia: Az öngyilkos merénylet mint a terrorizmusban alkalmazott eszköz és jellemzői

    Bevezetés Az öngyilkosság módszerét már a 11. században alkalmazták az asszaszin muszlim harcosai politikai célok elérése érdekében. A mai merénylők annyiban különböznek az elődjeiktől, hogy míg az asszaszinok uralkodókat, minisztereket céloztak meg, addig mára az áldozatok célköre módosult, ún. puha célpontokra, azaz a véletlenszerű polgári csoportokra.[1] „Fedáin”-nak nevezték korábban az öngyilkos merénylőket, őket alkalmazták és képezték ki különféle terrorcselekmények kivit...
Tovább

Csapucha Bernadett:  A gyermekpornográfia hazai büntetőjogi szabályozása, s a jelenség ellen folytatott küzdelem a nemzetközi dokumentumok tükrében¹

    1. Bevezető gondolatok A gyermekpornográfia múltbéli szabályozását illetően elmondható, hogy annak gyökerei már a Csemegi-kódexben is fellehetőek voltak, „szemérem elleni vétség” néven. Az 1978. évi IV. törvényben pedig „tiltott pornográf felvétellel való visszaélés” néven volt jelen a szóban forgó törvényi tényállás, természetesen ekkortájt még némiképp más tartalommal. A hatályos szabályozás ismertetését követően pedig a témával összefüggésbe hozható nemzetközi standardokra helyezem majd...
Tovább

Dr. László Balázs: A kapcsolati erőszak erőszak fogalmának dogmatikai beilleszthetőségéről

  1. Alapvetés A jogszabályokkal, különösen az életviszonyokba erőteljesen beavatkozó büntetőtörvénnyel szemben elvárható a fogalmi rendszer letisztultsága. Szükséges egyfelől, hogy adott jogszabályon belül azonos jogi kifejezés (fogalom) ugyanazt a jelenséget vagy jogintézményt jelölje, másfelől a különböző fogalmak mögött különböző jelentéstartalomnak kell állnia. Az egy fogalomkörbe tartozó, de részleteikben különböző jelenségek, jogintézmények esetében a közös elem (genus proximum) lényegi...
Tovább

Prof. Dr. Gál István László: A spanyolnátha, a koronavírus és a büntetőjog

    1. Spanyolnátha és koronavírus A társadalmi problémák és válsághelyzetek megoldását az államok legtöbbször a jogi szabályozóeszközök segítségével kísérlik meg, a helyzet alapos elemzése után. A büntetőjog mint ultima ratio, akkor jön szóba végső eszközként, ha az adott társadalmi, politikai vagy egészségügyi krízis megoldása, illetőleg a következményeinek az enyhítése a többi jogág eszközeivel nem vagy nem hatékonyan valósulhat meg. Az első világháború után ugyanolyan válsághelyzetet élt á...
Tovább

Csapucha Bernadett – Garai Renáta: A költségvetési csalás gyakorlati kérdései – Az Európai Unió forrásaiból származó pénzügyi támogatásokra elkövetett költségvetési csalások

    1. Bevezető gondolatok A költségvetési csalás bűncselekményi tényállása 2012. január 1-jén került be a korábbi Btk.-ba,[1] amely bevételi és kiadási oldalon vont össze több bűncselekményt.[2] A törvénymódosítás hátterében a költségvetés védelméhez fűződő korábbi rendszernek az elavultsága állt, továbbá a költségvetést védő deliktumok közvetlen jogi tárgyát, illetőleg az elkövetési magatartásokat indokolt volt magasabb, s egyben általánosított formában a védelem középpontjába állítani, kiik...
Tovább

Voicu Puşcaşu: Some Considerations on the Requirement of Foreseeability and the New Romanian Criminal Legislation

    Abstract: The present article aims to analyze just how predictable the new Romanian criminal legislation turned out to be six years after its entry into force. It highlights all the changes that took place in this legislation after the 1st of February 2014, due to the intervention of the legislator, but also caused by the mandatory interpretation provided by the High Court and also by the decisions given by the Constitutional Court, both of them having a decisive influence on the...
Tovább

Dr. Fábián Péter: Az állambiztonságtól a nemzetbiztonságig I.

    „A nemzetbiztonsági intézményrendszer jogfejlődése 1945-től 2010-ig” Bevezetés A magyar nemzetbiztonsági szervek és szolgálatok története távolról sem tekinthető egy egyenesvonalú, töretlen fejlődés eredményének. Tágabb megközelítésben jogelődként tekinthetünk a rendszerváltás előtt működő államvédelmi, illetve a második világháború lezárását követő évig visszapillantva, az állambiztonsági szervekre. Az 1945-ös évre mindenesetre töréspontként kell tekintenünk ebben a vonatkozásban is, ez a...
Tovább

Ripszám Dóra: Kizsákmányolás az emberkereskedelem kapcsán

    Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy „Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.”[1] I. Bevezetés A közösségi média és az internetkorszak megjelenése, valamint folyamatos fejlődése új kihívások elé állítja többek között az emberkereskedelem, valamint a terrorizmus[2] elleni küzdelmet. A büntetőjog – mint ultima ratio – védelmezi a szigorú eszközrendszerével az élethez, a testi épségh...
Tovább

Dr. Hurtony Alexandra Kitti: Kémiai kasztráció, mint büntetési nem és az emberi méltóság összeegyeztethetősége a pedofil elkövetők vonatkozásában

    Bevezetés A kémiai kasztrációt az 1940-es évek óta ismert, mint gyógyszeres kezelés, ugyanis ekkor ismerte fel az orvostudomány azt, hogy bizonyos antiandrogének csökkentik a tesztoszteron-termelést valamint annak szintjét.[1] Amerikában először John Money kezelte a pedofilokat, illetve a gyermekmolesztálókat Medroxypro­gesteron-acetáttal (MPA), ami nagy hatékonyságot mutatott; a valóban alacsonyabb tesztoszteron-szint miatt a szexuális frusztráció, nemi vágy és ezzel együtt a gyermekekről...
Tovább

Dr. Fung Balázs: A „bagatell” büntetőjog, vagyis a szabálysértési jog gyakorlati problémái de lege lata és de lege ferenda

    I. Bevezetés A mai szabálysértési jog gyakorlati problémáinak – részben megoldott (de lege lata) és részben nem (de lege ferenda) – részletes bemutatása előtt szeretnék kitérni röviden ezen jogág speciális helyzetére Magyarországon a kialakulásától kezdve a mai napig, tehát a 2012. évi II. törvény (továbbiakban a 2012. évi II. törvény 251. § (3) bekezdése szerint: Szabs. tv.) hatályba lépéséig, vagyis bemutatni röviden, hogy milyen jellemzői voltak a magyar szabályozásnak. A társadalomra, ...
Tovább

Simon Alexa: A bírói meggyőződés szerepének alakulása a hatályon kívül helyezés megváltozott szabályainak fényében

    1. Bevezető gondolatok „A bíró jogtudatának igen fontos eleme (…) a személyes, mindenki mástól független döntési kötelezettség mellett az indokolási kötelezettség tudata is.” [1] Egy bíró független, de nem ítélhet önkényesen. Kétségkívül saját belső meggyőződése vezeti, ugyanakkor bizonyos mértékben felelősséggel tartozik az általa meghozott döntésért. Magát az ítéletet is egy olyan komplex jelenségként definiálhatjuk, mely az objektív következtetések és a szubjektív mérlegelés elegyéből á...
Tovább

Bodnár Beáta: A környezet büntetőjogi védelmének aktuális kérdései*

    Bevezetés „A világ héja-karmában galamb sír. Mentsd meg!”(Rónay György: Epilógus) A természet „megmentése” mindannyiunk közös kötelessége. Magyarország lakossága a statisztikai adatok alapján, 9 778 371 fő.[1] Amennyiben azt a feltételezést tesszük, hogy csupán a hazánkban élők egynegyed része nem törődik a környezet védelmével, példának okért eldobja egy termék csomagolópapírját közterületen, naponta 2 444 592 eldobott hulladék keletkezik, és ekkor ivóvizünk szennyezését, a levegő mérgezé...
Tovább

Kőhalmi Máté: A fiatalkorúakra vonatkozó büntető anyagi jogi szabályozás története*

    Bevezetés A XXI. században számos új jelenség gyakorol hatást a társadalmunkra. A tömegkommunikáció meghatározó szerepe, a társadalmi kirekesztettség, az instabilitás és biztonságérzet-deficit irányába ható gazdasági folyamatok, a „társadalmi olló” egyre szélesebbre nyílása, a korábban elfogadott morális értékek felbomlása, illetve az érdekalapú prioritások számtalan, eddig nem tapasztalt kihívás elé állítják nem csak a büntetőjogi és kriminológiai, de valamennyi társadalomtudományi diszci...
Tovább

Batta Júlia Dóra: Kié az utolsó szó? – Az összbüntetés aktuális kérdései

    „…az összbüntetés intézményénél fogva ez előnyös, mert mintegy nagybani árban, jutányosabban értékelik a letöltendő hónapokat” (Rejtő Jenő)[1] 1. Bevezetés Rejtő Jenő frappánsan fogta meg az összbüntetés lényegét, azonban felmerül a kérdés, hogy megállják-e a helyüket a rejtői sorok, az összbüntetéssel kapcsolatban, vagyis képesek-e a hatályos összbüntetési szabályok valóban kedvezőbb helyzetet teremteni az elítélt számára? Egyáltalán feladata-e ez az összbüntetésbe foglalásnak, illetve mi...
Tovább

Dr. Serbakov Márton Tibor: A terrorizmus definíciójának kérdése

    „terreo, 2.1) ijeszt, megijeszt, aliquem.2) átv. ért. A) (költ.) felrezzent, ijesztve űz, profugam per totam urbem. B) elijeszt, aliquos a repetunda libertate.”[1] „A terrorizmus definiálásáért vívott küzdelem néha olyan nehéz, mint maga a terrorizmus elleni harc.”[2] (Boaz Ganor) Bevezetés Nicholas J. Perry utal rá, hogy a szakirodalomban a terrorizmus definíciója utáni kutatást szokás szellemesen Artúr király kerekasztal lovagjai által végzett Szent Grál utáni kutatáshoz hasonlítani, és ...
Tovább

Dr. Lencse Balázs: A sértetti jog- és érdekvédelem a terhelt szabadon bocsátása esetén, különös figyelemmel a nyomozási bíró eljárására

    Bevezető gondolatok Napjainkban már a büntetőeljárási joganyag szerves részét képezik a sértettek védelmét, illetve jogaik hatékony érvényesítését elősegítő rendelkezések. E szabályok keletkezése mögött a nemzetközi előírások, így az Európai Unió áldozatvédelmi törekvései állnak. A hatályos rendelkezésekben testet öltenek azon elvárások, amelyek a jogalkalmazó kötelezettségévé teszik a büntetőeljárás talán legkiszolgáltatottabb személyeinek, a sértetteknek, valódi empátiával és a lehetsége...
Tovább

Dr. Nagy Melánia: Elméletek a női bűnözés okairól

    1. Bevezetés Tudományos közhely, hogy a női bűnözés aránya az összbűnözésen belül sokkal csekélyebb a férfiakéhoz képest, ezt a következtetést, a látencia körébe nem eső bűncselekményekből lehet megállapítani. Az arányok beszédesek, 80%:20% a férfiak javára.[1] Mindezek ellenére az ENSZ 1970. évi IV. és 1975 évi V. kongresszusa megállapította, hogy a női bűnözés nem elhanyagolható, nem jelentéktelen.[2] A nők mint elkövetők egy külön kategóriát jelentenek a férfiak és a fiatalkorúak mellet...
Tovább

Dr. Répássy Árpádné dr. Németh Laura: Erőszak a családban

Bevezetés Az egyén személyiségének fejlődését nagyban determinálja – nyilván több más tényező mellett – a család egésze, a családi élet minősége. A gyermek felnőttkori életének minőségét szinte teljes egészében a családja, a családban felnövő létének milyensége, annak alakulása határozza meg, ugyanakkor Gelles és Cornell (1985) szerint „a család egyik a legveszélyesebb helyek egyike a gyermekek életében”.[1] A humánetológusok úgy vélekednek, hogy az állatoknál – és az emberi közösségekben is lé...
Tovább

Dr. habil Bárándy Gergely – Dávid Ferenc: Mint a mesebeli okos lány: gondolatok a bűnösség beismeréséről szóló egyezségről

    Bevezetés A hatályos büntetőeljárásról szóló törvény még újnak[1] mondható és ez felpezsdítő erővel hat a hazai büntetőjogi szakirodalomra is. Ez a felélénkülés legalább annyira tudható be az újdonság erejének és az egyes jogintézmények vizsgálatának, mint a hétköznapi jogalkalmazás során felmerülő kérdéseknek és a látszólagos változás mögött tovább elő régi gyakorlatnak. Már az új büntetőeljárási törvény hatályba lépése körül és azt megelőzően észrevehető volt, hogy az egyik legnagyobb jo...
Tovább

Dr. Zsiros Bettina: Recenzió Tóth Andrea Noémi: A távoltartás jogintézménye című monográfiájáról¹

A távoltartás jogintézménye, mint kényszerintézkedés, 2006-ban került a büntetőeljárási törvénybe, közvetlen eljárásjogi előzmények nélkül, az előzetes letartóztatás alternatívájaként.[2] A távoltartásról, mint büntető eljárásjogi jogintézményről, az azt beemelő 2006. évi LI. törvény indokolása a következőképpen rendelkezik: „a lakhelyelhagyási tilalom szabályait alapul véve, a távoltartás büntetőeljárási kényszerintézkedésként kerül meghatározásra. E kényszerintézkedésnek alapvetően az a célja...
Tovább

Dr. Tóth Dávid: Kockázatelemzés egyes gazdasági bűncselekmények kapcsán¹

I. Bevezetés A jelen tanulmány célja egyes gazdasági bűncselekmények gazdaságbiztonsági kockázatait feltárni és elemezni. Az alábbi deliktumok kerülnek a vizsgálódás középpontjába: –  a pénzhamisítás; –  a költségvetési csalás; –  a bankkártya csalások; – a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása és elősegítése; – a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés;[2] – információs rendszer útján elkövetett csalás. Valamennyi bűncselekmény egy állam gazdaságának működését sérti és v...
Tovább

Prof. Dr. Szilovics Csaba: Az adócsalás elleni küzdelem új eszközéről

1. Bevezető gondolatok Az állam működésének egyik alapfeltétele a hatékonyan és igazságosan kialakított adórendszer, ami alapvetően befolyásolja a közpénzügyi rendszer valamint az állam és a gazdaság működését továbbá az állampolgárok életminőségét. E témában is élénk diskurzus alakult ki az elmúlt évtizedben, a hazai és a nemzetközi tudományos és politikai közbeszédben.[1] A megfogalmazott szakmai kritikák és megállapítások olykor erőteljes hatást gyakoroltak a nemzeti adójogalkotásokra, az ad...
Tovább

Dr. Nagy Melánia: A vallási indíttatású terrorizmusról

  Bevezető „Bizonyos, hogy nem minden muszlim terrorista, de ugyanannyira igaz az is – és ez az igazán fájdalmas –, hogy majdnem minden terrorista muszlim.” Abdel Rahman al-Rashed vallástudós szavait, azért kell megvizsgálni, mert a közel múlt eseményei nagyban megerősítik állítását.[1] A terrorcselekmények veszélyessége a váratlanságban, a kiszámíthatatlanságban és a gyors, mobil csapásmérő képességben rejlik.”[2] A komoly fenyegetettség érzetét továbbá alátá...
Tovább

Dr. Kelemen József: Az Amerikai Egyesült Államok polgári jogi vagyonelkobzásának fejlődéstörténete

  I. Bevezetés A szervezett bűnözés elleni küzdelem fontos feladatként jelent meg a fejlett országokban a XX. században. A kormányok felismerték, hogy önmagukban a szabadságelvonással járó büntetések nem elegendőek és hatékonyak a bűncselekmények, különösen a szervezetten elkövetett bűnesetek számának csökkentéséhez. Az adott bűnelkövetővel szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés a szervezett bűnelkövetői csoportok szabadlábon lévő tagjait nem riasztja el attól, hogy a korábban bűnc...
Tovább

Dr. Hideg Milán István: Kedvezmények és szigorítások a szabadságvesztés végrehajtása során

I. Bevezetés A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv., Bv. Kódex) az elítélt kezelési filozófiájában szakmai paradigmaváltást tűzött ki célul, amely – különösen a XX. század második felében uralkodó, szovjet mintára épülő magyar büntetés-végrehajtási jog fényében – mindenképp üdvözítőnek tekinthető. Közvetlenül a II. világháborút követő években a személyi kultusz elhatalmasodásáv...
Tovább

Dr. Háger Tamás: Gondolatok a megalapozatlanságról és a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezésről

(Új jogintézmények a 2018. július 1-jén hatályba lépett büntetőeljárási törvényben) 1. Bevezetés  A magyar büntető eljárásjog az évtized végéhez közeledve fejlődése során jelentős állomáshoz érkezett. Az Országgyűlés 2017. június 13. napján fogadta el az új büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (továbbiakban: Be.),[1] mely a 867. § rendelkezése szerint 2018. július 1-jén lépett hatályba. Az új törvény alapvetően megtartotta a magyar büntetőper meghatározó jogintézményeit, hasonlóan az ...
Tovább

Prof. Dr. Gál István László: Korrelációs kapcsolatok a gazdasági mutatók és a bűnözés között¹

1. Statisztika – igazságügyi statisztika – bűnügyi statisztika A statisztika a legáltalánosabban elfogadott definíció szerint a tömegesen előforduló jelenségekre vonatkozó számszerű információk gyűjtésének, elemzésének, feldolgozásának és közlésének a tudománya.[2] Tömegjelenségekkel foglalkozik (mint például a bűnözés), az egyedi jelenségek (mint például egyetlen bűncselekmény) a vizsgálódási körén kívülre esnek. A statisztika többféleképpen felosztható, a legáltalánosabb felosztás szerint bes...
Tovább

Dr. Ficsór Gabriella: Összbüntetésbe foglalás a 10/2018. (VII. 18.) AB határozat után

Bevezetés Az összbüntetés a jogalkalmazók körében egy megosztó jogintézmény, a viták minden törvényi változást követően ismét felélednek. A különböző szinteken folyó érvelések között megfogalmazódott, hogy csak az AB határozat rendelkező részében megfogalmazottak kötelezőek, az indokolásban írtak nem. Vajon az indokolás megismerése nélkül melyik AB határozat értelmezhető és alkalmazható? A kérdés költői lehet csak. Eléggé erőltetettnek tűnik ugyanis az az érvelés, mely a büntetőeljárásról szóló...
Tovább

Dr. Fábián Péter: A titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok jogfejlődésének büntetőjogi értékelése

1. A titkos információgyűjtés A nemzetbiztonsági tevékenység lényegéhez tartozik egyes műveletek titkossága, leplezett jellege, a titkos információgyűjtés pedig az egyik legsajátosabb eszköze a felderítő, hírszerző munkának. Titkos információgyűjtés – a legáltalánosabb megközelítésben – az erre feljogosított szerv intézkedéseit értjük, melyeket a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges információk megszerzése érdekében vet be, és melyek elkerülhetetlenül korlátozzák az egyén pr...
Tovább

Dr. Domán Auguszta: Az igazságügyi orvosszakértő feladatának nehézségei a beszámítási képességet illetően

Bevezetés A büntetőjog egyik alapfeltevése, hogy a személyek rendelkeznek beszámítási képességgel, azaz valódi szabad akarattal magatartásuk kialakításában. Belátják magatartásuk lehetséges következményeit, és képesek is arra, hogy magatartásukat ezen felismeréshez igazítsák. Elmebetegség esetén az igazságügyi szakértőre hárul az a feladat, hogy megállapítsa, hogy a cselekmény elkövetésekor milyen mentális állapotban volt az elkövető, mi zajlott le az elméjében, hogyan választotta a lehetséges ...
Tovább

Dr. Czédli Gergő: A bírósági eljárást gyorsító és fékező rendelkezések az új büntetőeljárási törvényben

1. Előszó Gyorsan, legalábbis belátható időn belül, hatékonyan és törvényesen szolgáltatni igazságot örök társadalmi igény. Jóllehet a szakma számára nyilvánvaló a megalapozottság és az időszerűség között feszülő, időről időre testet öltő ellentét, nem lebecsülendő a széles laikus közönség – a társadalom – részéről jelentkező igény a mind gyorsabb ítélkezés iránt. Jelen tanulmány az új Be. (2017. évi XC. törvény, a továbbiakban: „Be.”) hatálybalépése óta eltelt rövid időszak tapasztalataira, a ...
Tovább

Dr. Bakonyi Mária: A kényszervallatás Janus-arcúsága

Bevezetés Tóth Mihály több mint 10 évvel ezelőtt egy tanulmányában[1] azt írta, hogy a kényszervallatás – jelentős múltja ellenére – nem tartozik a gyakran vizsgált törvényi tényállások közé. Finszter Géza a Heti Világgazdaságnak pár évvel ezelőtt adott interjúban[2] azt nyilatkozta, hogy „a kényszervallatások nem kutathatóak” és a statisztikákban ezen bűncselekményeknek a száma – a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazáshoz hasonlóan – döbbenetesen alacsony. A kényszervallatások magas láte...
Tovább

Dr. Toma Attila: A kár fogalom változása és értelmezése avagy az elkövető „befektetésének” hatása a csalási cselekmény minősítésére

  Bevezetés A csalás materiális bűncselekmény. Eredménye a kár bekövetkezése. Ez a kijelentő mondat látszólag semmilyen komolyabb magyarázatra nem szorul, ugyanakkor a csalás törvényi tényállási elemében szereplő kár fogalma az évek során jelentős változásokon ment keresztül, másrészről a jelen állandóan változó piaci, gazdasági körülményei újabb és újabb kihívások elé állítják a büntetőjoggal foglalkozó jogalkalmazókat a kár fogalmának egzakt meghatározása során. Bár a csalás az egy...
Tovább

Dr. habil. Bárándy Gergely: Emberkereskedelem vagy gyermek sérelmére elkövetett kerítés? – Egy legfőbb ügyészségi iránymutatás értelmezéséről

A Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztályának, valamint a Kiemelt Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztályának vezetői levélben arról tájékoztatták a fellebbviteli főügyészeket, valamint a megyei főügyészeket, hogy felülvizsgálták az emberkereskedelem bűntette tárgyában korábban született legfőbb ügyészségi iránymutatást[1], azt a továbbiakban nem tartják fenn, s ügyintézési tapasztalataik alapján annak helyébe új iránymutatás lép.[2] Az új iránymutatá...
Tovább

Dr. Szigeti Imola: A tárgyalás előkészítésének szerepe a Be.-ben, az előkészítő ülés

  1. Bevezetés 2018. évben három új eljárási törvény is hatályba lépett, melyekről általánosságban elmondható, hogy az egyik fő célkitűzésük az eljárás gyorsítása. Igaz ez a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényre is (a továbbiakban: Be.). A jogalkotó már a törvény preambulumában is rögzíti, hogy az új Be. egyrészt a büntetendő cselekmények hatékony és észszerű határidőn belül lefolytatott eljárásban történő felelősségre vonása céljából jött létre.[1] A büntetőeljárás gyorsítá...
Tovább

Dr. Lencse Balázs: Specifikus védelmi szükséglet, avagy különleges bánásmód az uniós normáktól az új büntetőeljárási kódexig

  1. Bevezetés A sértetti jogok nemzetközi és uniós téren megindult fejlődésében egyre nagyobb hangsúly került a sértettek speciális körének, a kiskorúak fokozatos védelmére vonatkozó szabályok kialakítására. Ezen életkori csoport alapján privilegizált sértetti kör mellett a jogalkotó a védett kategóriát kiterjesztette a tőlük eltérő tulajdonságaik alapján sérülékeny csoportba tartozó sértettekre is. A téma aktualitását mi sem mutatja jobban, mint hogy a Gyermek jogairól szóló Egyezmén...
Tovább

Dr. Fábián Péter: A terrorcselekmény büntetőjogi szabályozásának jelene és aktuális kérdései

  Bevezetés A terrorcselekmény talán a legsúlyosabb bűncselekmény, „veszélyessége a váratlanságában, a kiszámíthatatlanságában és a gyors, mobil csapásmérő erejében rejlik”.[1] Maga a kifejezés a francia forradalom idejéből ismert, az 1793–94-es forradalmi terrort („régime de la terreur”) eszközeként használták a rendteremtésben.[2] A terrorizmus a XIX. században a nacionalizmusra és az anarchizmusra épített, formái a XX. században teljesedtek ki. 2001. szeptember 11. fordulópontként te...
Tovább

Dr. Dicső Gáborné Dr. Harsányi Beáta Andrea: A polgári jogi igény elbírálásának szabályai az új Be. tükrében

  A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 2018. július 1-jén lépett hatályba. A preambulumában feltüntetett jogpolitikai célok egyike, hogy különös hangsúlyt fektet a bűncselekmények sértettjeinek fokozott védelmére, valamint jogaik érvényesítésére. Ezen általános elv mellett a 2012/29/EU irányelv[1] bűncselekmények áldozatainak védelmében megalkotott szabályaira tekintettel került sor a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezések megreformálására. A kodifi...
Tovább

Balázsy Péter: Kegyetlen kegyelem? – A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, avagy egy roskadozó jogintézmény kritikája és jövője

  1. Előzmények A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szankciórendszerében továbbra is a legsúlyosabb büntetés a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés[1] (a továbbiakban: TÉSZ), ám az utóbbi években egyre csak sokasodnak felette a viharfelhők. Belföldön leginkább a jogirodalomban kérdőjeleződött meg e büntetés fenntarthatósága, és bár az Alkotmánybíróság több alkalommal is foglalkozott a TÉSZ jogintézményével, végül valamennyi eljárás érdemi ...
Tovább

Dr. Bakó József: Jogalkalmazási problémák egyes dogmatikai normák és a „nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege” alkotmányos alapelvek találkozása tükrében

  1. Bevezetés A jogalkalmazásban a közelmúltban elfogadott, új büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény megalkotásáig kétségtelenül a 2013. július 1. napján hatályba lépett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) kapta a legkitüntetőbb figyelmet, és ez minden bizonnyal jó ideig nem is változik majd – legfeljebb párhuzamba kerül az eljárásjogi szabályozás kapcsán felmerülő kérdésekkel –, lévén az anyagi jogi kódex által hozott változások a mai n...
Tovább

Dr. Resán Dalma: The regulation and practice of European Arrest Warrant

  Introduction According to Robert Schuman: „Europe’s spirit is shaped by different qualities and diversity of intentions. The identity of fundamental ideas is compatible with the diversity of faith and traditions and with the responsibility for individual decisions. Today’s Europe needs to be established based on a coexistence that is not only the set of nations competing with each other – sometimes hostile –, but also freely organized, consensual, working community.[1] The European U...
Tovább

Dr. Kőhalmi László: Gondolatok a jövedéki adómorálról

  1. Bevezető gondolatok A költségvetési érdekek büntetőjogi védelme szükségszerűen együtt alakult, fejlődött az állam költségvetési politikájával és a költségvetéspolitikai koncepciót kifejező költségvetés-igazgatási szabályokkal.[1] A költségvetéspolitika és a költségvetés-igazgatási szabályok a történelem során gyakran változtak, s a büntetőpolitikára gyakorolt hatásukra tekintettel a költségvetési- és pénzügyi büntetőjog szabályai nem voltak olyan hosszú életűek, mint a hagyományo...
Tovább

Dr. László Balázs: Valódi alapelv vagy hangzatos illúzió? – Szükség van-e fegyveregyenlőségre a büntetőeljárásban?

  Aki közvádlóként lép fel a büntetőeljárásban, ambivalens érzéssel gondolhat a fegyveregyenlőség elvére. Tanulmányaiból tudja, hogy ez a vád és a védelem viszonyát jellemző alapelv. A gyakorlat azonban láttatja azt is, hogy a valóság bonyolultabb ennél az egyszerűnek és evidensnek tűnő kifejezésnél. A vád és a védelem képviselői közül a védelemhez illő inkább, hogy a fegyveregyenlőség tökéletlenségét, esetleges hiányát, a joggyakorlat erre utaló jeleit megemlítse, azokat sérelmezze. Sz...
Tovább

Dr. Pálvölgyi Ákos: A feltételes elítélés, avagy a felfüggesztett büntetés intézménye a 1908. évi XXXVI. tc. az I. büntető novella és törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930. évi XXXIV. törvénycikk alkalmazásában

  Tudományos műhely A kép forrása: tv2.hu A Nemzetközi Büntetőjogi Egyesületet (Internationale kriminalistische Vereinigung; Union internationale de droit pénal), Gérard van Hamel amsterdami, Franz von Liszt marburgi, később hallei, és Adolf Poins brüsszeli egyetemi tanárok kezdeményezésére alakult. Az Egyesület alapelve az a meggyőződés, hogy a büntettet és a büntetést nemcsak jogi, hanem társadalmi (szociológiai) szempontból is kezelni kell.[1] Tételei között szerepel az az...
Tovább

Dr. Serbakov Márton Tibor: A terroristák internethasználata¹

  Bevezetés A közösségi média megjelenése és az internetkorszak új kihívások elé állítják a terrorizmus elleni harcot. Az aggasztó jelenséget többen is megfogalmazták: „az Iszlám Állam vesztésre áll a csatatéren, de nyerésre az interneten.”[2] Akármi lesz a válasz arra a sokak által vizsgált kérdésre, hogy hogyan fog kinézni az Iszlám Állam szervezete, ha elveszíti a területeit Irakban és Szíriában, Daniel Milton szerint az biztos, hogy a terrorszervezet birtokában lesz egy jól kifejlet...
Tovább

Dr. Tóth Mihály: A hazai börtönnépesség újabb kori alakulásának lehetséges okai és valószínű távlatai¹

  Az utóbbi években számtalan tanulmány jelent meg a hazai fogvatartotti létszám és ezzel összefüggésben a börtönök túlzsúfoltságát tárgyalva. Az írások talán kevesebb figyelmet szenteltek ennek okainak, általában beérték azzal az általános indokkal, hogy mindez a „szigorúbb büntetőpolitika”, elsősorban a bűnismétlőkkel való keményebb fellépés következménye. Ez az elemzés arra tesz kísérletet, hogy megpróbáljon közelebb kerülni a tényleges, konkrétabb okokhoz és a helyzet feltérképezése ...
Tovább

Dr. Pfeffer Zsolt: A közpénzügyi viszonyok védelme

Bevezető gondolatok A XXI. században egy államnak számos közfeladatot kell ellátnia: a klasszikus funkciók (hon- és rendvédelem, közigazgatás, igazságszolgáltatás) mellett különböző közszolgáltatásokat (így például oktatás, egészségügy, közlekedési infrastruktúra kialakítása, fenntartása) kell nyújtania, továbbá a gazdasági folyamatok alakulásába is be kell avatkoznia (például egy válsághelyzet következményeinek enyhítésével). E közfeladatok ellátásához értelemszerűen elengedhetetlen különböz...
Tovább

Dr. Barkaszi Attila: A költségvetési csalás „egységének” dogmatikai alapja, avagy az összefoglalt bűncselekmény (delictum complexum) és az érték-egybefoglalás problematikája

A költségvetési csalás témakörében számos olyan vitára okot adó kérdéskör merül fel a jogalkalmazás során, amely néha szinte megoldhatatlannak tűnő feladatok elé állítja a jogalkalmazót, így a szerzőt is, aki döntően elsőfokú büntető ügyeket tárgyaló bíró. A probléma megértéséhez nem mellőzhető a jogtörténeti kitekintés, valamint a költségvetési csalás törvényi tényállása megalkotásának, magának a jogszabálynak, a konkrét törvényhelynek a születésére visszanyúló vizsgálata, illetve a korábbi sz...
Tovább

Zsiros Bettina: Valóságos-e, ami igazságos? – Gondolatok a perbeli egyezségkötés új Be.-ben szabályozott intézményéről[1]

  Bevezetés 2018 júliusában hatályba lép új büntetőeljárási törvényünk, amely alapjaiban reformálja meg a büntetőeljárást. A törvény alapvető célja a reformokkal az eljárási garanciák megőrzésével az, hogy minél hatékonyabbá és költségtakarékosabbá tegye a büntetőeljárást. E dolgozatban azt teszem elemzés tárgyává, hogy e célkitűzéshez igazodva a törvény a tárgyalásról lemondás eljárás alkalmazási nehézségeit hogyan igyekszik kiküszöbölni az annak utódjaként megvalósítani kívánt bűnös...
Tovább

Tran Dániel: Beszámoló az Amerikai Kriminológiai Társaság 72. találkozójáról 

Az Amerikai Kriminológiai Társaság (ASC) egy 1941-ben alapult nemzetközi szervezet, amelynek tagjai szakmai és tudományos tudás megszerzésére törekednek a bűnözés és bűnelkövetés mérése, etiológiája, következményei, megelőzése, kontrollja és kezelése terén („About ASC”, 2006). A Társaság 2016. november 16. és 19. napjai között „The ManyColors of Crime and Justice” címmel idén 72. alkalommal rendezte meg éves konferenciáját – ezúttal a new orleans-i Hilton Riverside hotelban –, amelyen e besz...
Tovább

Dr. Szabó Judit: Eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében

    A terhelt távollétében folytatott eljárások egyik kiemelkedő sajátossága, hogy hiányzik a tisztességes eljárás (fair trial) egyik részjogosítványának, a védelemhez való jognak egy eleme, a terhelt személyes joggyakorlásának (védekezésének) lehetősége. A távollétes eljárásokkal – különösen az utóbbi időben – nagyon sok tanulmány foglalkozott[1],azonban egyik altípusáról, a külföldön tartózkodó terhelttel szembeni eljárásról kevés szó esik a szakirodalomban[2], annak ellenére...
Tovább

Sidlovicsné Tóth Ildikó: Takarékszövetkezetek a büntetőeljárásban

  A takarékszövetkezetek bemutatása A takarékszövetkezetek, mint pénzintézeti tevékenységet folytató szövetkezetek, számottevő sajátosságot mutatnak mind a más tevékenységet végző szövetkezetekhez, mind a pénzintézetekhez viszonyítva. A takarékszövetkezetek működését, tevékenységi körét a törvényi előírásokon felül szigorú bankfelügyeleti előírások is szabályozzák, a megtakarítások ösztönzése, a betétesek bizalmának növelése, a takarékszövetkezetek működőképességének, megbízhatóság...
Tovább